Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-07 / 102. szám

14 A Budai Dalárda Londonban Londonból táviratoztak: Ripka Ferenc fő-­­polgármester a Budai Dalárda élén ma dél­ben megkoszorúzta az Ismeretlen Katona londoni emlékművét. Alig néhány pilla­nattal a rövid szertatás befejezése után megkondult a szomszédos parlament fő­­tornyának órája, a Big Ben, majd meg­szólaltak a Westminster apátság harang­jai és huszonegy ágyúlövés dördült el az angol király uralkodásának húszéves ju­bileuma alkalmától. Sir William Waterlow, London lord­­majorja, ma délután egy órakor a Mansion Houseban, a lordmajorok ősi palotájában villásreggelit adott Ripk­a Ferenc főpolgár­mester tiszteletére. A lordmajor megköszönte, hogy a Budai Dalárda második londoni hang­versenyét London legrégibb kórháza — az ő­­védnöksége alatt álló Szent Bertalan-kórház — javára tartja s a villásreggeli során a leg­élénkebb érdeklődést mutatta Budapest fej­lődése, gazdasági viszonyai és jövendő tervei iránt. Végül annak a reményének adott ki­fejezést, hogy legközelebb személyesen is vi­szonozhatja a budapesti főpolgármester Iko­­ffproscht. Rothermere lord Ripka főpolgármester tisz­teletére csütörtökön szűkebb körű villásregge­lit, pénteken pedig a Savoy-szállóban az egész dalárda tiszteletére ebédet ad. Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos­­Egyesülete ezenkívül, mint megírtuk, öt rend­kívüli olcsó áru kiadvánnyal teszi emlékeze­tessé a magyar közönség előtt a magyar könyv idei ünnepét. * (A Szent István-Társulat közgyűlése.) A Szent István-Társulat május 22-én dél­előtt 10 órakor tartja közgyűlését. Az el­nök­­megnyitó beszédet Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás mondja. * (A műgyűjtő.) A „Műgyűjtő“ májusa szá­mának változatos tartalmából a következő cikkeket emeljük ki: Nádai Pál: Az iparmű­vészet bordala. Kós Károly: Tíz év az erdélyi művészet mostani életéből. Genthon István: Művészeti kincseink külföldön. Eisler Mihály dr.: Az elmebajosok művészete. Havas László: Jakovleff. Szilárd Vilmos: A vásárlás is tu­domány. Krenner Kurt: Berlini levél. Ezeken kívül még hírek, aukciók eredményei, vala­mint egyéb gazdag rovatok és illusztrációk teszik változatossá a lapot. ­ * (Magyar operabemutató Szegeden.) A Szegedi Városi Színház pénteken bemu­tatja Czobor Károly, a „Hajdúk hadnagya“, „Rab Mátyás“ és „Szépasszony kocsisa“ című operettek zeneszerzőjének „Angéla“ című, új, kétfelvonásos operáját. A sze­gedi bemutatón megjelenik Radnay Mik­lós, az Operaház igazgatója is. Az „An­géla“ címszerepét Harmath Hilda énekli, la’ tenorszerepet Szórád Ferenc, * (Péterfy Tamás írói jubileuma.) Pé­­terfy Tamás írói működésének negyvene­dik évfordulója alkalmából vasárnap este fél 9 órakor az Otthon­írók és Hírlapírók Körében ünnepséget rendeznek. Ebből az alkalomból a Gábor Áron Székely Szövet­ség székely nemzeti ruhával lepte meg az írót és annak a kívánságának adott kife­jezést, hogy az ünnepen abban jelenjen meg. A székely író meghatottan fogadta a figyelmet és teljesíti a székelyek kívánsá­gát. A vacsora rendezősége kéri, hogy a vacsorán való részvételt május 9-ig jelent­sék be. * (A Magyar Könyvnapok.) A Magyar Írók Egyesülete és a Magyar Könyvkiadó és Könyvkereskedők Országos Egyesülete együt­tes rendezésében május 8-án és 9-én lesz a fő­városban az idei Magyar Könyvnap. Vasárnap ,áz Otthon Kör helyiségében három író- és új­­­ságíróegyesület által rendezett matiné vezette­­be az ünnepséget. A rádió május 7-én, 8-án és 9-én Surányi Miklós, Csákó Elemér dr. és­­■Voinovich Géza előadását közvetíti. Május 6-án és 9-én megismétlődik az olasz mintára már tavaly megrendezett utcai árusítás, mű­vésznők, művészek, írónők, írók jelenlétében. Negyven könyvkereskedő állít árusítóhelyet a szabadban és lesz két írói sátor is. A magyar könyvek árából ezeken a napokon 10 százalék ■engedményt adnak a kereskedők. A Magyar tam a sorban. Az álnévnek pedig az én megfontolásomban különös oka volt. Kezdő írásaim között ugyanis azt vettem észre, hogy ha a nevemet tisztán oda írom a cikk alá, ezzel bizonyos illendőségi kötelezettség jár, olyanforma, mint amikor az ember frakkban-sakkban jelenik meg, vagy na­gyon erős világításban lép a közönség színe elé. A jó ízlés és a megszokott konvenció miatt tehát így akarva nem akarva is vámolni szok­tam a gondolataimat. Nem merek erősebb ki­fejezéseket használni és a gondolatok nem kapnak olyan lendületet, mint szeretném. De a bevett­ ízlésre is jobban kell ügyelnem, mint ahogyan a tárgy megkívánja. Szóval a nevem akadályozza szabadságomat, ami pedig magá­nak az ügynek van kárára, kivált a kritikai megrovások és szigorúbb ítéletek esetében. Így jutottam ki mások nyomán arra az el­határozásra, hogy az olyan cikkek alá, ame­lyekben támadás van, valamely közvásottság vagy közbambaság megrohanása, vagy kímélet­lenebb kritika, a Quintus álnevet írom, ami így lassan kint az olvasók szemében is már vala­mely roham, vagy legalább elégedetlen mor­­mogás jelentésével is bír. Így is lett. Olykor azonban ez némi kis tűr­hető gorombaságra is alkalmat adott, így te­hát a Quintus névvel jelzett cikkekből lassan­kint valami ironikus vagy humoros műfaj kép­ződött ki, távolról hasonlatos az egykor oly kedvelt, könnyed francia causerie-műfajhoz, amelynek, sajnos, a mostani időjárás nem ked­­vez többé. Megválthatom azt is, hogy ez alatt az álnév alatt írva, gyakran átvonult fölhevült gondola­taimon egy árnyék is: „ebből még sajtóper is lehet“. Ilyenkor még egyszer megfontoltam, nincs-e benne valami igazságtalanság? Ha lelkiismeretem tagadólag válaszolt, a sajtóper­­től való félelem azonnal eloszlott. Félszázad bizony elég nagy idő és közel két­ezer Quintus-cikkből is ki lehetett volna vagy 40—50 sajtóvádat halászni, de csak egyetlen­egyszer kellett rágalmazás vádja alatt meg­jelennem az ítélőbíró előtt. És akkor is bebizo­nyítottam szó szerint azt, amit írtam. A tár­gyat nem ismétlem, mivel élő emberek­nek okoznék vele most fölösleges kellemet­lenséget, de azt nem bírom elhallgatni, hogy a királyi Táblán az ítélőtanács elnöke végül ezt a kérdést intézte hozzám: — És ha mégegyszer ön elé kerülne ez az eset, vagy valamely hasonló: mit tenne ön?. Válaszom ez volt: — Ugyanezt, minden félelem nélkül ismétel­ném. Az elnök erre szelíd biztatással csak annyit mondott: — Nagyon jól van. Ez volt Quintusnak egész életében az egyetlen sajtópere, pedig olykor oly kímé­letlen, sőt goromba volt, hogy magam is megsokaltam. :SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Ugyanebbe az eszmekörbe tartozik a Szer­kesztői Üzenetek rovatának, hogy úgy mond­jam, fölfedezése. Amire ma bizonyosan ele­gen mondják: ez volt az én legrosszabb cse­lekedetem életemben. Én azonban azt válaszolom rá, hogy nem az enyém, hanem azoké volt, akik a jó szőlő­ből is savanyú bort tudnak szűrni. A történeti rész röviden csak annyi, hogy a nyolcvanas évek elején (tehát ennek is 50 éve), egy hosszú levélben panaszolta el ne­kem „egy 28 éves asszony“ az ő keserves sorsát. Az élet közönséges esete: rajongó bakfiskor, korai férjhezadás, csalódások, el­­hidegülés, ellenségeskedés stb., amint azt már jól tudjuk. Mit tegyen, hogy ne végződjék válással a dolog, ami akkor többnyire még vallás-változtatással is járt. Erre a lelkiismereti kérdésre kellett vála­szolni bepróbáltam. Valami két és fél ha­sáb lett belőle, mivel a kérdésbe egész sor biológiai és másféle lógiai probléma is volt belekeverve. Ekkora „szerkesztői üzenet“-et magyar újságban addig még Pákh Albert sem írt, pedig ő volt előttünk az üzenetek atyames­tere. De lett is belőle nagy fejfájás. A rá­következő héten csak úgy dőltek szerkesztői asztalomra a házassági, férjhezmenési, vá­lási, veszekedési és mindenféle szerelmi prob­lémák. (Ebből az anyagból később egy könyv is kikerült.) Válaszolgattam. Újak jöttek. Megint újak. Most már a férjek kara is megszólalt, sőt az anyósok kara is. Majd más „belső“ kérdések is merültek fel. Erkölcsiek, vagyoniak, illem­kérdések, bűnök, gyónások stb. Valameny­­nyire válaszoltam s így lassankint a szerkesz­tői rovatot kezdték legelőször olvasni. Szó­val, szorosan közérdekű génre lett belőle. Ezekből kitetszik, hogy mindezt tulajdon­képpen nem is én fedeztem föl, hanem maga az olvasóközönség. Én csak csupa je­­lenségből megszúrtam a tollammal, mint va­lami artézi fúróval a valóságos életnek azt a nagyfeszültségű rétegét, ahol a mindenféle gátlások, illemek, szokások, előítéletek, lelki­­ismeretbeliségek súlya elnyomta magát a lük­tető életet. És az írótell ime most a régi fe­szültség forró problémáit lökte föl a ma­gasba. Bizony, nemcsak kedves munka volt az ezekre való komoly felelősséggel járó szer­kesztői válasz, hanem nagy megelégedés és öröm, olykor pedig a lélek fölújjongása, ha egy-egy köszönő levél feküdt előttem. Kenedy Géza Előadások Az Egyetemi Kör gazdasági ankétsorozata utolsó előadásaként Vajda Lajos dr. orvos tartott előadást a pauperizmus szociálhigie­­niai vonatkozásairól. Természettudományi Társulat növénytani szakosztálya csütörtökön, délután 6 órakor a Nemzeti Múzeumi állattárának termében (Ba­­ross­ utca 13.) ülést tart, amelyen Kümmerle J. B., Trautmann L., Vajda E. és Gyelnik V. olvasnak fel. A Magyar Filozófiai Társaság pénteken dél­­után 6 órakor az Akadémia heti üléstermé­ben tartja közgyűlését. A közgyűlésen Nagy József és Bartók György tartanak előadást. A Magyar Jövő Szövetség újra-előadásainak műsorában változás állott be, amennyiben Moravek Endre dr. helyett pénteken este 8 órakor Ölvedei László dr. tart előadást „A tót kérdés“ címmel. Bo­r. KÉPZŐMŰVÉSZET A Rákóczi-kincsek a Nemzeti Múzeumban Az Ernst-múzeum most folyó aukcióján a legnagyobb érdeklődés az Erdődy-gró­fok kincstárából származó, úgynevezett Rákóczi­névi kincsek felé irányult. Utolsó pillanatig nem volt­­biztos, hogy mi lesz az eladásra kerülő 21 darab gyönyörű ötvösmun­ka sorsa. Félő volt, hogy a kultúrhistóriailag annyira nevezetes, a XVII. századi magyar főurak ízlésére, műpártolására olyan jellemző gyűj­temény a maga egészében külföldre kerül. Szerencsére a rossz gazdasági viszonyok között sem lankadó magyar áldozatkészség megakadályozta ezt. Társadalmi úton, első­sorban a TÉBE és a GyOSz hozzájárulásá­val, sikerült olyan összeget előteremteni, hogy a Rákóczi-kincsek közül kilenc darab a Ne­m­zeti Múzeum számára megvásárolható volt. Az állam csak igen csekély részben járult a vételösszeghez. Tegnap délután folyt le az érdekes aktus az Ernst-múzeumban­. Ernst Lajos kormányfő­tanácsos a Rákóczi-kincsek árverése beveze­téseképpen kijelentette, hogy az ötvösművei­ közül kilenc darabot, úgymint a Rákóczi László tulajdonából származó nagy, födeles­­serleget és egy talpas­ korsót, valamint az Erdődyek számára készült hét darab nagy. födeles-sedreget magánosok áldozatkészségé­ből a Magyar Nemzeti Múzeum vásárolja meg. A bejelentést nagy tetszés fogadta, mert így a gyönyörű ötvöstárgyaknak leg­alább egyórásán a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába jutott. A XVI. századi nagy spanyol tál megvásárlására azonban már nem volt pénz. Az érdekes aukción természetesen ágon nagy és előkelő közönség vett részt. A meg­jelentek között ott láttuk Bethlen Istvánnné grófnőt, Prónay György államtitkárt és Hó­­man Bálint egyetemi tanárt, a Nemzeti Mú­zeum főigazgatóját. * (Magyar festőnő párizsi kiállítása.) Jicinsky Vera, Párizsban élő festőmű­vésznő, Jicinsky pécsi szénbányaigazgató leánya, most mutatkozott be először gyűj­teményes kiállításával a francia közön­ségnek. Képei iránt, amelyek erős egyéni tehetséget árulnak el, élénk érdeklődés mutatkozott. * (Új magyar festőiskola Münchenben.) A bajor—magyar kulturális kapcsolatok felelevenítése céljából Kálmán Péter festő­művész Münchenben festőiskolát nyitott, melyben vezetése alatt, Hollósy Simon tra­dícióját követve, tehetséges magyar mű­vésznövendékeknek akar módot nyújtani arra, hogy tanulmányaikat Münchenben folytassák. Ezek számára Kálmán Péter öt fél és egy teljesen tandíjmentes helyet biztosít. Kálmán Péter festőiskolája Mün­chenben, Sch­leissheimerstrasse 64. szám alatt van. Felvétel iránt jelentkezni lehet a müncheni magyar konzulátusnál is, München, Fürstenstrasse 1. szám alatt. FILM Szibéria, 1910. Paleologue háború előtti Oroszországot éles kontúrokkal rajzolta meg a film rendezője ebben a darabban. A ragyogó moszkvai cári udvar intim udvari életét és cselszövéseit ve­títi elénk, szembeállítva Szibéria borzalmas kazamatáival és ólombányáival, ahol a legna­gyobb szenvedések között élik le napjaikat a száműzöttek. Moszkvában a cár körül Ras­putin misztikus kémszervezetei dolgoznak a sötétben, Szentpéterváron pedig Lenin spion­­jainak minden tettre kész kreatúrái szövik rontó hálójukat, hogy Oroszországot forrada­lomba kergessék. Ebben a miliőben játszódik le egy elfojtott húrú halk csehovi dráma, amelynek szenvedő hősei egy, a cári udvar­ban élő orvos, akit Rasputin azért üldöz, mert az orvos nem jó szemmel nézi az orosz muzsik­a befolyását a cári párra, egy fiatal medikus, akit pedig Szentpéterváron Lenin tanaival mételyeznek meg és akit a végleges elzüilléstől egy leány ment meg. Mind a hár­man Szibériában találkoznak, ahová szám­űzik őket és ahol a cselekmény drámaikig ki­robban és befejeződik. A rendezés megdöbbentő realizumussal állítja be ezt a nem mindennapi és speciáli­san az orosz életből vett történetet, amelyet a szereplők a színjátszás legmodernebb esz­közeivel elevenítenek meg. Dolores Costello, a darab jóformán egyet­len női szereplője valósággal nem e földről 1930. május 7, szerda való jelenség. Igazi szláv típus, halványfehér arca, arany haja és kék szeme elhiteti velő­lünk, hogy meg tudta téríteni a züllésnek in­dult férfit; őszinte megkapó játékával eddigi szerepeinél is nagyobbat, tökéletesebbet ad. A Grieg és Csajkovszky darabjaiból össze­állított kísérőzene nagyszerűen festi alá a komoly drámát. Moszkva, Szentpétervár és Szibéria csoda­szép felvételei, bár már sokszor­ láttuk őket, mégis mindig újból megragadnak s a képek hangulata nagyban hozzájárul­ a film sikeréhez. Ezt a nagyszerű filmdrámát szerdai premier­jén mutatja be a Teréz­ körúti Ufa-filmszín­­ház, melynek műértő közönsége bizonyára­ nagy érdeklődéssel várja a bemutatók FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA Capitol (a Baross-törtin. Telefon: József 343—37). A gigoló szerelme. (Éneklő, zenélő és táncoló film 7 felvonásban. Főszereplők: Mary Saxon és Jack Egan.) — Londoni éjszakák. (A nagy világváros csillogása és fertője 8 fejezetben. Főszereplők: Mabel Paulton, Jack Trevor és Mac Laglen.) — Magyar és amerikai híradó.— Előadások kezdete hétköznap: 5, egynegyed 8, és fél 10 órakor; vásár, és ünnepnap: fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. Corso (Váci­ utca 9. Telefon: Automata 874—02)· Bebe Daniels és James Hall: A nadrágos me­nyecske. (Vígjáték 7 felvonásban.) — Louise Fazenda és Mary Saxon: A szerelmes gigolo* (Vígjáték 8 felvonásban.) — Előadások úggy hétköznap mint vásár, és ünnepnap: 4 három-­ negyed 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órakor. Decsi (VI., Teréz-körút 28. Telefon: Aut. 148—05* 250—52 és Aut. 213—43): A felesleges ember* (Metro—Goldwyn hangos filmattrakció 10 feje­zetben. R­endezte: James Cruze. Főszereplők: William Haynes és Josephine Dunn.) — Han­gos híradó verseny. —* Előadások mindennap: 4, 6, 8 és 10 órakor* Elit hangos mozi (Lipót­ körút 16. Telefon: Aut. 161—51): Csókvitézek. (Amerikai hangos filmregény 11 felvonásban. Főszereplők: Victor, VIc Laglen és Edmund Love.) — Faust. (Opera­­részletek. Előadják a Metropolitan opera művé­­­szel.) — Fox hangos híradó. — Előadások: 51 égy negyed 8 és fél 10 órakor. Fórum Filmszínház (IV., Kossuth Lajos­ utca 18. szám. Telefon: Automata 895—43 és 897—07). Szivek szimfóniája. (Zwei Herzen im­m­ a Takt.) (A legnagyobb német ensemble beszélő film 15 felvonásban. Főszereplők: Willy Forst, Gretl Theimer Szőke Szakáll és Halmay Tibor. Ren-­­dezte: Bolváry Géza.) — Fox hangos híradó. —• Raguel Meller. — Előadások kezdete a premier, napján: egynegyed 8 és fél 10 órakor; szombat* vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8 és 10 órakor; hét­­köznap: 5 egynegyed 8 és fél 10 órakor. Kamara Mozg­ó (Telefon: 1. 440—27. Dohány* utca és Nyár­ utca sarok): Asszony, aki sohasem felejt (Die Frau, die dich niemals vergisst). (Fő­­szereplő: Lil Dagover. Legújabb 12 felvonásos német beszélőfilm.) — Fox hangos híradó. — Nyitott tető. — Előadások kezdete hétköznap: 6. 8 és 10 órakor; vasárnap: 4. 6. 8 és 10 órakor* Omnia (József­ körút 31. Telefon: József 301—25). Bernhardt Götzke idei egyetlen filmje: Dr. Frank tanár esete. (Izgalmas, érdekfe­szítő dráma 8 fejezetben. Női főszereplő: Anita Doris.) — Mária Jakobini főszereplésével: Turi csalók. (Izgalmas sportfilm 8 felvonásban. Partnere: Alfred Abel.) — Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon: 6, 8 és háromnegyed 10 órakor; vasár- és ünnepnapokon: fél 5, egynegyed 7, 8 és háromnegyed 10 órakor. Orion Színház (Eskü-út 1. Tel.: Aut. 831—02)­ F. W. Murnau egyetlen idei filmalkotása: A nagyváros leánya (City Cirl). (Főszereplők: Charles Farrel és Mary Duncan.) — Fox /ran*­gos híradó. — Előadások kezdete hétköznap: fél 6. fél 8 és fél 10 órakor; vasárnap: fél 4. fél 6. fél 8 és fél 10 órakor. — Jegyelővétel délelőtt 11—1 óráig és az előadások megkezdése előtt egy órával. Palace Filmszínház (József 365—23. Erzsébet* körút 8. szám. A Nemyork-palotával szemben) — Nyitott tető jó időben! — Prolongálva! A gigoló szerelme. (Éneklő zenélő és táncoló ki­­állításos nagy film 7 felvonásban. Főszereplők: Maria S­axon, Louise Fasenda és Jack Egan.) — A vágyak utcája. (Amerikai dráma 7 felvo­­násban.) — Híradó. — Előadások hétköznap: háromnegyed 6, 8 és 10 órakor; vasárnap: 4, 6* 8 és 10 órakor. Radius (Nagymező­ utca 22—24. Telefon: Auto* mata 220—98 és 292—50). Világpremier Budapes­ten! Bánky Vilma első Amerikában készült né­metül beszélő filmje: A napcsókolta leány. (Irta Sidney Howard. Rendezte Victor Seastrom. Fő­szereplők: Bánky Vilma, Edward G. Robinson és Josef Schildkraut.) — Hangos híradók. — Előadások kezdete hétköznap:­­ 8 és 10 órakor, vasárnap: 4, 6. 8 és 10 órakor. — Jegyelővétel délelőtt 11—1-e délután az előadás kezdete előtt egy órával. Royal Apollo (Telefon: J. 429—46 és J 419—02). Négy pajtás. (A Fox filmgyár pazar kiállítású énekes, zenés látványos filmattrakciója 14 feje­zetben. Főszereplők: Janet Gaynor és Charles Farrel.) — Extra Fox hangos híradó. — Elő-* adások kezdete hétköznap: fél 6, háromnegyed 8 és 10 órakor; vasárnap: fél 4, fél 6, háromne­­gyed 5 és 10 órakor. Corvin filmszínház (Vill., József­ körút ét* Üllői­ út sarok. Telefon: J. 389—88 és J. 395—84. Előadások kezdete hétköznapokon: háromne­gyed 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 óra­kor; vasár- és ünnepnap: háromnegyed 4, há­romnegyed 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órakor). A dán kozákok dala. (ősrégi orosz népballada feldolgozása hangos filmen. Az eredeti Don Kozák Kórus közreműködésével, Serge Jaroff vezényletével. Főszereplő: H. A. Schlettow. — Híradók: UFA filmszínház (VI. Teréz­ körút 60. Tel.: Aut. 197—67 és Aut. 197—68. Előadások kez­dete hétköznap: fél 6, fél 8 és fél 10 órakor; vasárnap: 4 ,6, 8 és 10 órakor). Szibéria 1910. (A First National hangos filmje. Főszereplő: Dolores Costello.) — Miki a varietében. — Híradók. — Szekeres Ferenc orgonaművész. Uránia filmszínház (VIII. Rákóczi-út 21. Tel.: J. 460—45 és J. 460—-16. Előadások kezdete hétköznap: egynegyed 6, egynegyed 8 és fél 10 órakor.) Prolongálva! Emil Jannings első beszélőfilmje: A kék angyal. (Az Erich Pommer—Ufa Produkció remekműve. ) Rendezte:: Josef v. Sternberg. Főszereplő:: Emil Jannings.) — A brekegő trubadúr. (Raj­zos trükkfilm.) — Híradók. .

Next