Budapesti Hírlap, 1932. július (52. évfolyam, 144-170. szám)
1932-07-01 / 144. szám
1932. JÚLIUS 1, PÉNTEK Zár alá akarják venni a népszövetségi kölcsön fedezetére lekötött állami bevételeinket Ezek az összegek az összes állami bevételek 30 százalékát teszik ki — Illetékes helyen kijelentik, hogy ebben az esetben végzetesen fennakadna az államháztartás — A hitelezőknek pengőben rendelkezésre áll a legközelebbi szelvényesedékesség A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny pénteki számában a következő hirdetmény jelenik meg: Hirdetmény a magyar királyság 1924. évi államkölcsöne kötvénybirtokosai számára. A magyar királyság 1924. évi államkölcsönének trustee-jei közük, hogy miután nehézségek merültek fel a kölcsön szolgálatára Magyarországon tartott összegeknek a szükségek külföldifizetési eszközökre történő átváltása tekintetében,a trusteeknek már birtokában lévő külföldi fizetési eszközök összege ezidőszerint elégtelen az augusztus elsején esedékes kamat teljes fedezésére. Amennyiben a kormány augusztus elseje előtt nem hajtaná végre a szükséges átutalásokat, az e célra létesített tartalékalapnak a majd szükségesnek mutatkozó mértékig történő felhasználásával fog a teljes összeg esedékességkor a bankároknak folyósíttatni. A magyar kormány már kifejezést adott annak a szándékának, hogy az összegek átutalását, mihelyt a körülmények megengedik, ismét felvegye, a Főjzörvény és a Genfi Jegyzőkönyv határozmányainak további megszegésével oly utasításokat bocsátott ki, hogy a kölcsön biztosítékául lekötött jövedelmek hozamából a jövőben csupán oly összegek utaltassanak be a trusteeknek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlájára, amelyek e bank hivatalos árfolyamán átszámítva, a Főkötvény alapján esedékes részletek pengő-ellenértékének felelnének meg. A trusteek haladéktalanul lépéseket tettek, hogy a Főkötvény és a Genfi Jegyzőkönyv e megszegései ellen óvást emeljenek s e fejleményekről a Nemzetek Szövetségének főtitkárát is értesítették. Budapest, 1932 július 1. A magyar álláspont illetékes helyen a hirdetményre a következőket jegyzik meg: A Népszövetség erkölcsi támogatásával 1924-ben kibocsátott 7 és fél százalékos magyar államadóssági kötvények trusteejei folyó hó 1-én közzétett hirdetményükben megemlítik, hogy a magyar kormány a trusteek számlájára egyelőre csak a kölcsön szolgálatára szükséges összegeknek megfelelő pengőket utalja át. A körülményeket nem ismerőkre ez azt a benyomást teheti, mintha a magyar kormány az eredeti kölcsönfeltételeket szándékosan nem tartaná be. A magyar kormány a múlt év szeptember havától kezdve állandóan tájékoztatta a Népszövetség pénzügyi bizottságát és a trusteeket az ország pénzügyeiről és devizahelyzetéről s tíz hónapja mindenben igyekezett a pénzügyi bizottság óhajainak megfelelően eljárni. A kormány ez idő alatt állandóan figyelmébe ajánlotta a pénzügyi bizottságnak, hogy a devizakészleteknek el kell fogyniok, mert az Európában ma általánosan követett külkereskedelmi politika folytán a kivitel állandóan csökken s mert az ország legfontosabb mezőgazdasági exportcikkeinek ára mintegy egyharmadra esett. Jóllehet biztosan előrelátható volt, hogy a devizakészleteknek ily körülmények között ki kell merülniök, Magyarország a pénzügyi bizottság és a trusteek kívánságához képest az utolsó lehetőségig transferálta a népszövetségi kölcsön szolgálatára szükséges összegeket. Most azonban a devizahiány oly mértékű, hogy a további transferálások e miatt abszolúte lehetetlenekké váltak. A zárolás végzetes szövetkeezményesekel járna Hasonlóan — a kormány akaratától független — kényszerhelyzet okozza, hogy akormány ez idő szerint a trusteek számlájára nem tud nagyobb pengeösszeget átutalni, mint amennyi a népszövetségi kölcsön szolgálatára szükséges. A kölcsön biztosítására lekötött állami bevételek ugyanis mintegy hat és félszeresét teszik a kölcsön szükségletének. A trusteek a General Bond-ban gyökerező jogaikkal élve, úgy határoztak, hogy az állami bevételeknek ezt az egész összegét zár alá veszik, amíg a kormány a kölcsön szolgálatára szükséges összegeket devizákban nem transzferálja. Minthogy ezek a bevételek az állam összes bevételeinek mintegy 30 százalékát teszik, kétségtelen, hogy azok zárolása esetén az államháztartás végzetesen fennakadna, mert a már minimumra leszállított állami szükségletek nagy része fedezetlen maradna. Ez bizonyára a trusteek intencióinak sem felelne meg, mert az ország gazdasági életének és belső rendjének biztosítása a hitelezőknek is nagy érdeke. A magyar törvényhozás a legsúlyosabb áldozatok árán csak most volt képes a költségvetést egyensúlyba hozni és ezzel az infláció veszedelmét elkerülni. Ezeket az eredményeket a legnagyobb mértékben veszélyeztetné, ha a kölcsön szolgálatára szükséges pengőösszegeken felüli állami bevételekkel a kormány nem rendelkezhetnék. Illetékes helyen rámutatnak még arra, hogy a népszövetségi kölcsön félévi szolgálatára szükséges összeg a trusteek rendelkezése alatt tartalékolva van, ebből tehát módjukban áll a legközelebbi szelvényesedékesség fedezetét biztosítani. A magyar kormány, amint arra egyáltalán lehetőség adódik, újra megkezdi a transzferálást. A főváros tanácsa egy szótöbbséggel hozzájárult a Hév megvételéhez A főváros törvényhatósági tanácsának mai ülésén a napirend első pontja a főváros külföldi kölcsöneinek meghosszabbítása volt. A tanács tárgyalta a Községi Takarékpénztár előterjesztését, a most lejáró 2.800.000 pengős dollárkölcsön és a július végén lejáró 250.000 fontos kölcsönök meghosszabbítását. Lamotte Károly pénzügyi tanácsok előadása után a törvényhatósági tanács hozzájárult ekét kölcsön azonos feltételek mellett való meghosszabbításához. Hozzájárult a tanács, hogy a Szent Család, a tripoliszi és a törököri helyi lelkészségeket plébániákká szervezzék át, továbbá ahhoz is, hogy a külső kelenföldi Szent Gellért és a lágymányosi Szent Adalbert egyházközségeik helyi jelkészséget kapjanak a főváros kegyurasága alatt. Ezután a tanács a Budapesti Helyiérdekű Vasutak R.T. részvénytöbbségének a budapest —szentlőrinci HÉV Villamosvasúti R.T. által való megszerzése ügyében tett polgármesterielőterjesztést tárgyalta. Hosszú vita fejlődött, amelyben az előterjesztés mellett részt vettekBorverGyula, Becsey Antal, Kozma Jenő, Scheuer Róbert, Payr Hugó, az előterjesztés ellen pedig Bródy Ernő, Peyer Károly, Revész Mihály, Láng Lajos és Wolff Károly foglaltak állást. Borvendég Ferenc alpolgármester reflektált az elhangzott feszlólalásokra, azután a tanács névszerinti szavazással döntött, amelynek során 13 szavazattal 12 ellenében a polgárieselőterjesztést elfogadta. Gurdel Károlyt, a Szent Gellért gyógyfürdő és szálló vendéglőjének bérlőjét a tanács átmenetileg felmentette a bérleti szerződésben kikötött bérminimumok befizetése alól mindaddig, míg a gazdasági viszonyokban javulás be nem következik. A bánhidai centrálé átvételéről szóló polgármesteri előterjesztést a napirendről levették, azt későbbi időpontban tárgyalják. Lemondott a jugoszláv kormány BELGRÁD, jún. 30. Marinkovics Volja külügyminiszter és miniszterelnök ma délelőtt a királynál volt kihallgatáson és benyújtotta az uralkodónak a kormány lemondását, avd - t -t. MacDonald meghívta Magyarországot a lantiéi konferenciára Ma megjelent a külügyminisztériumban Lord Chilston budapesti angol követ és az angol miniszterelnök, mint a lausannei konferencia elnökének, következő üzenetét közvetítette: „Earnsay MacDonald miniszterelnök a lausannei konferenciát összehívó hat hatalom nevében felkéri a magyar kormányt, hogy a konferenciára delegátusait a lehető legrövidebb időn belül kiküldeni szíveskedjék.“ A magyar kormány haladéktalanul közölte az angol követtel, hogy a meghívásnak örömmel eleget tesz és kiküldöttei a legrövidebb időn belül Lausanvncba mennek. Magyarország helyzete a pénzügyi bizottság előtt GENF, jún. 30. A Népszövetség pénzügyi bizottsága Savich oksz megbízott elnöklésével ülést tartott, amelyen Görögország pénzügyi helyzetével, valamint az úgynevezett aranybizottság jelentésével foglalkoztak. A bizottság ezután jelentést fogadott el, amelyben Ausztria, Magyarország, Bulgária és Görögország pénzügyi helyeztere vonatkozó megfigyeléseit közli a tanáccsal. A kormányzó legteljesebb bizalmáról biztosította a kormányt és nem fogadta el lemondását A Budapesti Közlöny holnap száma az alábbi kormányzói kéziratot fogja közölni: Kedves Károlyi gróf! A magyar királyi minisztériumnak a mai napon felajánlott lemondását nem fogadom el. Amidőn a múlt nyáron válságos viszonyok között ritka hazafias önfeláldozással megalakította kormányát, meghatározott feladatok elvégzésére vállalkozott. E feladatoknak immár eleget téve, arra az elhatározásra jutott, hogy helyét ezzel elhagyhatja. Az egymást követő, valóban nehéz elhatározást igénylő kérdések megoldásánál, amelyek a kormányzat elé tömörültek, lelkes fáradozásukat a lehetőségek keretein belül siker kísérte. Elértük azt, ami a mai kivételesen nehéz viszonyok között rendkívüli erőfeszítést és körültekintést igényel: az államháztartás egyensúlyának és fizetési eszközünk értékállandóságának biztosítását. Ámde ma, amidőn a külföldön egyik napról a másikra életbevágó érdekeink kerülhetnek döntés alá, a nemzet egységének kifejezésre juttatására fokozottabb mértékben van szükség. A minisztériumot a legteljesebb bizalmamról biztosítva, arra kérem tehát Önt, hogy az ország érdekeinek teljes súlyát átérezve, továbbra is vállalja miniszterelnöki tisztének ellátását. Kelt Kenderesen, 1932. évi junius hó 30. napján. Horthy s. k. Károlyi Gyula gróf s. k. Megválaszolták a 33-as bizottság képviselő-tagjait Az ellenzék egy része újra részt vesz a bizottságban Csütörtökön délelőtt Almásy László házelnök pártközi konferenciát hívott össze a 33-as bizottság újjáalakítása ügyében, minthogy a bizottság mandátuma július elsején lejár. Az értekezleten a kormány részéről Károlyi Gyula gróf miniszterelnök és Darányi Kálmán államtitkár jelentek meg. Az egyes pártok képviseletében Pesthy Pál, Mayer János, Túri Béla, Nagy Emil, Sigray Anitás gróf, Pallavicini György őrgróf, Szilágyi Lajos, Gaal Gaszton, Hunyady Ferenc gróf és Vázsonyi Jenő vettek részt. Rassay Károly levélben kimentette magát. Az értekezlet megnyitása után Károlyi Gyula gróf miniszterelnök szólalt fel. Előadta, hogy a felhatalmazási törvény alapján működő 33-as bizottság mandátuma lejárt és annak újból való megválasztása szükségessé vált. Kifejtette, hogy a bizottság működése nem jelenti azt, hogy akár a kormánynak, akár a többségnek akarna valami szívességet tenni. Az ország nehéz helyzetében van szükség arra, hogy valamennyien együtt dolgozzunk a súlyos kérdések megoldáásában. A legnehezebb kérdéseken már a múltban túlestünk és a bizottságot a jövőben mi is fogjuk annyiszor összehívni, mint tették a múltban, de azért még mindig lesznek olyan fontos kérdések, amelyeknek megoldása a 33-as bizottságra vár. — Éppen ezért — folytatta a miniszterelnök — felkérem az összes ellenzéki képviselőket, hogy ebben a munkában vegyenek részt, mert a bizottság csak úgy tudja feladatát megoldani, ha abban az ellenzéki képviselők is részt vesznek bírálatukkal, tanácsaikkal. Károlyi Gyula gróf ezután még utalt arra az álláspontjára, hogy főként azoktól reméli az országos 33-as bizottság munkájában való részvételt, akik eddig is állandóan hangsúlyozták, hogy a nemzetmentő feladatok elvégzésében hajlandók közreműködni. Erre most — mondotta a miniszterelnök — alkalmuk nyílik, mivel a bizottság nem a kormány és nem is a kormányt támogató pártok, hanem az egész nemzet érdekében dolgozik. Nagy Emil szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy honorálja a miniszterelnök felszólítását, és úgy a maga, mint pártonkívüli barátai nevében kijelenti, hogy megválasztatásuk esetén elfogadják a bizottsági tagságot. Átérzik, — mondotta — hogy a mai, egyre nehezebb gazdasági és pénzügyi viszonyok közt az ellenzék nem vonhatja ki magát a 33as bizottság munkájából. Ezután Hunyady Ferenc gróf bejelentette, hogy párthíveivel együtt ma este belép Gaal Gaszton pártjába és így a maga részéről már nem is nyilatkozik. Gaal Gaszton bejelentette, hogy fenntartja, régebbi álláspontját és nem foglal helyet a bizottságban. Ugyanígy nyilatkozott Vázsonyi János is. A bizottság ezután áttértaz arányszemék megállapítására. Elfogadták Nagy Emilnek azt az indítványát, hogy azoknak a képviselőknek a helyét, akik ellenzéki oldalról a bizottság munkájában nem óhajtanak résztvenni, írják azoknak a pártonkívüliekek vagy ellenzékieknek a javára, akik hajlandók a bizottság munkájában résztvenni. A bizottság ezután megállapította a névsort. Miután Nagy Emil indítványának az elfogadása azt jelentette, hogy kettővel kevesebb egységes párti kerül be a bizottságba, egy egységes párti lemondott, a másodikat pedig sorsolás útján hagyták ki. Sorsolás útján Hajós Kálmán neve marad ki a névsorból. A pártközi konferencia eredményeként a képviselőházból a 33-as bizottságba delegált 22 képviselő névsora a következő: Bessenyei Zénó, Bethlen István gróf, Bíró Pál, Eszterházy Móric gróf, Gyömörey Sándor, Ivády Béla, Kállay Miklós, Kállay Tibor, Kozma Ferenc, Lakatos Gyula, Marschall Ferenc, Mayer János, Nagy Emil, Pallavicini György, őrgróf, Péntek Pál, Bassay Károly, Schandl Károly, Sigray Antal gróf, Temesváry Imre, Ugrón Gábor, Szilágyi Lajos és Wolff Károly. Ezeket azután a képviselőház ülése a 33-as bizottság tagjaiul meg is választotta. Kállay Tamás lemondott mandátumáról A képviselőház összeférhetetlenségi bizottságát mára összehívták, hogy döntsön Kállay Tamás mandátuma ügyében. Tegnap ugyanis még nem érkezett meg Kállay válasza, hogy öszszeférhetetlenségét miként kívánja megszüntetni. Ma délben azonban Almásy László elnök megkapta Kállay Tamás levelét, amely szerint mandátumáról momd le. Az összeférhetetlenségi bizottság ezt tudomásul vette és a lemondást Puky elnök a Ház ülésén is bejelentette . Megjelent a gabonajegyről szóló rendelet A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a pénzügyminiszter az 1932—1933. évre érvényes gabonajegyek forgalombabocsátása tárgyában a következő rendeletet adta ki: 1. A m. kár. minisztérium a mezőgazdaságnak az 1932—1933. gazdasági évre nyújtandó kedvezmények tárgyában 1932. évi 3400, if. &