Budapesti Hírlap, 1932. november (52. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-20 / 261. szám

1932. NOVEMBER 20, VASÁRNAP B. H. Az asszony és a rabló Verneuil-bemutató a Magyar Színházban Szombaton este mutatja be a Magyar Szín­ház első külföldi újdonságát, Verneuil-nek, a legnagyobb sikerű francia szerzőnek, új, mulatságos vígjátékát, amelynek címe AZ ASSZONY ÉS A RABLÓ és amely Heltai Jenő átdolgozásában kerül a budapesti közönség elé. A színes, mozgalmas, érdekfeszítő és vidám jelenetekben gazdag újdonság főszerepeit Lázár Mária, Berky Lili, Törzs Jenő, Góth Sándor, Gőzön Gyula, Mály Gerő, Z. Molnár László, Tarnay Ernő, Sugár La­jos és Várady Lajos játsszák. — Rendező: Tarnay Ernő. — Dísz­lettervező: Gera Zoltán. Bemutatóig minden este és jövő vasárnap délután a Magyar Színház nagysikerű Zágon­­vígjátéka, a D Z S I M B I szerepel a színház műsorán. — Ma délután a „Harmónia" (mérsékelt helyárak). — Jegy eg­ész narv váltható a színház pénztáránál és a jegyirodákban. Új telefonszám 33—8—33. Magyar Pedagógiai Lexikon Emlékezetes mozzanata marad az emberi mű­velődés történetének az az ülés, amelyen Diderot és d’Alembert vezetése alatt megalakult az encik­kclopédisták társasága, hogy megajándékozza a francia nemzetet a nagy enciklopédiával. Ennek mintájára készült a hatalmas Encyclopedia Britannica, majd egy sereg másnyelvű lexikon, amelyeket egy csapásra beárnyékolt a most meg­jelenőben levő nagy olasz lexikon. Ennek szer­kesztésére és kiadására Mussolini tudvalevőleg külön intézetet szervezett. A lexikális munkák ma már könnyű kezelhető­ségüknél fogva, a tudomány csaknem minden ágát felölelik. Mégis házatpótló munka kiadá­sára vállalkozott a Révai Irodalmi Intézet, ami­kor a Magyar Paedagogiai Lexikont megjelen­tette. Hogy szigorúan tudományos munkával állunk szembe, azt garantálja nemcsak a kiadó­­vállalat irodalmi hírneve, de az a­­körülmény is, hogy a Magyar Pedagógiai Társaság égisze alatt jelent meg, amely két nagynevű pedagó­gus, Fináczy Ernő és Kornis Gyula közre­működésével Kemény Ferencet bízta meg a legfontosabb tudomány (a milliókat nevelő pedagógia valóban az) szerkesztésével. A hivalkodásnélküli cím alatt megjelenő lexi­konnak most jelent meg az első fele. Ezerhuszon­­négy sűrűn nyomott lexikonformátumú hasábon az ABC első felének címszavai alatt megbúvó pedagógiai fogalmakat öleli föl a nagy gondosság­gal megírt, szerkesztett,és sajtó alá rendezett első kötet. Tartalmának tudományos hitelességéről kezes­kedik a nagyvonalú vállalkozás 165 ismert nevű munkatársa, akik közül csak néhányat emelünk ki. Betűrendben az élen halad Albrecht királyi herceg, aki a társadalmi gyermekvédelem és a gyermekvédő liga címszavakat írta. A Bencés­rend pedagógiai érdemeiről Bognár Cecil, a cisz­terciták munkájáról Bitter Illés, a ferencrendiek nevelésügyi szerepéről Balassa Brúnó számolnak be. A pedagógia elméleti problémáiról Fináczy Ernő és Weszely Ödön egyetemi tanárok adnak számot, a pszichológia kérdéséről Várkonyi Hil­­debrand egyetemi tanár, a filozófiai­ fogalmakról Nagy József pécsi egyetemi professzor, a föld­rajzi vonatkozású kérdésekről Fodor Ferenc egye­temi tanár, az élettudományiakról Szilády Zol­tán, az orvostudományiakról Szondi Lipót, a patológia határán mozgó problémákról Schnell János, Éltes Mátyás, a pedagógus-társadalom szervezeteiről és mozgalmairól Bakos István tá­jékoztatják az olvasót. Már ez a néhány név garantálja, hogy száraz lexikális adatok helyett lebilincselően érdekes ol­vasmány tárul elénk a Pedagógiai Lexikon ha­sábjairól. Mélyen szántó tanulmányok ismertetik az egyes országok közoktatásügyét, a legújabb statisztikai adatok alapján. Döbbenetesen hat, amikor megtudjuk, hogy a cseh uralom alá kény­­szerített magyarság új nemzedékét mindössze 789 elemi iskolában tanítják magyar nyelven, mikor ezzel szemben 9544 cseh és 3202 német nép­iskola működik! Szomorú képet kapunk a szom­széd Ausztriához csatolt Burgenland közoktatá­sáról is, amely tíz év alatt elérte, hogy „a szét­szórtan élő magyarság gyermekeit mindenütt né­met szellemben nevelik, német nemzeti öntudattal telítik'* 1. Öt tiszta magyar lakosságú községben: Alsó- és Felsőőrön, Őrszigeten, Felsőpulyán és Középpulyán ugyan ma is magyar nyelven taní­tanak, de magyarországi tankönyveket nem hasz­nálhatnak, osztrák kiadású magyar tankönyvet pedig eddig csak a három alsó osztály számára írattak, úgyhogy az öt felső osztály könyv nélkül nő fel (Csak zárójelben jegyezzük ide, hogy Francia­­országban az elemi iskolák száma meghaladja a hetvenezret!) Tanulmányszámba menő címszavak ismertetik, — hogy csak néhány példát válogassunk ki, — az adenoid vegetációkat, az alaki fokozatokat (Weszely), alakpszichológiát, antropozófiát és autoszuggesztiót (Várkonyi), az autonómiák kér­dését (Moór Gyula, Lépesd Antal, Balázs Andor, Decsi Imre), a belső szekréciót (Szondi), a behaviorizmust (Várkonyi), Bergson életét és filozófiáját (Nagy József). Czeke Marianne rész­letes tanulmányt írt Brunsvick Terézről, Nagy József az egyetemekről, Gyulai Aladár az erdei iskoláról, Geszti József a film pedagógiai sze­repéről, Várkonyi Hildebrand az etikáról, Éltes Mátyás az intelligencia-vizsgálatról A kisebb címszavakban is tömérdek érdekes tudnivaló sorakozik egymás után. Ki emlékezne Akin Károlyra, a Magyar Tudományos Akadé­­ma egykori természettudós tagjára, aki pedig igazán világcikkel, a levelezőlappal ajándékozta meg az emberiséget . Ki tudja, hogy a mai Olaszország népszerű ifjúsági szervezete, a balillák nevüket egy genovai Balilla nevű su­báimtól nyerte, aki követ hajított egy olasz katonára s ezzel — talán akaratlanul is — jelt adott a fölkelésre. Vagy ki tudja végül, hogy a jaznboree, amelyre az egész magyar cser­készvilág oly lázasan készül éppen ezekben a na­pokban, zulukaffer szó és összejövetelt jelent? (Ezt az adatot Sik Sándor közli a cserkészetről írott tanulmányában.) Tanár és diák, szülő, orvos és kultúrpolitikus nem tehet egyetlen lépést sem a modern peda­gógiai ismeretek, e tárháza nélkül. Bármilyen súlyos legyen is az állami költségvetés helyzete, ennek a könyvnek nem szabad hiányoznia egyet­len iskola könyvtárából sem. De egyetlen otthon­ból sem. LAMBRECHT KÁLMÁN dr. egyetemi m. tanár. * (Lengyel Menyhért új darabja Bécsben.) A bécsi Akadémietheater a jövő héten mu­tatja be Lengyel Menyhért „Spatz" című új vígjátékát, amely Budapesten „Pintyőke" címmel kerül a közeljövőben színre a Magyar Színházban. A darab főszerepét Mária Kra­­mer játssza. * (Slezák Leó újra fellép a bécsi operá­ban.) Slezák Leó, a­ki hosszabb idő óta nem szerepelt a bécsi állami operaházban, decem­ber elején ismét fellép és parádés szerepét, az Othellót fogja énekelni. * (Karinthy Frigyes Irodalmi előadása.) A Magyar Corlén Szövetség szemináriumában (V., Szabadság-tér 12.), kedden este 7 órakor Karinthy Frigyes ,A karikatúra az irodalomban" címmel előadást tart. FILHARMÓNIAI FŐPRÓBA MA D. E., hangverseny holnap, Opera, 18. vezényel: Dolmány­ Ernő dr. Közreműködik: Erica Morini. Jegyek a főpróbára 2 P-től, a hangverseny 2 P-től Koncertnél és Operában. A „KONCERT" HANGVERSENYEI: Jegyiroda vasárnap délelőtt is nyitva. H. Filharmóniai főpróba ma, 1412. II. Filharmóniai hangverseny holnap, 28. Opera. Bécsi filharmónia Brúnó Walterrel, 28. V. 8. Főpróba d. u. 4-kor népszerű helyárakkal. Ricci II. hangverseny, dee. 1. Plad­gorsky csellóest dee. 2. Layer Mária ária és dalest, dee. 3. Waldbauer quartett: Beethoven-est 7. Fischer Annie zongoraest, dee. 8. Kost! Vehanen zongoraest, dee. 8. Jack Hylton jazz 15. (Labrid­a-színház.) Kodály gyermekkórus dec. 18. 7. *4 6. Kodály Jubileumi-est, rendkívüli Filharmóniai hangverseny, dec. 10. HEJBERMAN KEDDEN Vigadó 8. Visszamaradt jegyek ma d­ e. 10— 12-ig Bárdnál, Kossuth L.-u. 4., hétfőn Bárdnál és Ibusznál, Váci­ u. 1. (Szász.) * Magyar Női Vonósnégyes kamaraestje 29-én. Műsor: Beethoven f-moll, Kodály H. és Grieg g-moll. Jegyek Bárdnál. (Szász.) Heti hangverseny naptár Vasárnap. Filharmóniai főpróba Erika Morini hegedüművésznő felléptével, d. e. 11. Z. (Koncert.) — Tatjána Barbakofz táncmatinéja, d. e. 11. Bel­városi Színház. (Szász.) — Járosy Jenő dr. szerzői magyar nótaestje, fél 6. Z. (Bán.) — Színészek tarka estje, fél 9. Z. (Stúdió.) Hétfő. Filharmóniai hangverseny az Operaház­ban, Erika Morini felléptével, fél 8. (Koncert.) Kedd. Hubermann Boniszláv hegedűestje, 8. V. (Szász.) Szerda. Endre Béla női vokálegyüttesének hang­versenye, fél 9. Z. (Bám.) Csütörtök. Jean Kiepura hangversenye, 8. V. (Rózsavölgyi.) — Ligeti Dezső ára- és dalestje, fél­­ Z. (Szász.) Szombat. Szalay Lajos orgonaestje, fél 9. Z. (Szász.) Vasárnap. A Damith-jazz hangversenye, fél 9. Z. (Bán.) — Korvin Tibor ária- és dalestje, fél 8. Z. (Kieterem.)_ 17 SPORT Feh­ér érdemei betudásával fegyelmezetlenségéért dorgálásra ítélte a Torna Szövetség A Magyar Országos Torna Szövetség fe­gyelmi bizottsága, amely Szente Miklós társ­elnök elnökletével Fapp Vilmos dr. és Tóth István tagokból állott, a tanács által 1932 ok­tóber 28-i ülésében Pelle István ellen elrendelt fegyelmi ügyben az 1932 november 17-én úgy a fenti bizottsági tagok, mint Oderszky Ferenc bizottsági póttag, nemkülönben Szalay József dr., mint a vádat képviselő előadó, Pele István terhelt és védője, Vermes Nándor dr., a BTC társelnöke részvételével megtartott végtárgyalás után a következőképpen határozott: A fegyelmi bizottság Pelle Istvánt vétkes­nek mondja ki a szövetségi fegyelmi szabály­zat 5. §-ának a), 1) és sz) pontjába ütköző fegyelmi vétségekben,­­ ezért itt a fegyelmi szabályrat 7. §a­­) pontjában megállapított fegyelmi dorgálással bünteti. A fegyelmi szabálylét hivatkozott pontjainak magyarázete a) Vállalt epertbeli hitel­esség kárt okozó elmulasztása. 1) A szövetség szabályainak, határozatainak vagy rendelkezéseinek bármily módon való meg­sértése, kijátszása, vagy az azok ellen való ellenszegülés. sz) Szövetségi terminusok nem respektálása, be nem jelentett rendezéssel való elfoglalása. A határozat indokolása ezután öt pontban fel­sorolja a tényállást, majd így folytatja: A tényállás alapján a bizottság úgy találta, hogy P­­e István elkövette a határozat rendel­kező részében megjelölt fegyelmi vétségeket az által, hogy a versenyszabályok ellenére a tor­­nászfegyelem megszegésével a szövetség hozzájárulása nélkül részt vett a kalocsai tornaünnepélyen, kikényszerítette a szövetség hozzájárulását a miskolci bemutatón való részvételében és es­ze­ csökkentette a nyíregyházi bemutató er­kölcsi eredményét, az erdélyi körutat a szövetség megkerülésé­vel, hozzájárulása nélkül előkészítette és létre­hozni szándékozott. A frankfurti versenyen való részvételét a szövetség határozata ellenére kierőszakolni akarta, a szövetség háta mögött a frankfurti Win­térrel levelező­be bocsátkozott, feltételeket szabott, e levelezéssel a verseny rendezősége előtt a magyar szövetséget és a magyar torna ügyeit furcsa megvilágításba helyezte. Saját bevallása szerint is tűrte volna, hogy erdélyi körútján, mint román származású egyént tüntessék fel és mint ilyent ünnepeljék. Mindezek a cselekmények oly fegyelmezetten tettek, amelyekért Pelle István súlyosabb bün­tetést érdemelne. A bizottság azonban ettől a sú­lyosabb büntetéstől eltekintett, mert figyelembe vette fiatal cse­rét, Los Angelesben szerzett érde­meit és különösen tud, hogy cselekményeit ledről idegen befolyások hatása alatt követte el, to­vábbá, hogy hibáit sérteet maga is beismerte és ezen enyhébb ítéletében kifej­ezésre jutott a bi­zottságnak az a reménye, hogy jövőben olympiai gyójt­éssel * nemben még fokozottabb mértékben megkívánt tomászfegyelneevőséggel fogja Pete István a magyar téma ügyit — ezt a nagyfon­tossá­gú mreseti ügyet —­ szolgáini. A fegyelmi határozatot nyolc napon belül a követség tanácsához lehet megfellebbezni. Bartaliz Aladár, a MOTESZ ügyvezető alel­­nöke, a Pelle-üggyel kapcsolatban a következő kijelentést tette: „A Ternász Szövetséget a Pelle-ügy nyilván­­osság elé kerülése óta állandó támadások ér­tik, amelyeknek fő része azt kifogásolta, hogy a szövetség a Petit-ügyet felfújta. A szövetség az egész vizsgálat alatt egyetlenegy alkalommal­­az nyilatkozott. Az ügy a túlpáalon tett nyilat­­kozatok alapján került a nyilvánosság elé. A fe­gyelmi bizottság ítélete bizonyítja, hogy Petit részéről szabálytalanságok történtek is az Ítélet maga azt igazolja, hogy a fegyelmi bizottság határozatát Pelle érdemeinek betudásával hozta meg. * A Főisteetai Sportszövetség jubiláris díszkő­e­gyetése. A Magyar Főiskolai Sportszövetség, amely jelenleg Magyar Főiskolai Sportegyesületek Egyedüli®* név alatt mű­ködik, most ünnepli fenn­állásának heszenötesztendőe jubileumát. Az MF3B ebből s* alkalomból díszközgyűlést hívott egybe, amelyet vasárnap délelőtt 11 órakor tartanak a Testnevelés Háza nagytermében.

Next