Budapesti Hírlap, 1931. február (51. évfolyam, 26–48. szám)
1931-02-21 / 42. szám
ttsz, FEBRUÁR 21, SZOMBAT B.H IRODALOM, MŰVÉSZET A híd A Nemzeti Színház mai előadása Herczeg Ferenc: A híd című drámája került színre ma este a Nemzeti Színházban és az előadás ama ritka ünneppé emelkedett, amikor a színpadon felhangzó költészet a hallgatóság lelkesültségével mintegy új remekműnek egységében forr össze. Aki, mint e sorok írója is, végigjárta a drámai múzsának változatos hajlékait Budapesten, hol művészi élvezettel, avagy szórakozva, hol keserűen és kiábrándultan, ilyen estén megint és megint elismételni kénytelen: mégis csak van genius loci! Mert lehet másutt egységesebb és brilliánsabb egy-egy előadás, dúsabb a kiállítás fényűzése, elszántabb a simulás a közönség ízléséhez, de van egy tónus és pedig a művészileg legmagyarabb és emberileg a legmélyebb tónus, amelynek csak a Nemzeti Színházban van visszhangja, mert itt és csakis itten hiteles. E falak között ilyenkor részese lesz az előadásnak maga a közönség is, tele hittel, a cinizmus fölénye nélkül, vágyakozva a költő megváltó szava után, amely kifejezné azt, ami egyetemes érzésünknek legjavát teszi ki. Gyönyörűség volt ma este megfigyelni, mint követi összeforrva, mint egy ember, a rogyásig megtelt nézőtér közönsége a cselekményt, mint lángol fel egyegy történelmi igazság megállapításánál, hogy tapsol elragadtatva, amikor nemzeti nagyságunk eltűnt alakjai nem panoptikumszerűen, hanem a költészet elevenítő erejével visszaidéződtek, hogyan lelkesedik, amikor egy szebb jövendő biztató dalát hallja. A mai est megmutatta, hogy mi is kell hát a közönségnek. A darab elme: A híd máskülönben is szimbolikus jelentőségű, de ezúttal új értelemmel szolgál, megmutatván, hogy minő hídon, juthatnak el a Nemzeti Színház művészi törekvései a közönség érdeklődéséhez. Anélkül, hogy kisebbíteni akarnék a színház nem egy gyönyörű sikerét, bizonyos, hogy nem egy érték maradt ki az idei szezon műsorából. Herczeg Ferencet is — legalább eleddig — érthetetlenül hanyagolták el, pedig ha valaki, úgy ő az a modern magyar szerző, akire már egyéniségénél fogva első nemzeti színpadunknak leginkább támaszkodnia kell, annál is inkább, mert a kortársak ítélete máris a jövendő korszak klaszszikusai közé sorolja. A híd előadása annakelőtte is a Nemzeti Színház legszebb produkciói közé tartozott és ma este Pethes Attila, Palágyi Lajos, Odry Árpád, Nagy Adorján és Tasnády Ilona asszony pompás együttesében ismét a régi fényt mutatta. (Goly) * („Stuart Mária.*') A Nemzeti Színház klasszikus előadásainak során hétfőn Stuart Mária kerül színre P. Márkus Emíliával a címszerepben. Erzsébet királynő Hettyey Aranka lesz. Kívülük T. Halmy Margit, Szabó Margit, Lehotay Árpád, Gál Gyula, Nagy Adorján, Turányi Alajos, Forgács, Sugár, Abonyi, Somory, Ónody és Szathmáry lesznek a tragédia szereplői. * (Kóbor Tamás írói jubileuma.) A Magyar Újságírók Egyesülete és a többi újságírói intézmény a tavasszal ünnepli meg Kóbor Tamás negyvenéves írói jubileumát. Az ünneplés első állomása az Újságírók Egyesületének közgyülése lesz március 8-án, vasárnap délben 12 órakor az Otthonírók és Hírlapírók Körének dísztermében (Vili., Eszterházy utca 4., II.). Március 8-án este fél 9 órakor a Kóbor Tamás írói jubileumának megünneplésére alakult országos bizottság és az újságírói intézmények a Gellért-szálló kupolatermében bankettet rendeznek. A bankettra való részvételre az Otthon Kör titkári hivatala (telefon J. 351—52, 365 —24) már most elfogad jelentkezéseket. * (A „Fehér orchideák** főpróbája.) A Fehér orchideák című operett-újdonság előkészületei miatt pénteken este zárva maradt a Városi Színház. Az új operett házi főpróbáját tartották meg zárt ajtók mellett, csak az újságok kritikusait bocsátották be a nézőtérre. Az új operett szombaton kerül a közönség elé. * (Szentgyörgyi István kilencvenéves.) Az Erdélyben élő Szentgyörgyi István, a magyar színészek nesztora, most töltötte be teljes lelki és testi frisseségben élete kilencvenedik esztendejét. Szettgyöngyit budapesti vendégszerepléseiről az itteni közönség is ismeri; elsősorban parasztszerepekben és karakterszerepekben utólérhetetlenül nagy művész. * (A Burgtheater vendégjátéka.) A Burgtheater társulatának egy darabra való garnitúrája tartott pénteken este egynapos vendégjátékot Budapesten a Fővárosi Operettszínházban, Franci Paul és Hitschfeld Ludwignak Geschaft mit Amerika című vígjátákával. Az előadás nagy sikert aratott, aminek titka a darab humoros jelenetei és a színészek jó játéka mellett elsősorban az a bécsi levegő, amelyet a régi császárvárosban történő cselekmény és a színészek játéka árasztott magából. A legnagyobb sikert Otto Tressler aratta, mellette Maria Mayen, Alma Seidler, Maria Kramer és Ulrich Bellák jól játszott. A színházat megtöltő közönség a darabon jól mulatott és sokat tapsolt. * (Zong°raest.) Jeanne Marie Darrét nagyon azériti a magyar közönség. És talán nemcsak azért, mert kitűnően zongorázik, hanem azért is, mert bájos és vonzó a lényeg meg, vannak benne azok a vonások, amelyekkel a francia nő mindig és mindenütt hódít. Tipikusan francia és nőies Jeanne Marie Darré zongorajátéka. Könnyű, finom, csillogó, graciózus. Mai hangversenyénák érdekessége — és egyúttal a művésznő egyik legnagyobb teljesítménye — Liszt hat jPapanni-etűdje volt, az első kiadás szerint, amelyről Schuhmann azt mondta, hogy kevesen lesznek, akik el tudják játszani. Liszt később eltiltotta, hogy ezt az első kiadást a forgalomban tartsák, ezért ezek az eredeti Paganiniétödék csaknem teljesen ismeretlenek. Jeanne Marie Darré még fémi pianistánál is szokatlan bravúrral győzte ezeknek a daraboknak a hallatlan technikai nehézségeit és tomboló sikert aratott velük. Műsorán volt ezenkívül két magyar újdonság is: Thomán „Aven és Pastoral” című finom szerzeménye és Strauss Denevér-keringőjének Dohnányi-féle artisztikus és hatásos átirata. A Zeneakadémia tenne megtelt; a közönség egész este melegen üti epette a művésznőt. (Op.) * (Az Otthon regény pályázata.) Az Otthon Írók és Hírlapírók Köre Halmos Izor adományából modern tárgyú regényre pályázatot hirdet. A pályázati határidő 1931 augusztus 15. A pályaműveket gépen írva, jeligés levél kíséretében kell a Kör titkári hivatalába (Vili., Ezterházy utca 4) beküldeni. A legjobbnak ítélt pályaművet 1200 pengővel, a második legjobbnak ítélt pályaművet pedig 600 pengővel jutalmazzák. A díjnyertes mű a szerző tulajdona marad. A pályamű terjedelme lehetőleg ne haladja meg a tíz ívet. * (A Székely-trió és Durigó Ilona amszterdami sikere.). Hágából jelentik: Igen nagy sikerrel mutatkozott be Amszterdamban a legfiatalabb magyar trió, melynek tagjai a Hollandiában élő Székely Zoltán hegedűművész, Hermann Pál csellista és Kentner Lajos zongoraművész. Az amszterdami sajtó nagy elismeréssel fogadta a Székely-trió debütálását. Ugyancsak meleg ünneplésben részesítené az amszterdami sajtó és a közönség Durigó Ilona énekművésznőt is amszterdami koncertje alkalmából. * (Pataky Kálmán elutazott Budapestről) Pataky Kálmán, a bécsi állami operaház magyar énekese, aki e héten az Operaház vendége volt, s akinek vasárnap a Hugenották Raoul-jában kellett volna fellépnie, ma váratlanul elutazott Budapestről. Pataky Kálmánnak már megérkezésekor érzett indiszpozíciója időközben influenzában tört ki, úgy, hogy orvosi tanácsra délvidékre kell mennie, s ezért az Operaházban hirdetett fellépései elmaradnak. Pataky Kálmán elutazása miatt a Hugenották vasárnap esti előadásán Raoult Laurisin Lajos fogja énekelni a rendes helyárak mellett; a felemelt és a rendes helyárak közti különbözetét visszatéríti, vagy a jegyet visszaváltja az elővételi pénztár. Hubay Jenőnek február 26 án és 28-án bemutatásra kerülő az Álarc című operájában Pataky helyett Halmos János lép fel. készséggel áll rendelkezésre kiadóhivatalunk nevelőintézetekről, iskolákról, iskolaszanatóriumokról és szakkurzusokról s ezekről szakszerű tájékoztatást nyújt. Előadás a magyar színházi kultúráról Milánóban Milánóból jelentik: A milánói előkelő művészklubban a Convegnóban Balta Ignác, az Itáliában élő ismert író és újságíró, érdekes előadásban ismertette a magyar színházi kultúrát és a magyar színházkultuszt. A magyar színpad múltjáról megemlékezve, elmondotta a Nemzeti Színház megalapításának történetét, és áttekintő képet adott az egész magyar színműirodalom megszületéséről, amely ma már olyan világhírű nevekkel dicsekedhetik, mint Herczeg Ferenc és Molnár Ferenc. Az olasz-magyar színházi kapcsolatok és kollaboráció ismertetése után Balla Ignác hosszasabban beszélt a híres pesti operettelőadásokról és kiemelte a bécsi operettek magyar voltát is, amit éppen világhírű magyar zeneszerzőiknek, Lehár Ferencnek és Kálmán Imrének köszönhetnek. Ismertette az egész színházi kultuszt, amely sokszor valóságos nemzeti eseménnyé avat egy-egy premiert, és azt a színházrajongást a nagyközönség részéről, amely Budapestet az öt világrész egyik legfontosabb színházi városává avatja, ahová, egy-egy magyar bemutatóra, angol, amerikai, német, francia, olasz színházigazgatók és kiadók utaznak, hogy azután elvigyék hírét mindenfelé a magyar írók nagyságának és a magyar nép színházkultuszának. Az érdekes előadáson, amely a Corvegno régi, tizenötödik századbeli palotájának dísztermében volt, előkelő közönség jelent meg, köztük virányos, I Czel Tibor magyar főkonzul és Cindric Egon milánói főkonzul, valamint számos milánói magyar család. * (Műsoros est.) Az Otthonírók és Hírlapírók Köre február 18-án, szombaton a Kör nagytermében (Vill., Eszterházy utca 4) műsoros estet rendez. Közreműködnek: Nagy Endre, Tasnády Fekete Mária (Miss Magyarország 1931), azonkívül Kálmán Jenő, Kellér Dezső, Brodscky Miklós és Eisemann Mihály zenés vevőjében Homonnayné Szőke Kató, Lenkey Magda úszóbaj- Borevők, Petschauer Attila, Kálmán Jenő, Kellér Dezső, Tarján Vilmos, Brodszky Miklós és Eisemann Mihály. * (Hangverseny.) A budapesti helyiérdekű vasutasok otthona március 1-én a Zeneakadémián hangversenyt rendez. Reinhardt állampolgárságára egy ország sem reflektál Riga, február. Lettország fővárosában nemrég híre járt, hogy Mas Beinhardt, nem valami névrokona, hanem az igazi Mas Beinhardt titokban odaérkezett. Az emberek nagy izgalommal tárgyalták a szokatlan látogatást. Nem tudták mire vélni a dolgot. Sokan úgy vélekedtek, Reinhardt Szovjetoroszországba szándékozik költözni és egyelőre Rigában várja meg a tárgyalások és levelezések eredményét. A nagy német rendező titokzatos magatartása megerősítette a rigai közönségét ebben a feltevésben. Kiderült azonban, hogy a rigaiak rossz nyomon járnak. Reinhardt állítólag úgy el van ragadtatva Riga szép fekvésétől és jó levegőjétől, hogy oda akar költözni, sőt már át is vette az állami színház és Opom igazgatását. Végül azután kiderült az igazság. Reinhardt rigai útjának egészen banális, prózai, de igen komoly oka van: a világhírű rendező csehszlovák állampolgár. Reinhardt azonban úgy látszik, nincs elragadtatva illetőségétől és kérvényt nyújtott be a thüringiai minisztériumhoz, hogy vegyék fel a német állampolgárok közé. Thüringia ismeretlen okból megtagadta Reinhardt kérését. Ekkor megtudta, hogy Lettországban van egy törvény, amely szerint minden külföldi, aki a lettek hazája körül érdemeket szerzett, jogot formálhat a lett állampolgárságra, tekintet nélkül arra, hogy ott tartózkodik-e vagy sem. Reinhardt érdemeket akart szerezni, tárgyalásokat kezdett a rigai színházakkal, abban a reményben, hogy hálából megkapja a lett állampolgárságot. Sajnos a dolog kipattant, kiderült, hogy Beinhardt nem egészen önzetlenül foglalkozott a lett színházi kultúra fellendítésével és alighanem Reinhardt második kérvényét is el fogják utasítani, így az a paradox helyzet állt elő, hogy a világ egyik leghíresebb emberére e pillanatban egy ország sem reflektálta mét állampolgárra. Hétfőtől hétfőig a színházak jövő heti eseményei A jövő hét ismét egész sor bemutatóval és felújítással szolgál. A heti események sorát azonban egy vendégjáték nyitja meg hétfőn, az Operaházban, ahol A nürnbergi mesterdalnokok előadásában Angerer Margit énekli Pogner Évát és Wolff Frigyes, a berlini opera tenoristája Stolzingi Waltert. Kedden kettős reprizt ad a Nemzeti Színház : felújítja Sophokles klasszikus tragédiáját, Elektrát és Edmon Rostand vígjátékát, a Regényeseket. Az előbbiben a címszereplő Hettyey Aranka mellett S. Fiy Szeréna, Környey Pauki, Abonyi Géza, Palágyi Lajos, Lehotay Árpád, Gömöry Vilma és Pethes Margit lépnek fel; az utóbbiban Ághy Erzsi, Abonyi Géza, Lehotay Árpád, Ónody Ákos és Juhász József. Csütörtökön az Operaházban van premier: Hubay Jenő Az álarc című dalművének a bemutatója, a főszerepekben Pataky Kálmán, Bodó Erzsi, Szabó Lujza, Szende Ferenc, Budanovits Mária, Kálmán Oszkár és Székely Mihály felléptével. Ugyancsak csütörtökön tartja meg az Új Színház Révész Béla és Vitéz Miklós külvárosi misztériumának, a Razziának a nyilvános esti főpróbáját. Másnap, pénteken van a Razzia bemutatója és ugyancsak pénteken hozza színre a Nemzeti Színház az eredeti Sophokles-féle Elektra felújítása után Bornemisza Péter XVI. századbeli prédikátor magyarosította leírt ra -tragédiáját, amelyet Móricz Zsigmond Magyar Elektra címmel dolgozott át. Az érdekes darab szerepeit Tőkés Anna, Hettyey Aranka, Somogyi Erzsi, T. Halmy Margit, Kiss Ferenc, Kürti József, Karasztos Gusztáv, Perényi László és Juhász József alakítják. Végül szombaton a Vígszínház zárja be a bemutatók sorát. Birabeau és Dolley Cote d‘ Azúr című vígjátékéval, amely Leucalos László fordításában A kis központ címmel kerül színre Gaál Franciska, Hegedűs Gyula, Törzs Jenő, Rajnai Gábor, Szilágyi Marosa, Simon Gizi, Gárdonyi Lajos, Makláry Zoltán, Szegő Endre és Mátray József együttesével. * (Magyar művészek kiállítása Párizsban.) Most nyílt meg Párizsban Cserepes István gyűjteményes kiállítása, amely mintegy ötven olajfestményt és körülbelül ugyanannyi pasztellrajzot és vízfestményt foglal magában. A képek jó része Párizsban készült és a fiatal festő nagy fejlődéséről tesznek tanúságot. A kiállítást Valani Frigyes báró párizsi magyar követ nyitotta meg igen sok francia műpártoló és magyar érdeklődő jelenlétében. A Galerie Miromcsiniben viszont most zárult be Taussig Aurélia magyar festőművésznő kiállítása, amely úgy erkölcsileg, mint anyagilag szép sikert ért el. A kiállítás védnöke szintén Vitani Frigyes báró párizsi magyar követ volt. (A Meseszínház meghosszabbította miskolci vendégjátékát.) A Meseszínház szerdán délután táblás ház előtt játszotta a Babszem Jankó meseoperettet a miskolci Nemzeti Színházban. Tekintettel arra, hogy sokan mentek el jegy nélkül a pénztártól, a színház igazgatósága a csütörtök délutánra hirdetett Csodabáz előadása helyett ismét a Babszem Jankót tűzte ki műsorára. Ezúttal is zsúfolt ház ünnepelte a gyermekegyüttest: Bihari Klárit, Nagy Klárit, László Évit, Földes Sanyit, Kincses Klárit, Dénes Magdát, Vágó Húst és a többieket, valamint Kincses Lászlót, aki vidám konferálásával egy csapásra a miskolci gyerekek kedvence lett. Márciusban a Tányértalpú Mackó koma előadását fogja Miskolcon eljátszani a Meseszínház. * (Zathuretzky Ede hollandiai sikere.) Hágából jelentik: Az amszterdami Copfert Gebouw szimfonikus zenekara hangversenyén Zathuretzky Ede, a jeles magyar hegedűművész, mint szólista igen nagy sikert aratott. * (Grieg-hangverseny a Vigadóban.) A Székesfőváros Népművelési Bizottsága február 22-én, vasárnap délután 5 órakor a Vigadóban népszerű Grieg-hangversenyt rendez, amelyen Kreszné Sztojanovits Lilly hangversenyénekesnő, Elek-Ekker Szidi, az Operaház tagja, Gregor Vilmos operaénekes és Faragó György zongoraművész, a Palesztrina-kórus és a Székesfővárosi Zenekar működik közre. * (A Magyar Néprajzi Társaság felolvasóülése.) A Magyar Néprajzi Társaság februári felolvasóülését 25-én, szerdán délután 6 órakor tartja a Magyar Tudományos Akadémia kistermében. Az Ülésen Ebner Sándor dr. be fogja mutatni a magyarországi népi kendermunka szerszámait. Fejes György dr. pedig a baranyavármegyei sokácokról fog beszélni. Mindkét előadást vetített képek kísérik. A Társaság vendégeket szívesen lát, belépődíj nincsen. u