Budapesti Hírlap, 1932. március (52. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-10 / 57. szám

6 HÍREK Az író és a kanári ! Az írót Kolozsvárról ismertem akkor, ami­kor még a szállodai bejelentőlapján ez állott: újságíró. Közben a siker szerencsekereke nép­szerű íróvá avatta, de még néhány évvel ez­­előtt az erdélyi város kávéházában reményte­lenül legyintett: — Fiam, látom már, egyhelyben maradok, mint az óra, amely jár s mégsem megy előre. Nem mondom, van egy örömem: ha megérkez­nek a pesti lapok, én „kivonatolom" a szer­kesztőségben az érdekesebb eseményeit a mai gyar fővárosnak s ilyenkor néhány pillanatra mintha én is ott fent lennék, mint ti... — No de a nők... Biztosan udvarolsz és mégis csak megnősülsz, — vetettem közbe vigasztal­ásra. Keményen, komolyan felelt: — A magyar családok elszállingóztak. Köny­veket olvasok s este bridzsezem a klubban. Ennyi az egész. Kiderült, hogy igazat mondott. Most Pes­ten él. Ismeri az egész ország a nevét, de még­is magányos lakója egy sivár szállodai szobá­nak. Nemrég meghívták vacsorára, ahol is a jókedvű háziasszony büszkén mutogatta a ka­litkában viruló sárga kanárimadarat­. Az író épp szentimentális hangulatban volt s nyom­ban búsra fordította szavát: — Nagyságos asszonyom. Nincs senkim. Egyedül hallgatom a kiáltó csendet a hotel­szobában. Ha legalább nekem is lenne ilyen kanárim... . Másnap csoda történt. Amikor az álmodozó lelkű ember benyitott éjjel a szobájába, az asz­talon énekelve fogadta a megirigyelt kanári­madár és közben vidáman kocoghatta­ a kalitka drótja közé ékelt kockaeuik­ot. Boldogan si­mogatta meg barátunk új lakótársát s hálá­san gondolt a melegszívű asszonyra. Az események ezután — ahogyan mondani szokták — drámai gyorsasággal peregtek. Egy hét múlva a, sárga kanári koromfekete lett s mint egy tragikus tenorista, elvesztette éne­kes szép hangját. Az történt ugyanis, hogy a megrögzött agg­legény szenvedélyes szivarozó, aki egyik szi­varról a másikra gyújt rá, s a hotelszobában agyira gomolyog a füst, mint például Lon­donban a köd. A kis éneklő nem bírta ki ezt a légkört s így gyászruha került rá, trillázó csőröcskéje is megnér­ült. Az agglegény író erre becsöngette a szoba­­asszonyt és szomorúan mondotta: — Már látom, soha nem nősülök meg. És a kanárit viszaküldte gyönyörű levél kí­séretében gyógyító kúrára az aranyos szívű hölgyhöz. Ornitológusok azt mondják, hogy ehhez hasonló eset még nem történt, illik te­hát a krónikásnak megemlékezni róla. (d. m.) NAPIREND 1932. MÁRCIUS 10. CSÜTÖRTÖK. Róm. kat.: 40 vértanú. — Prot.: Olimpia. — A Nap kél 6 óra 24 perckor, nyugszik 17 óra 57 perckor; a Hold kél 7 óra 19 perckor, nyugszik 21 óra 29 perckor. Nyitvalevő múzeumok: Nemzeti múzeum állat­­­tár 9—112. Mezőgazdasági múzeum (Széchenyi­­sziget 10—1. Szépművészeti múzeum (Aréna-út 41) régi képtár, közép- és újabbkori eredeti plasz­tika 10—12. Új Magyar Képtár (Andrássy-út 69) 10—2. Iparművészet múzeum (Üllői-ú 33) 9— 12. Az Akadémián: Goethe- és Vörösmarty­­szoba 9—1. Állandó btorkiállítás az Iparcsarnok­­ban 9—6. Népegészségi múzeum (Eötvös­ utca 3) 10— 1. Erzsébet királyné emlékmúzeum (Királyi palota 9—1­2, 3—5. Ráth György múzeum (Vilma királyné­ út 12) 9—­­2. Országgyűlési múzeum (Országház) 9—1. Nyitvalévő könyvtárak: Fővárosi nyilv. könyv­tár (Reviczky­ utca 1) 9—7. Akadémiai könyvtár 9—1 és 3—7. Egyetemi könyvtár (Ferenciek-tere 5/a) kölcsönosztály 9—2. folyóiratosztály és nagy Olvasóterem 9—2 és 3—8. Iparkamara közgazda­­sági könyvtára (Szemere-utca 6) 9—2. Iparművé­szeti könyvtár (Kinizsi-utca 31) 10—6. Statiszti­kai könyvtár (Keleti Károly-utca 5) 9—2, 3—6. Állatkerti könyvtár 10—1. Erzsébet népakadémiai könyvtár (Szentkirályi-utca 7) 5—8. Technológiai könyvtár (József-körút 6) 9—1. Mezőgazdasági könyvtár 10—1. Kiállítások: Műcsarnokban nagy magyar művé­szeti ki­állítás (1850—1932)­­10—2. Nemzeti Szalon (Erzsébet-tér) művészi segélyakció kiállí­tása 9—5. Iparművészeti múzeum (Üllői­ út 33) nyomdászművészeti és grafikai kiállítás 9—1— 2. Szépművészeti múzeum (Aréna-út 41) antik terra­kotta gyűjtemény 10—V—2. Iparművészeti Társu­lat állandó kiállítása (Andrássy-út 69) 9—2. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti február 9-én este 10 órakor. Az időjárás Európaszerte még mindig szeles, sőt viharos. A hideg hatását Közép- és Nyugat- Európa délibb részeire is kiterjeszti A havazá­sok egész Franciaország délibb részeiig általáno­sak. Hazánkban is szeles, gyorsan változó jellegű az időjárás. A hőmérséklet napközben még elég magasan a fagypont felett van, maximuma az 5—6 fokot elérte. Apró havazások sok helyütt voltak. Nagyobb hóesést a Mecsek környékéről jelentettek. Várható időjárás a következő 24 órára: Vál­tozó, szeles idő, futó, záporszerű havazások, hó­­süllyedés. VÍZÁLLÁS A földmívelésügyi minisztérium vízrajzi osztá­lya jelenti: A Duna Hofkirchennél, Pozsonynál, Esztergomnál, Dunapentelénél és Gombos—Újvi­dék között apad, máshol árad, alacsony vízállású. Mai dunai vízállások: Passau 117, Struden 50, Stein mínusz 116, Bécs mínusz 146, Pozsony mí­nusz 15, Komárom 118, Budapest 52, Paks 150, Baja 218, Mohács 213. A Dráva Barcsnál mínusz 114. A magyar Dunaszakasz jege Paks—Mohács között áll, egyebütt a folyó jégmentes. — A Tisza Tiszafürednél apad, máshol, árad. Igen alacsony vízállású. Mai tiszai vízállások: Tiszabecs 19, Vá­­sárosnamény minusz 80, Tokaj 62, Tiszafüred 130, Szolnok minusz 4, Csongrél minusz 92, Sze­ged minusz 17. A Szamos Csengérnél 90, a Körös Békésnél 48, Gyoménál 58. — A Balaton Siófok­nál 76. — (Kormányzói elismerés.) A kormányzó a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy Schneider J. Mihály és Mé­száros György postafőtiszteknek hű és buzgó szolgálatukért elismerését tudtul adják.­­ (Apponyi Albert gróf arcképének lelep­lezése az Ügyvédszövetségben.) Apponyi Al­bert gróf portréját az Országos Ügyvédszövet­ség és a Budapesti Ügyvédi Kamara március 15-én délután hat órakor a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében (Szalay­ utcai bejárat) tartandó együttes díszgyűlésen fogják lelep­lezni. Az ünnepség szónoka Nagy Emil dr. ny. igazságügyminiszter, a budapesti ügyvédi ka­mara választmányi tagja lesz. B. H. 1932. MÁRCIUS 10. CSÜTÖRTÖK ideális száj- és toroköblögető ! — (Hindenburg csütörtökön rádióbeszédet mond.) Berlinből jelentik: Hindenburg biro­dalmi elnök csütörtökön este beszédet tart a rádióban. — (A Budapesti Mérnöki Kamara) köz­hírré teszi, hogy az előzetesen március 21-ére kihirdetett rendes közgyűlését az influenzajár­vány okozta akadályok folytán április 21-én tartja meg.­­ (Polgári iskolai tanárok ülése.) Az Or­szágos Polgári Iskolai Tanáregyesület buda­pesti köre Drégely Dezső elnöklésével tartott ülésén foglalkozott a helyettes és ideiglenes ta­nárok ügyével, sürgetve az üresedésben lévő ál­lásoknak kinevezés útján való mielőbbi betölté­sét. A polgári iskolai tanárság megnyugvással vette tudomásul a Szülők Szövetségének a 35 éves szolgálati idő további fenntartása érdeké­ben indított mozgalmát, amely szerint nem le­het nemzeti oktatásügyünkre előnyös, ha 35 évi idegsorvasztó oktatói munka után erejükben megtört öreg­emberek további oktatói és nevelői munkára kényszerülnek. Foglalkoztak a tatai esettel is, kimondva, hogy szomorúsággal töl­tötte el a tanárság lelkét, amikor a magyar kultúra érdekében sok érdemeit szerzett rend egyik tagját gyermeki vádaskodásra szuronyok között kísérték végig a városon. A tekintélynek ilyen rombolása — állapította meg az ülés — amikor számos út állott volna rendelkezésre a kikerülésére, nemcsak egy érdemes rendet sújt, hanem sérelme az egész tanítói és tanári közös­ségnek, ami ellen a polgári iskolai tanárság tiltakozik.­­ (Évtizedek óta) használják a legjobb ered­ménnyel köhögés, rekedtség és hurut ellen az Egger­­féle Mellpasztillát, mely jótékony, gyógyító hatású és kellemes, finom ize révén is közkedvelt. Gyógy­szertárakban és drogériákban kapható.­­ (Csütörtökön folytatódik az orvoshábo­­rúság a MONE-ban.) A „Budapesti Hírlap­­ban jelentettük, hogy az Országos Orvosszövet­ség felsőházi tagjelölő választásán az ellenzéki lista aratott győzelmet és ennek következmé­nyeként Csilléry András elnök az egész tiszti­karral lemondott az Orvosszövetség elnökségé­ről. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületében most kifogásolják, hogy a MONE nem tudott elegendő számú orvost mozgósítani a gyűlésre. Új t­­ervezkedés készül, amelynek mozgatói Csilléry A­ndrást kívánják jelölni és megválasz­tani a MONE elnöki tisztségére. Ezek termé­szetesen ma még csak kombinációk, de már a csütörtöki választmányi ülésen ezzel kapcsola­tos érdekes f­elszólalásokra van kilátás. __ (Pándi Horváth Zsigmond meghalt.) A régi magyar közgazdasági élet, különösen a köz­lekedési ügy ismert tekintélye, pándi Horváth Zsigmond udvari tanácsos, a Ferenc József­­rend középkeresztese, volt székesfővárosi bizott­­ági tag költözött el az élők sorából 83 éves ko­rában. Pándi Horváth Zsigmond, aki pályáját az Államvasutaknál kezdte, majd a Vagyonköl­­csönző vezérigazgatója és vasúttársaságok és ipari vállalatok igazgatósági tagja lett, első ízben juttatta Magyarországot külföldi mozdony-meg­rendeléshez, amikor érdek nélküli fáradozásai­nak eredményeképpen az Állami Gépgyár na­gyobb olasz szállítást kapott. A főváros tör­vényhatósági bizottságában különösen a közleke­désügy terén dolgozott eredménnyel s a jóté­kony intézmények egész során­­fejtett ki, mint a Vöröskereszt, József-szanatórium, Mentőegyesü­let, Stefánia-gyermekkórház vezetőségének tagja, nemes tevékenységet. Hűséges tagja volt a Tisza István­ Társaskörnek is. Az érdemes köz­életi férfiú halála széles körben kelt részvétet. Pénteken délután 4 órakor temetik a Kerepesi úti temető halottasházából a római katolikus egyház szertartása szerint. Halálát özvegye, szül. Fleis­­sig Mária, az Operaház egykori kitűnő énekes­nője, gyermekei: Max János ny. alezredes fele­sége, pándi Horváth József földmívelésügyi mi­nisztériumi adjunktus és neje, Dodensohn Mária, unokái, dédunokái és előkelő rokonság gyá­szolják.­­ (Tízéves a főváros gyermeknyaraltatási akciója.) A főváros gyermeknyaraltató ak­ciója tízéves múltja alatt nagy értéket mentett meg a boldogabb magyar jövő számára. A fő­város ezt a nemzetmentő harcát a legmosto­hább viszonyok közepette sem kényszerült fel­adni, ami elsősorban a haza és a gyermeksze­rető magyar társadalom áldozatkészségének kö­szönhető. A főváros gyermeknyaraltató mun­kásságának tizedik esztendejében ismét biza­lommal fordul a magyar társadalom nemeslel­­kűségéhez és kéri a hazafias érzésű, nemes szívű emberek támogatását. A gazdasági válság tető­fokán a főváros már nem képes többé erején felül áldozatokat hozni, s a magyar társada­lomhoz juttatja a pusztulásra ítélt gyermekse­reg segélykiáltását: „Segítsetek, mert elve­szünk!" 1930 nyarán 15.000 gyermek részesült az üdülés áldásaiban. Minthogy a főváros fer­tőzött és poros levegője nem alkalmas a gyer­meküdültetésre, szükséges lenne a gyermekek vidéken való elhelyezése. Támogassák tehát a vidék tehetős lakosai a főváros gyermekmentő munkásságát azzal, hogy akár egyedül, akár közösen összefogva tegyék lehetővé a testileg leromlott szegénysorsú fővárosi gyermekek cso­portos nyaraltatását. A főváros "ezt az áldozat­­készséget hasonló áldozatkészséggel viszonozza. Jelentkezők a következő címre küldjék értesí­tésüket: Budapest Székesfőváros Gyermeknya­raltatási Akciója, Budapest, Cukor­ utca 6.­­ (A Külügyi Társaság igazgatósági ülé­se.) A Magyar Külügyi Társaság igazgató­sága Berzeviczy Albert dr. elnöklésével ülést tar­tott, amelyen Lukács György dr., Pekár Gyula dr., Csehomics Iván gróf dr., Horváth Jenő dr., Lutter János dr., Póka-Pivay Béla dr. stb. vet­tek részt. Különböző személyi és tagsági ügyek tárgyalása után Köttevényi Olivér dr. ügyvezető alelnök jelentést tett a társaság utolsó havi mű­ködéséről, egyben ismertette legközelebbi pro­­grammját. Ennek keretében a legközelebbi he­tekben Fossati olasz egyetemi tanár és képviselő, Wrench, a Spectator főszerkesztője és számos nemzetközi intézmény alapítója, Ormi Tollas budapesti finn követ stb. fognak különböző nem­zetközi vonatkozású problémákról előadásokat tartani, valamint számos magyar előadó is. Egy­úttal bemutatta a Külügyi Társaság kiadásában legutóbb megjelent két francia mű, La Homgrie című tudományos útikalauz, valamint Póka- Pivny Béla dr. Le siécle de Jeanne d’ Arc et le siécle dernier de la Homgrie egy-egy példányát. A külföldi tevékenységgel kapcsolatban közölte, hogy a Külügyi Társaság közbenjárására Olasz­országban különféle iskolakönyvekben végeztek helyesbítéseket a Magyarországra vonatkozó ada­­­tokon. — (Ne pancsolja el gyomrát­ értéktelen utánzatokkal, Kalament csak egy van. — (Emelkedett a főváros élelmiszerfo­gyasztása.) A jövő hétfőn összeülő közigaz­gatási bizottság tárgyalja a székesfőváros elmúlt félévének körülményeit. Részletesen foglalkozik a félévi jelentés a közélelmezési helyzettel és meg­állapítja, hogy a súlyos gazdasági helyzet elle­nére a vásárcsarnokok és élelmiszerpiacok fel­hozatala 1931-ben kereken 2.266.000 méter mázsa volt, tehát 174.000 métermázsával több, mint az előző évben. Amikor tehát minden más termelési ágban csökkent a fogyasztás, ugyanakkor az élelmiszer fogyasztása emelkedett. Rendkívül ne­héz ennek a magyarázatát megtalálni, ha tekin­tetbe vesszük az általánosan csökkent fogyasztó­képességet és a nagy munkanélküliséget. A ma­gyarázat talán az, hogy amíg az élelmiszerek fo­gyasztása emelkedett, ugyanakkor sokkal na­gyobb mértékben csökkent más szükségleti cik­kek fogyasztása és a kulturális igények kielégí­tése. Vagyis a lakosság főleg vegetatív szükség­­letenk kielégítésére, törekedett. — Dugulás és aranyeres bántalm­ak, gyomor- és bélzavarok, máj- és lépa­duzzadás, hát- és derékfájás ellen új természetadta „Ferenc József* keserű-* víz, naponként többször bevéve, hat-" hatos segítséget nyújt. Tudományost megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József víz alhasi megbetege­dések eseteiben gyorsan és mindig­ enyhén hat. A Ferenc József keserű­­víz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. Il budapesti református egyház­megye közgyűlése A budapesti református egyházmegye szer­dán rendkívüli közgyűlést tartott a dunam­elléki egyházkerület Ráday­ utcai székházában. Meg­jelentek a lelkészek, főgondnokok, gondnokok, tanácsbírák csaknem teljes számban,­­köztük: Lavasz László dr. püspök, Puky Endre dr., a képviselőház alelnöke, Balogh Jenő dr. titkos taná­csos, Petri Pál dr. államtitkár, Dabasi Halász La­jos ny. koronaügyész, Csilléry András dr. ny. mi­niszter, Benedek Zsolt dr. egyetemes konventi ta­nácsos, Sebestyén Jenő dr. teológiai igazgató, Szabó Aladár dr. józsefvárosi lelkész, Kováts J. István dr., B. pap István, Hamar István, Victor János dr. teológiai tanárok, Torzsay-Biber Gyula dr. közigazgatási bíró, Vörös Zoltán miniszteri tanácsos, Ravasz Árpád főigazgató, Dicsey Lajos és Tasnády Nagy András dr. MÁV-igazgatók, Ger­gely István Hangya-igazgató és sokan mások. Közének és Szabó Imre esperes Biblia-olvasása és imája után, Kása Zsigmond dr., a szabadalmi bíróság másodelnöke, gondnok nyitotta meg a gyű­lést. Puky Endre dr. javaslatára a betegen fekvő egyházmegyei gondnokot, Némethy Károly dr. tit­kos tanácsost táviratilag köszöntötték. Szabó Imre esperes-elnök beszámolt az egyház­megye aktualitásairól. Az egyházmegye pályadí­jat tűzött ki: a székesfőváros karitatív intézmé­nyeinek személyes tapasztalatok útján való ismer­tetésére, az iparostanoncok szociális helyzetraj­zára, a budapesti református templomok leírására és a zsoltárismeretben kivételes jártasságot mutató gyermekeknek is. A jövő hét három napján, szer­dától péntekig presbiteri konferenciát rendez az egyházmegye, az összes budapesti egyházi szerep­vivők számára. Kontra Aladár lelkészi főjegyző, Hamar István teológiai tanár, tanácsbíró és Nemes Árpád gazda­sági igazgató referálták a tárgypontokat. Az újon­nan választott budapesti lelkészeket: Bereczky Al­bertet, Gál Lajost, Kutas Emilt, Patay Pál dr.-t és Sebestyén Andort megerősítették állásukban. A felszólalók között voltak: Ravasz Lászó dr. püspök, Balogh Jenő dr., Benedek Zsolt dr. Ko­váts J. István dr. A budapesti református gimnázium életéről Ra­vasz Árpád főigazgató tett jelentést és éljenzéssel fogadták azt a megállapítást, hogy a Lónyay­ utcai gimnázium már harmadszor és ezzel véglegesen megnyerte az országos diákgyorsíró verseny Kará­csonyi-díját. Kondor Kiss József gyorsírástanár­nak hivatalosan is elismerését fejezte ki az egyház­megye. A vallásoktatás helyzetéről Budai Gergely dr. vallásoktatási igazgató, a Julianna-iskoláról, s a bizottsági választásokról Gál Lajos lelkész szá­molt be. Szabó Imre esperes imájával ért véget a gyűlés.­­ (Clair Vilmos ötven éves újságírói ju­bileuma.) Clair Vilmos teljes csendben és visszavonultságban érte meg írói és újságírói mű­ködésének ötven éves fordulóját. Neve a múlt század nyolcvanas éveiben lett ismeretessé, ami­kor mint Keresztessy Józsefnek, a nagy magyar vívómesternek egyik legjobb tanítványa, a kard­vívás sportját nagy lelkesedéssel propagálta a sajtóban s ezzel együtt tényezőjévé vált annak, hogy a kardvívás olyan hatalmas lendületet vett az országban. Párbaj-Codexét és Magyar pár­bajok Attila idejétől a mai napig című munká­ját általánosan ismerik. Megbecsült munkása volt a napisajtónak is és részben belső dolgozótársa, részben segédszerkesztője a Közvéleménynek, Függetlenségnek, Budapestnek, Hazánknak, Ma­gyarországnak, Pesti Naplónak, Budapesti Naplónak, s alapítója és szerkesztője a Keresz­tény Magyarországnak. 1899-ben a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület főtitkárává választotta meg és ebben a minőségében a cseh megszállásig eredményesen szolgálta tíz vármegye kulturális érdekeit a Felvidéken. Az ő gondo­lata volt a honvédség legénységi könyvtárainak létesítése is és indítványára a FMKE közgyű­lése a Felvidéken állomásozó honvédezredeket ilyen könyvtárakkal fel is szerelte. Érdemeinek elismeréséül a Felvidéki írók és Újságírók Szö­vetsége elnökéül, az Országos Közművelődési Ta­nács pedig igazgatósági tagjául választotta meg. Ötven éves újságírói működése alkalmából a Ma­gyar Újságírók Országos Egyesülete Márkus Miksa udvari tanácsos, elnök és Szirmai István titkár aláírásával meleghangú levélben üdvözölte Clairt.­­ (A testi fogyatékosok védelme.) A Buda­pesti Hírlap megemlékezett annak idején Horváth Mihály dr. egyetemi rk. tanár, közkórházi főorvos előadásáról, amelyet a Közkórházi Orvostársulat közgyűlésén a testi fogyatékosok védelméről és az orthopédia fontosságáról tartott. Ez az előadás mintegy ábécéje annak, amit erről a kérdésről minden művelt laikusnak is tudni kell, magában foglalja azoknak a tennivalóknak a programmját, amelyek a jövőben alkalmasak lesznek a testi fo­gyatékosság kiküszöbölésére vagy legalább­is olyan fokú megjavítására, hogy a nyomorék ne essék családja terhére, hanem maga is hasznos és mun­kás tagja lehessen a társadalomnak. Horváth pro­fesszor Semmelweis-előadása most kü­lönlenyo­­matban is megjelent, a Cent­rum kiadásában.

Next