Budapesti Hírlap, 1931. augusztus (51. évfolyam, 173–196. szám)
1931-08-06 / 177. szám
f * A budapesti élelmiszernagyvásár A Központi Vásárcsarnok vasúti vágányaira szerdán 31 gyűjtött darabáru, 37 új burgonya, 71 dinnye, 4 zöldpaprika, 3 fejeskáposzta, 3 gyümölcs, 5 vöröshagyma, 1 hús, 1 vegyes zöldfőzelék vagonrakomány érkezett. A hajófelhozatal 251 méter mázsa gyümölcs és zöldfőzelék, a környéki felhozatal pedig 507 kertész- és gazdakocsiból állott. A burgonyapiacra hajnalban mindössze 2 vagonrakományból árusítottak. Az őszi rózsa 10— 10.50, a nyán rózsa pedig 10.50—10—9.80 pengőbe került. A hétórai tolatással azonban egyszerre újabb 35 vagonrakomány zúdult a piacra, amely ezen szokatlanul nagy mennyiséget természetesen nem tudta felvenni. A nyári rózsákért már nem is kértek többet 10—9,50 pengőnél, de 9, sőt gyengébb minőségeket még olcsóbban is lehetett vásárolni. Természetesen igen sok vagonrakományt kifogásoltak is, s ezeket aztán a minőségi kifogások elbírálása után bocsájtották áruba. A felhozott burgonyák nagy része igen gyenge minőségű lévén, a piac hangulatát még jobban rontották, mert ezeket a kereskedők igyekeztek mielőbb eladni. Az őszi rózsáknak 8.50— 9.50 pengő volt az ára. Ella burgonyákért 7 pengőt kértek. A hagymapiacon is erősen ellanyhult az irányzat. Makóról ma 5 vagonrakomány futott be s a kereskedők az erősbödő felhozatal láttára — dacára a szilárd makói jelentéseknek — 20 pengőre írták le a nagybani árusítóhelyeken a makói vöröshagyma nagybani árát, míg a vagonoknál 20—19—18 pengőért lehetett vöröshagymát vásárolni. A makói fokhagymának 24—28 pengő volt a métermázsánkénti ára. A konyhakertészeti áruk piacát sem kímélte meg az árcsökkenő irányzat. A szabolcsi nyári fejeskáposztának ára 8, a kelkáposztának ára 8, a zöldpaprikának ára 12—8, a paradicsomnak ára 5—4 pengőig olcsóbbodott az erősbödő felhozatal hatása alatt. Paradicsomból a környéki termelők hatalmas mennyiségeket szállítanak be a piacra s az apró árunak nagybani ára 4—3 pengő is volt. Az édes zöldpaprika 8—12, a bajai fehér 10—12, bogyiszlói és csongrádi elsőrendű minőségek 10—14, kecskeszarvú 8—9, Polnomszky-féle hegyes 10—12, paradicsompaprika 30—35, apró uborka 20—18, közepes 16— 12, vegyes és salátának való 8—7, paraj 20—22, sóska 20—18, zöldbab 30—20, főzőtök 5—40 métermázsánként A dinnyepiacon a forgalom erősebb volt. A meleg időjárás ismét a dinnye felé irányította az érdeklődést s a felhozatal is kevesebb lévén, az árak a tegnapiakhoz képest mintegy egy fillérrel javultak. Az uradalmi márkás faj görögdinnyék 5—6, a kisgazdaáru 4—5, a vegyes sárga 4—6, a kantalupp 3—4, az ananász 5—7 pengőbe került a vagonoknál. A gyümölcspiacon a szőlő ára 35—45 pengő között mozgott, míg a többi gyümölcsöknél 4—5 filléres áresések következtek be üzlettelen piac mellett. A tojáspiacon az originál ládatojás 6.3—5.9 fillér. A húsvásár irányzata is erősen lanyhuló. A fogyasztás rendkívül kisarányú. A levágott, jégben szállított borjú, súlylevonással: tarka I. o. 1.20, II. oszt. 1.10, III. oszt. 1.00, magyar I. o. 1.10, II. oszt. 1.00, pesti vágott sertés I. oszt. 1.44, 11. oszt. 1.40 pengő kilogrammoniánt. 14 KÖZGAZDASÁG Az érdekképviseletek tárgyalása a könnyítésekről A gazdasági érdekképviseletek is állandóan tárgyalnak arról, hogy a gazdasági élet megsegítése érdekében milyen könnyítések megadása és milyen intézkedések foganatosítása volna szükséges. Csütörtökön a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara teljes ülése Éber Antal elnöklésével kizárólag ezt a kérdést fogja tárgyalni. Ugyancsak csütörtök délután ülésezik a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és ennek az ülésnek napirendjén szintén kizárólag a pénzforgalom korlátozásával kapcsolatosan előállott gazdasági helyzet megvitatása szerepel. A Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének igazgatóválasztmánya Keleti Kornél dr. elnöklésével már tegnap ülést tartott, amely behatóan foglalkozott a pénzforgalom korlátozásáról szóló rendeletnek az ipari termelés folytonosságát erősen veszélyeztető kihatásaival. A vita során a tagok különösen hangsúlyozták a nyílt kihitelezések mellőzését és a készpénzre történő eladások rendszerére való áttérés elkerülhetetlen szükségességét, mert az iparnak is minden kötelezettséget készpénzben kell teljesítenie, továbbá a rövidlejáratú váltók ellenében történő eladásoknak ahhoz a feltételhez kötését, hogy az eladónak módjában legyen ily váltókat leszámítoltatok Megbízták az ügyvezetőséget, hogy addig is, míg a korlátozó rendelkezések fennállanak, minden rendelkezésre álló eszközzel, s a Gyosszal kooperálva igyekezzék odahatni, hogy az átutalási pénzforgalom minél szélesebb keretekben kiterjesztessék, ami az általános helyzet enyhítéséhez nagy mértékben hozzájárulna. A pengőforgalom felszabadításával foglalkoztak ma az ország kereskedelmi és iparkamaráinak elnökei és főtitkárai is Éber Antal, a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnökének elnöklésével. Az elnöki megnyitó után, amelyben Éber Antal a kormány által életbe léptetett átmeneti korlátozási intézkedéseket és a kialakult helyzetet ismertette, az egyes kamarák képviselői vázolták azokat a rendkívüli nehézségeket és bajokat, amelyeket a pénzforgalmat korlátozó rendeletek az országban előidéztek és a forgalmat teljes megbénulással fenyegetik. Az értekezlet eredményeként az az egyhangú vélemény alakult ki, hogy tekintettel arra, hogy a pénzforgalmat korlátozó intézkedések a közgazdasági élet menetét teljesen megbénítják a pengőforgalom mielőbb teljesen felszabadítandó, mert a közgazdasági élet inkább képes elviselni azokat a zökkenőket és esetleges áldozatokat, amelyeket a szabad pengőforgalomra való áttérés jelent, mintsem tovább szenvedje a forgalom megkötöttsége következtében, előállott mai helyzetet, melynek további fenntartása elháríthatatlan bajokra vezetne. Trettgadeit hirdet mezőgazdaság és ipar között az ipari alkalmazottak tábora Harmadfélmilliárd pengő értékű iparcikket vásároltunk meg fölöslegesen külföldtől A két legnagyobb termelési ágnak, a mezőgazdaságnak és az iparnak testvérharcában most olyan fél szólal meg, amelynek szavát mindenkinek meg kell hallania: az ipari alkalmazottak érdekképviseletei közös kiáltványban fordulnak a nemzet élő lelkiismeretéhez, feltárják előtte a jelen szörnyű mulasztásait és figyelmeztetik arra, hogy az orvoslás módja minden pillanatban ott van magának a szenvedő társadalomnak a kezében. A kiáltvány rámutat arra, hogy a magyar fogyasztó társadalom az utolsó öt év alatt eléggé nem jellemezhető könnyelműséggel harmadfél milliárd pengő értékű olyan iparcikket vásárolt külföldről, amelyért nem lett volna szabad pénzt kiadnia, mert mindezeket a hazai ipar is tökéletesen megfelelő minőségben készíti és árban is versenyző módon bocsátja a fogyasztásnak rendelkezésére. Évente félmillárd pengő ez, tehát több, mint kétszerese alltunk az összegnek, amit fizetési mérlegünk hiánya tesz. Azt jelenti ez, hogy megfelelő vásárlási politikával egyetlen egy év alatt két és fél évnek megfelelő lélekzetet tudnánk biztosítani a magyar fizetési mérleg számára, tehát a jegybank és az állam számára, amelyek a külföldnek tartozó kifizetéseket végeredményben lebonyolítják és az egyenlegek terhét vállalni kénytelenek. Egyúttal azt is jelenti ez, hogy a magyar iparon keresztül évente félmilliárdnyi összeg kerülne be a gazdasági vérkeringésbe, mennyivel növekednék a hazai vásárlóerő, ennyivel kapna többet a hazai mezőgazdaság, ennyivel lenne több az a forgótőke, amely bankokon és a pénz más csatornáin keresztül szerteárad az ország gazdasági érhálózatában. Ennyivel növekednék meg az adóalap, így mobilizálódnék egyszerre minden rejtett összeg, minden meddőségre kárhoztatott tőkeerő. Azt jelenti ez, hogy a munkásságnak tízezreit lehetne keresethez juttatni. Megengedheti-e Magyarország azt a fényűzést, hogy minderről lemondjon, s hogy a hazai munkás helyett idegen országok termelőinek és munkástáborának juttassa vérrel szerzett áldozatait? Az ipari alkalmazottak fájdalommal és megrendüléssel mutatnak rá ezekre a tényekre. — Hazánkban, írják, a főként ipari területeken dúló világválságnak tulajdonképpen nem lett volna szabad oly nagy mértékben érvényesülni, mint a nagyipari államokban, mert iparunk nemcsak hogy nincs túlméretezve, de még fejlődésre is szorul, amit legjobban bizonyít az a körülmény, hogy 1925-től, tehát 5 év alatt 2 és fél miliárd pengőért hoztunk be szükségtelenül olyan árukat, amelyeket saját iparunk is előállíthatott volna. Ennek ellenére a gazdasági válság kegyetlen kaszabolást vitt véghez hazánk ipari értékeiben és a termelés másik ágában, a mezőgazdaságban, az ipartól teljesen függetlenül is felütötte a fejét a súlyos betegség, amennyiben ez a termelési ág sem tud terheivel megbirkózni. Az okaiban teljesen különböző, de eredményében közös baj fokozott mértékben utalná egymásra a két egymást kiegészítő termelő ágat, józanul csak egy helyes és követendő útra mutatva. Közös érdekből a mezőgazdaság és ipar erőinek össze kell fogni, hogy egymást támogatva, lehessen gátat vetni az ország értékei pusztulásának. Sajnos, e helyett csak viszályt látunk, amely szembeállítja egymással a két testvér termelőágat azon a lehetetlen és képtelen címen, hogy az ipar a mezőgazdaság válságának az oka. v_A kiáltvány ezután az ipari alkalmazottak sorsával, életre és munkára irányuló jogos igényeivel foglalkozik, amelyeket senki sem von kétségbe, majd így folytatja: " Az ipari alkalmazottak minden velük közös sorsban dolgozó munkatársaik nevében felszólítják elsősorban a legtöbb intézkedési joggal rendelkező kormány tagjait, gondoskodjanak minden lehető módon arról, hogy a két termelő ág, az ipar és mezőgazdaság között az ellentétek mesterséges szítása megszüntettessék; hogy a munkanélküliek nagy tábora hasznos módon kenyeret kapjon; hogy a közszükségletek kizárólag a honi ipar útján fedeztessenek; hogy a közszükségletek a magyar ipar termékeinek megfelelőleg állapíttassanak meg; minél intenzívebben segítsék elő, hogy olyan iparcikkek gyártása, melyeket a magyar ipar még nem termel, bár erre a lehetőségek adva vannak, vagy megteremthetők, minél előbb fölvetessék, gondoskodjanak arról és segítsék elő, hogy a külföldi piacok a magyar ipar termékei részére megszerveztessenek; teremtsenek minél több közmunkát a munkanélküliség teljes levezetésére; s végül hassanak közre, hogy az ipari munka végzése kellő megbecsülésben részesüljön, ahol szükséges, a jogviszonyok kellő szabályozása útján. Felszólítjuk továbbá az ipari vállalati érdekeltségeket is, hogy a magyar ipar érdekében legmesszebbmenő propagandát folytassanak, propagandájukban domborítsák mindig ki a magyar kéz munkájának szerepét és jelentőségét és a maguk részéről kísérjék fokozott megértéssel nehéz helyzetükben alkalmazottaik sorsát. — Felszólítjuk a mezőgazdaság illetkes tényezőit, hogy az ipar és mezőgazdaság együttműködése érdekében dolgozzanak és irányító működésüket mindenképp a magyar termelés érdekében fejtsék ki. — Felszólítjuk a kereskdelmi érdekeltségeket, hogy a magyar áru népszerűsítésén fáradozzanak úgy belföldön, mint a külföldi piacokon. — Felszólítjuk a hatalmas szavú sajtót, hogy a nagy olvasótábort alkotó ipari alkalmazottak érdekében mindenhova elható érvelésükkel a magyar ipar támogatását a kérdésnek napirenden tartásával népszerűsítsék és a magyar ipar elleni támadások erejét nagy befolyásukkal elvegyék. Felszólítjuk végül az egész magyar társadalmat, hogy a magyar munkáskéz támogatását kötelességének tartsa és művelje, és ezt a kötelességét köztudottá tegye. A kiáltványt a következő szervezetek írták alá: Gépészek Országos Szövetsége, Keresztényszoc. Orsz. Szakegyesületének Szövetsége, Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége, Magán-Mérnökök Országos Szövetsége, Magyar Mérnök- és Építész- Egylet, Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, Magyar Műszaki Szövetség, Művezetők Országos Szövetsége, Országos Műszaki Egyesület. A figyelmeztetés, amelyet az ipari alkalmazottaknak ez a közössége, — hozzájuk számítva a szociáldemokrata szervezeteket is, amelyek a tárgyalásokon szintén végig részt vettek és ahhoz a maguk részéről csatlakoztak, az ország elé juttat, nem tévesztheti el hatását. S a TESz, amely ennek az ügynek szervezési részételvállalta, újra nagyon jó munkát kezdett a magyar nemzetgazdaság megerősítése, a magyar nemzeti kötelességérzés öntudatosítása érdekében. ! — Szaporodnak a betétek — Bécsben. A bécsi lapok jelentése szerint július utolsó napjaiban bizonyos bécsi bankoknál tetemesen emelkedett a betétek összege, úgy hogy a bankok szaldójában a július elejei betétösszegekkel szemben emelkedés mutatkozik. A takarékpénztáraknál is emelkedett az utolsó napokban a betétek száma. B.H. 1931. AUGUSZTUS 8. CSÜTÖRTÖK — A dinnye vasúti fuvardíjának mérséklése. A kereskedelemügyi miniszter a napokban a dinnye vasúti fuvardíját október 15-éig a belforgalomban minden állomásra 20 százalékkal leszállította s egyidejűleg rendelkezett, hogy az államvasutak igazgatósága ezen rendelkezését azonnal érvényesítse. — A Pátria Biztosító új igazgatósági tagjai. Augusztus 21-én tartja közgyűlését a Pátria Általános Biztosító Rt., amikor beválasztja igazgatóságába Kende Artúrt, a Magyar-Francia Biztosító rt. vezérigazgatóját, továbbá Menedel Waltert, a Münchener Rückversicherungsgeselschaft igazgatóját. Az intézet vezetőségének ez a kicserélése valójában a Magyar-Francia Biztosító koncernjének kiépítésére irányuló céltudatos munka egyik eredményét jelenti. A fővárosi hetipiacok egységesítése. Mint ismeretes, a főváros közélelmezési ügyosztálya régóta tervezi a fővárosi hetipiacok „egységesítését", értvén ez alatt a piaci napok számának leszállítását hatról két napra. Eddig a piacok ilyen nagymértékű átszervezését elodázta az érdekelt ezerháromszáz törpekereskedő tiltakozása, akik úgy érzik, hogy a piaci napok korlátozása tönkreteszik őket, mert hat nap alatt sem tudták megkeresni a maguk és családjuk elégséges kenyerét, két nap alatt pedig a változatlanul maradt közterhek mellett erre egyáltalában nem lesznek képesek. A székesfővárosi közélelmezési ügyosztálya most meglepetésszerűen, az érdekeltek tiltakozása ellenére, mégis elrendelte, hogy aug. 15-től kezdődőleg a főváros területén csak két napon lesz hetipiac. Ezt a határozatot a piaci közegek közölték már a piaci iparcikk-kereskedőkkel s élelmiszerárusokkal, akik aggodalommal fogadták a hírt. Ez a hangulat előreláthatólag kifejezést nyer azon a nagygyűlésükön, amelyet pénteken, augusztus 7-én este 6 órakor tartanak a Dohány utca 76. szám alatti Erzsébetvárosi Kör nagytermében. Érdekes, hogy a nagygyűlést a nagykereskedőkkel egyetemben tartják meg, akik a hetipiacok lebontását szintén sérelmesnek tartják, mert ezerháromszáz készpénzzel fizető vevőjüket veszítik el. A nagygyűlésre meghívták a piaci árusok a kereskedelmi minisztériumot, a főváros közélelmezési ügyosztályát, a kamarát, több országgyűlési képviselőt és fővárosi bizottsági tagot. — Szeptemberben lesz a MÁV talpfa-versenytárgyalása. A MÁV igazgatósága most állapítja meg a vasút legközelebbi talpfaszükségletét, amelynek versenytárgyalás útján való beszerzésére előreláthatóan szeptember vége felé kerül a sor. A súlyos gazdasági viszonyok, a forgalom megcsappanása a MÁV-ot is takarékosságra intik és így csak kismennyiségű talpfa kiírására kerül a sor. Ugyanilyen a helyzet a Duna—Száva— Adria vasútnál is, amelynek talpfaszükséglete jelentéktelen. A talpfapiacon állandó a kereslet és az árak meglehetősen szilárdak. Itt-ott feltűnően és megokolatlanul olcsó ajánlatok is merülnek fel gyenge kezek részéről, amelyek árujukat a viszonyok nyomása alatt önköltségen, vagy még ezen alul is kénytelenek eladni. Csökkent a cukor és sörtermelés. A pénzügyminisztérium most tette közzé a kincstári részesedés alá eső cikkek gyártásáról szóló nyilvántartás adatait, amelyek szerint a most lezárult gyártási kampányban visszaesett úgy a cukor-, mint pedig a sörtermelés. A múlt év szeptember 1-éi kezdődött és az idén június 30-án befejezett kampányban ugyanis a termelt cukor 2.104.107 mázsa volt, vagyis 114.259 mázsával kevesebb, mint az előző évben. A sörtermelés ugyanilyen mértékben esett vissza, mert 148.657 hektoliterrel 276.931 hektoliterre apadt. A fogyasztási adatoknál szembetűnő a cukorkivitel visszaesése. A tavalyi és az idei időszak eredményeit szembeállítva ugyanis kiderül, hogy a cukorkivitel 451.715 mázsával csökkent és csak 761.287 mázsa volt. A sörfogyasztásnál a belföldi piac felvevőképessége gyengült, mert itt a fogyasztás 149.455 hektoliterrel apadt. — A GYOSz és a pénzforgalom korlátozása. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége csütörtökön, — augusztus 6-án —délután fél öt órakor választmányi ülést tart, melyen a pénzforgalom korlátozásával kapcsolatban előállt gazdasági helyzet kerül megvitatásra. — Csehszlovákia Kecskeméten vásárol szilvát. A kecskeméti gyümölcskiviteliben két nap óta Cseh-Szlovákia is szerepel. A vámkonfliktus ellenére három kecskeméti kereskedő a csehszlovákiai piacra almát, illetve szilvát szállít. Cseh-Szlovákiába való gyümölcskivitelünk ennek ellenére természetesen kicsi lesz. Hétfőn huszonnégy vágón gyümölcsöt szállítottak el a kecskeméti pályaudvarról. Budapestre egy vágón almát, más belföldi állomásra egy, Ausztriába egy vagonnal szállítottak. Ausztriába nyolc, Cseh-Szlovákiába kettő, Németországba, Hegyeshalmon át kettő, Szobon át öt, Lengyelországba hét vagon szilvát szállítottak. Paradicsomot Ausztriába egy, Németországba Szobon át egy vagonnal indítottak. A dinnye és minden gyümölcs értékesítésének megkönnyítése végett a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívja a dinnyetermesztő gazdákat és mindazokat, akik bármilyen gyümölcsterméssel rendelkeznek, hogy termésüknek részben belföldi, részben a minőség kiválósága szerint külföldi értékesíthetésének megkönnyítése céljából azonnal jelentsék be a pontos hely és cím megjelölésével termésük fajtáját, menynyiségét a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Kertészeti Osztályához, Debrecen, Hunyadi utca 5. szám alá. Akiknél, vagy ahol egy környéken többeknél nagyobb mennyiségű gyümölcstermés kerülhet eladásra, oda szakképzett csomagolók ládákkal és csomagolóanyaggal együtt fognak kiszállani és a gyümölcsöt helyben veszik át; a kisebb mennyiségeket maguk a termelők adják vasútra. Minden gyümölcsöt a legjobb árt elérhető időben értékesítenek. A termelőt a bejelentés után azonnal tájékoztatja a kamara. Megállott a búza áresése Ma a budapesti terménytőzsdén a búza árhanyatlása megállott. A forgalom — amennyiben annak tényleges nagyságára a hivatalos feljegyzésekből következtetni lehet — ma is az utóbbi napok alatt megszokott keretek között mozgott, mert összesen 34 vagont tett, azonban a kínálat ma nem volt olyan rohamos, mint eddig s így anélkül, hogy a kereslet élénkült volna, mégis megállott az árzuhanás. Hogy várjon csak erre az egy napra-e, vagy most némi nyugalmi időszak következik, azt jóstehetség nélkül nem lehet tudni. De ha ez a kedvezőbb eset következnék is be, vagyis egyelőre nem kellene további árhanyatlástól tartanunk, a valóság akkor is az, hogy újra igen nagy mulasztás történt a búza árával kapcsolatban. És újra igen hosszú idő kell majd hozzá, hogy az elvesztett pozíciót visszaszerezzük, ha ugyan egyáltalában el lehet majd érni komoly árjavulást. A rozs forgalma 7 vagon volt, az ára ma ennek sem módosult. Az árpa árát 2,5 vagonos jelentéktelen forgalom mellett szintén a tegnapi szintnek megfelelően jegyezték, a zab ára ellenben ma is 75 fillérrel lett olcsóbb. A bejelentett eladás ezen a piacon 3 vagon volt. A tengeri feljegyezett forgalma 4,5 vagonra rúgott, feljegyzett árvesztesége pedig 10 fillért ért el. Itt hír szerint meglehetősen nagy készletek nyomják le az árakat. A malmok ma újra apasztották az árakat, most alig van eltérés a finom lisztnek juttatott olcsóbbodás és a kenyérlisztek olcsóbbodása között, mert a két nullás lisztet nullás és a kettes lisztet 1,1 pengővel, a négyest 1,50 pengővel, a hatost egy pengővel és a nyolcas liszt árát 50 fillérrel szállították le. Ellenben meglepő módon felemelték az egyes rozsliszt felső árhatárát 50 fillérrel. S még nagyobb meglepetés, hogy a vidéki kismalmok olyan ármódosítással állottak elő, amely a két nullás és a nullás liszt árát 50—50 fillérrel emeli, a többi, olcsóbb lisztek árát pedig ugyanannyival leszállítja, amely tehát megfelelne a szociális követelményeknek, de egyáltalában nincs arányban a búza árának katasztrofális változásával. Nem ilyen kiegyenlítésre, hanem kiadós árapasztásra van szükség a vidéki malmoknál is, és nagyon különös, hogy azok erre a kötelezettségükre figyelmeztetés nélkül nem jönnek rá.