Budapesti Hírlap, 1930. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-01 / 50. szám

4 II. Kegyelemből elengedem elzárásban tettsük fele részének végrehajtását azoknak az elítélteknek, akiket a királyi büntetőbíróság vagy rendőri büntetőbíróság a jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett kihágás miatt (ide nem értve a jövedéki kihágásokat) jogerősen öt napot meghaladó tartamú eljárásbüntetésre, vagy főbüntetésként oly pénzbüntetésre ítélt, amelyet behajthatatlansága folytán öt napot meghaladó tartamú elzárásbüntetésre kellene átváltoztatni. III. Az I. és II. pont esetében a kegyelem a főbüntetésen kívül kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlansága folytán elzárásbüntetésre kellene átváltoztatni; nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. IV. Kegyelemből elengedem a bűnvádi eljárást azoknak, akik ellen olyan kihágás miatt (ide nem értve a jövedéki kihágásokat) kell eljárást indítani vagy folytatni, amelyet a jelen elhatározásom keltét legalább egy évvel megelőzően követték, el, feltéve, hogy az ügyben a jelen elhatározásom keltéig még elsőfokú ítélet sem hozatott. Amenynyiben az ügyben már legalább elsőfokú ítéletet hoztak, amely azonban még nem jogerős, a terhelt csak abban az esetben részesül kegyelemben,, ha az eljárás állásához képest az első, vagy felsőbb fokon eljárt bíróság ítélete öt napot meg nem haladó tartamú elzárásbüntetést, vagy oly pénzbüntetést állapított meg, amelyet behajhatalansága folyón öt napot meg nem haladó tartamú elzárás-büntetésre kellene átváltoztatni. V. Kegyelemből elengedem a jövedéki kihágás miatt jogerősen megállapított szabadságvesztés-büntetésük felerészének végrehajtását azoknak, akik a jelen lehatározásom kelte idején ezen büntetésüket töltik, tekintet nélkül arra, hogy a szabadságvesztésbüntetést az ítélet már eredetileg így állapította meg, vagy pedig azt a kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága folytán kell vérnyhnit atni. VI. Az I., II., illetve IV. és V. pont alapján nem részesülhetnek kegyelemben azok, akik a jelen elhatározásom keltéit megelőző két éven belül azonos, vagy hasonló természetű kihágás miatt már jogerősen el voltak ítélve. VII. Annak a megállapítására, hogy a jelen elhatározásom alapján ki részesül kegyelemben, a büntetésüket töltő elítéltekkel szemben a büntetést végrehajtó hatóság (királyi járásbíróság, királyi ügyészség, rendőri büntetőbíróság), egyébként pedig az a hatóság hivatott, amely a kihágási ügyben eljárt, illetve amely a jogerősen megállapított büntetés végrehajtását nyilvántartja. Kelt Budapesten, 1930. évi március hó 1. napján. Horthy s. k. Zsitvay Tibor úr. s. k. Az adó- és jövedéki amnesztia A horasánszónak ez a A Magyar Távirati Iroda jelenti. A mai napon megjelent amnesztia-rendelet kapcsán időszerű megemlékezni arról is, hogy az alkotmányosság helyreállítása óta Magyarország kormányzója hét ízben élt az 1920. évi XVII. t.-c. 3. §-a által reáruházott kegy címezés jogával, nyolcadik amnesztiaju talma megvédése céljából, vagy e cél szolgálatában bűncselekményt követtek el és végül, akik a forradalmak idején elkövetett cselekmények által felkeltett közelkeseredés és menthető felháborodás hatása alatt követtek el bűncselekményt. Ebben a csoportban ki voltak zárva a kegyelemből azok, akiknél, a bűncselekmény indító oka önző nyereségvágyból, úgyszintén azok is, akik ezen elhatározást megelőzően tíz éven belül nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt szabadságvesztés büntetésre voltak elítélve. A forradalmi bűncselekmények likvidálása 5. Az 1921 december 22-én kiadott karácsonyi amnesztia újból visszatért a forradalmak bűncselekményeire, hogy azokat a közkegyelem szempontjából véglegesen likvidálja. Ez a kegyelmi elhatározás általános kegyelmet hirdetett azokkal, szemben: a) akik 1918 október 31. és 1919 március 21. között tömegmozgalmak keretében elkövetett, vagy kommunista jellegű bűncselekmény miatt jogerős ítélettel öt évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre lettek ítélve; b) pertörlést rendelt azokkal szemben is, akik ellen az előbb megjelölt valamely bűncselekmény miatt eljárást kellett indítani vagy folytatni, feltéve, hogy a cselekményre a törvény által megállapított büntetés az öt évet meg nem haladta. Ugyanez az elhatározás kivételes kegyelmet helyez kilátásba azoknak is, akik ezen általános kegyelem keretei között kegyelemben nem részesülhettek, ha az illető egyének tekintetében különös méltánylást érdemlő körülmények a kegyelmi jog gyakorlását megokolttá tették. 6. Az 1926. évi december hó 20. napján újabb közkegyelmi elhatározást bocsátott ki a Az 1920. évi amnesztia többezer embernek . Az első széleskörű kegyelmi tényt 1920 december 24-én gyakorolta, amely elhatározássában egyévi kegyelem útján kegyelemben részesítette az elítéltek és terheltek ezreit. E kegyelmi elhatározás rendjén a felbujtók és vezetők kivételével, kegyelemben részesültek azok, akik 1918 október 31. és 1919 március 21. között lezajlott tömegmozgalmak keretében követtek el bűncselekményeket. Kegyelemben részesültek ezenkívül a proletárdiktatúra bűncselekményeiben részes egyének közül azok, akiknek egyénisége, gondolkodása és érzülete a proletárdiktatúra eszmekörétől egyébként távol állott és csak létérdekeik biztosítása végett, vagy utasításra, avagy a téveszmék fertőző behatása alatt követték el cselekedeteiket. Végül kegyelemben részesültek azok is, akik a nemzetgyűlés összeülésének napjáig a tanácsköztársaság érdekében véghezvitt bűncselekményekkel és egyéb embertelenségekkel felidézett elkeseredésből vagy" menthető felháborodásból követtek el büntetendő cselekményt. Pénzügyi amnesztia 1921-ben 2. Az 1921 július 16-án a kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére a jövedéki kihágások tekintetében gyakorolt általános kegyelmet. Közkegyelem a Délvidékre 3. 1921 augusztus 20-án a kormányzó kiterjesztette az 1. alatt ismertetett kegyelmi elhatározását a szerb-horvát-szlovén királyság csapatai által kiürített és a nemzet fennhatósága alá visszakerült délvidéki területekre. Nagyszabású politikai amnesztia 4. Az 1921 november 3-ik napján a kormányzó általános kegyelemben részesítette azokat, akik a fennálló alkotmányos rend és uralom ellen intézett támadásban bármily módon részt vettek, kivéve azokat, akik a támadás tervezésében és irányításában vezető szerepet játszottak, akik a nyugatmagyarországi felkeléssel kapcsolatosan az ország területi épségének önha B. 1. 1930. március 1, szombat i Budapesti Közlöny szombati száma közli a kormányzó legfelsőbb elhatározását az úgynevezett adó- és jövedéki amnesztiáról. Ennek szövege a következő: A magyar királyi pénzügyminiszter előterjesztésére: 1. Kegyelemből elengedem azokat a pénzbüntetéseket és bírságokat, amelyeket ez 1925. évi január 1. napja előtt elkövetett ,jövedéki kihágásokért, illetőleg szabálytalanságokért már jogerősen kiszabtak. 2. Kegyelemből elengedem a büntetőeljárást azoknak, akik közadó megrövidítésével, vagy veszélyeztetésével járó adócsalást, jövedéki kihágást, vagy mulasztást követtek el, ha cselekményüket vagy mulasztásukat, mielőtt az a pénzügyi hatóság, vagy bármelyik közegének tudomására jutna, legkésőbb azonban 1930. évi április 1. napjáig önként bejelentik, s amennyiben a kihágás elkövetésével közadót megrövidítettek, azt egyidejűleg lefizetik, vagy elfogadható módon biztosítják Kelt Budapesten, 1930. évi március hónap 1. napján. Horthy s. k. Wekerle Sándor dr. a. k. kormányzó és pedig azon bűncselekmények tekintetében, amelyek 1918. évi október hó 31. előtt, követtettek el. Ennek az elhatározásnak közelebbi feltételei szerint kegyelemben részesültek azok az elítéltek, akiknél a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása bármely okból el volt halasztva, vagy félbe volt szakítva, és pedig vétség esetében tartamra tekintet nélkül, bűntett miatt pedig abban az esetben, ha a kiszabott büntetés az öt évet nem haladta meg. Politikai amnesztia 1928-ban A 7. közkegyelmi elhatározás 1928. évi március hó 1-én jelent meg. Ez azelhatározás kegyelemben részesítette a következő politikai jellegű bűncselekményeket: az államfő megsértésének vétsége és a királyi ház tagja megsértésének vétsége; a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség; az alkotmány, a törvény, a hatóságok, vagy a hatósági közegek ellen elkövetett izgatás; a választójog ellen elkövetett bűncselekmények és ezzel kapcsolatos egyéb vétségek; a politikai természetű okból elkövetett magánosok elleni erőszak és hatóság és hatóságok elleni erőszak; végül a tiltott sajtóközlés vétsége. A mostani amnesztia jellege és Mg lehetőségei A most megjelent kegyelmi elhatározás arra való tekintettel, hogy az 1918. évi október hó 31-ike előtt elkövetett, majd a forradalmak tömeghangulata révén előidézett, vagy általában politikai okokból elkövetett bűncselekmények a jogrend biztonságához fűződő követelmények által megvont keretek között már a legszélesebb körben közkegyelemben részesültek, ezúttal az általános kegyelem hirdetésénél más irányelveket tart szem előtt, egyrészt az örvendetes évforduló ünnepi hangulatának megfelelően egész általánosságban a megbocsátás szellemét, másrészt különleges jogpolitikai érdekeket kíván érvényre juttatni. A megbocsátás szelleme érvényesül abban, hogy az államfő kegyelmet hirdet mindazokkal szemben, akik kormányzósértés miatt elítéltettek, vagy bűnvádi eljárás alatt állanak. Jogpolitikai szempont érvényesül a kormányzói elhatározás további rendelkezéseiben, amennyiben ,egyfelől ama büntető jogpolitikai irányzatnak megfelelően, amely a rövidtartamú szabadságvesztés-büntetéseket lehetőleg kiküszöbölni igyekszik, elengedi a nyolc napnál nem hosszabb tartamban kiszabott szabadságvesztés-büntetéseket, másfelől kegyelmet gyakorol a 3, illetve 5 évnél régebben elkövetett bűncselekmények miatt elítélt, illetőleg terhelt egyénekkel szemben, oly móddon, hogy az egy hónapnál nem hosszabb tartamban kiszabott büntetéseket feltétlenül, a hat hónapnál nem hosszabb büntetéseket feltételesen elengedi, a hat hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztés büntetéseknek pedig a felét engedi el; ezenfelül a három évnél régebben elkövetett csekélyebb súlyú bűncselekmények tekintetében pertörlést is engedélyez. Az említett rendelkezések folytán különösen az úgynevezett tömegbűncselekmények részesülnek kegyelemben, ami abból az elgondolásból fakad, hogy a csekélyebb súlyú jogsértésekkel szemben gyakorolt kegyelem az elítéltek szempontjából javító hatással lehet. A kegyelmi elhatározás mindezeken felül egy különleges záradékot is tartalmaz oly esetekre vonatkozóan, amelyek az általános kegyelemnek az elhatározásban megszabott keretei közé nem illeszthetők ugyan be, amelyekkel szemben még különös méltánylást érdemlő körülmények esetében a megbocsátás szellemét kívánja érvényesíteni, nevezetesen oly esetekben, amikor az elítéltek a mostoha gazdasági viszonyok szülte nyomasztó helyzetükben vagy a szenvedélyeknek az akaraterőt megbénító hatása alatt vétettek a büntetőtörvény parancsoa ellen, ha figyelemmel életkörülményeikre alaposan remélhető, hogy a kegyelem jótékony hatással lesz erkölcsi magatartásukra. Ezekben az esetekben tehát a kegyelmi elhatározás a megbocsátás szellemének, az emberies érzések érvényesülésének nyit kaput az egyéni kegyelmezés keretében olyankor, amikor a közkegyelmi elhatározás általános szabá lyai erre módot nem nyújtanak. Az előadottakból kitűnik, hogy a legújabb kegyelmi elhatározás által engedélyezett közkegyelem igen széles körben érvényesíti az államfő egyik legszebb és legnemesebb jogét , az elítéltek és terheltek nagy tömegével szemben fogja éreztetni erkölcsi és lelki szenvedéseket feloldó hatását. A pénzügyi amnesztia magyarázata Mint a Budapesti Közlöny holnapi számában megjelent legfelsőbb elhatározásokból olvasható, a kormányzó a tízéves államfői jubileuma alkalmából nemcsak a közönséges bűncselekményekre és a jövedéki kihágásokra kiszabott szabadságvesztés-büntetésekre, hanem az adócsalások, jövedéki kihágások és szabálytalanságok miatt kiszabott és különben behajtható pénzbüntetésekre és pénzbírságokra is kiterjesztette legfelsőbb kegyelmezési jogának gyakorlását, sőt egyes esetekben a büntető eljárás folyamatba tételét is elengedte. Elsősorban kegyelemből elengedte azokat a pénzbüntetéseket és bírságokat, amelyeket 1925 január 1. előtt elkövetett jövedéki kihágásokért, illetőleg szabálytalanságokért már jogerősen kiszabtak. Az adócsalások kivételével ez alá esnek az 1925 január 1. előtt elkövetett és az összes közadók ás jövedéki törvényekbe ütköző bűncselekményekért és mulasztásokért kiszabott pénzbüntetések és bírságok, amennyiben azokat eddigelé még be nem fizettek. Másodsorban kegyelemből elengedte a büntetőeljárást azoknak, akik a közadó megrövidítésével, vagy veszélyeztetésével járó adócsalást, jövedéki kihágást, vagy mulasztásokat követtek el, avagy cselekményeket vagy mulasztásukat mielőtt a pénzügyi hatóság vagy bármelyik közegének tudomására jutna, legkésőbb azonban 1930 április 1-ig önként bejelentik. Amennyiben a kihágás elkövetésével közadót megrövidítettek, azt egyidejűleg lefizetik, vagy elfogadható módon biztosítják. “ mindazok tehát, akik adócsalást, jövedéki kihágást, vagy közadó és jövedéki törvények rendelkezésébe ütköző bármi mulasztást, akár szándékosan, akár tudatlanságból elkövettek és emiatt ellenük még sem feljelentést, sem hivatalból eljárást folyamatba nem tettek, leletet, vagy tényleírást nem vettek fel, amennyiben legkésőbb 1930 április 1-ig bármely hatóságnál önként jelentkeznek s a megrövidített közadót — ez alatt értve az állami egyenes adókat, a fogyasztási adókat, forgalmi adókat, illetékeket, vámokat, a jövedékeket, a helyhatósági adókat és az autonóm testületeket illető tartozások kivételével mindazon szolgáltatásokat, amelyek közadók módjára hajtandókbe, lefizetik vagy elfogadható módon biztosítják, menekülnek a büntetőeljárás folyamatbatételétől. Képes Vasárnapi JELE A Budapesti Hírlap népszerű családi folyóiratának legközelebbi száma a következő érdekes közleményeket tartalmazza: A ballonok és sárkányok tanyáján (Büky György tanulmánya képekkel). Ybl Ervin: Föltámadt műalkotások. Kenedy Géza: Hatszázéves pörújítás. Kivénült a budai hegyek kígyója (Képes riport). Ő, meg a ruhája. Fekete Lajos: Három vers. Ötszáz darabban játszott Szirmai Imre. Jubilál a margarin. Rendőrhősök. Az ifjúság — az ifjúság problémájáról (Érdekes szemelvények a Budapesti Hírlap pályázatán kitüntetett munkákból). A Ma Asszonya (Hölgyek rovata Arányi Mária lelkitanácsadójával). A külföld humora (sok rajzzal). Fényképészet. Kertészet. Rejtvények és fejtörők. Negyven érdekes fénykép és rajz a világ minden részéből. A Képes Vasárnapi B. H. mellékletei: B. H. Az Ifjúságnak. Kis B. H. A Gyerekeknek. fl népszövetségi ablng módosítása GENF, febr. 28. A népszövetségi alapszabályok és a Kellogg-paktum összeegyeztetése ügyében tárgyaló bizottság a következőképpen módosította a népszövetségi egyezség-okmány tizenkettedik szakaszát: A Népszövetség tagjai megállapodnak abban, hogy a közöttük esetleg fölmerülő vitás kérdés elintézését kizáróan békés eszközökkel szorgalmazzák. Ha a konfliktust nem lehetne elintézni ily módon, úgy döntőbíróság, végső fórumon pedig a népszövetségi tanács határoz. A Népszövetség tagjai megállapodnak abban, hogy semmisotra sem kezdenek háborút a vitás kérdés megoldására.