Budapesti Hírlap, 1932. május (52. évfolyam, 96-118. szám)

1932-05-01 / 96. szám

* Hasznos tudni, ivó­kúrák megfelelő káresetekben otthon minden évszakban sikerrel alkalmazhatók. Utasítás minden palackhoz mellékelve! Kapható mindenütt! s­em a marxizmus, nem osztályharc és nemzetfelforgatás, hanem a béke helyre­állítása az igazság és az emberiesség szel­lemében. Úszik is már a vízen a revíziós követe­lések hajója, tele orvosszerekkel a szem­védő népmilliók számára. Nem gyógyul­hat meg ezek nélkül a világ. Egyre töb­ben felismerik rakományának értékét és­­hiszik, hogy benne van a jobb élet ígé­rete. Ez lesz a mi megváltásunk. Hinnünk kell útjának diadalmas végét, mint magát az örök igazságot. De most még zárva vannak előtte a kikötők. Úgy bolyong a vi­zeken, keresve az emberi megértést, amely számára révet biztosít, mint az a kísérte­ties bárka, amelynek neve Chaco. Miért tartják meg már májusban a kisantantkonferenciát BELGRÁD, ápr. 30. Illetékes helyről származó információ szerint a kisantant-államok konferenciáját május 13-án. 14-én , 15-án tartják meg Belgrád­ban. Azt a körülményt, hogy a kisantant-konfe­­renciát nem június első felében tartják, mint azt eredetileg tervezték, úgy magyarázzák, hogy a kisantant-államok a dunai agyü­ttműködés für­désében minél hamarább, lehetőleg még mielőtt ez a kérdés a Népszövetség tanácsa elé kerülne, közös álláspontot igyekeznek kidolgozni. Most jövünk mit rendkívül előnyös vásárlási alkalmat nyújt. SELYEM-, SZŐVE!-, MOSD- ÉS VÓSZOHORUKAI most hihetetlen olcsó áron vásárolhat. Ön is győződjön meg okvetlen! Tekintse meg kirakatainkat! Ne várjon tovább, még ma siessen megvenni nyári szükségleteit, mert most kevés pénzért a legjobbat a legolcsóbban kapja. STEf JÓZSEF R.T.most Szervita-tér5. — Persze, persze! Dehát nem érdemes azzal annyit törődni, Ferikém. — Dehogy nem érdemes. — Már a tiéd úgyis, Ferikém. — Eladod? — Nem. Neked adom. Ferenc úr meghökkent. — Hogyan.. .! — Sehogyan. Úgy. Csak úgy. Hiszen ilyen kö­zeli atyafiak között. Na! Istenem! Csak nem al­kuszunk három hold földre! Neked adom, Feri­kém. Légy vele boldog! Hiszen az én édesanyám is Porlaky leány volt. Porlaky Borbála. Ferenc úr meghatódva sóhajtott: — Istenem! Szegény jó­biri néni! — Na, látod! -— Na, igen. Dehát csak úgy, Isten nevébe! Mégis. Hiszen magad mondtad, hogy nekem úgyse ír semmit — Neked! Annál többet ér nekem ! — Annál jobb! Bizonyosan kikerekíted vele a Tátomkát. — KL — Hát akkor rendbe van, Ferikém. Csak írasd meg az okmányt és írasd át a három hol­dat. — De az ára, Piroskám... Piroska asszony apprehendált. — Mindjárt megharagszom!... Azt Ferenc úr egy csöppet se akarta. Sőt na­gyon is azon törte a fejét, hogy miképpen en­gesztelje ki a szép kis özvegyet. Ferenc úrnak ugyanis sehogy se fért a fejébe, hogy három hold tátorikai príma holdat csakúgy Isten nevé­be, atyafiságos kedveskedésül odaajándékozzon az ember... Csak csóválhatta a fejét — Az... az mégse megyen csak úgy! Három hold, az három hold. Sok becsületes paraszt­­ember van, akinek nincs három hold földje. — De mi Porlakyak vagyunk. Tüzesek. Bo­­rághok. — Tudom. Az igaz. De azért ne hajigáljuk a világba a Tátomkát. Az ablakhoz ment és aggodalmasan nézett széjjel a világba. A hó makacsul szakadt. Az égen nehéz fellegek kóvályogtak és a déli éj­szaka komor borújával takarták be a tájékot. A kényes tárgyalás némi kedvetlenséget terem­tett, ami a temperamentumos kis özvegynek nem tetszett. — Mit nézegeted úgy a világot? Nem láttál még telet! A hó szakad. Az ég elborult. Oda­­künn készül a locs-pocs. — Elég baj az nekem! Ilyen időbe! Még el­akadok a sárban. — Ráérsz elakadni, Ferikém. Ferikém az óráját nézte. — Délre otthon kell lennem. Piroska asszony energikusan tiltakozott. — Szó sincs róla! Hogy ebéd nélkül! Ilyen időbe! Itt maradsz, punktum. Ebéd után aztán, ha éppen mindenáron... — Sőt mindjárt, most, mindenáron. — Ezt már tudod, hogy úgysem engedem, úgyis. Igaz, hogy gyönge ebédünk lesz. Mind­­össz­e egy kis gulyásleves. Töltött káposzta. Tú­rós csusza ... Ferenc úr titokban már a szája szélét nyalo­gatta. Mintha csak éppen az ő kedvére válogat­ták volna össze a csábító menüt! Piroska asz­­szony sebtibe kifordult a konyhába. Közbe meg is terített. Két terítékre, persze. Aztán megint betoppant. — Na, Ferikém, hát ebédelhetünk. Ha éppen olyan nagyon sietsz. — Sietek, Piroskám. Igaz, hogy sietett Perlaky Ferenc, de csak az ebédlőig. Az ebédlőben már ott párolgott a pap­rikaillatos gulyás. És Ferenc úrnak nemsokára eszibe se jutott a sietős út. A túrós csuszánál már szívesen nagyot kurjantott volna, de ez a cserlaki rizling!... És az a három hold! A be­szélgetés is mind jobban akadozott. Mintha mind a ketten valamin törték volna a fejeket. Néha neki is hevültek. A koccintás mind sűrűbb lett és a túrós csusza után már nemcsak a bor és a po­hár, de a szemük is összevillant. Piroska asszony ingerlően mosolygott. Fehér fogacskái között meg-megforgatta sima nyelvecskéjét. És Ferenc úrnak kissé melege volt. Az a kutya rizling! És az a tátomkai három hold! Piroska asszony pedig megint koccintott. — Na, ne búsulj már, Ferikém! Hiszen áldo­mást iszunk. Az áldomáshoz pedig jókedv dukál! Magától a jó ebédtől senki se lesz szerelmes, de az bizonyos, hogy a jó ebéd után az ember sze­­relm­esebb, mint a rossz ebéd előtt. Ferenc úr az áldomás közben már meglehetősen bambán néze­getett a menyecskére. A szeme egy kicsit ke­resztbe is állott és Ferenc egy csöppet se volt vele tisztába, hogy­ a keresztnek a bor-e az oka, vagy... Vagy, mondjuk, a tátomkai három hold ... Megsimította a fejét, mintha helyre akarná billenteni. Energikusan koccintott. Sőt Piroskára is igyekezett nézni. Az a kutya riz­ling! — Milyen szép vagy! Piroska asszony elpirult. Lesütötte a szemét. Mintha soha életébe még ezt senki se mondta volna siek. Mintha az első leánycsók előérsete, tüzelte volna... ő is rebegett. — Ne okoskodj, Ferikém. Ferikém azonban annál jobban okoskodott, persze. — Igenis, nagyon szép vagy! Te vagy a leg­szebb. És az a tátorikai föld! Hát tulajdonkép­pen ... Én megmondom, Piroskám ... — Ugyan mit mondhatnál még­! Ferenc úr méregbe jött. — Hát azt, hogy az egész Tátomka mindenes­tül se ér annyit, mint a te kiskörmöd, Piros­kám. És nekem nem is kell az a Tátomka. — De... Ferikém! — Nélküled, Piroskám, igenis, nem kell a há­rom hold... De hogyha hozományképpen ma­gaddal hozod Portakra... Nem a poharát nyújtotta koccintásra­, hanem a kezét, nagy, húsos, kövér kezével betakarta az asztalon, a poharak között a Piroska fehér kis kezecskéjét. És Piroska nem húzta vissza a ke­zét. Lezárt szempillája alatt égtek a szemen Szíve csakugyan kalimpált egy kicsit. Úgy, olyanformán, mint ezelőtt hat esztendővel, mi­kor Tüzes András a jegygyűrűt az ujjára húzta. Aztán fölvetette a szemét. Perlaky Ferire nézett. — Te... Feri! — Piroskám! Aztán hosszasan nézték egymást. El-elmoso­­lyodtak. Hogy az embernek az esze így el-elké­sik! És talán meg se jönne, még későn se, hal annak a buta Tátomkának nem volna több esze. A tátomkai három hold már ott úszkált a csőrt laki rizlingben és úszott Portak felé. Odakünn pedig csöndesen, kitartóan, némán szakadt a hó. És Perlaky Ferencnek nem volt többé sürgős az út. Sőt Piroskának se. Hiszen itthon vagyunk. Hazaérkeztünk. A tátomkai három holdra. " Politikai körökben rövid költségvetési vitát várnak Jelentettük már, hogy az 1932/33. évi ál­lami költségvetést, melynek bizottsági jelentését a képviselőház pénteki ülésén nyújtotta be Temesváry Imre főelőadó, a képviselőház hét­fői ülésére tűzték ki. Hétfőn tehát a házszabá­lyok szerint nyolcórás üléseken kezdik meg a költségvetés tárgyalását és a vitát Temesvári­ Imre nagyobb előadói beszéde vezeti be. Úgy tudjuk, hogy a képviselők már eddig is töme­gesen jelentkeztek felszólalásra, amiből egyesek arra következtetnek, hogy a költségvetés vitája széles mederben, a szokottnál hosszabb ideig fog tartani. Egészen máskép ítélik meg azonban a hely­zetet politikai körökben. Ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai alapján az a vélemény ala­kult ki, hogy idén is csak rövid ideig tartó költségvetési vitára van kilátás. A gyakori ta­pasztalaton kívül ezt a véleményt még arra is alapozzák, hogy a mostani költségvetési vitá­nak olyan jellege lesz, amelyben a politikai és bizalmi kérdés csak kisebb szerepet fog ját­szani. Ennek pedig az az oka, hogy a nemrég letárgyalt felhatalmazási törvény éppen elég alkalmat adott a képviselőknek, főleg az ellen­­zéknek, a politikai és bizalmi kérdés megvita­tására. A pártok és a szónokok az erre vonat­kozó mondanivalójukat már akkor kifejthették s ezért a politiai és bizalmi kérdés a költség­­vetés vitájában tulajdonképpen nem is aktuá­lis. A mostani vitában főleg a szakkérdések tárgyalását várják. A vita tartamára vonatko­zóan pedig az a vélemény alakult ki, hogy két-három hét alatt ez évben is lezajlik a költ­ségvetés megtárgyalása. Ha elfogadjuk ezt a számítást, akor a Ház munkarendje szerint június hónap elején már sor kerülhet az összeférhetetlenségi törvényre Csongrád megye óriási választójog Szentesről jelentik: Csongrád megye törvény­­hatósági bizottsága szombaton délelőtt tartotta közgyűlését, Farkas Béla dr. főispán elnöklésé­vel. A megyegyűlés iránt nagy érdeklődés nyil­vánult meg, mert ez alkalommal tárgyalták Bé­kés megye átiratát, amelyben a titkos választójog mellett való állásfoglalásra hívta fel Csongrád megye közönségét. Úgy a kormánypárt, mint az ellenzék tagjai teljes számban felvonultak a megyegyűlésre. A törvényhatósági bizottság háromórás vitában tár­gyalta az átiratot A vitában a kormánypárt ré­széről Czikatríczisz Lajos dr. felsőházi tag, Né­gy­essy Imre dr. polgármester, Cserna János föld­­birtokos, Erdőházi Nagy János kisgazdavezér és még számosan vettek részt. A szocialisták közös szótöbbséggel a titkos ellen döntött frontot alkottak a Gaal Gaston-párttal. A törvényhatósági bizottság 96 szavazattal 17­ ellenében elvetette Békés megye átiratát és a tit­kos választójog bevezetése ellen foglalt állást. Május 13-án lesz a dárdai választás Pécsről jelentik: Fischer Béla, Baranya vár­megye alispánja, ma délelőtt 10 órára hívta össze a vármegye központi választmányát, hogy dönt­sön a dárdai választás időpontja tekintetében. A központi választmány úgy határozott, hogy a dárdai választást május 13-án tartják meg. A központi választmány választási elnökül Szánthó István magyarbelyi állomásfőnököt, helyettesévé pedig Szauter József igazgató-tanítót jelölte ki 1932. MÁJUS 1. TASIEttÁP Földváry Imre orldh­at ismerUiU 50 év izán­yók Üzletét FELOSZLATJA Poplining 6.-, 8.-, 9.- P Nyakkendő...........2.50 P Kalap.....................7.80 P Burberry kabát 100.—, 130.- P Budapest IV, Kossuth Lajos­ utca 18, VIII., Rákóczi­ út 7. és kilátás van arra is, hogy még június hó­napban szünetre megy a Ház. Az ír parlament elfogadta a hűség­­eskü eltörléséről szóló törvényt Kiszámíthatatlanok De Valera makacsságának gazdasági következményei LONDON, ápr. 30. A dublini parlament több mint 12 óra hosz­­szat tartó viharos tárgyalás után a kora reggeli órákban 77 szavazattal 71 ellen, tehát 6 szó­többséggel, második olvasásban elfogadta De Valera törvényjavaslatát a király iránti hűség­­eskü eltörléséről, miután előzőleg ugyanilyen arányban elutasította Co­sgrave módosító indít­ványát, mely azt javasolta, hogy függessze fel a Ház a törvényjavaslat tárgyalását az angol kormánnyal folytatandó tárgyalások befejez­­téig. A Cosgrerve-párt több szónoka intette a kormányt, hogy a nemzet keserves árat fizet majd azért, hogy a javaslatból esetleg törvény lesz és hogy az angol birodalomból való kiválás Írországra rászámíthatatlan gazdasági hátrány­­nyal járhat. De Valera a következőket mondotta: Izáz én szavam épp anyit ér, mint Thomas dominiumügyi miniszteré. Nem félek az Angliá­val folytatandó tárgyalásoktól, de csak az egy­séges Írországról fogunk tárgyalni. (Célzás arra, hogy nem ismeri el Ulster függetlenségét.) A hűségesküről semmi szín alatt sem tárgyalunk. Ila Anglia a vasököl politikáját akarja alkal­mazni, tegye meg nyilta, az egész világ színe előtt."

Next