Budapesti Hírlap, 1931. március (51. évfolyam, 49–73. szám)
1931-03-17 / 62. szám
A revízió eszméjének jegyében ünnepelte az ország március idusát Lobogódíszt öltöttek vasárnap regedre a főváros utcái. A főbb útvonalakon nemzetiszínű szalagos diákok, egyensapkás csoportok vonultak föl zászlók alatt, zeneszó mellett. Az egyetemi ifjúság és a különböző társa dalmi egyesületek rendezték meg nyilvános nemzeti ünnepségeiket. Délelőtt 11 órakor gyülekeztek a Társadalmi Egyesületek Szövetsége kötelékében tartozó magyar nemzeti testületek, valamint a keresztényszocialista szervezetek és szövetségi alakulatok tagjai a keleti pályaudvar környékén. Ezer és ezer ember vonult föl zászlókkal és zenekarokkal a Rákócziáton, a Kossuth Lajos utcán, az Apponyi téren és az Eskü úton át a Petőfi térre, hogy részt vegyen a szabadság ünnepén. A szobor körül több mint tízezer ember helyezkedett el, embercsoportok zsúfolódtak a közeli mellékutcákban s a kíváncsiak százai lepték el az Erzsébet-hidat, valamint a félig lebontott Piaristaépületet. A térre egymásután, érhettek meg a különböző csoportok, az élén, a testnevelés cserkészcsapatai haladtak a TESz hatalmas, nemzetiszín-szalagos, köszöni jóval. Felvonultak a különböző keresztényszocialista alakulatok, a BSzKRT, a MÁV Gépgyár, a Helyiérdekű Vasutak, a Duna-Száva-Adria Vasút alkalmazottai, a MOVE, az ÉME, a Sasok egy csapata és más egyesületek küldöttségei. A TESz tízezer főnyi tömege a Petőfi szobornál A Petőfi-téren Ilosvay Gusztáv ny. államtitkár, a Revíziós Liga társelnöke nyitotta meg a nagygyűlést és többek között így szólt: — Ennek a fagyos márciusnak verőfényes napján nyitom meg a kilencvenhárom év előtti nagy magyar nevében, az 1848 március idusa emlékére rendezett gyűlést. A nagy, szomorú, magyar télben ma még egyetlen zöld fűszál, egyetlen zöld fa sem hirdeti a magyar tavasz eljöttét. Ha azonban ti, magyar testvéreim, csak egyet akartok: a magyar feltámadást, az épp olyan biztosan el fog jönni, mint ahogy biztosan eljön az Isten tavasza. Éljenzés követte a megnyitó szavakat, melyek után a Dalos Szövetség egyesült dalárdái elénekelték a Hiszekegyet. Urmánczy Nándor, a TESa elnöke lépett ezután a mikrofon elé és többek között így szólt: — Március 15-ike éppenséggel a szomorúság és gyász napja. A megszállott városokban nem lengenek most nemzeti lobogók, a magyar ifjak nem tűzhetnek nemzeti szalagot a mellükre.• A mostani béke látszatbéke, sorvadnak miatta a békecsinálók is A feldarabolt Magyarország lidércnyomása rajtuk, mert tudják, hogy nem nyugszunk bele a magyar föld szétdarabolásába. A Kárpátok sziklavonalát nem lehet helyből kimozdítani, ugyanígy nem lehet a mi lelkünkből a nemzeti egység gondolatát kölni. Végül esküre emelte kezét és töbtezner ember utána mondta: — Esküszünk, hogy Nagymagyarországért élünk, halunk! Herczeg Ferenc felolvassa Rothermere lord üzenetét Ezután Sherczeg Ferenc lépett az emelvényre, a kezében Rothermere lord üzenetével így szólt: —: Rothermere lord, a magyarság és igazság harcos barátja hozzám intézett levelében arra kért, hogy üzenetét, amely már megjelent a sajtóban, olvassam fel a, Petőfi-szobor tövében .összegyűlt ünneplő közönségnek te. Ennek a kérésnek teszek eleget, mikor üzenetét itt felolvasom. A közönség tomboló lelkesedéssel ünepelte Rothermere lordot s ovációjával többízben megszakította Herczeg Ferencet, az üzenet felolvasásában. A postás-zenekar Erdély Vilmos vezénylésével eljátszotta a Rákóczi-nyitányt, majd Szabó József volt nemzetgyűlési képviselő, mint a keresztényszocialista szervezetek szónoka mondott, beszédet, Relr Károly elszavalta a Talpra magyart, majd a betegsége miatt lemondott Kontra Aladár helyett Budary László mondott még beszédet. Hazafias buzdító szavai után Kacsók Miklós, a magyar munkásság nevében helyezett koszorút a szobor talapzatára, a MOVE, a TESz és a székesfőváros koszorúja mellé. Ilosvay G.Sztáv mondott ezután záróbeszédet. A Himnusz eléneklése után a postászenekar eljátszotta a Rákóczi-indulót, majd az óriási tömeg teljes rendben szétoszlott. Az egyetemi ifjúság felvonulása Az egyetemi ifjúság szintén régi fénnyel ünnepelte meg március idusát. Reggel az Egyetemi-templomban mise volt, majd az Egyetem-téren gyülekeztek a különböző ifjúsági egyesületek tagjai. A Turul Szövetség, a Katolikus Diákszövetség, a Területi Szövetség, a Hungária Magyar Technikus Egyesülete és a többi diákszervezet csaknem valamennyi tagja felvonult a Szabadság-térre. A Beszkárt-zenekar hangjai mellett többezer diák zárt sorokban vonult el a Batthyányörökmécses előtt. Az emléket a diákok vezetői megkoszorúzták, a zárt csoportok pedig néma tisztelgéssel léptek el a vértanúk emléke mellett. A szabadságtén ünnepet a Himnusz akkordjai vezették be, majd az Észak szobránál a Területi Szövetség képviselője, Dél szobránál Zima Alajos, Kelet szobránál Hadnagy Endre, Nyugat szobránál Lenkey Antal mondott hazafias beszédet, s közben az egyesületek képviselői koszonikat helyeztek a szobrokra- A Szabadság-téren a Szózat eléneklésével ért véget az ünnepség. Az ifjúság ezután tisztelgő menetben vonult el a Kossuth-szobor előtt és itt is elhelyezte koszorúját, kelték el, majd Gödényi Mihály mondott megnyitóbeszédet. Ladányi Ferenc elszavalta a „Talpra magyarét s ezután Lázár Ferenc felsőházi tag ünnepi beszédet mondott. Párhuzamot vont a magyar ifjúság mai és negyedszázad előtti helyzete között és megállapította, hogy a testvéri szeretethet összekovácsolt főiskolai polgárság lefojtja ugyan..nemzeti önérzetét, de az fennen lobogó, lánggal ég benne te ez a biztosítéka a nemzet jövőjének. Viharos tetszéssel fogadták Lázár Ferenc beszédét, mely után az Egyetemi Énekkarok hazafias énekszámot adtak elő, Márkus Margit szavait. Farkas Jenő és cigányzenekara a szabadságharc legszebb dalait játszotta s végül Esterházy István mondott záróbeszédet. Az ünnepséget az énekkarok hazafias éneke zárta be. Amíg a vigadói ünnepség tartott, ezalatt egy diákküldöttség ment a Várba, hogy megkoszorúzza a Honvéd-szobrot, ahol Román József mondott emlékbeszédet. Ünnep a Vigadóban Zárt sorokban, vonult a diákság a Vigadóba, hogy Nékám Lajos, Hütll Dezső és Huttyra Ferenc védnökségével megtartsa ünnepélyét. Az Egyetemi Énekkarok a Hiszekegyetene A leventék a márciusi hősök sírjánál A Székesfőváros Népművelési Bizottsága az egyes kerületek leventéi számára a tabáni temetőben és a Kerepesi temetőben rendezett hazafias ünnepséget. A háborította tabáni temetőben a honvédsíroknál a budai kerületek leventéi ünnepelték március 15-ét. Az I. kerületi tanítóképző zenekara hazafias dalokat adott elő, majd leventék szavaltak és Nagy Ferenc tanítóképzőintézeti igazgató mondott ünnepi beszédet, amelyben megemlékezett a hős honvédekről. A kerepesi temetőben több ünnepség is játszódott le. A Petőfi-család sírjánál a IV. és VII. kerület leventéi jelentek meg. Itt is zenekar játszott, majd Petőfi-versek hangzottak el és Németh Sándor tanítóképzőintézeti igazgató beszélt Petőfi Sándorról. Jókai Mór árjánál a X. és VI. kerület leventéi ünnepeltek. Hazafias énekek és szavalatok után Gyomlay László főkronáziumi tanár beszélt. A Kossuth-mauzólemn előtt a VIII. és V. kerület leventéi sorakoztak fel és vitéz Petrich Endre tanár emlékezett meg Kossuth Lajosról, Batthyány Lajos mauzóleumánál a IX. kerület leventéi szavaltak és Horváth Károly dr. főgimnáziumi tanár mondott beszédet. Görgey és Klapka sírjánál a VII. és VIII. kerület leventéi ünnepeltek és Temesváry Győző dr. tanár mondott ünnepi beszédet. Az egyes síroknál hazafias szavalatok és énekszámok hangzottak el. Az újságírók szabadságlakomája A Magyar Újságírók Egyesülete vasárnap este az Otthonírók és Hírlapírók Körében tartotta szokásos március 15-iki szabadságlakomáját. Az ünnepségen az újságírótársadalom színe-java megjelent, s az első pohárköszöntőt Márkus Miksa udvari tanácsos, a Magyar Újságírók Egyesületének elnöke mondotta a kormányzóra. Ezután bejelentette, hogy az egyesület küldöttsége Sziklay János dráléinak vezetésével megkoszorúzta Petőfi és Jókai szobrát, majd felkérte Szatmári Mórt az egyesület tiszteletbeli, tagját is ünnepi beszéd elmondására. Szatmári Mór, a jeles magyar publicista a Jókai-serleggel kezében lendületes ünnepi beszédében a sajtószabadság történetéről és a 48-as eseményekről beszélt. Szatmári Mór ünnepi beszéde végén szolidaritásra hívta fel az újságírótársadalmat. A Pátria Klub vasárnap este ünnepelte vacsora keretében március 15-ét. A vacsorán nagyszámban megjelenteket a klub elnöksége nevében Papp Jenő igazgató üdvözölte. Ezután Gáspár Jenő, a Petőfi Társaság titkára mondotta el ünnepi beszédét március 15-ike jelentőségéről és a sajtószabadságról. Az ünnepi, beszéd után még Ajtay József szólalt fel. A Beszkárt ünnepe A Beszkárt székházának nagytermében szabadságünnepet rendezett. Márkus Jenő b. vezérigazgató mondott emelkedett hangú ünnepi beszédet, majd Cselényi József és Népessy Lucia operaénekesek énekszámokkal szerepeltek. Az ünnepségen közreműködött a Beszkárt szimfonikus zenekara is. Nyomtatvány, áruminta és üzleti papír küldeményeiben személyes vonatkozású írásbeli közleményt ne küldjön, mert ez jövedéki kihágás. Március 15. délutánja a Petőfi szobornál Vasárnap délután három órakor díszruhás rendőrök és csendőrök kordonja, többezerfőnyi közönség sorfala között vonult fel a Petőfi-szoborhoz az egyetemi ifjúság. Egymásután érkeztek meg az ünneplő közönségtől tarkáló Petőfi térre a Turul Szövetség, Katolikus Diákszövetség, Területi Szövetség és a Hungária Magyar Technikusok Egyesülete diáksapkás csoportjai. A szobor talapzatáról Simon Ferenc elszavalta Két unoka című versét, azután Boros Ferenc mondott beszédet. Végül vitéz Irajcsi- Zsilinszky Endre mondotta el nagyhatású ünnepi beszédét. Negyvennyolc március idusának egyetlen igazi hőse a 25 éves Petőfi volt, a magyar ifjúság mindenkori örök eszménye, aki elindította a világtörténelemben egyedül álló 48-as forradalmat. Petőfi képviseli a magyar ifjúság igaz szellemét: a lázadás és a haladás szellemét. Lázadást Trianon ellen és haladást a szociális, eszmék megvalósítása felé. Fogjon össze az egyetemi ifjúság a háborút járt generációval és a jövő március 15-ére alkossa meg az új márciusi pontokat. Zsilinszky Endre nagy tetszéssel fogadott beszéde után az egyetemi ifjúság a Kossuthnóta hangjai mellett átvonult a Múzeumkertbe, ahol a múzeum lépcsőjén Dévényi Béla mondott ünnepi beszédet. A kegyeletes ünnep a Szózat hangjai mellett ért véget. A Bem-emléktábla előtt impozáns ünnepség helye volt az akadémia utcai Gyász-ház, amelyen emléktábla hirdeti, hogy ott 1849-ben Bem József tábornok rövidebb ideig tartott. Vasárnap az emléktábla elé Bem József arcképét magában foglaló márvány keretű plakettet helyeztek el, melyet Farkas Zoltán dr. szobrászművész készített. A plakettet a Magyar-Lengyel Egyesület ünnep keretében leplezte le. Az Ünnepségen a lengyel követséget Lubomirsski István herceg, a székesfővárost Rostagni Rehn- Ips dr. tanácsjegyző képviselte, megjelent Bartel János dr. és Nagy Endre vezetésével a Magyar-Lengyel Egyesület számos tagja, valamint Miklósai Ferdinánd Leóval az élén a Legionisták Társaságának küldöttsége. Ott voltak a székely, a felvidéki és a délvidéki egyetemi hallhatók szövetségeinek küldöttségei, a Bem apó Munkásegylet, a Bem apó Takarékegylet és számos más egyesület tagjai zászlóikkal. Az ünnepet NyáryAlbert báró nyitotta meg s ■ ő leplezte le a plakettet,majd elhelyezte az egyesület koszorúját. Vitéz Flyvay- Gyárfán Dezső a Légionisták Társasága, Balázs Dániel pedig a diákszervezetek koszorúit helyezte el. Végül vitéz Magasházy László a Bem-tüzérezred nevében mondott beszédet, majd az egyes szervezetek tisztelegve vonultak el az emléktábla előtt. Vas István katolikus és Nagy Zoltán reformátuslelkészek szónokoltak, majd az összes elemi iskolák ünnepélye következett a Petőfi-szobornál. Délután a polgárság ünnepelt ugyancsak a Petőfi-szobor előtt. Itt több ezer főnyi közönség jelenlétében Dedinszky Gyula evangélikus lelkész mondott nagyhatású ünnepi beszédet, az iparos dalkör hazafias dalokat énekelt, a levente zenekar pedig a Himnuszt játszotta el. Este a társaskörök külön-külön ünnepeltek saját helyiségeikben. A Petőfi Olvasó Egylet szabadságiakamaján Szilágyi Frigyes állami iskolai igazgató volt az ünnepi szónok. A város lobogódíszt öltött, Petőfi, szülőházát és szobrát koszorúkkal halmozták el. Az öreg Petőfi-szobrot, amely legrégibb Petőfi-szobrott országnak, a Petőfi Irodalmi Kör, a MÁNSZ és a Magyar Nemzeti Szövetség virágozták fel. Koszorút helyeztek a Jókai-emléktáblára és Petőfi dajkájának sírjára is. Kossuth emléktábla leleplezés Cegléden Cegléd városának kettős ünnepe volt, március 15-én. A nemzeti ünnepen leplezték le, Kossuth Lajos emléktábláját, amelyet a Ceglédi Takarékpénztár Egyesület emeltetett, annak emlékére, hogy Kossuth azon a helyén 1848 szeptember 24-én honvédfoborzás céljából nagy beszédet mondott. Az emléktábla idézi Kossuthnak akkori szavait: „Hozzád jövök el derék magyar nép, elárult hazám reménye, vára, oszlopa.’ Az ünnepségen Dobosi Sándor a takarékpénztár igazgatósági tagja ajánlotta fel az emléktáblát a városnak, amelyért Sárkány Gyula polgármester mondott köszönetet, majd Erdélyi Aladár képviselő mondott nagyhatású beszédet. Ezután az emléktáblát megkoszorúzták, majd a Kossuth-szoborhoz vonultak, ahol Antal István méltatta az ünnep jelentőségét, a Hősök emlékművénél pedig Bitter Miklós mondott beszédet. Egyesületek, pártok és iskolák ünnepe Az Egységes Polgári Párt, angyalföldi köre március ünnepén Piazza Győző és Anda Géza mondtak hazafias beszédet A külső lipótvárosi keresztény kör Verendi Gyula igazgató rendezésében tartott ünnepet, amelyen Domonkos Gyula mondott beszédet. A Budai Szabadpolgári Kör ünnepén Szigetiiy János felsőházi tag és Temesy Győző mondott beszédet. Március idusa Petőfi szülővárosában Kiskőrös, Petőfi szülővárosa kegyelettel hódolt a márciusi ifjak emlékezetének. Délelőtt a Petőfi polgári fiú és leányiskola tartott műsoros ünnepet, amelyen Szabolcs Gyula tanár beszélt az évforduló jelentőségéről. Azután a lakosság ünnepi istentiszteleteken vett részt, amelyek során Halvey István evangélikus* Bor 1931. MÁRCIUS 17. KEDD A vidék nemzeti ünnepe A szabadság ünnepének emlékét lelkes hangulatban ünnepelte a csonka ország minden városa, faluja. Győrött a Lloyd nagyzenében tartott ünnepen Vidonyi Zoltán felsőkereskedelmi iskolai igazgató mondott ünnepi beszédet . Egerben a Kossuth téren lelkes ünnepség volt, amelyen Pach Endre, városi jegyző mondta az ünnepi beszédet, az esti bankettán pedig Breznay Imre mondott pohárköszöntőt. Békéscsabán a Kossuth-szobor előtt Kornisg Géza városi tanácsos mondott beszédet. Nagykőrösön Paczolly György református lelkész mondta az ünnepi beszédet. Sombathely város ünnepén Újvári Ede polgármester mondta az ünnepi beszédet. . Sopronban a Frankenburg Irodalmi Kör matinéján Kosztarszits József kollégiumi igazgató, Komjáthy Lajos teológus és Turner Mihály polgármester szólaltak fel. A külföldi magyar kolóniák nemzeti ünnepe Nemcsak a fővárosban és országszerte lángolt fel a nemzeti érzés március 15-én, hanem széles e világon apró kis magyar kolóniák tettek vallomást és hitet a nemzeti ünnepen. A bécsi magyar kolónia ünnepe a Patronncumban tartott szentmisével kezdődött, amelyet Magyar. Imre vicerektor celebrált, majd a Magyar Kaszinó helyiségében a bécsi magyar akadémikusok egyesülete rendezett ünnepséget, amelyen megjelent Ambrózy Lajos gróf követ, a követség tisztviselőivel, a bécsi magyar intézmények és egyesületek vezetői, a Pazmaneum, a Collyeium Hungaricum, a Teresianum és a konzuli akadémia növendékei. Az ünnepen bevezetőül a Hiszekegyet énekelte el a pazmaneumi énekkar, Borbély Andor alelnök ünnepi beszédet mondott. Kozics Erzsébet és Rajter Lajos zenetanár magyar zeneszerzők műveit adták elő. Nagy Elemér Petőfi- és Ady-verseket szavalt, Fedák Sári pedig magyar dalokat adott elő. Párizsban a Párizsi Magyar Egylet a párizsi Magyar Házban fényesen sikerült nemzeti ünnepélyt rendezett. Somody Pál, a budapesti Nemzeti Színház volt tagja, nagy hatássalszavalta el a Talpra magyart, majd Dohner-Székely Andor festőművész, a Párizsi Magyar Egylet alelnöke, ünnepi beszédet mondott Ez alkalommal avatták fel a párizsi Lyra Dalegylet új lobogóját. A párizsi magyar kolónia római katolikus és református lelkészeinek zászlóavató beszédeit zászlószögverés követte. A gazdag műsort a Lyra Dalegylet a Szózat eléneklésével zárta be. Szófiában a magyar kolónia március 15-ét a Magyar Klub termeiben díszebéddel ülte meg, Valani báró magyar ügyvivő vezetésével. Ugyanez alkalomból a magyar iskola nővédelmi igen sikerült ünnepélyt rendeztek, amelyen szavalatokat, dalokat, táncokat és színdarabokat adtak elő. Az ünnepély a magyar kolónia tagjai lelkes együttérzésének jegyében folyt le.