Budapesti Hírlap, 1932. március (52. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-05 / 53. szám

10 K ÖZGAZDASÁG Magyar-francia és magyar-német egyezmény az áruszállítások kiűzetésére A Magyar Távirati Iroda jelenti: Walkó La­jos külügyminiszter és De Vienne budapesti francia követ ma délután a külügyminisztérium­ban a magyar-francia áruforgalomból származó fizetések szabályozására egyezményt írtak alá, amely március 12-én lép életbe. Az egyezmény szövegét a legközelebbi napokban teszik közzé. A német és a magyar kormány, illetőleg a Német Birodalmi Bank és a Magyar Nemzeti Bank képviselői között Budapesten néhány napja tárgyalás folyt. A tárgyalások ma a né­met birodalom és Magyarország közötti árufor­galomból származó fizetések rendezéséről szóló egyezmény megszövegezésével végződtek. A pa­rafárt megállapodást most már a két kormány elé terjesztik és jóváhagyása után rövidesen életbe léptetik. A munkaadók a OTI önkormányzati jogaiért A Magyar Munkaadók Központja Chorin Ferenc elnökletével ülést tartott. Alapy Viktor igazgató ismertette az OTI tisztviselői létszám­­apasztásával kapcsolatos újabb fejleményeket. Bejelentette, hogy az elnök fölterjesztéssel élt a népjóléti miniszterhez az ellen az igazgató­­sági határozat ellen, amely a vezérigazgatót arra utasította, hogy előzetesen terjessze az elnökség elé mindazokat a rendelkezési terve­zeteit, amelyek az osztálybeosztásra, az ügyve­zetés racionalizálására s az osztályvezetői, a fő­osztályvezetői és a vezérigazgató-helyettesi meg­bízásokra vonatkoznak. A munkaadók képvise­lete, az elnöki vétót látva, szükségét érezte an­nak, hogy a munkaadói érdekeltség nevében nyilatkozatot terjesszen elő az OTI elnökségé­hez. E nyilatkozat szerint az OTI ügyeiben az utóbbi időben a politikai pártok kezdenek jelentős szerepet játszani s különböző politi­kai pártok részéről folyik a tisztviselői kar beszervezése. „A munkaadók eddig is élesen szembehelyezkedtek azzal, — mondta a nyilat­kozat — hogy a szociális politika épületébe utat találjon a pártpolitika. És most, amikor életének egyik legkínosabb feladatához, a má­sok által szükségtelenül túlméretezett tisztvi­selőstátus bontásához érkezett el az Intézet, még fokozottabb súlyt helyeznek a munkaadók — amint azt az igazgatósági ülésen is leszögeztük — arra, hogy ez pártpolitikai nyomásoktól, tisztviselői klikkek titkos befolyásától és a pro­tekciótól a lehető legnagyobb mértékben men­tesen, egyedül az Intézet érdekei alapján tör­ténjék, hogy így azok maradjanak meg az In­tézet alkalmazásában, akik az intézeti feladatok elvégzésére eddigi munkájukkal a legalkalma­sabbaknak, a legmegfelelőbbeknek bizonyul­tak.­ A nyilatkozat végül azt hangsúlyozza, hogy ezeknek a káros befolyásoknak csak úgy lehet útját állani, ha az átszervezésre vonatkozó dön­tések az elérhető legnagyobb nyilvánosság mel­lett, tehát „az Intézet teherviselőit, a munka­adók és munkavállalók érdekeltségeit pártpoliti­kára való tekintet nélkül egyesítő önkormány­zati szervben, az elnökségben jönnek létre“, a vezérigazgató előterjesztéseinek megvitatása alapján. A népjóléti miniszter ebben a vitában az el­nök álláspontját foglalta el, az igazgatóság em­lített határozatát megsemmisítette, mert leirata szerint az ügybeosztás, a racionalizálás és a ve­zető tisztviselők kiválasztása nem az önkormány­zat, hanem a vezérigazgató önálló jogköre. Erre az OTI elnöksége rendkívüli igazgatósági ülést hívott össze. A Munkaadó Központ igazgatósága e bejelen­téseket, valamint a tett nyilatkozatot helyeslően vette tudomásul. A népjóléti miniszter megsem­misítő leiratával kapcsolatos állásfoglalás céljá­ból a Központ igazgatósága munkaadói értekez­let összehívását határozta el.­­• Megalakult a könyvvizsgálók vizsgabi­zottsága. Tegnap tartotta a Hites Könyv­vizsgálókat Képesítő Bizottság alakuló ülését a kereskedelemügyi minisztériumban Kunz Ödön dr. egyetemi tanár, társelnök vezetésével Kunz Ödön bejelentette, hogy a bizottság elnöke, Ko­rányi Frigyes bárói pénzügyminiszter tartós el­foglaltságának ideje alatt ő kapott megbízatást az elnöki tisztség ideiglenes vezetésére. Meg­állapította, hogy a kinevezett bizottsági tagok a kinevezést valamennyien elfogadták és miután vázolta a bizottságra háruló feladatokat, a bi­zottságot megalakultnak jelentette ki. Ezután Jezsovits János dr. helyettes államtitkár a ke­reskedelemügyi miniszter nevében üdvözölte a bizottságot. Hangsúlyozta, hogy az új intéz­mény csak abban az esetben fog megfelelni köz­­gazdasági hivatásának, ha erkölcsileg megbíz­ható, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt ké­pes egyének nyerik el a hites könyvvizsgálói képesítést. A megalakulás után a bizottság azonnal megkezdte az ügyrend, a vizsgaszabály­zat, a vizsgatárgyai, részletes anyagának tár­gyalását. E tárgyalások folytatását a március 9-én délutánt öt órakor tartandó ülésre halasz­totta.­­ Kényszeregyezséget kért a marosvásár­h­elyi Hedvig-malom. A marosvásárhelyi Hedvig-malom kényszeregyezséget kért. Pasz­­erivája 10 és félmillió, aktívája 8 millió. A ma­lom 100 százalékos kvótát ajánl három év alatt. — „Istenek alkonyai". A Cobden Szövet­ség szemináriumában ma este Fischer Ödön elnöklésével Magyar Bertalan tartott ezzel a címmel előadást, amelyben arra mutatott rá, hogy a gazdasági válságoknak a történelem ta­nulsága szerint mindig ugyanaz volt a forrása: emberi önzés és irigység okozza az aranyért s azon keresztül a hatalomért folyó küzdelmet. Ennek a harcnak szimbóluma Wagner nagy­szabású műve, a Ring, amely az emberiség és a társadalom örök tragikumát vetíti elénk. Az arany ma is a világ felett való hatalmat jelenti, de egyúttal a megsemmisülés magvát is magá­ban hordja, ha az arany vissza nem tér a maga rendes gazdasági funkcióinak medrébe. A poli­tizáló arany idézte elől a katasztrófán­g deflációt és az ezzel járó végzetes árletörést. Előadó sze­rint azok a törekvések, amelyek az arany he­lyébe más rendszert akarnak illeszteni, csak ideiglenes megoldást jelentenének. Nem az ara­nyat kell detronizálni, hanem azt a politikát, amely az arany egészséges működését évek óta meggátolja. A túlzott nacionalizmus, a titkos diplomácia, a békeszerződések ököljoga a világ igazi baja és ez áll útjában a népek kibékülé­sének. Az előadást nagy érdeklődő közönség hallgatta végig. B.­H 1932. MÁRCIUS 5. SZOMBA? Enyhítették a főváros szállítóinak adóhátralék fizetési kötelezettségét Sipőcz Jenő polgármester ma bocsátotta ki a főváros pénztáraihoz azt a rendeletét, amely a főváros­­szállítóinak járó összegek kifizetését az adóhátralék kiegyenlítéséhez köti. A polgármes­ter rendelet® lényeges könnyítéseket állapít meg az adóhátralékban lévő vállalkozóknál és iparosoknál Adótartozásokra visszatartást a vállalati összegekből csak abban az esetben esz­közölnek a fővárosi pénztárak, ha az adóhátra­lékos vállalkozónak vállalati összege az ezer pengőt meghaladja. Olyan esetben pedig, ha az illető vállalkozó vagy iparos az illetékes pénz­ügyi hatóságtól adótartozásának kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt kapott és ennek a kedvezménynek előírt feltételeit pontosan be­tartja, úgy a közpénztárak a félesztendőnél ré­gebbi esedékességű köztartozás fennállásakor is eltekinthetnek az adókövetelés visszatartásától, vagy pedig az adóhátralék visszatartását csak a már tényleg esedékessé vált adórészlet összegére korlátozhatják. Hangsúlyozza a polgármesteri rendelet azt is, hogy a bánatpénzekre és a kauciójellegű letétekre a visszatartási jog nem vonatkozik. ­ A Magyar Kereskedelmi Csarnok vá­lasztmánya ma Madarassy-Beck Gyula báró dr. elnöklésével ülést tartott, amely Balla Szigfrid főtitkár előterjesztésére elhatározta, hogy a Magyar Kereskedelmi Csarnok a pénzügymi­niszternél a legsürgősebb előterjesztéssel él az adóbehajtási köt­elezettségnek a közszállítással való kapcsolata ügyében. Gipsz Lipót dr- ügyész ismertette ezután azt a kúriai döntést, amely szerint a kartotéki rendszerű könyvvezetés alap­ján készített hitelesített könyvkivonatra nincsen helye jelzálogjogi előjegyzésnek. Miután a kar­totékrendszerű könyvelés nagy elterjedtsége folytán, ez a döntés rendkívül sérelmes a keres­kedelem szempontjából, a választmány elhatá­rozta, hogy az igazságügyminiszternél kérni fogja oly rendelet kibocsátását, amely a Keres­kedelmi Törvény ide vonatkozó elavult intéz­kedését korrigálja. Ezután a választmány a de­vizagazdálkodás kérdéseivel, valamint a textil­fázis forgalmi adóra vonatkozó legújabb terve­zettel foglalkozott. 1­50 fillér az élő sertés Püspökladányban, Püspökladányból jelentik. A ma délelőtti ser­téspiacra az idő jobbrafordultával igen nagy­számú sertést hajtottak fel vidékről. A hízott sertés kilóját 50 fillérért kínálták, de még így is nagyon kevés sertés cserélt gazdát. Tudományos intézetek a mezőgazdasági ki­állításon A mezőgazdasági kiállítás oktató jellegének meg­felelően ez évben is több állami tudományos inté­zet fog szerepelni a hatalmas méretű kisérletügyi­­pavillonban, így az 1869. évben alapított M. Kir. Földtani Intézet a millenáris kiállítás óta csak most szerepel ismét a nyilvánosság előtt. Az inté­zet a kiállításon bemutatja térképeit, szelvényeit, grafikonjait, fényképeit, műszereit, készülékeit és egyéb felszerelési tárgyait, amelyeknek segélyével munkásságát a magyar gazdaközönség hasznára fordítja, az ország termőtalajának tudományos és gyakorlati szempontból való megismerése, valamint a hazai földben található összes ásványi kincsek és hasznosítható anyagoknak bányászati és ipari szempontból való felkutatása által. A talajkutatási osztály a földművelésügyi minisztérium szikraví­­tási akciójának munkálatairól­­számol be, máshelyt az árterületek geológiai munkálataival és a hazai­­rizstermelés lehetőségeivel ismerkedünk meg. A víz­kutatási osztály bemutatja Magyarország artézi kútjainak térképét, valamint a balatoni nyaraló­­telepek vízellátása érdekében végzett kutatásai eredményét. Beszámol az intézet tőzegkutatásának eredményeiről és bemutatja hazánk megmaradt szám- és kőbányáinak és ércelőfordulásainak átné­­zetes térképét.­­ A m. kir. Erjedéstani Állomás a ma is magas árakon értékesíthető magyar sör­árpa termelésére, továbbá a hazai konzerviparra, a cukoriparra és a magyar komlóra vonatkozó anya­gával fog szerepelni a kiállításon. — Világhírű Mezőgazdasági Múzeumunk, amelynek mintájára most Kairóban magyar szakférfiak rendezik be Egyiptom mező­gazdasági múzeumát, páratlanul gazdag anyagából ez évben búzakalász-gyűjtemé­­nyével és különféle nemesített búzamagvakkal sze­repel a kiállításon.­­ A földmivelésügyi minisz­térium Növényvédelmi és Növény­forgalmi Irodá­jának kiállítása a páratlan zamatú magyar paprika­­féleségeknek fog propagandát csinálni, s ennek érdekében 30.000 ingyen mintacsomagot fognak a kiállításon szétosztani. Az Iroda kiállítása tájé­koztatást fog adni a magyar gyógynövénytermesz­­tésről és a gyógynövénykereskedelemről és export­ról is.­­ A magyar lakásberendezési tárgyaknak az a bemutatója, amelyet a Kereskedő Ifjak Köre rendez, kedden este 8 órakor­­lesz a Fővárosi Vi­gadó nagytermében. Hat szobás lakás keretében mutatják itt be, hogy a hazai ipar már ezen a té­ren is minden igényt k­i tud elégíteni. A budapesti terménytőzsde hivatalos árfolyamai Részárupiaci záróárfolyamok 1932. március 5-én. 13.50—14.10 12.45— 12.60 12.45— 12.75 12.65—12.85 Rozs: pestvidéki és egyéb rozs 14.20—41.30. — Árpa: tak. I. 17.00—17.40, II. 16.50—17.00, felvid. sörárpa 18.00—22.00, egyéb sörárpa 17.50—18.25. — Zab: I. 22.50—23.50, zab H: 22.00—• 22.50. — Tengeri: tiszai 15.35—15.50, egyéb 15.35—15.50. — Korpa: 12.75—13.00. — 8-as liszt: 15.00—15.25. — Bepe: 24.00—25.00. — Köles: 12.50—13.00. — Lucerna: 77.00—90.00. — Lóhere arankás 155—170. — Tavaszi bükköny: 26.00—28.00. — Lenmag: I. 24.00—25.00, lenmag II. 22.50—23.50. — Tökmag: I. 32.00—23.00, II. 28.00—30.00. — Napraforgó: 15.50—23.00. — Kék mák: 72.00—73.00. — Muharmag: 17.00—19.00. — Csillagfürt: 15.50—16.50. — Viktóriaborsó: 2. 00—32.00, expresszborsó 28.00—31.00. — Fehérbab: 17.00—18.50, fürjbab 25.00—28.00. — Lencse: kisszemű 26.00—30.00, nagyszemű 38.00—48.00. — Szárított répaszelet: 12.00—12.50. — Ba­rgonya: Woltmann étk. 8.10—8.40, ipari 5.00—6.40, Krüger étk. 8.20—8.60, Ella étk. 10.00— 11.00, nyári rózsa 16.00—17.00, őszi rózsa 12.00—13.00 pengő 100 kg.-ként. Nagy malmok Liszt árak lisztárai március—április havi szállítási engedménnyel: Ogy 40.00—41.00, Og 40.00—41.00, 2-es 39.00—39.50, 4-es 38.00—38.25, 6-os 35.00—35.50. Bozs: 0-ás 40.00—41.00, 1-es 39.00—39.50, 2-es 30.00—31.00. Bozskorpa 13.2313.50 pengő 100 kg.-ként. Kismalmok nettó lisztárai: Ogg 35.00—35.50, 0, 34.00—34.50, 2-es 33.00—33.50 4-es 31.30— 32.00, 6 és 28.50—29.50 pengő 100 kg.-ként. Búza Tiszavidéki Felsőtiszai és jászsági Dunántúli Pestvidéki és bácskai 77-es 78-as 79 es 13.10—13.70 13.25—13.85 13.40—14.00 12.05— 12.20 12.20—12.35 12.35—12.50 12.05— 12.35 12.20—12.50 12.35—12.65 12.25—12.45 12.40—12.60 12.55—12.75 80-as Búza: A határidősplac mai árfolyamai:­Zárlat márciusra 11.93 12.00 12.04 12.06—12.08 májusra 12.92 12.90 12.95 12.94 12.95 13.10 13.05 13.06—13.08 A különleges 80 kg.-os tisztvidéki búza ára 14.60—15.15 pengő Bors: márciusra 14.50 14.60 14.60—14.65 májusra 15.20 15.30 15.30—15.33 Tengert. májusra 14.75 14.76 14.80 14.95 14.95—15.00 A budapesti tejvállala­­tok visszavonták a tej­szerződések felmon­dását Egyes budapesti napilapokban a tejrendelet­­tel kapcsolatosan oly közlemények jelentek meg, hogy a budapesti tejvállalatok felmondották a gazdáknak a tejszállítási szerződéseket, valamint hogy egyes költségeket (fuvarlevelek, kanna, használati díj, kannaelzáró és tömítő anyagok) a termelő gazdákra akarják áthárítani. Most tájékoztatásul közült, hogy a budapesti tejvállalatok a szerződések felmondását vissza­vonták, elállottak a jelzett költségek áthárításá­tól is, amit a termelőkkel kör­levelekben közöltek.­­ Újra dolgozni kezd két rég szünetelő kőbánya. Békásmegyerről jelentik. A duna­­bogdányi kincstári kőbánya annak idején üze­mét beszüntette, s több mint négyszáz munkás kenyér nélkül maradt. A bányavezetőség min­dent elkövetett, hogy a bánya ujabbi megnyi­tásához szükséges összeget előteremtse. Ezt a fáradozást siker is koronázta, s most a bánya ismét üzembe kerül Mintegy kétszázötven em­ber újra dolgozik. A többi munkás foglalkoz­tatására is minden remény megvan, mert a kincstári bánya mellett lévő, évek óta üzemen kívül álló Wallenfeld-féle bánya is üzembe ke­rül, ahol szintén többszáz ember jut kényérhez. — Banktisztviselők a létszámapasztás ellen. A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesü­lete az elmúlt hetekben a kormány intézkedését kérte abban az irányban, hogy a pénzintézetek kiadásaik csökkentésében a miniszterelnök által kilátásba helyezett szociális szempontok figye­lembevételével járjanak el. Mivel a legutóbb egyes intézeteknél e szempontok figyelembevé­tele nélkül tisztiv­evői létszám és fizetésesek, hentesek történtek, a PTOE a miniszterelnök­től, továbbá a pénzügyi és kereskedelmi mi­niszterektől ma távirati úton kérte a kormány sürgős intézkedését. Áremelkedés a termény­tőzsdén A mai budapesti terménytőzsdén általában véve valamivel kedvezőbb volt a hangulat, mint az utóbbi napokban. Ez annyiban meglepetés, hogy a tengerentúli tőzsdékről az árak gyengü­lését jelezték, s hogy az üzletmenet alapjában véve nálunk sem volt nagyon élénk. A tőzsdén élénken kommentálják a vidékről érkező jelen­­téseket, amelyek szerint egyes vidékeken fagy­károkra kell számítani. Azonban ez a tényező nem igen gyakorolt befolyást az árakra, mert hiszen ezek még csak találgatások. Végered­ményben a márciusi búza zárlata 12 fillérrel, a májusié 8 fillérrel emelkedett, a rozs mind­két határidőre 10—10 filléres nyereséget ért ek a májusi tengeri árfolyama pedig ma újra 10 fillérrel ugrott fe. A készárupiacon a búza bejelentett forgalmi 10 vagonra rúgott, árváltozást azonban nem állapítottak meg. A rozsot ma is élénken keres­ték, ára 10 fillérrel emelkedett, forgalma 3 va­gont tett, az­ árpa és a zab piacán némi kis forgalom volt a tegnapi árszinten, tengeriből pedig 9 vagonnal adtak el, 15 filléres áremelke­dés közepette. A liszt árát a malmok nem módosították. z országos állatvásárok. Március 7-től már­cius hó 14-ig a következő helyeken tartanak orszá­gos álltvásárokat: Március 7-én, hétfőn: Duna­­székcső, Vajszló, Pécs, Szőny, Hetes, Kéthely, Eger, Kálló, Ádámd, Sopron, Fadd, Bonyhád, Csögle, Veszprém, Nova, Szepetk, Hercegszántó, Kismarja, Újszász, Tinnye, Akasztó, Dömsöd, Ve­resegyház, Mándok, Nyíregyháza, Sajószentpéter, Füzesabony, Hatvan, Balassagyarmat. Március 8-án, kedden: Sóskút, Simontornya, Sümeg, János­halma, Nyiracsád, Görcz. Március 9-én, szerdán: Újmalomsok, Nemessánodháza, Honoszló, Polgárd, Csorna, Darány, Nagyatád. Március 10-én, csütör­tökön: Magyarboly, Báté, Szabadhidvég, Hajdú­­hadház, Tiszaroff, Kecskemét, Jánk, Devecser, Hajdúdorog, Sajtoská­. Március 12-én, szombaton: Ráckozál, Zálosfa, Somogysámson, Parád, Bada­csonytomaj, Zalaszentgrót, Erek, Makó, Hódmező­vásárhely, Kiskunfélegyháza (két nap). Március 13-án, vasárnap: Kisújszállás. Március 14-én, hét­főn: Hosszúhetény, Siklós, Mohács, Perkáta, Isz­­timér, Cece, Hercegfalva, Polgárdi, Mosonszentjá­­nos, Nagyigmánd, Esztergom, Beszterce, Som­ogy­­jád, Görgeteg, Hágocs, Csorna, Döbrőköz, Nagy­­dorog, Bátaszék, Körmend, Kőszeg, Zalaegerszeg, Kunbaja, Jászujfényszaru, Kunszentmiklós, Ka­locsa, Kisvárda, Mátészalka, Mezőkövesd, Apc, Nagyoroszi, Tárcái, Baracska, Répceszentgyörgy. Fizetésképtelenségek Kényszeregyességek a vidéken. A gyulai tör­vényszéken elrendelték a csődön­ kívüli kényszer­­egyességi eljárást Molnár Mihály békéscsabai vas- és festékkereskedő, — a balassagyarmati törvény­­széken Guttmann Mátyás salgótarjáni cipész, —* a szegedi törvényszéken Gutfreund Károly füszer­­i terménykereskedő, — a szekszárdi törvényszé­ken Schlesinger Jenő füszerkereskedő, — a szom­bathelyi törvényszéken Nagy Béla körmendi könyv- és papírkereskedő, Löwinger Márton vas­vári rőföskereskedő, Garai Jenő divatárukereskedő ellen. Csőd. Pallos Ignácné csődügyében a törvény­szék vagyonhiány címén az eljárást megszüntet­­i.

Next