Budapesti Hírlap, 1932. március (52. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-10 / 57. szám
6 HÍREK Az író és a kanári ! Az írót Kolozsvárról ismertem akkor, amikor még a szállodai bejelentőlapján ez állott: újságíró. Közben a siker szerencsekereke népszerű íróvá avatta, de még néhány évvel ezelőtt az erdélyi város kávéházában reménytelenül legyintett: — Fiam, látom már, egyhelyben maradok, mint az óra, amely jár s mégsem megy előre. Nem mondom, van egy örömem: ha megérkeznek a pesti lapok, én „kivonatolom" a szerkesztőségben az érdekesebb eseményeit a mai gyar fővárosnak s ilyenkor néhány pillanatra mintha én is ott fent lennék, mint ti... — No de a nők... Biztosan udvarolsz és mégis csak megnősülsz, — vetettem közbe vigasztalásra. Keményen, komolyan felelt: — A magyar családok elszállingóztak. Könyveket olvasok s este bridzsezem a klubban. Ennyi az egész. Kiderült, hogy igazat mondott. Most Pesten él. Ismeri az egész ország a nevét, de mégis magányos lakója egy sivár szállodai szobának. Nemrég meghívták vacsorára, ahol is a jókedvű háziasszony büszkén mutogatta a kalitkában viruló sárga kanárimadarat. Az író épp szentimentális hangulatban volt s nyomban búsra fordította szavát: — Nagyságos asszonyom. Nincs senkim. Egyedül hallgatom a kiáltó csendet a hotelszobában. Ha legalább nekem is lenne ilyen kanárim... . Másnap csoda történt. Amikor az álmodozó lelkű ember benyitott éjjel a szobájába, az asztalon énekelve fogadta a megirigyelt kanárimadár és közben vidáman kocoghatta a kalitka drótja közé ékelt kockaeuikot. Boldogan simogatta meg barátunk új lakótársát s hálásan gondolt a melegszívű asszonyra. Az események ezután — ahogyan mondani szokták — drámai gyorsasággal peregtek. Egy hét múlva a, sárga kanári koromfekete lett s mint egy tragikus tenorista, elvesztette énekes szép hangját. Az történt ugyanis, hogy a megrögzött agglegény szenvedélyes szivarozó, aki egyik szivarról a másikra gyújt rá, s a hotelszobában agyira gomolyog a füst, mint például Londonban a köd. A kis éneklő nem bírta ki ezt a légkört s így gyászruha került rá, trillázó csőröcskéje is megnérült. Az agglegény író erre becsöngette a szobaasszonyt és szomorúan mondotta: — Már látom, soha nem nősülök meg. És a kanárit viszaküldte gyönyörű levél kíséretében gyógyító kúrára az aranyos szívű hölgyhöz. Ornitológusok azt mondják, hogy ehhez hasonló eset még nem történt, illik tehát a krónikásnak megemlékezni róla. (d. m.) NAPIREND 1932. MÁRCIUS 10. CSÜTÖRTÖK. Róm. kat.: 40 vértanú. — Prot.: Olimpia. — A Nap kél 6 óra 24 perckor, nyugszik 17 óra 57 perckor; a Hold kél 7 óra 19 perckor, nyugszik 21 óra 29 perckor. Nyitvalevő múzeumok: Nemzeti múzeum állattár 9—112. Mezőgazdasági múzeum (Széchenyisziget 10—1. Szépművészeti múzeum (Aréna-út 41) régi képtár, közép- és újabbkori eredeti plasztika 10—12. Új Magyar Képtár (Andrássy-út 69) 10—2. Iparművészet múzeum (Üllői-ú 33) 9— 12. Az Akadémián: Goethe- és Vörösmartyszoba 9—1. Állandó btorkiállítás az Iparcsarnokban 9—6. Népegészségi múzeum (Eötvös utca 3) 10— 1. Erzsébet királyné emlékmúzeum (Királyi palota 9—12, 3—5. Ráth György múzeum (Vilma királyné út 12) 9—2. Országgyűlési múzeum (Országház) 9—1. Nyitvalévő könyvtárak: Fővárosi nyilv. könyvtár (Reviczky utca 1) 9—7. Akadémiai könyvtár 9—1 és 3—7. Egyetemi könyvtár (Ferenciek-tere 5/a) kölcsönosztály 9—2. folyóiratosztály és nagy Olvasóterem 9—2 és 3—8. Iparkamara közgazdasági könyvtára (Szemere-utca 6) 9—2. Iparművészeti könyvtár (Kinizsi-utca 31) 10—6. Statisztikai könyvtár (Keleti Károly-utca 5) 9—2, 3—6. Állatkerti könyvtár 10—1. Erzsébet népakadémiai könyvtár (Szentkirályi-utca 7) 5—8. Technológiai könyvtár (József-körút 6) 9—1. Mezőgazdasági könyvtár 10—1. Kiállítások: Műcsarnokban nagy magyar művészeti kiállítás (1850—1932)10—2. Nemzeti Szalon (Erzsébet-tér) művészi segélyakció kiállítása 9—5. Iparművészeti múzeum (Üllői út 33) nyomdászművészeti és grafikai kiállítás 9—1— 2. Szépművészeti múzeum (Aréna-út 41) antik terrakotta gyűjtemény 10—V—2. Iparművészeti Társulat állandó kiállítása (Andrássy-út 69) 9—2. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti február 9-én este 10 órakor. Az időjárás Európaszerte még mindig szeles, sőt viharos. A hideg hatását Közép- és Nyugat- Európa délibb részeire is kiterjeszti A havazások egész Franciaország délibb részeiig általánosak. Hazánkban is szeles, gyorsan változó jellegű az időjárás. A hőmérséklet napközben még elég magasan a fagypont felett van, maximuma az 5—6 fokot elérte. Apró havazások sok helyütt voltak. Nagyobb hóesést a Mecsek környékéről jelentettek. Várható időjárás a következő 24 órára: Változó, szeles idő, futó, záporszerű havazások, hósüllyedés. VÍZÁLLÁS A földmívelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Hofkirchennél, Pozsonynál, Esztergomnál, Dunapentelénél és Gombos—Újvidék között apad, máshol árad, alacsony vízállású. Mai dunai vízállások: Passau 117, Struden 50, Stein mínusz 116, Bécs mínusz 146, Pozsony mínusz 15, Komárom 118, Budapest 52, Paks 150, Baja 218, Mohács 213. A Dráva Barcsnál mínusz 114. A magyar Dunaszakasz jege Paks—Mohács között áll, egyebütt a folyó jégmentes. — A Tisza Tiszafürednél apad, máshol, árad. Igen alacsony vízállású. Mai tiszai vízállások: Tiszabecs 19, Vásárosnamény minusz 80, Tokaj 62, Tiszafüred 130, Szolnok minusz 4, Csongrél minusz 92, Szeged minusz 17. A Szamos Csengérnél 90, a Körös Békésnél 48, Gyoménál 58. — A Balaton Siófoknál 76. — (Kormányzói elismerés.) A kormányzó a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy Schneider J. Mihály és Mészáros György postafőtiszteknek hű és buzgó szolgálatukért elismerését tudtul adják. (Apponyi Albert gróf arcképének leleplezése az Ügyvédszövetségben.) Apponyi Albert gróf portréját az Országos Ügyvédszövetség és a Budapesti Ügyvédi Kamara március 15-én délután hat órakor a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében (Szalay utcai bejárat) tartandó együttes díszgyűlésen fogják leleplezni. Az ünnepség szónoka Nagy Emil dr. ny. igazságügyminiszter, a budapesti ügyvédi kamara választmányi tagja lesz. B. H. 1932. MÁRCIUS 10. CSÜTÖRTÖK ideális száj- és toroköblögető ! — (Hindenburg csütörtökön rádióbeszédet mond.) Berlinből jelentik: Hindenburg birodalmi elnök csütörtökön este beszédet tart a rádióban. — (A Budapesti Mérnöki Kamara) közhírré teszi, hogy az előzetesen március 21-ére kihirdetett rendes közgyűlését az influenzajárvány okozta akadályok folytán április 21-én tartja meg. (Polgári iskolai tanárok ülése.) Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület budapesti köre Drégely Dezső elnöklésével tartott ülésén foglalkozott a helyettes és ideiglenes tanárok ügyével, sürgetve az üresedésben lévő állásoknak kinevezés útján való mielőbbi betöltését. A polgári iskolai tanárság megnyugvással vette tudomásul a Szülők Szövetségének a 35 éves szolgálati idő további fenntartása érdekében indított mozgalmát, amely szerint nem lehet nemzeti oktatásügyünkre előnyös, ha 35 évi idegsorvasztó oktatói munka után erejükben megtört öregemberek további oktatói és nevelői munkára kényszerülnek. Foglalkoztak a tatai esettel is, kimondva, hogy szomorúsággal töltötte el a tanárság lelkét, amikor a magyar kultúra érdekében sok érdemeit szerzett rend egyik tagját gyermeki vádaskodásra szuronyok között kísérték végig a városon. A tekintélynek ilyen rombolása — állapította meg az ülés — amikor számos út állott volna rendelkezésre a kikerülésére, nemcsak egy érdemes rendet sújt, hanem sérelme az egész tanítói és tanári közösségnek, ami ellen a polgári iskolai tanárság tiltakozik. (Évtizedek óta) használják a legjobb eredménnyel köhögés, rekedtség és hurut ellen az Eggerféle Mellpasztillát, mely jótékony, gyógyító hatású és kellemes, finom ize révén is közkedvelt. Gyógyszertárakban és drogériákban kapható. (Csütörtökön folytatódik az orvosháborúság a MONE-ban.) A „Budapesti Hírlapban jelentettük, hogy az Országos Orvosszövetség felsőházi tagjelölő választásán az ellenzéki lista aratott győzelmet és ennek következményeként Csilléry András elnök az egész tisztikarral lemondott az Orvosszövetség elnökségéről. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületében most kifogásolják, hogy a MONE nem tudott elegendő számú orvost mozgósítani a gyűlésre. Új tervezkedés készül, amelynek mozgatói Csilléry Andrást kívánják jelölni és megválasztani a MONE elnöki tisztségére. Ezek természetesen ma még csak kombinációk, de már a csütörtöki választmányi ülésen ezzel kapcsolatos érdekes felszólalásokra van kilátás. __ (Pándi Horváth Zsigmond meghalt.) A régi magyar közgazdasági élet, különösen a közlekedési ügy ismert tekintélye, pándi Horváth Zsigmond udvari tanácsos, a Ferenc Józsefrend középkeresztese, volt székesfővárosi bizottági tag költözött el az élők sorából 83 éves korában. Pándi Horváth Zsigmond, aki pályáját az Államvasutaknál kezdte, majd a Vagyonkölcsönző vezérigazgatója és vasúttársaságok és ipari vállalatok igazgatósági tagja lett, első ízben juttatta Magyarországot külföldi mozdony-megrendeléshez, amikor érdek nélküli fáradozásainak eredményeképpen az Állami Gépgyár nagyobb olasz szállítást kapott. A főváros törvényhatósági bizottságában különösen a közlekedésügy terén dolgozott eredménnyel s a jótékony intézmények egész soránfejtett ki, mint a Vöröskereszt, József-szanatórium, Mentőegyesület, Stefánia-gyermekkórház vezetőségének tagja, nemes tevékenységet. Hűséges tagja volt a Tisza István Társaskörnek is. Az érdemes közéleti férfiú halála széles körben kelt részvétet. Pénteken délután 4 órakor temetik a Kerepesi úti temető halottasházából a római katolikus egyház szertartása szerint. Halálát özvegye, szül. Fleissig Mária, az Operaház egykori kitűnő énekesnője, gyermekei: Max János ny. alezredes felesége, pándi Horváth József földmívelésügyi minisztériumi adjunktus és neje, Dodensohn Mária, unokái, dédunokái és előkelő rokonság gyászolják. (Tízéves a főváros gyermeknyaraltatási akciója.) A főváros gyermeknyaraltató akciója tízéves múltja alatt nagy értéket mentett meg a boldogabb magyar jövő számára. A főváros ezt a nemzetmentő harcát a legmostohább viszonyok közepette sem kényszerült feladni, ami elsősorban a haza és a gyermekszerető magyar társadalom áldozatkészségének köszönhető. A főváros gyermeknyaraltató munkásságának tizedik esztendejében ismét bizalommal fordul a magyar társadalom nemeslelkűségéhez és kéri a hazafias érzésű, nemes szívű emberek támogatását. A gazdasági válság tetőfokán a főváros már nem képes többé erején felül áldozatokat hozni, s a magyar társadalomhoz juttatja a pusztulásra ítélt gyermeksereg segélykiáltását: „Segítsetek, mert elveszünk!" 1930 nyarán 15.000 gyermek részesült az üdülés áldásaiban. Minthogy a főváros fertőzött és poros levegője nem alkalmas a gyermeküdültetésre, szükséges lenne a gyermekek vidéken való elhelyezése. Támogassák tehát a vidék tehetős lakosai a főváros gyermekmentő munkásságát azzal, hogy akár egyedül, akár közösen összefogva tegyék lehetővé a testileg leromlott szegénysorsú fővárosi gyermekek csoportos nyaraltatását. A főváros "ezt az áldozatkészséget hasonló áldozatkészséggel viszonozza. Jelentkezők a következő címre küldjék értesítésüket: Budapest Székesfőváros Gyermeknyaraltatási Akciója, Budapest, Cukor utca 6. (A Külügyi Társaság igazgatósági ülése.) A Magyar Külügyi Társaság igazgatósága Berzeviczy Albert dr. elnöklésével ülést tartott, amelyen Lukács György dr., Pekár Gyula dr., Csehomics Iván gróf dr., Horváth Jenő dr., Lutter János dr., Póka-Pivay Béla dr. stb. vettek részt. Különböző személyi és tagsági ügyek tárgyalása után Köttevényi Olivér dr. ügyvezető alelnök jelentést tett a társaság utolsó havi működéséről, egyben ismertette legközelebbi programmját. Ennek keretében a legközelebbi hetekben Fossati olasz egyetemi tanár és képviselő, Wrench, a Spectator főszerkesztője és számos nemzetközi intézmény alapítója, Ormi Tollas budapesti finn követ stb. fognak különböző nemzetközi vonatkozású problémákról előadásokat tartani, valamint számos magyar előadó is. Egyúttal bemutatta a Külügyi Társaság kiadásában legutóbb megjelent két francia mű, La Homgrie című tudományos útikalauz, valamint Póka- Pivny Béla dr. Le siécle de Jeanne d’ Arc et le siécle dernier de la Homgrie egy-egy példányát. A külföldi tevékenységgel kapcsolatban közölte, hogy a Külügyi Társaság közbenjárására Olaszországban különféle iskolakönyvekben végeztek helyesbítéseket a Magyarországra vonatkozó adatokon. — (Ne pancsolja el gyomrát értéktelen utánzatokkal, Kalament csak egy van. — (Emelkedett a főváros élelmiszerfogyasztása.) A jövő hétfőn összeülő közigazgatási bizottság tárgyalja a székesfőváros elmúlt félévének körülményeit. Részletesen foglalkozik a félévi jelentés a közélelmezési helyzettel és megállapítja, hogy a súlyos gazdasági helyzet ellenére a vásárcsarnokok és élelmiszerpiacok felhozatala 1931-ben kereken 2.266.000 méter mázsa volt, tehát 174.000 métermázsával több, mint az előző évben. Amikor tehát minden más termelési ágban csökkent a fogyasztás, ugyanakkor az élelmiszer fogyasztása emelkedett. Rendkívül nehéz ennek a magyarázatát megtalálni, ha tekintetbe vesszük az általánosan csökkent fogyasztóképességet és a nagy munkanélküliséget. A magyarázat talán az, hogy amíg az élelmiszerek fogyasztása emelkedett, ugyanakkor sokkal nagyobb mértékben csökkent más szükségleti cikkek fogyasztása és a kulturális igények kielégítése. Vagyis a lakosság főleg vegetatív szükségletenk kielégítésére, törekedett. — Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomor- és bélzavarok, máj- és lépaduzzadás, hát- és derékfájás ellen új természetadta „Ferenc József* keserű-* víz, naponként többször bevéve, hat-" hatos segítséget nyújt. Tudományost megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József víz alhasi megbetegedések eseteiben gyorsan és mindig enyhén hat. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. Il budapesti református egyházmegye közgyűlése A budapesti református egyházmegye szerdán rendkívüli közgyűlést tartott a dunamelléki egyházkerület Ráday utcai székházában. Megjelentek a lelkészek, főgondnokok, gondnokok, tanácsbírák csaknem teljes számban,köztük: Lavasz László dr. püspök, Puky Endre dr., a képviselőház alelnöke, Balogh Jenő dr. titkos tanácsos, Petri Pál dr. államtitkár, Dabasi Halász Lajos ny. koronaügyész, Csilléry András dr. ny. miniszter, Benedek Zsolt dr. egyetemes konventi tanácsos, Sebestyén Jenő dr. teológiai igazgató, Szabó Aladár dr. józsefvárosi lelkész, Kováts J. István dr., B. pap István, Hamar István, Victor János dr. teológiai tanárok, Torzsay-Biber Gyula dr. közigazgatási bíró, Vörös Zoltán miniszteri tanácsos, Ravasz Árpád főigazgató, Dicsey Lajos és Tasnády Nagy András dr. MÁV-igazgatók, Gergely István Hangya-igazgató és sokan mások. Közének és Szabó Imre esperes Biblia-olvasása és imája után, Kása Zsigmond dr., a szabadalmi bíróság másodelnöke, gondnok nyitotta meg a gyűlést. Puky Endre dr. javaslatára a betegen fekvő egyházmegyei gondnokot, Némethy Károly dr. titkos tanácsost táviratilag köszöntötték. Szabó Imre esperes-elnök beszámolt az egyházmegye aktualitásairól. Az egyházmegye pályadíjat tűzött ki: a székesfőváros karitatív intézményeinek személyes tapasztalatok útján való ismertetésére, az iparostanoncok szociális helyzetrajzára, a budapesti református templomok leírására és a zsoltárismeretben kivételes jártasságot mutató gyermekeknek is. A jövő hét három napján, szerdától péntekig presbiteri konferenciát rendez az egyházmegye, az összes budapesti egyházi szerepvivők számára. Kontra Aladár lelkészi főjegyző, Hamar István teológiai tanár, tanácsbíró és Nemes Árpád gazdasági igazgató referálták a tárgypontokat. Az újonnan választott budapesti lelkészeket: Bereczky Albertet, Gál Lajost, Kutas Emilt, Patay Pál dr.-t és Sebestyén Andort megerősítették állásukban. A felszólalók között voltak: Ravasz Lászó dr. püspök, Balogh Jenő dr., Benedek Zsolt dr. Kováts J. István dr. A budapesti református gimnázium életéről Ravasz Árpád főigazgató tett jelentést és éljenzéssel fogadták azt a megállapítást, hogy a Lónyay utcai gimnázium már harmadszor és ezzel véglegesen megnyerte az országos diákgyorsíró verseny Karácsonyi-díját. Kondor Kiss József gyorsírástanárnak hivatalosan is elismerését fejezte ki az egyházmegye. A vallásoktatás helyzetéről Budai Gergely dr. vallásoktatási igazgató, a Julianna-iskoláról, s a bizottsági választásokról Gál Lajos lelkész számolt be. Szabó Imre esperes imájával ért véget a gyűlés. (Clair Vilmos ötven éves újságírói jubileuma.) Clair Vilmos teljes csendben és visszavonultságban érte meg írói és újságírói működésének ötven éves fordulóját. Neve a múlt század nyolcvanas éveiben lett ismeretessé, amikor mint Keresztessy Józsefnek, a nagy magyar vívómesternek egyik legjobb tanítványa, a kardvívás sportját nagy lelkesedéssel propagálta a sajtóban s ezzel együtt tényezőjévé vált annak, hogy a kardvívás olyan hatalmas lendületet vett az országban. Párbaj-Codexét és Magyar párbajok Attila idejétől a mai napig című munkáját általánosan ismerik. Megbecsült munkása volt a napisajtónak is és részben belső dolgozótársa, részben segédszerkesztője a Közvéleménynek, Függetlenségnek, Budapestnek, Hazánknak, Magyarországnak, Pesti Naplónak, Budapesti Naplónak, s alapítója és szerkesztője a Keresztény Magyarországnak. 1899-ben a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület főtitkárává választotta meg és ebben a minőségében a cseh megszállásig eredményesen szolgálta tíz vármegye kulturális érdekeit a Felvidéken. Az ő gondolata volt a honvédség legénységi könyvtárainak létesítése is és indítványára a FMKE közgyűlése a Felvidéken állomásozó honvédezredeket ilyen könyvtárakkal fel is szerelte. Érdemeinek elismeréséül a Felvidéki írók és Újságírók Szövetsége elnökéül, az Országos Közművelődési Tanács pedig igazgatósági tagjául választotta meg. Ötven éves újságírói működése alkalmából a Magyar Újságírók Országos Egyesülete Márkus Miksa udvari tanácsos, elnök és Szirmai István titkár aláírásával meleghangú levélben üdvözölte Clairt. (A testi fogyatékosok védelme.) A Budapesti Hírlap megemlékezett annak idején Horváth Mihály dr. egyetemi rk. tanár, közkórházi főorvos előadásáról, amelyet a Közkórházi Orvostársulat közgyűlésén a testi fogyatékosok védelméről és az orthopédia fontosságáról tartott. Ez az előadás mintegy ábécéje annak, amit erről a kérdésről minden művelt laikusnak is tudni kell, magában foglalja azoknak a tennivalóknak a programmját, amelyek a jövőben alkalmasak lesznek a testi fogyatékosság kiküszöbölésére vagy legalábbis olyan fokú megjavítására, hogy a nyomorék ne essék családja terhére, hanem maga is hasznos és munkás tagja lehessen a társadalomnak. Horváth professzor Semmelweis-előadása most különlenyomatban is megjelent, a Centrum kiadásában.