Budapesti Hírlap, 1932. február (52. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-21 / 42. szám

1931. FEBRUÁR 21. VASÁRNAP B.BL A mai arisztokrata ifjúság Észrevételek Széchenyi Aladár gróf előadására írta SZÉCHENYI KÁROLY gróf A Dunapalota nagytermében pár nappal ez­előtt Széchenyi Aladár gróf tartott előadást Gazdasági problémáink és a történelmi osztály szerepe címmel. A napilapok kivétel nélkül meg­emlékeztek erről a beszédről, melyet jogosan neveztek válasznak Bethlen István gróf február másodikén a Nemzeti Kaszinóban tartott be­szédére. Előadása elején Széchenyi gróf a gaz­dasági Lábaid jelenségeit ismertette, majd pe­dig előadásának második részében, mely alkal­masint jobban megkapta a közönség érdeklődé­sét, Bethlen grófnak válaszolt. Ezzel a válasszal kapcsolatban nem tudom megállani, hogy ég ne kérjem a mélyen tisztelt Főszerkesztő Urat, juttasson helyet a Budapesti Hírlap hasábjain néhány szerény észrevételemnek. Széchenyi gróf megállapítja, hogy a főne­messég törekedjék vezető pozicióra, mert hiszen anyagi helyzete,ezt neki a legújabb időkig lehe­tővé tette. Ezután azt mondja, nem fogadhatja el azonban Bethlennek azt a kijelentését, mely szerint ,sisak a főnemesek hivatottak az ország vezetésért. Ezzel szemben, mint faltan­, megállapítha­tom, hogy Bethlen István ezt nem mondotta, sőt beszédének egész gondolatmenete ezzel egye­nest ellentétben van. Azt kell hinnem, hogy Széchenyi Aladár gróf a beszédnek, melyre ta­lán szándékában állt tárgyilagos formában ref­lektálni, hiteles szövegét nem olvasta el, vagy azt lényegesen félreértette, szemben a jelen volt összes hallgatókkal, akik alig hinném, hogy olyan osztatlan lelkesedéssel fogadták volna a beszédet, ha egy olyan, már magában véve le­hetetlen állítást tartalmazott volna, amit neki a h­tzbeli előadó úr tulajdonít. Széchenyi Aladár a Nemzeti Kaszinóban el­hangzott beszédben a széthúzást fokozó jelensé­get lát. Bethlen gróf beszédének tartalma pedig röviden összefoglalva a következő: Tárgyilagos bírálat a főnemesi osztály, főként pedig anniak fiatalabb nemzedékéről, megállapítja, hogy so­hasem volt inkább szükség arra, hogy minden jó magyar összefogjon és ki, ahogy tud szolgál­jon az országnak, mint ma. Rámutat arra, hogy megváltozott a régi helyzet. Annak idején a fő­­nemesség tagjai gyakran tisztán tradicionális okokból játszottak szerepet a közéletben. Most azonban a főnemesi családok leszármazottjai csakis akkor számíthatnak helyre és elismerésre, ha minden erejükkel igyekeznek, eredményt fel­mutatná a közügy és a haza szolgálatában. Bethlen beszédének hatása nem maradhat el és adja Isten, hogy ne maradjon el azokon, akik méltán találva érezhetik magukat tárgyilagos bírálatától. De akkor, amikor intő szavával for­dul saját osztályának tagjaihoz és felhívja őket válvetett munkára minden magyar, mindnyájunk érdekében, — ebben széthúzásra alkalmas jelen­séget látni nem lehet. Széchényi Aladár azt mondja, elvárható, hogy törekedjenek vezető pozícióra, mert eddig is ré­szük volt benne. Ezt nem így mondanám. Csat­lakozzék inkább Bethlen beszédének értelméhez, hogy jogosan követelhetnek majd pozíciót a köz­életben, de nem azért, ami volt, hanem azért, amit a jövőben fognak felmutathatni, ha min­den rendelkezésükre álló erejükkel szolgálják a jó ügyet és abban nemcsak fáradt szófecsér­­lést, de komoly eredményt tudnak a nemzetnek nyújtani. Akkor ítéljen a nemzet, hogy van-e még reájuk szükség. Aki ezen feltételeknek meg nem felel, az ne is számítson méltánylásra a közvéleményben. Távol áll tőlem, hogy meg akarjam védeni Bethlen beszédét olyanokkal szemben, akik az­zal talán nem értenek egyet. De a főnemesség jövőjét illetően a közéletben, nézetem szerint, aranyigazságokat mondott és magam is tagja lévén a fiatalabb nemzedéknek, kötelességemnek tartom, hogy lehetőségeimhez képest próbáljam megakadályozni azt, hogy bárki is nagy nyilvá­nosság előtt a Nemzeti Kaszinóban elhangzott teszed tartalmát téves színezetben­­tüntesse fel. Széchényi Aladár azután osztályának fiatalabb generációit állítja pellengérre és túlhaladva Bethlen gróf tárgyilagosságán, kijelenti, hogy ebben is csak magában a bírálatban ad neki igazat, de ő jobban kidomborította volna a fia­talabb korosztályok alsóbbrendűségét. Megala­pítja, hogy a közélet terén csak a saját korosz­tályát látja, kevés kivétellel. Nyilván elkerülte figyelmét az, hogy, ha a képviselőház tagjainak igen tisztelt­ névsorát végignézzük, az előző évek­kel szemben ebből a szempontból javuló irány­zatot lehet észlelni. Azt mondja továbbá, hogy legalább a várme­gyei életben működjenek közre, vagy ha azt sem, úgy legalább a jótékonyság terén. Ő eleve a legcsekélyebb jóindulatot sem felté­telezi saját osztályának neveltjeiről és egyes el­szomorító példákból általánosít. Megfeledkezik arról, hogy minden hibájuk és mulasztásuk mel­lett talán a körülmények is kissé hozzájárultak ahhoz, hogy a fiatalabb korosztályok távol ma­radtak a közéleti szerepléstől. Mindenekelőtt a harmincéves korhatár. Ez úgy a politikai, mint a vármegyei életre egyaránt korlátot állít. Aztán itt van a kérdés anyagi háttere is. Nem beszélek arról a kevés számú latifundiumról, melyeknek tulajdonosai azért mentek tönkre és állanak el­árverezés előtt, mert nemtörődömség, szakérte­lem teljes hiánya jellemezte gazdálkodá­sukat, most azoknak a nagy átlagáról szó­lok, akik minden igyekezetük dacára sem tud­ták elkerülni azt a sorsot, mely rangkülönbség nélkül utolérte a magyar földbirtokos osztályt. Úgy hiszem, hogy a létért, vagy nem létért foly­tatott küzdelem is bénítóan hatott sokakra és el­vonta őket a közéleti szerepléstől. Mulasztá­saikért hozzuk fel ezt a csekélységet mentségül és írjuk talán le annak egy kevés hányadát. Ismerek egy nagy hitbizományt, melynek tulajdonosa, ha nem is lép feltűnően a po­rondra, mégis nagy munkát végzett, mert fenn­tartotta megrázkódtatásmentesen birtokait és így munkatársai kereseti lehetőségének épségét. Komoly eredményt ért el közgazdasági téren is, mert például egyik vállalatában állítják elő azt a kedvelt élelmicikket, mely azelőtt nagy tömegekben jött be Csehországból és mely árut sikerült majdnem teljesen kiszorítania a magyar piacról. Ugyanennek a hitbizománynak tulaj­donosa évente százezreket ad jótékony célra és azt hiszem, sokaknak érdeke az ő anyagi épség­ben maradása. Ha Széchenyi Aladár szigorú bírálatának e fázisában is odatette volna a vételek­ szét, úgy tárgyilagosságát jobban meg­őrizte volna. Mindent összefoglalva, kénytelen vagyok őszinte sajnálattal megállapítani, hogy Szé­chenyi Aladár Bethlen gróf beszédét legalább is alaposan félreértette és a fiatalabb generációk rovására a saját korosztályának érdemeit emelt­ em ki. A közhangulat úgyis ez előbbiek ellen van, sajnos, gyakran jogosan, de az ilyenfajta bírá­latnak javító hatása nem szokott lenni és min­denesetre csa­k fokozza iránta az ellenszenvet­­így őnagyméltósága saját maga növeli azt az űrt és széthúzást, melytől egyébként úgy tart. 5 Válogathat Európa rádióműsorában! A külföldet már meghódította a most meg­jelent magyar gyártmányú­­ AUTOSKÁLÁS TELEMEN 240 egyenáramú és váltóáramú tökéletes Európavevő készülék. A városok, illetve adóállomások nevei világszabadalma­­zott autoskáláján rögzíthetők. Egy kézmoz­dulattal szabályozható. Kedvező fizetési feltételek ! Közelebbi ismertetést, vagy vételkényszer nélküli bemutatást kérjen Budapesten ! T­elefon ■ Audion Vill. Váll., Nagymező utca 31. 113—75 Dr. Bontha és Gönczi, Baross-ter 1. 318—61 Chmora László, Ferenciek­ tere 2 836—61 Dénes Testvérek, Teréz-körút 26 135—76 Halmos Aladár, Horthy Miklós-út 46. 585—77 H­istein Zsigmond, Bálv­ny-utca 1. 802—30 Kammer és Társa Vilmos császár-út 5. 269—42 Telefon , Kammer és Társa, Erzsébet-körút 54 354— 16 Maraítz Frigyes, József-körút 37. 340—28 Márton Pál, Városház­ utca 1. 891—16 Palace Rádió, Rákóc­i út 47. 406—07 Rózsavölgyi és társa, Szervita tér 5. 820—81 Vigadó Rádió, Vigadó­ utca 1. 813 -08 Vidéken a Békéscsaba, Motor Bt. Debrecen: Soltész László. Eger: Lusztig Sándor. Gyöngyös: Andrássy és Vi­czona. Győr: Sugár Árpád. Jászberény: Szekonya Lajos. Kaposvár: Dunántúli Gépáru­ház. Miskolc: Fazekas Dezső. Nagykanizsa: Szabó Antal. Nyíregyháza: Liskány László. Pécs: Neidhard J. Sopron: Drach Jenő. Szeged: Deutsch Albert. Szeged: Kelemen Márton. Szentes: Weinberger Gábor. Székesfehérvár: Nagy Lajos. Szolnok: Appel Viktor. Szombathely: Berger és T­sa. Zalaegerszeg: Polgár Endre. Az ügyvédi kamara az OHB ellen Pap József dr.-t hatodszor választották a kamara elnökévé Egyhangúlag elfogadták Lévy Béla indítványát, amely a kény­szeregyezségi ügyekben az ügyvédség számára nyitó új munka­területr­ől szót Szombaton reggel 3 óra tájban fejezték be az Ügyvédi Kamarai választások során leadott szavazatokat és állapították meg az új tisztikar névsorát. Elnök lett Pap József, elnökhelyet­tesek Baracs Marcel és Kövess Béla. Főtitkár Blaumer Mór, titkárok Szegő Ferenc, Vekerdy Géza. Ügyészek Melczer István, Grünhut Ármin, Gerlóczy Endre. Pénztárosok vitéz Pétery Ala­dár és Lukács Imre. A választmány tagjai: Ba­ján Ferenc, Bartók Ferenc, Bálint Artúr, Bene Sándor, Berend Béla, Bernhardt Miksa, petkói Biró László, Buda Ernő, vitéz Botond Béla, Brüll Dániel, Csillag Aladár, Erdélyi Sándor, Erödi-Harrach Tihamér, Gadi Jenő, Gál Jenő, Gyulai­ Noé Hugó, Háy Elek, Hódy János, Ka­dosa Marcel, Káldor Imre, Kertész Adolf, Ki­rály Ferenc, Kórody István, Lovas József, Lu­kács Bernát, Márton Imre, vitéz Mátyásfalvy End­, Mezey Sándor, Miklós Gyula, Nagy Emil, vitéz Árvátfalvy Nagy István, Oswarth Ferenc, Pajor Rezső, Pályi Gyula, Perényi Zsigmond, Pető Ernő, Proszwimmer Ferenc Béla, Rendi Sándor, Ribáry Géza, Rupert Rezső, Simon Mihály Pál, Spett Elek, Szalay Zoltán, Szathmáry Ferenc, Teller Miksa, Vadász Béla, Vályi Lajos, Várkonyi Kálmán. A 3178 budapesti ügyvéd közül összesen 2906-an sza­vaztak le. Ezt az eredményt a kamara mai közgyűlé­sén hirdették ki. Pap József dr. abból az alkalomból, hogy a közgyűlés most hatodszor választja meg őt a kamara elnökéül, hosszabb beszéd keretében je­lölte meg azokat a teendőket, amelyek a ka­mara vezetőségének és választmányának a mos­tani nehéz időkben elsőrendű feladatai lesznek. A kamara vezetősége minden energiájával azon lesz, hogy az ügyvédekre bántó és sértő törvé­nyes intézkedéseket már a legközelebbi jövőben megváltoztassa. Lévy Béla dr. terjesztett elő ezután egy in­dítványt. Most arról van szó, hogy a kényszer­­egyességi eljárásban az ügyvédség nagyobb mű­ködési körhöz jusson. Tárgyalások kezdődtek abban az irányban, hogy a kényszeregyesség ügyekre vonatkozó tárgyalásoknál az elnöki tisztségeket ügyvédek láthassák el, megfelelő dí­jazás ellenében. Régebben a csődtörvény kereté­ben az ügyvédnek sokkal jelentősebb szerep ju­tott. Kísérletképpen hozták be a kényszeregyes­ ség intézményét, amely azután állandósult. A kényszeregyességi jog területén azután nagy tér­foglalások következtek be: a pénzintézetek fize­tésképtelensége ügyeit jóformán teljességgel el­vonták az ügyvédek elől. Most az igazságügy­­miniszter is belátta, hogy a fizetésképtelenségi ügyek lebonyolításánál mennyire fontos és hasz­nos működést fejthetnek ki az ügyvédek, amely­­ivel a bíróság munkáját jelentékenyen meg­könnyíthetik. Amikor arról esett szó, hogy az ügyvédség a kényszeregyességi eljárás során újabb működési területhez jusson, sajátságos, éppen a kereskedelmi és iparkamara fejtett ki ez ellen legnagyobb és igen éles ellen­állást. In­dítványozza, hogy az Ügyvédi Kamara közgyű­­lse üdvözölje azt a kezdeményező lépést, amely­­iyel az ügyvédség számára egy új munkaterület nyílnék meg a kényszeregyességi ügyek elinté­­zésénél. Kívánja, hogy a magyar ügyvédség tel­jes szolidaritással lépjen fel annak érdekében, hogy mihamarább nyessék le a fizetésképtelen­ségi jogból azt, ami abban teljesen felesleges. Lévy Béla dr. beszéde közben az ügyvédek élénk és hangos tüntetést rendeztek az Országos Hitelvédőegylet ellen, amely intézmény néhány esztendő óta jóformán teljesen kisajátította a kényszeregyességi ügyek elintézését és tevékeny­­ségével az ügyvédek működési területét meg­csonkította A közgyűlés Lévy dr. indítványát egyhangú­lag elfogadta. Az ír választáson a köztársaságiak vezetnek LONDON, febr. 20. Az ír szabadállambeli választások eddig ismert eredménye a következő: Kormánypárt 45, republikánus párt 61, szo­cialisták 9, farmerpárt 4, egyebek 11 mandá­tum. Még 23 választás eredményének a meg­állapítása van hátra. Mielőtt levelét a gyűjtőszekrénybe dobja, nézze meg, van-e rajta cím és elegendő bélyeg. Illatead Lip­p­a lőcsei ** Közelebbi fel­csei Tavaszi Vásár 1932. Mintavdsdr március 12-ig« felvilágosítást nyújt útiköltségre, lakásra, ked­vezményes utazásra vonatkozólag a tiszteletbeli képviselőt Duhrauez Ott* Igazgató, V. , Teréz-körút 46. u­. — Telején 289 — 81, naponként 15 óráig, szombaton 12 óráig. — Jelentkezés a külön* _____________________vonatra február 7 ig Nagy Műszaki Vásár és Építészeti Vásár március 18-i Sportcikkvásár és Bútorrénkr március 10-ig. Textilvásár március 9 ig.

Next