Budapesti Hírlap, 1931. június(51. évfolyam, 122–145. szám)

1931-06-02 / 122. szám

Budapest, 1931. II. évfolyam 122. szám Megjelenik mindennap, hétfő kivételével. Előfizetési árak: egy hóra 4 pengő, negyedévre 10 pengő 80 fillér. — A külföldön ezeknek a szeszegeknek a kétszerences előfizetési díjBudapesti Hírlap Szépirodalmi főmunkatárs: HERCZEG FERENC • Főszerkesztő: CSAJTHAY FERENC Szerkesztőség és Iriadó* hivatal: VIII. kerület József körút 5. Telefonszám: József 444-04-tól József 444 — 09-ig. — Levélcím : Budapest, 4* Postafiók 55. — Kiadja a Budapesti Hirlap R.-T. A mezőgazdaság és az ipar békéje . Hosszú szünet után végre a felsőház elé került a karteljavaslat, amelynek ott ma kezdődött meg a tárgyalása. A törvénynek fő hivatása az lesz, hogy itthon mérsékletrebírjon egyes olyan karteleket, amelyek nem vonják le nehéz helyzetünknek tanulságait és nem simulnak a meggyengült gazdasági erejű nagy tömegek lefokozott teherbírásához. Vannak egyesek, akik ebben a karteljavaslatban támadást láttak a tőke ellen, akik a tőke szerepét valahogy a mimóza szerepével tévesztik össze és a helyes gazdasági vágányok megőrzésére irányuló államhatalmi törekvésekben merényletet látnak. A kapitalizmus a mi gazdasági életünk alapja és hídfője egyaránt. Ha ezt a hídfőt nem őrizzük, könnyen válik áldozatává a vele szemben álló világnézetnek. Aki tehát a kapitalizmus hibáit elhallgatja, aki a gyógyítás eszközeit eldobja, a mi gazdasági rendünk túlkapásai ellen nem állít fel hatásos védekezést, az vakon szolgálja a kapitalizmussal szemben álló rendszer földgömbromboló törekvéseit." A kapitalizmus táplálja úgyszólván az egész emberiséget, a datolyát evő néger az őserdőben ennek a kapitalizmusnak vászondarabjait ölti fel és hamis gyöngyeit viseli. Ez a kapitalizmus lehetővé teszi az emberiség megélhetését, erkölcsi színvonalon maradását, szelleme teremtő fényének állandó fennmaradását, ez a kapitalizmus jótékony eső azon a nagy szántóföldön, amit a földgömb száraza jelent. Mint minden gazdasági rendnek, ennek is megvannak azonban a maga kinövései. Amikor azt látjuk, hogy a gazdasági hatalom tekintélyes része már átvándorolt egyes kartelek kezébe, amikor az Egyesült Államok olaja, vasa, nehézipara, bányái, vasútjai, stb. stb. egyes emberek, vagy egyes kartelek kizárólagos tulajdonai és Jupiter szemöldökrándulásának mintájára egy-egy trösztelnök szemöldökrándulásától függő százmilliók megélhetésének mértéke, kenyéradagjának nagysága, amikor azt látjuk, hogy egész Európát keresztül-kasul behálózzák a különféle óriáskartelek és a kálnsarteltől a cipőkartelig mindenütt szembenállunk a kapitalizmus grandiózus társasági alakzataival, akkor valóban nem mondhatjuk azt, hogy gazdasági jogrendünk meglelhet milliónyi embertömegeink fokozottabb védelme nélkül. Vak volna az, aki azt mondaná, hogy a kartelek mindig részt hoznak az emberiségrre. Számos kartel egyenesen arra született és azért működik, hogy az emberiség javát előmozdítsa és ezt a célját számos kartel el is éri. Hiszen sok olyan kartel van, amely az árak lenyomására alakult, amely árlenyomás addig a határig, amíg tönkre nem tesz nemzeti iparokat és kereskedelmet, üdvösségére szolgál a nagy néptömegeknekés károssá csak akkor válik, ha útja gonosz elhajlással a dumpinghez vezet. Viszont azonban nem lehet eltagadni, hogy számos kartel van, amelyik szembehelyezkedik az emberek józan érdekeivel és a megélését megnehezítve, az egészséges versenyt letiporva, kiveszi a kenyeret az ember szájából. Az ilyen és csakis az ilyen kartelek ellen irányult néhány évvel ezelőtt a Német birodalom kartelrendelete, Kanada, Norvégia stb. védekezése és csakis ezek, nem pedig az egészséges kartelek ellen irányul a magyar karteltörvényjavaslat is, amely nem céloz mást, mint azt, hogy a gazdasági hivatásuktól eltérő kartelalakulatokat figyelmeztesse az emberiség érdekeivel, harmonikusan működő kartelalakulatok becsületes üzletvitelére. Nagy mementók állanak a mai gazdasági rend előtt. A moszkvai szellem átvette a kapitalizmus alapgondolatait és a magángazdasági karteljeiből megcsinálta az állami gazdasági egyeduralmat, amely felszívja az egyes emberek lelkét, gazdasági erejét és Madách falanszter-rendszerét valósítja meg sokkal előbb, semmint azt az álmodó költő maga is gondolta. A gépember, a kenyérjegyen élő senkimilliók világát akarják odaát megteremteni, megszüntetve az egyes ember gazdasági géniuszának működését, eloltva a szikrát az emberi lelkekben. Ez ellen küzdeni csak úgy lehet, ha a százmilliós és ezermilliós néptömegekkel megszerettetjük a mi kapitalista világrendünket, ha lenyessük erről a visszásságokat és betömjük a visszaélések kútjait. Ezt a mentőakciót szolgálja az államok védekezése az olyan kartelek ellen, amelyek viszszaélnek hivatásukkal és a kapitalizmus népszerűsítése, az áruk olcsóbbá tétele helyett egyedül és kizárólag a karteltagok anyagi előnyeinek illojális emeléséért élnek és dolgoznak. A mobil tőke minden érdeke követeli, hogy ezek a visszaélések megszűnjenek. Amikor a magyar karteltörvényjavaslat az összes kartelalakulatok kötelező bejelentését és regisztrálását szabja meg, amikor az állami ellenőrzés diszkrét gyakorlásának biztosítása mellett módot ad arra, hogy az államhatalom, ahol kell, kesztyűs kézzel, ahol kell, teljes szigorúsággal avatkozhassak bele az olyan kartelek működésébe, amelyek vészes hatást fejtenek ki, amikor a független és hozzáférhetetlen kartelbíróság képében pro et contra garanciális védelmet nyújt, akkor csak örömmel üdvözölhetjük ezt a nagyjelentőségű törvényhozási kezdeményezést. A felsőház vitája magas színvonalon indult el ma és nyilván ott is fog befejeződni holnap, vagy holnapután. Ezzel egy olyan gazdasági jogalkotás fog bevonulni törvénykönyvünkbe, melyben a modern élet lélekzetvétele hallatszik és amely a nemzeti társadalomnak, az emberiségnek és a termelésnek legnagyobb érdekeit védi, amikor a visszaélések lehetőségét csökkenti. A mi szőkébb kereteink között pedig megvan az a felbecsülhetetlen haszna is, amit a felsőház egyik szónoka így fejezett ki: „Nyugvópontra hozza a mezőgazdaság és az ipar közötti súrlódást, — márpedig, ha ez a hatása meglesz, akkor helyes, sőt szükséges volt a szabályozás."‘ Választási készülődés országszerte A tegnapi vasárnapon az országnak több választókerületében képviselői beszámolók voltak és ezek között nem egy helyen érdekes politikai nyilatkozatok hangoztak el. Ugyanekkor más akciók is indultak meg, nevezetesen arra a hírre, hogy a képviselőházat rövidesen föloszlatják, politikai pártok tartottak- szervezői értekezik,tehet, a pártoknál megindult a küldöttségjárás jelölések ügyében, míg a vidéken egyre több helyen tűnnek fel azok, akik választás esetén h. ki ilujják magukat. A kombinációk, természetesen, ezúttal is megelőzik a tényeket s ezeknek a találgatásoknak a sorába tartozik jórészt azoknak a jelölőlistáknak is, amelyek különböző helyeken olvashatók. Az most már valamenynyi pártnak benne van a számításában, hogy a képviselőházat feloszlatják és új választásokat írnak ki, a jelölésekkel azonban még sehol nem készültek el, értesülésünk szerint az egységes pártban sem és így végleges adatok fölött senki nem rendelkezhet. Nagy programmal álljuk a csatát ebben a gazdasági harcban Zsitvay Tibor igazságügyminiszter elfogadta Kecskemét jelöltségét KECSKEMÉT, máj. 31. Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszter vasárnap Ángyán Béla dr. államtitkár és Gál László miniszteri tanácsos kíséretében Kecskemétre érkezett, ahol az Iparosotthon dísztermében a kecskeméti Zsitvay-párt jelölőgyűlést tartott, amelyre küldöttségileg hívták meg a minisztert. Percekig tartó tapsorkán közben vonult be Zsitvay miniszter a zsúfolásig megtelt terembe, Szabó Iván dr. országgyűlési képviselő, a párt vezére, a pártszervezet nevében, felkérte Zsitvay Tibort a jelöltség elvállalására. Az igazságügyminiszter nagy beszédben mondott köszönetet Kecskemét bizalmáért és a jelöltséget elfogadta. — Csak magamhoz maradok hű, — mondotta, — ha a hozzám feltett egyenes kérdésekre egyenesen válaszolok. Kecskemét szava eljutott Bethlen István grófhoz és megértő szívre talált. Abban a helyzetben vagyok, hogy Bethlen István gróf üdvözletét tolmácsolhassam és átadhassam üzenetét is. A miniszterelnök nagyrabecsüli ezt a metropolist, amelynek népe mindenkor mintaképe volt a függetlenségéért élnihalni tudó magyarnak, amely nép szorgalmával és kitartásával itt úgyszólván a semmiből teremtett paradicsomot. Kecskemétnek erre a legendás hitére és kitartósra a miniszterelnök nagy súlyt helyez, és amikor ennél a váciszttjnál kezembe adja a régi lobogót, teszi ezt abban a meggyőződésben, hogy Kecskemét népe hittel sorakozik alája. — A miniszterelnök üzenete után nekem könnyű itt felelnem a hozzám intézett kérdésre. Itt tudják legjobban, hogy a politikai érvényesülés útjait én sohasem kerestem. A politikát én keresztjáró útnak tartom és ha mégis megjelentem itt, hogy Kecskemétnek rendelkezésére álljak, ez azért van, mert tartozom vele annak a zászlónak, amelyre felesküdtem. Ez a zászló Bethlen István munkaprogrammjának, fajszeretetének, meg nem alkuvó élni akarásának lengő lobogója. Bethlen Istvánt a magyarok Istene küldötte nekünk a legnehezebb időkben. Államférfiúi nagyságát, divinációs bölcseségét az egész világon a legnagyobb kivételek sorában értékelik. Csak mi magyarok lennénk elátkozottak, akiknek soraiban kételkedők vannak vele szemben? Azt akarom én itt hangsúlyozni, hogy most, százszor inkább hiszek benne, mint tíz évvel ezelőtt, mert alkalmam van beletekinteni, mint munkatársának, abba a csodálatos munkába, amelyet ő éjjel és nappal emberfeletti munkaerővel végez nemzetéért, elsősorban a kisemberek érdekeiért. Bethlen István nagy programmal állja a csatát ebben a gazdasági harcban, amelyben benne áll most az egész világ. Ha pedig gazdasági harc van, akkor a gazdasági program a haditerv, amelyet nem lehet kikürtölni. Én tudom, hogy a haditerv minden eshetőségre készen áll, de legelsősorban készen áll arra, hogy mindnyájunk öszszefogásával ledobhassuk vállunkról azt az átkot, amelyet Trianon parancsolt ránk. Amint a jóvátétel nehézségeit túléltük, el fog érkezni az az idő is, amikor az egész adórendszerünket revízió alá vehetjük. — Ez a párt, amelynek lobogóját itt most kezemben tartom, a nemzeti egység pártja. Erre az egységre van szükség, mert csak ez küzdheti ki, hogy a világ végre is igazságot, adjon a magyarnak. Ha élni akarunk, kötelességünk, ha kell, fogcsikorgatva is kivárnunk az időt, amely a trianoni békét, ezt a torzszülöttet, letaszítja az igazság Taigetos-sziklájáról. A hit magában hordja az üdvöt: amikor én Bethlen István üzenetét, a magyar nemzeti egységben való összeforrás szükségességét hangoztatom itt, rendületlenül hiszem és vallom, hogy kézfogásunkból a haza és a város üdve csak gyarapodni fog. A jelölő gyűlés után délben bankett volt, amelyen többek között Fáy István főispán, Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter, Ángyán Béla államtitkár és Szabó István dr. országgyűlési képviselő mondott felköszöntő beszédet. A keresztény gazdasági párt új programmot adott BÉKÁSMEGYER, jún. 1. Czettler Jenő, a képviselőház alelnöke, vasárnap tartotta beszámolóját a kerületéhez tartozó Jászfényszaru községben. A beszámoló gyűlésen megjelentek Ernszt Sándor népjóléti miniszter, Hódosey Gedeon, Fitz Artúr és Kocsán Károly országgyűlési képviselők is. Czettler Jenő azzal kezdte, hogy könnyű kritizálni, könnyű elégedetlenséget szítani, könnyű ennek a lázas, beteg országnak nyugalmát megzavarni, de nem az a beteg barátja, aki folyton piszkálja a sebeket, hanem az, aki arra gyógyító ízt hoz és orvosságot ad. Ennek az országnak a sorsa egy a magyar búzáéval. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy legfőbb mezőgazdasági terményeink értékesítését biztosítsuk. Arra törekszünk, hogy a gazda verejtékes munkájának meglegyen a jutalma. A keresztény gazdasági és szociális pártot gyakran támadták azért, mert a kormányt támogatta, más oldalról viszont sok támadásban volt része a kormány bírálata miatt. Az eredmények beszélnek. Kiderült, hogy régi programmárának nyolcvan százaléka már megvalósult. Új programmot kellett tehát készíteni. Az új programm először is elvi kijelentéseket tartalmaz. A keresztény gazdasági és szociális párt a keresztény világnézet érvényesítésére törekszik az államélet minden vonatkozásában. A párt a népek önrendelkezési jogának alapján áll és a történelmi Magyarország népeinek államai békés együttélését és fejlődését akarja biztosítani . — A párt az örökös, alkotmányos és független nemzeti királyságban látja a nemzeti és állami élet folytonosságának legerősebb biztosítékát. — A párt az alkotmányos és politikai jogoknak, valamint a községi és törvényhatósági autonómiának kiépítését kívánja, és a közszabadságokban mindenkit részesíteni óhajt. Kívánja az általános, titkos választói jog fokozatos megvalósítását és a választások tisztaságát. — A pártot a keresztény demokrácia szelleme hatja át, amely a közgazdasági életben minden olyan irányt elítél, amely az embert a tőke rabszolgájává teszi. Ezután ismertette a párt gyakorlati programmját, melynek főbb pontjai: Az államháztartás olyan berendezése, a költségvetés olyan leszállítása, amely az ország teherviselési képességével arányban áll. Követeli a párt a közélet tisztaságát, a visszaélések megszüntetését úgy a közszolgálatban, mint a közpénzekből fenntartott, segélyezett, vagy kedvezményezett intézményeknél a túlságos nagy jövedelmek leszállítását, az államtól több címen húzott jövedelmek beszüntetését, az összeférhetetlenségi törvény új szabályozását, az országgyűlési kerületek arányosításával a képviselők számának leszállítását. Követeli olyan külkereskedelmi és vámpolitikai megegyezések létesítését, amelyek a mezőgazdaság termelvényeinek jobb értékesítését lehetővé teszi. Követeli a tőzsde és a kartelek visszaéléseinek letörésére alkotott törvények szigorú végrehajtását és a részvénytársasági törvény revízióját. Követeli a közmunkaváltság megszüntetését, a borfogyasztási adó leszállítását és egységsítését. Követeli továbbá a földhitel és a mezőgazdák személyi és üzemi hitelének olyan megszervezését, amely hosszabb lejáratú és olcsó kölcsönt biztosít ; a falusi lakosság, különösen a mezőgazdasági munkásság fokozottabb szociális gondozását; a mezőgazdasági munkásközvetítés nagyobb mérvű kiépítését; a szőlőmívelés védelmét; az okszerű iparfejlesztést. A kézműiparosok kamarái, a közszállításokbal való részesedésük és kontármunkától való megoltalmazásuk éppúgy nemzeti érdek, mint ennek a fontos polgári osztálynak megfelelő hitellel való ellátása. Ezután az értelmiség válságának megszüntetéséről szól a programm. Követeli a munkások munkaidejének szabályozását, a munka szabadságának biztosítását, a munkabér-egyeztető bizottságok felállítását és általában a munkások szociális és kulturális érdekeinek legmesszebbmenő védelmét, a vasárnapi munkaszünet szigorítását és megtartását, végül a rokkantak ügyének állami és társadalmi úton való rendezését, a hadiárvák és hadiözvegyek, különösen a hadikölcsön-jegyzés által bajbajutottak sorsáról való méltányos gondoskodást, a népoktatás kiépítését, a katolikus egyház autonóm szerveinek kiépítését és a párt feladatának ismeri a jogegyenlőség és viszonosság elvének tiszteletben tartásával a vallási béke megóvását. — Ez a mi pártunk programm,ma — mondotta befejezésül Czettler Jenő. — Bár csak öt év elmúltával is azt mondhatnék, hogy ez a programm is elavult már, hogy ennek az programainak is nyolcvan százalékát sikerült megvalósítani . Ernszt Sándor népjóléti miniszter emelkedett ezután szólásra. A keresztény politika, — mondotta — ma Európa igen sok államában van uralmon. Valamikor a kereszténységet királyok védték, mint például nálunk Szt. István, fájdalom, ma nincs királya Magyarországnak, ma a nép kötelessége megvédeni vallásos meggyőződését. Erre feltétlenül szükség is van. Fényes bizonyíték erre Spanyolország esete. Sok minden másképpen történt volna ott, ha a lakosság vallásos meggyőződéséért idejekorán síkraszállt volna. A miniszter a továbbiak során behatóan fog. Ára 16 fillér