Budapesti Hírlap, 1932. április (52. évfolyam, 73-95. szám)

1932-04-17 / 84. szám

B.H. 1932. ÁPRILIS 17. VASÁRNAP A Stilkatte megállapo­dás és a külföldi áru­­tartozások rendezése A régi külföldi árutartozások rendezése te­kintetében — amint a Budapesti Hírlap meg­írta — új helyzet teremtődött az angol Stilk­­­atte megállapodás folytán. Az ilyen tartozá­sokra ugyanis fizetés csak abban az eset­ben teljesíthető, ha a hitelező egyidejűen az fedés, vagy más magyar vevők részére új áru­eladást eszközöl és ezzel kapcsolatban legalább a teljesített fizetéssel egyenlő összegű új áru­hitelt nyújt. Eddig a jogi helyzet az volt, hogy az 1931 augusztus elején kibocsátott szükség­­­rendeleteik értelmében külföldi fizetési eszkö­zökben fizetéseket csak a Magyar Nemzeti Bank útján, vagy hozzájárulásával volt szabad teljesíteni. Ha azonban a külföldi hitelező pen­gővel megelégedett, akkor az ilyen követelés iránt való pert, vagy végrehajtást a bíróság csak akkor függesztett föl, ha a Magyar Nem­zeti Bank a külföldi részéire pengőben törté­nendő fizetést is kifejezetten megtagadta, ille­tőleg az adósnak halasztást adott. A Magyar Nemzeti Bank­nak március végéig az volt a gyakorlata, hogy megengedte a külföldi ré­szére való pengőfizetést, csak azt követelte, hogy a teljesítés, illetőleg a behajtott összeg valamely hazai pénzintézetnél u. n. „árufor­galmi belföldi pengőszámlára“ fizettessék be, amely eddig mint zárolt számla kezeltetett, ameddig az illető külföldi hitelező nem tudta kimutatni, hogy követelése legális árubehozatal­ból származik. Ha ezt bizonyította, akkor a külföldi áruhitelező régi követelése fölött bel­földi viszonylatban minden további engedély nélkül szabadon rendelkezhetett. A Magyar Nemzeti Bank legújabb körrende­lete azon országok áruhitelezőivel szemben, me­lyekkel jelenleg még nem állnak fenn klik­ng­­egyezmények, (tudvalévően csak Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal vannak ilyen ki­egyenlítési szerződéseink), azt a követelményt állítja föl, hogy belföldön is csak akkor disz­ponálhatnak pengőköveteléseik fölött, amennyi­ben újabb áruhiteleket adnak adósaiknak, vagy más magyar vevőknek. A jegybank ezt a ren­delkezést azért bocsátotta ki, mert angol bank­­hitelezőink csak olyan feltétel mellett járultak hozzá a halasztáshoz, hogy az u. n. „Stillhink­e“ nemcsak az ő készpénzhitelekből eredő követe­léseikre, hanem az áruhitelezőkre is vonatkoz­zék és hogy a többi országokkal szemben is fizetési tilalom állíttassék föl. Azon sem lehet csodálkozni, hogy angol bankhitelezőin­k ra­gaszkodtak a hitelezők egyenlő elbánásának el­véhez és nem hajlandók azt tűrni, miszerint egyes áruhitelezők régi tartozásaikhoz valamely m­ódon hozzájussanak, ha az angol hitelezők várni kénytelenek. Ezeket előrebocsátva és mindezeket elismerve, mégis meg kell állapítani azt, hogy az a hely­zet, amely a fent említett új szabályozás által teremtetett, egyáltalában nem megnyugtató Hitelezői részről már rámutattak arra, hogy az adós teljesítési kötelességének attól való füg­gővé tétele, miszerint új áruhitelek engedélyez­tessenek, a kényszeregyezségi eljárásban szinte keresztülvihetetlen lesz. De a bíróságoknál is nagy bajokat fog okozni az új helyzet. Eddig sem volt egyöntetű a bírói gyakorlat, mert az 1931 augusztusban kibocsátott szükségrendele­­teket különféleképpen értelmezték egyes bíró­ságok és felfüggesztették a peres, vagy végre­hajtási­ eljárást akkor is, ha a Nemzeti Bank a pengőben való fizetést ugyan nem tagadta meg, de kifejezetten meg se engedte. Ez az ed­digi szükség rendeleteknek kétségtelenül téves értelmezése volt, de most aztán se szeri, se száma nem lesz az egymástól eltérő bírói felfo­gásoknak. Ennélfogva nagyon is szükséges volna az, ha külföldi áru­tartozásaink és más magánjel­legű külföldi tartozásaink teljesítése kérdésé­ben összefoglaló új szükségrendel­etet bocsát­a­­nának ki. Az 1931. XXVI. t.-c. kimondja, azt, hogy a minisztérium mindaddig, míg azt a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása szűk­­hetik, hogy a kormánynak kell új rendeletet kiadnia. egyezmény előírja, akkor ebből is az következ­­z és hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezéseket velében foglalt intézkedésekre kényszerű szük­ség van, mert azokat az angol „Stillhalte" üss tehet. Ha a Nemzeti Bank legutolsó közlet­ségessé teszi, e célnak érdekében rendelettel magánjogi és eljárási, úgyszintén a törvény ho- Gündisch Guido dr. — Középeurópai valutakonferencia kezdő­dik május 14-én Budapesten és amelynek fő­tárgya azoknak az eszközöknek megállapítása, amelyek útján a fennforgó devizakorlátozások lebonthatók és a nemzetközi áru és fizetési for­galom normális mederbe terelhető. — A konfe­renciát a magyar kormány nevében Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter fogja üdvözölni. Az előadók sorában szerepelnek Kálin Albert (Frankfurt), Kle­rzfelder Ödön (Berlin), Hrynt­­schak­ Sándor (Bécs), Jellinek­ Frigyes (Brünn), Jovmiovitch Sándor (Belgrád), Krzanowsky Ádám (Krakkó), Meinl Gyula (Bécs), Milobar Fran (Zágráb), Mlynarski Félix (Vars), Pályi Menyhért (Berlin, Reisch Richard (Bécs), Röpke Vilmos (Hamburg) Slavescu Viktor (Bukarest), Stucki Henrik (Bázel), Varga Ist­ván (Budapest). A­z előadók névsora még nincs Maya. Ausztria és Francia­­ország egyezménye a kompenzációs forga­lomról BECS, ápr. 16. Mint a lapok jelentik, Franciaországgal ma jegyzékváltás útján egyezmény jött létre, amely a klíring-szerződés alapján megengedi a kom­penzációs forgalmat s egyúttal messzemenően figyelembe veszi a tranzitó-kereskedelem szem­pontjait is. Az egyezményt legközelebb nyilvá­nosságra hozzák. A Németországgal létesítendő egyezmény ügyében folytatott megbeszélések befejeződtek- az egyezmény szerint az Ausztriába irányuló német, exportból keletkező új sik­ing-követ­elé­seket fel lehet használni a kompenzációs for­galomban, vagyis ezeket a Németországba irá­nyuló osztrák kivitel kiegyenlítésére fel lehet ■használni. — A biztosítók és a külföldiek árupengő követelései. A transzfertilalom és a kötött devizagazdálkodás életbeléptetése után a kül­földi hitelezők áruszállításból eredő és lejárt kö­veteléseinek ellenértéke gyakran úgynevezett belföldi árupengő-számlán nyert elhelyezést a jegybank hozzájárulásával. Ezekkel a pengő­­követelésekkel a külföldiek a jegybank hozzá­járulása alapján rendelkezhetnek. A biztosítók részéről egyesek ezekben a pengőkövetelésekben, illetőleg azok hasznosításában bizonyos fantá­ziát láttak. Arra gondoltak, hogy a külföldiek­kel, akiknek itt ilyen árutartozás kiegyenlítésé­ből származó pengőkövetelésük van, saját valu­tájukban biztosítási üzletet kötnek, úgy, hogy a díjak a szóban lévő pengőkövetelések felhasz­nálásával nyernek kiegyenlítést. A fél saját valutájában kapná meg viszont a kötvényt az üzletet megkötő biztosító külföldi háza útján. A terv keresztülvitele azonban megakadt, mert azok, akik felvetették, nem kapták meg hozzá a szükséges hozzájárulást. — Kik érdekeltek a folyósított népszövet­ségi újjáépítő kölcsönökben? Az angol parla­mentben egy interpelláció kapcsán a kormány részéről összeállítást mutattak be arról, hogy mennyire rúg a Népszövetség ellenőrzése alatt az egyes államok részére kibocsátott újjáépítő kölcsön és hogy abban milyen mértékben érde­kelt Anglia, valamint Franciaország. A kimuta­tás szerint a folyósított rekonstrukciós kölcsö­nök teljes névértéke 79.1 millió aranypont, amelyből Anglia 38,0 milliót, Franciaország pe­dig mindössze csak 2.4 millió fontot bocsátott ki. A folyósított kölcsönökből a következők ré­szesültek: Ausztria 32 millióban, Bulgária két alkalommal 9.6 millióban, Görögország két al­kalommal 19.8 millióban, Észtország 1.5 millió­ban, Dancia 1.9 millióban és Magyarország 14.1 millió fontban. A magyar népszövetségi kölcsön­nek az összeállítás szerint nincs francia kibo­csátása, viszont angol kibocsátás belőle 7.9 mil­­­lió font . Állandóan csökken a belföldi vasterme­lés. A vas- és gépipar gyenge foglalkoztatása kedvezőtlenül befolyásolja a belföldi nehézipar helyzetét is. A vasérc- és nyersvastermelés meg­felelő fogyasztás hiányában folyton csökken és a számbajövő nehézipar magaskemencéi egyik részét kihűlve kénytelen­­ tartani. A nehéz vas­ipar és ezen keresztül az egész vasfeldolgozó­­ipar helyzetére jellemző, hogy februárban az idén csak 58.400 mázsa vasércet bányásztunk, holott egy év előtt a kibányászott mennyiség még 80-200 mázsa volt. Februári nyersvasterme­­lésünk pedig csak 87.100 mázsát tett az egy év előtti 164.200 mázsához képest. Csak annyi a ja­vulás, hogy amíg az utolsó hónapokban a ter­melés az előző hónaphoz képest is állandóan feltűnően csökkent, addig a februári termelési adatok januárhoz képest már azt mutatják, hogy a termelés visszaesése megállott.­­ Százötven pengő az utazási deviza, kül­földről pengő és idegen valuta korlátozás nélkül behozható. Az utazási forgalomban jelenleg fennálló devizarendelkezések a követke­zők: A beutazásnál bel- és külföldi fizetőeszkö­zök — pénzek, utalványok, váltók, csekkek stb. — behozatala nem esik korlátozás alá. Az utas érdeke azonban, hogy a magával hozott külön­féle fizetési eszközöket határátlépéskor a vámkö­zegekkel útlevelébe jegyeztesse, mert a kiutazás­kor csak azt viheti magával, ami így útlevelébe bejegyezve van. A behozott pengő bankjegyek külföldi fizetőeszközre át nem válthatók. A be­hozott külföldi fizetőeszközök átváltása a Nem­zeti Bank hivatalos árfolyamán a megbízott pénzintézeteknél történhetik. Átutalás és pénz­küldemények feladása Magyarországról kül­földre csak a jegybank engedélyével lehetséges és csak a külföldi által behozott saját valuta­készletéből. A szállodai számlák nagyobb szállók­ban a külföldiek által idegen pénznemben is kifizethetők. A külföldiek által itt vásárolt áru­cikkek, amelyek személyes használatukra szolgál­nak, szabadon kivihetők. Más áruk exportjára a rendes előírások betartása kötelező. Mindazon bel- és külföldi fizetési eszközök (tehát arany-és ezüstérmék is), melyek behozatalát a vámköze­gek a határátlépéskor az útlevélbe hivatalosan bejegyezték, szabadon kivihetők. Ily bejegyzés nélkül külföldi fizetési eszközökben és pengő­bankjegyekben személyenként összesen csak 150 pengőnek megfelelő összeg vihető ki. Egyébként a 150 pengő értéket meghaladó bel- és külföldi fizetési eszközök, továbbá törvényes fizetési esz­közül nem szolgáló ezüst- és aranyérmék (keres­kedelmi, vagy forgalmon kívül helyezett érmék), úgyszintén feldolgozatlan, vagy félig feldolgo­zott állapotban lévő nemesfémek, valamint bél­és külföldi értékpapírok kiviteléhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges.­­ Bizonytalan a terménytőzsde. A buda­pesti terménytőzsde, amely anélkül is hajlamos volt a­ csökkenő irányzatra, ma a tengerentúlról érkzett jelentések hatása alatt a legtöbb piacon csakugyan leszállította az árakat. A májusi búza 8, a júniusi 7 fillérrel olcsóbbodott, a forgalom nem volt valami élénk. A rozs ellenben májusra 10 fillérrel drágább zárlatot ért el, mint tegnap, aminek magyarázata némi külföldi kereslet és az ennek nyomán kialakult fedezés volt. A ten­geri májusi határidőre 12 fillért vesztett.­­ A készáru piacon a búza bejelentett forgalma 16 vagont tett, az ár nem változott, a rozs piacán sem kötés nem jött létre, sem lényegesebb ár­változást nem figyeltek meg, árpából másfél va­gonnal kelt el, szintén változatlan áron. A ten­geri piacon a feljegyzett forgalom 8 vagonra rúgott, 15 fillérrel esőreként árakon.­­ A mal­mok a liszt hivatalos árát ma sem módosították. torpin—n——i ni­ni mi Tisztelettel kérjük előfizetőinket és ol­­vasóinkat, hogy bevásárlásaik alkalmával szíveskedjenek mindenkor a BUDAPESTI HÍRLAPBAN megjelent hirdetésekre hivat­kozni. A budapesti terménytőzsde hivatalos árfolyamai Rozs: tiszavidéki és egyéb rozs 14.25—15.00. Árpa: zak: I. 16.25—16.75, II. 15.50—16.00, fel­­vidéki sörárpa 18.00—20.00, egyéb sörárpa 17.50—18.25. — Zab: I. 21.40—22.30, 11. 20.80—21.00. — Tengeri: tiszavidéki 16.50—16.60. —Korpa: 14.30—14.50. — 8-as liszt: 17.00—17.25.— Repce: 25.00— 25.50. — Köles: vér: 15.00—16.50, vegyes 13.00—14 50. — Lucerna: 80.00—90.00. — Lóhere: arankás 120—130. — Tavaszi bükköny: 24.00—26.00. — Lenmag: I. 23.00—24.00, II. 22.00— 22.50. — Tökmag: I. 31.00—32.00, II. 27.00—29.00. — Napraforgó: fehér 23.00—24.00, vegyes 16.50—17.00. — Kék mák: 84.00—86.00. — Muharmag: 18.00—20.00. — Csillagfürt: 15.50—16.50. — Viktóriaborsó: 24.00—28.00, expresszborsó 22.00—25.00. — Fehérbab: 18.00— 18.50. — Fürjbab: gömbölyű 27.50—29.00, hosszú 25.00—27.00. — Lencse: kisszemü 26.00—30.00, nagyszemü 38.00—48.00. — Szárított répaszelet: 13.00—13.25. — Burgonya: Woltmann étkezési 7.00— 7.30, ipari 5.50—5.75, Krüger étk. 7.00—7.40, Ella étk. 9.00—9.70, nyári rózsa 14.00— 14.50, őszi rózsa 10.50—11.00 pengő 100 kg.-ként budapesti paritásban. Tengett: májusra 15.35 15.52 15.50 15.40 15.40—15.42 Liszt árak Nagymalmok lisztárai március—április havi szállítási engedménnyel: Ogy 40.00—40.50, Og 40.00—40.50, 2-es 39.00—39.50, 4-es 38.00—38.50, 6-os 35.00—35 50, 8-as 16.50—17.00. Rozs: 0-ás 40.50—41.00, 1-es 38.50—39.00, 2-es 30.50—31.00. Rozskorpa: 14.50 pengő. Tiszai malmok lisztárai: Ogg 37.00—37.50, Og 37.00—37.50, 2-es 36.00—36.50, 4-es 35.00— 35.50, 6-os 32.00—32.59 pengő 100 kg.-ként. Dunántúli és egyéb malmok lisztárai: Ogg S.i.00—36.50, 6— 35.50—36.50, 2-es 34.50—35.00, 4-es 34.00—34.50, 6-os 30.50—31.00 pengő» Készárupiaci záróárfolya­mok 1992. április 16-án. Búza Tiszavidéki Felsőtiszai és jászsági Dunántúli és pestvidéki Bácskai 77-es 12.05—13.90 12.75—12.90 12.85—13.00 12.95—13.15 78-as 13.10— 13.90 12.90—13.05 13.00—13.15 13.10— 13.30 79 es 13.25— 14.10 13.05—13.20 13.15—13.30 13.25— 13.45 80-as 13.35— 14.20 13.15—13.35 13.25—13.45 13.35— 13.55 A különleges 80 kg.-os tiszavidéki búza ára 14.50—15.25 pengő. Búsa: Zárlat májusra 12.73 12.77 12.80 12.85 12.88 12.87 12.80 12.75—12.77 júniusra 13.23 13.28 13.25 13.20 13.16 13.15—13.17 Rozs. májusra 15.48 15.52 15.55 15.58 15.55 15.54—15.55 t? A magyar-német ár­­klíring A Magyarország és Németország között létrejött áruklíring szerződés április 20-án életbelép. A megállapodás értelmében a fizetős­­irgalom lebonyolítását a két ország jegybankja fogja el­látni. A német jegybanknál vezetett különszám­­lán fennálló birodalmi márkakövetelések felett a Magyar Nemzeti Bank egy, a magyar és német kormány között megállapítandó százalékarány erejéig szabadon fog rendelkezhetni. A fennma­radó részt a Magyar Nemzeti Bank a következő fizetésekre fogja Németországban fordítani: Egy negyedrészt azoknak az áruforgalomból keletkező német követeléseknek a kifizetésére, amelyek a jelen egyezmény életbelépése előtt esedékessé vál­tak, az ezenfelül fennmaradó háromnegydrészt pedig olyan követelések kifizetésére, amelyek a jelen egyezmény életbelépte után válnak esedé­kessé. E német követelések kifizetésének sorrend­­jét illetőleg a két bank egymással meg fog álla­podni. Elvileg az esedékesség sorrendje lesz irányadó, amennyiben ez a fizetési forgalom tech­nikai lebonyolítását nem nehezítené meg arány­talanul. A Magyar Nemzeti Banknak azonban jogában fog állani, bizonyos kereteken belül, amennyiben Magyarországra nézve létszükségle­tet jelentő behozatali árukról van szó, ezeknek a követeléseknek elsőséges kiegyenlítését eszközölni. Ugyanaz a joga lesz a Magyarországból szár­mazó német behozatal tekintetében a Birodalmi Banknak, ha a körülmények alakulása arra ve­zetne, hogy a magyar követelések túlsúlyba ke­rülnek. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank követelése a Birodalmi Banknál nem elegendő arra, hogy valamennyi igényjogosult egyszerre kielégíthető legyen, úgy a két jegybank megál­­lapodhatik abban, hogy nagyobb összegekből csupán részösszegeket fizet ki. Ha a két jegybank között a különszámláról kizetendő német követelések tekintetében már megegyezés jött létre, a Magyar Nemzeti Bank fel fogja hívni a magyar adóst a követelés ellen­értékének pengőben, a Magyar Nemzeti Bank­nál való befizetésére. A megtörtént befizetésről a Bank haladéktalanul értesíti a Birodalmi Ban­kot azzal a felszólítással, hogy az ellenértéket a német hitelező részére birodalmi márkában fizesse ki. A pengőnek birodalmi márkára történő átszá­mítása a két bank között az alábbi árfolyamon történik: 100 P 1­73.42 birodalmi márka és­­ birodalmi márka átszámítása pengőre: 100 bír. márka : 130.20 pengő árfolyamon. Amennyiben egy német és egy magyar szerződő fél között kölcsönös áruüzletek alapján, közvet­len, külön elszámolás lehetősége állana fenn, ezt a két ország illetékes tényezői, az egyes esetek megvizsgálása után engedélyezni fogják. Ameny­­nyiben a két országban érvényben lévő devizakor­­látozó rendelkezések folytán, külföldi áruk meg­rendelése, illetőleg azok kifizetése és elszámolása külön engedélyhez volna kötve, úgy az illetékes hatóságok ezeket az engedélyeket kiadják. ­ A Nemzetközi Vásár alkalmával pengő­ért eladható árucikkek exportlistájának ki­bővítését kérik. A Magyar Nemzeti Bank a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elő­terjesztésére hozzájárult ahhoz, hogy a követke­zőkben felsorolt árucikkek elvben valutabeszol­­gáltatási kötelezettség nélkül, illetve részbeszol­­gáltatási kötelezettséggel legyenek kiszállíthatók és erre a célra összesen 10 millió pengő erejéig adott engedélyt a zárolt árupengő-számla ter­hére. A budapesti kereskedelmi és iparkamara az eddig engedélyezett cikkeken kívül még a követ­kező árucikkekre kérte az elvi engedély megadá­sát: különböző motorok, szivattyúk és gépek, különösen szerszámgépek, baromfitenyésztőgépek és eszközök, írótollak, irodai kellékek és irodai gépek, cement, talpbőr és felsőbőrök, gyermek­­kocsi, keksz, zsír, liszt, burgonya és vetőmagvak. A kereskedelmi és iparkamara által előterjesz­tett kérelmet melegen támogatják az érdekelt iparágak érdekképviseletei is. — Tájékoztató a cukorrépatermelőknek. A Ma­gyar Cukorrépatermelők Országos Szövetsége és a cukorgyárak képviselői a múlt évben írták alá, a már hetekkel ezelőtt érvényesen megkötött és para­fáit megállapodást, amelyet most a Szövetség a ter­melők részére, valamint olyan községek elöljárósá­gainak, ahol kistermelők vannak, megküldi. A szö­vetség ez alkalommal arra utal, hogy a folyó évi cukorrépa ár elbírálásánál figyelembe kell venni azt, hogy a szövetségnek sikerült mentesíteni a ter­melőket attól, hogy a múlt évi répaárból a belfo­­gyasztás csökkenése miatt esedékessé vált 38,5 fil­léres levonást visszafizetni legyenek kénytelenek. Jelentőséggel bír az idei megállapodás szempont­jából az a körülmény is, hogy a szövetségnek sike­rült meggyőznie a kormányzatot olyan intézkedé­sek szükségességéről, amelyek megfelelő biztonsá­got nyújtva, a cukorgyáraknak lehetővé tették azok számára a megmounkáltatási előlegek kifizeté­sét. Ha ugyanis a szövetség kezdeményezésére az előleg biztonsága tekintetében tett törvényes ren­delkezések elmaradtak volna, különösen a bérlőosz­­tály a folyó évben alig jutott volna cukorrépa elő­legekhez. A Részvénytársaság Villamos és Közleke­dési Vállalatok Számára (Trust). Az április 16-án tartott közgyűlés jóváhagyta az 1931. évi mérleget és elhatározta, hogy a részvények 3. sz. osztalékszelvénye i. é. április 18-ától kezdve 6 pengővel váltassák be a Magyar Álta­lános Hitelbanknál.­­ A gyümölcsös tavaszi és nyári permetezését ismerteti a Növényvédelem, és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl a gyümölcsfák öntözéséről, a permetezés meggyorsításáról, a cserebogárpajor irtásáról, a konyhakert beosztásáról­­és vetésfor­gójáról, a talaj meszezéséről stb. A dúsan illuszt­rált két szaklapból a Növényvédelem kiadóhiva­tala (Budapest, V., Földmivelésügyi miniszté­rium) egy alkalommal e la­pra való hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot.

Next