Budapesti Hírlap, 1932. szeptember (52. évfolyam, 195-219. szám)

1932-09-29 / 218. szám

tó* KÖZGAZDASÁG Miért hullámzik az arany ára? A közönség széles rétegei — elsősorban az Egyszerűbb néposztályok — a legkisebb politikai, v­agy gazdasági megrázkódtatás hírére elkezdik gyűjteni az ércpénzt és a nemesfémeket. A leg­több ember az arany után sóvárog, ebben a fém­ben az érték, a gazdagság és a hatalom megtes­tesülését látja. Ha balhírek keringenek és so­vány esztendők előszele járja be a gazdasági illét vidékeit, óriási mértékben megnövekedik a­­polgárság aranyigénye. Akinek pénze van, az irányát látja az egyetlen menedéknek s aki keres, inkább megvonja a szájától a falatot. Csakhogy minél több „sárgacsikót" gyűjthessen Pénze a strimflijében, vagy a ládafiában. Aranyat vesz a boltos, holott nincs szüksége rá; a ház­tulajdonos, akit úgysem érhet nagyobb veszteség a pénz értékzuhanása esetén; a gyáros, aki ed­­de­ig csak a vas értékhullámzásait figyelte; ara­nyat vásárol még a cigány is, ha éppen pénze v­an rá.­­ Nincs a gazdasági életnek olyan leheletnyi megmozdulása, amelyet szemfüles emberek ki ne használnának. Így volt ez a múlt évben bekövet­kezett pénzügyi válság idején is, amikor ma­gánemberek kezdtek nyakra-főre aranyat vásá­rolni és eladni. Az arany ára a tömegszeszély függvénye lett. A színarany érmeparitása 3794­­pengő. Ezzel szemben 5000, sőt 8000 pengőre is felszökött az arany ára az utóbbi évben. Pár nappal ezelőtt azonban mindössze 4900 pengőt ízettek már csak érte, amiben nagy szerepe van a­z értéktőzsde megnyitásának is. Erre mutat rá az aranyműves- és ékszeripar egyik legelőke­lőbb V­áci­ utcai képviselője, aki a következők­ben foglalja össze az aranyár ingadozásának okait.­­ . A tavaly óta beállott áremelkedés egyik legfőbb oka az volt, hogy mindenki aranyat akart felhalmozni. Aranyat vásárolt elsősorban értéktőzsde bezárása következtében felszaba­dult forgótőke, mert biztosítani akarta magát a pengő esetleges értékvesztesége ellen. Aranyat vásárolt hasonló célzattal a nagyközönség is: vannak Budapesten jómódú emberek, akik ap­­ránként 15—20 kilogramm színaranyat vásárol­tak össze. Magánkezekben tehát nagymennyi­ségű arany van tezaurálva. Az arany iránti ke­­reslet természetesen felverte az árakat s a ma­gas árak következtében egyre több arany került a­ piacra. Az árak kilengése a kereslet és a kínálat változó nagyságával magyarázható. •­­ A közelmúltban bekövetkezett nagyfokú bérzuhanásnak két oka van. Az egyik a tőzsde.­­Azok a tőzsdések, akik annak idején aranyba fektették pénzüket, ma szabadulni akarnak az aranytól, mert pénzüket ismét gyümölcsöztethe­tik az értéktőzsdén. A másik ok az, hogy vissza­ült a pengőbe vetett bizalom, a közönség nem vásárol már pánikszerűen aranyat és így az el­adásra kínált arany mennyisége gyarapodott. Az arany árának alakulásában kétségtelenül ré­vre volt a közvetítőknek és spekulánsoknak is. Az arany előbújt rejtetteiből Pesten manapság mindenfelé árulják az ara­nyat. Már a legkisebb utcák régiség­boltjainak kirakatában is látni aranypénzeket. Ezek a sza­bálytalan alakú, palacsintaforma, sárgás fém­darabkák valamikor a hatalom jelképei voltak. Ma mindenki megveheti őket, akinek megvan a hozzávaló­i papírbankója. .•!*• * W. L ’ A Nemzeti Bank főtanácsának ülése. A Ma­gyar Nemzeti Bank főtanácsa szeptem­­ber 2- án ülést tartott, amelyen az üzletvitel­ről szóló jelentés meghallgatása után folyó és adminisztratív ügyekkel foglalkozott.­­ A kereskedelmi miniszter leszállította a vöröshagyma fuvardíját. A folyó évben termett, s jelentékeny mennyiségben értéke­sítésre váró vöröshagyma értékesítése érde­kében a kereskedelmi miniszter a vöröshagy­ma vasúti szállításánál, visszavonásig, de legkésőbb 1933. évi április 30-ig terjedő időre az alábbi díjmérsékléseket engedélyezte. 1. A bérforgalomban fuvarozásra kerülő vörös­­hagymaküldeményekre a 13. kocsirakományú osztály díjtételét (17 százalékos mérséklés); 2. A kiviteli forgalomban fuvarozásra ke­rülő ilyen küldeményekre pedig a kiviteli 15. kocsirakományú osztály díjtételeit (25 szá­zalékos mérséklés). — Árhanyatlás a terménytőzsdén. A buda­pesti terménytőzsde ma is leszállította árszint­jét néhány fillérrel. Nem volt sok az árak le­morzsolódása, de vigasztalan, hogy ilyen álta­lános jellegű és ilyen szakadatlan ütemben fo­lyik. Az októberi búza napi vesztesége 9 fillér volt, a márciusié 4 fillér. Ma első ízben jegyez­ték a májusi búzát, első zárlata 14,50 fillér volt, ami csaknem 60 fillérrel haladja meg a márciusi búza árfolyamát. — A rozs mindkét határidőre 10—10 fillérrel hanyatlott. A fel­mondások ma is egészen jelentéktelen méretűek voltak. — A májusi tengeri árfolyama is 10 fillérrel hanyatlott. — A készárupiacon a búza bejelentett forgalma mindössze 28 vagonra rú­gott, 5—10 filléres áresés közepette; a rozs piacán 4 vagon eladását jegyezték fel, az ár­csökkenés 10—25 fillért tett. — Olcsóbb lett a zab is 10 fillérrel. — A terménytőzsdei kedvet­len hangulat hatását részben ellensúlyozza, hogy a forgalomban a tőzsde jelentősége mindjob­ban hanyatlik. A termésnek mind kisebb há­nyada fordul meg a tőzsdén keresztül és ez a sors, az életből való kikapcsolódásnak ez a vég­zete méltóan éri el a tőzsdét, amely olyan tehe­tetlennek bizonyult a fontos érdekek képvisele­tében és a fontos közfunkciók végzésében.­­ A malmok a liszt irányárát ma sem módosí­tották.­­ Emelkedik a földbérlő-fizetésképtelensé­­gek száma. A Magyar Földbérlők Szövetsé­gének elnöki tanácsa a bérlők panaszait tár­gyalván, megállapította, hogy közel fél­millió holdra rugó terület bérlője a legsúlyo­sabb válsággal küzd. Egyre több a fizetés­­képtelen bérlő, s az egyezkedési kvóták fize­tése csak nagynehezen és akadozva folyik. A bérletek felszámolása csak a bérlők va­gyonának teljes összeomlásával járhat, s ezért olyan kormányzati intézkedésre van szükség, amely a mezőgazdasági hitel rende­zésébe a földbérlőket is belevonná. A föld­bérlők országos bérlőnagygyűlést terveznek. — A Baross Szövetség a boltbérek további leszállításáért. A Baross Szövetség elnöki ta­nácsa elhatározta, hogy az üzlet- és műhely­bérek csökkentése ügyében kiadandó rende­let­ tervezetének módosítása iránt felterjesz­tést intéz a kormányhoz. A szövetség sze­rint nem lenne méltányos, ha csak azok kér­hetnének bérleszállítást, akik két év óta bér­lik üzlethelyiségeiket, hanem meg kell adni ezt a jogot mindenkinek, aki 1931 november 1-ét megelőző időtől áll bérleti viszonyban. Azt is kifogásolja a szövetség, hogy a ren­delet csak az 1917. évi üzletbér nyolcvan százalékánál magasabb bérekre teszi lehe­tővé a csökkentést.­­ Gázolajkartel készül Ausztriában, Bécs­­ből jelentik. A „Neue Freie Presse" érte­sülése szerint közvetlenül küszöbön áll Ausz­triában a gázolajkartel megalakítása. A kar­tel feladata az elhelyezési kontingens meg­állapítása lesz.­­ A német mezőgazdasági átlagos kamat­terhe 7,2 százalék. Berlinből jelentik. A Pa­­pen-kormány mezőgazdasági programmjával kapcsolatban nemhivatalos magyarázat jelent meg, amely adatokat közöl a német mezőgaz­daságot terhelő kamatterhekről. A mezőgaz­daság általános kamatterhe 7,2 százalék. A kamatokat a kisbirtokok 60 százaléka, a kö­zépbirtokok 70 százaléka, s a nagybirtokok 80 százaléka a vagyonból kénytelen fedezni. A német mezőgazdaság 850 millió márka ka­matot fizet évenként. Ez az összeg jóval meghaladja az adók és szociális terhek címén teljesített közszolgáltatások összegét. A Pa­­pen-kormány engedékenységre inti a hitele­zőket, nehogy tőkéjük is kárbavesszen.­­ Fizetési nehézségekkel küzd egy ismert bécsi nagyiparos. Bécsi lapok szerint, Krausz József dr. ismert bécsi nagyiparos vagyon­­igazgatója tanácskozásra hívta egybe főnöke hitelezőit. A tanácskozás célja a magán­egyezség megkötése, vagy más hasonló meg­állapodás a hitelezőkkel.­­ Az ingó vagyon megadóztatásának ügye. Nyulászi János dr. a Tébe igazgatója kérte a következő sorok közlését: „Szívesek voltak b. lapjuk f. hó. 28-án kelt számában a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara teljes ülé­sén történt felszólalásom tartalmát ismer­tetni. Az ismertetésbe azonban egy igen té­ves és az általam mondottakkal homlokegye­nest ellenkező mondat csúszott be. A tudó­sítás szerint ugyanis: „Az ingó vagyon né­zetem szerint nincs kellőképpen megadóztat­va,"­­ holott én épp ellenkezőleg azt mon­dottam, hogy „téves az emlékiratnak az a megállapítása, mintha az ingó vagyon nem volna kellőképpen megadóztatva." — Na­gyon lekötelezne a t. Szerkesztőség, ha szí­veskednék a tévedést b. lapjukban helyre­igazítani. Nagy fontosságú elvi kérdésről van szó, amely mellett szó nélkül elmennem nem lehet." — A vidéki mezőgazdasági kiállítások. Ked­den este bezárult a kecskeméti gyümölcs- és bor­kiállítás. A kiállításnak több mint tizenötezer lá­togatója volt.­­ A nagykőrösi kertgazdasági ki­állításon Be­ne Lajos nagykőrösi gazdálkodó örökké zöld uborkát állított ki. A többi uborkától abban különbözik, hogy míg amazok a végei felé fehérednek, sárgulnak, sőt kivörösödnek, a Bene­­féle uborka teljesen zöld minden időben. Az új uborka tudományos bemutatója és vizsgálata ked­den, a kiállítás bezárási napján történt meg és ennek hatása alatt a jövő gazdasági évben már nagyobb arányú kísérletek történnek az örökké zöld uborka termesztésére.­­ Gyenge eredménnyel zárult a jászkarajenői országos vásár. A jászkarajenői országos vásár a szokottnál sokkal nagyobb és forgalmasabb volt. Felhajtottak hatszáz lovat,­ hatszázötven szarvasmarhát és háromszáz juhot. Érdeklődés főleg a lovak és a szarvasmarhák iránt volt s ezekből négyszáz darab cserélt gazdát. — Árak: igásló 150—200, jobbfajta ló 250—300, üsző 50 —60, teh­én 200­—300 pengő volt darabonként. A vágni való jószágot kilogramm szerint vették és a borjúért 50—66, a szarvasmarháért (tehén, ökör) 30—33 fillért fizettek kilogrammonként. Sertésvásár a hatósági zárlat következtében nem volt. A kirakodóvásár teljesen üzlettelen maradt a Kényszeregyesség. A nyíregyházai törvény­szék megindította a kényszeregyességi eljárást Terebessy János kisvárdai fűszer- és vegyeskeres­kedő ellen. ­ Budapesti Kae-a var. Vas- Cs ríni 111- in fc -•rfk­ Ht. mérlegszámla pf. 1932. június hó 30. ,vagyon: Gyári ingatlan kis épület 43.000.1. Gép és egyéb berendezések 152.135.09, Pénztárkészlet 1.140.35, Tárca-váltók 1.952.05, Árukészlet 275.051.68, Adósok 138.721.53, összesen Pengd 612 800.70. Teher: Részvény­tőke 250.000.—. Tőketartalék 250.000.—. Tartalékalap 1.248.94. Értékcsökkenési tartalékalap 72.881.12. Hite­lezők 32.583.23. Ny­ereségáldozat 692.34. 1931/32. évi nyereség 4.395.07. Összesen Pengő 612.800.70. Ered­­m­énys­zámla: Veszteség: Üzleti költségek 30.941.48. .Alkalmazottak illetményei 59.079.89. Értékcsökkenési forrás 12.286.13. Tiszta nyereség 5.087.41, Összesen Peng­ő 107.394.91. Nyereség: Nyereségálhozat 692.34.­­Árukon 106.702.57, összesen Pengő 107.394.91. Budapesti ■ Kapsa.var. Vas- és Fémneműgyár Rt. Igazgatósága* találta & Felü-gyelőbizottsá®* B.H, 1992. SZEPTEMBER 29. CSÜTÖRTÖK Értékpapírpiac Budapest, Értéktőzsde, (szept. 28.) A külföldi tőzsdék­ről érkezett kedvező jelentések hatására a helyi piacon szilárdabb irányzat mellett nyitáskor ma­gasabb árfolyamok kerültek felszínre. Az árfo­lyamjavulások azonban nem bizonyultak tartósnak, mivel a tőzsdeidő későbbi folyamán kisebb realizá­ciós eladások következtében kisebb lemorzsolódá­sok következtek be. Az árcsökkenés mérve nem volt jelentékeny, úgyhogy a legtöbb érték a tegnapi árszint felett zárult. Az üzleti tevékenység szűk keretek között mozgott. Bécs, (szept. 28.) Értéktőzsdezárlat. Salgó 32.50, Magyar Általános Kőszén 431, Urikányi 51.75, Galícia 13.90, Magyar Cukor 85.50, Genf, (szept. 28.) Értéktőzsdezárlat. Urikányi 28.50, Ofa 8. Valutapiac Budapest. Az árfolyamok száz külföldi fizetőeszköz pengő ellenértékét mutatják, kivétel az angol font, amely­nél egy fontnak pengőértékét közöljük. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai, (szept. 28.) Devizák: Amszterdam 229.25—230.45, Belgrád 9.87—9.97, Berlin 135.80—136.60, Brüsszel 79.26— 79.74, Bukarest 3.43—3.51, Kopenhága 101.90— 102.90, London 19.68—19.82, Milánó 30.00—30.18, Newyork 571.00—574.00, Oslo 99.00—99.80, Párizs 22.33—22.47, Prága 16.93—17.01, Szófia 4.08—4.19, Stockholm 101.00—101.80, Varsó 64.05—64.45, Zü­rich 110.80—111.40, Berlin clearing-árfolyama Értéktőzsdei árfolyamok Előző zárlat Előfordult kötések Zárlat Az új jegyzés óta előfordult legmagasabb árfolyam legalacsonyabb árfolyam Zárlati jegyzés IX. 26. szeptember 27. kelet árfolyam kelet árfolyam Nemzeti Bank .... 130.— 128—133 131.— IX. 23. 143.— IX. 20 120.— Bauxit. ••••••• 37.5— 38.— IX. 22. 43.5 IX. 20 32.5 Beocsini......................... 155.—— — IX. 20. 155.— IX. 24. 152.5 Magyar Ált. Kőszén. . 387.— 389—393 392.— IX. 26 395.— IX. 21. 379 — 28.75 29.25—29.75 29.5 IX. 23 30.7 IX. 20. 28.5 Urikányi. 44.5 44­ 45.5 45._ IX. 24 47.75 IX. 20. 43.5 Fegyver . ...... 90.—— 90.— IX. 24. 93.— IX. 20 65.— Granz . • *«»••• 16.— 16—16.25 16.— IX. 24. 16 75 IX. 20. 12.5 Rimamurányi. • • . . 26.5 28—28.5 28.— IX. 23. 29.75 IX. 21 26.5 Egyesült Izzó . .­V . 265.—— — IX. 20. 270.— IX. 23. 263.— 18.— 18 18.— IX. 20 74.— IX. 27. 68.— Novfl • • • • •*--• • | 68.— 70 69.— IX. 20. 19.— IX. 23. 18.— Tröszt. . . . 76.5 78.5-79.8 79.— IX. 20 79.— IX. 23 73.— Délcukor. . . . , , , 86.—— 87.— IX. 20. 88.— IX. 27. 86.— Magyar Cukor . • . 75 — 76.5—77 77.5 IX. 26. 81.5 IX. 27. 75.— lelten............................ 128.—— — IX. 26. 128 — IX. 20 125.— Magyar Ruggyanta . . 30.— 80—30.5 30.— IX. 27. 30 — IX. 23 23.— Vasútforgalmi . . . 4 25.5— 25,5 IX. 24 26.5 IX. 22. 25.— 1932. évi Miami pénztárjegy (100) 100-101; 1914. évi székesfővárosi kölcsön (-) 33.75. Áru és termény Budapest. A budapesti terménytőzsde készárupiacán elői fordult kötések: búza tv. 150 q 77 kg-os 13.70, dunánt. 150 q 7­7 kg-os 12.80, fehérm. 150 q 77 kg-os 12.87%, 200 q 77 kg-os 12.50 minta szerint beszállítva, 300 q 77 kg-os 12.75 beszállítva, 750 77 kg-os 12.65, pestv. 300 q 150 q 77 kg-os 12.65, 100 q 77 kg-os 12.80, 250 q 77 kg-os 12.75, 150 q 76 kg-os 12.50, rozs 100 q 300 q 7.25, árpa 300 q 11.50 pengő 100 kg-ként budapesti paritásban. Takarmányvásár, (szept. 27.) Felhozatal 79.000 kg. szálastakarmány, melyből elkelt 71.000 kg. és 6000 kg. szalmaféle, melyből elkelt 4000 kg. A kí­nálat a vásár folyamán eleeendő ,a kereslet köze­pes volt. Árak: rétiszéna Ila 4.80—5.50, Illa cso­magolásra 4—4.40, muharszéna 4.40—5.50, lucerna­­széna 7—7.50, lucerna és muharkeverék 6, lucerna és szénakeverék 5.20, ólomszalma 4.20, Ila 3 pengi­n-ként. Zsuppizalma 1 kéve 30—35 fillér. Élelmiszerárak a székesfőváros vásárcsarno­kaiban és nyilt piacain. Kiskereskedelmi árak: Marhahús: rostélyos, felsál 120­—240, leveshús 86 —240. Borjúhús: comb 200—300, borjúvesés 120—­ 220. Juhhús: hátulja 140—200, eleje 76—160. Ser­­­téshús: karaj 180—260, tarja, comb, lapocka 164 —192, oldalas 130—170, zsirnak való szalonna 180 —220, háj 200—232, zsir 210—232. Élő baromfit csirke drb. 80—250, lúd és ruca 140—800. Tisztí­tott baromfi: csirke kg. 160—270, lúd és ruca 130 —180. Tojás: tea 8—9, főző és apró 6—8. Halakt élőponty 180—260, jegekt és nem élő 100—160. Tej és tejtermékek: tej 34, tejfel 120—200, teavaj 280—350, tehéntúró 36—120. Kenyér: fehér 46— 56, félbarna 32—46, barna 24—38. Szárazfőzelék: bab 24—48, borsó 46—80, lencse 32—90. Zöldség­félék: fokhagyma 40—80, vöröshagyma 10—14, fejeskáposzta 6—12, kelkáposzta 6—12, karfiol 24—50, rózsaburgonya 8—12, Ella 6—8, tisztított paraj 30—50, savanyúkáposzta 24—34, vajbab 20—46, zöldborsó 36—56, uborka 24—60, paradi­csom 5—8. Gyümölcs:­alma 12—120, körte 20— 140, őszibarack 20—ISO, szőlő 16—56, szilva 18— 34, idei dió 60—ISO, áfonya 120—160. A forgalom a piacokon és vásárcsarnokokban lanyha, a tejes­káposzta, kelkáposzta és a karfiol ára csökkent. Nagykörös, (szept. 28.) A kerti termékek piac­­án még egyre fokozódó a vásárlókedv. A piacra kerülő gyümölcs minősége igen jó. Az árak tar­tottak: őszibarack 12—30, kékszilva 15—16, körte 18—30, alma I. rendű 12—19, II. rendü 6—8, szőlő I. rendű 20—22, II. rendű 15—16, III. rendű 10—14, dió 45—80, eltenni való uborka 16—20, salátauborka 4—6, paprika 10—15, paradicsom 2—3, tök 3—5, káposzta 3—8, kelkáposzta 6—8, hízott lúd 90—98, hízott kacsa 80—82, tyúk 80— 90, csirke 100—105 fillér kilogrammonként. Ma Nagykőrösön a legolcsóbb hús a kacsahús. Búza 10, rozs 5.80, árpa 6, zab 10, csöves tengeri 4.20— 5.20, bab 9—13, burgonya 5—6 pengő múzsánként. Csikágó, (szept. 28.) Gabonahatáridőpiac. Búza szeptember december május szept. 27. 52.00 10.96 54.25 11.44 59.50 12.54 szept. 28. 52.50 11.07 54.625 11.51 59.75 12.59 Winnipeg, (szept. 28.) Gabonahatáridőpiac. Búza október december május szept. 27. 50.50 52.25 57.00 szept. 28. 50.50 52.50 57.625 Liverpool, (szept. 28.) Gabonahatáridőpiac, Búza szept. 27. okt. 5 sh 6 d 11.98 dec. 5 sh 57/s d 11.95 m­árc. 5 sh. 6% d 12.12 szept. 28. 5 sh 55/a d 11.91 5 sh 55/, d 11.91 5 sh 6% d 12.01 Állatpiac Budapest, Sertésvásár, (szept. 28.) Ferencvárosi nyilt piac. Felhajtás 1822, eladás 913, eladatlan 909 drb. Angol hússertés 333 drb. volt. Az irányzat lanyha. Árak: la uradalmi nehézsertés páronként 300 kg-on felül 116—118, közép p-ként 250—280 kg-ig 110—116—118, szedett közép p-ként 220— 260 kg-ig 100—114—116, könnyű p-ként 280—210 kg-ig 86—102—106, silány p-ként 100—160 kg-ig 70—84, la öreg nehéz p-ként 300 kg-on felül 104— 106, szedett öreg Ila 84—100, angol sonkasüldő p-ként 120—150 kg-ig la 90—96—105 névleg, Ila 82—88, könnyű p-ként 80—100 kg-ig 76—82, zsír nagyban 195, 3 drb-os táblás sózott szalonna 164, lehúzott félhús nagyban 90—110 ,vágott sertés 130 —156 fillér kg-ként. ^' ' _ I 136.20, Brüsszel clearing-árfolyama 79.50, Milano clearing-árfolyama 30.0926, Párizs clearing-árfo­­lyama 22.401, Bécs clearing-árfolyama 80.454. Valuták: Angol font 19.70—20.10, belga 79.16 —79.74, cseh korona 16.92—17.02, dán korona 101.70—102.90, dinár 8.80—9.00, dollár 570.50— 573.50, francia frank 22.30—22.50, holland fr. 229.05—230.45, lengyel zloty 63.95—64.45, len 3.46—3.56, leva 4.06—4.19, Ura 29.90—30.20, né­met márka 135.70—136.60, norvég korona 98.80—­ 99.80, svájci frank 110.70—111.40, svéd korona­ 100.80—101.80, Bécs, (szept. 28.) Devizazárlat. Budapest 124.295, Belgrád 12.516, Berlin 168.70—169.70, London 24.55—24.75, Newyork 709.20—713.20, Párizs 27.77—21.93, Prága, 20.98%—21.10%, Zü­rich 136.80—137.60. Bukarest, (szept. 28.) Devizazárlat. Párizs 658—659, London 580—585, Newyork 167.60— 168.10, Milánó 862—865, Prága 495—497, Berlin 3995—4020, Bécs 19.20, Budapest 21—22, Belgrád 295—297, Zürich 3240—3258, Zürich, (szept. 28.) Devizazárlat: Brüsszel 72.02%, Milánó 26.61, Madrid 42.45, Amszterdam 208.35, Berlin 123.42%, Stockholm 92, Oslo 90.10, Kopenhága 92.90, Szófia 3.73, Prága 15.35, Varsó 58.10, Athén 3.14, Istambul 2.47, Bukarest 3.06, Helsinki 7.70. ■.

Next