Budapesti Hírlap, 1932. február (52. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-02 / 26. szám
* B.H. 1932. FEBRUÁR 2. KEDD Maurice Paléologne hódolata Erzsébet királyné és Magyarország előtt A nagy francia politikus és író szenzációs magyarbarát beszéde PÁRIZS, febr. 1. : IS tavaszai nagy szenzációja lesz a francia könyvpiacnak. Maurice Paléologne, a volt nagykövet és utolérhetetlen emlékiratíró Erzsébetkirálynéról szóló könyvvel lepi meg a közönséget. A könyv anyagának legnagyobb részét Paleologna részben személyes értesülésekből, részben kiadatlan levéltári anyagból merítette. Módunkbait volt beletekinteni a könyv egyik fejezetébe, amely Erzsébet királyné fiatal korával és házasságával foglalkozik egészen 1867-ig. Pastologna egy nagy író művészetével jellemzi Erzsébet királyné gyermekkorit a müncheni udvarban, csodálatos szépségét, amely mindenkit megbűvölt, majd áttér a férjhezmenetelére. 1853 augusztus havában szenvedélyes és bájos idill után Ferenc József aki ekkor mindössze huszonhárom éves volt, megnyeri Erzsébet kezét. Házasélete legjobb auspiciuraok mellett kezdődött; a fiatal császárné sugárzott a boldogságtól. Ferenc József is valósággal felszabadult. A császár egészen addig erélyes anyja, Zsófia nagyhercegnő szigorú fegyelme alatt élt. Elnyomottnak érezte magát és e miatt tartózkodónak, sőt nem egyszer barátságtalannak mutatkozott. De a házassága mintha teljesen kicserélte volna. Többek között Lipót, belga király is észreveszi a változást. — El se hinné az ember, milyen nyájas és jókedvű ember lett belőle! — mondja valakinek. A fiatal császárné már házassága első évében kissé meghökkentette a bécsi udvart független és egyéni modorával. V. Károly és II. Fülöp óta a bécsi udvar megőrizte a spanyol etikett szigorú és fenkölt hagyományát. Erzsébet császárné a hofburgbeli fogadásokon állandóan áthágta az előírást. Több alkalommal a Práterből visszajövet, megállította a kocsiját a Grabénen és kíséret nélkül sétált a polgárok között. Az is előfordult, hogy belépett valamelyik divatáruüzletbe és maga tárgyalt a segédekkel. Paléologne szerint hamar Erzsébetellenes klikk alakult ki a bécsi Burgban; a klikk feje maga Zsófia kir. hercegnő, a császár anyja volt. Csendes intrikák szövődtek, amelyek néha hangos és kínos jelenetekben törtek felszínre. 1856 július 12-én megszületett második leánya, akit Magyarország szent királya, István feleségének az emlékére Gizellának kereszteltek. Ezután komolyabb évek következnek. Hogy ellensúlyozzák az óvatos, de veszedelmes támadásokat, amelyeket Viktor Emmnvel félelmes külpolitikai taktikusa Cavour Ausztria ellen intéz, a császári pár a béke érdekében, öt hónapot Velencében és Milánóban tölt, ahol igyekszenek elsimítani az ellentéteket, lecsillapítani az erőre kapó felsőolaszországi nemzeti mozgalmat, 1867 tavaszán térnek vissza Bécsbe. Erzsébet császárné hű segítőtársa volt császári férjének. Ugyanebben az évben nevezetes esemény történik az életében: férjével együtt Pestre jön és egy csapásra megszereti a magyarokat. Paleologue könyvében nyugati író tollából olvassuk azt a nálunk meggyökerezett felfogást, a hogy Erzsébet királyné szenvedélyes rokonszenvvel viseltetett a magyarság iránt. Amint a kitűnő francia író mondja: „Amióta a trónra lépett, alig titkolt előszeretettel viseltetik a magyarok iránt; szereti, hogy szeretik a függetlenséget, hogy fölényesek és bátrak, féktelenek, romantikusak és költők, és szereti elragadó muzsikájukat, egész történetüknek heroikus és csodálatos vonalát — óh, mennyire otthon érzi magát közöttük! És mennyivel jobban szereti őket a lelke mélyén — germán népeinél.** Rendkívül érdekes a nagy francia politikus és író őszinte és meleg rokonszenve Magyarország iránt, amelyet nem győz hangoztatni Kosuthot és Klapnát a század legnagyobb emberei közé sorozza és mikor Erzsébet királynét magasztalja, mindig van egy meleg, gyöngéd szava Magyarország iránt. Paléologne a komoly történetíró tárgyilagosságával megállapítja, hogy Erzsébet királyné tapintatának, női bájának milyen nagy része van az 1867-es kiegyezés létrejöttében. Deák Ferenc és Andrássy Gyula „a mi szép gondviselésünknek” nevezték a császárnét, aki rövidesen királyné lett. „1867 június 28-án — írja Paléologne — nagy pompával Pesten a császári házaspárat Magyarország királyává és királynőjévé koronázták. Hozsánna! A rabszolgaság századai befejeződtek! Az apostoli királyság feltámadt! Szent István és Szent László dicsőséges korszaka újra visszatér!... A magyarok lelkesedése minden képzeletet felülmúl. Bár Erzsébet királyné nem kedvelte a hivatalos ünnepélyeket, mélyen meghatja, hogy főképpen őt ünnepli a tömeg. Az éljen a királyt állandóan túlharsogja az „Éljen Erzsébetét. (Ez magyarul van Paléologue szövegében.) Egy szemtanú így emlékezik meg Erzsébet királynéról: „Fehér és kék virágokkal, a bajor színekkel díszített emelvényen állt. Sohasem láttam még ilyen szépnek Ragyogó fejéke alatt márványszerűen sápadt volt és sötét szemeinek különös mozdulatlansága tragikus kifejezést kölcsönzött arcának**. Ez az év volt élete legszebb emléke, legnagyobb diadala. Ekkor harmincéves volt Még március vége előtt meglesz a gazdasági válságból kivezető út Amerika, Németország és Olaszország megállították az árlemorzsolódást PÁRIZS, febr. 1. Lucien Henniet a Petit Parisien-ben igen optimista és bizakodó hangon nyilatkozik abban a kérdésben, vájjon várható-e a közejövőben a világ gazdasági válságánál a csökkenése. Romién azonban egyidejűen óva int mindenkit attól, hogy csodákat várjon. Nézete szerint még március 31-ike előtt megtalálják a mai gazdasági válságból kivezető utat. Fokozatosan meg fog szűnni a ma tapasztalható bizalmatlanság és a kereskedelmi élet általánosan jelentkező tartózkodása. Minden jel arra mutat, hogy Amerikában, Németországban és Olaszországban sikerült megállaenti az általános árlemorzsolódást. Anglia valutája értékének csökkentése által alkalmazkodott ehhez az árreflációhoz. Franciaország is minden erejével arra törekszik, hogy árait a lecsökkentett színvonalhoz alkalmazza és ebből a törekvésből származik a Franciaországban is mindinkább teret nyerő általános nyomor. Scotus Viator megváltja, hogy egyetlen komoly megoldás — a régi országhatár BUKAREST, febr. 1. A szélsőnacionalista Universul egyik legutóbbi vezető cikkében éles támadást intéz a nemzeti parasztpárt, főleg pedig az erdélyi román politikusok ellen. Scotus Viator, aki hajdan a nagyromán törekvések pártfogó barátja és a magyarok erős ellensége volt, nemrégiben Kolozsvárott tartózkodott s nyilván az ott Maniék táborából szerzett információk alapján cikket írt az Esprit International című folyóiratba- Scotus Viator ezt írja: — A magam részéről nem habozom azt állítani, hogy ha eltekintünk a mai új országhatároktól, az egyetlen komoly megoldás a régi határokhoz való visszatérés lenne. Sir Goode előadása a háborút ellenző Tiszáról és Magyarországról LONDON, febr. 1. Sir William Goode, a londoni Morley Collegében hosszabb előadást tartott Magyarországról. Megemlítette, hogy a világháború kitörésekor Tisza István gróf miniszterelnök ellemezte a hadüzenetet, de tehetetlen volt a dualisztikus alkotmány határozmányaival szemben. A magyar fajt csak teljes kiirtással lehetne elnemzetleníteni, amire még az úgynevezett európai béke érdekében sem gondol senki. Az európai államférfiak azt ajánlják a magyaroknak, hogy ápolják a jobb viszonyt szomszédaikkal De meg tudna-e barátkozni az angol hazafi a franciákkal, ha három és félmillió anigol volva kénytelen saját akarata ellenére francia uralom alatt élni? A trianoni és saint-germainei békék kétségkívül megszilárdították a gazdasági nacionalizmust és az egyes országok teljes gazdasági elszigetelődését. Modern ország maga akar termelni mindent, amire a háborúban szüksége lehet, az élelmiszerektől a repülőgépalkatrészekig. A leszerelőkonferencia kedden feltétlenül összeül Apponyi és Táncos magyar megbízottak megérkeztek Genfbe GENF, febr. 1. A leszerelési konferencai — mint ma a különféle elnapolási híresztelésekkel szemben határozottan kijelentik — kedden délután fél ötkor összeül. Az ülést azért tartják délután, hogy Amerikának is lehetővé tegyék Henderson elnök beszédének meghallgatását, amelyet rádión közvetítenek. A magyar főmegbízottak GENF, febr. L Apponyi Albert gróf, a leszerelési értekezletre kiküldött magyar főmegbízott feleségével megérkezett, vele érkezett Tánczos Gábor lovassági tábornok főmegbízott-helyettes. A kisantant hétfőn megbeszélte a „közös irányelveket*" PRÁGA, febr. 1. A Cseh Táviratű Iroda jelenti Genfből. A kisantant külügyminiszterei hétfőn Montreuxban együttes értekezleten megvitatták azokat az irányelveket, amelyeket a genfi leszerelési értekezlet folyamán követnek. „A keresztény lelkiismeret a béke revízióját követeli*4 LONDON, febr. 1. Genfből jelentik: A yorki értele a genfi székesegyházban az általános leszerelési konferencia megnyitása (Akaiméval tartott istentiszteleten mondott egyházi szónoklatában a következőket mondotta: —■ Eljöhet az idő, amidőn a keresztény lelkiismert a bél,-‘-szerzőáésik revízióját fogja követelni. E szerződések egyike szokássa különösen sérti a keresztény lelkiismeretet. Ez pedig az a szakasz, amely a világháború kitörésének egész erkölcsi bűnösségét a hadviselők egyik csoportjára hárítja. Ha az evangélium szelleme vezérel bennünket, akkor a háborús bűnösség szakaszát törölni kell éppen azoknak, akik azt megszövegezték. A Volonté megállapítja, hogy a legyőzöttek sokkal kevesebbet költenek fegyverkezésre PÁRIZS, febr. 1. A leszerelési értekezlet küszöbén a Volonté a következőket írja: Hiába hangzanak el a legszebb beszédek a nélkülözhetetlenül szükséges biztonságról, az eddig már végrehajtott csökkentésekről, a korábban hozott áldozatokról: mindez nem változtat azon a szembeszökő tényen, hogy Franciaország, Olaszország, Amerika és Anglia ma jóval többet , Németország, Ausztria és Magyarország pedig hasonlíthatatlanul kevesebbet költ katonai kiadásokra, mint a világháború előtt. riLien ŐMi újSÁG Kölcsön ad í.ííífzJífeS Palugyai SZŰCS SISIm nSettl20, m A budapesti országos titokgyűlés A Pro Christo Diákszövetség negyed* szzados jubileuma A Magyar Diákok Pro Cristo Szövete vasárnap este rendezte fennállásának huszon*ötéves jubileumát a Vasúti és Hajózási Clubj Csengery utcai épületének nagytermében. A közönség egészen megtöltötte a termet, köztük az ifjúsági mozgalmak igen sok vezető embere is jelen volt, köztük: Deák János dr., a soproni evangélikus hittudományi kar professzora, Pongrácz József dr., a pápai református főiskola igazgatója, Szabó Imre, a budapesti református egyházmegye esperese, vitéz Csia Sándor dr., a MÁV igazgatóság főorvosa, B. Pap István budapesti református teológiai tanár és sokan mások. Viktor János dr., a budapesti református teológiai akadémia tanára nyitotta meg az ünnepet, igen meleg szavakkal. Indíványára a negyedszázad előtti visegrádi első diákgyűlés s vele a mozgalom megszervezőit, Forgács Gyula sárospataki református lelkészt, Sulkoviski Viktorné hercegné, továbbá a Keresztény Diákok Világszövetségének vezetőségét táviratnak köszöntötték. Az üdvözlések sorát a Kér. Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetségének elnöke, Tóth Miklós dr. kúriai bíró vezette be, majd özvegy Misley Sándorné dr.-né a Kér. Leányegyesületek Nemzeti Szövetsége részéről, Kulifay Gyula a Bethlen Gábor Kör és az Protestáns Diákszövetség, Kádár Mihály dr. főorvos a Magyar Református Diákok Soli Deo Glóriát Szövetsége nevében, vitéz Kendek Gusztáv a Főiskolai Luther Szövetség, Sallay István a Bethániai Egyesület képviseletében beszélt, majd tapsok közben állott elő egy magyar földön tartózkodó finn vangélikus lelkész, P. Viljaanen éa — Zdszkaliczky Pál budapesti evangélikus segédlelkész tolmácsolásával üdvözölte a jubiláló magyar diákokat. Az amerikai, a finn, az osztrák is a jugoszláv diákszövetségek megbízásából szólt. Az üdvözlőbeszédek és Viktor professzor válaszai után Sonkoly István, a budai zeneakadémia tanárt játszott hegedűn Pugnani- és Hubay-műveket, Szekeres Kálmán zongorakíséretével. Az ünnepi beszédet szintén Viktor János dr. tartotta. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szövetség az elmúlt negyedszázad alatt minden tagját segítette lelki életének kifejlődésében és felmutatta nekik az eszmények eszményét„ Krisztust“. A volt tagok ma talán szomorúan állapítják meg, hogy nem tudtak azokká lenni, akikké szerettek volna és mégis hálásak azért, hogy annak idején ez a mozgalom belemarkolt az életükbe, mert egészen soha nem fordulhatnak el attól, mert az mindig vijra hívogatja és biztatja őket. — Ez a mozgalom igyekezett gazdagabbá, szebbé és igazabbá tenni a magyar nemzet sorsát is, megtanított egy újfajta hazaszeretetre, rávezetett bennünket diákmivoltunkból folyó kötelességeink tudatára: a szolgálat útját állította elénk, s minden előnyt, mint felelős megbízatást tüntetett föl. ■— Mindig szívesen nyerütkn ösztönzést más felekezetek tagjaitól, — folytatta Victor János, — s az életben is mások értékeit megbecsülni tanultuk. Sajátos missziói tudat is fűtötte a mozgalmat, előttünk lebegett, mint nagy bizonyosság nemzetünk küldetése, hogy az evangélius fáklyáját emelje olyan magasra, hogy az túl sugározzák a ország határain, s eeket a hatásokat a világháború és a utána következő idők sa hiúsíthatták meg. De a világkapcsolatok kiépítésében is igen sokat igyekezett végezni a szövetség, megtaláltuk minden nemzet kötelékében azokat, akikkel lélekben együtt vagyunk. Victor János dr. ünnepi beszédei után Pálffy Mária operaáriákat énekelt, Schulek Imre zongorakíséretével ,végül Podmaniczky Pál báró dr., a soproni evangélikus hittudományi egyetemi fakultás dékánja tartott befejező állítatott. Vasárnap délelőtt minden budapesti protestáns templomban megemlékeztek a jubiláló diákszövetségről, s a Kálvin-téri templomban Kovassa László dr. püspök méltatta a szövetség munkáját Hétfőn délelőtt folytatódott az országos diákkonferencia, amelyen Foss Vince dr. a legutóbb kecskeméti papnak meghívott enyingi református lelkész „Örök győzelem az emberiség életében** címmel, majd pedig Pierre Maury, a Keresztény Diákok Világszövetségének titkára, a francia mozgalom volt elnöke „Örök győzelem azegény életében" címmel tartott előadást Délután Vargha Tamás kunszentmiklósi református lelkész beszélt „Az imádság értelme" címmel; esti áhítatott Kertész Dániel tartott kedden délelőtt fél tizenegy órakor, ugyancsak a Család utcai református imateremben kerül sor Kapi Béla dr. dunántúli evangélikus püspök és Ravasz László dr. dunamelléki református püspök előadásaira. Kapi püspök „Mit vár a társadalom az ifjúságtól", Ravasz püspök „Mit vár az ifjúság a társadalomtól" címmel beszél, a délutáni előadást Szörnyi Sándor, a ceglédi gimnázium igazgatója, este a zárógyűlésen Vidor János dr. szólalnak fel A délelőtti és délutáni előadásokon bárki résztvehet