Budapesti Hírlap, 1931. június(51. évfolyam, 122–145. szám)

1931-06-02 / 122. szám

Budapest, 1931. II. évfolyam 122. szám Megjelenik mindennap, hétfő kivételével. Elő­­fizetési árak: egy hóra 4 pengő, negyedévre 10 pengő 80 fillér. — A külföldön ezeknek a s­zeszegeknek a kétsze­­renc­es előfizetési díjBudapesti Hírlap Szépirodalmi főmunkatárs: HERCZEG FERENC • Főszerkesztő: CSAJTHAY FERENC Szerkesztőség és Iriadó* hivatal: VIII. kerület József­ körút 5. Telefon­szám: József 444-04-tól József 444 — 09-ig. — Levélcím : Budapest, 4* Postafiók 55. — Kiadja a Budapesti Hirlap R.-T. A mezőgazdaság és az ipar békéje . Hosszú szünet után végre a felsőház elé került a karteljavaslat, amelynek ott ma kezdődött meg a tárgyalása. A törvénynek fő hivatása az lesz, hogy itthon mérsékletre­­bír­jo­n egyes olyan karteleket, amelyek nem vonják le nehéz helyzetünknek tanulságait és nem simulnak a meggyengült gazdasági erejű nagy tömegek lefokozott teherbírásá­hoz. Vannak egyesek, akik ebben a kartel­­javaslatban támadást láttak a tőke ellen, akik a tőke szerepét valahogy a mimóza sze­repével tévesztik össze és a helyes gazdasági vágányok megőrzésére irányuló államha­talmi törekvésekben merényletet látnak. A kapitalizmus a mi gazdasági életünk alapja és hídfője egyaránt. Ha ezt a híd­főt nem őrizzük, könnyen válik áldoza­tává a vele szemben álló világnézetnek. Aki tehát a kapitalizmus hibáit elhallgatja, aki a gyógyítás eszközeit eldobja, a mi gazda­sági rendünk túlkapásai ellen nem állít fel hatásos védekezést, az vakon szolgálja a ka­­­pitalizmussal szemben álló rendszer föld­­gömbromboló törekvéseit." A kapitalizmus táplálja úgyszólván az egész emberiséget, a datolyát evő néger az őserdőben ennek a kapitalizmusnak vászondarabjait ölti fel és hamis gyöngyeit viseli. Ez a kapitalizmus lehetővé teszi az emberiség megélhetését, erkölcsi színvonalon maradását, szelleme te­remtő fényének állandó fennmaradását, ez a kapitalizmus jótékony eső azon a nagy szántóföldön, amit a földgömb száraza je­lent. Mint minden gazdasági rendnek, en­nek is megvannak azonban a maga kinövé­sei. Amikor azt látjuk, hogy a gazdasági hatalom tekintélyes része már átvándorolt egyes kartelek kezébe, amikor az Egyesült­ Államok olaja, vasa, nehézipara, bányái, vasútjai, stb. stb. egyes emberek, vagy egyes kartelek kizárólagos tulajdonai és Jupiter szemöldökrándulásának mintájára egy-egy trösztelnök szemöldökrándulásától függ­ő százmilliók megélhetésének mértéke, kenyér­­adagjának nagysága, amikor azt látjuk, hogy egész Európát keresztül-kasul behá­lózzák a különféle óriáskartelek és a káln­­sarteltől a cipőkartelig mindenütt szemben­­állunk a kapitalizmus grandiózus társasági alakzataival, akkor valóban nem mondhat­juk azt, hogy gazdasági jogrendünk meg­lelhet milliónyi embertömegeink fokozottabb védelme nélkül. Vak volna az, aki azt mondaná, hogy a kartelek mindig részt hoznak az emberi­­ségrre. Számos kartel egyenesen arra szüle­tett és azért működik, hogy az emberiség javát előmozdítsa és ezt a célját számos kar­tel el is éri. Hiszen sok olyan kartel van, amely az árak lenyomására alakult, amely árlenyomás addig a határig, amíg tönkre nem tesz nemzeti iparokat és kereskedelmet, üdvösségére szolgál a nagy néptömegeknek­­és károssá csak akkor válik, ha útja gonosz elhajlással a dumpinghez vezet. Viszont azonban nem lehet eltagadni, hogy számos kartel van, amelyik szembehelyezkedik az emberek józan érdekeivel és a megélését megnehezítve, az egészséges versenyt leti­porva, kiveszi a kenyeret az ember szájából. Az ilyen és csakis az ilyen kartelek ellen irányult néhány évvel ezelőtt a Német biro­dalom kartelrendelete, Kanada, Norvégia stb. védekezése és csakis ezek, nem pedig az egészséges kartelek ellen irányul a magyar karteltörvényjavaslat is, amely nem céloz mást, mint azt, hogy a gazdasági hivatásuk­tól eltérő kartelalakulatokat figyelmeztesse az emberiség érdekeivel, harmonikusan mű­ködő kartelalakulatok becsületes üzletvite­lére. Nagy mementók állanak a mai gazdasági rend előtt. A moszkvai szellem átvette a kapitalizmus alapgondolatait és a magán­gazdasági karteljeiből megcsinálta az ál­lami gazdasági egyeduralmat, amely fel­szívja az egyes emberek lelkét, gazdasági erejét és Madách falans­zter-rendszerét va­lósítja meg sokkal előbb, semmint azt az álmodó költő maga is gondolta. A gépem­ber, a kenyérjegyen élő senkimilliók világát­­ akarják odaát megteremteni, megszüntetve­­ az egyes ember gazdasági géniuszának mű­­­ködését, eloltva a szikrát az emberi lelkek­ben. Ez ellen küzdeni csak úgy lehet, ha a százmilliós és ezermilliós néptömegekkel megszerettetjük a mi kapitalista világren­dünket, ha lenyessük erről a visszásságo­kat és betömjük a visszaélések kútjait. Ezt a mentőakciót szolgálja az államok védeke­zése az olyan kartelek ellen, amelyek visz­­szaélnek hivatásukkal és a kapitalizmus népszerűsítése, az áruk olcsóbbá tétele he­lyett egyedül és kizárólag a karteltagok anyagi előnyeinek illojális emeléséért élnek és dolgoznak. A mobil tőke minden érdeke követeli, hogy ezek a visszaélések megszűn­jenek. Amikor a magyar karteltörvény­javaslat az összes kartelalakulatok kötelező bejelentését és regisztrálását szabja meg, amikor az állami ellenőrzés diszkrét gya­korlásának biztosítása mellett módot ad arra, hogy az államhatalom, ahol kell, kesztyűs kézzel, ahol kell, teljes szigorúság­gal avatkozhassak bele az olyan kartelek működésébe, amelyek vészes hatást fejtenek ki, amikor a független és hozzáférhetetlen kartelbíróság képében pro et contra garan­ciális védelmet nyújt, akkor csak örömmel üdvözölhetjük ezt a nagyjelentőségű tör­vényhozási kezdeményezést. A felsőház vitája magas színvonalon in­dult el ma és nyilván ott is fog befejeződni holnap, vagy holnapután. Ezzel egy olyan gazdasági jogalkotás fog bevonulni tör­vénykönyvünkbe, melyben a modern élet lé­­lekzetvétele hallatszik és amely a nemzeti társadalomnak, az emberiségnek és a terme­lésnek legnagyobb érdekeit védi, amikor a visszaélések lehetőségét csökkenti. A mi sző­kébb kereteink között pedig megvan az a felbecsülhetetlen haszna is, amit a felsőház egyik szónoka így fejezett ki: „Nyugvó­pontra hozza a mezőgazdaság és az ipar kö­zötti súrlódást, — már­pedig, ha ez a ha­tása meglesz, akkor helyes, sőt szükséges volt a szabályozás."‘ Választási készülődés országszerte A tegnapi vasárnapon az országnak több választókerületében képviselői beszámolók voltak és ezek között nem egy helyen ér­dekes politikai nyilatkozatok hangoztak el. Ugyanekkor más akciók is indultak meg, nevezetesen arra a hírre, hogy a képviselő­­házat rövidesen föloszlatják, politikai pár­tok tartottak- szervezői értekezik,tehet, a pártoknál megindult a küldöttségjárás je­lölések ügyében, míg a vidéken egyre több helyen tűnnek fel azok, akik választás ese­tén h. ki il­uj­ják magukat. A kombinációk, természetesen, ezúttal is megelőzik a tényeket s ezeknek a találga­tásoknak a sorába tartozik jórészt­ azoknak a jelölőlistáknak is, amelyek különböző he­lyeken olvashatók. Az most már valameny­­nyi pártnak benne van a számításában, hogy a képviselőházat feloszlatják és új választásokat írnak ki, a jelölésekkel azon­ban még sehol nem készültek el, értesülé­sünk szerint az egységes pártban sem és így végleges adatok fölött senki nem ren­delkezhet. Nagy programmal álljuk a csatát ebben a gazdasági harcban Zsitvay Tibor igazságügyminiszter elfogadta Kecskemét jelöltségét KECSKEMÉT, máj. 31. Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszter vasár­nap Ángyán Béla dr. államtitkár és Gál László miniszteri tanácsos kíséretében Kecskemétre ér­kezett, ahol az Iparosotthon dísztermében a kecskeméti Zsitvay-párt jelölőgyűlést tartott, amelyre küldöttségileg hívták meg a minisztert. Percekig tartó tapsorkán közben vonult be Zsitvay miniszter a zsúfolásig megtelt terembe, Szabó Iván dr. országgyűlési képviselő, a párt vezére, a­ pártszervezet nevében, felkérte Zsit­vay Tibort a jelöltség elvállalására. Az igazság­ügyminiszter nagy beszédben mondott köszöne­tet Kecskemét bizalmáért és a jelöltséget el­fogadta. — Csak magamhoz maradok hű, — mondotta, — ha a hozzám feltett egyenes kérdésekre egye­nesen válaszolok. Kecskemét szava eljutott Bethlen István grófhoz és megértő szívre talált. Abban a helyzetben vagyok, hogy Bethlen Ist­ván gróf üdvözletét tolmácsolhassam és átad­hassam üzenetét is. A miniszterelnök nagyra­­becsüli ezt a metropolist, amelynek népe min­denkor mintaképe volt a függetlenségéért élni­­halni tudó magyarnak, amely nép szorgalmával és kitartásával itt úgyszólván a semmiből terem­tett paradicsomot. Kecskemétnek erre a legen­dás hitére és kitartósra a miniszterelnök nagy súlyt helyez, és amikor ennél a vá­ciszttjnál ke­zembe adja a régi lobogót, teszi ezt abban a meggyőződésben, hogy Kecskemét népe hittel sorakozik alája. — A miniszterelnök üzenete után nekem könnyű itt felelnem a hozzám intézett kérdésre. Itt tudják legjobban, hogy a politikai érvénye­sülés útjait én sohasem kerestem. A politikát én keresztjáró útnak tartom és ha mégis meg­jelentem itt, hogy Kecskemétnek rendelkezé­sére álljak, ez azért van, mert tartozom vele annak a zászlónak, amelyre felesküdtem. Ez a zászló Bethlen István munkaprogrammjának, fajszeretetének, meg nem alkuvó élni akarásá­nak lengő lobogója. Bethlen Istvánt a magya­rok Istene küldötte nekünk a legnehezebb idők­­ben. Államférfiúi nagyságát, divinációs bölcse­­ségét az egész világon a legnagyobb kivételek sorában értékelik. Csak mi magyarok lennénk elátkozottak, akiknek soraiban kételkedők van­­nak vele szemben? Azt akarom én itt hang­súlyozni,­­ hogy most, százszor inkább hiszek benne, mint tíz évvel ezelőtt, mert alkalmam van beletekinteni, mint munkatársának, abba a csodálatos munkába, amelyet ő éjjel és nap­pal emberfeletti munkaerővel végez nemzetéért, elsősorban a kisemberek érdekeiért. Bethlen Ist­ván nagy programmal állja a csatát ebben a gazdasági harcban, amelyben benne áll most az egész világ. Ha pedig gazdasági harc van, akkor a gazdasági program a haditerv, amelyet nem lehet kikürtölni. Én tudom, hogy a hadi­­terv minden eshetőségre készen áll, de legelső­sorban készen áll arra, hogy mindnyájunk ösz­­szefogásával ledobhassuk vállunkról azt az át­kot, amelyet Trianon parancsolt ránk. Amint a jóvátétel nehézségeit túléltük, el fog érkezni az az idő is, amikor az egész adórendszerünket revízió alá vehetjük. — Ez a párt, amelynek lobogóját itt most kezemben tartom, a nemzeti egység pártja. Erre az egységre van szükség, mert csak ez küzdheti ki, hogy a világ végre is igazságot, adjon a magyarnak. Ha élni akarunk, köteles­ségünk, ha kell, fogcsikorgatva is kivárnunk az időt, amely a trianoni békét, ezt a torzszülöttet, letaszítja az igazság Taigetos-sziklájáról. A hit magában hordja az üdvöt: amikor én Beth­len István üzenetét, a magyar nemzeti egység­ben való összeforrás szükségességét hangozta­tom itt, rendületlenül hiszem és vallom, hogy kézfogásunkból a haza és a város üdve csak gyarapodni fog. A jelölő gyűlés után délben bankett volt, amelyen többek között Fáy István főispán, Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter, Ángyán Béla államtitkár és Szabó István dr. ország­­gyűlési képviselő mondott felköszöntő beszédet. A keresztény gazdasági párt új programmot adott BÉKÁSMEGYER, jún. 1. Czettler Jenő, a képviselőház alelnöke, vasár­nap tartotta beszámolóját a kerületéhez tartozó Jászfényszaru községben. A beszámoló gyűlésen megjelentek Ernszt Sándor népjóléti miniszter, Hódosey Gedeon, Fitz Artúr és Kocsán Károly országgyűlési képviselők is. Czettler Jenő azzal kezdte, hogy könnyű kri­tizálni, könnyű elégedetlenséget szítani, könnyű ennek a lázas, beteg országnak nyugalmát meg­zavarni, de nem az a beteg barátja, aki folyton piszkálja a sebeket, hanem az, aki arra gyógyító ízt hoz és orvosságot ad. Ennek az országnak a sorsa egy a magyar búzáéval. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy legfőbb mezőgazdasági ter­ményeink értékesítését biztosítsuk. Arra törek­szünk, hogy a gazda verejtékes munkájának meg­legyen a jutalma.­­ A keresztény gazdasági és szociális pártot gyakran támadták azért, mert a kormányt támo­gatta, más oldalról viszont sok támadásban volt része a kormány bírálata miatt. Az eredmények beszélnek. Kiderült, hogy régi programmá­rá­nak nyolcvan százaléka már megvalósult. Új programmot kellett tehát készíteni. Az új pro­gramm először is elvi kijelentéseket tartalmaz. A keresztény gazdasági és szociális párt a keresz­tény világnézet érvényesítésére törekszik az állam­élet minden vonatkozásában. A párt a népek önrendelkezési jogának alapján áll és a törté­nelmi Magyarország népeinek államai békés együttélését és fejlődését akarja biztosítani . — A párt az örökös, alkotmányos és függet­len nemzeti királyságban látja a nemzeti és állami élet folytonosságának legerősebb biztosí­tékát. — A párt az alkotmányos és politikai jogok­nak, valamint a községi és törvényhatósági auto­nómiának kiépítését kívánja, és a közszabadsá­gokban mindenkit részesíteni óhajt. Kívánja az általános, titkos választói jog fokozatos megvaló­sítását és a választások tisztaságát. — A pártot a keresztény demokrácia szelleme hatja át, amely a közgazdasági életben minden olyan irányt elítél, amely az embert a tőke rab­szolgájává teszi. Ezután ismertette a párt gya­korlati programmját, melynek főbb pontjai: Az államháztartás olyan berendezése, a költségvetés olyan leszállítása, amely az ország teherviselési képességével arányban áll. Követeli a párt a köz­élet tisztaságát, a visszaélések megszüntetését úgy a közszolgálatban, mint a közpénzekből fenntar­tott, segélyezett, vagy kedvezményezett intézmé­nyeknél a túlságos nagy jövedelmek leszállítását, az államtól több címen húzott jövedelmek beszün­tetését, az összeférhetetlenségi törvény új szabá­lyozását, az országgyűlési kerületek arányosítá­sával a képviselők számának leszállítását.­­ Követeli olyan külkereskedelmi és vámpoliti­kai megegyezések létesítését, amelyek a mezőgaz­daság termelvényeinek jobb értékesítését lehetővé teszi. Követeli a tőzsde és a kartelek visszaélé­seinek letörésére alkotott törvények szigorú­ végrehajtását és a részvénytársasági törvény revízióját.­­ Követeli a közmunkaváltság megszüntetését, a borfogyasztási adó leszállítását és egysé­­gsítését.­­ Követeli továbbá a földhitel és a mezőgaz­dák személyi és üzemi hitelének olyan meg­szervezését, amely hosszabb lejáratú és olcsó kölcsönt biztosít ; a falusi lakosság, különö­sen a mezőgazdasági munkásság fokozottabb­ szociális gondozását; a mezőgazdasági munkás­­közvetítés nagyobb mérvű kiépítését; a szőlőmí­­velés védelmét; az okszerű iparfejlesztést. A kézműiparosok kamarái, a közszállításokba­l való részesedésük és kontármunkától való meg­­oltalmazásuk épp­úgy nemzeti érdek, mint en­nek a fontos polgári osztálynak megfelelő hitellel való ellátása.­­ Ezután az értelmiség válságának megszün­tetéséről szól a programm. Követeli a mun­kások munkaidejének szabályozását, a munka szabadságának biztosítását, a munkabér-egyez­­tető bizottságok felállítását és általában a­ munkások szociális és kulturális érdekeinek legmesszebbmenő védelmét, a vasárnapi mun­kaszünet szigorítását és megtartását, végül a­ rokkantak ügyének állami és társadalmi úton való rendezését, a hadiárvák és hadiözvegyek, különösen a hadikölcsön-jegyzés által bajba­jutottak sorsáról való méltányos gondoskodást, a népoktatás kiépítését, a katolikus egyház autonóm szerveinek kiépítését és a párt fel­adatának ismeri a jogegyenlőség és viszonos­ság elvének tiszteletben tartásával a vallási béke megóvását.­­ — Ez a mi pártunk programm,ma — mon­dotta befejezésül Czettler Jenő. — Bár csak öt év elmúltával is azt mondhatnék, hogy ez a programm is elavult már, hogy ennek az programainak is nyolcvan százalékát sikerült megvalósítani . Ernszt Sándor népjóléti miniszter emelke­dett ezután szólásra. A keresztény politika, — mondotta — ma Európa igen sok államá­ban van uralmon. Valamikor a kereszténysé­get királyok védték, mint például nálunk Szt. István, fájdalom, ma nincs királya Magyar­­országnak, ma a nép kötelessége megvédeni vallásos meggyőződését. Erre feltétlenül szük­ség is van. Fényes bizonyíték erre Spanyol­­ország esete. Sok minden másképpen történt­ volna ott, ha a lakosság vallásos meggyőző­déséért idejekorán síkraszállt volna. A miniszter a továbbiak során behatóan fog. Ára 16 fillér

Next