Budapesti Hírlap, 1932. február (52. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-02 / 26. szám

* B.H. 1932. FEBRUÁR 2. KEDD Maurice Paléologne hódolata Erzsébet királyné és Magyarország előtt A nagy francia politikus és író szenzációs magyarbarát beszéde PÁRIZS, febr. 1. : IS tavaszai nagy szenzációja lesz a francia könyvpiacnak. Maurice Paléologne, a volt nagy­követ és utolérhetetlen emlékiratíró Erzsébet­­királynéról szóló könyvvel lepi meg a közönsé­get. A könyv anyagának legnagyobb rész­ét Pa­­leologna részben személyes értesülésekből, rész­ben kiadatlan levéltári anyagból merítette. Mó­­­dunkbait volt beletekinteni a könyv egyik fejezetébe, amely Erzsébet királyné fiatal korával és házasságával foglalkozik egészen 1867-ig. Pastologna egy nagy író művésze­tével jellemzi Erzsébet királyné gyermekko­rit a müncheni udvarban, csodálatos szép­ségét, amely mindenkit megbűvölt, majd áttér a férjhezmenetelére. 1853 augusztus havában szenvedélyes és bájos idill után Ferenc József aki ekkor mindössze huszonhárom éves volt, megnyeri Erzsébet kezét. Házasélete legjobb auspiciuraok mellett kezdődött; a fiatal császárné sugárzott a boldogságtól. Ferenc József is val­­ósággal felszabadult. A császár egészen addig erélyes anyja, Zsófia nagy­hercegnő szigorú fe­gyelme alatt élt. Elnyomottnak érezte magát és e miatt tartózkodónak, sőt nem egyszer barát­ságtalannak mutatkozott. De a házassága mintha teljesen kicserélte volna. Többek között Lipót, belga király is észreveszi a változást.­­ — El se hinné az ember, milyen nyájas és jó­kedvű ember lett belőle! — mondja valakinek. A fiatal császárné már házassága első évében kissé meghökkentette a bécsi udvart független és egyéni modorával­. V. Károly és II. Fülöp óta a bécsi udvar megőrizte a spanyol etikett szigorú és fenkölt hagyományát. Erzsébet császárné a hofburgbeli fogadásokon állandóan áthágta az előírást. Több alkalommal a Práterből vissza­jö­vet, megállította a kocsiját a G­rabénen és kíséret nélkül sétált a polgárok között. Az is előfordult, hogy belépett valamelyik divatáruüzletbe és maga tárgyalt a segédekkel. Paléologne szerint hamar Erzsébetellenes klikk alakult ki a bécsi Burgban; a klikk feje maga Zsófia kir. hercegnő, a császár anyja volt. Csendes intrikák szövődtek, amelyek néha hangos és kínos jelenetekben tör­tek felszínre. 1856 július 12-én megszületett má­sodik leánya, akit Magyarország szent királya, István feleségének az emlékére Gizellának ke­reszteltek. Ezután komolyabb évek következnek. Hogy ellensúlyozzák az óvatos, de veszedelmes táma­dásokat, amelyeket Viktor Emmnvel félelmes kül­politikai taktikusa Cavour Ausztria ellen intéz, a császári pár a béke érdekében, öt hónapot Ve­lencében és Milánóban tölt, ahol igyekszenek el­simítani az ellentéteket, lecsillapítani az erőre kapó felsőolaszországi nemzeti mozgalmat, 1867 tavaszán térnek vissza Bécsbe. Erzsébet császárné hű segítőtársa volt császári férjének. Ugyanebben az évben nevezetes esemény történik az életében: férjével együtt Pestre jön és egy csapásra meg­szereti a magyarokat. Paleologue könyvében nyugati író tollából olvassuk azt a nálunk meggyökerezett felfogást, a hogy Erzsébet királyné szenvedélyes rokon­­szenvvel viseltetett a magyarság iránt. Amint a kitűnő francia író mondja: „Amióta a trónra lépett, alig titkolt előszeretettel viseltetik a ma­gyarok iránt; szereti, hogy szeretik a független­séget, hogy fölényesek és bátrak, féktelenek, romantikusak és költők, és szereti elragadó mu­zsikájukat, egész történetüknek heroikus és cso­dálatos vonalát — óh, mennyire otthon érzi ma­gát közöttük! És mennyivel jobban szereti őket a lelke mélyén — germán népeinél.** Rendkívül érdekes a nagy francia politikus és író őszinte és meleg rokonszenve Magyaror­szág iránt, amelyet nem győz hangoztatni Kosuthot és Klapn­át a század legnagyobb embe­rei közé sorozza és mikor Erzsébet királynét ma­­gasztalja, mindig van egy meleg, gyöngéd szava Magyarország iránt. Paléologne a komoly törté­netíró tárgyilagosságával megállapítja, hogy Erzsébet királyné tapintatának, női bájának mi­lyen nagy része van az 1867-es kiegyezés létre­jöttében. Deák Ferenc és Andrássy Gyula „a mi szép gon­dviselésü­nknek” nevezték a császárnét, aki rövidesen királyné lett. „1867 június 28-án — írja Paléologne — nagy pompával Pesten a császári házaspárat Magyarország királyává és királynőjévé koronázták. Hozsánna! A rabszol­gaság századai befejeződtek! Az apostoli ki­rályság feltámadt! Szent István és Szent László dicsőséges korszaka újra visszatér!... A ma­gyarok lelkesedése minden képzeletet felülmúl. Bár Erzsébet királyné nem kedvelte a hivatalos ünnepélyeket, mélyen meghatja, hogy főképpen őt ünnepli a tömeg. Az éljen a királyt állandóan túlharsogja az „Éljen Erzsébetét. (Ez magyarul van Paléologue szövegében.) Egy szemtanú így emlékezik meg Erzsébet királynéról: „Fehér és kék virágokkal, a bajor színekkel díszített emel­vényen állt. Sohasem láttam még ilyen szépnek Ragyogó fejéke alatt márványszerűen sápadt volt és sötét szemeinek különös mozdulatlansága tragikus kifejezést kölcsönzött arcának**. Ez az év volt élete legszebb emléke, legna­gyobb diadala. Ekkor harmincéves volt Még március vége előtt meglesz a gazdasági válságból kivezető út Amerika, Németország és Olaszország megállították az árlemorzsolódást PÁRIZS, febr. 1. Lucien Henniet a Petit Parisien-ben igen optimista és bizakodó hangon nyilatkozik abban a kérdésben, vájjon várható-e a közejövőben a világ gazdasági válságánál a csökkenése. Ro­mién azonban egyidejűen óva int mindenkit attól, hogy csodákat várjon. Nézete szerint még március 31-ik­e előtt megtalálják a mai gazda­sági válságból kivezető utat. Fokozatosan meg fog szűnni a ma tapasztalható bizalmatlanság és a kereskedelmi élet általánosan jelentkező tartózkodása. Minden jel arra mutat, hogy Amerikában, Németországban és Olaszország­ba­n sikerült megállaenti az általános árlemorzso­lódást. Anglia valutája értékének csökkentése által alkalmazkodott ehhez az árreflációhoz. Franciaország is minden erejével arra törekszik, hogy árait a lecsökkentett színvonalhoz alkal­mazza és ebből a törekvésből származik a Fran­ciaországban is mindinkább teret nyerő általá­nos nyomor. Scotus Via­tor megváltja, hogy egyetlen komoly megoldás — a régi országhatár BUKAREST, febr. 1. A szélsőnacionalista U­niversul egyik leg­utóbbi vezető cikkében éles támadást intéz a nemzeti parasztpárt, főleg pedig az erdélyi ro­mán politikusok ellen. Scotus Viator, aki haj­dan a nagyromán törekvések pártfogó barátja és a magyarok erős ellensége volt, nemrégiben Kolozsvárott tartózkodott s nyilván az ott Ma­­ni­ék táborából szerzett információk alapján cikket írt az Esprit International című folyó­iratba- Scotus Viator ezt írja: — A magam részéről nem habozom azt állí­tani, hogy ha eltekintünk a mai új országhatá­roktól, az egyetlen komoly megoldás a régi ha­tárokhoz való visszatérés lenne. Sir Goode előadása a háborút ellenző Tiszáról és Magyarországról LONDON, febr. 1. Sir William Goode, a londoni Morley Collegé­ben hosszabb előadást tartott M­agyarországról. Megemlítette, hogy a világháború kitörésekor Tisza István gróf miniszterelnök ellem­ezte a hadüzenetet, de tehetetlen volt a dualisztikus alkotmány határozmányaival szemben. A ma­gyar fajt csak teljes kiirtással lehetne elnemzet­­leníteni, amire még az úgynevezett európai béke érdekében sem gondol senki. Az európai állam­férfiak azt ajánlják a magyaroknak, hogy ápol­ják a jobb viszonyt szomszédaikkal De meg tudna-e barátkozni az angol hazafi a franciák­­kal, ha három és félmillió anigol volva kénytelen saját akarata ellenére francia uralom alatt élni? A trianoni és saint-germainei békék kétségkívül megszilárdították a gazdasági nacionalizmust és az egyes országok teljes gazdasági elszigetelődé­sét. Modern ország maga akar termelni mindent, amire a háborúban szüksége lehet, az élelmi­szerektől a repülőgépalkatrészekig. A leszerelőkonferencia kedden feltétlenül összeül Apponyi és Táncos magyar megbízottak megérkeztek Genfbe GENF, febr. 1. A leszerelési konferencai — mint ma a külön­féle elnapolási híresztelésekkel szemben határo­zottan kijelentik — kedden délután fél ötkor összeül. Az ülést azért tart­ják délután, hogy Amerikának is lehetővé tegyék Henderson elnök beszédének meghallgatását, amelyet rádión köz­vetítenek. A magyar főmegbízottak GENF, febr. L Apponyi Albert gróf, a leszerelési értekezletre kiküldött magyar főmegbízott feleségével meg­érkezett, vele érkezett Tánczos Gábor lovassági tábornok főmegbízott-helyettes. A kisantant hétfőn megbeszélte a „közös irányel­veket*" PRÁGA, febr. 1. A Cseh Táviratű­ Iroda jelenti Genfből. A kisantant külügyminiszterei hétfőn Montreux­­ban együttes értekezleten megvitatták azokat az irányelveket, amelyeket a genfi leszerelési érte­kezlet folyamán követnek. „A keresztény lelkiismeret a béke revízióját követeli*4 LONDON, febr. 1. Genfből jelentik: A yorki értele a genfi szé­kesegyházban az általános leszerelési konferen­cia megnyitása (Akaiméval tartott istentisztele­ten mondott egyházi szónoklatában a követke­zőket mondotta: —■ Eljöhet az idő, amidőn a keresztény lelki­­ismert a bél,-‘-szerzőáésik revízióját fogja köve­telni. E szerződések egyike szokássa különösen sérti a keresztény lelkiismeretet. Ez pedig az a szakasz, amely a világháború kitörésének egész erkölcsi bűnösségét a hadviselők egyik csoport­jára hárítja. Ha az evangélium szelleme vezérel bennünket, akkor a háborús bűnösség szakaszát törölni kell éppen azoknak, akik azt megszöve­gezték. A Volonté megállapítja, hogy a legyőzöttek sokkal kevesebbet költenek fegyverkezésre PÁRIZS, febr. 1. A leszerelési értekezlet küszöbén a Volonté a következőket írja: Hiába hangzanak el a leg­szebb beszédek a nélkülözhetetlenül szükséges biztonságr­ól, az eddig már végrehajtott csök­kentésekről, a korábban hozott áldozatokról: mindez nem változtat azon a szembeszökő té­nyen, hogy Franciaország, Olaszország, Amerika és Anglia ma jóval többet , Németország, Auszt­ria és Magyarország pedig hasonlíthatatlanul kevesebbet költ katonai kiadásokra, mint a vi­lágháború előtt. riLien­ ŐMi újSÁG Kölcsön ad í.ííífzJífeS Palugyai SZŰCS SISIm nSettl20, m A budapesti országos titokgyűlés A Pro Christo Diákszövetség negyed* sz­zados jubileuma A Magyar Diákok Pro Cristo Szövete­ vasárnap este rendezte fennállásának huszon*­ötéves jubileumát a Vasúti és Hajózási Clubj Csengery­ utcai épületének nagytermében­. A közönség egészen megtöltötte a termet, köztük az ifjúsági mozgalmak igen sok vezető embere is­ jelen volt, köztük: Deák János dr., a soproni evan­­gélikus hittudományi kar professzora, Pongrácz József dr., a pápai református főiskola igazgatója, Szabó Imre, a budapesti református egyházmegye esperese, vitéz Csia Sándor dr., a MÁV igazgatóság főorvosa, B. Pap István budapesti református teo­lógiai tanár és sokan mások. Viktor János dr., a budapesti református teológiai akadémia tanára nyitotta meg az ünnepet, igen meleg szavakkal. Indíványára a negyedszázad előtti­ visegrádi első diákgyűlés s vele a mozgalom meg­szervezőit, Forgács Gyula sárospataki református lelkészt, Sulkoviski Viktorné hercegné, továbbá a­ Keresztény Diákok Világszövetségének vezetőségét táviratnak köszöntötték. Az üdvözlések sorát a Kér. Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetségének elnöke, Tóth Miklós dr. kú­riai bíró vezette be, majd özvegy Misley Sándorné dr.-né a Kér. Leányegyesületek Nemzeti Szövetsége részéről, Kulifay Gyula a Bethlen Gábor Kör és az Protestáns Diákszövetség, Kádár Mihály dr. főor­vos a Magyar Református Diákok Soli Deo Glóriát Szövetsége nevében, vitéz Kendek Gusztáv a Fő­iskolai Luther Szövetség, Sallay István a Bethániai Egyesület képviseletében beszélt, majd tapsok köz­­ben állott elő egy magyar földön tartózkodó finn vangélikus lelkész, P. Viljaanen éa — Zdszkaliczky Pál budapesti evangélikus segédlelkész tolmácsolás­­ával­­ üdvözölte a jubiláló magyar diákokat. Az amerikai, a finn, az osztrák is a jugoszláv diákszö­­vetségek megbízásából szólt. Az üdvözlőbeszédek és Viktor professzor válaszai után Sonkoly István, a budai zeneakadémia tanárt játszott hegedűn Pugnani- és Hubay-műveket, Sze­keres Kálmán zongorakíséretével. Az ünnepi beszédet szintén Viktor János dr. tartotta. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a­ szövetség az elmúlt negyedszázad alatt minden tagját segítette lelki életének kifejlődésében és felmutatta nekik az eszmények eszményét„ Krisztust“. A volt tagok ma talán szomorúan állapítják meg, hogy nem tudtak azokká lenni, akikké szerettek volna és mégis hálásak azért, hogy annak idején ez a mozgalom belemarkolt az életükbe, mert egészen soha nem fordulhat­nak el attól, mert az mindig vijra hívogatja és biztatja őket. — Ez a mozgalom igyekezett gazdagabbá, szebbé és igazabbá tenni a magyar nemzet sor­sát is, megtanított egy újfajta hazaszeretetre, rávezetett bennünket diákmivoltunkból folyó kö­telességeink tudatára: a szolgálat útját állította elénk, s minden előnyt, mint felelős megbíza­tást tüntetett föl. ■— Mindig szívesen nyerütkn ösztönzést más felekezetek tagjaitól, — folytatta Victor János, — s az életben is mások értékeit megbecsülni tanultuk. Sajátos missziói tudat is fűtötte a moz­galmat, előttünk lebegett, mint nagy bizonyos­ság nemzetünk küldetése, hogy az evangélius fáklyáját emelje olyan magasra, hogy az túl sugározzák a ország határain, s eeket a hatáso­kat a világháború és a utána következő idők sa hiúsíthatták meg.­­ De a világkapcsolatok kiépítésében is igen sokat igyekezett végezni a szövetség, megtalál­tuk minden nemzet kötelékében azokat, akikkel lélekben együtt vagyunk. Victor János dr. ünnepi beszédei után Pálffy Mária operaáriákat énekelt, Schulek Imre zon­gorakíséretével ,végül Podmaniczky Pál báró dr., a soproni evangélikus hittudományi egye­temi fakultás dékánja tartott befejező állítatott. Vasárnap délelőtt minden budapesti protes­táns templomban megemlékeztek a jubiláló diák­szövetségről, s a Kálvin-téri templomban Kovassa László dr. püspök méltatta a szövetség mun­káját Hétfőn délelőtt folytatódott az országos diákkonferencia, amelyen Foss Vince dr. a legutóbb kecskeméti papnak meghívott enyingi református lelkész „Örök győzelem az emberi­ség életében** címmel, majd pedig Pierre Maury, a Keresztény Diákok Világszövetségének tit­kára, a francia mozgalom volt elnöke „Örök győzelem az­egény életében" címmel tartott elő­­adást Délután Vargha Tamás kunszentmiklósi református lelkész beszélt „Az imádság értelme" címmel; esti áhítatott Kertész Dániel tartott kedden délelőtt fél tizenegy órakor, ugyan­csak a Család­ utcai református imateremben ke­rül sor Kapi Béla dr. dunántúli evangélikus püspök és Ravasz László dr. dunamelléki refor­mátus püspök előadásaira. Kapi püspök „Mit vár a társadalom az ifjúságtól", Ravasz püspök „Mit vár az ifjúság a társadalomtól" címmel beszél, a délutáni előadást Szörnyi Sándor, a ceglédi gimnázium igazgatója, este a zárógyűlé­sen Vidor János dr. szólalnak fel A délelőtti és délutáni előadásokon bárki résztvehet

Next