Budapesti Hírlap, 1932. augusztus (52. évfolyam, 171-194. szám)

1932-08-17 / 183. szám

­ Megindult a betétállomány gyarapodása. A budapesti tizenkét legnagyobb pénzintézetnél­­és a postatakarékpénztárnál elhelyezett takarék-­­ betétek álladéka július folyamán 504.3 millió­­pengőről 509.6 millió pengőre, a folyószámla­­i betétek összege pedig 669.6, 1 millió pengőről 1696.5 millió pengőre emelkedett. A növekedés­­folytán a takarékbetétek álladéka július végén ,66.8 százalékát, a­­folyószámlabetéteké pedig *61.4 százalékát, érte el az 1913. évi álladéknak.­­A­ postatakarékpénztár központja és közvetítői július h­éónap folyamán 4.4 millió pengő új zá­­logköl­to­nt folyósítottak, a kiváltások összege 4 millió pengőt tett ki, i /— Ausztriában az élelmiszerbevitel meg­könnyítését sürgetik. Bécsből jelentik: A nem­­zetgyűlés vámpolitikai bizottsága ma elfogadta fő keresztényszocialistáknak indítványát, amely­ben felszólították a kormányt, hogy a gazda­sági körök kérésének engedve, megfelelő idő­pontban legalább azoknak az áruknak kontin­­gesét emeljék, amelyeknek belföldi termelése nem elégti ki a szükségletet. Bauer képviselő azt kérte, hogy a behozatali korlátozásokat a fényűzési áruk kivételével szüntessék meg, Zar­­boeh pedig azt, hogy azoknak az élelmiszerek­nek korlátozását, amelyeket a belföldön nem termelnek kellő mennyiségben. Ezeket az indít­ványokat elvetették. — Csődöt mondott a vadászat és vele a va­dászfegyverek világhírű készítője. Londonból jelentik: A londoni törvényszék csődöt rendelt el Anglia legelső vadászfegyvergyára, a világ­hírű Charles Lancaster and Co. cég ellen. A gyár igazgatója a cég bukását a gazdasági de­pressziónak, a megváltozott társadalmi szoká­soknak, s a háború által megritkított vadászkö­zönségnek tulajdonítja. A bíróság a nagyhírű cég csődjét válságos tragédiának minősítette. Az angol lapok melankóliával mutatnak rá a dol­goknak arra a szomorú összetalálkozására, hogy a bírói döntést éppen az angol szalonkavadász­­,dér­y megkezdésének napján hozták meg a cég ügyében.­­ Júliusban csökkent a német kiviteli több­let, Berlinből jelentik. A júliusi külkereske­delmi kimutatás szerint a kiviteli többlet e hó­napban 66 milliót tett ki, az előző havi 90 mil­lióval szemben. A dologi javak kivitele a lau­­sannei szerződés, július eleje óta szünetel. A behozatal 366 millió márka, ugyanannyi, mint a­z előző hónapban volt. ÉrtékpapírpiaC, Budapest, Értéktőzsdezárlat, (aug. 16.) A mai értéktőzs­­ida zárlatkor a fixkamatozású papírok piacára az irányzat nyugodt, az árak változatlanok s a forga­lom csendes volt. Zárlat: 1932. 5%-os állampénztár­­jegy 100, 1914. évi fővárosi kölcsönkötvény 35,75%. Bécs, (aug. 16.) Értéktőzsdezárlat. Dunagőzhajó­­zási 5, Duna-Száva-Adria 13.88, Államvasút 16.25, A. E. G. Union 7.50, Galícia 11.40. Genf, (aug. 16.) Értéktőzsdezárlat. Nasici 42, Pfa 4.50, Budapesti kölcsön 1914-es 138, Magyar Általános Kőszén 240. Prága, (aug. 16.) Horvát Cukor 116, Pozsonyi Kábel 715. ( 1932. AUGUSZTUS 17, SZERDA ).BU Valutapiac Budapest. Az árfolyamok száz külföldi fizetőeszköz pengő ellenértékét mutatják, kivétel az angol font, amely­nél egy fontnak pengőértékét közöljük. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai, (aug. 16). Devizák: Amszterdam 230.05—231.25, Bel­grád 9.99—10.09, Berlin 135.80—136.60, Brüsszel 79.26 —79.74, Bukarest 3.43—3.51, Kopenhága 106.40— 107.20, London 19.89—20.09, Milano 30.00—30.18, Newyork 571.00—574.00, Oszló 99.60—100.40, Pá­rizs 22.33—22.47, Prága 16.93—17.01, Szófia 4.08 —4.19, Stockholm 102.20—103.00, Varsó 64.05— 64.45, Zürich 110.80—111.40, Berlin clearing-árfo­­lyama 136.20, Bécs clearing-árfolyama 80.454, Pá­rizs clearing-árfolyama 22.401, Milano clearing­­árfolyama 30.0926, Brüsszel clearing-árfolyama 79.50. Valuták: Angol font 19.90—20.30, belga 79.16 —79.74, cseh korona 16.96—17.06, dán­ korona 106.20—107.20, dinár 9.97—10.09, dollár 570.50— 573.50, francia frank 22.30—22.50, holland 1r. 229.05—231.25, lengyel zloty 63.95—64.45, leu 3.46—3.56, leva 4.06—4.19, lira 29.90—30.20, né­met márka 135.70—136.60, norvég korona 99.40— 100.40, svájci frank 110.70—111.40, svéd korona 102.00—103.00, Zürich, (aug. 16.) Zárlat: Párizs 20.11, Lon­don 17.90, Newyork 513.00, Brüsszel 71.22%, Mi­lano 26.29, Madrid 41.40, Amszterdam 206.70, Ber­lin 122.20, Stockholm 92, Oszló 89.75, Kopenhága 95.75, Szófia 3.72, Prága 15.17%, Varso 57.50, Athén 3.30, Istambul 2.45, Prága, (aug. 16.) Devizazárlat: Budapest 587.50— 589.50, Belgrád 59.319—59.569, Berlin 804.75—807.25, Bukarest 20.10—20.30, Zürich 658.57%—660.57%, London 117.63%—118.23%, Milano 172.80—173.60, Newyork 33.77—33.87, Pá­rizs 132.27%—132.67%, Bécs 474.76—476.26. — Valutazárlat: Pengő 458.50—461.50 névleg. Bécs, (aug. 16.) Devizazárlat: Budapest 124.295, Belgrád 12.516, Berlin 169—170, London 24.80— 25.00, Newyork 709.20—713.20, Párizs 27.77— 27.93, Prága 20.98%—21.10%, Zürich 138.25— 139.05. Áru és termény Budapest. A terménytőzsde készárupiacán előfordult kö­tések: búza iv. 300 q 300 q és 300 és 600 q 77-es 14.00, 150 q 77-es 13.55, felsőt. 300 q 77-es 13.70, 150 q 77-es 13.55, 150 q 77-es 13.45, dunánt. 1050 q 77-es 13.35, 300 q 77-es 13.50, 300 q 77-es 13.20 Paks hajó, pestv. 300 q és 150 q 79-es 13.75, fe­­jérm. 300 q 77-es 13.50, jászsági 150 q 77-es 13.75, rozs 150 q 7.90, 150 q 7.75, 150 q 7.70, árpa 150 q 9.80, 450 q 9.75, zab 150 q 10.25, 150 q 10.20, 150 q 10.15, 150 q 10.00, tengeri 200 q 14.50 Csepel. A kötések pengőben q-ként egyéb megjelölés híján budapesti paritásban értendők. Bécs, (aug. 16.) Terménytőzsde. A mai ter­ménytőzsdén búza szilárd, rozs lanyha, tengeri to­vábbra is barátságos és zab lanyhulásra hajló volt. A hivatalos jegyzésekben nem történt változás. Újvidék, (aug. 16.) Terménytőzsdezárlat. Az irányzat lanyha. Jegyzések 100 kg-ként feladóállo­másról: búza bácskai 79-es, zomborvidéki 78 kg-os, felső- és középbácskai 79 kg-os és bácskai bégai uszályból 79 kg-os 147.50—150, bácskai 79 kg-os 150—152.50, bácskai tiszai hajóból 79 kg-os 152.50 —155, felsőbánáti 79 kg-os 145—147.50, bánáti 78 kg-os 142.50—145, 76 kg-os bácskai és szerémségi 137.50— 140, bánáti 142.50—145, zab bácskai és szerémségi új termésű 112.50—117.50, tengeri bácskai 110—112, zomborvidéki 112—114, bánáti 106—108, szerémségi 112—114, hajóári 114—116, liszt bácskai és bánáti kettősfogású 230—245, 2-es 210—220, 5-ös 195—200, 6-os 175—180, 7-es 140 —145, 8-as 90—95, bab bácskai és bánáti fehér 112,50—117,50, az összforgalom 27 vágón volt. Pozsony, (aug. 16.) Terménytőzsde. A mai tőzs­dén került először árpa a forgalomba, őrlemények­ben továbbra is csendes volt az üzlet. Jegyzések: búza 80 kg-os 143—145, 78/79 kg-os 140—142, 75 kg-os 128, rozs 95—97, válogatott árpa 75—100, fa árpa 82—86, ipari árpa 78—82, dunai prompt tengeri pozsonyi hajóról 52—53, kékmák 380—410, finom rozsliszt 175—180, takarmányrozsüiszt tranzit Marchegg 62—64, ujszéna fa 12—16 ch. Csikágó, (aug. 16.) Gabonahatáridőpiac, Búza aug. 14. aug. 16. szeptember 52.375 11.01 51.25 10.80 december május 55.875 60.625 11.75 12.75 54.75 59.50 11.54 12.54 Winnipeg, (aug. 16.) Gabonahatáridőpiac. Búza aug. 14. aug. 16. október 59.625 59.00 december 60.75 60.125 március 65.125 64.75 Liverpool, (aug.­16.) Gabonahatáridőpiac. Búza aug. 14. aug. 16. okt. 5 sh 6% d 12.18 5 sh 6­­. d 12.12 dec. 5 sh 7 d 12.23 5 sh 6 d 11.10 márc. 5 sh 8'/, d 12.57 5 sh 8’/, d 12.49 Állatpiac Budapest, Sertésvásár, (aug. 16.) Ferencvárosi nyíltpiac. Felhajtás 4648, eladás 3900, eladatlan 748, angol hússertés 1350 drb. volt a felhajtásban. A vásár változatlan volt. Arak: príma uradalmi nehéz ser­tés pr-ként 300 kg-on felül 125—127, közép pr-ként 250—280 kg-ig 119—125, szedett közép pr-ként 220—260 kg-ig 112—118, kiv. 120, könnyű pr-ként 180—210 kg-ig 100—114, kiv. 116, silány pr-ként 100—160 kg-ig 88—98, príma öreg nehéz pr-ként 300 kg-on felül 112—118, szedett öreg Ila 86— 106, angol sonkasüldő pr-ként 120—150 kg-ig la 104—114, kiv. 118, Ila 90—100, könnyű angol süldő pr-ként 80—100 kg-ig 70—85, zsir nagyban 185, 3 drb-os táblás sózott szalonna 160, lehúzott félhús nagyban 126—150, vágott sertés 146—166 fillér kg-ként. Vágómarhavásár, (aug. 16.) Felhajtás 150, el­adatlan 75. A vásár irányzata lanyha volt, az árak változatlanok. Árak: bika tarka Ila 40—48, Illa 34, ökör magyar Ila 40, Illa 31, tarka la 60—72, kiv. 80, Ha 35—44, Ha 31, tehén tarka Ila 35— 50, bivaly magyar 22, növendék 34—46, kicson­­toznivaló 14—18 fillér kg-ként. Nyersbőrárak, (aug. 16.) (Budapesti Mészáro­sok Bőrértékesítő Szövetkezete jelentése). Tarka marhabőr 45 kg-től felfelé 60, 45 kg-tól lefelé 60, finom gyapjas juhbőr 60 fillér kg-ként nyerssúly­­ban. Mészáros lóbőr 220 cm-en felül helyben 9, vi­déken 8,50 pengő drb-ként. Bécs, (aug. 16.) Sertésfővásár. Felhajtás 3701 zsir- és 6782 hússertés, az előbbinél 1155, az utób­binál 19 magyarországi származású. Az irányzat közepes. Arak élősúlyban kg-ként: zsirsertés la 1.67—1.72, öreg 1.50—1.55, parasztsertés 1.58— 1.70, kiv. 1.73,hússertés 1.60—2.00, kiv. 2.05 schil­­ling, mol(i­wnum,5hl—h.k­­atl­tői, cotaisindlu etaoi Prága, (aug. 16.) Marhafővásár. Felhoztak és eladtak 767 vágómarhát. Származás szerint 424 belföldi és 343 felvidéki. Árak élősúlyban kilónként: belföldi ökör 3.10—5.75, bika 3.25—4.50, tehén 2— 5.2, egy éven aluli 3.55—5.60, felvidéki ökör 3.40— 6.75, bika 2.20—4.25, egy éven aluli 2.50—4 ek. A forgalom közepes. Sertésfővásár. Felhajtás 2019 drb. Árak származás szerint élősúlyban kg-ként: 544 belföldi 6.75—9.25, 369 felvidéki 7.15—8.85, 27 lengyelországi nehezebb 8.25, 89 romániai ne­hezebb 7.50, 100 felvidéki bakony 8—8.40, 694 ’ jugoszláv bakony 7.50—9. 75 román bakony 7.25—- ' 8.30, 121 magyar bakony 8.30—8.40 ch. A forgal­­om közepes volt. A budapesti rádió Zenetörténeti előadás a rádióban. Major Ervin, az ismert zenetörténész augusztus 26-án délután 5 órakor előadást tart a rádióban. Augusztus 26-án van Klein Henrik zeneszerző és zenepedagógus ha­lálának századik évfordulója. Klein Henrik Beetho­­­ven barátja, a pozsonyi főnemzeti iskola tanára volt, több kitűnő kantátát szerzett és a magyar zenét is nagy sikerrel művelte. A szerdai műsor 9.II: Hangverseny. Közreműködik N­agy­né Mándy Margit (ének), Jámbor Böske­ (hegedű), Gerő Márta (zongora). Zom­gorán kísér Polgár Tibor. Közben 9.30: Hírek. 11.10: Nemzetközi víz­jelzőszolgálat. Vízállás, jelentés magyarul és németül. 1­.60: Déli harangszó az Egyetemi-templom­ból, időjárásjelentés. 11.05: Szervánszky szalonzenekar hangverse­nye Közben 11.15: Hírek. 100: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás­jelentés. 1.45: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, ár­folyamhírek. 4.00: A rádió házikvintettjének hangverse­nye. Közben 4.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hí­rek. 5.15: „Egy betű különbség." Irta és felol­vassa Orbók Attila. 5.45: Az Országos Postászenekar hangverse­nye a margitszigeti Márkus-étteremből, Karnagy if­j. Koubal Vilmos. 8.15: Az olasz opera mesterei II. rész. Köz­reműködik: Adorjánné Fuchs Alice, Huszka Rózsi, Riedler Ibolya, Szigeti Sándor, Vinkovich László és a Buda­pesti Hangverseny Zenekar. Karnagy Unger E. Ismertetést mond Lányi . Utána kb. 10.15. Pontos időjelzés, idő­járás jelentés, hí­rek, ügetőversenyeredmények. Majd: Odeon gramofonhangverseny. TELEFONHÍRMONDÓ: A műsor egész nap azonos a Budapest I. műsorával. Felelős szerkesztő: Nadányi Emil Kiadótulajdonos: Budapesti Hírlap Részvénytársaság Felelős kiadó és nyomdaigazgató: Nedeczky László TELEFONSZÁMATNK: József: 444—04. 444—05. 444—06. 444—07. 444—08. 444—09. X. ÍRTA Regény fiül BECZ­ÁS­SY J­UDIT — Istenkém, Istenkém, — suttogta és tördelte a kezét és ráborult sírni. De könny már az ő szeméből sem jött. Csendesen feküdt, zokogás nem rázta és mi­kor fel akarták emelni, nem is ellenkezett, csak kissé nehéz volt. Az odacsődült idegen bámusok illetődötten ingatták fejüket: — Szép halál. Szép. Hamar elment utána. Nem volt, aki gyászjelentést nyomasson, nem volt,­­ki értesítse, akiket illetett, a lapok írták meg a kettős tragédiát s onnan tudták meg Deésyék is a temetés idejét. — Illenék kimenni, — mondta megtörtén Deésyné, mert úgy érezte, hogy a csapások sora nő. — Igen, igen, menjen, nekem, sajnos, egyéb dol­gom is van, — mondta Deésy, de szerencsére Magdát elengedte a hivatal. Ketten mentek először hozzájuk — ketten kísérték ki őket. Ketten, idegenül a nagy kíséretben, követték kal­karban a koporsót. Mintha a múltjuknak napfényes da­rabját tették volna sírba. A szép időket, jobb napokat, a gondtalanságot. Már az emléke sem marad nemsokára. A süppedő hanttal annak is nyoma vész... — Megéreztem, hogy nem viszi soká, — emlékezett Deésyné a saját szavaira. — És előre láttam, hogy a felesége sem élheti túl szegényt, de emberek voltak... És holnap szombat... Holnap nem küld már el a kézi­munkákért és én azt sem tudom, honnan került hoz­zánk ... " Megpróbálta a cselédnél utána kérdezni. A lakás le­jött zárva, a cseléd, sehol sem, volt már, senki sem tudta, hogy hová szegődött. Nem volt, kit kérdezni. Nem tu­dott senki semmiről semmit. Steiner semmi nyomot sem hagyott maga után. Egy ideig várták, hogy valaki csak elküld majd érte. A pénz is hiányzott, az idegen áru is nyomta a lel­küket. Első eset volt, hogy Steiner cserben hagyta őket. Aztán Deésyné megindult üzletről-üzletre. Gyanak­vón fogadták, mintha rájuk akarná sózni a kézimunká­ját. Nem is merte kérdezni, kell-e munkaerő? Hazavitte újból és többé nem horgolt. Nem volt miből cérnát venni és nem volt aki átvegye, ha kész van. Megnyúltak a napok, megszaporodtak a gondok, sűrűb­bek lettek a sóhajok, nehezebb lett a szív, görnyedőbb a váll és gördülőbb a könny. • Magda reggel mindig izgatottan készül. Nyugtalan­ság hajtja, hogy elkésik. Százszor nézi az óráját, percre tudja a mutató haladását, még­sem hiszi el. — Hátha ma nem pontos, — gondolja és sietve öltö­zik. Az­ utcán már nem látszik meg rajta a sietés. A tempó csak benne ketyeg, mint hangos tik-tak, szinte számolja lépteit: egy-kettő, egy-kettő... De kívül nyu­godt, mintha nem is hivatalba menne. Gyalog, nem tülekszik villamosra, — olcsóbb és egészségesebb a járás, az egész napi ülést is ellensúlyozza — és nincs a kezében a kis jellegzetes csomag: a tízórai. Nem visz. Nem eszik bent. Nem tud papirosból enni. Pedig nem akar a többitől elütni, igyekszik alkal­mazkodni — de ez az egy nem megy. Már tud a foglal­kozásról beszélgetni, már megszokta a primitív gondola­tokat és tud már hozzájuk illőn öltözködni is. Blúz, szoknya, ujjvédő. És ha nem blúz, lecseréli ő is a ruhá­ját zárt kötényre. Ó, ugyanaz a takarékosság fojtogatja őt is. Félteni a jót, kímélni, hogy tartson , hogy ne legyen egyhamar vásárlási gondja. Még sokáig ki kell tartani a jómód maradékainak. Még sokáig lesz mit átalakítgatni, ahogy a bolondos divat dirigálja. Még gondolatban is beoszt és spórol és vigyáz a pénzre — régebb úgy sem tudott. De ha óvatos kézzel fogja is a féket és mindegyre csavar rajta, amint lejtő­höz ér, nehogy a szilaj kerekek­­ altatásba vihessék — azért a vágyakozás benne él, szeretne mindenről meg­feledkezni és tempót változtatni. Milyen jó azoknak, akik a szűkös otthonhoz szok­tak s most a keresetük olyan boldogító többlet, ami a tobzódást jelenti. A sovány mindennapi mellett egy pár új harisnya, púder, kalap, cipő... Apró örömei az élet­nek, amire a maguk fáradása adja meg a módot. De öröm lehet-e ez neki is, aki fényhez szokott, aki szekrényében még a régi finomságokat őrzi és egyelőre bőven van belőlük. Mit vehetne ő? Nem az-e a termé­szetes, hogy anyjának adja, mint a kisebbek is? Neki legalább emlékei vannak,­ van mire gondolni, hogy­ így volt... De Márta s Déneske még kóstolót sem kapott az életből. Csak tanultak, készülődtek s egyszerre csak tanulás és készülődés közben jött a katasztrófa. Még ki sem bújtak a gyerekszobából s már egyszerre az élet örvénye forgatta meg őket. Ezektől hősiesség, hogy most is lemondanak — de ő? ... Miről mondott ő le ?... A társaságot nem kívánta, csak tűrte, az öltözködés nem gyönyörűség volt, csupán kötelesség, az udvarlók nem a szívén kopogtattak, még a megfontolás küszöbén sem kerülhettek belül — miről mondott hát le? Amíg mindez megvolt, semmibe sem vette. Most is csak az elvesztettet gyászolja, a visszahoz­­hatatlant, nem amit adott, — magát a bőséget. Nem is a bőségért, csak a velejáró önérzetért és magatudásért. Mégis csak könnyebb azoknak, akik munkában nőt­tek föl és így szárnyukra bocsátva, most maguknak ke­resnek, mint Sári. Hivatalnok lánya főtt tésztán és krumplipaprikáson nőtt fel virulóra, kunyerálnia kellett egy egyszerű kis külvárosi masamódnál meglátott ka­lapért, százszor is kézbevették és megforgatták a tavalyi ünneplőjét, amíg megszavazták a kis fizetésből az új ruhát. S most? Elsején ragyogva teszi el a pénzét és rakosgatja kis halmokba, ahogy már az egész hónapot arra szánja, hogy kigondolja, mire mennyi megy el. Sárinak öröm az állás, mert régi vágyakat vált valóra. Pénze van. Maga pénze, rendelkezik vele, beosztja, elkölti, magára. Van célja a robotjának, örömre válthatja. — [del^kSs^­ 11

Next