Budapesti Hírlap, 1930. augusztus (50. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-03 / 175. szám

1930. augusztus 3, vasárnap 1?» 13» A július 13-iki szám rejtvényeinek megfejtése: 244. Emberevők között. TUDNIVALÓK Helyszűke miatt minden kérdésre csak levél­ben válaszolhatunk, miért is felkérjük olvasóin­kat, akik hozzánk rejtvényügyekben bárminemű , kérdéssel fordulnak: levelükhöz a pontos címük­kel és válaszbélyeggel ellátott borítékot szíves­kedjenek mellékelni. Heti jutalmaink esetleges elnyerésére egyet­len talány megfejtése is jogosít. — A megfej­tés szerkesztőségünkbe küldendő és a borítékra kérjük feltűnő betűkkel ráírni: rejtvényfej­tés“. — A pályázat beküldésének határideje: a megjelenéstől számított tizennyolc nap; mi a megfejtéseket mindig a megjelenéstől számított harmadik vasárnapon közöljük. — Keresztrejt­vénypályázathoz elegendő csupán a vízszintes szavaknak leírása és beküldése; az ábra kivá­gása fölösleges. — Háromheti talánymegfejtés egyszerre is beküldhető, természetesen a záros határidőn belül. — Pályázatainkon minden pá­lyázónk — akár előfizető, akár számonkinti vá­sárló — egyforma eséllyel vesz részt. 245. A PATKÓ-REJTVÉNY MEGFEJTÉSE. 246. Fagypont. 247. Vége a komédiának. 248. Faragatlan fráter. 249. Mandátum. 250. Izsó (íz, só). 251. Szelence. 252. Kiki a párjával. 253. Rém­­hírterjesztő (prém-hír­terjesztő). 251 Krémes­­béles. 255. Hegyen-völgyön lakodalom. 256. Kávé­­nénikék. 257. Daktiloskópia. 258. Munkanap. 259. Kiutasítás. 260. Kívánatos. 261. AZ „OLVASD A BUDAPESTI HÍR­LAPOT!“ MEGFEJTÉSE: E talányunk megfejtéséül ideiktatjuk a lekö­zölt ábra negyedrészét (jobb alsó sarkát) . A felső sor és baloldali függőleges sor bárme­lyik betűjéhez csak egyetlenegy irányban jutha­tunk A második vízszintes sor v betűjéhez azon­ban már két úton jutunk el, tehát annyi úton, mint a felette és előtte lévő betűkhöz összesen. A hatodik sorban lévő p-hez négyszázhatvankét, a felette lévő a-hoz kettőszáztíz, az előtte lévő a-hoz kettőszázötvenkettő­ út vezet. Tehát min­den betűhöz annyi úton jutunk, mint a felette és előtte lévő betűhöz együttvéve. Végeredmény: egy sarokban egymillióhárom­­százötvenkétezer hetvennyolc, tehát a négy sarok­ban együtt négyszer ennyi, vagyis ötmiliónégy­­száznyolcezerháromszáztizenkét út. Tessék utánaszámolni. (Nota bene. A beérkezett pályázatok legtöbbje százon aluli számot mondott végső eredménynek. A legmagasabb szám, amelyet egyik pályázónk „eltalált“, kilencszázötvenhat volt. Ennél maga­sabb számmal az „Olvasd a Budapesti Hír­lapod ” szöveg kiolvasására senki sem pályázott, de talán nem is mert feltételezni ennél nagyobb eredményt. Pedig a számok ördöge érdekes meg­lepetéssel szolgál, amikor a rengeteg variáció végösszegeképpen 5,408.312 számot hoz ki. Hi­hetetlennek látszik, de a mellékelt ábra útmuta­tása alapján erről egyszerű számolás útján min­den olvasónk kétségtelenül meggyőződhetik!) 262. ügyes ötlet. 263. Istenek alkonya. 264. A „SZAMREJTVÉNY“ MEGFEJTÉSE. 267. A SZAMREJTVÉNY MEGFEJTÉSE: Lavoisier. — Szükséges rossz. — Ej, ráérünk arra még! — Gyomorrontás. — Világpolgár. — Hiúság vására. — Eötvös Lóránt. — Amelita Gabi Curci. — Munkácsy Mihály. — Pénztárca. — Hehezet. — Örökváros. — Nagyszöllős. — Jó­sika. — Emőke. 1278. A Hősvértől pirosult gyásztér sóhajtva köszöntlek. Nemzeti nagylétünk nagy temetője. Mohács! 268. Kávéskészlet (kevés készlet). 269. Buda­pest. 270. Megaláztatás. 271. „Elmegyek, elme­gyek én messzire.“ („L“ meg­­y“ ek). 272. Pontos megjelenés. 273. Spontán. A 148. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY MEG­FEJTÉSE: Vízszintes sorok: 1. Liliomfi. 7. Törékeny. 14. Aline. 16. Ragya. 17. Renn. 18. Ellenőr. 21. Reim. 22. Onkel. 24. Elnök. 25. Barla. 26. U. a. (Ugyan­az). 27. Noell. 29. Sötét. 31. A. G. (Action Gesell­schaft). 33. Vic. 35. Sugu 37. Szabadság a hó alatt. 40. Dák. 41. Sol. 42. Hal. 43. Izidora. 44- Pad. 46. Vác. 48. And. 50. Az ember tragédiája 53. Bók. 54. Tr­. 55. Y. M. (Ybl Miklós). 57. Be­lep. 59. Balga. 61. Va. 62. Lazán. 64. Steyr. 66. Elvon. 68. Éled. 69. Szerető. 70. Feld. 71. Tátog. 73. Hintó. 74. A nagy pör. 75. Csapodár. Függőleges sorok: 1. Larousse. 2. Ilona. 3. Link. 4. Innen. 5. Oe. 6. Felelős szerkesztő. 8. örökös haragtartás. 9. Ér. 10. Karat. 11. Eger­ 12. Nyila. 13. Yamagata. 15. Len. 19. L. 1. L 20. Nős. 23. Lovak. 25. Bégas. 28. Eid. 30. Tuo. 32- Cadaver. 34. Agadire. 36. Haladás. 38. Bálám. 39. Lopni. 45. Nagyléta. 47­ .Ebben. 48. Adige. 49. Kalandor. 61. Eól. 52. Eri. 50. Maian. 57. Bá­dog. 58. P. T. E. (Péceli Torna-Egylet). 59. Bye. I 60. Alfia. 61. Volta. 63. Zeta. 65. Érő. 67. Vend. I 72. Gy. 73. Hp. & c 'ir CO3 c­/ COi d­ COp 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 i­V­eto dia % ■vo COP 7. •/ b­3 4 6 1 8 9 tc ft •6 CC3 cC tx% oo oi COp e 3 i 3 6 te tsu u $6 • t/3 ss JS a*13 ds co$ Co oL co P .c 3 fr V fo to JS 5B S1 no fbS 110-Mb 3 6* ■3 ot CO 3, AAs ot COP 6-t* I N /1~ ss* 7° tl/b t to 330-4<jS 74s ✓0 0/1} Ss d/ CÄ4% <xd COp C -frj€t 6 ll /v6 4SI­A 6i 796 14*1 1004 30 oi 4) 6* Oe $> cC COp c 4 t O je <44 7 iS Sir tio-Abi q iw 47/b lo o3 SO öS So OS /43 76 OO ot COP c 0 t <o jeO 4 8 36 t 10 j So n* if-tb 3434 Giss / 19 93 4 9« 9* 3'*■ cG COp o 3 -t jeO erÍ 4 9 Ui 4 Bi kgs11813ao3 &V3S1 l*po 4 93 tO-9Jy S* 7 SS-81 dG CCP c 3 t i Jt 'Tc CU4 SS l Lo y/stoolSo öS1 44 AO i 93 ro 9 8b 40 g 1/318/67760 COp e f3 -fcV dCc g 4 41 86 VStotool 3o e3 gooS tC) 4 48 43} SS qtS 78>8 4 7 Sbr P e-3 i>o X o C o>p <y4 41 rs 3 6v(3 6S4368/Z Sfb 3 43 41 I SS *41b bo3SL1 >670 Sr n C 0 < C o 'Tt OOP Ö P 4 / 3 V. ‘r SS fiio bfSstiSökS03 !/>v Scjfalg 3g3o nsij ;j| -4 CT USu **7 USr 44 8 S1 4ÍŐ IS 3Z S3 *5 ‘a dlu Iff ty 328 SS 17 iff zs 459 6 So z£> it 18 Zer A4 >9n sv // '9 8t S6s utó3 2, 33 ^cr 265. Sziget. 266. Borozó. E HETI JUTALMAINKAT KAPJÁK: 1. Egy ,J­iana“ -selyemharisnyát: Kopeczky Artúrné (Budapest). — II. A „Nagy“ garázs luxusautóját egy órai sétakocsikázásra: Dvihally Károly dr. (Budapest). — HI. Két páholyjegyet „ ,Schmitt“-cirkusz délutáni előadására: Fapp Margit (Budapest). — IV. Egy-egy doboz Dre­­ffer­,Maul“ -t: 1. Bedő Zoltán Tibor (Mezőko­­svácsháza). 2. Weltner t­áborné (Miskolc). — V. Egy-egy palack Zwack-„Unikum! ‘ -ot: 1. Halmi­­Erzsébet dr. (Budapest). 2. Wéghoffer Kálmán ((Debrecen). — VI. Egy kötet Koltay-regényt: Korniczky Emma (Békéscsaba). — VII. Egy do­boz Steiner-kekszet: Oberhammer Géza dr. (Buda­pest). — VII. Egy-egy háromszemélyes „Angol­­park“ -i idény jegyei: 1. Steiner Ferenc (Buda­pest). 2. Munkácsy Elemér dr. (Budapest). — IX. Egy „Park“-szálloda-utalványt: Cseresnyés Ilona (Németbóly). — X. Egy tégely „Móris­­­fon“ borotvakrémet: Klein Márton (Budapest).­­— XI. Utalványt a fóliák Sarolta“-céghez: Mühlhoffer Kálmánné (Budapest). — XII. Egy­­doboz „Svabilo“ -trónkészletet: Wickenburg Ma­fia Márka grófnő (Kápolnásnyék). — XIII. Egy-egy doboz „Cadecm“-desszertet: 1. Ormódy Ilona­ (Budapest). 2. Koffer Emilia (Pestszent-­lőrinc). — XIV. Két-két doboz „Morisson“-tab­lettát: 1. Kertész Imrénné (Budapest). 2. Danger Kornél (Budapest). — XV. Egy-egy doboz „Pi­­tavini“-tablettát: .1. Grosz Ferenc (Miskolc). 2. Grosz Imre (Cegléd). — XVI. öt-öt bödön hor­tobágyi juhtúrót: 1. V. Wittmann Izabella [(Kecskemét). 2. Aitmann Gézáné dr.-né (Buda­pest). — XVII. Két zárt székjegyet a „Beke­­tow“ -cirkusz egyik esti előadására: Neményi Bo­­riska (Budapest). — A. jutalmgrcat a mai postával elküldtük. 23 Tudósítások és üze­netek az elszakított területekről Hírek a nagyvilág­ban élő tizenötmillió magyarról MAGYAR ÉLET IDEGENBEN A törvény és a csíki föld Az agrár­regény fájdalmas és könnyes epizódja A Brassói Lapok most számol be a sokat Szenvedett, csirei székelyek egy újabb nagy ag­ráráraiméról. Ezúttal is kise­mbereek, kicsiny vagyonká­ját ragadta el a román államhatalom. A ki­csiny földdarabocskákat, amelyek volt tulaj­donosaiknak kenyeret s megélhetést adtak, elvették tőlük. Nem azért, hogy ismét más,­­kisembereknek juttassák, hanem azért, hogy a hatalmas „állami rezervákat“ szaporítsák. A szomorú eset a következő: Somsich Tivadarné grófné csi­kmegyei bir­tokát, amelynek egy részét már régen csikme­­gyei kis székely gazdák tartották bérben, még 192­2-ben eladta Csikmadaras, Csikszent­­tamás és Dánfalva községek kisgazdáinak, legnagyobbrészt véltbérlőinek, úgy gondol­kozván, hogy aki dolgozott a földön, az le­gyen annak a tulajdonosa is. Ez a gondolat volt az agrárreform bevallott célja is. A tu­lajdonos tehát csak azt cselekedte, amit az agrárreformnak is cselekednie kellett volna: földhöz juttatta a földteleneket. A grófné vásárlói mind kisemberek voltak s kicsiny terülteket, egy-két hold földet vásá­roltak. A legnagyobb gazda földje sem ha­ladta meg az öt holdat. Az így létrejött vételi szerződéseket annak rendje és módja szerint bemutatták a járási kisajátító bizottságnak, amely azokat tudomá­sul vette s a jóváhagyást 1923. május 27-én a szerződésre rá is vezette. A vármegye kisa­játító bizottsága másodfokban is hozzájárult a vásárhoz. A vevők a vételárat kifizették, az ingatla­nokat nevükre telekkönyveztették s azóta — nyolc éven át — zavartalanul művelték, felsár­dították és használták azokat. Többen közülük házat is építettek a vásárolt ingatlanra, nagy költséggel felvett bankkölcsönökkel, mások pedig kertet csináltak a telekből. Nyugod­tan megtehették. Hiszen az agrár­törvény 4. ———JimLimmi—mm»— §-a szerint „földmívesek, h­adirokkantak, hadi­özvegyek és hadiárvát­ tíz holdig vásárolhat­nak, mert ezek az eladások és vásárlások ér­vényben maradnak.“ Ők pedig valamennyien földmívesek voltak, sőt hadirokkant özvegy és árva is feles számmal akadt közöttük. De nyugodtak lehettek azért is, mert a tíz holdon aluli vásárlásokra nézve az agrártörvény vég­rehajtási utasítása megadta ugyan a Comite­­tul Agrárnak azt a jogot, hogy ezeket az ügyleteket hivatalból felülvizsgálhassa, de ezzel a jogával csak a törvény kihirdetésétől számított 2 éven belül élhetett. Ez a határ­idő pedig 1923. július 30-án lejárt s ezentúl a törvény szavai szerint „a szerződések végle­gesek“. Érthető tehát az a megdöbbenés és felhá­borodás, amelyet a Comitetul Agrárnak 1927. május 23-án, vagyis teljes négy évével a tör­vényes határidő lejárta után meghozott ha­tározata keltett, amellyel a szerződéseket megsemmisítette s a megvett birtokokat az ál­lam részére kisajátítódnak jelentette ki. A csíki székelyeket elkeserítő törvénytelen eljárás csak most került a nyilvánosság elé, amikor a szerencsétlen gazdák földjeit tény­legesen is el akarják venni. A mostanáig le­folyt három év alatt ugyanis a tönkretett gazdák maguk próbálkoztak azzal, hogy a ve­lük szemben elkövetett igazságtalanság jóvá­tételét kieszközöljék, de­­ hiába volt minden kálváriajárás s minden anyagi áldozat. Most aztán a csikmegyei képviselők vették kezükbe az ügyet s megtették az intézkedése­ket, hogy nyolcvannégy tönkretett székely kis­gazda vagyonkáját megmentsék. — , P' ** Szomorú történt! Biharról, Szatmárról és Aradm­ egy­éről. Egy Volt bihari kör­jegyző írja nekünk: Az Avarescu-kormány bukása után, az 1922. évben jött először a Bratianu-kormá­ny. Ennek képviselőjelöltje é­v­kerületem­ben Lepedatu Alexandra egyetemi tanár volt, aki, bár erdélyi születésű, egy szót sem tudott magyarul, mert gyermekkora óta Romániában nevelkedett, míg testvére, Le­­pedatu János, az Avarescu-kormány volt pénzügyminisztere Erdélyben nevelkedett fel. Bihar megyének egyik görögkatolikus községé­ben voltam körjegyző. Itt a görögkeleti val­­lású regátbelieket nem látták szívesen, ezért a fő kortestanyát nálam ütötték fel s így al­kalmam volt mindenfelét megtudni a képvi­selőjelölttől. Hogy személyének nagyságát bemutassa, azzal dicsekedett el, hogy Bihar-, Arad- és Szatmármegyék Romániához csatol­­tattak, tisztán neki lehet köszönni. Bratianu Ioan miniszterelnöknek személyi titkára volt s mint ilyen az 1919. évben Párizsban , volt kint a határmegállapító bizottságban. A nyu­gati határ megállapításakor a francia urak kértek egy olyan román referenst, aki Erdély­nek szülöttje és az ottani állapotokat kitü­nően ismeri. Bratianunak eszébe jutott, hogy a titkárja Erdélyben született, azonnal bemu­tatta a bizottságnak s nyomban felkértél­ Er­dély nyugati határának ismertetésére. Mint titkárnak kezei között igen sűrűn megfordul­tak Nagyváradról Lázár Aurél dr., Zigró Miklós dr., Mangra Demeter dr. ügyvédek sürgető kérelmei, míg Aradról Vajda dr., Po­­poviciu dr. és Góga Oktávián levelei, mely­ben erélyesen sürgették Arad, Bihar és Szat­­mármegyéknek Romániához leendő csatolását, mint amely megyék lakossága tiszta román. Ezek alapján ugyanis kifejtette néze­tét Romániának a nyugati határára nézve és kimutatta, hogy Románia e három vármegye nélkül sohasem fejlődhetik. A szorosan vett Erdélyen kívül a bizottság tagjai a három vámegyéhez feltétlenül ra­gaszkodtak, ha már a határt nem a Tisza fo­­lyónál állapítják meg, de e három várme­gyének, amelynek lakosai tisztán románok, Romániához kell tartoznia. Lepedatut meg is választották egyhangúlag, illetve az ottani rendszer mellett kinevezték és néhány hétre reá a Bratianu-kormány kultuszminisz­tere lett. Kinevezte képviselőnek Móga Já­nos dobresti tanítót, aki a többi képviselő­jelölt jelöltségét „formahiba“ miatt nem fo­gadta el. Cseh nyelv nélkül nem lehet talicskázni. Komáromból jelentik: A pályaudvar kibőví­tésénél és a várerődövezet lebontásánál folyó állami munkálatoknál többszáz magyar mun­kás dolgozott. Ezeket a magyar munkásokat most mind elbocsátották s csak a cseh nem­zeti szocialista párthoz tartozó szervezett mun­kásoknak adtak továbbra is munkáit. A ma­gyarnyelvű munkásokat arra figyelmeztették, ha munkához akarnak jutni, tanuljanak meg csehül. Mintha a föld talicskázásához külön nyelvismeretre volna szükség. Küzdelem a magyar iskoláért. Prágából jelentik. A Prágai Magyar Hírlap írja: Mi­dőn az iskolai beiratások folyamán Losonc­­apátfalva községben köztűrré tették, hogy az apátfalvai elemi iskolás gyermekeket nem sza­bad a losonci iskolába beíratni, az odavaló magyar szülőket érthető aggodalom fogta el. Sok szomorú tapasztalat állott előttük, hogy azok a magyar gyermekek, akiket tót iskolába írattak be, tanulmányaikban elmaradtak és a szorgalmas, jóeszű magyar gyermekeknek a középiskolákban leküzdhetetlen nehézségekkel kellett megbirkózniok, vagy az iskolából ki­­maradniok. A kétségbeesett szülők tanácsért a magyar nemzeti párthoz fordultak, ahonnan azt a tanácsot kapták, hogy álljanak össze és kérelmezzék párhumazos magyar iskola létesí­tését Apátfalván. Alighogy megindult a moz­galom, a rendőrség beidézte azokat a szülőket, akik a magyar iskola kérésére vonatkozó í­vet aláírták és hosszú faggatásnak vetették alá. Giller János tartománygyűlési képviselő meg­jelent a rendőrségen, ahol erélyesen tiltakozott a rendőrségnek az iskolaügyekbe való illetékte­len beavatkozása és a magyar szülők meg­félemlítése ellen. Hármas tragédia a gazdasági válság miatt.­ Bukarestből jelentik: A nyomasztó gazdasági krízis következtében Karánsebesen felakasztotta magát Gréber Gyula feleségével és 25 éves leányával együtt. A hármas öngyil­kosság híre mély részvétet keltett.

Next