Budapesti Hírlap, 1932. március (52. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-23 / 67. szám

to KÖZGAZDASÁG Újabb nehézségek az állatkivitel körül Az osztrák piac, amely állatkivitelü­nk szem­pontjából elsősorban bír fontossággal, állandóan r­omlik. Kiviteli kontingensünk a bécsi piacra r­iár heti 75 darab vágómarhára apadt, holott rém is olyan régen ezen a piacon heti 500 darab i- könnyen elhelyezhető volt. A hétfői vásáron­­ felhajtott 2031 darab vágómarhából 1783 darab volt belföldi származású és csak 75 darab a m­agyarországi. A jövő hétre a kontingens ismét csak 75 darab , ezenkívül a nagycsarnok részére szállíthatunk 150 darab szúrt borjút, továbbá Bécsújhelybe 25 darab vágómarhát. Az osztrák piac felé irányuló exportnak másik újabb aka­dálya, hogy az osztrák bizományosok eladási jutalék, kezelési költség és biztosítási díjak címén már az érték három százalékát tevő költ­séget számítanak fel, ami ellen a magyar ex­portőrök már felléptek az osztrák Állatforgalmi Hivatalnál. Sertéskivitelünk helyzete sem jobb. Bécsbe a hétfői vásárra 1505 darab zsír- és 40 darab hússertést vittünk. A jövő heti kontin­gensünk 1545 darab zsírsertés s ezenfelül Bécs­újhelybe vihetünk 4,1 darab hússertést. Svájcba az elmúlt héten 540 darab vágóbir­­tát vittünk. — Olaszországba március 11—17 között 453 darab vágómarha ment, ezenkívül 112 darab lovat és 36 darab sertést szállítottunk ebben az időben az olasz piacnak. —­­Francia­­országba az év első negyedére mindössze 80 darabra szóló marhakiviteli kotingenst kap­nak­ Az első szállítmányok útban vannak. — Prágá­ban a tegnapi vásáron a felhajtott 2427 darab sertésből csak 40 darab volt magyarországi­ szár­mazású. — 120 tenyészbikát eladtak levágásra. A magyar állattenyésztés és állatértékesítés szo­morú helyzetét illusztrálják élénken a tenyész­­állatvásár utolsó napján eszközölt bikaeladá­­sok. Mintegy 120 darab tenyészbikát, melyek egy része díjazásban is részesült, adtak el le­vágásra élősúly kg­ként 40—48 filléres áron. A lakákból 34 darabot a Községi Élelmiszer­ü­zem vásárolt meg, míg 86 darab olaszországi kivitelre került.­­ A gazdatisztek a gazdatiszti törvény re­vízióját és a kötelező nyugdíjbiztosítást sür­getik. A Magyar Gazdatisztek Országos Egyesülete közgyűlést tartott a Köztelken. Székács Elemér elnök rámutatott a gazd­atiszti szakmunka értékére, melynek gyümölcséről év­­ről-évre tanúskodik a mezőgazdasági kiállítás. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság mai válságos helyzetében a szaktudásnak kétszeres jelentő­sége van és ezért nem helyes azoknak a birto­kosoknak az eljárása, akik a mezőgazdasági ü­zem lebontását a gazdatiszti javadalmazás megtakarítására alapozzák. Fábriczius Endre az egyesület múltévi működéséről számolt be és megemlékezett arról a szomorú hírről, hogy a gazdatiszti törvény reformjára, a gazdatiszti kötelező nyugdíj-biztosításra és a gazdatiszti kamara létesítésére vonatkozó kívánságok holt­ponton állanak és így az agrár Magyarország szégyenére a gazdatisztikai képességének meg­felelő érvényesülése, jövőjének biztosítása meg­oldatlan. Az évi jelentéshez számosan szóltak hozzá. Hangoztatták, hogy a gadatiszt nem részesül abban a megérdemelt megbecsülésben, mely főiskolai végzettségénél fogva megilleti. Elhatározta a közgyűlés, hogy június 5-én Budapesten nagyszabású országos gazdatiszti kongresszust tart, amelyen a gazdatisztek sérel­meit tárgyalják, követelik a gazdatiszti törvény revízióját, a kötelező gazdatiszti nyugdíj-bizto­sítást és a gazdatiszti kamara létesítését. A határozatot a közgyűlés után küldöttségileg kí­vánják átnyújtani a miniszterelnöknek és a földmívelésügyi miniszternek. A gazdatiszti kongresszus előkészítésére az országos egye­sület és a vidéki gazdatiszti körök elnökségé­ből álló különbizottságot­­küldtek ki. Végül elhatározták, hogy vitéz Purgly Emil földmí­velésügyi minisztert táviratban üdvözlik. — Egy szavazatot kapott a bizalmatlansági Indítvány az Asztalos Ipartestület közgyűlésén. Március 22-én megjelent közleményünkkel kap­csolatban az Asztalos Ipartestület felkérésére kö­zöljük, hogy a vasárnapi közgyűlésen az elöljá­róság ellen terjesztett bizalmatlansági indítványt nem egy szótöbbséggel vetette el a közgyűlés, ha­­nem ez csupán egy szavazatot kapott.­­ A legújabb kartel: a burgonycukorgyá­­rak egyezménye. A burgonyacukorgyárak, hogy meglehetősen magas áraikat a mai nehéz gazdasági viszonyok között is fenntarthassák, kartelszerződést kötöttek. A megalakult kartel azonnal leállította két belföldi gyár üzemét és így a termelés csökkentésével óhajtja hosszabb ideig fenntartani a 84 filléres nagybani árat.­­ A Hazai Bank Részvénytársaság ma tartott XXXVII. üzletévi rendes közgyűlése az 1931. üzletévre vonatkozó mérleget, valamint az igaz­gatóság összes javaslatait elfogadta és elhatá­rozta, hogy a kimutatott 876.170.01 pengő ösz­­szegét tiszta nyereségből osztalékra részvényen­ként 8.40 pengő (6%), vagyis 600.000 pengő, a tartalékalap javadalmazására 125.000 pengő, az ingatlanok értékcsökkenési tartalékának növelé­sére pedig 25.000 pengő fordíttassék, mig 73.670.24 pengő az 1932. üzletév számlájára vi­­tesék át. Az osztalék a XXXVII. számú osztalék­­szelvény beszolgáltatása ellenében a társaság pénztáránál március 1--tól kezdődően kerül kifi­zetésre. A közgyűlés ezek után az igazgatóság és felügyelőbizottság eddigi tagjait újra megválasz­totta. Új tagként Milos György tonnányf­tanár, esős, a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár­ Egyesü­­let vezérigazgatóhelyettese választatott be az igazgatóságba.­­ A Kass Szálloda rt kiegyezett. Néhány hete, hogy a Kass Szálloda JR.-T. szegedi cég, amely az ismert Kass-szállónak tulajdonosa, fizetési nehézségek közé jutott és a kényszer­­egyezségi eljárás megindítását kérte. Az eljá­rás megindult és ennek során a részvénytársa­ság, amely kimutatta, hogy a forgalom vissza­esése folytán jutott válságos helyzetbe, 25 szá­zalékos kvótát kínált hitelezőinek. A hitelezők az ajánlatot elfogadták és az egyezséghez való hozzájárulás céljaiból az iratok a törvényszék­hez kerültek. , , Tömörülnek a tejtermelő gazdák a piac ellátására. A tejpiac legújabb eseménye, hogy a tejtermelő gazdák egyik jelentős csoportja elhatározta, hogy szövetkezetet létesít s bekap­csolódik a fővárosi tejszükséglet közvetlen ki­elégítésébe. A gazdák abból indulnak ki, hogy ha közvetlenül értékesítik tejkészleteiket, akkor egyfelől jobb termelői árat tudnak elérni, más­felől pedig a fogyasztók részére is kedvezőbb árakat tudnak biztosítani. Ha pedig ez sike­rül, akkor növelni lehet a fővárosban a tej­­fogyasztást és kevesebb tej kerül mint ipari tej egész alacsony áron piacra. Körülbelül négyszáz gazda jutott erre az elhatározásra­­ megtartott gyűlésén kimondotta a Tejtermelő Gazdák Szövetségének megalakítását. Március 31-én a szövetség megalakítja a szövetkezetét is és akciót indít, hogy az Országos Magyar Tejszö­vetkezeti Központot átvegye. Ez termé­szetesen a földmívelési minisztériumtól függ. A tejkartel körében mindenesetre nyugtalanul nézik a gazdáknak ezt az egészséges és fogyasz­tói érdeket is szolgáló szervezkedését.­­ A bankok húsvéti szünete. A Takarék­pénztárak és Bankok Egyesületében tömörült pénzintézetek március 25-én, Nagypénteken bankszünnapot tartanak és csak egy váltópénz­­tárt tartanak nyitva az esedékes elfogadványok beváltására. Váltók e napon óvatol­hatók, mert nem Gergely-naptár szerinti ünnep. Március 26-án, Nagyszombaton, a pénzintézetek pénztá­rai csak déli 12 óráig vannak nyitva. — Vaskivitelünk emelkedése. Februárban vajki­vitelünk 2044 q-ra rúgott, ami emelkedést jelent úgy az előző évi 1935 q-val, mint a múlt év februári 548 q-val szemben. Tavalyhoz ké­pest vajkivitelünk emelkedése annak tudható be, hogy Németországban a magyar vajjal se­mben nem érvényesül az egyéb nyugati pro­­venienciájú vajakkal szemben életbeléptetett magasabb vám.­­ Nem fizet tantiemet a Dombóvári Tar­karék. A Dombóvári Takarékpénztár igazga­tósága és felügyelőbizottsága a súlyos gazda­sági viszonyokra való tekintettel lemondott a tantiemekről és azokat az intézet rendelkezé­sére bocsátotta tartalékolás céljából. Meg­vól , ,firma" építs és kereskedelmi részvénytársassa elfogedi be), cég 1032 március 31-én délelőtt 10 óra­­kor Budapest, V., Erzsébet-tér 5. szám alatti köz­­ponti Irodájában tartandó 1031. évi rendes kiözgyülé­­sére. A részvények a társaság központi irodájában (Budapest, V., Erzsébet-tér 5) legkésőbb folyó évi március hó 28-ig külön letét­­nyugta ellenében le­tétbe helyezendők. Tárgysorozat- 1. Az Igazgatóság és felügyelőbizottság Jelentése. 2 Zárszámadások megállapítása és az ezzel kapcsolatos határozathoza­tal. 8. Az Igazgatóság és felügyelőbizottság felment­­vénye. 4. A felügyelőbizottság megválasztása. 5. Eset­leges Indítványok. Mérleg 1931 december 31. Vagyon: Pénztárkészlet 2766.29. Adósok 528.112.36. Ingatlanok I1l.139.04. Berendezés 625. Árukészlet Tg.679.23. Vesz­teség 32.171.82. Összesen 732.493.76. Teher: Részvény­­tőke 225.000. Hitelezők 310 221.05. Elfogadványok 154.000, Átmeneti tételek 9280.75. Nyereség 1930. évre 1 3091.98, Összesen 732.493.76. Veszteség-nyereségszámla Veszteség: Adók költségek, kamatok és alkalmazottak f­etése 48.31217, Leírások 15.213.63. Ingatlanszámla 926810. összesen 66.793.96.­­Nyereség: Áruszámla 94.62214. Veszteség 12171.82. összesen 36.793.96. Az Igazgatóság. Megvizsgálta és rendben lévőnek találta a felügyelőbizottsát. B.­H 1932. MÁRCIUS 23. SZERDA Fizetésképtelensége­k Kényszeregyességi ügyek. A gyulai törvény­szék elrendelte a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást Schaeffer Hermann tarkadi vegyeskeres­kedő, — a sátoraljaújhelyi törvényszék Frankl Ignác tokaji vőföskereskedő, — a balassagyar­mati törvényszék Briszk Adolf salgótarjáni ke­reskedő ellen. Csőd. A pestvidéki törvényszék csődöt nyitott tiszffy István soroksárpéteri lakatosmester el­it­­len. A font ellenségei felfelé hajtják a font árfolyamát LONDON, márc. 22. A francia és amerikai spekulánsok óriási font­vásárlásokkal igyekeznek a sterling árfolyamát felerőszakolni, amit három angol nagybank ha­talmas dollár- és frankvételekkel próbál meg­akadályozni állítólag a Bank of England meg­bízásából. Az angol államkincstár most főként aranyat vásárol, ami egyébként Amerikába, vagy Franciaországba menne. Ma a londoni piacon ismeretlen vevő 90.000 font értékű aranyat vett, vételár 113/1. — A tiszántúli gazdák nyolc kívánsága. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Vay László báró elnök aláírásával kiáltványt intézett a Tiszántúl agrártársadalmh­oz és nyolc pontba foglalja össze azokat a kívánságokat, amelyek célhoz vezetnek. Kívánja a kamara a földbir­tokot és a gazdatársadalmat terhelő adósságok átértékelését a tényleges értékviszonyoknak és értékeltolódásoknak megfelelően, kívánja a sze­zon­hitelek megszerzésének biztosítását a zöld­hitel és ingó-jelzálog kérdésének intézményes rendezésével. A karteltörvény sürgős és szigorú végrehajtását a mezőgazdaság prosperitásának biztosítására, hogy az üzemanyagok és más ipari közszükségleti cikkek amiveja a mező­­gazdasági termékek átalakulásával összhangba kerüljön. Kívánja továbbá a közteherviselés­nek arányos megosztással való szabályozását, általános reformmal a termelő osztályok tény­leges teherbíró-képességére figyelemmel. Ötödik kívánság, hogy a földrefom során földhöz jut­­tatottak terheit úgy a megváltási árban, mint a járadékban a mai értékviszonyoknak és jöve­delmezőségnek megfelelően revízió alá vegyék. Kívánja továbbá a mezőgazdasági termények és termékek értékesítési lehetőségének hathatós támogatását a belső fogyasztás emelésével és az exportértékesítés lehetőségének külkereske­delmi szerződésekben való biztosítóéval. Az utolsóelőtti kívánsága a kamarának az, hogy a termelést a mezőgazdasági érdekképviseleti szervek és a mezőgazdaság körében működő szövetkezetek bevonásával az értékesítési lehe­tőségekre való figyelemmel szabályozzák és irá­nyítsák. Végül azt a fokozott súlyt követeli a közgazdasági politikában és a közigazgatásban a mezőgadasági érdekek számára, ami a mező­gazdaságot tényleges súlyánál és jelentőségénél fogva megilleti. A budapesti terménytőzsde hivatalos árfolyamai 80-as 13.55—14.55 13.10—13.40 13.05—13.35 13.15—13.45 Bors, pestvidéki és egyéb tozs 15.50—15.70. — Árpa: zak. T. 17.00—17.50, II. 16.25—16.75, sörárpa felvid. 18.00—20.00, egyéb sörárpa 17.50—18.25. — Zab. I. 22.50—23.00, zab II. 21.85— 22.15. — Tengeri, tiszavidéki és egyéb 16.35—1650. — Korpa: 13.50—13.75. — 8-as liszt: 15.75—16.00. — Repce: 24.50—25.50. — Köles: 13.00—14.50.—Lucerna: 80.00—90.00. —Lehers­a­ankás 160—170. — Tavaszi bükköny: 26.00—28.00. — Lenmag: I. 24.00—25.00, lenmag II. 22.50—23.50. — Tökmag: 32.00—33.00, H. 28.00—30.04. — Napraforgó: 10.00—23.00. — Kék mák: 77.00 —79.00. — Muharmag: 17.00—19.00. — Csillagfürt: 15.00—16.00. — Viktóriaborsó: 25 00—30.00, expresszborsó 23.00—26.00. — Feh­érbab: 18.00—19.00, fürjbab 25.00—29.00. — Lencse: kisszemű 26.00—30.00, nagyszemü 38.00—48 00 — Szárított répaszelet: 12.50—12.75. — Burgonya: Woltmann étk. 7.80—8.10, ipari 5.50—5.75, Krüger étk. 8.00—8.30, Ella étk. 10.50— 11.00, nyári rózsa 15.50—16.50, őszi rózsa 12.00—13.00 pengő 100 kg.-ként. A határidős piac mai árfolyamai: Búza: márciusra­­12.90 12.70 májusra 13.38 13.33 13.42 13.30 13.32 A különleges 80 kg.-os tisztvidéki búza ára 15.00—15.7­1 Bors: márciusra 16.42 16.40 16.25 16.30 16.34 P­ Liszt árak Nagymalmok lisztárai március—április havi szállítási engedménnyel: Ogy 40.00—41.00, Og 40.00—41.00, 2-es 39.00—39.50, 4-es 38.00—38.25, 6-os 35.00—35.50. Rozs: 0-ás 40.00, 1-es Tr 00, 2-es 31.00. Rozskorpa 14.00. Tiszai malmok lisztárai: Ogg 37.00—37.50, Og 37.00—37.50, 2-es 36.00—36.50, 4-es 35.00 35.50, 6-os 32.00—32 59 pengő 100 kg.-ként. Dunántúli és egyéb manl .ok lisztárai: Ogg 36.00—36.50, Og 35.50—36.50, 2-es 34.50—36.00, 4-es 33.50—34.S0, 6-os SOIOO—3000 pengő. Tengeri: májusra júliusra Készárupiaci zárósorfolya­mok 1932. március 22-én. Búza Tiszavidéki F­elsőtiszai Jászsági és dunántúli Pestvidéki és bácskai 77-e* 13.15—14.15 12.70—12.90 12.65—12.85 12.75—13.05 15.28 15.40 15.36 78-as 13.30—14.30 12.85—13.10 12.80—13.05 12.90—13.20 79 .* 33.45—14.45 13.00—13.25 12.95—13.20 13.05—13.35 Zárlat 12.80—12.82 13.35—13.38 16.32—16.33 15.32—15.34 15.28—15.30 Javult a terménytőzsde A mai budapesti terménytőzsdén általában jobb irányzat kerekedett felül, mint amilyet az utóbbi napokban láttunk­. A búza- és rozsüzletre a külföldi jelentések hatottak kedvezően,­­ ma már ugyanis a liverpooli tőzsde is átvette a cá­­kágói javulást, a rozs iránt pedig az osztrákok újra érdeklődnek. A tengeri árát egészen szilárd irányba terelte az, hogy a behozatali engedélye­zési eljárás szigorúsága minden belföldi érdekel­tet teljesen megnyugtatott a kormány árpoliti­kájának változatlansága felől.­­ Ma a márciusi búza 16, a májusi 21 fillérrel zárult magasab­ban, mint tegnap, a májusi rozs pedig 7 fillért nyert. — A májusi tengeri 17 fillérrel drágult. — A júniusi határidő jegyzését holnap kezdik meg a terménytőzsdén.­­ A készárupiacon a búza 15—20 fillérrel drá­gult, bejelentett forgalma 10 vagonra rúgott. A különleges minőségű tiszai búza árát 15 fillérrel emelték. — A rozsból másfél vagon eladását je­lentették be, zabból ugyanennyi kelt el, ára egyik terménynek sem változott. A tengeri forgalma nagyon élénk volt, 20 vagonnal jelentettek be és árát 10 fillérrel emelték. A liszt ára ma nem változott. — Az árpa- és malátavám emelése Svájc­ban. A svájci szövetségtanács legutóbbi ha­tározatával az árpa, maláta és sör vámpótlékát felemelte és pedig az árpáét 100 kg-ként 8.85 frs-ról 26.55-ra, a malátáét 12-ről 36-ra és a sörét hl-ként 2.18-ról 6.54 sv. frs.-ra. Ezáltal a vámpótlékok az előbbieknek háromszorosát teszik. Az új tételek március 22-én léptek életbe.­­ Mi az oka az élelmiszer termelői és fogyasz­tói ára közti különbségnek? Az OMGE ipari­ és kereskedemi szakosztályában az élelmiszerek termelői és fogyasztói ára közötti kü­­­lönbözet kérdéséről igen érdekes előadást tartott Fellner Kálmán dr., a Mezőgaz­dasági Kiviteli Intézet szakelőadója. Bemutatott néhány élelmiszerre vonatkozó kalkulációt, gya­korlatilag igazolva, hogy mely tételekből áll elő az árkülönbözet. Részletesen analizálta az áru- előosztás költségeit, ismertette azokat a lehetősé­geket, amelyek az árkülönbözet lefaragása érde­kében a kereskedők részéről történhetnek, úgy, mint a személyzet racionalizálása, a raktár csök­kentése, a standard áruk terjesztése és népszerű­ sítése, az egészségtelen verseny csökkentése. Meg­emlékezett a gazda és fogyasztó közvetlen kap­csolatának nehézségeiről és az árrombolás veszé­lyéről, az árhívó gazda részéről történő lebontási kísérletekről, a postacsomagrendszerről, a piaci értékesítésről, az önálló gazda­ lerakatokról, az útszéli árusításról, a „Migros“ rendszerről és a szövetkezetek szerepéről, továbbá a hatósági ter­hek hatásáról. Bár a kérdés még ma nincsen, olyan stádiumban, mely a „spanning" -nak a termelő szempontjából kívánatos megrövidítését könnyű feladattá tenné, annak a reményének adott kifejezést, hogy részleteredmények komoly tanulmányok segítségével elérhetők, ehhez azon­ban szükséges, hogy a problémát politikamente­sen, mint szigorú üzemtani kérdést kezeljék. Ez­után Taxner Károly, az Erjedési Állomás ve­gyészmérnöke a must konzerválásának újabb irá­nyairól tartott előadást. — Burgonyapiac. Budapesten­­-ként a követ­kező árakat fizették a burgonyán na­gykereskede­­lemben: nyári rózsaburgonya étkezési 15.50—* 16.50, őszi rózsa étkezési 12.00—13.00, Ella ét­kezési 10.50—11.00, Kru­ger étkezési 8.00—8.30, Woltmann étkezési 7.80—8.10, Woltmann ipari 5.50—5.85 pengő. — Olaszország felé burgonyás exportunk a javuló időjárás következtében erősen megélénkült és a múlt héten közel 200 vagon bur­gonyát exportáltunk. Az olaszok Ella burgonyád­ért *37—39 lírát fizetnek, míg a magyar terme­­lők Szabolcsban az Ella burgonyáért 9—11 pen­gőt, a Woltmann és Kru­ger burgonyáért 6.75—­ 7.50 pengőt, a Dunántúlon ezen utóbbiakért 7.56 —8.25 pengőt kérnek. A költségek tekintetbevé­telével tehát az olasz és a magyar ársók között nincs meg az arány. Az olasz elhelyezési lehető­ség már csak pár hétig tart és ha a gazdák az árut visszatartják, fennáll annak a veszély, hogy a külföldön el nem helyezett burgonyás mennyiségek erős árcsökkenést fognak provokálni. — Új-Görögország felé is folyik az export sza­bolcsi burgonyában. — A bécsi burgonyát Ince , a belföldi burgonyaárak változatlanul a múlt­­hetiek. Az új olasz burgonya ára 60—64 fillér, a magyaré 50—60 fillér, az egyiptomié pedig 64— 72 fillér. Az olasz és a magyar burgonya nem idei, hanem földben hagyott tavalyi termés. Megütve a Pestkörnyéki Takarék és Házépítő Szövetkezet 1932 március hó 21-én, csütörtökön dél­után fél 6 órakor irodahelyiségében, Budapesten (VII., Erzsébet-körú­t 27., I. em. 1) tartandó XXI.­ évi rendes közgyű­lésére. Napirend: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése a lefolyt üzletévről. 2. Az 1931. évi mérleg- és eredményszámla előterjesz­tése és megállapítása, valamint a Dyeresée hovafor­­dítása iránti határozathozatal. 3. Határozathozatal az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak adandó fel­­mentvény tárgyában. 4. Igazgatósági tagok válasz­tása az alapszabályok 47. és 48. §-ai alapján. 5. Igaz­gatósági tanácstagok választása az alapszabályok G/ §-a alapján. 6. Esetleges Indítványok. Figyelmezte­tés: A közgylésen csak oly tagok bírnak szavazati jogjal, kik a nevükre szóló részjegy felmutatása mellett kiadandó Igazolványt legkésőbb 3 nappal a közgyűlés megtartása előtt átvették. Az Igazgatóság. Mérlegszámla 1931 december 31-én. Vagyon: Készpénz 6368.38 P. Folyószámlakövetelések 1321.18 P. Ingatlan 4200 P. Berendezés 80 P. összesen 11.969.56 P. Teher! Részjegytőke 7710 P. Tőketartalék ISZ P. R­endes tar­talékalap 1200 P. Adótartalék 500 P. Ingatlan-karban­tartási alap 300 P. Fel nem vett osztalék 803.22 P. Nyereségáthozat 1930. évről 88.87 P. Folyó évi nye­reség 1083.47 P. összesen 11.909-56 p. Eredményszám­la 1931 december 31-én, Veszteség: Üzlet­­személyzeti költség 26.654 P. Adók 1633.12 P. Felró évi nyernék 1083.47 P, összesen 29.970.59 P. Nyereség. Jutalékok 29.970.59 P. Összesen 29.970.59 P. Az Igazgatóság. Ezen mérleg- és eredményszámlát megvizsgáltuk és azok tételeit a fő- és segédkönyvekkel egyezőeknek, rendben találtuk. A felügyelőbizottság. — Tagok lét­száma 1931 január 1-én 123 tag 2570 darab részjegy­­el. 1931. év folyamán változás nem volt, tehát * tagok létszáma 1931 december 31-án 133 te* 2570 6*4 rab részjeggyel. |

Next