Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-07 / 102. szám
14 A Budai Dalárda Londonban Londonból táviratoztak: Ripka Ferenc fő-polgármester a Budai Dalárda élén ma délben megkoszorúzta az Ismeretlen Katona londoni emlékművét. Alig néhány pillanattal a rövid szertatás befejezése után megkondult a szomszédos parlament főtornyának órája, a Big Ben, majd megszólaltak a Westminster apátság harangjai és huszonegy ágyúlövés dördült el az angol király uralkodásának húszéves jubileuma alkalmától. Sir William Waterlow, London lordmajorja, ma délután egy órakor a Mansion Houseban, a lordmajorok ősi palotájában villásreggelit adott Ripka Ferenc főpolgármester tiszteletére. A lordmajor megköszönte, hogy a Budai Dalárda második londoni hangversenyét London legrégibb kórháza — az ővédnöksége alatt álló Szent Bertalan-kórház — javára tartja s a villásreggeli során a legélénkebb érdeklődést mutatta Budapest fejlődése, gazdasági viszonyai és jövendő tervei iránt. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy legközelebb személyesen is viszonozhatja a budapesti főpolgármester Ikoffproscht. Rothermere lord Ripka főpolgármester tiszteletére csütörtökön szűkebb körű villásreggelit, pénteken pedig a Savoy-szállóban az egész dalárda tiszteletére ebédet ad. Könyvkiadók és Könyvkereskedők OrszágosEgyesülete ezenkívül, mint megírtuk, öt rendkívüli olcsó áru kiadvánnyal teszi emlékezetessé a magyar közönség előtt a magyar könyv idei ünnepét. * (A Szent István-Társulat közgyűlése.) A Szent István-Társulat május 22-én délelőtt 10 órakor tartja közgyűlését. Az elnökmegnyitó beszédet Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás mondja. * (A műgyűjtő.) A „Műgyűjtő“ májusa számának változatos tartalmából a következő cikkeket emeljük ki: Nádai Pál: Az iparművészet bordala. Kós Károly: Tíz év az erdélyi művészet mostani életéből. Genthon István: Művészeti kincseink külföldön. Eisler Mihály dr.: Az elmebajosok művészete. Havas László: Jakovleff. Szilárd Vilmos: A vásárlás is tudomány. Krenner Kurt: Berlini levél. Ezeken kívül még hírek, aukciók eredményei, valamint egyéb gazdag rovatok és illusztrációk teszik változatossá a lapot. * (Magyar operabemutató Szegeden.) A Szegedi Városi Színház pénteken bemutatja Czobor Károly, a „Hajdúk hadnagya“, „Rab Mátyás“ és „Szépasszony kocsisa“ című operettek zeneszerzőjének „Angéla“ című, új, kétfelvonásos operáját. A szegedi bemutatón megjelenik Radnay Miklós, az Operaház igazgatója is. Az „Angéla“ címszerepét Harmath Hilda énekli, la’ tenorszerepet Szórád Ferenc, * (Péterfy Tamás írói jubileuma.) Péterfy Tamás írói működésének negyvenedik évfordulója alkalmából vasárnap este fél 9 órakor az Otthonírók és Hírlapírók Körében ünnepséget rendeznek. Ebből az alkalomból a Gábor Áron Székely Szövetség székely nemzeti ruhával lepte meg az írót és annak a kívánságának adott kifejezést, hogy az ünnepen abban jelenjen meg. A székely író meghatottan fogadta a figyelmet és teljesíti a székelyek kívánságát. A vacsora rendezősége kéri, hogy a vacsorán való részvételt május 9-ig jelentsék be. * (A Magyar Könyvnapok.) A Magyar Írók Egyesülete és a Magyar Könyvkiadó és Könyvkereskedők Országos Egyesülete együttes rendezésében május 8-án és 9-én lesz a fővárosban az idei Magyar Könyvnap. Vasárnap ,áz Otthon Kör helyiségében három író- és újságíróegyesület által rendezett matiné vezettebe az ünnepséget. A rádió május 7-én, 8-án és 9-én Surányi Miklós, Csákó Elemér dr. és■Voinovich Géza előadását közvetíti. Május 6-án és 9-én megismétlődik az olasz mintára már tavaly megrendezett utcai árusítás, művésznők, művészek, írónők, írók jelenlétében. Negyven könyvkereskedő állít árusítóhelyet a szabadban és lesz két írói sátor is. A magyar könyvek árából ezeken a napokon 10 százalék ■engedményt adnak a kereskedők. A Magyar tam a sorban. Az álnévnek pedig az én megfontolásomban különös oka volt. Kezdő írásaim között ugyanis azt vettem észre, hogy ha a nevemet tisztán oda írom a cikk alá, ezzel bizonyos illendőségi kötelezettség jár, olyanforma, mint amikor az ember frakkban-sakkban jelenik meg, vagy nagyon erős világításban lép a közönség színe elé. A jó ízlés és a megszokott konvenció miatt tehát így akarva nem akarva is vámolni szoktam a gondolataimat. Nem merek erősebb kifejezéseket használni és a gondolatok nem kapnak olyan lendületet, mint szeretném. De a bevett ízlésre is jobban kell ügyelnem, mint ahogyan a tárgy megkívánja. Szóval a nevem akadályozza szabadságomat, ami pedig magának az ügynek van kárára, kivált a kritikai megrovások és szigorúbb ítéletek esetében. Így jutottam ki mások nyomán arra az elhatározásra, hogy az olyan cikkek alá, amelyekben támadás van, valamely közvásottság vagy közbambaság megrohanása, vagy kíméletlenebb kritika, a Quintus álnevet írom, ami így lassan kint az olvasók szemében is már valamely roham, vagy legalább elégedetlen mormogás jelentésével is bír. Így is lett. Olykor azonban ez némi kis tűrhető gorombaságra is alkalmat adott, így tehát a Quintus névvel jelzett cikkekből lassankint valami ironikus vagy humoros műfaj képződött ki, távolról hasonlatos az egykor oly kedvelt, könnyed francia causerie-műfajhoz, amelynek, sajnos, a mostani időjárás nem kedvez többé. Megválthatom azt is, hogy ez alatt az álnév alatt írva, gyakran átvonult fölhevült gondolataimon egy árnyék is: „ebből még sajtóper is lehet“. Ilyenkor még egyszer megfontoltam, nincs-e benne valami igazságtalanság? Ha lelkiismeretem tagadólag válaszolt, a sajtópertől való félelem azonnal eloszlott. Félszázad bizony elég nagy idő és közel kétezer Quintus-cikkből is ki lehetett volna vagy 40—50 sajtóvádat halászni, de csak egyetlenegyszer kellett rágalmazás vádja alatt megjelennem az ítélőbíró előtt. És akkor is bebizonyítottam szó szerint azt, amit írtam. A tárgyat nem ismétlem, mivel élő embereknek okoznék vele most fölösleges kellemetlenséget, de azt nem bírom elhallgatni, hogy a királyi Táblán az ítélőtanács elnöke végül ezt a kérdést intézte hozzám: — És ha mégegyszer ön elé kerülne ez az eset, vagy valamely hasonló: mit tenne ön?. Válaszom ez volt: — Ugyanezt, minden félelem nélkül ismételném. Az elnök erre szelíd biztatással csak annyit mondott: — Nagyon jól van. Ez volt Quintusnak egész életében az egyetlen sajtópere, pedig olykor oly kíméletlen, sőt goromba volt, hogy magam is megsokaltam. :SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Ugyanebbe az eszmekörbe tartozik a Szerkesztői Üzenetek rovatának, hogy úgy mondjam, fölfedezése. Amire ma bizonyosan elegen mondják: ez volt az én legrosszabb cselekedetem életemben. Én azonban azt válaszolom rá, hogy nem az enyém, hanem azoké volt, akik a jó szőlőből is savanyú bort tudnak szűrni. A történeti rész röviden csak annyi, hogy a nyolcvanas évek elején (tehát ennek is 50 éve), egy hosszú levélben panaszolta el nekem „egy 28 éves asszony“ az ő keserves sorsát. Az élet közönséges esete: rajongó bakfiskor, korai férjhezadás, csalódások, elhidegülés, ellenségeskedés stb., amint azt már jól tudjuk. Mit tegyen, hogy ne végződjék válással a dolog, ami akkor többnyire még vallás-változtatással is járt. Erre a lelkiismereti kérdésre kellett válaszolni bepróbáltam. Valami két és fél hasáb lett belőle, mivel a kérdésbe egész sor biológiai és másféle lógiai probléma is volt belekeverve. Ekkora „szerkesztői üzenet“-et magyar újságban addig még Pákh Albert sem írt, pedig ő volt előttünk az üzenetek atyamestere. De lett is belőle nagy fejfájás. A rákövetkező héten csak úgy dőltek szerkesztői asztalomra a házassági, férjhezmenési, válási, veszekedési és mindenféle szerelmi problémák. (Ebből az anyagból később egy könyv is kikerült.) Válaszolgattam. Újak jöttek. Megint újak. Most már a férjek kara is megszólalt, sőt az anyósok kara is. Majd más „belső“ kérdések is merültek fel. Erkölcsiek, vagyoniak, illemkérdések, bűnök, gyónások stb. Valamenynyire válaszoltam s így lassankint a szerkesztői rovatot kezdték legelőször olvasni. Szóval, szorosan közérdekű génre lett belőle. Ezekből kitetszik, hogy mindezt tulajdonképpen nem is én fedeztem föl, hanem maga az olvasóközönség. Én csak csupa jelenségből megszúrtam a tollammal, mint valami artézi fúróval a valóságos életnek azt a nagyfeszültségű rétegét, ahol a mindenféle gátlások, illemek, szokások, előítéletek, lelkiismeretbeliségek súlya elnyomta magát a lüktető életet. És az írótell ime most a régi feszültség forró problémáit lökte föl a magasba. Bizony, nemcsak kedves munka volt az ezekre való komoly felelősséggel járó szerkesztői válasz, hanem nagy megelégedés és öröm, olykor pedig a lélek fölújjongása, ha egy-egy köszönő levél feküdt előttem. Kenedy Géza Előadások Az Egyetemi Kör gazdasági ankétsorozata utolsó előadásaként Vajda Lajos dr. orvos tartott előadást a pauperizmus szociálhigieniai vonatkozásairól. Természettudományi Társulat növénytani szakosztálya csütörtökön, délután 6 órakor a Nemzeti Múzeumi állattárának termében (Baross utca 13.) ülést tart, amelyen Kümmerle J. B., Trautmann L., Vajda E. és Gyelnik V. olvasnak fel. A Magyar Filozófiai Társaság pénteken délután 6 órakor az Akadémia heti üléstermében tartja közgyűlését. A közgyűlésen Nagy József és Bartók György tartanak előadást. A Magyar Jövő Szövetség újra-előadásainak műsorában változás állott be, amennyiben Moravek Endre dr. helyett pénteken este 8 órakor Ölvedei László dr. tart előadást „A tót kérdés“ címmel. Bor. KÉPZŐMŰVÉSZET A Rákóczi-kincsek a Nemzeti Múzeumban Az Ernst-múzeum most folyó aukcióján a legnagyobb érdeklődés az Erdődy-grófok kincstárából származó, úgynevezett Rákóczinévi kincsek felé irányult. Utolsó pillanatig nem voltbiztos, hogy mi lesz az eladásra kerülő 21 darab gyönyörű ötvösmunka sorsa. Félő volt, hogy a kultúrhistóriailag annyira nevezetes, a XVII. századi magyar főurak ízlésére, műpártolására olyan jellemző gyűjtemény a maga egészében külföldre kerül. Szerencsére a rossz gazdasági viszonyok között sem lankadó magyar áldozatkészség megakadályozta ezt. Társadalmi úton, elsősorban a TÉBE és a GyOSz hozzájárulásával, sikerült olyan összeget előteremteni, hogy a Rákóczi-kincsek közül kilenc darab a Nemzeti Múzeum számára megvásárolható volt. Az állam csak igen csekély részben járult a vételösszeghez. Tegnap délután folyt le az érdekes aktus az Ernst-múzeumban. Ernst Lajos kormányfőtanácsos a Rákóczi-kincsek árverése bevezetéseképpen kijelentette, hogy az ötvösművei közül kilenc darabot, úgymint a Rákóczi László tulajdonából származó nagy, födelesserleget és egy talpas korsót, valamint az Erdődyek számára készült hét darab nagy. födeles-sedreget magánosok áldozatkészségéből a Magyar Nemzeti Múzeum vásárolja meg. A bejelentést nagy tetszés fogadta, mert így a gyönyörű ötvöstárgyaknak legalább egyórásán a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába jutott. A XVI. századi nagy spanyol tál megvásárlására azonban már nem volt pénz. Az érdekes aukción természetesen ágon nagy és előkelő közönség vett részt. A megjelentek között ott láttuk Bethlen Istvánnné grófnőt, Prónay György államtitkárt és Hóman Bálint egyetemi tanárt, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját. * (Magyar festőnő párizsi kiállítása.) Jicinsky Vera, Párizsban élő festőművésznő, Jicinsky pécsi szénbányaigazgató leánya, most mutatkozott be először gyűjteményes kiállításával a francia közönségnek. Képei iránt, amelyek erős egyéni tehetséget árulnak el, élénk érdeklődés mutatkozott. * (Új magyar festőiskola Münchenben.) A bajor—magyar kulturális kapcsolatok felelevenítése céljából Kálmán Péter festőművész Münchenben festőiskolát nyitott, melyben vezetése alatt, Hollósy Simon tradícióját követve, tehetséges magyar művésznövendékeknek akar módot nyújtani arra, hogy tanulmányaikat Münchenben folytassák. Ezek számára Kálmán Péter öt fél és egy teljesen tandíjmentes helyet biztosít. Kálmán Péter festőiskolája Münchenben, Schleissheimerstrasse 64. szám alatt van. Felvétel iránt jelentkezni lehet a müncheni magyar konzulátusnál is, München, Fürstenstrasse 1. szám alatt. FILM Szibéria, 1910. Paleologue háború előtti Oroszországot éles kontúrokkal rajzolta meg a film rendezője ebben a darabban. A ragyogó moszkvai cári udvar intim udvari életét és cselszövéseit vetíti elénk, szembeállítva Szibéria borzalmas kazamatáival és ólombányáival, ahol a legnagyobb szenvedések között élik le napjaikat a száműzöttek. Moszkvában a cár körül Rasputin misztikus kémszervezetei dolgoznak a sötétben, Szentpéterváron pedig Lenin spionjainak minden tettre kész kreatúrái szövik rontó hálójukat, hogy Oroszországot forradalomba kergessék. Ebben a miliőben játszódik le egy elfojtott húrú halk csehovi dráma, amelynek szenvedő hősei egy, a cári udvarban élő orvos, akit Rasputin azért üldöz, mert az orvos nem jó szemmel nézi az orosz muzsika befolyását a cári párra, egy fiatal medikus, akit pedig Szentpéterváron Lenin tanaival mételyeznek meg és akit a végleges elzüilléstől egy leány ment meg. Mind a hárman Szibériában találkoznak, ahová száműzik őket és ahol a cselekmény drámaikig kirobban és befejeződik. A rendezés megdöbbentő realizumussal állítja be ezt a nem mindennapi és speciálisan az orosz életből vett történetet, amelyet a szereplők a színjátszás legmodernebb eszközeivel elevenítenek meg. Dolores Costello, a darab jóformán egyetlen női szereplője valósággal nem e földről 1930. május 7, szerda való jelenség. Igazi szláv típus, halványfehér arca, arany haja és kék szeme elhiteti velőlünk, hogy meg tudta téríteni a züllésnek indult férfit; őszinte megkapó játékával eddigi szerepeinél is nagyobbat, tökéletesebbet ad. A Grieg és Csajkovszky darabjaiból összeállított kísérőzene nagyszerűen festi alá a komoly drámát. Moszkva, Szentpétervár és Szibéria csodaszép felvételei, bár már sokszor láttuk őket, mégis mindig újból megragadnak s a képek hangulata nagyban hozzájárul a film sikeréhez. Ezt a nagyszerű filmdrámát szerdai premierjén mutatja be a Teréz körúti Ufa-filmszínház, melynek műértő közönsége bizonyára nagy érdeklődéssel várja a bemutatók FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA Capitol (a Baross-törtin. Telefon: József 343—37). A gigoló szerelme. (Éneklő, zenélő és táncoló film 7 felvonásban. Főszereplők: Mary Saxon és Jack Egan.) — Londoni éjszakák. (A nagy világváros csillogása és fertője 8 fejezetben. Főszereplők: Mabel Paulton, Jack Trevor és Mac Laglen.) — Magyar és amerikai híradó.— Előadások kezdete hétköznap: 5, egynegyed 8, és fél 10 órakor; vásár, és ünnepnap: fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. Corso (Váci utca 9. Telefon: Automata 874—02)· Bebe Daniels és James Hall: A nadrágos menyecske. (Vígjáték 7 felvonásban.) — Louise Fazenda és Mary Saxon: A szerelmes gigolo* (Vígjáték 8 felvonásban.) — Előadások úggy hétköznap mint vásár, és ünnepnap: 4 három- negyed 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órakor. Decsi (VI., Teréz-körút 28. Telefon: Aut. 148—05* 250—52 és Aut. 213—43): A felesleges ember* (Metro—Goldwyn hangos filmattrakció 10 fejezetben. Rendezte: James Cruze. Főszereplők: William Haynes és Josephine Dunn.) — Hangos híradó verseny. —* Előadások mindennap: 4, 6, 8 és 10 órakor* Elit hangos mozi (Lipót körút 16. Telefon: Aut. 161—51): Csókvitézek. (Amerikai hangos filmregény 11 felvonásban. Főszereplők: Victor, VIc Laglen és Edmund Love.) — Faust. (Operarészletek. Előadják a Metropolitan opera művészel.) — Fox hangos híradó. — Előadások: 51 égy negyed 8 és fél 10 órakor. Fórum Filmszínház (IV., Kossuth Lajos utca 18. szám. Telefon: Automata 895—43 és 897—07). Szivek szimfóniája. (Zwei Herzen imm a Takt.) (A legnagyobb német ensemble beszélő film 15 felvonásban. Főszereplők: Willy Forst, Gretl Theimer Szőke Szakáll és Halmay Tibor. Ren-dezte: Bolváry Géza.) — Fox hangos híradó. —• Raguel Meller. — Előadások kezdete a premier, napján: egynegyed 8 és fél 10 órakor; szombat* vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8 és 10 órakor; hétköznap: 5 egynegyed 8 és fél 10 órakor. Kamara Mozgó (Telefon: 1. 440—27. Dohány* utca és Nyár utca sarok): Asszony, aki sohasem felejt (Die Frau, die dich niemals vergisst). (Főszereplő: Lil Dagover. Legújabb 12 felvonásos német beszélőfilm.) — Fox hangos híradó. — Nyitott tető. — Előadások kezdete hétköznap: 6. 8 és 10 órakor; vasárnap: 4. 6. 8 és 10 órakor* Omnia (József körút 31. Telefon: József 301—25). Bernhardt Götzke idei egyetlen filmje: Dr. Frank tanár esete. (Izgalmas, érdekfeszítő dráma 8 fejezetben. Női főszereplő: Anita Doris.) — Mária Jakobini főszereplésével: Turi csalók. (Izgalmas sportfilm 8 felvonásban. Partnere: Alfred Abel.) — Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon: 6, 8 és háromnegyed 10 órakor; vasár- és ünnepnapokon: fél 5, egynegyed 7, 8 és háromnegyed 10 órakor. Orion Színház (Eskü-út 1. Tel.: Aut. 831—02) F. W. Murnau egyetlen idei filmalkotása: A nagyváros leánya (City Cirl). (Főszereplők: Charles Farrel és Mary Duncan.) — Fox /ran*gos híradó. — Előadások kezdete hétköznap: fél 6. fél 8 és fél 10 órakor; vasárnap: fél 4. fél 6. fél 8 és fél 10 órakor. — Jegyelővétel délelőtt 11—1 óráig és az előadások megkezdése előtt egy órával. Palace Filmszínház (József 365—23. Erzsébet* körút 8. szám. A Nemyork-palotával szemben) — Nyitott tető jó időben! — Prolongálva! A gigoló szerelme. (Éneklő zenélő és táncoló kiállításos nagy film 7 felvonásban. Főszereplők: Maria Saxon, Louise Fasenda és Jack Egan.) — A vágyak utcája. (Amerikai dráma 7 felvonásban.) — Híradó. — Előadások hétköznap: háromnegyed 6, 8 és 10 órakor; vasárnap: 4, 6* 8 és 10 órakor. Radius (Nagymező utca 22—24. Telefon: Auto* mata 220—98 és 292—50). Világpremier Budapesten! Bánky Vilma első Amerikában készült németül beszélő filmje: A napcsókolta leány. (Irta Sidney Howard. Rendezte Victor Seastrom. Főszereplők: Bánky Vilma, Edward G. Robinson és Josef Schildkraut.) — Hangos híradók. — Előadások kezdete hétköznap: 8 és 10 órakor, vasárnap: 4, 6. 8 és 10 órakor. — Jegyelővétel délelőtt 11—1-e délután az előadás kezdete előtt egy órával. Royal Apollo (Telefon: J. 429—46 és J 419—02). Négy pajtás. (A Fox filmgyár pazar kiállítású énekes, zenés látványos filmattrakciója 14 fejezetben. Főszereplők: Janet Gaynor és Charles Farrel.) — Extra Fox hangos híradó. — Elő-* adások kezdete hétköznap: fél 6, háromnegyed 8 és 10 órakor; vasárnap: fél 4, fél 6, háromnegyed 5 és 10 órakor. Corvin filmszínház (Vill., József körút ét* Üllői út sarok. Telefon: J. 389—88 és J. 395—84. Előadások kezdete hétköznapokon: háromnegyed 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órakor; vasár- és ünnepnap: háromnegyed 4, háromnegyed 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órakor). A dán kozákok dala. (ősrégi orosz népballada feldolgozása hangos filmen. Az eredeti Don Kozák Kórus közreműködésével, Serge Jaroff vezényletével. Főszereplő: H. A. Schlettow. — Híradók: UFA filmszínház (VI. Teréz körút 60. Tel.: Aut. 197—67 és Aut. 197—68. Előadások kezdete hétköznap: fél 6, fél 8 és fél 10 órakor; vasárnap: 4 ,6, 8 és 10 órakor). Szibéria 1910. (A First National hangos filmje. Főszereplő: Dolores Costello.) — Miki a varietében. — Híradók. — Szekeres Ferenc orgonaművész. Uránia filmszínház (VIII. Rákóczi-út 21. Tel.: J. 460—45 és J. 460—-16. Előadások kezdete hétköznap: egynegyed 6, egynegyed 8 és fél 10 órakor.) Prolongálva! Emil Jannings első beszélőfilmje: A kék angyal. (Az Erich Pommer—Ufa Produkció remekműve. ) Rendezte:: Josef v. Sternberg. Főszereplő:: Emil Jannings.) — A brekegő trubadúr. (Rajzos trükkfilm.) — Híradók. .