Budapesti Hírlap, 1930. június (50. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

4 Elfogták az álarcos bankrablót Kovács János asztalossegéd a tettes­­ Cinóber József volt a bűntársa, aki azonban megszökött a detektívek elől . Pénteke­n délelőtt tizenegy órakor történt a Dorottya­ utcai vakmerő bankrablás és szombat hajnalra már a főkapitányság foglya volt a tettes. Kovács János huszonegy éves állás nélküli asztalossegéd. Néhány óra alatt pergett le a nyomozás, amely igazolta a rend­őrségnek az első percekben kialakult föltevé­sét, hogy tulajdonképpen Cinóber József volt is, bűnös és az ő útmutatása alapján követte­­el a vakmerő bankrablást az álarcos fiatal­ember. Kovács Jánost a rendőrségen faggat­ják, Cinóber József ellenben megszökött. Mint megírtuk, a rendőrségnek az volt a véleménye, hogy a rablást csak olyan ember követhette el, aki ismerős a bankbéli viszo­nyokkal és hogy a rabló a bank egyik alkal­mazottjának útmutatásával hajtotta végre a vakmerő támadást. A gyanú Cinóber Józsefre irányult. A rendőrségen ugyan mint tanút hallgatták ki, ez a kihallgatás azonban min­den részletében arra vallott, hogy gyanúsí­tottként kezelik. Főképpen az terelte rá a gyanút, hogy a fiatalember, mikor egyedül maradt a szobában Petrik Elemérrel, kiment a helyiségből és néhány perc múlva már a rabló revolvercsöve előtt tért vissza. Nyilván­valónak látszott, hogy az álarcos ember vala­­tmelyik mellékhelyiségben bújt el és Cinóber­­értesítette, hogy jöhet, mert tiszta a levegő, az előszobában nincs ott a szolga, aki meg­állíthatja. A rendőrség, mint minden esetben, most is bizalmasan kutatott a gyanúsított előélete után. Csakhamar megállapították, hogy­­Cinóber József múltjában van egy homályos pont. A fiatalember, aki régebben a Mester­ Utcai kereskedelmi iskola növendéke volt, né­hány esztendővel ezelőtt betörést követett el ez iskolában. Cinóber rosszul tanult, bukásra állt és ezért két barátjával éjszaka behatolt tíz iskola igazgatói szobájába, ahol a bizo­­tysít­vány okát őrizték, ellopta a bizonyítványát­­és kijavította. A dolog azonban kiderült és mind a hármukat kicsapták az iskolából. Egyik társa asztalos lett, a másik hentes, de Cinóbérnek valahogy sikerült mégis érettségi bizonyítványt szerezni és ennek a fölh­asz­­inákkával került a Leszámítoló Hank szolgá­latába. A rendőrségen elhatározták, hogy elengedik Cinóbert és megfigyelik, kivel érintkezik, mert­ az volt a gyanú, hogy az iskolai betörés -lamelyik­­tetetével-­együtt követte el a bank­rablást is. Estefelé elengedték a rendőrségről, de két detektív a nyomába szegődött. A fia­talember előbb elment a Remete­ utca 5. számú házban lévő lakására, majd onnan a Kapás­­utcába ment egy ismerőséhez. A detektívek mindenütt utána. Cinóber késő este felült egy villamosra és a Népliget felé indult, de az állami pénzverő előtt leugrott és pillanatok alatt eltűnt a detektívek szeme elül. A szökés most már kétségtelenné tette, hogy ■bűnös. A detektívek jelentést tettek a főkapi­tányságon s azután nagy apparátussal meg­indult a nyomozás, hogy kéz­rekerítsék a fia­tal bankhivatalnokot. ■ A véletlen azután segítségére jött a rendőr­­ségnek. Révész György újságíró, aki kint járt Cinóber remete utcai lakásán, megtudta az egyik szomszédtól, hogy Cinóbernek a barátja Kovács János asztalossegéd, akivel annak­idején együtt követte el az iskolai betörétét, dél felé izgatottan jött haza, új ruha volt rajta és a hóna alatt egy tásk­át szorongatott. Ki újságíró hajnalban megjelent a főkapitány­ságon és bejelentette, mit hallott. Nyomban egy detektívet küldtek Kovács János laká­sára. A fiatalember Cinóber szomszédságában, a Remete­ utca 3. számú házban lakik a szülei­nél. A detektív otthon találta, mélyen aludt. Fölrázta álmából és erélyesen rászólt:­­ — Hol jártál délelőtt ! Kovács János előbb azt mondotta, hogy a Belvárosban, majd a Nagykörúton sétált, később pedig már arról beszélt, hogy a Ludo­­vika-kertben járkált. A detektív ekkor faggatni kezdte, hogy mi­ből vette az új ruhát. Kovács eleinte azt mon­dotta, hogy egy asztalosmunkára kapott elő­leget, később azonban ellenmondásokba keve­redett. A detektív lámpa mellé állította, ala­posan szemügyre vette, s ekkor látta, hogy pontosan ráillik a személyleírás, melyet Tóth István taxisofőr adott utasáról. Most már energikusabban látott a vallatáshoz: — Hol van a revolver, hova rejtetted a pénzt ? Ki volt a társad? — kérdezte. Kovács János a kérdések özönében megtört és pár perces faggatás után megszólalt: — Bevallom, én vagyok a tettes. A pénz és a revolver fönn van a padláson. A detektív fölkísérte a padlásra, ahol a küszöb­öt elrejtve megtalálták a kopott, fe­kete irattáskát. Benne volt a revolver és a bankból elrabolt összeg is, melyből csak négy­­szár pengő hiányzott. Kovács János 140 pen­gőért ruhát vásárolt magának, húsz pengőt autóra költött, a többit pedig az édesanyjának adta. A detektív megkötözte s autóba ültette a fiatalembert és elindult vele a főkapitányság felé. Kovács útközben bevallotta, hogy Csinó­­ber József volt a tettestársa. Kovács állás nél­kül volt, Czinóber pedig keveset keresett és mindenáron pénzt akartak szerezni, így jutot­tak arra a gondolatra, hogy megkaparintják a tisztviselők fizetésére szánt pénzt. Czinóber tudta, hogy mikor hozza Petrik az­ orvosi rendelőbe a pénzt. Kovács elbújt a fo­lyosón a mellékhelyiségben és ott várakozott. Mik­­or az altiszt, eltávozott az előszobából, Czinóber kijött a rendelőből és háromszor ko­pogott a mellékhelyiség ajtaján. Ez volt a jel­adás, hogy jöhet. Kovács felkötötte az arcára a zsebkendőt, elővette a revolvert és megren­dezte a komédiát, mintha revolverrel fénye­­g­éné Czinóbert, így léptek be ketten abba a helyiségbe, ahol Petrik a pénzt számolta. A sikerült rablás után­i ablakon keresztül kiugrott a folyosóra, átmászott a rácson és mikor kijutott az utcára, beült Tóth István taxijába. A Keleti-pályaudvarra érkezve­, ki­fizette a kocsit és félrevezet­ésül azt mondotta, hogy Hatvanba utazik. Ehelyett azonban nyomban hazament. Később elment hazulról, ruhát vásárolt, azután megint visszament a Remete­ utcába s mint aki jól végezte a dol­gát, lefeküdt aludni. Reggelig tartott Kovács János kihallgatása. Ekkor a főkapitányságról átvitték a Leszá­mítoló Bankba, ahol pontosan eljátszotta, hogyan történt a rablás. Utána visszavitték a rendőrségre, ahol Szrubián Dezső dr. rendőr­­tartácsos folytatta részletes kihallgatását. Czinóber Józsefet, aki pénteken este ügye­sen kisiklott a detektívek keze közül, most városszerte keresik. Délután több bejelentés érkezett a rendőr­ségre arról, hogy Cinóber Józsefet a város különböző pontjain látták. Megállapították, hogy Cinóber pénteken, miután elbocsátották a főkapitányságról, a Leszámítoló Bankba ment, fölvette a kabátját, pár pengőt kért kölcsön a portástól, azután elköszönt és el­ment. Hogy pénteken este történt szökésétől szombat délutánig hol járt, nem tudják. Dél­után azonban egy ismerőse látta a Boráros­­téren, de mire figyelmeztethette volna a rend­őrt, addigra már eltűnt. Estefele egy Ferenc­­körúti vendéglőben látták. Egy más ismerőse itt is felismerte és a főkapitányságra telefo­nált, ahelyett, hogy a közelről hívott volna rendőrt. Mire a detektívek megérkeztek, a bankrabló bűntársa már eltávozott. Cinóber egy pohár sört rendelt, a vendéglőben, hamar kiitta, egy pengőssel fizetett, azután elsietett. A detektívek már nyomában vannak é­s rö­vid idő kérdése, hogy burokra kerüljön. Egyenruhák, polgári öltönyök Tartalékos tisztek és önkéntesek szabály­szerűen felszereltetnek. NAGY KÁLMÁN IV., Kossuth­ Lajos-mco­­. Fagy választék angol szövetekben B.H. 1956, Janhu I, T*d*BMp " El a tébolyd Az elmebetegség megelőzése: a modern ideg­gyógyászat új nagy problémája. — Fabinyi Rudolf nyilatkozata háromezer elmeorvos világkongresszu­sáról. — Tébolyda helyett szanatóriumi kezelést és családi ápolást igyekeznek nyújtani az idegbajosok­nak az elmeorvosok. A világ egyik legérdekesebb kongresszu­sát tartották legutóbb Washingtonban. Háromezer elme- és idegorvos gyülekezett itt össze ötvenhárom államból, a földke­rekség minden részéből. A kongresszus leg­főbb tárgya, az elmegyógyászat legújabban napirendre került problémája: a lelki egészség megvédése, vagy más szóval az elmebetegség megelőzésére teendő intézke­dések kérdése volt. Magyarországot három orvos képviselte a kongresszuson: Fabinyi Rudolf dr. egyetemi taná­r, a Lipótmezei Ideg- és Elmegyógyintézet igazgatója, Nyírő Gyula dr. magántanár és Szandelhausen Miklós dr. idegorvos. Rendkívül érdekes témákat öleltek fel a tanácskozások, ame­lyekben élénk szerep jutott a magyar ki­küldötteknek, sőt volt egy téma: az elme­bajosok családi orvoslásának kérdése, amelyben az egész világ elmeorvosainak érdeklődését felénk terelte a magyar be­számoló. Felkerestük az Amerikából most haza­tért Fabinyi Rudolf dr. professzort, aki úgy a szakembereket, mint a szélesebb kö­röket is érdeklő ismertetést adott a nagy­jelentőségű kongresszusról. — A mozgalomnak, amely ezt a kon­gresszust eredményezte, — úgymond — Clifford Beers amerikai újságíró volt a kezdeményezője, aki másfél évet töltött, mint beteg egy newyorki elmegyógyintézet­ben. Mikor gyógyultan kikerült az intézet­ből, elhatározta, hogy a kezelési mód meg­változtatása és az elmebetegség megelőzése érdekében propagandát indít. Adolf Mayer baltimorei egyetemi tanárral társulva 1908- ban indította meg a mozgalmat a lelki egészség megvédésének és fejlesztésének jelszavával. A törekvés, hogy az úgyneve­zett idegbajosok­it az elmebaj helyett a gyó­gyulás útjára térítsék, már régebbi keletű, s Magyarországon is foglalkoztak a kérdés­sel. A háború után, amikor a regenerációs törekvések minden irányban megkezdőd­tek, ez a mozgalom is nagyobb erővel in­dult meg. Belátták, hogy nemcsak a testi, hanem a lelki betegségeket is meg kell és meg lehet előzni. Különböző egyesületek alakultak a cél érdekében, főképpen Ame­rikában, ahol hatalmas pénzösszegek álla­nak az ügy szolgálatára, így állítólag Mor­gan egymaga egymillió dollárt adott.­­ Ennek a mozgalomnak egyik etapja volt a mostani kongresszus is Washington­ban, ahol háromezer orvos jelent meg öt­venhárom állam képviseletében. Óriási mé­retű volt ez a nemzetközi tanácskozás, amelyet hatalmas ünnepségekkel kapcsol­tak egybe. A fővédnök maga Slower volt, a tiszteletbeli elnök pedig Wilbur belügymi­niszter, aki maga is orvos, kiváló tehetségű ember és ragyogó szónok. ZSENIKTŐL AZ ELMEBETEGEKIG —­ Az amerikaiak, akik a tárgyalásokat vezették, a fősúlyt a pszíchopátiás gyerme­keknek és egyáltalában a pszíchopátiás egyéneknek megmentésére, az elmebetegség megelőzésének kérdésére fektették. — Pszichopátiásnak nevezzük az ideges, hisztérikus, excentrikus embereket, köny­­nyen fell­obb­an­ókat, akik a normálistól el­térnek, s akik bizonyos esetekben elmebe­tegekké válhatnak, például valamely külső behatás következtében, vagy kedvezőtlen viszonyok között. Ezek a pszicho­pátiások egész életükben széles országúton vándo­rolnak, amelynek egyik oldalán az egész­ségesek, a másik oldalán az elmebetegek vannak. Ha félrelépnek, elmebetegségbe esnek. Pedig kár értük, mert sok közöttük az értékes, az eredeti, a tehetséges, nem egyszer zseniális ember. Sőt visszafelé is lehet fordítani a megállapítást: a tehetséges emberek igen gyakran éppen a pszichopá­­tiások közül kerülnek ki. .. A kongresszuson nagyértékű felszó­lalások hangzottak el a kérdés körül, hatá­rozatokat is hoztak, amelyeknek végrehaj­tása persze kétséges. AMIBEN MAGYARORSZÁG VEZET Megtudtuk azután, hogy Magyarország igen jelentős szerephez jutott a kongresszu­son, amikor a családi ápolás kérdése került szóba. Fabinyi Rudolf dr. tartott előadást erről a kérdésről, a gyógyításnak arról a módjáról, amikor a beteget nem zárt inté­zetben látják, hanem orvosi és ápolói fel­ügyelet m­ellett családokhoz helyezik ki. Ezen a téren az egész világon Magyarország vezet, amenyiben itt az összes ellátott elme­betegek huszonhat százaléka van családi ápolás alatt. A zárt intézetekben nincs elég hely az elmebetegek számára, de az orvosi gondoskodás még­sem mond le ezekről a betegekről. Egy csomó derék orvos buz­galma, azonkívül a speciális magyar lélek, lehetővé tette, hogy az ápolásnak ez a módja kifejlődhesék. A magyar paraszt, akinél az ilyen csendes betegek otthonra találhatnak, emberszeretete révén a vilá­gon talán mindenkinél alkalmasabb erre a célra. Megtörtént például Baján, amikor a város másfél évig szerb megszállás alatt volt, s az ellátási pénzt a gazdák nem kap­ták meg, mégis mindenki hűségesen eltar­totta a hozzá kihelyezett beteget. Baján kí­vül Sátoraljaújhelyen, Balassagyarmaton, Gyöngyösön, Szekszárdon, illetve ezeknek a városoknak környékén vannak ilyen or­vosi felügyelet alatt álló telepek, amelyek­ben a múlt évben 2240 családi ápolt élt. s Ezzel szemben az elmegyógyintézetekben 6344 volt a régi és 8209 az év folyamán Szenzációban elegáns fürdőruhák fürdőköpenyek óriási választékban Székely Jenő­.X IV. ker., Petőfi Sándor­ utca 9. felvett új elmebeteg. Németországban a családi ápolás alatt lévő betegek az összlétszámnak csak há­rom százalékát teszik, más országokban még rosszabb az arányszám, többfelé a kí­sérletek egészen sikertelenek maradtak. A LELKI EGÉSZSÉG MEGVÉDÉSE­­ A lelki egészség megvédésének problé­mája kapcsán is tartott Fabinyi Rudolf dr. előadást, beszámolva arról, hogy 1924-ben, főképpen Oláh Gusztáv dr. a Lipótmezei Elmegyógyintézet nyugalmazott igazgató­jának kezdeményezésére megalakult az Elmevédelmi Liga, amely az állam segítsé­gével sok gyakorlati gondolatot valósított meg. Ennek a gondolatnak szolgálatában nevezték el a lipótmezei intézetet ideg- és elmegyógyintézetnek, s keretében szanató­­riumszerűleg, önmagukkal teljesen szaba­don rendelkező idegbetegeket is ápolnak. Az intézmény célja, hogy az idegbajosokat megmentsék attól, hogy az elmebetegség kifejlődjék bennük. Ilyen osztályok léte­sültek a győri és szombathelyi közkórhá­zakban is. Ennek a szanatóriumi kezelés­nek nagy szociális jelentősége is van, a be­teget megóvja attól, hogy tébolydaviseltnek minősítse gyógyulása után a társadalom. A lipótmezei intézetben még Oláh igaz­gató idejében felállították a tanácsadó ál­­lomást, amelyet most már tömegesen ke­resnek fel. A szegénysorsú betegek itt ke­zelést, ingyen orvosságot, tanácsot, szociá­lis segítséget kapnak. Rendkívül fontos intézmény az ideg- és lélekgondozó, amely a patronázs védelmét nyújtja a kint élő idegbajosoknak, s az élet küzdelmében is segítségükre áll, pénzbeli és természetbeni támogatást is ad nekik. Ez a legszebb pre­venció, amely sok embert megment attól, hogy a tébolydába jusson. Budapesten mintegy hatszáz ilyen gondozott van, s ha nem segítenének rajtuk, sokan elmegyógy­intézetbe kerülnének. Az ideges gyermekek iskolai túlterhelé­séről tartott érdekes előadást a Szongresz­­szuson Nyirő Gyula dr. főorvos, aki arra utalt, hogy különösen a kisebb nemzetek gyermekeit fenyegeti az iskolai túlterhelés­, miután — ellentétben a nagy nemzetek tanulóival — több idegen nyelvet is kell az iskolában tanulniok. A magasabb oktatás szellemi túlterhelése a pszichopátiás gye­­rekeket, akik között pedig sok lehetséges is van, a letörés veszedelmével fenyegeti. — A kongresszuson való részvételünk — jelentette ki Fabinyi tanár — sok érté­kes eredményt hozott Magyarország szá­mára s meggyőzött arról is, hogy erősen és sok rokonérzéssel számítottak jelenlé­tünkre, minduntalan hangoztatva a jóleső kérdést: — Hol vannak a magyarok? Európa vívóbajnoka — Pillér György Az első öt helyre magyar vívó került — Az olaszok visszaléptek LIEGE, máj. 31. Az európai vívóbajnokság utolsó napja a ma­gyar kard fölényes győzelmét hozta. A délelőtti előmérkőzések után a döntőbe került öt magyar vívó végeredményben az első öt helyre került. A kardvívó Európa-bajnokságot Pillér György százados nyerte hármas holtverseny után, az ugyancsak 5—5 győzelemmel az élre került Petschauer Attila és Poros György ellen Európa 1930. évi kard­vívó-bajnoka Pillér György (Magyarország) 5 győzelemmel, 2. Pet­schauer Attila (Magyarország) 5 győzelemmel, 3. Poros György dr. (Magyarország) 5 győze­lemmel, 4. Gombos Sándor dr. (Magyarország) 2 győzelemmel 24 kapott tussal, 5. vitéz Rády József (Magyarország) 2 győzelemmel 25 ka­pott tussal, 6. Hofman (Amerikai Egyesült­ Államok) 2 győzelemmel 26 kapott tussal. Belső Lipótvárosban V. Mérleg­ u. 12. ötemeletes u­ bér­házban komfortos 2 és 3 szobás Gialio- lakások és 2 szobás udvari, valamint komplett garas©tiiakéscsk augusztusra kiadók. Bővebbet a helyszíne­n

Next