Budapesti Hírlap, 1930. április (50. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-01 / 74. szám
4 leégés megszervezéséről beszélt. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter tájékoztatta a bizottságot arról, hogy a katonai repülés nincsen megengedve, a földi légvédelem azonban igen. A kereskedelmi repülés egyébként a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Vannak gázálarcaink. A 4. címnél Farkas Elemér a katonai nevelőintézetek szukkreszcenciáját tette szóvá. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter ellene van annak, hogy kasztszerűen pótolják a tisztikarban a hiányokat. Minden társadalmi rétegből legyenek a tisztikarban. Az altiszti utánpótlásne kizárólagosan az altisztek gyermekei közül történjék, hanem a hadiárvák, a hadiözvegyek és a széles magyar néprétegek gyermekeinek köréből. A G.eminél Kállai Tibor attól feakrt, hogy mi nyugdíjterhek a jövőben emelkedni fognak a tárcánál. Szabó Sándor az érem-pótdíjak rendezését sürgette. A toborzott legényság számára tanfolyamokat kellene tartanni, hogy szolgálatuk leteltével a polgári életben elhelyezkedhessenek. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter részletes statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy a szolgálati időnek negyven évre való kitolása mennyibren csökkenti a nyugdíjterheket. A különböző nyugdíj-kategóriák elkerülhetetlenek voltak, ezt pénzügyi okok tették szükségessé. A vitézségi érempótdíjak a háború hosszú tartama miatt nagyobb öszszegre rúgtak, mint ahogy azt előre számították. Szeretné a vitézséget minél magasabb piedesztálra helyezni, de tekintettel kell lenni a kérdés pénzügyi oldalára. Az, arany vitézségi érmeseket, bármilyen idősek, a régi ranggal fölveszi a nemzeti hadseregbe. Az átképző-tanfolyamoknak elvileg nem barátja, mert vagy katona valaki, vagy nem. Vannak tanfolyamok azok számára, akik át akarnak menni a polgári életbe. Az igazolványos altisztek bizonyos kisebb állami alkalmazásoknál elsőbbséggel bírnak. Ezután Jakab Oszkár helyettes államtitkár adott szakszerű felvilágosításokat a nyugdíjterhekről A bizottság a 6. címet változatlanul elfogadta s ezzel a honvédelmi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalta. A legközelebbi ülés holnap délután tesz, amelyen a belügyi és külügyi tárcák költségvetését tárgyalják, kellő informálására a jövőben még az eddiginél is nagyobb gond lenne fordítandó, mert a mérnöki kar problémái — úgymond — az ország elsőrendű problémáival esnek össze. Ruzitska Lajos, Halász Albert, Kádár Gusztáv és Padányi-Gulyás Jenő felszólalása után Györgyi Sándor újra szót kért és visszavonta előbbi szavait. Ennek megfelelően a közgyűlés közönsége egyhangú lelkesedéssel szavazott bizalmat a vezetőségnek. Heinrich Viktor, a lefolyt kamarai választások elnöke foglalta el ezután az elnöki széket és felolvasta a háromnapos választások eredményét. A választásban a Mérnöki Kamara közel ötezer tagja közül 958 budapesti és 778 vidéki mérnök vett részt. A leadott 1756 szavazatból 1722 esett az elnökre és ugyanez volt az arány a többi tisztviselő, valamint a választmányi tagok megválasztásánál is, úgy hogy a választás eredménye egyhangúnak tekinthető. Megválasztották elnökké Kosalka János dr.-t, alelnökök Sándy Gyula műegyetemi tanár és Zorkóczy Samu, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű műszaki vezérigazgatója lettek. Titkár Thoma Frigyes, pénztárnok Balogh Ernő, ügyész Kelemen Kornél. Ezenkívül a következő mérnökök lettek a választmány tagjai: Rottenstein Gyula, Czakó Adolf, Dorner Gyula, Erdélyi Náthán, Gottfried Géza, Guoth Béla dr., György Jenő, Mihailich Győző dr., Rauch Árpád, Ruzitska Lajos, Szánthó Ferenc, Szentgáli Antal, Trájber István dr.,, Schmitterer Jenő, Schodits Lajos és Uy Károly építészek, Bánó László, Berns Ferenc, Farkass Kálmán, Frohner József dr., Kelemen Móric, Liner Kornél, Martos Viktor, Mihályfi Dezső, Misángyi Vilmos dr., Orphanides János, Szilas Csibár dr., Szőcs Jenő, Varsányi Emil dr. gépészmérnökök, Dorner Béla és Dubovitz Hugó dr. vegyészmérnökök, Heinrich Viktor bányamérnök, Schivetz Ferenc vaskohó-mérnök, Solt Béla fémkohómérnök, Beyer Jenő, Czulinger János és Frölich Brúnó erdőmérnökök. Az elnöki székét ezután újra Kossalka János dr. műegyetemi professzor, országgyűlési képviselő, az újra megválasztott elnök foglalta el, akit a közgyűlés tagjai felállva percekig tapsoltak és éljeneztek. Az új elnököt és a tisztikar, valamint a választmány megválasztott tagjait a közgyűlés nevében Hoepfner Guidó üdvözölte néhány meleg szóval. Az üdvözlésre Kossalka János dr. elnök válaszolt, aki rámutatott a legközelebbi teendők fontosságára, amelyek közül első helyen említette a bírósági műszaki szakértők ügyének parlamenti rendezését, az állandó választott bíróság megalkotását és több más jogszabály előkészítését, amelyek a mérnöki kar erkölcsi és anyagi érdekeit lesznek hivatva előmozdítani. Legfontosabb feladatként jelölte meg a Mérnöki Kamara bekapcsolódását az általános közgazdasági életbe. A kamarának — mondotta — mindenkor a lüktető közgazdasági élet ütőerén kel tartania a kezét. Az elnök végül a közgyűlés tagjainak lelkes ünneplése közben jelentette be, hogy a Mérnöki Kamara XI. rendes közgyűlése alkalmából hódoló táviratban üdvözli nagybányai vitéz Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját, áldásos kormányzásának tízéves évfordulója alkalmából. A mérnöki kamara közgyűlése ■ Állásközvetítés és a mérnökök bekapcsolódása a közgazdasági életbe, a közgyűlés napirendjén. A Budapesti Mérnöki Kamara vasárnap délelőtt tartotta tizenegyedik rendes közgyűlését a régi képviselőház nagytermében. Kossalka János dr. műegyetemitanár, elnök nyitotta meg a közgyűlést. Beszámolt a kamara legutóbbi esztendejének működéséről, elmondotta, hogy a mérnöki díjszabás megalkotása nagy harcok árán tető alá jutott. Thoma Frigyes titkár tett ezután előterjesztést a kamara ügyrendjének kiegészítéséé iránt, abban az irányban, hogy a kamara tevékenységi köre a jövőben a mérnöki munka és a mérnöki állások közvetítésével is kibővüljön. Az előterjesztéshez Várady József, Róvó Aladár, Csegely Pál, Tóth Ottó, Hasznútan József és Berger Benő hozzászólása után Kádár Gusztáv fejtette ki az ellenzék álláspontját, amely szerint a Mérnöki Kamara, mint hatóság — a szónok felfogása szerint — nem foglalkozhatik állásközvetítéssel. Thomarigyes titkár rámutatott arra, hogy a Mérnöki Kamara ügyrendjének egyik pontja lehetővé teszi ennek a fontos feladatkörnek a megszervezését, mert a kamara nem tartoznék erkölcsi felelősséggel az elközvetített állások, illetve az ajánlott mérnökök iránt. A megejtett szavazás után az elnök határozatként mondotta ki, hogy az ügyrendet a közgyűlés akként módosítja, hogy a mérnöki álások közvetítését a jövőben a kamara fogja intézni . A közgyűlés egyhangúan elfogadja a kamara állandó választott bíróságának ügyrendjére, iletve ennek az ügyrendnek módosítására vonatkozó titkári előterjesztést, majd Thoma Frigyes titkár előterjeszette annak a jelentéstervezetnek a szövegét, amelyet a Aielnöki Kamara vezetősége a kereskedelmi kormányhoz kíván fölterjeszteni az 1929. évi kamarai működés eredményéről. A jelentés nagyobb vitát provokált és mindjárt az első felszólaló, Györgyi Sándor bizalmatlansággal fogadta az előterjesztéstervezetet. Nagy felzúdulást váltott ki a közgyűlés tagjaiból az ellenzéki beszéd, amelyet a többi szónok kivétel nélkül megrovással illetett és kivételnélkül valamennyien bizalmukat fejezték ki a vezetőség működése iránt. Maróthy Kálmán rámutatott arra, hogy éppen a jelentésből olvasható ki az a sokoldalú, nagyvonalú munkásság, amellyel a Mérnöki Kamaratisztikara a mérnökség érdekében soha nem szűnt meg fáradozni. Balogh Kálmán, Csergely Pál, Somlyó József hasonló értelembenszólaltak föl, és ez utóbbi szónoka mellett erőteljesen kidomborította azt is, hogy a közvélemény helyes tájékoztatására, a sajtó B.H Megint leszavazták a MacDonald-kormányt LONDON, márc. 31. Az alsóházban a napirendi vita folyamán a kormány vereséget szenvedett. MacDonald miniszterelnök ugyanis ma éjszakára javasolta házszabályok ama szakaszának felfüggesztését, mely szerint minden vitát éjjel tizenegy órakor be kell fejezni, illetőleg el kell halasztani másnapra. A miniszterelnök javaslata arra irányult, hogy a Ház a polgári közigazgatás költségvetésének tárgyalását annak befejezéséig megszakítás nélkül folytathassa. A miniszterelnök javaslatát az alsóház 183 szavazattal 179 ellenében elvetette. Az eredmény bejelentését az ellenzék kitörő lelkesedéssel fogadta. Chamberlain volt külügyminiszter indítványa, amelyben a kormány leszavazására való hivatkozással az alsóház ülésének bizonytalan időre való elnapolását javasolta, mindössze tíz szavazattal maradt kisebbségben, annak ellenére, hogy MacDonald felvetette a bizalmi kérdést és mindenki azt várta, hogy a liberális párt a kormány mellett szavaz. Chamberlain indítványa ellen 185-en szavaztak, mellette pedig 175-en. A szavazás után az alsőház áttért a napirendre, anélkül, hogy jóváhagyta volttá a MacDonald által kért éjszakai ülést. Abból a körülményből, hogy aliberális képviselők a kormány ellen szavaztak, politikai körökben arra következtetnek, hogy mégsem felelnek meg a valóságnak azok a hírek, hogy a liberális és a munkáspárt között titkos koalíció jött létre. 256.000 pengő sürgős ármentesítő munkákra Néhány napon belül megindulnak az ármentesítő munkálatok . A földmivelési miniszter nyilatkozata A Budapesti Hírlap több cikkben felhívta a figyelmet arra, hogy addig is, míg az aratási munkálatok megindulnak, sürgős, kisegítő intézkedéseket kell tenni az alföldi munkanélküliség enyhítésére, különösen azokon a vidékeken vált ez halaszthatatlanná, ahol, mint Csongrád megyében, kubikusok nagyobb számmal laknak. Az ő problémájuk megoldása majd csak akkor remélhető, amikor a közmunkák nagyobb mértékben megindulnak, addig is azonban a lehetőségig gondoskodni kell az ő foglalkoztatásukról. Ez a felfogás érvényesült a pénteki miniszteri tanácson is, amely Mayer János földmívelési miniszter előterjesztésére 250 ezer pengő sürgős kölcsönt utalt alföldi ármentesítő munkák elvégzésére. Minthogy az alföldi mezőgazdasági munkanélküliség méreteiről elterjedt hírek kétségtelenül túlzottak, remélni lehet, hogy a kormány gyors intézkedése az említett népréteget át fogja segíteni ezeken a válságos hónapokon. A minisztertanácsi határozatról Mayer János földmívelésügyi miniszter ma a következőket mondta: " A pénteki minisztertanács határozata alapján 250.000 pengőt kölcsönképpen kiutaltunk a kubikusmunkások foglalkoztatására. Tudom, hogy ezzel a kérdés nincs végleg megoldva, de bizonyos, hogy ez az összeg a vízszabályozási munkálatok megindítására elegendő lesz addig, amíg az aratási munkálatok megkezdődnek. A kormány eddig már 52 millió pengőt adott kölcsönképpen az ármentesítő társulatoknak 17 évi lejáratra. A 7,5 százalékos kölcsön kamatai a különböző költségekkel 10,5 százalékra emelkedtek és most az ármentesítő társulatok nem vesznek fel szívesen ilyen magas kamatú kölcsönt, mert azt várják, hogy olcsóbb kölcsön segítségével tudják a munkásokat foglalkoztatni. — Sürgősnek tartottuk, — folytatta a miniszter — hogy Csongrád megye munkanélküliségén a lehető leggyorsabban segítsünk és ezért járult hozzá a minisztertanács a 250.000 pengő kölcsön kihasításához. Reméljük, hogy az egész vonalon napokon belül megindul a munka. Megjegyzem, hogy olyan nagyarányú munkanélküliségről, mint amilyent egyes híradások említenek, egyáltalában nincsen szó. Mindössze 2000—2500-ra tehető a munkanélküli kubikosok száma és így azok a fantasztikus számok, amelyeket egyes lapok emlegetnek, egyáltalában nem felelnek meg a valóságnak. A földmívelésügyi miniszter nyilatkozatát kiegészítjük Farkas Béla dr. csongrád vármegyei főispánéval, aki azt mondja, hogy ami a munkanélküliséget illeti, Csongrádon már lényegesen javult a helyzet, Szentesen, Szegváron és Mindszenten pedig nem súlyosabb a tavalyinál. E pillanatban Dorozsmán a legnagyobb a munkanélküliek száma, aminek az a speciális oka van, hogy ott leginkább téglaverő munkások laknak, akiknek az idén a téglagyári üzemek nagymérvű korlátozása miatt nehezebb munkát találniuk. ————■— a Budapesti Hírlap telefonszámai: József 444—04. József 444 05. József 444 —06. József 444—07. József 444 08. József 444—09* 1936. április 1. Thrikt A Young-terv A francia kamara nagy többséggel elfogadta a Young-egyezményeket. PÁRIZS, márc. 30. A képviselőház szombaton este vacsora után is ülést tartott. Az éjjeli ülésen, amely éjfélután két órakor ért véget, a képviselőház túlnyomó többsége megszavazta a hágai egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Mielőtt az elnök szavazásra tette fel az egész javaslatot, a kormány felvetette a bizalmi kérdést. Összesen ötszázhuszonhét képviselő szavazott igennel, míg a ratifikálás ellen mindössze harmincnyolc képviselő foglalt állást. A lapok túlnyomó többsége nagy megelégedéssel fogadta a Young-tervezet ratifikálását. A Journal igen örvendetesnek mondja, hogy e rendkívül fontos kérdésben a pártok félretették politikai ellentéteiket. A konzervatív lapok aggodalmaiknak adnak kifejezést. Isten adja, — írja az Ordre —, hogy a tegnapi többségnek ne legyen oka később keserűen megbánni szavazatát. A Figaro szerint a Young-tervezet óriási kockázatokkal jár. A Quotidien szerint Franciaország bízik Németország demokrata elemeiben. Alezredes és pénzügyi titkár afférja Izgalmas jelenet egy ferencvárosi vendéglőben. Hétfőn etc súlyos incidens zajlott le egy mester utcai vendéglőben egy vámszaki alezredes és egy pénzügyi titkár között, amelynek során az alezredes kénytelen volt kardot használni. Este nyolc óra tájban ,a Mesterutca 1. számú házban levő Széchenyi István sörözőben, amely a Széchenyi-kávéházhoz tartozik, vacsorázott a feleségével B. Ö. vámszaki alezredes. Néhány asztallal odébb ült egyedül D. K. dr. pénzügyi titkár, aki a pénzügyminisztériumban a dohányjövedéki osztályon teljesít szolgálatot. D. K. dr. szintén vacsorázott. Sonkát rendelt és annak elfogyasztása után fizetni akart. Mikor a fizetésre került a sor, vita keletkezett közte és a pincérleány között arról, hogy kis adag, vagy nagy adag volt-e a sonka? A pénzügyi titkár, aki állandó vendége a sörözőnek, hangosan vitatkozott a pincérleánnyal, szó szót követett és a lármára fölfigyeltek a sörözőben időző többi vendégek is. Mikor a pincérleánnyal folytatott veszekedés hangja már elfajult, a feleségével ülő B. alezredes méltatlankodva hangosan ezt kérdezte: — Ki az, aki ilyen hangon beszél? D. K. dr. felpattant a helyéről és átkiabált az alezredesnek: — Én beszélek, ha nem tetszik, tegyen róla. Az alezredes visszafelelt, mire D. K. dr.-t, mint az eset szemtanúi elmondották, sértő szavakat kiáltott az alezredes felé. B. C. alezredes a sértő szavak hallatára leakasztotta a fogasról a kardját, felcsapolta, odalépett a pénzügyi titkár asztalához és felelősségre vonta. Hogy a következő pillanatban pontosan mi játszódott le, azt még a szemtanúk sem figyelhették meg, csak anynyit láttak, hogy D. K. dr. ütésre emelte a kezét és inmitálta az alezredest. B. Ö. egy lépést tett hátra, kirántotta a kardját és az inzultálója felé sújtott. A pénzügyi titkár védekezve, arca elé emelte a karját, úgyhogy a kard csak a napántékán súrolta és öt centiméter hosszú sebet ejtett rajta. A sörözőben nagy zűrzavar keletkezett, a vendégek és a pincérek odarohantak és közbevetették magukat. Egyik pincér a mosdóhelyiségbe kísérte a vérzőfejű D.-t, majd értesítették a mentőket, akik első segítségben részesítették. Az affér után az alezredes ott maradt és megvárta, amíg a közelben szolgálatot teljesítő rendőr megjelent és feljegyezte az eset részleteit. D. K.-t a mentők a Rókuskórházba vitték, ahol bekötözték és betapasztották a sérülését, de mivel sebesülése csak könnyebb természetű, elbocsátották. Az afférról jelentés érkezett a főkapitányságra s értesítették az ügyről az illetékes hatóságokat is.