Budapesti Hírlap, 1932. április (52. évfolyam, 73-95. szám)
1932-04-17 / 84. szám
B.H. 1932. ÁPRILIS 17. VASÁRNAP A Stilkatte megállapodás és a külföldi árutartozások rendezése A régi külföldi árutartozások rendezése tekintetében — amint a Budapesti Hírlap megírta — új helyzet teremtődött az angol Stilkatte megállapodás folytán. Az ilyen tartozásokra ugyanis fizetés csak abban az esetben teljesíthető, ha a hitelező egyidejűen az fedés, vagy más magyar vevők részére új árueladást eszközöl és ezzel kapcsolatban legalább a teljesített fizetéssel egyenlő összegű új áruhitelt nyújt. Eddig a jogi helyzet az volt, hogy az 1931 augusztus elején kibocsátott szükségrendeleteik értelmében külföldi fizetési eszközökben fizetéseket csak a Magyar Nemzeti Bank útján, vagy hozzájárulásával volt szabad teljesíteni. Ha azonban a külföldi hitelező pengővel megelégedett, akkor az ilyen követelés iránt való pert, vagy végrehajtást a bíróság csak akkor függesztett föl, ha a Magyar Nemzeti Bank a külföldi részéire pengőben történendő fizetést is kifejezetten megtagadta, illetőleg az adósnak halasztást adott. A Magyar Nemzeti Banknak március végéig az volt a gyakorlata, hogy megengedte a külföldi részére való pengőfizetést, csak azt követelte, hogy a teljesítés, illetőleg a behajtott összeg valamely hazai pénzintézetnél u. n. „áruforgalmi belföldi pengőszámlára“ fizettessék be, amely eddig mint zárolt számla kezeltetett, ameddig az illető külföldi hitelező nem tudta kimutatni, hogy követelése legális árubehozatalból származik. Ha ezt bizonyította, akkor a külföldi áruhitelező régi követelése fölött belföldi viszonylatban minden további engedély nélkül szabadon rendelkezhetett. A Magyar Nemzeti Bank legújabb körrendelete azon országok áruhitelezőivel szemben, melyekkel jelenleg még nem állnak fenn klikngegyezmények, (tudvalévően csak Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal vannak ilyen kiegyenlítési szerződéseink), azt a követelményt állítja föl, hogy belföldön is csak akkor diszponálhatnak pengőköveteléseik fölött, amennyiben újabb áruhiteleket adnak adósaiknak, vagy más magyar vevőknek. A jegybank ezt a rendelkezést azért bocsátotta ki, mert angol bankhitelezőink csak olyan feltétel mellett járultak hozzá a halasztáshoz, hogy az u. n. „Stillhinke“ nemcsak az ő készpénzhitelekből eredő követeléseikre, hanem az áruhitelezőkre is vonatkozzék és hogy a többi országokkal szemben is fizetési tilalom állíttassék föl. Azon sem lehet csodálkozni, hogy angol bankhitelezőink ragaszkodtak a hitelezők egyenlő elbánásának elvéhez és nem hajlandók azt tűrni, miszerint egyes áruhitelezők régi tartozásaikhoz valamely módon hozzájussanak, ha az angol hitelezők várni kénytelenek. Ezeket előrebocsátva és mindezeket elismerve, mégis meg kell állapítani azt, hogy az a helyzet, amely a fent említett új szabályozás által teremtetett, egyáltalában nem megnyugtató Hitelezői részről már rámutattak arra, hogy az adós teljesítési kötelességének attól való függővé tétele, miszerint új áruhitelek engedélyeztessenek, a kényszeregyezségi eljárásban szinte keresztülvihetetlen lesz. De a bíróságoknál is nagy bajokat fog okozni az új helyzet. Eddig sem volt egyöntetű a bírói gyakorlat, mert az 1931 augusztusban kibocsátott szükségrendeleteket különféleképpen értelmezték egyes bíróságok és felfüggesztették a peres, vagy végrehajtási eljárást akkor is, ha a Nemzeti Bank a pengőben való fizetést ugyan nem tagadta meg, de kifejezetten meg se engedte. Ez az eddigi szükség rendeleteknek kétségtelenül téves értelmezése volt, de most aztán se szeri, se száma nem lesz az egymástól eltérő bírói felfogásoknak. Ennélfogva nagyon is szükséges volna az, ha külföldi árutartozásaink és más magánjellegű külföldi tartozásaink teljesítése kérdésében összefoglaló új szükségrendeletet bocsátanának ki. Az 1931. XXVI. t.-c. kimondja, azt, hogy a minisztérium mindaddig, míg azt a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása szűkhetik, hogy a kormánynak kell új rendeletet kiadnia. egyezmény előírja, akkor ebből is az következz és hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezéseket velében foglalt intézkedésekre kényszerű szükség van, mert azokat az angol „Stillhalte" üss tehet. Ha a Nemzeti Bank legutolsó közletségessé teszi, e célnak érdekében rendelettel magánjogi és eljárási, úgyszintén a törvény ho- Gündisch Guido dr. — Középeurópai valutakonferencia kezdődik május 14-én Budapesten és amelynek főtárgya azoknak az eszközöknek megállapítása, amelyek útján a fennforgó devizakorlátozások lebonthatók és a nemzetközi áru és fizetési forgalom normális mederbe terelhető. — A konferenciát a magyar kormány nevében Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter fogja üdvözölni. Az előadók sorában szerepelnek Kálin Albert (Frankfurt), Klerzfelder Ödön (Berlin), Hryntschak Sándor (Bécs), Jellinek Frigyes (Brünn), Jovmiovitch Sándor (Belgrád), Krzanowsky Ádám (Krakkó), Meinl Gyula (Bécs), Milobar Fran (Zágráb), Mlynarski Félix (Vars), Pályi Menyhért (Berlin, Reisch Richard (Bécs), Röpke Vilmos (Hamburg) Slavescu Viktor (Bukarest), Stucki Henrik (Bázel), Varga István (Budapest). Az előadók névsora még nincs Maya. Ausztria és Franciaország egyezménye a kompenzációs forgalomról BECS, ápr. 16. Mint a lapok jelentik, Franciaországgal ma jegyzékváltás útján egyezmény jött létre, amely a klíring-szerződés alapján megengedi a kompenzációs forgalmat s egyúttal messzemenően figyelembe veszi a tranzitó-kereskedelem szempontjait is. Az egyezményt legközelebb nyilvánosságra hozzák. A Németországgal létesítendő egyezmény ügyében folytatott megbeszélések befejeződtek- az egyezmény szerint az Ausztriába irányuló német, exportból keletkező új siking-követeléseket fel lehet használni a kompenzációs forgalomban, vagyis ezeket a Németországba irányuló osztrák kivitel kiegyenlítésére fel lehet ■használni. — A biztosítók és a külföldiek árupengő követelései. A transzfertilalom és a kötött devizagazdálkodás életbeléptetése után a külföldi hitelezők áruszállításból eredő és lejárt követeléseinek ellenértéke gyakran úgynevezett belföldi árupengő-számlán nyert elhelyezést a jegybank hozzájárulásával. Ezekkel a pengőkövetelésekkel a külföldiek a jegybank hozzájárulása alapján rendelkezhetnek. A biztosítók részéről egyesek ezekben a pengőkövetelésekben, illetőleg azok hasznosításában bizonyos fantáziát láttak. Arra gondoltak, hogy a külföldiekkel, akiknek itt ilyen árutartozás kiegyenlítéséből származó pengőkövetelésük van, saját valutájukban biztosítási üzletet kötnek, úgy, hogy a díjak a szóban lévő pengőkövetelések felhasználásával nyernek kiegyenlítést. A fél saját valutájában kapná meg viszont a kötvényt az üzletet megkötő biztosító külföldi háza útján. A terv keresztülvitele azonban megakadt, mert azok, akik felvetették, nem kapták meg hozzá a szükséges hozzájárulást. — Kik érdekeltek a folyósított népszövetségi újjáépítő kölcsönökben? Az angol parlamentben egy interpelláció kapcsán a kormány részéről összeállítást mutattak be arról, hogy mennyire rúg a Népszövetség ellenőrzése alatt az egyes államok részére kibocsátott újjáépítő kölcsön és hogy abban milyen mértékben érdekelt Anglia, valamint Franciaország. A kimutatás szerint a folyósított rekonstrukciós kölcsönök teljes névértéke 79.1 millió aranypont, amelyből Anglia 38,0 milliót, Franciaország pedig mindössze csak 2.4 millió fontot bocsátott ki. A folyósított kölcsönökből a következők részesültek: Ausztria 32 millióban, Bulgária két alkalommal 9.6 millióban, Görögország két alkalommal 19.8 millióban, Észtország 1.5 millióban, Dancia 1.9 millióban és Magyarország 14.1 millió fontban. A magyar népszövetségi kölcsönnek az összeállítás szerint nincs francia kibocsátása, viszont angol kibocsátás belőle 7.9 millió font . Állandóan csökken a belföldi vastermelés. A vas- és gépipar gyenge foglalkoztatása kedvezőtlenül befolyásolja a belföldi nehézipar helyzetét is. A vasérc- és nyersvastermelés megfelelő fogyasztás hiányában folyton csökken és a számbajövő nehézipar magaskemencéi egyik részét kihűlve kénytelen tartani. A nehéz vasipar és ezen keresztül az egész vasfeldolgozóipar helyzetére jellemző, hogy februárban az idén csak 58.400 mázsa vasércet bányásztunk, holott egy év előtt a kibányászott mennyiség még 80-200 mázsa volt. Februári nyersvastermelésünk pedig csak 87.100 mázsát tett az egy év előtti 164.200 mázsához képest. Csak annyi a javulás, hogy amíg az utolsó hónapokban a termelés az előző hónaphoz képest is állandóan feltűnően csökkent, addig a februári termelési adatok januárhoz képest már azt mutatják, hogy a termelés visszaesése megállott. Százötven pengő az utazási deviza, külföldről pengő és idegen valuta korlátozás nélkül behozható. Az utazási forgalomban jelenleg fennálló devizarendelkezések a következők: A beutazásnál bel- és külföldi fizetőeszközök — pénzek, utalványok, váltók, csekkek stb. — behozatala nem esik korlátozás alá. Az utas érdeke azonban, hogy a magával hozott különféle fizetési eszközöket határátlépéskor a vámközegekkel útlevelébe jegyeztesse, mert a kiutazáskor csak azt viheti magával, ami így útlevelébe bejegyezve van. A behozott pengő bankjegyek külföldi fizetőeszközre át nem válthatók. A behozott külföldi fizetőeszközök átváltása a Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán a megbízott pénzintézeteknél történhetik. Átutalás és pénzküldemények feladása Magyarországról külföldre csak a jegybank engedélyével lehetséges és csak a külföldi által behozott saját valutakészletéből. A szállodai számlák nagyobb szállókban a külföldiek által idegen pénznemben is kifizethetők. A külföldiek által itt vásárolt árucikkek, amelyek személyes használatukra szolgálnak, szabadon kivihetők. Más áruk exportjára a rendes előírások betartása kötelező. Mindazon bel- és külföldi fizetési eszközök (tehát arany-és ezüstérmék is), melyek behozatalát a vámközegek a határátlépéskor az útlevélbe hivatalosan bejegyezték, szabadon kivihetők. Ily bejegyzés nélkül külföldi fizetési eszközökben és pengőbankjegyekben személyenként összesen csak 150 pengőnek megfelelő összeg vihető ki. Egyébként a 150 pengő értéket meghaladó bel- és külföldi fizetési eszközök, továbbá törvényes fizetési eszközül nem szolgáló ezüst- és aranyérmék (kereskedelmi, vagy forgalmon kívül helyezett érmék), úgyszintén feldolgozatlan, vagy félig feldolgozott állapotban lévő nemesfémek, valamint bélés külföldi értékpapírok kiviteléhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. Bizonytalan a terménytőzsde. A budapesti terménytőzsde, amely anélkül is hajlamos volt a csökkenő irányzatra, ma a tengerentúlról érkzett jelentések hatása alatt a legtöbb piacon csakugyan leszállította az árakat. A májusi búza 8, a júniusi 7 fillérrel olcsóbbodott, a forgalom nem volt valami élénk. A rozs ellenben májusra 10 fillérrel drágább zárlatot ért el, mint tegnap, aminek magyarázata némi külföldi kereslet és az ennek nyomán kialakult fedezés volt. A tengeri májusi határidőre 12 fillért vesztett. A készáru piacon a búza bejelentett forgalma 16 vagont tett, az ár nem változott, a rozs piacán sem kötés nem jött létre, sem lényegesebb árváltozást nem figyeltek meg, árpából másfél vagonnal kelt el, szintén változatlan áron. A tengeri piacon a feljegyzett forgalom 8 vagonra rúgott, 15 fillérrel esőreként árakon. A malmok a liszt hivatalos árát ma sem módosították. torpin—n——i nini mi Tisztelettel kérjük előfizetőinket és olvasóinkat, hogy bevásárlásaik alkalmával szíveskedjenek mindenkor a BUDAPESTI HÍRLAPBAN megjelent hirdetésekre hivatkozni. A budapesti terménytőzsde hivatalos árfolyamai Rozs: tiszavidéki és egyéb rozs 14.25—15.00. Árpa: zak: I. 16.25—16.75, II. 15.50—16.00, felvidéki sörárpa 18.00—20.00, egyéb sörárpa 17.50—18.25. — Zab: I. 21.40—22.30, 11. 20.80—21.00. — Tengeri: tiszavidéki 16.50—16.60. —Korpa: 14.30—14.50. — 8-as liszt: 17.00—17.25.— Repce: 25.00— 25.50. — Köles: vér: 15.00—16.50, vegyes 13.00—14 50. — Lucerna: 80.00—90.00. — Lóhere: arankás 120—130. — Tavaszi bükköny: 24.00—26.00. — Lenmag: I. 23.00—24.00, II. 22.00— 22.50. — Tökmag: I. 31.00—32.00, II. 27.00—29.00. — Napraforgó: fehér 23.00—24.00, vegyes 16.50—17.00. — Kék mák: 84.00—86.00. — Muharmag: 18.00—20.00. — Csillagfürt: 15.50—16.50. — Viktóriaborsó: 24.00—28.00, expresszborsó 22.00—25.00. — Fehérbab: 18.00— 18.50. — Fürjbab: gömbölyű 27.50—29.00, hosszú 25.00—27.00. — Lencse: kisszemü 26.00—30.00, nagyszemü 38.00—48.00. — Szárított répaszelet: 13.00—13.25. — Burgonya: Woltmann étkezési 7.00— 7.30, ipari 5.50—5.75, Krüger étk. 7.00—7.40, Ella étk. 9.00—9.70, nyári rózsa 14.00— 14.50, őszi rózsa 10.50—11.00 pengő 100 kg.-ként budapesti paritásban. Tengett: májusra 15.35 15.52 15.50 15.40 15.40—15.42 Liszt árak Nagymalmok lisztárai március—április havi szállítási engedménnyel: Ogy 40.00—40.50, Og 40.00—40.50, 2-es 39.00—39.50, 4-es 38.00—38.50, 6-os 35.00—35 50, 8-as 16.50—17.00. Rozs: 0-ás 40.50—41.00, 1-es 38.50—39.00, 2-es 30.50—31.00. Rozskorpa: 14.50 pengő. Tiszai malmok lisztárai: Ogg 37.00—37.50, Og 37.00—37.50, 2-es 36.00—36.50, 4-es 35.00— 35.50, 6-os 32.00—32.59 pengő 100 kg.-ként. Dunántúli és egyéb malmok lisztárai: Ogg S.i.00—36.50, 6— 35.50—36.50, 2-es 34.50—35.00, 4-es 34.00—34.50, 6-os 30.50—31.00 pengő» Készárupiaci záróárfolyamok 1992. április 16-án. Búza Tiszavidéki Felsőtiszai és jászsági Dunántúli és pestvidéki Bácskai 77-es 12.05—13.90 12.75—12.90 12.85—13.00 12.95—13.15 78-as 13.10— 13.90 12.90—13.05 13.00—13.15 13.10— 13.30 79 es 13.25— 14.10 13.05—13.20 13.15—13.30 13.25— 13.45 80-as 13.35— 14.20 13.15—13.35 13.25—13.45 13.35— 13.55 A különleges 80 kg.-os tiszavidéki búza ára 14.50—15.25 pengő. Búsa: Zárlat májusra 12.73 12.77 12.80 12.85 12.88 12.87 12.80 12.75—12.77 júniusra 13.23 13.28 13.25 13.20 13.16 13.15—13.17 Rozs. májusra 15.48 15.52 15.55 15.58 15.55 15.54—15.55 t? A magyar-német árklíring A Magyarország és Németország között létrejött áruklíring szerződés április 20-án életbelép. A megállapodás értelmében a fizetősirgalom lebonyolítását a két ország jegybankja fogja ellátni. A német jegybanknál vezetett különszámlán fennálló birodalmi márkakövetelések felett a Magyar Nemzeti Bank egy, a magyar és német kormány között megállapítandó százalékarány erejéig szabadon fog rendelkezhetni. A fennmaradó részt a Magyar Nemzeti Bank a következő fizetésekre fogja Németországban fordítani: Egy negyedrészt azoknak az áruforgalomból keletkező német követeléseknek a kifizetésére, amelyek a jelen egyezmény életbelépése előtt esedékessé váltak, az ezenfelül fennmaradó háromnegydrészt pedig olyan követelések kifizetésére, amelyek a jelen egyezmény életbelépte után válnak esedékessé. E német követelések kifizetésének sorrendjét illetőleg a két bank egymással meg fog állapodni. Elvileg az esedékesség sorrendje lesz irányadó, amennyiben ez a fizetési forgalom technikai lebonyolítását nem nehezítené meg aránytalanul. A Magyar Nemzeti Banknak azonban jogában fog állani, bizonyos kereteken belül, amennyiben Magyarországra nézve létszükségletet jelentő behozatali árukról van szó, ezeknek a követeléseknek elsőséges kiegyenlítését eszközölni. Ugyanaz a joga lesz a Magyarországból származó német behozatal tekintetében a Birodalmi Banknak, ha a körülmények alakulása arra vezetne, hogy a magyar követelések túlsúlyba kerülnek. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank követelése a Birodalmi Banknál nem elegendő arra, hogy valamennyi igényjogosult egyszerre kielégíthető legyen, úgy a két jegybank megállapodhatik abban, hogy nagyobb összegekből csupán részösszegeket fizet ki. Ha a két jegybank között a különszámláról kizetendő német követelések tekintetében már megegyezés jött létre, a Magyar Nemzeti Bank fel fogja hívni a magyar adóst a követelés ellenértékének pengőben, a Magyar Nemzeti Banknál való befizetésére. A megtörtént befizetésről a Bank haladéktalanul értesíti a Birodalmi Bankot azzal a felszólítással, hogy az ellenértéket a német hitelező részére birodalmi márkában fizesse ki. A pengőnek birodalmi márkára történő átszámítása a két bank között az alábbi árfolyamon történik: 100 P 173.42 birodalmi márka és birodalmi márka átszámítása pengőre: 100 bír. márka : 130.20 pengő árfolyamon. Amennyiben egy német és egy magyar szerződő fél között kölcsönös áruüzletek alapján, közvetlen, külön elszámolás lehetősége állana fenn, ezt a két ország illetékes tényezői, az egyes esetek megvizsgálása után engedélyezni fogják. Amenynyiben a két országban érvényben lévő devizakorlátozó rendelkezések folytán, külföldi áruk megrendelése, illetőleg azok kifizetése és elszámolása külön engedélyhez volna kötve, úgy az illetékes hatóságok ezeket az engedélyeket kiadják. A Nemzetközi Vásár alkalmával pengőért eladható árucikkek exportlistájának kibővítését kérik. A Magyar Nemzeti Bank a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előterjesztésére hozzájárult ahhoz, hogy a következőkben felsorolt árucikkek elvben valutabeszolgáltatási kötelezettség nélkül, illetve részbeszolgáltatási kötelezettséggel legyenek kiszállíthatók és erre a célra összesen 10 millió pengő erejéig adott engedélyt a zárolt árupengő-számla terhére. A budapesti kereskedelmi és iparkamara az eddig engedélyezett cikkeken kívül még a következő árucikkekre kérte az elvi engedély megadását: különböző motorok, szivattyúk és gépek, különösen szerszámgépek, baromfitenyésztőgépek és eszközök, írótollak, irodai kellékek és irodai gépek, cement, talpbőr és felsőbőrök, gyermekkocsi, keksz, zsír, liszt, burgonya és vetőmagvak. A kereskedelmi és iparkamara által előterjesztett kérelmet melegen támogatják az érdekelt iparágak érdekképviseletei is. — Tájékoztató a cukorrépatermelőknek. A Magyar Cukorrépatermelők Országos Szövetsége és a cukorgyárak képviselői a múlt évben írták alá, a már hetekkel ezelőtt érvényesen megkötött és parafáit megállapodást, amelyet most a Szövetség a termelők részére, valamint olyan községek elöljáróságainak, ahol kistermelők vannak, megküldi. A szövetség ez alkalommal arra utal, hogy a folyó évi cukorrépa ár elbírálásánál figyelembe kell venni azt, hogy a szövetségnek sikerült mentesíteni a termelőket attól, hogy a múlt évi répaárból a belfogyasztás csökkenése miatt esedékessé vált 38,5 filléres levonást visszafizetni legyenek kénytelenek. Jelentőséggel bír az idei megállapodás szempontjából az a körülmény is, hogy a szövetségnek sikerült meggyőznie a kormányzatot olyan intézkedések szükségességéről, amelyek megfelelő biztonságot nyújtva, a cukorgyáraknak lehetővé tették azok számára a megmounkáltatási előlegek kifizetését. Ha ugyanis a szövetség kezdeményezésére az előleg biztonsága tekintetében tett törvényes rendelkezések elmaradtak volna, különösen a bérlőosztály a folyó évben alig jutott volna cukorrépa előlegekhez. A Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára (Trust). Az április 16-án tartott közgyűlés jóváhagyta az 1931. évi mérleget és elhatározta, hogy a részvények 3. sz. osztalékszelvénye i. é. április 18-ától kezdve 6 pengővel váltassák be a Magyar Általános Hitelbanknál. A gyümölcsös tavaszi és nyári permetezését ismerteti a Növényvédelem, és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl a gyümölcsfák öntözéséről, a permetezés meggyorsításáról, a cserebogárpajor irtásáról, a konyhakert beosztásárólés vetésforgójáról, a talaj meszezéséről stb. A dúsan illusztrált két szaklapból a Növényvédelem kiadóhivatala (Budapest, V., Földmivelésügyi minisztérium) egy alkalommal e lapra való hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot.