Budapesti Hírlap, 1930. április (50. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-01 / 74. szám
sas IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Tudomány — Könyv — Zene — A technika világa — Iskola — Kritika — Folyóiratszemle — Szellemi élet Ármány és a Beregi Beregi Oszkárt ma már egy világ választja el azoktól, akik a pátoszt, a deklamálást csak mértékkel tudják elfogadni, kiégett, ellángolt színészi műfajnak érzik — két okból, mert ennek a pátosznak egyrészt már sehol sincsenek egy egész egységes ensemblet kitöltő egyforma tehetségű művelői, másrészt mert maga a pátosz is letűnőben van. Hogy melyik az ok s melyik az okozat? Hogy azért tűntek-e el a világ színpadjairól a heroikus színészegyéniségek, mert a pátosz elmúltával ők is feleslegessé váltak; vagy azért bukott-e el a patetikus, deklamáló színjátszó stílus, mert már nincsenek kőből faragott és ércbe öntött alakításokat formálni tudó kemény színészi éstehetségei? — ki tudná megmondani. A naturalizmus, úgy látszik, kiölt minden érdeklődést ebben az irányban a közönségből, amely ma már a klasszikusokat és a színpadi romantika verses műveit is szívesebben fogadja el azoktól, akik a pátoszt csak egy-egy kifejező, színes gesztussal, a deklamációt a hang egyegy árnyalatával s inkább csak jelezve érzékeltetik, mint azoktól, akik a pátosz és a deklamálás egyeduralmából szeretnék kicsiholni a színész sikerét, reménytelen munkát végezve. A Schillert Ármány és szerelem vasárnap esti előadásán a Magyar Színházban az elfogulatlan néző szinte megdöbbentőn kereste okát felemás érzéseinek: kitűnően rendezett, jól díszletezett, a színészek játékában is összehangolt, stílusos előadást kapott és mégis egy pillanatig sem érezhette magát sem a színészek, sem az általuk interpretált klasszikus szerző szuggeszciójában; süketén, minden megrendülés nélkül hallhatta és hallgatta a drámai kitöréseket és nézte végig a schilleri hősök sorsát, akik egy pillanatig sem tudták feledtetni a nézővel, hogy ők a Magyar Színház színészei —z élükön Beregi Oszkárral. Bizonyos, hogy Schiller mondatai megkívánják a pátoszt. De a Magyar Színház előadása nemhogy eltüntetni igyekezett volna, hanem még fokozta, hangsúlyozta ezt — Beregi kedvéért. Ebben az igyekezetében aztán olyan messzire tévedt el, hogy még Beregit is sterilizálta, hatástalanította. Egyetlen vigasztaló momentuma volt a színészek együttesének Harsányi Rezső játéka a maga egészséges naturális disszonanciájával. Az Ő' Millere élt egyedül eleven életet — ebben a Plasztikonban. * (Az Igazi Passió a Nemzeti Színházban.) A Nemzeti Színház a nagyhéten ismét műsorára tűzi Arnould Gréban Igazi Passióját. Az Igazi Passió négy egymásutáni előadásban kerül színre. A főszerepeket felváltva játsszák Odry Árpád és Cs. Aczél Ilona, illetve Abonyi Géza és N. Tasnády Hana. * (M. Hir Sári) müncheni, bécsi, zürichi és nagyobb magyar városokban rendezett hangversenyei után április 2-án tartja önálló zongoraestjét a Zeneművészeti Főiskolán. Közreműködik Molnár Imre dr. . A magyar műgyűjtés útjai A XVIII. századra forduló korszak politikai viszonyai a legkedvezőbbek voltak az ausztriai műveltség fejlődésére. Szinte nemzeti öntudat támadt náluk, amikor 1683-ban a törököt Bécs alól a szövetséges hadak visszaverték. Négy évvel előbb Bécsben a pestis szedte áldozatait, majd a kritikus 1683-ik esztendőben a török döngette bástyáit, levette házait, — s a győzelem után, ,— a másfél százados nyomasztó hatás alól felszabadulva — a magyarországi felszabadító háborút készítette elő I. Lipót Ez a világtörténeti esemény nagy befolyást gyakorolt Becs karakterére. A siker a császárt a kereszténység védőjének szerepébe állította, ha a magyarság viaszakodásig menő szinte három százados (1396—1683) küzdelmének a gyümölcsét a császár s vele Becs élvezte. Megszűnt erődítményi jellege és fejlődése szabad teret nyert. A tsűkert még teljesebbé tették azok a győzelmek, amelyeket ,a Habsburgok a nyugati ősi ellenség, a franciák felett arattak a spanyol örökösödési háborúban, .és egyúttal a magyarokon is a szatmári békekötéssel. Csoda-e, ha ily győzelmeket erős nemzeti felbuzdulás követte s Bécsben a dicsőség és a biztosság érzetével az öröm és az élvezetvágy rak fészket, míg nálunk Rákóczival szinte bujdosásba ment a lelkesedés lángja. Az egész nyilvános élet középpontját az udvar alkotja, amelytől a nemesség is csak kölcsönzi a fényét. Francia példája körében sütkéreznek. Az előkelő családok otthagyják falusi birtokaikat, váraikat és Bécsbe költöznek. Így épül Bécsben 1699-ben az Esterházyak palotája, s a következő évben a Batthyányaféé. (H. ,Tintáé, Wien.) Ez az udvari nemesség Csakhamar átveszi a vezetést az egyháziaktól szellemi téren is. A szellemi fellendülés, amit a dinasztia, nemzetek összetartása és a győztes katolicizmus képviselt, monumentális alkotásokban keresett kifejezést. Ez a bécsi barokk fényiora. Az 1683-iki török ostrom alatt elpusztult külvárosok újjáépítésénél már nem a védelmi szempontot kellett figyelembe venni s amikor III. Károly idejében Hildebrandt és Steinhäuser közreműködésével Anguisola és Marinoni elkészítették a külvárosok rendezésének •tervét egy-két évtized alatt már virágzó negyedekkel volt körülvéve az óváros. III. Károly egyébként is nagyszabású építkező volt s terveihez oly kiváló művészeket nyert segítő társakat, mint Domenico Martinelli, Lukas von Hildebrandt és Fischer von Erlach. Az utóbbitervei szerint, halála előtti évben, 1722-ben kezdődött meg a Srosbiibliothek építése. Bár Mária Terézia trónraléptével, a politikai téren Bécs uralkodó szerepe háttérbe szorult, de a korabeli szellemi áramlatok, — köztük a felvilágosodás, s így az aufklaristák — mind inkább teret nyertek. Az arisztokraták műveltsége maradt az irányadó, mivel a felvilágosodás eszméinek hatása alatt az egyháziak befolyása csökkent. Ebben a kedvező szellemi atmoszférában érik Bécset a nyugati szellemi hatások. A napkirály pompakedvelő Franciaországából kialakult a „gáláns" Franciaország. A rokokó könnyed, játszi művészete megkezdi hódító körútját. Még a könyveknél is nagy gondot fordítanak arra, hogy ne csak tiszta nyomású, szép és mély metszésű, hanem hibátlan szélű és szép kötésű is legyen a műi Mindez azonban már nem lelki szükséglet a franciáknál,, hanem inkább a szeszélyes rokokó divatja, az előkelők szórakozható társasjátéka. Szinte divat szerint ezerernek gazdát a gyűjtemények . 1742-ben megjelenik a Carignan-aukció kapcsán az első párizsi katalógus, amint ez Németalföldön már a XVII. század első negyede óta szokásban volt. A nyugat másik nagy nemzete, az angol sem maradt el a gyűjtés versenyében. Gyűjtésének szinte új tápot adtak pompeii ásatásaiból előkerülő leletek. Amikor Sir Josuah Reynolds 1752-ből Itáliából haza jött, sürgetésére a következő évben ,a kormány 20.000 fonton megveszi Sloane természetrajzi gyűjteményét és könyvtárát, szintúgy a Harley-féle gyűjteményt. Ezeket a félszázaddal korábban (1700) ajándékozott Cotton-könyvtárral egyesítve, megvetették a British-múzeum alapját és azt 1759-ben már a nagyközönségnek is megnyitják. Ide került 1772-ben a kiváló Pompeitismerő Sir William Hamilton gyűjteménye is. Reynolds barátja pedig, James Christie, 1766- ban a Pall Mall-ban megszervezi az ő aukciós intézetét, amely hovatovább egyre jobb árakat ért el. Németországban is egyre erősödnek a gyűjtemények. Erős Ágost nagyobbítja a drezdai gyűjtemény helyiségeit. Elkészíttetiképtára katalógusát, régiségeket, képeket, ezüsttárgyakat gyűjt. De legnagyobb örömét a divatos parcellánokban találta, s hogy 1710-ben Böttgert a meisseni gyár élére állította, érdeklődése még inkább ebben az irányban növekedett. Utóda, III. Ágost, a medenai hercegi gyűjtemény vásárlása kapcsán Tizián Adágarasát és Rafael Sixtusi Madonnáját szerzi meg. Nagy Frigyes még háborúi közepette sem feledkezik meg potsdami gyűjteménye gyarapításáról. Párizsi követe és Gotzkowsky bankár gyűjti számára a képeket, gemmákat, érmeket, könyveket. Egyébként is a bibliofilla annyira divatos lett Poroszországban a XVIII. század második felében, hogy Nicolai Frigyes mintegy hatvanra teszi a berlini magánkönyvtárak számát és ugyanennyire az egyéb magángyűjteményekét. Bécsben is megerősödött a gyűjtés éspedig főleg a főnemesség körében. A Liechtenstein, Schwarzenberg és Harrach családokhoz jöttek az új gyűjtők, a Schönbornok és a Czerninek. Savoyai Jenő a pozsarevaci béke után a Belveder-ben állította fel gyűjteményét, amelyet később is egyre gyarapított. A vásárok, az aukciók Németországban meghonosodtak. A lipcsei rézmetszet-aukció katalógusai 1755-ig nyúlnak vissza, Bécsben pedig Artaria 1770- ben megnyitja „Kunsthaus“-ját. A kor divatos törekvéseinek szellemi befolyása — főleg bécsi hatásra — hatalmába kerítette főpapjainkat és főurainkat is. Ugyanezen század második felében keletkeznek a nagyszabású főpapi gyűjtemények, mint Eszterházy Károly gróf egri püspöké, mely több, mint 20.000 kötetet számlált, Patachich Ádán báró kalocsai érseké, mely 17.000 kötetre rúgott". Gulyás Pál ezen megállapításaihoz azonban hozzávehetjük ugyanazon Patachieknak, mint korábbi váradi püspöknek nagyváradi könyvtárát, a gyulafehérvári Batthyánykönyvtárt s az esztergomi érsek nagy vásárlásait. De ugyanerre az időszakra esik főúri könyvtárainknak, illetve gyűjteményeinknek nagy megállapítása, avagy felvirágzása, mint az Apponyi-könyvtáré, melynek alapját Antal gróf vetette meg 1774-ben, a Bruckenthal, az Eszterházy, a Festetich, a Grassalkovich, Ráday, Radvánszky, Széchenyi, Teleki és a Viczayak hédervári gyűjteménye. A tudományos élet fellendülése, a Ratio educationis-ban megtestesült új kultúrpolitika, a divatos művészeti irány hazai hajtása, a Grassalkovichibarok s a magyarországi műpártolás beszédesen igazolja, hogy a magyar szellemi élet új korszakhoz érkezett s a Bessenyei György fellépéséhez kötött irodalmi megújhodás korhatárát a magyar szellemi élet tágasabb mezejére is ki kell terjesztenünk. Závodszky Levente dr. * (Hangversenyek.) Az egyéniségnek és muzsikának ritkán található oly harmonikus és szerves eszvbeolvadása, mint aminő Lotte Lehmann művészetében nyilvánul meg. Az ő egyénisége a német nő gondolatvilágát valósítja meg, muzikalitása viszont a német romantika nagymestereinek tanításain nevelődött és virult ki. Ez a mély, emberi valóság, amely Weber Óceán-áriájában és Schubert kis dalladban egyforma fénnyel rezeg, s a legfőbb titka, Lehmann Lotte forró és meleg sikereinek. Hangja valóságos Orchester,amelyben egyformán érvényre jut a klarinét méla bugása, és a viola d’amour. A művésznő a legnehezebb portamentákat, legatokat is természetesen szólaltatta meg, túlzásnak vagy erőlködésnek sehol semmi nyoma. A zongorakíséretet Herz Ottó látta, el, aki egészen új színezet hátteret szolgáltatott. — Marcelle Meyer párizsi zongoraművésznő, aki Strauss Richard zenekari hangversenyén sikerrel mutatkozott be, vasárnap önálló estélyt adott. A nagyintelligenciájú, brilliáns technikával rendelkező fiatal művésznő legsajátosabb területe a modern francia zongorairodalom. A ritmus hajszálfinomsága, a modern idegélet problémákat áttörő lendülete és az érzelmi világ elfátyolozása tették Marcelle Meyert Poulene, Debussy, Ravel, Chabrier, továbbá Stravinszky és Borodin hivatott interpretátorává. A német zeneművészet azonban, amelyhez Marcelle Meyer csak kegyeletes kézzel mer hozzányúlni, inkább formai szempontból tükröződik vissza játékában. Azonban itt is bámulatot keltő az a cizel-láltság és technikai alaposság, amellyel különösen Schumann szimfonikus etűdjeit tudta kiötvözni. A művésznőnek a műsor második felében meleg sikerben volt része. * (Holló Klára második sanzon- és előadóestje) április 6-án este fél 6 órakor lesz a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Közreműködik : Gregor Vilmos operaénekes, Szelényi István zongoraművész és Szikla Adolf operai karmester. * (Eredeti bemutatót Újpesten.) Komáromy Zoltánnak, a fiatal írógárda egyik lehetséges tagjának „Radnnay György két világa“ című színjátékát április 8-án mutatja be az újpesti Blaha Lujza színház. A darabot Dereghy Andor rendezi. Magas, kreolbőrű, elegánsan öltözött fiatalember Nino Piccaluga, az Operaház vendégtenoristája. Éppen próbára siet Failonihoz, de azért nagy szívélyességgel áll a Budapesti Hírlap munkatársa rendelkezésére. — Tegnap este érkeztem Triesztből, eztmegelőzően pedig Kaliforniában voltam, Los Angelesben. Léptem fel és közben ajánlatot kaptam egy beszélő, illetőleg éneklő filmszerepre. Egyelőre Bebe D®mefís-szel próbát énekeltünk a Carmenból, amely nagyszerűen kikerült. Május végén újra kiutazom Amerikába és akkor megkezdjük a rendszeres próbákat. — Különben a karrierem is Dél-Amerikában kezdődött. Édesatyám ugyanis milánói kereskedő volt, aki kiküldött engem Chilébe, mint az olasz Fiat-művek képviselőjét. Itt egy véletlen folytán megismerkedtem Pagovani igazgatóval, aki rögtön kipróbálta a hangomat és sürgette, hogy képezzem ki magam. Erre aztán visszamentem Milanóba és komolyan tanulni kezdtem. Közben azonban kitört a háború és így csak 1921-ben kerültem színpadra. Feleségem is énekesnő, Augusta Concato, veronai születésű, mint Failoni. Jelenleg a nápolyi San Carlo-színházban lép fel. — Szoktak együtt is szerepelni? A tenorista mosolyog. — Kérem, mi kitűnően megértjükegymást a színpadon, is — mondja sietve. — Különben van már egy hétéves kislányunk, akivel ■odahaza tercetteket énekelgetünk. A kislányom filmszínésznőakar lenni. Nino Piccaluga végül művészi hitvallásáról beszél. — Fontos, — mondja — hogy mindenki csak a saját egyéniségének megfelelő operában lépjen fel. Ezért én a modern művekben nem vállalok szerepet, mert eszményem a régi olasz és francia opera a maga romantikus alakjaival. Talán maradinak tartanak, — mondja mosolyogva — de hát mindenütt szívesen, fogadnak. Közben megérkezik Faloni; a két olasz művész nagy melegséggel üdvözli egymást és megkezdődik a Turandot zongorapróbája. —HP---* Nino Piccaluga ma, kedden este lép fel először az Operaházban a Giocondéban. Vendégszerepel még csütörtökön a Turandotban és utoljára szombaton a bérletszünetben kitűzött Parasztbecsületben és Bajazzákba. * * Beszélgetés Nino Piccalugával Nino Piccaluna Huszárok a színpadon Próbálják Vincze Zsigmond új operettjét a Fővárosi Művészszínházban A Fővárosi Művészszínház színpadán kék huszárattilák és pipacspiros huszárnadrágok virítanak délelőttönkint. Békebeli katonadarabot próbálnak a színészek: Vincze Zsigmond új operettjét, a Huszárfogást, amelynek szövegét Török Rezső és Harmatii Imre írták. Huszárt, délceg huszárkapitányt személyesít Belly Ferenc, huszárőrmestert ábrázol Kabos Gyula és huszárt, egy szerelmes kutyamosót Gázon Gyula, újváry Lajos is katonát alakít: Küstenland gróf generálist. A huszárok a daruvári kastélyban tanyáznak és versengve udvarolnak a nőknek: a generális és a huszárkapitány a kastély úrnőjének, Piroskának, az őrmester és a kutyamosó pedig Piroska szolgálójának, Rozikának. Jókedv, katonatréfák, trombitaszó a színpadon. Vincze Zsigmond, a zeneszerző friss lendülettel vezényli a zenekart. A szünet közbeír ezeket mondja új operettjéről: — A „Huszárfogás" a tizenkettedik darabom. Az első három, a „Tilos a csók", a „Léni néni" és a „Limonádé ezredes" inkább zenés vígjáték volt és a Magyar, illetve a Király Színházban került színre. Itt került bemutatóra „A cigánygrófné", az „Anna-bál" és az „Aranyhattyú" című operettem is, míg „A hamburgi menyasszony", „A gárdista", a „Kiss és Kis" a Városi Színház műsordarabja volt. Színre került egy dalművem is, „Az erősebb", Környey Bélával a főszerepben az Operában. Azonkívül van egy daljátékom, ,Az aranyszőrű bárány", amely Budapestet megelőzve, Szegeden került először bemutatásra az ősszel. — A „Huszárfogás" librettóját nagy kedvvel komponáltam meg és igyekeztem a muzsikával is hozzájárulni a békevilág derűs hangulatának felidézéséhez. A „Huszárfogás" egyébként csaknem teljesen készen várja pénteki bemutatóját, amelyen Biller Irén, Rozi szolgáló személyesítője mellett az operett másik primadonnaszerepében hosszabb idő után először lép fel a budapesti, közönség előtt Karácsonyi Ily, a kolozsvári magyar színház énekesnője, a Király Színház volt tagja. * (A Dalosszövetség díszérmet ajándékozott a polgármesternek.) A Dalosszövetség kerületének küldöttsége Pilis Károly törvényhatósági bizottsági tag vezetésével ma délelőtt megjelent a városházán SipőczJenő dr. polgármesternél. Az egyesület hálájának jeléül átnyújtotta a polgármesternek a Dalosszövetség kerületi díszérmét. A küldöttség ezután Purébl Győző dr. tanácsnokot, a Dalosszövetség kerületi elnökét kereste fel, akinek átnyújtotta a kerület ezüstérmét.