Budapesti Hírlap, 1931. március (51. évfolyam, 49–73. szám)

1931-03-19 / 64. szám

1931. MÁRCIUS 19. CSÜTÖRTÖK B. Bt. Elsüllyedt eg­y skót gőzös LONDON, mire. 18­ A MVw-sziget déli partvidékén a szerdára virradó éjszaka sziklára futott a „Citrone“ ,skót gőzös. A hajó pillanatok alatt elsüllyedt , a tizenkét főnyi legénységből tizen a tengerbe veszték. A katasztrófa oly gyorsan történt, h­ogy már nem lehetett leengedni a mentő­csó­­nakokat. A két életben maradt matróznak nagy erőfeszítéssel sikerült úszva partot érniük. Hajnalban érték el a szigetet, felmásztak a kilencven méter magas sziklapár­kányra és ér­tesítették a legközelebbi mentőállomást, amely azután mentő­csónakokat küldött a katasztrófa színhelyére. A cónakok órákhosszat kutattak a hajótöröttek után, de már nem találták meg őket.­­ (Előadás a lengyel nőkről.) A Magyar Alsóomnyok Nemzeti Szövetsége szerdán délután tartotta rendes kari közgyűlését, amelyen­ Tom­­vadnyi János ny. tanfelügyelő előadást tartott a lengyel, nők­ szerepéről a szabadságmozgalmak­ban. Érdekes tanulmányában az 1830—31-ik évi­­lengyel felkelésekkel, majd az 1863-ik évi szabad­ságmozgalommal foglalkozott és ismertette a lengyel nők fontos szerepét, amellyel a szabad­ságtörekvésekben kivették a részüket. Például Varsóban és a nagyobb lengyel városokban az llsco-as mozgalmak idején kétezer gyermeket ok­tattak teljesen titokban a lengyel szabadság­­eszmékre és nem riadtak vissza a minduntalan fenyegető súlyos következményektől sem. A tit­kos­ szervezetek létesítése is a lelkes lengyel nők munkájának volt az eredménye, nemkülönben az ugyancsak titkos helyen gyártott fegyverek és lőszerek tömegeinek előállítása is nagyrészt a lengyel nők kitartásához és minden veszéllyel da­coló bátorságukhoz fűződik. Természetesen a tit­kos mozgalmak rendkívül sok lengyel nő számára jelentettek a felfedezés után mártírhalált is.­­ (Az elpusztult fóka vadászhajó me­­nekü­ltjei.) St. Johnsból jelentik: Amikor ipar minden reménnyel felhagytak a Vi­king fókavadászhajón tartózkodott három amerikai filmszakem­ber megmentésére, a Shyonn mentőhajó jelentette, hogy meg­találta a bostoni Henry Sergeant-ot a má­sik két emberrel, akik csodálatosképpen életben maradtak, bár éppen az exp­ozió középpontjának közelében tartózkodtak a hajó falán. Életben maradt még Ken­nedy, a hajó navigációs tisztje és Clayton King ,szikratávírász is. A leszakadt hajó­­rész a tenger felszínén maradt. A hiva­talos jegyzékből megállapították, hogy 12-en hiányoznak még a Vikingről, közöt­­tük Frissett fon­tvállalat­ igazgató, Penrod filmfényképész és egy 12 éves fiú.­­ (Találkozó.) A budapesti evangélikus gimnáziu­m volt növendékeinek egyesülete összejö­vetelt tartott Glatz Oszkár festőművész epres­kerti műtermében. Az egybegyű­lt tagok meghall­gatták Clain Oszkárnak a művészetekről szóló előadását, majd melegen ünnepelték a mestert abból az alkalomból, hogy a kormányzó a Corvin­­koszorúval tüntette ki.­­ (Az első európai repü­lőomnibusz.) Berlinből jelentik: Május elején megindul Európában az első légi omnibusz. A Luft­hansa közlése szerint Máj­na frank­furt és tain között repülőomnibusz-járatokat rendeznek be amerikai mintára. A re­pülőgépek óránként közlekednek majd Frankfurt és Köln között­, s részben utasokat, részben gyorsárut szállíta­nak. A Lufthansa tavaszi programmja a légi posta szolgála­tát is lényegesen meg­­gyors­ítja. A bécsi konstantinápolyi légi- fpostavonalat egészen Berlinig kiterjesz­tik.­­ (Halálos ítélet a Tetzner-bű­npör­­ben.) Regen­sburgból jelentik: Az esküdt­bíróság a napokon keresztül tárgyalt Te­tzner-bűnpörben a következő ítéletet hozta: Kurt Erich Tetzner vétkes gyilkos­ság bűntettében, s egyúttal biztosítási csalás bűntettében és gyilkosság kísérle­tében, s ezért halálra, ezenkívül pedig 12 évi fegy­házra ítélik. Tetznerné vétkes a gyikosságban való segédkezésben, továbbá a biztosítási csalás bűntettében, s ezért négyévi fegyházra ítélik.­­ (Az automobil-kiállítás.) Vasárnap, már­cius 22-én zárul a városligeti Műcsarnokban a művészcsoportok kiállítása, amely után azonnal hozzáfognak az automobil-kiállítás rendezéséhez, mely már­ március 28-án megnyílik és április 7-ig tart. Ezt követi azután a tavaszi tárlat, amely Pünkösdig marad nyitva.­­­ (Nyolcgyem­ekes anya ünneplése.) Ün­nepélyes keretek között adta át a Magyar Ember­barátok Országos Egyesülete felkérésére Holesky Ágoston kanonok espere­splébános az egyesület pártfogólevelét Ferenci Erzsébetnek, egy nyolc­­gyermekes Özvegyasszony leányának Bakonysár­­kányon. A község nevében az egyesület jótétemé­nyét Schiffer István közgyám köszönte meg.­­ (Amikor a telefonautomata „működik.") A minap panaszos levelet közölt a Budapesti Hírlap arról, hogy a Rózsadombon hosszú idő óta hiába remélik a nyilvános telefonállomás megnyi­tását. Erre a panaszos levélre felel most a B. H. egy másik olvasója a következőkben: Kedves rózsadombi Polgártársam! Részvéttel olvastam afölötti bánatát, hogy a felső-zárda­­utcai nyilvános telefonállomás nem tud megszü­letni. Vigasztalására szeretnék jönni azzal a fel­világosítással, hogy egy utcai telefonállomás vég­érvényes megszületése még nem jelenti azt, hogy onnan mindenkor okvetlenül beszélgetni is lehet. A hozzám legközelebb, a Budaörsi­ út és a Csend­­utca sarkán levő utcai telefon­ automata például már egészen szépszámú húszfilléresemet nyelte el — hibás és semilyen kapcsolásokkal — hiába. Különös ellenszenvvel viseltetik a 414—15. csalá­dunk orvosának száma iránt, amelynek kapcsolá­sát a múlt év őszén nagyobb időközökben több alkalommal a leggyengédebb, akarom mondani: a leggondosabb tárcsázásokkal se sikerült tőle soha­sem elérnem, (míg ugyanakkor máshonnan min­dig hibátlanul megkaptam a szóbanforgó számot). Ennek többszöri megismétlődése után illetékes helyeken írásban és szóval is tettem panaszt, a körülmények azonban úgy hozták magukkal, hogy ezek után több mint két hónapig nem kellett ba­rátságtalan automatánknál szerencsét próbálnom s így panaszaim eredményét se tudhattam meg. Pár nap előtt azonban egy esti idő­ben, amikor a legközelebbi postahivatal már zárva van s így telefonja igénybe nem vehető, ismét sürgősen kellett orvosunkkal beszélnem és abban bízva, hogy annyi idő alatt csak ráncbaszedték már azt a makrancos automatát, odamentem telefonálni. Véletlenül nem egyedül mentem s így tanúm van rá, hogy a 414—15-öt hibátlanul letárcsázva megint más szám jelentkezett. Írásbeli panaszom­tól számított négy és fél hónap tehát nem volt elegendő arra, hogy a hibás készüléket kijavítsák! M és nem magam vagyok, akinek ezzel az állomással ilyen rossz tapasztalata van. Ne bánkódjanak hát a jó rózsadombiak, hiszen, míg utcai telefon­­állomásuk nincs, addig legalább gyakori telefort­­bosszúságuk se lehet.. Valamikor talán majd mégis csak elkészülő utcai állomásukhoz azonban mindenesetre több szerencsét kíván­ok. TÁRSASÁG * Rumiverseny az Erzsébetvárosi Körben. Vasárnap délután 5 órakor rendezi a VII. ker. Erzsébetvárosi Kör (Dohány­ utca 76.) dísztermé­ben römiversenyét, melyen a győzteseknek­­16 szép és értékes díjat adnak. A versenyen nem csak ta­gok,­­hanem idegenek is részt vehetnek. Nevezési díj: 3 pengő. Nevezni március 20-án este 8 óráig lehet a titkári hivatalban. (Telefon: József 422— 13). ELŐADÁSOK A Kisebbségi Szeminárium előadásai. Az Erdélyi Párfiak Egyesületének Jancsó Benedek Társasága által, rendezett kisebbségi szeminá­riumban március 19-én délután negyed 7 órakor Radnóti István, a Faluszövetség titkára Az er­délyi magyar falu gazdasági és kulturális hely­zetéről tart előadást.­­ A szeminárium legutóbbi estéjén János Áron dr. ügyvéd tartott előadást a kisebbségellenes földreformokról, melynek során kimutatta, hogy a­ Közép- és Kelet-Európában lezajlott agrárforradalmak egyike sem volt any­­nyira rendszertelen és radikális, mint az erdélyi, melynek egyetlen célja a magyar birtokosok tönkretétele volt. A románok ennek a célnak ér­dekében a legbrutálisabb igazságtalanságoktól sem riadtak vissza, s elfogultságukban odáig mentek, hogy a telepeseket és kisbirtokosokat is elűzték és megfosztották birtokuktól. A magya­roktól elkobzott középbirtokokat a legnagyobb rendszertelenséggel osztották szét maguk között, a parasztságnak 1­2 holdas földcsíkot juttattak, s ezáltal nemhogy megoldották volna a kérdést, hanem bolsevizálták Erdély földjét és lakosságát. Az előadást a közönség tetszéssel fogadta. A Természettudományi Társulat március 19-én,­csütörtökön délután öt órakor a Magy­­r Tudományos Akadémia heti üléstermében tartja rendes évi közgyűlését. Ilosvay Lajos tart elnöki megnyitóul előadást. Előadás az otthon művészetéről. A demo­krata nők csütörtöki összejövetelén fél 7 órakor a Központi Demokrata Körben (Teréz körút 7.) Fülöp Zsigmondné dr.­nő A leegyszerűsítés művé­szete otthonunkban és háztartásunkban címmel tart előadást, amelyet vita követ. Érdeklődőket szívesen látnak. A Budapesti Hírlap gyermekelőadása 1931. március 2­2- én, vasárnap délelőtt */éll órakor a Magyar Színházban a Meseszínház együttesével Major Ida (Hamupipőke) és Bihari Klári (Arany herceg) felléptével Hamupipőke A világ legszebb meséje sok-sok énekkel és tánccal. Színpadra alkalmazta Kincses László. Zenéjét szerezte Szili-Kováts László. A darab előtt ■» i vm a w wi; rVTlMZ i 4 éves fellép: DANHALMI II­ IJKIV­A, zongoraművész: Rigler 3. Ede papirArugydr Jutalmainak kiosztása! Olvasóink rendkívül mérsékelt áru jegyeiket a kiadó útin vehetik át. IRODALOM MŰVÉSZET A kenyérkereső A Vígszínház mai újdonsága Maugham: A kenyérkereső című vígjátéka, a Vígszínház mai újdonsága, mint minden szatirikus mű, sokféle magyarázatot, sőt bele­m­­agya­rá­zást is tűr el, aszerint, hogy minő állásponton vagyunk legsajátosabb érzéseink­ben a témával szemben. Ilyenkor azt a dara­bot szoktuk követelni a szerzőtől, amii jóma­­gunk írtunk volna ugyanarról a tárgyról. Je­­len esetben ellentmondás nélkül kell orrunkra föltennünk Maugham szemüvegét, hogy azon keresztül szemléljük a karriscaturát, amelyet ő a családi életről, jobban mondva: egy bízó nyom családi életről odavetett. Mert igenis vannak családok, ahol a kenyér­­kereső apa igavonó barom módjára dolgozik napról-napra, a jólétnek melegségével, a fény­űzésnek ragyogásával önti el házát, felesége és gyermekei pedig hálátlanul, rideg önzés­sel köteles adó gyanánt fogadják ezt az ál­landó áldozatát a családfőnek, aki örömtele­­nül, szeretet nélkül, magára hagyatva, úgy­szólván mint idegen a saját házában, remete­­életet él. Maugham kenyérkereső hőse azon­ban egy szép napon magára eszmél, belátja, hogy eleddig csak a családnak nevezett vad­idegen környezet számára gyötörte magát, be­csomagol, fogja a bőröndjét és Ajánlom ma­gaimat! felkiáltással faképnél hagyja lelket­len feleségét, szívtelen kölykeit és világgá megy, hogy — végre-valahára — megélhesse a maga életét. * Ez a darab a torzkép modorában rögtön­zött jellemze­jz a „egy“ családnak, nem „a“ családnak, tehát részigazságot jelent, amint a világkép egy részletét visszatükrözi, különö­sen manapság, amikor a tekintély tisztelete és a szív melegsége mindinkább a múlt roman­tikájában halován­yul el. Nem szabad e mű­ben valami problémának­ a megoldását ke­resni, sem a családi élet szintézisét a költői igazságszolgáltatás fóruma előtt. . Úgy kell nézni e túlzó játékot, mint valami kegyetlen karrikatúrát a Simplicissimus-ban, nevetve is, de megrökönyödve is, mivelhogy valameny­­nyiünknek fel fog tűnni egy-egy vonás hason­lósága valakikre... Más kérdés persze, életképes-e akár drá­­mailag, akár nyers színházi szempontból az ilyen színpadra vetett karrikatúra? Maugham iróniája gazdag ötletekben, finoman cizellált axiómákban, de nem olyan zordon is elkesere­dett, nem olyan sátáni módon érdekes, mint Bernard Shaw embermegvető szadizmusa,­­ csupán játszi szalonek­céssége az elemi fölhá­­borodás vihara nélkül. Karrikatúra-rajzának technikája sablonos, a torzkép jellemzően ha­tározott vonalai nélkül, nem mélyíti el embe­rileg az ábrázolást, csupán grimmaszokat ad, amik elferdítik az arcot, de nem válnak tipi­zált vonásokká. Más részről a torzképfestés állandósága egyhangúvá válik, helyenkint el­fárad, tehát, el is fáraszt és ilyenkor fenye­get minden mulatság réme: az unalom. Egy­­egy brilliáns mondás, kacagtató helyzet vissza­hozza a hangulatot, de végeredményben hosz­­szadalmas is a mű, amelyet fájdalmas húzá­sok nélkül vajmi könnyen lehetne egyfelvoná­­sossá sűríteni, sőt az epigramimtikus hatás kedvéért kellene is. Az előadás lelke — a címszerepben Somlay Artúr, emberi életet önt a gúnyos bábjátékba, egy személyben hőse és rezonőre az egész mű­­ne­k, csupán a lényeges vonalakkal formálja meg alakját, iróniája a világfi fölénye, be­­sz­édművészete maga a tökély. Kitűnő part­nere Makay Margit asszony, az üresfejű és üresszívű feleséget pompásan, játszotta meg, korlátolt önzése olyan naiv, mint egy h­árom­­hónapos gyermeké. Péchy Blanka asszony tó­nusban és megjelenésben egyaránt nagyvilági dáma, pikáns parfümöt és érdekes eleganciát hozott a színpadra. Rajv­ay Gábor kedves ala­kot gyúrt különben nem igen hálás szerepé­ből. A modern fiatalság képviselői, két fiú, két leány, valóságos gyerek-kvartett intonálja a darabot, nagyon szerencsétlenül; ezeket a tehetséges fiatalokat, úgy látszik, nem figyel­meztette a betanító rendező, hogy nekik nem szabad Aidm­ore, milyen ostobán üres és ször­nyűségesen tiszteletlen az, amit mondanak. OLCSO* KONZERV»is .Iliiái­a Mindent jó vastagon aláhúznak.­ Úgyszólván, dúlt betűkkel beszélnek. Harsányi Zsolt kitűnő fordítása a színpadi nyelv mesterére vall. Gergely István * (A ..Bonbury" reprize.) A Nemzeti Színház Kamaraszínháza a jövő héten ismét műsorába iktatja Wilde Oszkár ko­médiáját, a Bunburyt. A darab főbb sze­­repeit ezúttal is a legutóbbi repriz sze­­replői játsszák: Ághy Erzsi, Somogyi Erzsi, Vatzary Piroska, Kiss Irén, Uray Tivadar, Leholatt Árpád, Pethes Sándor és Hajdú László. Brúnó Frank története a drámájának, a Tizenkétezer­nek a bem­­­tatója április első hetében lesz. * („A jó tündér" századik előadása Ber­linben.) Reinhardt egyik berlini színhá­zában, a Komödie-ben pénteken kerül színre Molnár Ferenc vígjátéka, A jó tündér. * (M.­nir Sár­ Liszk­estje.) M. Hír Sárit egyénisége és kitűnő pianista tulajdonságai minden zenei stílus és minden szerző tolmácso­lására képessé teszik; de talán minden alkotó­művész közt Liszt Ferenc az, akinek a művei­ben M. Hir Sári tehetsége a legteljesebben érvényesül. Képzelőtehetsége minden útján követni tudja Liszt hatalmasan szárnyaló fan­táziáját. Nagyszerű technikájával visszaadja a művek különleges ragyogását, de a futamok és díszítések dús pompájából mindig kiemeli, — hol tömör, dübörgő erővel, hol fátyolszerű könnyűséggé!..— a mű vázát alkotó vonala­kat. Keze alatt így tökéletes, arányos formá­ban épül fel a kompozíció, tele mély eszmei és lelki tartalommal. M. Hir Sári játéka mindig érdekes, mert a szerző gondolatait a saját in­telligenciájával, asszonylelkének közvetlen, meleg lírájával kelti életre. Ma a Zeneakadé­miában tartott Liszt estjének műsorán a Ma­gyar ábránd, valamint az Esz-dúr és az ötödik filharmóniai koncerten játszott Á-dúr zongora­verseny volt. Ez a három mű így egymásután a legnagyobb férfi-pianisták erejét és idegei­nek teherbíróképességét is próbára tenné. M. Hir Sári azonban fáradság nélkül győzte a hatalmas feladatot, úgy, hogy a felzúgó viha­ros tapsot külön ráadásokkal honorálta. A kí­sérő Budapesti Hangversenyzenekar, Zsolt Nándor vezetésével, kitűnően játszott. (Op.) * (Főpróba az Uj Színházban.) Szerdán este az Uj Színház főpróbát tartott Földes Imre A császár katonái című darabjából, amelynek csütörtökön lesz a reprize. Minden­esetre nincs érdekesség híj­­án az ötlet és a vállalkozás, hogy egy huszonhárom esztendővel ezelőtt nagy sikert aratott drámai művet újí­tanak föl. Magára a darabra, az előadásra és azokra a körülményekre, amelyek ennek a repriznek eredeti ízt adnak, valamint az új szereplők és a rendezés munkájára a bemu­tató után térünk vissza.­­ * (A Színművészeti Akadémia vizsga­­előadása.) Szerdán este tartotta a Szín­művészeti Akadémia a Kamaraszínházban vizsgaelőadását S. Fáy Szeréna tanárim ren­dezésében. Négy egyfelvonásos került színre, a változatos műsornak nagy sikere volt. Be­­lasco Pillangókisasszony című drámájában Márkus Margit erős drámai tehetségnek bizo­nyult. Eszenyi Olga finom megjelenésű Pil­langókisasszony volt. Elekes Ernő és Hámori Margit nagy megértéssel alakították szerepei­ket. Anatol Franco. ..Történet egy szeren­csés emberről, ki néma asszonyt vett felesé­gül" című komédiájában Tóth Edit, Papojcsy László és Herczeg László szerepeltek sikerrel. Csehov: A medve című vígjátékában Hollós Melitta és Farkas Gyula voltak jók. Murai Károly: Virágfakadás című d­arabjában a szépen fejlődő Olty Magda pompásan játszotta egy fiatalember szerepét. Kiemelkedtek még az együttesből: Tóth Edit, Mohácsy Lajos és Papolczy László. „A törvény nevében" frenetikus főpróbasikere Tegnap délután tartották meg a Belvárosi Színházban a pénteken, 30-án bemutatóra, ke­rülő világhírű újdonság főpróbáját. Az érdek­­feszítő és mégis mélyenszántó darab, éppen úgy, mint a külföldön mindenütt, nálunk is óriási sikert aratott. A közönség lélekzetvissza­­fojtva hallgatta a megkapó emberi történetet és szűnni nem akaró tapsokkal ünnepelte a fő­szereplőket, élükön Beregi Oszkárral, Berki­ Lilivel, Gózomaa, Gyergyayval, Úáradyval, Tassy Máriával, Székely Lujzával, Szigetivel, vágonéval, Lontay volt Kováccsal és Ihásszal*

Next