Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-24 / 117. szám

4 tésukat is vállalja, és azonban nem volt meg­valósítható. A következő felszólaló­­Glücksthal Samu. Éles kifogásolásban részesült Éber Antal ré­széről azért, mert védelmére kelt a főváros­nak, mintegy összeférhetetlenségi kifogást emelt ellene Éber. Azt kérdezi, nem elsg­­rendű kötelessége volt-e a törvényhozásban, mint törvényhatósági bizottsági tagnak az ilyen méltatlan és tendenciózus támadás visz­­szautasítása. Elszomorító jelenség az, hogy egyes bizottsági tagok megokolatlan és meg­bízható adatokkal alá nem támasztott táma­dások pergőtüzét zúdítják az üzemeken ke­resztül a fővárosra. Inkább ez nevezhető ösz­­szeférhetetlenségnek, mert a bizottsági tagok­nak minden esetben elfogulatlan kritikát sza­bad csak gyakorolniuk. A világ minden nem­zete büszke a fővárosára, a francia azt, hogy „m­on Paris“, a bécsi azt, hogy „Es gibt nur Wien allein“ lelkéből jövő mély meggyőző­déssel harsogja oda mindenkinek, ezzel szem­ben Budapestet épp a Saját fiai igyekeznek mindenütt és mindenben gáncsolni és az utol­sónak feltüntetni. Ezután Éber Antal magyarázta a minta­vétel és a közjegyzői megállapítás dolgát, majd kijelentette, hogy ő meggyőződése sze­rint képviselte a polgárság érdekeit, mert nézete szerint az üzemek károsak a közgaz­daságra. Több felszólalás hangzott még el, majd következett a napirend: az 1929. évi záró­számadás tárgyalása. Bresztovszky Ede (szo­cialista) védelmébe vette a városi üzemeket és kifogásolta, hogy a zárószámadás egyen­súlyát a szociális és közoktatási kiadások le­szorításával biztosították. Ezután a községi temetkezési üzemről volt kisebb vita Éber Antal és Buzáth alpolgármester között. Láng­i Lajos szerint a Lóhúsüzemnek — amelynek kizárólag karitatív jellegűnek kel­lene lenni — nagy feleslege van a zárószám­adás szerint. A Hirdetővállalat is nagy ha­szonnal dolgozik. Indítványozza, hogy az Elektromosműveknél a kedvezményes áramot az eddigi 2400 hektowattról 4000 hektowattra emeljék háztartásonként. Beyer Károly kijelenti, ha vannak is hi­bák az üzemeknél, akkor is nem üzemeket kell megszüntetni, hanem a rossz vezetőket kell kicserélni. Kijelenti, hogy az üzemi kér­dést csak tárgyilagos bírálat alapján lehet megoldani, ügyelni kell arra, hogy a horribilis fizetések ne legyenek és hogy a magánérdekek érvényesülése helyett mindenb­en a közérdek tartassák szem előtt. .­­Va­s. A főváros­­zárószámadását, mint az üzemi zárószámadásokat a­ pénzügyi bizottság egy­hangúan elfogadta. nemzeti trónt a nemzetközi front ellen­ i Eckhardt Tibor a Lipótvárosi Keresztény Községi Párt vacso­ráján. A Lipótvárosi Keresztény Községi Párt vezetői: Lázár Ferenc közjegyző, felsőházi tag és Koós Jenő nyug.­államtitkár, csütör­tökön este vacsorán látták vendégük­ a Lipót­város keresztény társadalmának vezetőit a Városligeti Gumdel-vendéglő különtermében. A vacsora végeztével Koós Jenő üdvözölte a megjelenteket és kijelentette, hogy az új várospolitikai harcok előestéjén újra össze kell fogni a keresztény magyar erőket. Az­után Lázár Ferenc, a lipótvárosi keresztény pártok vezetője visszapillantott az elmúlt évek várospolitikai küzdelmeire és megálla­pította, hogy az elmúlt tíz év alatt Budapest egyetlen kerületében sem sikerült a szétszórt erőket olyan szilárd egységbe tömöríteni, moint a Lipótvárosban. Beszéde végén mele­gen köszöntötte a kaszinó kitűnő és­­agilis díszelnökét, Tormay Géza államtitkárt és munkatársát, Ortvay Rezsőt, Brezovszky Er­nőt és Veronács Gyulát. Ezután Tormay Géza mondott beszédet és 6. Lipótvárosi Keresztény Kaszinó nagy hiva­tásáról beszélt. Tabódy Tibor köszöntötte Lázár Ferencet és Koós Jenőt, majd Eckhardt Tibor szólalt fel. Utalt külföldi útján szerzett tapasztala­taira és kijelentette, hogy­ minél távolabbról nézi a Keresztény Községi Párt működését, annál jobban tudja méltányolni, mert a nagy nyugati demokrácia, különösen az amerikai városok gazdálkodásába olyan­­ pan­amar­end­­szert vezetett be, hogy a lakosság sok helyütt könyörgő istentiszteleteket tart a város ve­zetőségétől való megszabadulásért. Annak, hogy a Keresztény Községi Párt működésé­ben is vannak néha kifogásolni valók, az az oka, hogy a párt néha kénytelen­­­ompromisz­­szumokat kötni és néha olyan dolgokért is vállalnia kell a felelősséget, amiket nem az ő szándékai valósítottak meg. __ Legyen vége a kompromisszumos poli­tikának, — mondotta Eckhardt nagy taps közepette, — alakuljon ki egy felelős kor­mányzó többség és ezzel szemben a felelős ellenzék. De én ezt nem úgy gondolom, hogy csináljunk polgári frontot a munkásság ellen, mindem úgy, hogy­­csináljunk nemzeti frontot B.H. 1930. május 24. szombat a nemzetközi front ellen. Eckhardt nagy tetszéssel fogadott beszéde után Homonnay Tivadar üdvözölte Tormay Gézát, Lázár Ferencet és Koós Jenőt, majd Laskay István a hadirokkantak, Kiss Ágos­ton a lipótvárosi munkásság nevében beszél­tek, végül Nagy Károly és Domonkos Lajos nyug. főkapitány helyettesek, Hermann József és Veronács Gyula mondottak még bes­zé­deket. A balatonfüredi orvoshét Ángyán és Tóth professzorok előadása— Bálint- Nagy főorvos előadása Balatonfüred fejlődéséről BALATONFÜRED, máj. 23. Lankadatlan érdeklődés közepette folyik to­vább a balatonfüredi orvoshét előadás-soro­zata. Pénteken délelőtt Ángyán János dr. egyetemi ny. r. tanár tartott előadást ezzel a címmel: Egy továbbképző kurzus tanításai­­nak összefoglalása. A pécsi egyetemen gyo­morbetegségekről tartott orvosi továbbképző tanfolyam tanításait foglalta össze. Ángyán a gyomornak három betegség-cso­portjáról beszélt és ismertette a vizsgálómód­­szerek fejlődését, tökéletesítését. Távol va­gyunk még attól, hogy a gyomorvizsgáló mód­szereket ma már állandóknak tekintsük. Állás­, kell foglalni a „diagnosztikai mechanizálódás“ ellen, érvényre kell juttatni a beteggel való közvetlen foglalkozást, a megfigyelés adatait, az ,,anamnézisét“, ennek­ minden finom rész­letével együtt, amit legjobban a beteg házi­orvosa tud szolgáltatni. Lehetséges, hogy a próbareggeli, vagy a Röntgen-vizsgálat valami olyan adatot hoz, amelyet nem vártunk és nem kerestünk, amire nem is gondoltunk, de az ilyen vizsgálatnak legtöbbször megbizonyo­sodás, a részletek kikutatása, a működés el­bírálása a célja és ilyen szellemben alkalma­zandók. A technikai berendezések birtokában dol­gozó gyomorspecialista és a gyakorlóorvos szorosan együtt kell, hogy működjenek. Senki se szolgáltassa ki betegeit egyszerűen mecha­­tikai vizsgálatoknak, a­nélkül, hogy maga abban közvetlenül irányító befolyást ne gya­korolna. A gyakorlóorvos és a speciális eszkö­­zökkel dolgozó orvos, egymást támogassák, munkásságukat kölcsönösen értékeljék, első­­sorban a beteg javára. A második előadást Tóth István dr. egye­temi ny. r. tanár tartotta arról, hogy az élet­kornak milyen befolyása van az anyaságra, illetve szülésre. Kimerítő gondos statisztikát tárt föl, majd felvetette a kérdést, hogy me­lyik életkor az, amikor a nő,szervezete leg­­■alfcalmasább arra, hogy először anijert tegyen. Az adatok szerint aránylag elég kedvezően történik ez 16 éven alul is, de úgy az anya, mint a gyermek nézőpontjából kedvezőbb akkor, ha a női test már teljes fejlettségét el­­érte s az ilyennél nem 3039 gramm — mint a 16 éven aluliaknál, — hanem 3200—3300 ■gramm az újszülött átlagos súlya. Az ilyen anya gyermekei fejlettebbek és az életképes­­ségü­k is biztosítottabb. Megoszló véleményeket találunk a nőorvos irodalomban arról, hogy melyik a nő legked­vezőbb kora az anyaságra. Legtöbben — köz­tük Tóth tanár is — a 20-as esztendők első éveit tartják legkedvezőbbeknek az első anya­ságra. A harmadik előadást Bálint-Nagy István dr. kórházi főorvos tartotta. Érdekes adatokat sorolt fel arról, hogy Balatonfüred „hogyan­­keletkezett?“ A török megszállás után a for­­rásoknak csak egy része volt a tihanyi apát­ság birtokában, de lassan megváltották az­­apáturak a szomszéd birtokosoktól. 1715-től kezdve tervszerűen fejlesztették a fürdőtelepet. ■Most kétszáz éve csak egy faház s egy hosszú ■pajta volt itt. Lécs Ágoston apátúr építette az első szállót. A XVIII-ik század végén nagy fejlődésnek indult a fürdő, akkor lett Öster­reicher dr. fürdőorvos, akit a maradiság sokáig­­üldözött és el is buktatott, de közben már ovosi szempontból is országos nevet szerzett Balatonfürednek. Bálint dr. a nehéz küzdel­mes évekről ismeretlen eredeti adatokat is sorolt fel. Ángyán professzor előadását a nagyszámú orvoshallgatóság nevében Kapolyi Vilmos dr. (Barcs), Tóth dr.-ét Thassy Gábor dr. megyei főorvos (Zalaegerszeg) és Bálint-Nagy dr.-ét Temesváry István dr. tiszti főorvos (Eger) köszönte meg. Pénteken délután az orvosok Balatonfüred igazgatóságának kalauzolásával Almádiba rán­­dultak ki, ahol Tormay Béla fogadta őket az almádiak élén. Megtekintették az erőse­n fej­­lődő fürdőtelepet ,s este kellemes h­ajóúton ér­keztek vissza Füredre. '•■■'-' • ■ „Nem lesz nehézsége a magyar kölcsönnek“ Courtenay J. Mill, a „Times“ közgazdasági szerkesztőjé­­nek előadása az angol pénzpiacról és a nemzetközi kölcsö­­nökről a Magyar Angol Kultúregyesület közgyűlésén A Magyar-Angol Kultúregyesület pénteken este a Gyáriparosok Országos Szövetsége pa­lotájának nagytermében közgyűlést tartott, amelyen Szterényi József báró v. k. t-­t. el­nökölt. A közgyűlésen megjelent Chilston lord budapesti angol követ, valamint Strakosz Pál­ dr. lengyel konzul, Hadgeman amerikai kereskedelmi attasé, Briar francia kereske­delmi attasé stb. A közgyűlést Szterényi József báró vezette be, rámutatva, hogy a hatalmas angol­­biroda­lom, amely a háború után elsőnek sietett a letiport Magyarország segítségére, legutóbb újabb tanú jelét adta rokonszenvének, amikor a lordok házában ismét igen meleg szimpátia nyilvánult meg a magyar kérdés és a magyar nép iránt. Végül javasolta, hogy a jelenlévő angol követet a Kultúrliga örökös díszelnö­­kévé válassza. Az elnöki megnyitó után a közgyűlés el­nökké újólag Szterényi József bárót, alelnö­­kökké pedig Eckhardt Tibort és Kornfeld Móric dr. bárót választotta meg. Ezután Eckhardt Tibor alelnök angol nyel­ven üdvözölte Chilston lord követet, aki ugyan­csak angol nyelven válaszolt és annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a legközelebbi alkalommal már magyar nyelven tudja majd üdvözölni a Kultúregyesü­letet. Ennek a Kul­­túregyesü­letnek egyébként éppen a közelmúlt­­ban alakult meg a britanniai pendant-ja, a londoni Angol-Magyar Kultúregyesület. A két kultúregyesület közös munkásságán kívül az is szükséges volna, hogy a magyarok és az angolok lehetőleg minél nagyobb tömegekben keressék fel egymás országait, hogy személye­sen is megismerkedhessenek egymással és előre vigyék a kívánatos angol-magyar barátkozás ügyét. Ezután Mr. Courtenay J. Mill, a „Time­“ közgazdasági szerkesztője tartotta meg rend­­kívül érdekes angol nyelvű előadását az angol pénzpiacról és a nemzetközi kölcsönökről Kifejtette, hogy nem azért választotta így meg témáját, mivel Magyarország a közel­jö­vőben kölcsönt fog felvenni Londonban, ha­nem mivel az alkalmat ad rövid áttekintést nyújtani Nagybritannia gazdasági­­viszonyai felett, amelyek a külföldi beruházásokra igénybevehető tőkék nagyságát meghatároz- s zák. A brit pénzpiac kapacitása a külföldnek nyújtandó kölcsönök nagyságát illetőleg Ang­lia kedvező fizetési mérlegével van szoros ösz­­szefüggésben. Azután kifejtette, hogy azok az országok, amelyek leginkább a­dóságmentesek, örvendenek a legjobb pénzügyi egészségnek. Magyarország meglehetősen távoltartotta ma­gát a hitelezők piacaitól és minél tovább távol fog maradni, annál nagyobb lesz hitele. Min­denkinek, aki Magyarország gazdasági és pénzügyi eseményeit figyelemmel kísérte, meg kell állapítani, hogy kevés hitelkereső tudna Európáé részéről kedvezőbb és vonzóbb aján­latokkal jelentkezni a pénzpiacon. Tekintet­tel Magyarország figyelemreméltó pénzügyi politikájára az elmúlt évek során, bizonnyal semmi nehézsége nem lesz annak, hogy Ma­gyarország a szükség­es tőkéhez jusson. A pénzpiacon való fellépés időpontját azonban nagyon go­ndosan kell megválasztania. Majd arról beszélt­, hogy Nagybritannia gazdasági helyzetében az utóbbi tíz év folya­mán számos változás történt, amelyeknek kö­vetkezménye az, hogy Nagybritannia fizetési mérlege az utóbbi időben kevesebbre becsül­hető, mint a háború előtt volt. Az a nagy spekulációs mozgalom, amely Amerikából in­dult ki, a hitelező országok külföldi kihelye­zéseinek felfüggesztésére vezetett. Most pedig, hogy Angliában a pénz olcsóbbá lett, a kibo­csátásoknak egész áradata indult meg. Ez azután a piac túlterheltségére vezetett és ezért újabb kibocsátásokkal óvatosn kell bánni. Az amerikai kötvénypiac most vala­mivel élénkebb, mint nemrég volt, de még mindig nem jutott vissza a régi kerékvágás­ba. A párizsi piacon a jelen pillanatban a jóvátételi kölcsönök kibocsátása köt le min­den figyelmet. Nem lehetetlen, hogy azok a kölcsönkérők, akik később fognak az év fo­lyamán jelentkezni a pénzpiacon, jobb felté­telekhez fognak jutni, mint ma. Courtenay Mal végül a brit ipar raciona­­litásáról beszélt s kifejtette, hogy­­a gyáro­sok most a gyáripar horizontális szervezkedé­sétől várják a gazdasági fellendülést. A nagy figyelemmel hallgatott előadásért Vészi József mondott köszönetet a magyar sajtó nevében és egyúttal üdvözölte az elő­adót, mint a világ legtekintélyesebb lapjának és sajtójának illusztris képviselőjét. Courtenay J. Mill tiszteletére egyébként Szterényi József báró Vilma királynő­ úti vil­lájában villásreggelit adott, melyre hivatalo­sak voltak: Viscount Chilston angol követ, Mr. C. J. Mill, Apponyi Albert gróf, Popo­­vics Sándor dr., a Nemzeti Bank elnöke, Teleszky János dr. v. b. t. tanácsosok, U­c­­kerle Sándor dr. pénzügyminiszter, Walkó Lajos dr. külügyminiszter, héber Antal, Eck­hardt Tibor, Fellner Henrik báró, Forster Pál báró, Hollós Pál dr., Schober Béla dr., Scitovszky Tibor, Vészi József, Weisz Fülöp és Lipovniczky Pál. Budapest, május 23 A képviselőház legközelebbi ülését hétfőn, május 26-án tartja. Napirenden a költségvetési javaslat egyes tárcák szerint való tárgyalása szerepel. A hétfői ülésen megkezdik a kül­ügyi tárca általános vitáj­­át, amelyet Lakatos Gyula előadó beszéde vezet be.­­ Valótlan hírek a királykérdésről. Úgy bel-, mint külföldi sajtóorgánumokban cseh forrásból származó hírek jelentek meg arról, mintogyha Magyarországon Ottó királyi herceg trónrajuttatása érdeké­ben puccskísérletre történnének előkészü­letek és a magyar királykérdés megoldása tekintetében legutóbb római látogatása al­kalmával Bethlen István gróf és Mussolini olasz miniszerelnök között megbeszélések tartottak volna. E tendenciózus közleményekkel szem­ben felhatalmazták a Magyar Távirati Iro­dát annak határozott kijelentésére, hogy ezek a hírek nem felelnek meg a valóság­nak, önkényes kitalálások csupán és a ma­gyar királykérdésben a helyzet változatlan■ Lengyel egyetemi tanárok Budapesten Klebelsberg Kunó gróf villás­­reggelije a vilnai Báthory Ist­­ván-egyetem tanárai tiszteletére. A vilpai Báthory István-tudományegyetem öt­­ tanára, Zdziechowski Marián pro­rektor vezetésével Budapestre érkezett,­ . ...J Tisztele­­tükre Klebelsberg Kunó gró­f kultuszminisz­ter pénteken délben a Nemzeti Kaszinóban villásreggelit adott, amelyen megjelentek: Zdziechowski Marián, Buszcsyc Ferdinánd, Bossowski Ferenc, Broel Plater Marian gróf, Glaser István vilnai egyetemi tanárok, Lazarski Otmar budapesti lengyel ügyvivő, Strakosz Pál budapesti lengyel konzul, Kar­sak Raymond báró, továbbá Petii Pál és Gévay-Wolff Nándor államtitkárok, Dolle­­schal Alfréd tudományegyetemi rektor, Lu­­kinich Imre és Eckhardt Sándor egyetemi tanárok, Hóman Bálint, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Petrovics Elek, a Szépművé­szeti Múzeum főigazgatója, Csékey István dorpati egyetemi tanár, Széchenyi Károly, gróf, Bárány Gerő h. államtitkár, Magyarig Zoltán és vitéz Kiadsz Aladár miniszteri ta­nácsosok. A villásreggelin Klebelsberg Kunó gróf felköszöntőjében, megemlékezett arról, hogy mily szeretetreméltó fogadtatásban részesült alig néhány héttel ezelőtt a vilnai Báthory István-egyetemen. Megemlékezett Báthory István két nagy alkotásáról, a kolozsvári és a vilnai egyetemről, majd poharát a lengyel­­magyar kulturális kapcsolatok elmélyítésére és megszilárdítására emelte. A felköszöntőre Zdziechowski Marjan pro­­rektor felelt és tanártársai nevében köszön­tötte a minisztert. Csodálattal adózott annak a nagy munkakészségnek, amelyet rövid ma­gyarországi tartózkodása alatt mindenütt ta­pasztalt és megemlékezett az újjáépítésnek nagyszerű céltudatos munkájáról, amelyről legutóbb a szegedi egyetem megtekintése kapcsán szereztek felejthetetlen emlékeket. Idézte Klebelsberg miniszter Vilnában el­mondott beszédének azt a részét, hogy a trianoni bilincsekkel sem lehet az intellek­tuális élet fejlődését megakasztani. Ennek megvalósítására ürítette poharát. Belső Lipótvárosban V. Mérleg­ u. 12. ötemeletes új bér­házban komfortos 2 és 3 szobás hallos lakások és 2 szobás udvari, valamint komplett garzonlakások augusztusra kiadók. Bővebbet a helyszínen

Next