Budapesti Hírlap, 1930. március (50. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-14 / 61. szám
MEZŐGAZDASÁG — IPAR — KERESKEDELEM — PÉNZVILÁG — TŐZSDE — KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI B.HIL MELLÉKLET MEGJELENIK MINDEN NAP 2030. ÉVI MÁRCIUS HÓ 14 Egy boldog kerttulajdonos örömei Egyik előfizetőnk írja: „Ha a boldog kerttlajdonos megvásárolta a kertjébe szánt 2 darab diócsemetét és el akarja vinni pestkörnyéki házához, nevezetes dolgokat tapasztalhat a szállítási nagyszerűségek körül Budaörsről Pest felé 7.37-kor indul vonat. Azután már csak 13.59-kor, meg késő délután és este. A reggeli vonat nagyon jó annak, aki pestkörnyéki paradicsomába igyekszik, hogy ott egész heti idegölő robotja után a faültetés örömeit élvezhesse. Igen ám, de Budaörsön csak 8 óra után van expresszáru felvétel. Mi lesz most már az én két diócsemetémmel, amelyek, igaz, négyméteres, férfikarvastagságú, hatalmas példányok voltak. Hála faiskolásaink rátermettségének, jól megnőttek. Az volna a rendje, hogy ezeket expresszáruként feladhassam és a poggyászkocsiba beadhassam őket. No majd csak ellapulok valahogy velük a folyosón,, gondolom magamban. Igen ám, de jön a jegyek zord lyukasztója és könyörtelenül megbírságol 1 06 pengőre. Hiába magyarázom neki, hogy nekem bosszúság ez a kényelmetlen szállítás, nem neki, így meg úgy, a rendelet rendelet, fizetni kell. A rendes tarifa pedig 32 fillér lett volna. Persze nyolc órakor, meg kilenckor és tízkor, sőt tizenkettőkor is van Budaörsön expresszárupénztár, de akkor meg vonat nincsen hoozzá. Nem lehetne ezt a kettőt egymással valahogy összeegyeztetni? Nagyon kérem, írja meg azt a dolgot az újságban Szerkesztő Úr, hátha a vasutak ki tudnának találni valamit a faültetésnek ezek ellen az apró örömei ellen. Mély tisztelettel Szabó Miklós áll, kertészeti segédintéző.“ — A gabonaötlet financírozása. A meznygazdasági érdeekképviseletek és a bankok körzeti megindult tárgyalás sorára, amelyben részt vettek az Országos Mezőgazdasági Kamara, az OMGE és a TÉBE kiküldöttei, szóbakerüül a gabonaüzlet financírozása is. A bankok részéről az a felfogás alakult ki, hogy nem célszerű, ha a vidéki intézetek saját számlára foglalkoznak terményüzlettel. A vidéki bankoknak azonban nem szabad végleg elszakadniuk mégsem a terményüzlettől, mert ezáltal a gazdák fokozottabban kiszolgáltatódnának a gabonaspekulánsoknak, így amitán fölmennilit az a gondolat, hogy az intézetek csak financírozzák a terményüzletet. Ez elsősorban akként történhetik, hogy a gazdák vármegyénként gabonaértékesítő-szervezetet létesítenek s ezeket látnák el az intézetek hitelei. Ott, ahol a gazdák nem alakítanának ilyen szervezetet, esetleg a bankok hozhatnának össze garanciális szindikátusokat, vagy a korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény alapjára működő új, önálló kereskedelmi társaságokat. A gazdák értékeltő szervezeteit a bankok abba a helyzetbe hozhatnák, hogy kihasználhassák a készbúza és a határidős búza árai között fennálló árkülönbözetet. Köztudomású, hogy a most végződő búzakampányban a kétféle búza ára között olyan diszparitás volt, ami lehetővé tette a készbúza vételét és betárolását, arra előleg felvételét és ennek nyomban márciusi határidőre való eladását és mégis megfelelő nyereség biztosítását. Bizonyos, hogy ilyen átalakulás a jövőben is megtörténhetik. Érdekes, hogy bár ezt a tervezetet a gazdaérdekeltségek és a TÉBE képviselői letárgyalták, eddig mégsem történt a keresztülvitel érdekében semmi elhatározás. "— Mi a helyzet a Társadalombiztosítónál? Az Országos Kézműves Testület és az Ipartestületek Országos Szövetsége tisztelgett ma küldöttségbe, Vass József népjóléti miniszter előtt, fölpanaszolták, hogy a szociális terhek mennyire nyomják a kézművesipart, holott abból magának az iparosságnak semmi közvetlen haszna nincsen, hiszen az önálló iparosok szociális biztosítása még rendezetlen kérdés. Vass József miniszter válaszában közölte, hogy az iparosok öregségi biztosításáról szóló törvény tervezete elkészült és az iparosságnak rövidesen módja lesz a javaslathoz hozzászólni. Ezután részletes tájékoztatást nyújtott a Társadalombiztosító Intézet helyzetéről és ügyvezetéséről. Elmondotta, hogy a mai gazdasági válságban a Társadalombiztosító is nehéz helyzetbe került, mert a járulékkirovás messze meghaladja a ténylegesen befolyó járulékok összegét. A hátralékok igen jelentékenyek, ebből pedig beruházást eszközölni nem lehet. A járulékok mértéke sokkal kisebb a juttatásoknál és a bruttó bevétel fix százalékát táppénzigények kielégítésre kell fordítani. ) — Az O. F. B. tárgyalásai. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság március 18-tól 22-ig a következő nyilvános tárgyalásokat tűzte ki: 7. tanács: Március 18-án Sándorfalva község megváltási ügye. II. tanács: Március 18-án Kissároslak és Kadosújfalu megváltási ügye, Cece község megváltási ügye. Március 19-én Danszentmiklós község megváltási ügye, Lapújtó és Karancsberény községek vagyonváltsági ügye, Ólad és Leé községek vagyonváltsági ügyében házhelyek céljára megváltott ingatlanok megváltási árának megállapása. TV. James: Március 18-án Tiszacsege község megváltási ügye. Búj község földbirtokrendezési ügye. Március 22-én Vásárosnamény község aregvidág ügye. Három és fél százalék a new yorki bankkamatláb Újabb olcsóbbodási hullám indult meg Newyorkból A Lengyel Bank is leszállította a hivatalos kamatlábat 8 százalékról 7 százalékra Newyorkból jelentik, hogy e szövetségi bank a váltóleszámítolási kamatlábat 4 százalékról 3 és fél százalékét szállította le. A világ pénzpiaca már a londoni bankkamatláb csökkentése óta várta ezt a hírt. Az utóbbi napokban olyan jelentéseket kaptunk, hogy a magánkamatláb Newyorkban 3 százalék volt, sőt egyes esetekben 3 százalék alá is lesüllyedt. A Federal Reserve Bank tehát itt a tényleges viszonyokhoz alkalmazkodott, midőn a hivatalos bankkamatlábat a magánkamatláb színvonalára csökkentette. Valószínű, hogy ennek a neuryorki intézkedésnek Európában is a hivatalos kamatlábnak további olcsóbbodása lesz a következménye. Elsősorban Németországban várható ez s ha ott bekövetkezik, akkor azok az államok is át fogják venni az olcsóbbodást, amelyek a német gazdaságpolitika hatása alatt állanak. Ezt a feltevésünket igazolja az a késő éjjeli órákban Varsóból érkezett jelentés is, amely arról számol be, hogy a Lengyel Bank főtanácsa ma este megtartott ülésén a leszámítolási kamatlábat 8 százalékról 7 százalékra szállította le. A lengyel pénzpiac tehát a legelső, ahol az újabb olcsósági hullám hatását észlelhetjük. Valószínűnek látszik, hogy ha majd az osztrák jegybank is elfogadja az olcsóbbodást, a Magyar Nemzeti Bank sem halaszthatja tovább a kamatláb leszállítását. Nálunk annyiban is megokolttenne ez a lépés, mert a magánkínálat máris olcsóbb a hivatalos bankáfánál, azonban vannak olyan szempontok is, amelyeknél fogva a jegybank eddigi álláspontja teljesen érthető volt. Mindenesetre a pénzpiac nemzetközi olcsóbbodása azzal biztat, hogy ennek hatása alatt számunkra is megnyílik a produktív tőke megszerzésének lehetőse. A budapesti határidőpiac tovább rombolja az árakat A terményárak nálunk a nemzetközi irányzat ellenére katasztrofális módon hanyatlottak. Úgy látszik, hogy nem kerülhető el a határidőüzlet felfüggesztése A budapesti terménytőzsdén ma a márciusi búza ára 17,75 pengőre hanyatlott. Olyan árszínvonal ez, amelyet még tegnap is hihetetlennek és képtelenségnek kellett volna tartanunk s amely a magyar gazda perspektíváit a nyolcvanas évek árszínvonalába helyezi vissza. A többi határidőre a búza árának alakulása ugyanennek a színvonalnak felelt meg. A májusi búza ma délelőtt 63 fillérrel volt olcsóbb, mint tegnap zárlatkor, az októberi pedig 53 fillért veszített a tegnapi árából a mai tőzsdeidő néhány órája alatt. A rozs ára májusra 51, októberre 44 fillérrel zuhant s már valóban azt kell kérdeznünk, hogy meddig folytatódhatik még a szörnyű lemorzsolódásnak az a folyamata, amely a rozsnak körülbelül egy hónap óta osztályrészéül jutott. A tengeri veszteségei is hasonló méretűek: májusra 48 fillér, júliusra 51 és májusi tranzitóárában 36 fillér a mai kár. Amidőn a budapesti terménytőzsdén ez történt, a tengerentúli piacok irányzata megnyugodott, sőt némi javulást tanúsított. Liverpoolból ma négy távirat jelzett árakat. Az első szerint az üzlet a tegnapi zárlathoz mérten 1.5 pennyvel emelkedett. A második 0.375 penny újabb javulást, a harmadik 0.625 pennys áresést közölt, amely azonban átmenetinek bizonyult, mert a negyedik távirat újra azt jelentette, hogy a tőzsdeidő utolsó periódusában egy negyed penny még ebből a közbeesett veszteségből is megtérült. Ez a liverpooli irányzat pedig annál jelentősebb, mert hiszen Csikágóban tegnap az ottani árhullámzáshoz mérten elég nagyarányú árhanyatlás következett be: 26 fillér a márciusi és 37 fillér a májusi búzánál, amit ezek szerint Liverpool nem vett át. Ránk pedig Liverpoolnak, mint fogyasztópiacnak sokkalta nagyobb hatással kellene lennie, mint Csikágónak, különösen akkor, ha az angol fogyasztópiacnak ez a fontos tőzsdéje a termelő Csikágóval szemben javulást jelez. De nemcsak ez mutatja azt, hogy Budapest terménytőzsdéje kikutathatatlan okok miatt képtelen a maga hivatásának betöltésére, hanem az is, ha az utóbbi napok fejleményeit megvizsgáljuk. Szombat óta ugyanis e három tőzsdén ez történt: Csikágóban hétfőre a májusi búza ára 10 fillérrel, keddre ifjább 16 fülénél és szerdára 37 fillérrel csökkent, három nap alatt, tehát a veszteség 63 fillér volt. Ugyanakkor Liverpoolban 12, 32 és 28 szérnyi veszteség következett egymásra. Ez együtt 72 fillér, de ebből ma mintegy 30 fillér megtérült, tehát itt négy napot együtt számítva, a veszteség 42 fillér volt. Nálunk pedig, ahol nincsenek eladásra váró készletek, ahol csak a fővárosban vannak felhalmozott búzamennyiségek, de, mint a malmok megállapították, mindössze olyan arányban,, hogy ebből magának a fővárosnak búzaszükségletét is legföljebb két hónapig lehet ellátni. Irádi az aratásig - még a legjobb esetben is három és fél hónap van hátra, nálunk a napi veszteségek ilyenek voltak- hétfőre 48 filér, keddre újabb 35, szerdára pedig 63 fillér, ami együtt 146 fillér. Erre ma nem az következett be, hogy valami megtérült volna, hanem újabb 63 filléres árveszteség állott elő, ami e négy nap alatti a magyar búza értékét 209 fillérrel apasztotta. Vájjon kit Idhet ezért felelősségre vonni, ha van magát azt a szervezetet, amely e veszteségeket minden tárgyi körülmény, minden nemzetközi tendencia és minden józan ész ellenére produkálja? Kétségtelen, hogy itt csak magában e szerencsétlen, erejétől megfosztott szervezetben lehet a hiba és ezért az orvoslást ott kell kezdeni, hogy e szervezet kezéből és hatásköréből egyelőre, az új term feig, kiveszik a további árrombolásnak, a nemzeti vagyon elpusztításának e szörnyű lehetőségét. A határidőiig ennek ez a katasztrofális menete természetesen leveri az árakat a készárupiacon is. Nem felel meg a valóságnak az, mintha készárupiacunk csikágói hatás alatt állana, mint ahogy bizonyos oldalról a dolgot a felelősség elhárítása céljából fel akarják tüntetni. Csikágóban ugyanis szombat óta a márciusi búza ára, amely természetesen közelebb áll a készbúza árához, mint a májusi, mindössze 37 fillérrel hanyatlott. Itt ugyanis kisebb arányú volt az áresés, mint a májusi búzánál, nálunk ellenben ugyanez alatt az idő alatt a készbúza árát kereken egy pengővel verték le és ma még ezt a veszteséget is megnövelték 40, sőt egyes búzanemeknél 50 fillérrel. A mi készbúzánk árvesztesége tehát négy nap alatt másfél pengőre rúg. Ez nem csikágói hatás, hanem annak a fejvesztettségnek és annak a rémületnek a hatása, amely a mi határidőüzletünket jellemzi. Éppen arra van szükség, hogy a készárupiacot ettől a kárhozatos hatástól mentesítsük. Sokkalta jobb, ha a készáru ára a csikágói és a liverpooli áralakulás eredőjeként alakul, mintha minden nap újabb lecsapolódási területe lesz a budapesti határidős piac vergődésének. Ez az oka annak, hogy a malmok nem vásárolnak. Ma is csak 18 vagon búza cserélt gazdát, holott a főváros ellátására naponta 50 Vagonnyi búzára van szükség s a malmok nem rendelkeznek valami nagy készletekkel. Ez az oka annak, hogy a rozspiacon majdnem mindennap kötés nélkül apasztják az árakat. Ma is ez történt és a papirosrozs ára így 40 fillérrel lett kisebb, ami azonban a valóságban kihat a valóságos nemzeti vagyon apadására. A tengerinél 25—30 filléres árveszteségeket jegyeztek fel, mintegy tíz vagon forgalom közben. A zab is 10 fillérrel hanyatlott. Csak a liszt ára maradt ma változatlan. A malmok „nem vették át“ az irányzatot. Ebben ön pidig erősek. Éppen olyan erősek, mint a tartózkodásban, akkor, amidőn a lefelé szálló búzaárak láttára nem lépnek közbe és az intervenciót lehetőleg mindennap másnapra halasztják. A korpa ára azonban esett. Ma 7,90 pengős áron is adtak már el korpát. A gazdasági élet izgatottan várja a holnapi napot. Mit hoz megint a fejetlen budapesti tőzsde? És előre örül a szombati napnak, amikor nem lesz üzlet, tehát egy napnyit megtakarítunk ezekből a nemzeti veszteségekből. — „Földkóstoló és földpatika“ rímmel több lapban közlemény jelent meg, mely szerint a májusban megnyíló Nemzetközi Vásáron egy, az „Állami Talajvizsgáló Intézet“ által felállítandó laboratórium a gazdák által behozott talajmintákat a helyszínen megvizsgálná és a vizsgálat alapján rögtön felvilágosítást adna az alkalmazandó műtrágyák minőségére és mennyiségére vonatkozólag. A közleményre vonatkozólag az Országos Chemiai Intézetből a következő felvilágosító észrevételeket közölték velünk: „Állami Talajvizsgáló Intézet“ címen az országban semmiféle állami intézmény nem ismeretes. 2. Olyan természetű vizsgálatok, amelyekből a talaj trágyaszükségletére és az alkalmazandó trágya mennyiségére és minőségére következtetések vonhatók, nemhogy percek alatt, de még napok múlva sem végezhetők el. Az ilyen vizsgálatok rendszerint 2—3 hetet vesznek igénybe. 3. Talajvizsgálatok egyébként is csak akkor bírnak értékkel, ha a talajminta vétele megfelelő, szakszerű utasítások alapján eszközöltetett. Helytelen mintavétel esetén az eredmények értéktelenek. 4. Ezeknek alapján tehát a helyszíni laboratórium felállítása szakszerű okokból kivihetetlen. — Exportüzlet az állatvásáron. A mai baba,pesti állatvásáron eladtak külföldi számlára 390 darab nagymarhát. Ebből 33 Bécsbe, 254 Postumiába, 35 Triesztbe, 12 Fiuméba és 56 Prágába ment. A felhajtott 1073 darabból egyébként csak 21 darab maradt eladatlanul vissza. A vásári áralakulást ennek ellenére lanyhaság jellemezte. A Bauxit. Ennek a vállalatnak részvénye az utóbbi időben sokat foglalkoztatta a tőzsde iránt érdeklődő közönségeit. A Bauxit-részvény ugyanis furcsa karriert futott meg. Hosszú időn keresztül folyton emelkedett s a piac vezető papírjává nőtte ki magát, azután pedig hirtelen fordulattal megváltozott piaci pozíciója. A részvény értékelése egyre lanyhább tett és a papír végül is súlyos részét elvesztette legmagasabb tőzsdei árjegyzésének. Ez a kedvezőtlen irányú árfluktuáció fölkeltette a közönség érdeklődését és különféle hírek láttak napvilágot, amelyek a bauxit jelentőségének csökkenéséről, a vállalatban érdekeltek közötti ellentétről, más bauxit-üzemek előretöréséről stb. beszéltek. Tiszta képet arról, hogy mi okozta a részvény áralakulásának lanyhaságát, egyelőre kívülről nem lehet nyerni. Március 29-ére azonban összehívták a Bauxit Tröszt mérleg-megálapító ülését és így valószínű, hogy a gyűlés után jobban áttekinthetővé válik az a különféle űr, ami a Bauxit körül felbukkant. — Védekezés a kor a tavaszi fagykárok ellen. Kora tavasszal gyakran előfordul, hogy az éjjeli fagyokkal váltakozó nappali olvadás az őszi gabonavetéseket felhhgyás által károsítja. Az ilyen fagykár a vetéseknek kellő időben végzett ápolásával jelentékenyen csökkenthető, ha a felfagyott őszi vetéseket kora tavasszal, amint a föld felülete már eléggé száraz, minél korábban nehéz hengerrel megjáratják, hogy a növényzet a földhöz nyomódva, ismét begyökerezhessék. Gyorsan megerősíti az ilyen vetéseket, ha azokra a hengerezést megelőzően katasztrális holdanként 25—30 kilogramm chilivagy mészsalétromot szórnak ki. Ugyanilyen mennyiségű Leuna-salétrom , vagy mésanitrogém is megfelelő, de ezeknek hatása lassabban érvényesül. Minél korábban végzi el a gazda ezt a munkát, annál hamarább gyökeredzik be újra a vetés, ezért amint mt ilyen vetésre kora tavasszal rá lehet menni, a felültrágyázást azonnal el kell végezni, ha pedig a talaj felülete már annyira megszankadt, hogy berngerezni is lehet, ezt a murakát is késedelem nélkül el kell végezni. Az ezután jól megerősödött gabonavetést később fogasolni célszerű. — Országos vásárok. Országos vásárokat március 16-től 23-ig a következő helyeken tartanak: Március 16: Budapest, Kiskunfélegyháza, Kisújszállás. Március 17: Ape, Attala, Bátaszék, Esztergom, Fertőszentmiklós, Isztimér, Izsák, Jászfényszaru, Kalocsa, Kisvárda, Kúnbaja, Martonvásár, Mátészalka, Mezőkövesd, Mohács, Mosonszentjános, Nagyigmánd, Nagyoroszi, Nágocs, Ózd, Perkáta, Polgárdi, Salgótarján, Siklós, Somlóvásárhely, Szenna, Szentdienes, Szentgotthárd, Tatabánya, Tárcái, Vasvár. Március 18: Bánréve, Bogdása, Borsodnádasd, Kalocsa, Martonvásár, Nagybajom, Szikszó, Zirc. Március 19: Abony, Babocea, Becsehely, Bélapátfalva, Böhönye, Csesztreg, Egervár, Hajdúnánás, Hőgyész, Jánosháza, Káptalantóti, Kiskúnhalas, Nagymaros, Olaszliszka, Pellérd, Rudabánya, Szentpéterur, Tarpa, Zirc. Március SD: Alcsút, Győrszentmárton, Nagypécsely, Püspökladány, Somogyszob, Süttő, Kund. Március SJ: Aszód, Békéscsenger, Nemesvid, Őriszentpéter, Rum, Szőlősgyörök, Zalaapáti. Március SS: Békés, Hódmezeivásárhely. Tárcáit és Tokajt a jegybank sátoraljaújhelyi kerületéhez csatolta. A Magyar Nemzeti Bank elhatározta, hogy Tárcái és Tokaj nagyközségeket, amelyek közül Tokaj nagyközség, mint a bank mellékhelye szerepel. 1930. évi március 27-én kezdődő hatállyal a bank nyíregyházai fiókintézetének bankkerületéből a sátoraljaújhelyi fiókintézet bank kerületeihez csatolja át