Budapesti Hírlap, 1930. október(50. évfolyam, 223-249. szám)
1930-10-01 / 223. szám
, Szigliget, Somló, Zirc, Pannonhalma, Badacsony, Sümeg. Mindez tele van a Kisfaludnak lelkével s a Bakony és Vértes történelmi romantikájával ölelkezik. Maga Sümeg jóformán ma is azonos a Kisfaludyakkal. Öt esztendővel ezelőtt hosszúhajú kis piktorok megszállották a várost, mely két hónapig vendégül látta őket. A nagy piktor, Rudnay Gyula tanítványai voltak, szegények és magyarok. Mesterük lobogó szenvedelmével kutatták át Sümeget és környékét, a híres Daray Múzeumot s járták be a bazalthegyeket. Két hónap alatt többet tanultak, mint előbb két esztendő alatt, mert megteltek a magyar történelmi műit varázsával és az alkotás ihletével. Mielőtt elbúcsúztak volna a vendégszerető Sümegtől, kiállítást is rendeztek, amiről persze, a sümegdekán kívül senki se vett tudomást, pedig ez a tárlat tele volt a magyar festőművészet megkapó küzdelmeinek és erejének fényes bizonyságaival. A még meglevő magyar kúriákról özönlött a magyar lelkek sokasága a kiállításra s annak emlékét és hatását még ma is őrzik. A Dunántúl lelke: örök hűség. Az akkor föllobbant lelkesedésben Sümeg város közönsége öt hold földet ajánlott fel a sümegen felállítandó művésztelep céljaira. Gyönyörű öt hold föld ez! Nemcsak a pénzbeli értéke szerint, de főképpen azért, mert maga az az öt hold is magyar történelem: a sümegi vár alatt, a Kisfaludyak szőlője mellett, szinte látogatja és csalogatja a magyar művészetet, hogy a szívére ölelje. A Kisfaludyak szívére. Rudnay Gyula ott szeretné felállítani a magyar Barbizont. Azt a művésztelepet, amely még megmenthetné a magyar művészetet a kátyúból, amibe a mostoha idők sülylyesztették. És felemelhetné a magyar történelmi festészet reneszánszának magaslataira, ahol a küzdő és vergődő magyar piktorok előtt a jövő káprázatosan fényes kapui tárulhatnának föl. Kürtöknek, tárogatóknak, harsonáknak kellene megszólalniuk, hogy az elbágyadt magyar társadalmat nem is felébresszék, de fölriaszszák letargikus közömbösségéből. De a szegény, elhagyott magyar művészet csak sóhajtozni tud és könyörgő szemével esdve tekintget széjjel. Honnan várhatja a segítő kezet, ami tele van alkotó erővel és készséggel, az építés, a magabízás nagy és szent hitével?, Lőrinczy Szabolcs 4 Rudnay Gyula Sümegen szeretné felállítani a magyar Barbizont Öntudatos, életerős nemzet, történelmének minden fordulatában gondosan ügyel arra, hogy államalkotó fajának jellemző vonásait megőrizze, sőt fejlessze iiazokat, mint tradíciókat, örökségképpen hagyja utódaira, az egymás nyomaiba lépő nemzedékekre. Tulajdonképpen a faji öntudatnak ez azörökletes tradíciója az, ami a nemzeti életet fönntartja és folytatja. Ami a vérkeveredés fizikai ellenhatása dacára és a faj lelkiségének örök életével a nemzet életét biztosítja. Sajnos, az elfogulatlan figyelőnek meg kell látnia, hogy a magyar szellemi életben ez a törvényszerűség soha ne érvényesült kellően, sőt koronként szinte eldicsekedettvele, hogy a magyar politikában a fajiság kultuszát soha se tekintsék nemzeti erőnek és a magyar faj pusztulását idegen elemek asszimilációjával igyekeztek pótolni. Ez azonban afféle kegyes önámítás, mely a nemzet fizikai életét fönntarthatja ugyan számszerűen, de a faj lelki életének hanyatlását meg nem akadályozza. Ezen a téren örök törvény az, hogy a vér keveredhet s a vérkeveredés, ha szerencsés, még föl is frissítheti az új nemzedékeket, de a léleknek, a nemzet lelkének örök időkön át ugyanannak kell maradnia. Az érzelem és gondolatvilág, vagyis a nemzeti szellem csak akkor igazi, ha változatlan a lényegben, a tartalomban, habár a szellemi áramlatok hatása alatt időnként formát is cserél. A magyar nemzeti életben mindig szabad utat engedtek minden idegen hatásnak, s Nyugat és Kelet egyaránt kihasználta ezt a könynyelműséget. Szakadatlan ostrom alatt tartotta ezer év óta a magyarságot, mely már értékenységében a sokféle idegen hatásvia)Hányává lett és ősi lelkiségéből alig őrzött meg valamit. A nemzet Géniusza ezt a mentő gondoskodást, úgy látszik, az irodalomnak és a művészetnek tartotta fönn, amelynek legszebb, legértékesebb alkotásaiban egyszersmind a magyar faj legjellemzőbb faji tulajdonságai szólnak a századik ingatag lelkéhez. is-Ma már a szellemi élet eme két hatalmas faktora is fáradni kezd a meddő küzdelemben. Az irodalom nemzeti ideáljairól már alig esik szó, hogy azt a sivár képet, amit a könyvpiac nyújt, ne is említsük. De aligha találunk sok biztatást és vigasztalást a művészet berkeiben is. Most, amikor már az új művészi nemzedék alkotásaiban, a piktúrában és a szobrászatban csak elvétve, akkor is halkan és bátortalanul, többnyire erőtlenül szólal meg az őseredeti, vagyis a történelmi magyar lélek, sokan törik a fejüket rajta, miképpen lehetne a most induló új művésznemzedéket a magyar szellemi élet és hagyományok útjára visszaterelni és oly módon a magyar reneszánszot előkészíteni. Az álmodozók nemcsak új sövényeket keresnek, de ősi, igazi, őszinte magyarságot és magyarosságot is. Legelsősorban, persze a Képzőművészeti Főiskolára gondolnak, amelynek katedráin nagynevű mesterek ülnek. Hiába! Az elmélet sohasem pótolja a valóságot teljesen. A mesterek se tudják az iskola falai közé varázsolni a magyar tájakörökszép színeit és természeti változatainak gazdagságát, hogy a fiatal művészgenerációt megihlethessék. A főiskolán ősszel kezdődik az élet és tavasszal fejeződik be. Vagyis akkor kezdődik, mikor a természet haldoklik és akkor végződik, mikor újra ébred. A piktúra leggazdagabb forrása a pompázó természet dús kincsestára, tehát az iskolára nézve nem létezik, annak tanulmányi hasznát, az ihletet, a színek hatását és a természet forró életének jóformán összes művészi anyagát és kellékét, tehát az élő természet szépségét sohase látja és ez bizonyára befolyással van arra, hogy az új piktúrában sokkal nagyobb szerep jut az elmúlás és a hervadás, általában a tétova elégiának, mint az élet ragyogó erejének. Az úgynevezett beérkezett nagy mesterek szétszélednek, megkeresik idegen tájékokbanazt, amit itthon nem találhatnak. Az sem az,amire a nemzeti művészet érdekében szükségünk volna, de mégis csak valami, ha ez a valami a nemzeti vonásokra nem is kedvező. A fiatalok azonban még ettől is el vannak zárva, tök a padlásszobákba, vagy a falusi pajtákba szorulnak, holott a magyar történelem, amiben mégis csak legnagyobb a szuggesztív erő, a hegyek, várromok, erdők, pusztuló udvarházak titkos zugaiban lakik, így azután a pusztuló magyar képekkel pusztul ki a nemzeti létből a nemzeti művészet legbecsesebb erőforrása is. Vagyis mindaz, ami a történelmi varázs ihletetét a művészet valóságává tenné. Igaz, hogy ennek legnagyobb részét elrabolták. De nem volna szabad elfelejtenünk, hogy valami mégis csak maradt. A Dunántúl .iertészetére még híra őrzi CsoMaCs QCátika. Hofi* 10S0, OKTÓBER 1, SZERD.41 Kegyelmet kapott az apagyilkosság miatt elítélt Halsmannn Fülöp Bécsből jelentik, hogy a szokásos évi amnesztia kibocsátás alkalmából, a szövetségi elnök Halsmann Fülöp rigai diák hátralevő büntetését is elengedte. A Halsmann-pert tudvalévően a múlt évben tárgyalták Innsbruckban, a legnagyobb izgalmak közt. A diák bűncselekménye, külső körülményeit tekintve, hasonlított Erdélyi Béla bűnügyéhez. Azzal vádolták Halsmann Fülöpöt, hogy egy kirándulás alkalmával a szakadékba lökte le apját. Sötét családi dráma körvonalai bontakoztak ki a hosszú tárgyalás során, amely az egész világ közvéleményének figyelmét felkeltette. A szörnyű vád azonban nem nyert teljes beigazolást , így Halsmannt egy esküdtbíróság verdiktje alapján csak négyévi börtönre ítélték. Miklas köztársasági elnök úgynevezett „adminisztratív amnesztia“ révén százhúsz más fegyenccel együtt most Hoismann Fülöpnek is elengedte büntetése hátralévő részét. Halsmann két évet töltött ki a négyéves börtönbüntetésből. A kegyelmi aktus formaságainak elintézése után Halsmann Fülöp a szerdai nap folyamán szabadlábra kerül. A fiatal rigai diák a börtönből egyenesen szanatóriumba megy, hogy megrongált egészségi állapotát helyrehozza. Elutasították a budapesti örökös tagválasztás ellen beadott panaszt A főváros törvényhatósági bizottsága örökös tagjainak megválasztása ellen Gál Jenő dr. törvényhatósági bizottsági tag panasszal élt a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság TalassicaGyula báró elnöklésével ma hozott ebben az ügyben ítéletet. Az ítélet a panaszt elutasította és ezek szerint a törvényhatóság örökös tagjainak tiszte többé meg nem támadható. Az ítélet megokolásában leszögezte a közigazgatási bíróság, hogy az új fővárosi törvény sehol sem tartalmaz arra nézve intézkedést, hány jelöltet kell állítani örökös tagok megválasztásánál. A hármas jelölés csak, a tisztviselői állások betöltésére vonatkozik, mert ezekre az állásokra pályázni lehet. Az örökös tagságra azonban pályázni nem lehet, tehát ez az állás teljesen más természetű, mint a tisztviselői állás. A törvény arra nézve sem ad utasítást, hogy a kijelölő választmány hogyan jelöljön. Pusztán arra nézve történt intézkedés a törvényben, hogy az örökös tagokat külön bizottság jelölje ki és éppen ez a pont az, amely arra mutat, hogy miután külön jelölőbizottság van, nem ugyanaz, amely a tisztviselőket jelöli, szükségtelen a hármas jelölés. Különben is tulajdonképpen nem jelölés, hanem előterjesztés,történt. És akit ennek az előterjesztésnek alapján a törvényhatósági bizottság megválasztott, ha választás ellen a közgyűlés kifogást nem tesz, annak megválasztását érvényesnek kell tekinteni. Ítéletileg mondta ki tehát a közigazgatási bíróság, hogy az egyes jelölés a törvény szellemének megfelelt. A panaszirat azon az alapon is kérte a választás megsemmisítését, hogy a főpolgármester szabálytalanul intézkedett a szavazás időpontjára nézve. Alaptalannak kell tekinteni ezt a feltevést is, mert a fővárosi törvény 100. szakasza szerint a választás időpontját a belügyminisztérium állapította meg az 1930. évi június havára. A főpolgármester tehát szabályszerűen járt el, amikor a minisztérium utasítását végrehajtotta, annál inkább, mert előzetesen a közgyűlésnek is bejelentette, hogy mikor lesz a választás és azt tudomásul is vették. További sérelmezett pont az volt, hogy a szavazás időtartama alatt a közgyűlési teremben felszólalások és indítványok hangzottak el. A bíróság felfogása szerint ezeket a felszólalásokat nem lett volna szabad megengedni, mert indítványokat tenni és azok felett szavazni addig, amíg a másik szavazás folyamatban van, képtelenség lett volna. Mellékes azonban, hogy ezek a felszólalások megtörténtek, megsemmisítő okul az örökös tagválasztásra nézve nem szolgálhatnak, amit az is bizonyít, hogy a törvényhatósági bizottsági tagoknak a zöme, összesen 205 városatya szavazott le. Nem sértették meg a titkosságot sem, mint azt a panaszirat állítja. Az ugyanis, hogy az elnök, vagy más tisztviselő adta-e ki a szavazólapokat, a titkosság minden kellékének elég volt téve, össze nem hajtott szavazólapok az urnába nem kerültek, az az egy eset sincs igazolva, amelyet Klár Zoltán dr. bejelentett. De még ha igazolva lenne is, akkor sem ok a megsemmisítésre. i i'i 1 i A panasz utolsó pontja azt nehezményezte, hogy törvénysértés történt azzal is, hogy olyanokat választottak meg, akik a közélet terén érdemeket szereztek. Erre nézve leszögezte ítéletében a közigazgatási bíróság, hogy annak a megállapítása, kik azok, akik a főváros ügyei közül maguknak érdemeket szereztek, a törvényhatósági bizottság feladata. Ha pedig a törvényhatósági bizottság a megválasztottakat ilyeneknek találta, úgy ez ellen óvásnak helye nincsen. i.j. , 1, 11, . 4 KÖNYV ZENEMŰ TANKÖNYV adoajan TESTVÉREKNÉL KAPHATÓ Budapest, VII., Erzsébet-körút 16 Könyvjegyzék kívánatra Ingyen én harmen tv A brit birodalmi konferencia programmjai a gazdasági válság LONDON, szept. 30. Thomas dominiumügyi miniszter a sajtó képviselőinek kijelentette hogy a birodalmi értekezlet egyik fő célja a gazdasági válság megoldása. A miniszter hozzáfűzte, hogy az értekezleten a szárazföldi és tengeri leszerelés kérdését is megvitatják. Végül kijelentette, hogy a konferencia valószínűleg leszfelsőbb bíróságot fog alakítani, amely az egyes angol domíniumok között fölmerült ellentétes kérdésekben fog dönteni. Hazaérkeztek Párizsból a győztes atléták Kedden este érkeztek haza Párizsból a Vasárnapi magyar—francia mérkőzés hősei. Nagy közönség várta őket a keleti pályaudvaron s az ünnepies fogadáson megjelent Karafiáth Jenő dr., az OTT elnöke, Sztankovits Szilárd, a MASz elnöke, aki repülőgépen már ma reggel megérkezett, továbbá Molnár Dezső altábornagy, Takách-Tolvay József altábornagy, vitéz Tárczay-Felicidea Román miniszteri tanácsos és sok lelkes sportbarát. . Molnár Dezső altábornagy, az Atlétikai Szövetség társelnöke, a Magyar Atlétikai Szövetség nevében üdvözölte a válogatott magyar atlétákat. A párizsi győzelem nagyságára jellemzésül ismételte a mérkőzés utáni banketten a francia hadügyminiszter képviselője által elmondottakat. „Önök tették itt Párizsban tíz év óta a legnagyobb szolgálatot Magyarországnak, amit magyar ember itt nálunk csak tehetett!“ Köszönetet mondott az atléták vezetőinek, Misángyi Ottó alelnöknek és kiemelte Sztankovits Szilárd elnök érdemét, hogy a magyar—francia atlétikai viadalt teljesen a saját iniciatívájából a legjobb időben lekötötte. Beszédét a magyar sajtónak mondott köszönettel fejezte be. Karafiáti Jenő dr. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter megbízásából és nevében mondott köszönetet az atlétáknak. — Kettős örömet hozott ez a nagyszerű szereplésnek — mondotta. — Elsősorban szakszempontból felbecsülhetetlen értékű, mert a leközelebbi olimpiász hajnalán megmutattátok, hogy tudtok küzdeni. Ezért nektek a legteljesebb hála jár. Másodszor hazafias nézőpontból jár nektek a legteljesebb elismerés, azért a tettetekért, amit a legtömörebben a francia hadügyminiszter képviselője fejezett ki. Vasárnap este, amikor a magyar rádió csonka országunk minden részébe szétvitt a győzelmetek hírét, a magyar testnevelés házára felhúzták a magyar trikolort, amely még most is hirdeti a magyar dicsőséget és azt, hogy ti megtanítottátok a világ egyik legnagyobb nációját arra, hogy meg kell becsülni a magyart! Az atléták nevében Misángyi Ottó szövet-ségi alelnök mondott hálás köszönetet. Hangsúlyozta, hogy a csapat minden tagja a nemzeti érzéstől legmélyebben áthatva lépett a colombesi stadion porondjára és egytől egyig úgy küzdöttek, amint egy csonka ország fiainak küzdeni kell. Végül hálát mondott az Istennek, hogy megengedte, hogy a magyar atlétika az idei évét ilyen teljesítménnyel fejezhette be. Befejezésül Darányi József, az atléták kapitánya háromszoros éljent vezényelt Magyarországra. j A román szállítási panama BUKAREST, szept. 30. A bukaresti ügyészség a földmívelésügyi minisztériumban elkövetett szállítási panama ügyében letartóztató rendeletet adott ki Cherem kormánypárti képviselő és hét társa ellen, akikről bebizonyosodott, hogy a határkőszállításoknál a minisztérium kárára súlyos visszaéléseket követtek el. Dobrescu Aurél volt földmívelésügyi államtitkárt, akinek neve szintén szerepelt a panamában, a vizsgálóbíró ki sem hallgatta, minthogy már az iratokból kiderült, hogy terhére semmit sem lehet felróni. Ugyanezeket a személyeket helyezik vád alá a gyergyószentmiklósi és borszéki földbirtokosság erdőpere ügyében történt kijárások miatt is. Az Ordinea, szélső liberális lap igen súlyos vádat emel Joanitescu volt belügyi államtitkár ellen, azzal vádolva meg őt, hogy egy selyemcsempészbandát kivont a bíróság hatásköre alól. A csempészek Budapestről szállítottak selymet a vámhivatalok megkerülésével Bukarestbe és állítólag Joanitescu is részesült a haszonban. A selyemcsempészek letartóztatása után Joanitescu eltüntette az aktákat és kiszabadította a bűnösöket, akiket most újra elfogtak. Az Ordinen ezzel kapcsolatban Joanitescu megbüntetését kéri .