Budapesti Hírlap, 1930. augusztus (50. évfolyam, 173-197. szám)
1930-08-03 / 175. szám
1930. augusztus 3, vasárnap 1?» 13» A július 13-iki szám rejtvényeinek megfejtése: 244. Emberevők között. TUDNIVALÓK Helyszűke miatt minden kérdésre csak levélben válaszolhatunk, miért is felkérjük olvasóinkat, akik hozzánk rejtvényügyekben bárminemű , kérdéssel fordulnak: levelükhöz a pontos címükkel és válaszbélyeggel ellátott borítékot szíveskedjenek mellékelni. Heti jutalmaink esetleges elnyerésére egyetlen talány megfejtése is jogosít. — A megfejtés szerkesztőségünkbe küldendő és a borítékra kérjük feltűnő betűkkel ráírni: rejtvényfejtés“. — A pályázat beküldésének határideje: a megjelenéstől számított tizennyolc nap; mi a megfejtéseket mindig a megjelenéstől számított harmadik vasárnapon közöljük. — Keresztrejtvénypályázathoz elegendő csupán a vízszintes szavaknak leírása és beküldése; az ábra kivágása fölösleges. — Háromheti talánymegfejtés egyszerre is beküldhető, természetesen a záros határidőn belül. — Pályázatainkon minden pályázónk — akár előfizető, akár számonkinti vásárló — egyforma eséllyel vesz részt. 245. A PATKÓ-REJTVÉNY MEGFEJTÉSE. 246. Fagypont. 247. Vége a komédiának. 248. Faragatlan fráter. 249. Mandátum. 250. Izsó (íz, só). 251. Szelence. 252. Kiki a párjával. 253. Rémhírterjesztő (prém-hírterjesztő). 251 Krémesbéles. 255. Hegyen-völgyön lakodalom. 256. Kávénénikék. 257. Daktiloskópia. 258. Munkanap. 259. Kiutasítás. 260. Kívánatos. 261. AZ „OLVASD A BUDAPESTI HÍRLAPOT!“ MEGFEJTÉSE: E talányunk megfejtéséül ideiktatjuk a leközölt ábra negyedrészét (jobb alsó sarkát) . A felső sor és baloldali függőleges sor bármelyik betűjéhez csak egyetlenegy irányban juthatunk A második vízszintes sor v betűjéhez azonban már két úton jutunk el, tehát annyi úton, mint a felette és előtte lévő betűkhöz összesen. A hatodik sorban lévő p-hez négyszázhatvankét, a felette lévő a-hoz kettőszáztíz, az előtte lévő a-hoz kettőszázötvenkettő út vezet. Tehát minden betűhöz annyi úton jutunk, mint a felette és előtte lévő betűhöz együttvéve. Végeredmény: egy sarokban egymillióháromszázötvenkétezer hetvennyolc, tehát a négy sarokban együtt négyszer ennyi, vagyis ötmiliónégyszáznyolcezerháromszáztizenkét út. Tessék utánaszámolni. (Nota bene. A beérkezett pályázatok legtöbbje százon aluli számot mondott végső eredménynek. A legmagasabb szám, amelyet egyik pályázónk „eltalált“, kilencszázötvenhat volt. Ennél magasabb számmal az „Olvasd a Budapesti Hírlapod ” szöveg kiolvasására senki sem pályázott, de talán nem is mert feltételezni ennél nagyobb eredményt. Pedig a számok ördöge érdekes meglepetéssel szolgál, amikor a rengeteg variáció végösszegeképpen 5,408.312 számot hoz ki. Hihetetlennek látszik, de a mellékelt ábra útmutatása alapján erről egyszerű számolás útján minden olvasónk kétségtelenül meggyőződhetik!) 262. ügyes ötlet. 263. Istenek alkonya. 264. A „SZAMREJTVÉNY“ MEGFEJTÉSE. 267. A SZAMREJTVÉNY MEGFEJTÉSE: Lavoisier. — Szükséges rossz. — Ej, ráérünk arra még! — Gyomorrontás. — Világpolgár. — Hiúság vására. — Eötvös Lóránt. — Amelita Gabi Curci. — Munkácsy Mihály. — Pénztárca. — Hehezet. — Örökváros. — Nagyszöllős. — Jósika. — Emőke. 1278. A Hősvértől pirosult gyásztér sóhajtva köszöntlek. Nemzeti nagylétünk nagy temetője. Mohács! 268. Kávéskészlet (kevés készlet). 269. Budapest. 270. Megaláztatás. 271. „Elmegyek, elmegyek én messzire.“ („L“ megy“ ek). 272. Pontos megjelenés. 273. Spontán. A 148. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY MEGFEJTÉSE: Vízszintes sorok: 1. Liliomfi. 7. Törékeny. 14. Aline. 16. Ragya. 17. Renn. 18. Ellenőr. 21. Reim. 22. Onkel. 24. Elnök. 25. Barla. 26. U. a. (Ugyanaz). 27. Noell. 29. Sötét. 31. A. G. (Action Gesellschaft). 33. Vic. 35. Sugu 37. Szabadság a hó alatt. 40. Dák. 41. Sol. 42. Hal. 43. Izidora. 44- Pad. 46. Vác. 48. And. 50. Az ember tragédiája 53. Bók. 54. Tr. 55. Y. M. (Ybl Miklós). 57. Belep. 59. Balga. 61. Va. 62. Lazán. 64. Steyr. 66. Elvon. 68. Éled. 69. Szerető. 70. Feld. 71. Tátog. 73. Hintó. 74. A nagy pör. 75. Csapodár. Függőleges sorok: 1. Larousse. 2. Ilona. 3. Link. 4. Innen. 5. Oe. 6. Felelős szerkesztő. 8. örökös haragtartás. 9. Ér. 10. Karat. 11. Eger 12. Nyila. 13. Yamagata. 15. Len. 19. L. 1. L 20. Nős. 23. Lovak. 25. Bégas. 28. Eid. 30. Tuo. 32- Cadaver. 34. Agadire. 36. Haladás. 38. Bálám. 39. Lopni. 45. Nagyléta. 47 .Ebben. 48. Adige. 49. Kalandor. 61. Eól. 52. Eri. 50. Maian. 57. Bádog. 58. P. T. E. (Péceli Torna-Egylet). 59. Bye. I 60. Alfia. 61. Volta. 63. Zeta. 65. Érő. 67. Vend. I 72. Gy. 73. Hp. & c 'ir CO3 c/ COi d COp 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 iVeto dia % ■vo COP 7. •/ b3 4 6 1 8 9 tc ft •6 CC3 cC tx% oo oi COp e 3 i 3 6 te tsu u $6 • t/3 ss JS a*13 ds co$ Co oL co P .c 3 fr V fo to JS 5B S1 no fbS 110-Mb 3 6* ■3 ot CO 3, AAs ot COP 6-t* I N /1~ ss* 7° tl/b t to 330-4<jS 74s ✓0 0/1} Ss d/ CÄ4% <xd COp C -frj€t 6 ll /v6 4SIA 6i 796 14*1 1004 30 oi 4) 6* Oe $> cC COp c 4 t O je <44 7 iS Sir tio-Abi q iw 47/b lo o3 SO öS So OS /43 76 OO ot COP c 0 t <o jeO 4 8 36 t 10 j So n* if-tb 3434 Giss / 19 93 4 9« 9* 3'*■ cG COp o 3 -t jeO erÍ 4 9 Ui 4 Bi kgs11813ao3 &V3S1 l*po 4 93 tO-9Jy S* 7 SS-81 dG CCP c 3 t i Jt 'Tc CU4 SS l Lo y/stoolSo öS1 44 AO i 93 ro 9 8b 40 g 1/318/67760 COp e f3 -fcV dCc g 4 41 86 VStotool 3o e3 gooS tC) 4 48 43} SS qtS 78>8 4 7 Sbr P e-3 i>o X o C o>p <y4 41 rs 3 6v(3 6S4368/Z Sfb 3 43 41 I SS *41b bo3SL1 >670 Sr n C 0 < C o 'Tt OOP Ö P 4 / 3 V. ‘r SS fiio bfSstiSökS03 !/>v Scjfalg 3g3o nsij ;j| -4 CT USu **7 USr 44 8 S1 4ÍŐ IS 3Z S3 *5 ‘a dlu Iff ty 328 SS 17 iff zs 459 6 So z£> it 18 Zer A4 >9n sv // '9 8t S6s utó3 2, 33 ^cr 265. Sziget. 266. Borozó. E HETI JUTALMAINKAT KAPJÁK: 1. Egy ,Jiana“ -selyemharisnyát: Kopeczky Artúrné (Budapest). — II. A „Nagy“ garázs luxusautóját egy órai sétakocsikázásra: Dvihally Károly dr. (Budapest). — HI. Két páholyjegyet „ ,Schmitt“-cirkusz délutáni előadására: Fapp Margit (Budapest). — IV. Egy-egy doboz Dreffer,Maul“ -t: 1. Bedő Zoltán Tibor (Mezőkosvácsháza). 2. Weltner táborné (Miskolc). — V. Egy-egy palack Zwack-„Unikum! ‘ -ot: 1. HalmiErzsébet dr. (Budapest). 2. Wéghoffer Kálmán ((Debrecen). — VI. Egy kötet Koltay-regényt: Korniczky Emma (Békéscsaba). — VII. Egy doboz Steiner-kekszet: Oberhammer Géza dr. (Budapest). — VII. Egy-egy háromszemélyes „Angolpark“ -i idény jegyei: 1. Steiner Ferenc (Budapest). 2. Munkácsy Elemér dr. (Budapest). — IX. Egy „Park“-szálloda-utalványt: Cseresnyés Ilona (Németbóly). — X. Egy tégely „Mórisfon“ borotvakrémet: Klein Márton (Budapest).— XI. Utalványt a fóliák Sarolta“-céghez: Mühlhoffer Kálmánné (Budapest). — XII. Egydoboz „Svabilo“ -trónkészletet: Wickenburg Mafia Márka grófnő (Kápolnásnyék). — XIII. Egy-egy doboz „Cadecm“-desszertet: 1. Ormódy Ilona (Budapest). 2. Koffer Emilia (Pestszent-lőrinc). — XIV. Két-két doboz „Morisson“-tablettát: 1. Kertész Imrénné (Budapest). 2. Danger Kornél (Budapest). — XV. Egy-egy doboz „Pitavini“-tablettát: .1. Grosz Ferenc (Miskolc). 2. Grosz Imre (Cegléd). — XVI. öt-öt bödön hortobágyi juhtúrót: 1. V. Wittmann Izabella [(Kecskemét). 2. Aitmann Gézáné dr.-né (Budapest). — XVII. Két zárt székjegyet a „Beketow“ -cirkusz egyik esti előadására: Neményi Boriska (Budapest). — A. jutalmgrcat a mai postával elküldtük. 23 Tudósítások és üzenetek az elszakított területekről Hírek a nagyvilágban élő tizenötmillió magyarról MAGYAR ÉLET IDEGENBEN A törvény és a csíki föld Az agrárregény fájdalmas és könnyes epizódja A Brassói Lapok most számol be a sokat Szenvedett, csirei székelyek egy újabb nagy agráráraiméról. Ezúttal is kisembereek, kicsiny vagyonkáját ragadta el a román államhatalom. A kicsiny földdarabocskákat, amelyek volt tulajdonosaiknak kenyeret s megélhetést adtak, elvették tőlük. Nem azért, hogy ismét más,kisembereknek juttassák, hanem azért, hogy a hatalmas „állami rezervákat“ szaporítsák. A szomorú eset a következő: Somsich Tivadarné grófné csikmegyei birtokát, amelynek egy részét már régen csikmegyei kis székely gazdák tartották bérben, még 1922-ben eladta Csikmadaras, Csikszenttamás és Dánfalva községek kisgazdáinak, legnagyobbrészt véltbérlőinek, úgy gondolkozván, hogy aki dolgozott a földön, az legyen annak a tulajdonosa is. Ez a gondolat volt az agrárreform bevallott célja is. A tulajdonos tehát csak azt cselekedte, amit az agrárreformnak is cselekednie kellett volna: földhöz juttatta a földteleneket. A grófné vásárlói mind kisemberek voltak s kicsiny terülteket, egy-két hold földet vásároltak. A legnagyobb gazda földje sem haladta meg az öt holdat. Az így létrejött vételi szerződéseket annak rendje és módja szerint bemutatták a járási kisajátító bizottságnak, amely azokat tudomásul vette s a jóváhagyást 1923. május 27-én a szerződésre rá is vezette. A vármegye kisajátító bizottsága másodfokban is hozzájárult a vásárhoz. A vevők a vételárat kifizették, az ingatlanokat nevükre telekkönyveztették s azóta — nyolc éven át — zavartalanul művelték, felsárdították és használták azokat. Többen közülük házat is építettek a vásárolt ingatlanra, nagy költséggel felvett bankkölcsönökkel, mások pedig kertet csináltak a telekből. Nyugodtan megtehették. Hiszen az agrártörvény 4. ———JimLimmi—mm»— §-a szerint „földmívesek, hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvát tíz holdig vásárolhatnak, mert ezek az eladások és vásárlások érvényben maradnak.“ Ők pedig valamennyien földmívesek voltak, sőt hadirokkant özvegy és árva is feles számmal akadt közöttük. De nyugodtak lehettek azért is, mert a tíz holdon aluli vásárlásokra nézve az agrártörvény végrehajtási utasítása megadta ugyan a Comitetul Agrárnak azt a jogot, hogy ezeket az ügyleteket hivatalból felülvizsgálhassa, de ezzel a jogával csak a törvény kihirdetésétől számított 2 éven belül élhetett. Ez a határidő pedig 1923. július 30-án lejárt s ezentúl a törvény szavai szerint „a szerződések véglegesek“. Érthető tehát az a megdöbbenés és felháborodás, amelyet a Comitetul Agrárnak 1927. május 23-án, vagyis teljes négy évével a törvényes határidő lejárta után meghozott határozata keltett, amellyel a szerződéseket megsemmisítette s a megvett birtokokat az állam részére kisajátítódnak jelentette ki. A csíki székelyeket elkeserítő törvénytelen eljárás csak most került a nyilvánosság elé, amikor a szerencsétlen gazdák földjeit ténylegesen is el akarják venni. A mostanáig lefolyt három év alatt ugyanis a tönkretett gazdák maguk próbálkoztak azzal, hogy a velük szemben elkövetett igazságtalanság jóvátételét kieszközöljék, de hiába volt minden kálváriajárás s minden anyagi áldozat. Most aztán a csikmegyei képviselők vették kezükbe az ügyet s megtették az intézkedéseket, hogy nyolcvannégy tönkretett székely kisgazda vagyonkáját megmentsék. — , P' ** Szomorú történt! Biharról, Szatmárról és Aradm egyéről. Egy Volt bihari körjegyző írja nekünk: Az Avarescu-kormány bukása után, az 1922. évben jött először a Bratianu-kormány. Ennek képviselőjelöltje évkerületemben Lepedatu Alexandra egyetemi tanár volt, aki, bár erdélyi születésű, egy szót sem tudott magyarul, mert gyermekkora óta Romániában nevelkedett, míg testvére, Lepedatu János, az Avarescu-kormány volt pénzügyminisztere Erdélyben nevelkedett fel. Bihar megyének egyik görögkatolikus községében voltam körjegyző. Itt a görögkeleti vallású regátbelieket nem látták szívesen, ezért a fő kortestanyát nálam ütötték fel s így alkalmam volt mindenfelét megtudni a képviselőjelölttől. Hogy személyének nagyságát bemutassa, azzal dicsekedett el, hogy Bihar-, Arad- és Szatmármegyék Romániához csatoltattak, tisztán neki lehet köszönni. Bratianu Ioan miniszterelnöknek személyi titkára volt s mint ilyen az 1919. évben Párizsban , volt kint a határmegállapító bizottságban. A nyugati határ megállapításakor a francia urak kértek egy olyan román referenst, aki Erdélynek szülöttje és az ottani állapotokat kitünően ismeri. Bratianunak eszébe jutott, hogy a titkárja Erdélyben született, azonnal bemutatta a bizottságnak s nyomban felkértél Erdély nyugati határának ismertetésére. Mint titkárnak kezei között igen sűrűn megfordultak Nagyváradról Lázár Aurél dr., Zigró Miklós dr., Mangra Demeter dr. ügyvédek sürgető kérelmei, míg Aradról Vajda dr., Popoviciu dr. és Góga Oktávián levelei, melyben erélyesen sürgették Arad, Bihar és Szatmármegyéknek Romániához leendő csatolását, mint amely megyék lakossága tiszta román. Ezek alapján ugyanis kifejtette nézetét Romániának a nyugati határára nézve és kimutatta, hogy Románia e három vármegye nélkül sohasem fejlődhetik. A szorosan vett Erdélyen kívül a bizottság tagjai a három vámegyéhez feltétlenül ragaszkodtak, ha már a határt nem a Tisza folyónál állapítják meg, de e három vármegyének, amelynek lakosai tisztán románok, Romániához kell tartoznia. Lepedatut meg is választották egyhangúlag, illetve az ottani rendszer mellett kinevezték és néhány hétre reá a Bratianu-kormány kultuszminisztere lett. Kinevezte képviselőnek Móga János dobresti tanítót, aki a többi képviselőjelölt jelöltségét „formahiba“ miatt nem fogadta el. Cseh nyelv nélkül nem lehet talicskázni. Komáromból jelentik: A pályaudvar kibővítésénél és a várerődövezet lebontásánál folyó állami munkálatoknál többszáz magyar munkás dolgozott. Ezeket a magyar munkásokat most mind elbocsátották s csak a cseh nemzeti szocialista párthoz tartozó szervezett munkásoknak adtak továbbra is munkáit. A magyarnyelvű munkásokat arra figyelmeztették, ha munkához akarnak jutni, tanuljanak meg csehül. Mintha a föld talicskázásához külön nyelvismeretre volna szükség. Küzdelem a magyar iskoláért. Prágából jelentik. A Prágai Magyar Hírlap írja: Midőn az iskolai beiratások folyamán Losoncapátfalva községben köztűrré tették, hogy az apátfalvai elemi iskolás gyermekeket nem szabad a losonci iskolába beíratni, az odavaló magyar szülőket érthető aggodalom fogta el. Sok szomorú tapasztalat állott előttük, hogy azok a magyar gyermekek, akiket tót iskolába írattak be, tanulmányaikban elmaradtak és a szorgalmas, jóeszű magyar gyermekeknek a középiskolákban leküzdhetetlen nehézségekkel kellett megbirkózniok, vagy az iskolából kimaradniok. A kétségbeesett szülők tanácsért a magyar nemzeti párthoz fordultak, ahonnan azt a tanácsot kapták, hogy álljanak össze és kérelmezzék párhumazos magyar iskola létesítését Apátfalván. Alighogy megindult a mozgalom, a rendőrség beidézte azokat a szülőket, akik a magyar iskola kérésére vonatkozó ívet aláírták és hosszú faggatásnak vetették alá. Giller János tartománygyűlési képviselő megjelent a rendőrségen, ahol erélyesen tiltakozott a rendőrségnek az iskolaügyekbe való illetéktelen beavatkozása és a magyar szülők megfélemlítése ellen. Hármas tragédia a gazdasági válság miatt. Bukarestből jelentik: A nyomasztó gazdasági krízis következtében Karánsebesen felakasztotta magát Gréber Gyula feleségével és 25 éves leányával együtt. A hármas öngyilkosság híre mély részvétet keltett.