Budapesti Hírlap, 1932. március (52. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-23 / 67. szám
to KÖZGAZDASÁG Újabb nehézségek az állatkivitel körül Az osztrák piac, amely állatkivitelünk szempontjából elsősorban bír fontossággal, állandóan romlik. Kiviteli kontingensünk a bécsi piacra riár heti 75 darab vágómarhára apadt, holott rém is olyan régen ezen a piacon heti 500 darab i- könnyen elhelyezhető volt. A hétfői vásáron felhajtott 2031 darab vágómarhából 1783 darab volt belföldi származású és csak 75 darab a magyarországi. A jövő hétre a kontingens ismét csak 75 darab , ezenkívül a nagycsarnok részére szállíthatunk 150 darab szúrt borjút, továbbá Bécsújhelybe 25 darab vágómarhát. Az osztrák piac felé irányuló exportnak másik újabb akadálya, hogy az osztrák bizományosok eladási jutalék, kezelési költség és biztosítási díjak címén már az érték három százalékát tevő költséget számítanak fel, ami ellen a magyar exportőrök már felléptek az osztrák Állatforgalmi Hivatalnál. Sertéskivitelünk helyzete sem jobb. Bécsbe a hétfői vásárra 1505 darab zsír- és 40 darab hússertést vittünk. A jövő heti kontingensünk 1545 darab zsírsertés s ezenfelül Bécsújhelybe vihetünk 4,1 darab hússertést. Svájcba az elmúlt héten 540 darab vágóbirtát vittünk. — Olaszországba március 11—17 között 453 darab vágómarha ment, ezenkívül 112 darab lovat és 36 darab sertést szállítottunk ebben az időben az olasz piacnak. —Franciaországba az év első negyedére mindössze 80 darabra szóló marhakiviteli kotingenst kapnak Az első szállítmányok útban vannak. — Prágában a tegnapi vásáron a felhajtott 2427 darab sertésből csak 40 darab volt magyarországi származású. — 120 tenyészbikát eladtak levágásra. A magyar állattenyésztés és állatértékesítés szomorú helyzetét illusztrálják élénken a tenyészállatvásár utolsó napján eszközölt bikaeladások. Mintegy 120 darab tenyészbikát, melyek egy része díjazásban is részesült, adtak el levágásra élősúly kgként 40—48 filléres áron. A lakákból 34 darabot a Községi Élelmiszerüzem vásárolt meg, míg 86 darab olaszországi kivitelre került. A gazdatisztek a gazdatiszti törvény revízióját és a kötelező nyugdíjbiztosítást sürgetik. A Magyar Gazdatisztek Országos Egyesülete közgyűlést tartott a Köztelken. Székács Elemér elnök rámutatott a gazdatiszti szakmunka értékére, melynek gyümölcséről évről-évre tanúskodik a mezőgazdasági kiállítás. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság mai válságos helyzetében a szaktudásnak kétszeres jelentősége van és ezért nem helyes azoknak a birtokosoknak az eljárása, akik a mezőgazdasági üzem lebontását a gazdatiszti javadalmazás megtakarítására alapozzák. Fábriczius Endre az egyesület múltévi működéséről számolt be és megemlékezett arról a szomorú hírről, hogy a gazdatiszti törvény reformjára, a gazdatiszti kötelező nyugdíj-biztosításra és a gazdatiszti kamara létesítésére vonatkozó kívánságok holtponton állanak és így az agrár Magyarország szégyenére a gazdatisztikai képességének megfelelő érvényesülése, jövőjének biztosítása megoldatlan. Az évi jelentéshez számosan szóltak hozzá. Hangoztatták, hogy a gadatiszt nem részesül abban a megérdemelt megbecsülésben, mely főiskolai végzettségénél fogva megilleti. Elhatározta a közgyűlés, hogy június 5-én Budapesten nagyszabású országos gazdatiszti kongresszust tart, amelyen a gazdatisztek sérelmeit tárgyalják, követelik a gazdatiszti törvény revízióját, a kötelező gazdatiszti nyugdíj-biztosítást és a gazdatiszti kamara létesítését. A határozatot a közgyűlés után küldöttségileg kívánják átnyújtani a miniszterelnöknek és a földmívelésügyi miniszternek. A gazdatiszti kongresszus előkészítésére az országos egyesület és a vidéki gazdatiszti körök elnökségéből álló különbizottságotküldtek ki. Végül elhatározták, hogy vitéz Purgly Emil földmívelésügyi minisztert táviratban üdvözlik. — Egy szavazatot kapott a bizalmatlansági Indítvány az Asztalos Ipartestület közgyűlésén. Március 22-én megjelent közleményünkkel kapcsolatban az Asztalos Ipartestület felkérésére közöljük, hogy a vasárnapi közgyűlésen az elöljáróság ellen terjesztett bizalmatlansági indítványt nem egy szótöbbséggel vetette el a közgyűlés, hanem ez csupán egy szavazatot kapott. A legújabb kartel: a burgonycukorgyárak egyezménye. A burgonyacukorgyárak, hogy meglehetősen magas áraikat a mai nehéz gazdasági viszonyok között is fenntarthassák, kartelszerződést kötöttek. A megalakult kartel azonnal leállította két belföldi gyár üzemét és így a termelés csökkentésével óhajtja hosszabb ideig fenntartani a 84 filléres nagybani árat. A Hazai Bank Részvénytársaság ma tartott XXXVII. üzletévi rendes közgyűlése az 1931. üzletévre vonatkozó mérleget, valamint az igazgatóság összes javaslatait elfogadta és elhatározta, hogy a kimutatott 876.170.01 pengő öszszegét tiszta nyereségből osztalékra részvényenként 8.40 pengő (6%), vagyis 600.000 pengő, a tartalékalap javadalmazására 125.000 pengő, az ingatlanok értékcsökkenési tartalékának növelésére pedig 25.000 pengő fordíttassék, mig 73.670.24 pengő az 1932. üzletév számlájára vitesék át. Az osztalék a XXXVII. számú osztalékszelvény beszolgáltatása ellenében a társaság pénztáránál március 1--tól kezdődően kerül kifizetésre. A közgyűlés ezek után az igazgatóság és felügyelőbizottság eddigi tagjait újra megválasztotta. Új tagként Milos György tonnányftanár, esős, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatóhelyettese választatott be az igazgatóságba. A Kass Szálloda rt kiegyezett. Néhány hete, hogy a Kass Szálloda JR.-T. szegedi cég, amely az ismert Kass-szállónak tulajdonosa, fizetési nehézségek közé jutott és a kényszeregyezségi eljárás megindítását kérte. Az eljárás megindult és ennek során a részvénytársaság, amely kimutatta, hogy a forgalom visszaesése folytán jutott válságos helyzetbe, 25 százalékos kvótát kínált hitelezőinek. A hitelezők az ajánlatot elfogadták és az egyezséghez való hozzájárulás céljaiból az iratok a törvényszékhez kerültek. , , Tömörülnek a tejtermelő gazdák a piac ellátására. A tejpiac legújabb eseménye, hogy a tejtermelő gazdák egyik jelentős csoportja elhatározta, hogy szövetkezetet létesít s bekapcsolódik a fővárosi tejszükséglet közvetlen kielégítésébe. A gazdák abból indulnak ki, hogy ha közvetlenül értékesítik tejkészleteiket, akkor egyfelől jobb termelői árat tudnak elérni, másfelől pedig a fogyasztók részére is kedvezőbb árakat tudnak biztosítani. Ha pedig ez sikerül, akkor növelni lehet a fővárosban a tejfogyasztást és kevesebb tej kerül mint ipari tej egész alacsony áron piacra. Körülbelül négyszáz gazda jutott erre az elhatározásra megtartott gyűlésén kimondotta a Tejtermelő Gazdák Szövetségének megalakítását. Március 31-én a szövetség megalakítja a szövetkezetét is és akciót indít, hogy az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központot átvegye. Ez természetesen a földmívelési minisztériumtól függ. A tejkartel körében mindenesetre nyugtalanul nézik a gazdáknak ezt az egészséges és fogyasztói érdeket is szolgáló szervezkedését. A bankok húsvéti szünete. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületében tömörült pénzintézetek március 25-én, Nagypénteken bankszünnapot tartanak és csak egy váltópénztárt tartanak nyitva az esedékes elfogadványok beváltására. Váltók e napon óvatolhatók, mert nem Gergely-naptár szerinti ünnep. Március 26-án, Nagyszombaton, a pénzintézetek pénztárai csak déli 12 óráig vannak nyitva. — Vaskivitelünk emelkedése. Februárban vajkivitelünk 2044 q-ra rúgott, ami emelkedést jelent úgy az előző évi 1935 q-val, mint a múlt év februári 548 q-val szemben. Tavalyhoz képest vajkivitelünk emelkedése annak tudható be, hogy Németországban a magyar vajjal semben nem érvényesül az egyéb nyugati provenienciájú vajakkal szemben életbeléptetett magasabb vám. Nem fizet tantiemet a Dombóvári Tarkarék. A Dombóvári Takarékpénztár igazgatósága és felügyelőbizottsága a súlyos gazdasági viszonyokra való tekintettel lemondott a tantiemekről és azokat az intézet rendelkezésére bocsátotta tartalékolás céljából. Megvól , ,firma" építs és kereskedelmi részvénytársassa elfogedi be), cég 1032 március 31-én délelőtt 10 órakor Budapest, V., Erzsébet-tér 5. szám alatti központi Irodájában tartandó 1031. évi rendes kiözgyülésére. A részvények a társaság központi irodájában (Budapest, V., Erzsébet-tér 5) legkésőbb folyó évi március hó 28-ig külön letétnyugta ellenében letétbe helyezendők. Tárgysorozat- 1. Az Igazgatóság és felügyelőbizottság Jelentése. 2 Zárszámadások megállapítása és az ezzel kapcsolatos határozathozatal. 8. Az Igazgatóság és felügyelőbizottság felmentvénye. 4. A felügyelőbizottság megválasztása. 5. Esetleges Indítványok. Mérleg 1931 december 31. Vagyon: Pénztárkészlet 2766.29. Adósok 528.112.36. Ingatlanok I1l.139.04. Berendezés 625. Árukészlet Tg.679.23. Veszteség 32.171.82. Összesen 732.493.76. Teher: Részvénytőke 225.000. Hitelezők 310 221.05. Elfogadványok 154.000, Átmeneti tételek 9280.75. Nyereség 1930. évre 1 3091.98, Összesen 732.493.76. Veszteség-nyereségszámla Veszteség: Adók költségek, kamatok és alkalmazottak fetése 48.31217, Leírások 15.213.63. Ingatlanszámla 926810. összesen 66.793.96.Nyereség: Áruszámla 94.62214. Veszteség 12171.82. összesen 36.793.96. Az Igazgatóság. Megvizsgálta és rendben lévőnek találta a felügyelőbizottsát. B.H 1932. MÁRCIUS 23. SZERDA Fizetésképtelenségek Kényszeregyességi ügyek. A gyulai törvényszék elrendelte a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást Schaeffer Hermann tarkadi vegyeskereskedő, — a sátoraljaújhelyi törvényszék Frankl Ignác tokaji vőföskereskedő, — a balassagyarmati törvényszék Briszk Adolf salgótarjáni kereskedő ellen. Csőd. A pestvidéki törvényszék csődöt nyitott tiszffy István soroksárpéteri lakatosmester elitlen. A font ellenségei felfelé hajtják a font árfolyamát LONDON, márc. 22. A francia és amerikai spekulánsok óriási fontvásárlásokkal igyekeznek a sterling árfolyamát felerőszakolni, amit három angol nagybank hatalmas dollár- és frankvételekkel próbál megakadályozni állítólag a Bank of England megbízásából. Az angol államkincstár most főként aranyat vásárol, ami egyébként Amerikába, vagy Franciaországba menne. Ma a londoni piacon ismeretlen vevő 90.000 font értékű aranyat vett, vételár 113/1. — A tiszántúli gazdák nyolc kívánsága. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Vay László báró elnök aláírásával kiáltványt intézett a Tiszántúl agrártársadalmhoz és nyolc pontba foglalja össze azokat a kívánságokat, amelyek célhoz vezetnek. Kívánja a kamara a földbirtokot és a gazdatársadalmat terhelő adósságok átértékelését a tényleges értékviszonyoknak és értékeltolódásoknak megfelelően, kívánja a szezonhitelek megszerzésének biztosítását a zöldhitel és ingó-jelzálog kérdésének intézményes rendezésével. A karteltörvény sürgős és szigorú végrehajtását a mezőgazdaság prosperitásának biztosítására, hogy az üzemanyagok és más ipari közszükségleti cikkek amiveja a mezőgazdasági termékek átalakulásával összhangba kerüljön. Kívánja továbbá a közteherviselésnek arányos megosztással való szabályozását, általános reformmal a termelő osztályok tényleges teherbíró-képességére figyelemmel. Ötödik kívánság, hogy a földrefom során földhöz juttatottak terheit úgy a megváltási árban, mint a járadékban a mai értékviszonyoknak és jövedelmezőségnek megfelelően revízió alá vegyék. Kívánja továbbá a mezőgazdasági termények és termékek értékesítési lehetőségének hathatós támogatását a belső fogyasztás emelésével és az exportértékesítés lehetőségének külkereskedelmi szerződésekben való biztosítóéval. Az utolsóelőtti kívánsága a kamarának az, hogy a termelést a mezőgazdasági érdekképviseleti szervek és a mezőgazdaság körében működő szövetkezetek bevonásával az értékesítési lehetőségekre való figyelemmel szabályozzák és irányítsák. Végül azt a fokozott súlyt követeli a közgazdasági politikában és a közigazgatásban a mezőgadasági érdekek számára, ami a mezőgazdaságot tényleges súlyánál és jelentőségénél fogva megilleti. A budapesti terménytőzsde hivatalos árfolyamai 80-as 13.55—14.55 13.10—13.40 13.05—13.35 13.15—13.45 Bors, pestvidéki és egyéb tozs 15.50—15.70. — Árpa: zak. T. 17.00—17.50, II. 16.25—16.75, sörárpa felvid. 18.00—20.00, egyéb sörárpa 17.50—18.25. — Zab. I. 22.50—23.00, zab II. 21.85— 22.15. — Tengeri, tiszavidéki és egyéb 16.35—1650. — Korpa: 13.50—13.75. — 8-as liszt: 15.75—16.00. — Repce: 24.50—25.50. — Köles: 13.00—14.50.—Lucerna: 80.00—90.00. —Lehersaankás 160—170. — Tavaszi bükköny: 26.00—28.00. — Lenmag: I. 24.00—25.00, lenmag II. 22.50—23.50. — Tökmag: 32.00—33.00, H. 28.00—30.04. — Napraforgó: 10.00—23.00. — Kék mák: 77.00 —79.00. — Muharmag: 17.00—19.00. — Csillagfürt: 15.00—16.00. — Viktóriaborsó: 25 00—30.00, expresszborsó 23.00—26.00. — Fehérbab: 18.00—19.00, fürjbab 25.00—29.00. — Lencse: kisszemű 26.00—30.00, nagyszemü 38.00—48 00 — Szárított répaszelet: 12.50—12.75. — Burgonya: Woltmann étk. 7.80—8.10, ipari 5.50—5.75, Krüger étk. 8.00—8.30, Ella étk. 10.50— 11.00, nyári rózsa 15.50—16.50, őszi rózsa 12.00—13.00 pengő 100 kg.-ként. A határidős piac mai árfolyamai: Búza: márciusra12.90 12.70 májusra 13.38 13.33 13.42 13.30 13.32 A különleges 80 kg.-os tisztvidéki búza ára 15.00—15.71 Bors: márciusra 16.42 16.40 16.25 16.30 16.34 P Liszt árak Nagymalmok lisztárai március—április havi szállítási engedménnyel: Ogy 40.00—41.00, Og 40.00—41.00, 2-es 39.00—39.50, 4-es 38.00—38.25, 6-os 35.00—35.50. Rozs: 0-ás 40.00, 1-es Tr 00, 2-es 31.00. Rozskorpa 14.00. Tiszai malmok lisztárai: Ogg 37.00—37.50, Og 37.00—37.50, 2-es 36.00—36.50, 4-es 35.00 35.50, 6-os 32.00—32 59 pengő 100 kg.-ként. Dunántúli és egyéb manl .ok lisztárai: Ogg 36.00—36.50, Og 35.50—36.50, 2-es 34.50—36.00, 4-es 33.50—34.S0, 6-os SOIOO—3000 pengő. Tengeri: májusra júliusra Készárupiaci zárósorfolyamok 1932. március 22-én. Búza Tiszavidéki Felsőtiszai Jászsági és dunántúli Pestvidéki és bácskai 77-e* 13.15—14.15 12.70—12.90 12.65—12.85 12.75—13.05 15.28 15.40 15.36 78-as 13.30—14.30 12.85—13.10 12.80—13.05 12.90—13.20 79 .* 33.45—14.45 13.00—13.25 12.95—13.20 13.05—13.35 Zárlat 12.80—12.82 13.35—13.38 16.32—16.33 15.32—15.34 15.28—15.30 Javult a terménytőzsde A mai budapesti terménytőzsdén általában jobb irányzat kerekedett felül, mint amilyet az utóbbi napokban láttunk. A búza- és rozsüzletre a külföldi jelentések hatottak kedvezően, ma már ugyanis a liverpooli tőzsde is átvette a cákágói javulást, a rozs iránt pedig az osztrákok újra érdeklődnek. A tengeri árát egészen szilárd irányba terelte az, hogy a behozatali engedélyezési eljárás szigorúsága minden belföldi érdekeltet teljesen megnyugtatott a kormány árpolitikájának változatlansága felől. Ma a márciusi búza 16, a májusi 21 fillérrel zárult magasabban, mint tegnap, a májusi rozs pedig 7 fillért nyert. — A májusi tengeri 17 fillérrel drágult. — A júniusi határidő jegyzését holnap kezdik meg a terménytőzsdén. A készárupiacon a búza 15—20 fillérrel drágult, bejelentett forgalma 10 vagonra rúgott. A különleges minőségű tiszai búza árát 15 fillérrel emelték. — A rozsból másfél vagon eladását jelentették be, zabból ugyanennyi kelt el, ára egyik terménynek sem változott. A tengeri forgalma nagyon élénk volt, 20 vagonnal jelentettek be és árát 10 fillérrel emelték. A liszt ára ma nem változott. — Az árpa- és malátavám emelése Svájcban. A svájci szövetségtanács legutóbbi határozatával az árpa, maláta és sör vámpótlékát felemelte és pedig az árpáét 100 kg-ként 8.85 frs-ról 26.55-ra, a malátáét 12-ről 36-ra és a sörét hl-ként 2.18-ról 6.54 sv. frs.-ra. Ezáltal a vámpótlékok az előbbieknek háromszorosát teszik. Az új tételek március 22-én léptek életbe. Mi az oka az élelmiszer termelői és fogyasztói ára közti különbségnek? Az OMGE ipari és kereskedemi szakosztályában az élelmiszerek termelői és fogyasztói ára közötti különbözet kérdéséről igen érdekes előadást tartott Fellner Kálmán dr., a Mezőgazdasági Kiviteli Intézet szakelőadója. Bemutatott néhány élelmiszerre vonatkozó kalkulációt, gyakorlatilag igazolva, hogy mely tételekből áll elő az árkülönbözet. Részletesen analizálta az áru- előosztás költségeit, ismertette azokat a lehetőségeket, amelyek az árkülönbözet lefaragása érdekében a kereskedők részéről történhetnek, úgy, mint a személyzet racionalizálása, a raktár csökkentése, a standard áruk terjesztése és népszerű sítése, az egészségtelen verseny csökkentése. Megemlékezett a gazda és fogyasztó közvetlen kapcsolatának nehézségeiről és az árrombolás veszélyéről, az árhívó gazda részéről történő lebontási kísérletekről, a postacsomagrendszerről, a piaci értékesítésről, az önálló gazda lerakatokról, az útszéli árusításról, a „Migros“ rendszerről és a szövetkezetek szerepéről, továbbá a hatósági terhek hatásáról. Bár a kérdés még ma nincsen, olyan stádiumban, mely a „spanning" -nak a termelő szempontjából kívánatos megrövidítését könnyű feladattá tenné, annak a reményének adott kifejezést, hogy részleteredmények komoly tanulmányok segítségével elérhetők, ehhez azonban szükséges, hogy a problémát politikamentesen, mint szigorú üzemtani kérdést kezeljék. Ezután Taxner Károly, az Erjedési Állomás vegyészmérnöke a must konzerválásának újabb irányairól tartott előadást. — Burgonyapiac. Budapesten-ként a következő árakat fizették a burgonyán nagykereskedelemben: nyári rózsaburgonya étkezési 15.50—* 16.50, őszi rózsa étkezési 12.00—13.00, Ella étkezési 10.50—11.00, Kruger étkezési 8.00—8.30, Woltmann étkezési 7.80—8.10, Woltmann ipari 5.50—5.85 pengő. — Olaszország felé burgonyás exportunk a javuló időjárás következtében erősen megélénkült és a múlt héten közel 200 vagon burgonyát exportáltunk. Az olaszok Ella burgonyádért *37—39 lírát fizetnek, míg a magyar termelők Szabolcsban az Ella burgonyáért 9—11 pengőt, a Woltmann és Kruger burgonyáért 6.75— 7.50 pengőt, a Dunántúlon ezen utóbbiakért 7.56 —8.25 pengőt kérnek. A költségek tekintetbevételével tehát az olasz és a magyar ársók között nincs meg az arány. Az olasz elhelyezési lehetőség már csak pár hétig tart és ha a gazdák az árut visszatartják, fennáll annak a veszély, hogy a külföldön el nem helyezett burgonyás mennyiségek erős árcsökkenést fognak provokálni. — Új-Görögország felé is folyik az export szabolcsi burgonyában. — A bécsi burgonyát Ince , a belföldi burgonyaárak változatlanul a múlthetiek. Az új olasz burgonya ára 60—64 fillér, a magyaré 50—60 fillér, az egyiptomié pedig 64— 72 fillér. Az olasz és a magyar burgonya nem idei, hanem földben hagyott tavalyi termés. Megütve a Pestkörnyéki Takarék és Házépítő Szövetkezet 1932 március hó 21-én, csütörtökön délután fél 6 órakor irodahelyiségében, Budapesten (VII., Erzsébet-körút 27., I. em. 1) tartandó XXI. évi rendes közgyűlésére. Napirend: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése a lefolyt üzletévről. 2. Az 1931. évi mérleg- és eredményszámla előterjesztése és megállapítása, valamint a Dyeresée hovafordítása iránti határozathozatal. 3. Határozathozatal az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak adandó felmentvény tárgyában. 4. Igazgatósági tagok választása az alapszabályok 47. és 48. §-ai alapján. 5. Igazgatósági tanácstagok választása az alapszabályok G/ §-a alapján. 6. Esetleges Indítványok. Figyelmeztetés: A közgylésen csak oly tagok bírnak szavazati jogjal, kik a nevükre szóló részjegy felmutatása mellett kiadandó Igazolványt legkésőbb 3 nappal a közgyűlés megtartása előtt átvették. Az Igazgatóság. Mérlegszámla 1931 december 31-én. Vagyon: Készpénz 6368.38 P. Folyószámlakövetelések 1321.18 P. Ingatlan 4200 P. Berendezés 80 P. összesen 11.969.56 P. Teher! Részjegytőke 7710 P. Tőketartalék ISZ P. Rendes tartalékalap 1200 P. Adótartalék 500 P. Ingatlan-karbantartási alap 300 P. Fel nem vett osztalék 803.22 P. Nyereségáthozat 1930. évről 88.87 P. Folyó évi nyereség 1083.47 P. összesen 11.909-56 p. Eredményszámla 1931 december 31-én, Veszteség: Üzletszemélyzeti költség 26.654 P. Adók 1633.12 P. Felró évi nyernék 1083.47 P, összesen 29.970.59 P. Nyereség. Jutalékok 29.970.59 P. Összesen 29.970.59 P. Az Igazgatóság. Ezen mérleg- és eredményszámlát megvizsgáltuk és azok tételeit a fő- és segédkönyvekkel egyezőeknek, rendben találtuk. A felügyelőbizottság. — Tagok létszáma 1931 január 1-én 123 tag 2570 darab részjegyel. 1931. év folyamán változás nem volt, tehát * tagok létszáma 1931 december 31-án 133 te* 2570 6*4 rab részjeggyel. |