Budapesti Hírlap, 1930. június (50. évfolyam, 123-145. szám)
1930-06-01 / 123. szám
4 Elfogták az álarcos bankrablót Kovács János asztalossegéd a tettes Cinóber József volt a bűntársa, aki azonban megszökött a detektívek elől . Pénteken délelőtt tizenegy órakor történt a Dorottya utcai vakmerő bankrablás és szombat hajnalra már a főkapitányság foglya volt a tettes. Kovács János huszonegy éves állás nélküli asztalossegéd. Néhány óra alatt pergett le a nyomozás, amely igazolta a rendőrségnek az első percekben kialakult föltevését, hogy tulajdonképpen Cinóber József volt is, bűnös és az ő útmutatása alapján követteel a vakmerő bankrablást az álarcos fiatalember. Kovács Jánost a rendőrségen faggatják, Cinóber József ellenben megszökött. Mint megírtuk, a rendőrségnek az volt a véleménye, hogy a rablást csak olyan ember követhette el, aki ismerős a bankbéli viszonyokkal és hogy a rabló a bank egyik alkalmazottjának útmutatásával hajtotta végre a vakmerő támadást. A gyanú Cinóber Józsefre irányult. A rendőrségen ugyan mint tanút hallgatták ki, ez a kihallgatás azonban minden részletében arra vallott, hogy gyanúsítottként kezelik. Főképpen az terelte rá a gyanút, hogy a fiatalember, mikor egyedül maradt a szobában Petrik Elemérrel, kiment a helyiségből és néhány perc múlva már a rabló revolvercsöve előtt tért vissza. Nyilvánvalónak látszott, hogy az álarcos ember valatmelyik mellékhelyiségben bújt el és Cinóberértesítette, hogy jöhet, mert tiszta a levegő, az előszobában nincs ott a szolga, aki megállíthatja. A rendőrség, mint minden esetben, most is bizalmasan kutatott a gyanúsított előélete után. Csakhamar megállapították, hogyCinóber József múltjában van egy homályos pont. A fiatalember, aki régebben a Mester Utcai kereskedelmi iskola növendéke volt, néhány esztendővel ezelőtt betörést követett el ez iskolában. Cinóber rosszul tanult, bukásra állt és ezért két barátjával éjszaka behatolt tíz iskola igazgatói szobájába, ahol a bizotysítvány okát őrizték, ellopta a bizonyítványátés kijavította. A dolog azonban kiderült és mind a hármukat kicsapták az iskolából. Egyik társa asztalos lett, a másik hentes, de Cinóbérnek valahogy sikerült mégis érettségi bizonyítványt szerezni és ennek a fölhaszinákkával került a Leszámítoló Hank szolgálatába. A rendőrségen elhatározták, hogy elengedik Cinóbert és megfigyelik, kivel érintkezik, mert az volt a gyanú, hogy az iskolai betörés -lamelyiktetetével-együtt követte el a bankrablást is. Estefelé elengedték a rendőrségről, de két detektív a nyomába szegődött. A fiatalember előbb elment a Remete utca 5. számú házban lévő lakására, majd onnan a Kapásutcába ment egy ismerőséhez. A detektívek mindenütt utána. Cinóber késő este felült egy villamosra és a Népliget felé indult, de az állami pénzverő előtt leugrott és pillanatok alatt eltűnt a detektívek szeme elül. A szökés most már kétségtelenné tette, hogy ■bűnös. A detektívek jelentést tettek a főkapitányságon s azután nagy apparátussal megindult a nyomozás, hogy kézrekerítsék a fiatal bankhivatalnokot. ■ A véletlen azután segítségére jött a rendőrségnek. Révész György újságíró, aki kint járt Cinóber remete utcai lakásán, megtudta az egyik szomszédtól, hogy Cinóbernek a barátja Kovács János asztalossegéd, akivel annakidején együtt követte el az iskolai betörétét, dél felé izgatottan jött haza, új ruha volt rajta és a hóna alatt egy táskát szorongatott. Ki újságíró hajnalban megjelent a főkapitányságon és bejelentette, mit hallott. Nyomban egy detektívet küldtek Kovács János lakására. A fiatalember Cinóber szomszédságában, a Remete utca 3. számú házban lakik a szüleinél. A detektív otthon találta, mélyen aludt. Fölrázta álmából és erélyesen rászólt: — Hol jártál délelőtt ! Kovács János előbb azt mondotta, hogy a Belvárosban, majd a Nagykörúton sétált, később pedig már arról beszélt, hogy a Ludovika-kertben járkált. A detektív ekkor faggatni kezdte, hogy miből vette az új ruhát. Kovács eleinte azt mondotta, hogy egy asztalosmunkára kapott előleget, később azonban ellenmondásokba keveredett. A detektív lámpa mellé állította, alaposan szemügyre vette, s ekkor látta, hogy pontosan ráillik a személyleírás, melyet Tóth István taxisofőr adott utasáról. Most már energikusabban látott a vallatáshoz: — Hol van a revolver, hova rejtetted a pénzt ? Ki volt a társad? — kérdezte. Kovács János a kérdések özönében megtört és pár perces faggatás után megszólalt: — Bevallom, én vagyok a tettes. A pénz és a revolver fönn van a padláson. A detektív fölkísérte a padlásra, ahol a küszöböt elrejtve megtalálták a kopott, fekete irattáskát. Benne volt a revolver és a bankból elrabolt összeg is, melyből csak négyszár pengő hiányzott. Kovács János 140 pengőért ruhát vásárolt magának, húsz pengőt autóra költött, a többit pedig az édesanyjának adta. A detektív megkötözte s autóba ültette a fiatalembert és elindult vele a főkapitányság felé. Kovács útközben bevallotta, hogy Csinóber József volt a tettestársa. Kovács állás nélkül volt, Czinóber pedig keveset keresett és mindenáron pénzt akartak szerezni, így jutottak arra a gondolatra, hogy megkaparintják a tisztviselők fizetésére szánt pénzt. Czinóber tudta, hogy mikor hozza Petrik az orvosi rendelőbe a pénzt. Kovács elbújt a folyosón a mellékhelyiségben és ott várakozott. Mikor az altiszt, eltávozott az előszobából, Czinóber kijött a rendelőből és háromszor kopogott a mellékhelyiség ajtaján. Ez volt a jeladás, hogy jöhet. Kovács felkötötte az arcára a zsebkendőt, elővette a revolvert és megrendezte a komédiát, mintha revolverrel fényegéné Czinóbert, így léptek be ketten abba a helyiségbe, ahol Petrik a pénzt számolta. A sikerült rablás utáni ablakon keresztül kiugrott a folyosóra, átmászott a rácson és mikor kijutott az utcára, beült Tóth István taxijába. A Keleti-pályaudvarra érkezve, kifizette a kocsit és félrevezetésül azt mondotta, hogy Hatvanba utazik. Ehelyett azonban nyomban hazament. Később elment hazulról, ruhát vásárolt, azután megint visszament a Remete utcába s mint aki jól végezte a dolgát, lefeküdt aludni. Reggelig tartott Kovács János kihallgatása. Ekkor a főkapitányságról átvitték a Leszámítoló Bankba, ahol pontosan eljátszotta, hogyan történt a rablás. Utána visszavitték a rendőrségre, ahol Szrubián Dezső dr. rendőrtartácsos folytatta részletes kihallgatását. Czinóber Józsefet, aki pénteken este ügyesen kisiklott a detektívek keze közül, most városszerte keresik. Délután több bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy Cinóber Józsefet a város különböző pontjain látták. Megállapították, hogy Cinóber pénteken, miután elbocsátották a főkapitányságról, a Leszámítoló Bankba ment, fölvette a kabátját, pár pengőt kért kölcsön a portástól, azután elköszönt és elment. Hogy pénteken este történt szökésétől szombat délutánig hol járt, nem tudják. Délután azonban egy ismerőse látta a Borárostéren, de mire figyelmeztethette volna a rendőrt, addigra már eltűnt. Estefele egy Ferenckörúti vendéglőben látták. Egy más ismerőse itt is felismerte és a főkapitányságra telefonált, ahelyett, hogy a közelről hívott volna rendőrt. Mire a detektívek megérkeztek, a bankrabló bűntársa már eltávozott. Cinóber egy pohár sört rendelt, a vendéglőben, hamar kiitta, egy pengőssel fizetett, azután elsietett. A detektívek már nyomában vannak és rövid idő kérdése, hogy burokra kerüljön. Egyenruhák, polgári öltönyök Tartalékos tisztek és önkéntesek szabályszerűen felszereltetnek. NAGY KÁLMÁN IV., Kossuth Lajos-mco. Fagy választék angol szövetekben B.H. 1956, Janhu I, T*d*BMp " El a tébolyd Az elmebetegség megelőzése: a modern ideggyógyászat új nagy problémája. — Fabinyi Rudolf nyilatkozata háromezer elmeorvos világkongresszusáról. — Tébolyda helyett szanatóriumi kezelést és családi ápolást igyekeznek nyújtani az idegbajosoknak az elmeorvosok. A világ egyik legérdekesebb kongresszusát tartották legutóbb Washingtonban. Háromezer elme- és idegorvos gyülekezett itt össze ötvenhárom államból, a földkerekség minden részéből. A kongresszus legfőbb tárgya, az elmegyógyászat legújabban napirendre került problémája: a lelki egészség megvédése, vagy más szóval az elmebetegség megelőzésére teendő intézkedések kérdése volt. Magyarországot három orvos képviselte a kongresszuson: Fabinyi Rudolf dr. egyetemi tanár, a Lipótmezei Ideg- és Elmegyógyintézet igazgatója, Nyírő Gyula dr. magántanár és Szandelhausen Miklós dr. idegorvos. Rendkívül érdekes témákat öleltek fel a tanácskozások, amelyekben élénk szerep jutott a magyar kiküldötteknek, sőt volt egy téma: az elmebajosok családi orvoslásának kérdése, amelyben az egész világ elmeorvosainak érdeklődését felénk terelte a magyar beszámoló. Felkerestük az Amerikából most hazatért Fabinyi Rudolf dr. professzort, aki úgy a szakembereket, mint a szélesebb köröket is érdeklő ismertetést adott a nagyjelentőségű kongresszusról. — A mozgalomnak, amely ezt a kongresszust eredményezte, — úgymond — Clifford Beers amerikai újságíró volt a kezdeményezője, aki másfél évet töltött, mint beteg egy newyorki elmegyógyintézetben. Mikor gyógyultan kikerült az intézetből, elhatározta, hogy a kezelési mód megváltoztatása és az elmebetegség megelőzése érdekében propagandát indít. Adolf Mayer baltimorei egyetemi tanárral társulva 1908- ban indította meg a mozgalmat a lelki egészség megvédésének és fejlesztésének jelszavával. A törekvés, hogy az úgynevezett idegbajosokit az elmebaj helyett a gyógyulás útjára térítsék, már régebbi keletű, s Magyarországon is foglalkoztak a kérdéssel. A háború után, amikor a regenerációs törekvések minden irányban megkezdődtek, ez a mozgalom is nagyobb erővel indult meg. Belátták, hogy nemcsak a testi, hanem a lelki betegségeket is meg kell és meg lehet előzni. Különböző egyesületek alakultak a cél érdekében, főképpen Amerikában, ahol hatalmas pénzösszegek állanak az ügy szolgálatára, így állítólag Morgan egymaga egymillió dollárt adott. Ennek a mozgalomnak egyik etapja volt a mostani kongresszus is Washingtonban, ahol háromezer orvos jelent meg ötvenhárom állam képviseletében. Óriási méretű volt ez a nemzetközi tanácskozás, amelyet hatalmas ünnepségekkel kapcsoltak egybe. A fővédnök maga Slower volt, a tiszteletbeli elnök pedig Wilbur belügyminiszter, aki maga is orvos, kiváló tehetségű ember és ragyogó szónok. ZSENIKTŐL AZ ELMEBETEGEKIG — Az amerikaiak, akik a tárgyalásokat vezették, a fősúlyt a pszíchopátiás gyermekeknek és egyáltalában a pszíchopátiás egyéneknek megmentésére, az elmebetegség megelőzésének kérdésére fektették. — Pszichopátiásnak nevezzük az ideges, hisztérikus, excentrikus embereket, könynyen fellobbanókat, akik a normálistól eltérnek, s akik bizonyos esetekben elmebetegekké válhatnak, például valamely külső behatás következtében, vagy kedvezőtlen viszonyok között. Ezek a pszichopátiások egész életükben széles országúton vándorolnak, amelynek egyik oldalán az egészségesek, a másik oldalán az elmebetegek vannak. Ha félrelépnek, elmebetegségbe esnek. Pedig kár értük, mert sok közöttük az értékes, az eredeti, a tehetséges, nem egyszer zseniális ember. Sőt visszafelé is lehet fordítani a megállapítást: a tehetséges emberek igen gyakran éppen a pszichopátiások közül kerülnek ki. .. A kongresszuson nagyértékű felszólalások hangzottak el a kérdés körül, határozatokat is hoztak, amelyeknek végrehajtása persze kétséges. AMIBEN MAGYARORSZÁG VEZET Megtudtuk azután, hogy Magyarország igen jelentős szerephez jutott a kongresszuson, amikor a családi ápolás kérdése került szóba. Fabinyi Rudolf dr. tartott előadást erről a kérdésről, a gyógyításnak arról a módjáról, amikor a beteget nem zárt intézetben látják, hanem orvosi és ápolói felügyelet mellett családokhoz helyezik ki. Ezen a téren az egész világon Magyarország vezet, amenyiben itt az összes ellátott elmebetegek huszonhat százaléka van családi ápolás alatt. A zárt intézetekben nincs elég hely az elmebetegek számára, de az orvosi gondoskodás mégsem mond le ezekről a betegekről. Egy csomó derék orvos buzgalma, azonkívül a speciális magyar lélek, lehetővé tette, hogy az ápolásnak ez a módja kifejlődhesék. A magyar paraszt, akinél az ilyen csendes betegek otthonra találhatnak, emberszeretete révén a világon talán mindenkinél alkalmasabb erre a célra. Megtörtént például Baján, amikor a város másfél évig szerb megszállás alatt volt, s az ellátási pénzt a gazdák nem kapták meg, mégis mindenki hűségesen eltartotta a hozzá kihelyezett beteget. Baján kívül Sátoraljaújhelyen, Balassagyarmaton, Gyöngyösön, Szekszárdon, illetve ezeknek a városoknak környékén vannak ilyen orvosi felügyelet alatt álló telepek, amelyekben a múlt évben 2240 családi ápolt élt. s Ezzel szemben az elmegyógyintézetekben 6344 volt a régi és 8209 az év folyamán Szenzációban elegáns fürdőruhák fürdőköpenyek óriási választékban Székely Jenő.X IV. ker., Petőfi Sándor utca 9. felvett új elmebeteg. Németországban a családi ápolás alatt lévő betegek az összlétszámnak csak három százalékát teszik, más országokban még rosszabb az arányszám, többfelé a kísérletek egészen sikertelenek maradtak. A LELKI EGÉSZSÉG MEGVÉDÉSE A lelki egészség megvédésének problémája kapcsán is tartott Fabinyi Rudolf dr. előadást, beszámolva arról, hogy 1924-ben, főképpen Oláh Gusztáv dr. a Lipótmezei Elmegyógyintézet nyugalmazott igazgatójának kezdeményezésére megalakult az Elmevédelmi Liga, amely az állam segítségével sok gyakorlati gondolatot valósított meg. Ennek a gondolatnak szolgálatában nevezték el a lipótmezei intézetet ideg- és elmegyógyintézetnek, s keretében szanatóriumszerűleg, önmagukkal teljesen szabadon rendelkező idegbetegeket is ápolnak. Az intézmény célja, hogy az idegbajosokat megmentsék attól, hogy az elmebetegség kifejlődjék bennük. Ilyen osztályok létesültek a győri és szombathelyi közkórházakban is. Ennek a szanatóriumi kezelésnek nagy szociális jelentősége is van, a beteget megóvja attól, hogy tébolydaviseltnek minősítse gyógyulása után a társadalom. A lipótmezei intézetben még Oláh igazgató idejében felállították a tanácsadó állomást, amelyet most már tömegesen keresnek fel. A szegénysorsú betegek itt kezelést, ingyen orvosságot, tanácsot, szociális segítséget kapnak. Rendkívül fontos intézmény az ideg- és lélekgondozó, amely a patronázs védelmét nyújtja a kint élő idegbajosoknak, s az élet küzdelmében is segítségükre áll, pénzbeli és természetbeni támogatást is ad nekik. Ez a legszebb prevenció, amely sok embert megment attól, hogy a tébolydába jusson. Budapesten mintegy hatszáz ilyen gondozott van, s ha nem segítenének rajtuk, sokan elmegyógyintézetbe kerülnének. Az ideges gyermekek iskolai túlterheléséről tartott érdekes előadást a Szongreszszuson Nyirő Gyula dr. főorvos, aki arra utalt, hogy különösen a kisebb nemzetek gyermekeit fenyegeti az iskolai túlterhelés, miután — ellentétben a nagy nemzetek tanulóival — több idegen nyelvet is kell az iskolában tanulniok. A magasabb oktatás szellemi túlterhelése a pszichopátiás gyerekeket, akik között pedig sok lehetséges is van, a letörés veszedelmével fenyegeti. — A kongresszuson való részvételünk — jelentette ki Fabinyi tanár — sok értékes eredményt hozott Magyarország számára s meggyőzött arról is, hogy erősen és sok rokonérzéssel számítottak jelenlétünkre, minduntalan hangoztatva a jóleső kérdést: — Hol vannak a magyarok? Európa vívóbajnoka — Pillér György Az első öt helyre magyar vívó került — Az olaszok visszaléptek LIEGE, máj. 31. Az európai vívóbajnokság utolsó napja a magyar kard fölényes győzelmét hozta. A délelőtti előmérkőzések után a döntőbe került öt magyar vívó végeredményben az első öt helyre került. A kardvívó Európa-bajnokságot Pillér György százados nyerte hármas holtverseny után, az ugyancsak 5—5 győzelemmel az élre került Petschauer Attila és Poros György ellen Európa 1930. évi kardvívó-bajnoka Pillér György (Magyarország) 5 győzelemmel, 2. Petschauer Attila (Magyarország) 5 győzelemmel, 3. Poros György dr. (Magyarország) 5 győzelemmel, 4. Gombos Sándor dr. (Magyarország) 2 győzelemmel 24 kapott tussal, 5. vitéz Rády József (Magyarország) 2 győzelemmel 25 kapott tussal, 6. Hofman (Amerikai Egyesült Államok) 2 győzelemmel 26 kapott tussal. Belső Lipótvárosban V. Mérleg u. 12. ötemeletes u bérházban komfortos 2 és 3 szobás Gialio- lakások és 2 szobás udvari, valamint komplett garas©tiiakéscsk augusztusra kiadók. Bővebbet a helyszínen