Budapesti Hírlap, 1930. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-14 / 61. szám

MEZŐGAZDASÁG — IPAR — KERESKEDELEM — PÉNZVILÁG — TŐZSDE — KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI B.H­IL MELLÉKLET MEGJELENIK MINDEN NAP 2­030. ÉVI MÁRCIUS HÓ 14 Egy boldog kerttulaj­donos örömei Egyik előfizetőnk írja: „Ha a boldog kertt­lajdonos megvásárolta a kertjébe szánt 2 darab diócsemetét és el akarja vinni pestkör­nyéki házához, nevezetes dolgokat tapasztal­hat a szállítási nagyszerűségek körül Buda­örsről Pest felé 7.37-kor indul vonat. Azután már csak 13.59-kor, meg késő délután és este. A reggeli vonat nagyon jó annak, aki pest­környéki paradicsomába igyekszik, hogy ott egész heti idegölő robotja után a faültetés örömeit élvezhesse. Igen ám, de Budaörsön csak 8 óra után van expresszáru felvétel. Mi lesz most már az én két diócsemetémmel, ame­lyek, igaz, négyméteres, férfikarvastagságú, hatalmas példányok voltak. Hála faiskolásaink rátermettségének, jól megnőttek. Az volna a rendje, hogy ezeket expresszáruként felad­hassam és a poggyászkocsiba beadhassam őket. No majd csak ellapulok valahogy velük a folyosón,, gondolom magamban. Igen ám, de jön a jegyek zord lyukasztója és könyörte­lenül megbírságol 1­ 06 pengőre. Hiába magya­rázom neki, hogy nekem bosszúság ez a ké­nyelmetlen szállítás, nem neki, így meg úgy, a rendelet rendelet, fizetni kell. A rendes ta­rifa pedig 32 fillér lett volna. Persze nyolc órakor, meg kilenckor és tízkor, sőt tizenkettő­kor is van Budaörsön expresszárupénztár, de akkor meg vonat nincsen hoozzá. Nem lehetne ezt a kettőt egymással valahogy összeegyez­tetni? Nagyon kérem, írja meg azt a dolgot az újságban Szerkesztő Úr, hátha a vasutak ki tudnának találni valamit a faültetésnek ezek ellen az apró örömei ellen. Mély tisztelettel Szabó Miklós áll, kertészeti segédintéző.“ — A gabonaötlet financírozása. A me­znygazdasági érdeekkép­visel­etek és a bankok körzeti megindult tárgyalás sorára, amelyben részt vettek az Országos Mezőgazdasági Ka­mara, az OMGE és a TÉBE kiküldöttei, szóbakerüül a gabonaüzlet financírozása is. A bankok részéről az a felfogás alakult ki, hogy nem célszerű, ha a vidéki intézetek sa­ját számlára foglalkoznak termény­üzlettel. A vidéki bankoknak azonban nem szabad vég­leg elszakadniuk mégsem a terményüzlettől, mert ezáltal a gazdák fokozottabban kiszol­­gáltatódnának a gabonaspekulánsoknak, így amitán fölmennilit az a gondolat, hogy az in­tézetek csak financírozzák a terményüzletet. Ez elsősorban akként történhetik, hogy a gazdák vármegyénként gabonaértékesítő-szer­­vezetet létesítenek s ezeket látnák el az inté­zetek hitelei. Ott, ahol a gazdák nem alakí­tanának ilyen szervezetet, esetleg a bankok hozhatnának össze garanciális szindikátuso­kat, vagy a korlátolt felelősségű társaság­ról szóló törvény alapjára működő új, önálló kereskedelmi társaságokat. A gazdák értéke­­ltő­ szervezeteit a bankok abba a helyzetbe hozhatnák, hogy kihasználhassák a készbúza és a határidős­ búza árai között fennálló ár­különbözetet. Köztudomású, hogy a most végződő búzakampányban a kétféle búza ára között olyan diszparitás volt, ami lehetővé tette a készbúza vételét és betárolását, arra előleg felvételét és ennek nyomban márciusi határidőre való eladását és mégis megfelelő nyereség biztosítását. Bizonyos, hogy ilyen átalakulás a jövőben is megtörténhetik. Ér­dekes, hogy bár ezt a tervezetet a gazda­­érdekeltségek és a TÉBE képviselői letár­gyalták, eddig mégsem történt a keresztül­vitel érdekében semmi elhatározás. "— Mi a helyzet a Társadalombiztosítónál? Az Országos Kézműves Testület és az Ipartes­­tületek Országos Szövetsége tisztelgett ma kül­döttségbe,­ Vass József népjóléti miniszter előtt, fölpanaszolták, hogy a szociális terhek mennyire nyomják a kézművesipart, holott abból magá­nak az iparosságnak semmi közvetlen haszna nincsen, hiszen az önálló iparosok szociális biz­tosítása még rendezetlen kérdés. Vass József miniszter válaszában közölte, hogy az iparosok öregségi biztosításáról szóló törvény tervezete elkészült és az iparosságnak rövidesen módja lesz a javaslathoz hozzászól­ni. Ezután részletes tájékoztatást nyújtott a Társadalombiztosító Intézet helyzetéről és ügyvezetéséről. Elmon­dotta, hogy a mai gazdasági válságban a Tár­sadalombiztosító is nehéz helyzetbe került, mert a­ járulékkirovás messze meghaladja a ténylege­sen befolyó járulékok összegét. A hátralékok igen jelentékenyek, ebből pedig beruházást esz­közölni nem lehet. A járulékok­ mértéke sokkal kisebb a juttatásoknál és a bruttó bevétel fix százalékát táppénzigények kielégítésre kell for­dítani. ) — Az O. F. B. tárgyalásai. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság március 18-tól 22-ig a­ következő nyilvános tárgyalásokat tűzte ki: 7. tanács: Március 18-án Sándor­falva község megváltási ügye. II. tanács: Március 18-án Kissároslak és Kadosújfalu megváltási ügye, Cece község megváltási ügye. Március 19-én Danszentmiklós község megváltási ügye, Lap­­újtó és Karancsberény községek va­gyonváltsági ügye, Ólad és Leé községek vagyonváltsági ügyében házhelyek céljára megváltott ingatla­nok megváltási árának m­egállap­ása. TV. Ja­mes: Március 18-án Tiszacsege község meg­váltási ügye. Búj község földbirtokrendezési ügye. Március 22-én Vásárosnamény község aregvidág ügye. Három és fél százalék a new­ yorki bankkamatláb Újabb olcsóbbodási hullám indult meg Newyorkból A Lengyel Bank is leszállította a hivatalos kamatlá­bat 8 százalékról 7 százalékra Newyorkból jelentik, hogy e szövetségi bank a váltóleszámítolási kamatlábat 4 szá­zalékról 3 és fél százalékét szállította le. A világ pénzpiaca már a londoni bankka­matláb csökkentése óta várta ezt a hírt. Az utóbbi napokban olyan jelentéseket kaptunk, hogy a magánkamatláb Newyorkban 3 száza­lék volt, sőt egyes esetekben 3 százalék alá is lesüllyedt. A Federal Reserve Bank tehát itt a tényleges viszonyokhoz alkalmazkodott, mi­dőn a hivatalos bankkamatlábat a magánka­matláb színvonalára csökkentette. Valószínű, hogy ennek a neuryorki intéz­kedésnek Európában is a hivatalos kamatláb­nak további olcsóbbodása lesz a következmé­nye. Elsősorban Németországban várható ez s ha ott bekövetkezik, akkor azok az államok is át fogják venni az olcsóbbodást, amelyek a német gazdaságpolitika hatása alatt állanak. Ezt a feltevésünket igazolja az a késő éjjeli órákban Varsóból érkezett jelentés is, amely arról számol be, hogy a Lengyel Bank főta­nácsa ma este megtartott ülésén a leszámíto­lási kamatlábat 8 százalékról 7 százalékra szállította le. A lengyel pénzpiac tehát a leg­első, ahol az újabb olcsósági hullám hatását észlelhetjük. Valószínűnek látszik, hogy ha majd az osztrák jegybank is elfogadja az olcsóbbodást, a Magyar Nemzeti Bank sem halaszthatja to­vább a kamatláb leszállítását. Nálunk annyi­ban is megokolt­­tenne ez a lépés, mert a magán­­kín­ál­at máris olcsóbb a hivat­alos bank­áfánál, azonban vannak olyan szempontok is, ame­lyeknél fogva a jegybank eddigi álláspontja teljesen érthető volt. Mindenesetre a pénzpiac nemzetközi ol­csóbbodása azzal biztat, hogy ennek hatása alatt számunkra is megnyílik a produktív tőke megszerzésének lehetős­e. A budapesti határidőpiac tovább rombolja az árakat A terményárak nálunk a nemzetközi irányzat ellenére katasztrofális módon hanyatlottak. Úgy látszik, hogy nem kerülhető el a határidőüzlet felfüggesztése A budapesti terménytőzsdén ma a már­ciusi búza ára 17,75 pengőre hanyatlott. Olyan árszínvonal ez, amelyet még tegnap is hihetetlennek és képtelenségnek kellett volna tartanunk s amely a magyar gazda perspek­tíváit a nyolcvanas évek árszínvonalába he­lyezi vissza. A többi határidőre a búza árá­nak alakulása ugyanennek a színvonalnak fe­lelt meg. A májusi búza ma délelőtt 63 fillér­rel volt olcsóbb, mint tegnap zárlatkor, az októberi pedig 53 fillért veszített a tegnapi árából a mai tő­zsdeidő néhány órája alatt. A rozs ára májusra 51, októberre 44 fillérrel zuhant s már valóban azt kell kérdeznünk, hogy meddig folytatódhatik még a szörnyű lemorzsolódásnak az a folyamata, amely a rozsnak körülbelül egy hónap óta osztály­részéül jutott. A tengeri veszteségei is ha­sonló méretűek: májusra 48 fillér, júliusra 51 és májusi tranzitóárában 36 fillér a mai kár. Amidőn a budapesti terménytőzsdén ez tör­tént, a tengerentúli piacok irányzata meg­nyugodott, sőt némi javulást tanúsított. Li­verpoolból ma négy távirat jelzett árakat. Az első szerint az üzlet a tegnapi zárlathoz mér­ten 1.5 pennyvel emelkedett. A második 0.375 penny újabb javulást, a harmadik 0.625 pennys áresést közölt, amely azonban átme­netinek bizonyult, mert a negyedik távirat újra azt jelentette, hogy a tőzsdeidő utolsó periódusában egy negyed penny még ebből a közbeesett veszteségből is megtérült.­­ Ez a liverpooli irányzat pedig annál jelentősebb, mert hiszen Csikágóban tegnap az ottani ár­hullámzáshoz mérten elég nagyarányú árha­nyatlás következett be: 26 fillér a márciusi és 37 fillér a májusi búzánál, amit ezek sze­rint Liverpool nem vett át. Ránk pedig Li­verpoolnak, mint fogyasztópiacnak sokkalta nagyobb hatással kellene lennie, mint Csiká­­gónak, különösen akkor, ha az angol fo­gyasztópiacnak ez a fontos tőzsdéje a ter­melő Csikágóval szemben javulást jelez. De nemcsak ez mutatja azt, hogy Buda­pest terménytőzsdéje kikutathat­atlan okok miatt képtelen a maga hivatásának betölté­sére, hanem az is, ha az utóbbi napok fej­leményeit megvizsgáljuk. Szombat óta ugyanis e három tőzsdén ez történt: Csikágóban hét­főre a májusi búza ára 10 fillérrel, keddre ifjább 16 fülénél és szerdára 37 fillérrel csökkent, három nap alatt, tehát a veszteség 63 fillér volt. Ugyanakkor Liverpoolban 12, 32 és 28 szérnyi veszteség következett egy­másra. Ez együtt 72 fillér, de ebből ma mintegy 3­0 fillér megtérült, tehát itt négy napot együtt számítva, a veszteség 42 fillér volt. Nálunk pedig, ahol nincsenek eladásra váró készletek, ahol csak a fővárosban van­nak felhalmozott búzamennyiségek, de, mint a malmok megállapították, mindössze olyan arányban,, hogy ebből magának a főváros­nak búzaszükségletét is legföljebb két hóna­pig lehet ellátni. Irád­i az aratásig - még a legjobb esetben is három és fél hónap van h­átra, nálunk a napi veszteségek ilyenek voltak- hétfőre 48 filér, keddre újabb 35, szerdára pedig 63 fillér, ami együtt 146 fil­lér. Erre ma nem az következett be, hogy valami megtérült volna, hanem újabb 63 fil­léres árveszteség állott elő, ami e négy nap alatti a magyar búza értékét 209 fillérrel apasztotta. Vájjon kit Idhet ezért felelősségre vonni, ha van magát azt a szervezetet, amely e veszteségeket minden tárgyi körülmény, min­den nemzetközi tendencia és minden józan ész ellenére produkálja? Kétségtelen, hogy itt csak magában e szerencsétlen, erejétől megfosztott szervezetben lehet a hiba és ezért az orvoslást ott kell kezdeni, hogy e szerve­zet kezéből és hatásköréből egyelőre, az új term feig, kiveszik a további árrombolásnak, a nemzeti vagyon elpusztításának e szörnyű lehetőségét. A határidőiig ennek ez a katasztrofális me­nete természetesen leveri az árakat a kész­­árupiacon is. Nem felel meg a valóságnak az, mintha készárupiacunk csikágói hatás alatt állana, mint ahogy bizonyos oldalról a dol­got a felelősség elhárítása céljából fel akar­ják tüntetni. Csikágóban ugyanis szombat óta a márciusi búza ára, amely természetesen közelebb áll a készbúza árához, mint a má­jusi, mindössze 37 fillérrel hanyatlott. Itt ugyanis kisebb arányú volt az áresés, mint a májusi búzánál, nálunk ellenben ugyanez alatt az idő alatt a készbúza árát kereken egy pen­gővel verték le és ma még ezt a veszteséget is megnövelték 40, sőt egyes búzanemeknél 50 fillérrel. A mi készbúzánk árvesztesége te­hát négy nap alatt másfél pengőre rúg. Ez nem csikágói hatás, hanem annak a fejvesz­­tettségnek és annak a rémületnek a hatása, amely a mi határidőüzletünket jellemzi. Éppen arra van szükség, hogy a készárupiacot ettől a kárhozatos hatástól mentesítsük. Sokkalta jobb, ha a készáru ára a csikágói és a liver­pooli áralakulás eredőjeként alakul, mintha minden nap újabb lecsapolódási területe lesz a budapesti határidős piac vergődésének. Ez az oka annak, hogy a malmok nem vásárol­nak. Ma is csak 18 vagon búza cserélt gaz­dát, holott a főváros ellátására naponta 50 Vagon­nyi búzára van szükség s a malmok nem rendelkeznek valami nagy készletekkel. Ez az oka annak, hogy a rozspiacon majd­nem mindennap kötés nélkül apasztják az ára­kat. Ma is ez történt és a papirosrozs ára így 40 fillérrel lett kisebb, ami azonban a való­ságban kihat a valóságos nemzeti vagyon apa­dására. A tengerinél 25—30 filléres árveszte­ségeket jegyeztek fel, mintegy tíz vagon for­galom közben. A zab is 10 fillérrel hanyatlott. Csak a liszt ára maradt ma változatlan. A malmok „nem vették át“ az irányzatot. Ebben ön pidig erősek. Éppen olyan erősek, mint a tartózkodásban, akkor, amidőn a lefelé szálló búzaárak láttára nem lépnek közbe és az in­tervenciót lehetőleg mindennap másnapra ha­lasztják. A korpa ára azonban esett. Ma 7,90 pen­gős áron is adtak már el korpát. A gazdasági élet izgatottan várja a hol­napi napot. Mit hoz megint a fejetlen buda­pesti tőzsde? És előre örül a szombati nap­nak, amikor nem lesz üzlet, tehát egy nap­nyit megtakarítunk ezekből a nemzeti vesz­teségekből. — „Földkóstoló és földpatika“ rímmel több lapban közlemény jelent meg, mely sze­rint a májusban megnyíló Nemzetközi Vásá­ron egy, az „Állami Talajvizsgáló Intézet“ által felállítandó laboratórium a ga­zdák ál­tal behozott talajmintákat a helyszínen meg­vizsgálná és a vizsgálat alapján rögtön fel­világosítást adna az alkalmazandó műtrá­gyák minőségére és mennyiségére vonatko­zólag. A közleményre vonatkozólag az Orszá­gos Chemiai Intézetből a következő felvilá­gosító észrevételeket közölték velünk:­­ „Ál­lami Talajvizsgáló Intézet“ címen az ország­ban semmiféle állami intézmény nem isme­retes. 2. Olyan természetű vizsgálatok, ame­lyekből a talaj trágyaszükségletére és az alkalmazandó trágya mennyiségére és minő­ségére következtetések vonhatók, nemhogy percek alatt, de még napok múlva sem vé­gezhetők el. Az ilyen vizsgálatok rendszerint 2—3 hetet vesznek igénybe. 3. Talajvizsgá­latok egyébként is csak akkor bírnak érték­kel, ha a talajminta vétele megfelelő, szak­szerű utasítások alapján eszközöltetett. Hely­telen mintavétel esetén az eredmények érték­telenek. 4. Ezeknek alapján tehát a helyszíni laboratórium felállítása szakszerű okokból kivihetetlen. — Exportüzlet az állatvásáron. A mai ba­ba,pesti állatvásáron eladtak külföldi számlára 390 darab nagymarhát. Ebből 33 Bécsbe, 254 Postumiába, 35 Triesztbe, 12 Fiuméba és 56 Prágába ment. A felhajtott 1073 darabból egyébként csak 21 darab maradt eladatlanul vissza. A vásári áralakulást ennek ellenére lany­­haság jellemezte.­­ A Bauxit. Ennek a vállalatnak rész­vénye az utóbbi időben sokat foglalkoztatta a tőzsde iránt érdeklődő közönségeit. A Bauxit-részvény ugyanis furcsa karriert fu­tott meg. Hosszú időn keresztül folyton emelkedett s a piac vezető papírjává nőtte ki magát, azután pedig hirtelen fordulattal megváltozott piaci pozíciója. A részvény ér­­tékelése egyre lanyhább tett és a papír vé­gül is súlyos részét elvesztette legmagasabb tőzsdei árjegyzésének. Ez a kedvezőtlen irá­nyú árfluktuáció fölkeltette a közönség ér­deklődését és különféle hírek láttak napvilá­got, amelyek a bauxit jelentőségének csök­kenéséről, a vállalatban érdekeltek közötti ellentétről, más bauxit-üzemek előretöréséről stb. beszéltek. Tiszta képet arról, hogy mi okozta a részvény­ áralakulásának lanyhasá­­gát, egyelőre kívülről nem lehet nyerni. Már­cius 29-ére azonban összehívták a Bauxit Tröszt mérleg-megálapító ülését és így való­színű, hogy a gyűlés után jobban áttekint­hetővé válik az a különféle űr, ami a Bauxit körül felbukkant. — Védekezés a kor a tavaszi fagykárok ellen. Kora tavasszal gyakran előfordul, hogy az éjjeli fagyokkal váltakozó nap­pali olvadás az őszi gabonavetéseket felhh­gyás által károsítja. Az ilyen fagykár a vetéseknek kellő időben végzett ápolásával jelentékenyen csökkenthető, ha a felfagyott őszi vetéseket kora tavasszal, amint a föld felülete már­ eléggé száraz, minél korábban nehéz hengerrel megjáratják, hogy a növény­zet a földhöz nyomódva, ismét begyökerez­hessék. Gyorsan megerősíti az ilyen vetése­ket, ha azokra a hengerezést megelőzően ka­­tasztrális holdanként 25—30 kilogramm chili­vagy mészsalétromot szórnak ki. Ugyanilyen mennyiségű Leuna-salétrom , vagy mésanitro­­gém is megfelelő, de ezeknek hatása lassab­ban érvényesül. Minél korábban végzi el a gazda ezt a munkát, annál hamarább gyöke­redzik be újra a vetés,­­ ezért amint mt ilyen vetésre kora tavasszal rá lehet menni, a felültrágyázást azonnal el kell végezni, ha pedig a talaj felülete már annyira megszan­kadt, hogy berngerezni is lehet, ezt a mura­­kát is késedelem nélkül el kell végezni. Az ezután jól megerősödött gabonavetést később fogasolni célszerű. — Országos vásárok. Országos vásárokat március 16-től 23-ig a következő helyeken tar­tanak: Március 16: Budapest, Kiskunfélegy­háza­, Kisújszállás. Március 17: Ape, Attala, Bátaszék, Esztergom, Fertőszentmiklós, Iszti­­mér, Izsák, Jászf­ényszaru, Kalocsa, Kis­vár­da, Kúnbaja, Martonvásár, Mátészalka, Mező­kövesd, Mohács, Mosonszentjános, Nagyigmánd, Nagyoroszi, Nágocs, Ózd, Perkáta, Polgárdi, Salgótarján, Siklós, Somlóvásárhely, Szenna, Szentdienes, Szentgotthárd, Tatabánya, Tárcái, Vasvár. Március 18: Bánréve, Bogdása, Bor­­sodnádasd, Kalocsa, Martonvásár, Nagybajom, Szikszó, Zirc. Március 19: Abony, Babocea, Becsehely, Bélapátfalva, Böhönye, Csesztreg, Egervár, Hajdúnánás, Hőgyész, Jánosháza, Káptalantóti, Kiskúnhalas, Nagymaros, Olasz­­liszka, Pellérd, Rudabánya, Szentpéterur, Tarpa, Zirc. Március SD: Alcsút, Győrszent­­márton, Nagypécsely, Püspökladány, Somogy­­szob, Süttő, Kund. Március SJ: Aszód, Békés­­csenger, Nemesvid, Őriszentpéter, Rum, Szőlős­­györök, Zalaapáti. Március SS: Békés, Hód­mezei­­vásárhely.­­ Tárcáit és Tokajt a jegybank sátor­aljaújhelyi kerületéhez csatolta. A Magyar Nemzeti Bank elhatározta, hogy Tárcái és Tokaj nagyközségeket, amelyek közül To­kaj nagyközség, mint a bank mellékhelye szerepel. 1930. évi március 27-én kezdődő hatállyal a bank nyíregyházai fiókintézeté­nek bankkerületéből a sátoraljaújhelyi fiókintézet bank kerületeihez csatolja át

Next