Budapesti Hírlap, 1932. november (52. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-20 / 261. szám

1932, NOVEMBER 20, VASARNAP B. EL mmmsmammm^íBmausmssairinmiHiMtffYiaaaT ECET ÉS OLAJ ki Andrássy-utá Színház szombati premierje A bécsi Kammerspiele hónapok óta zsúfolt lázakkal játssza az „Essig und Oel“ című fécésjátékot, mely Bécs legnagyobb színházi Szenzációja. A „Essig und Oel“-t, melynek szerzői Sigfrid Geyer és Paul Frank, zene­szerzője Robert Katscher, a „Csodabár“ kom­ponistája, „Ecet és olaj“ címmel fogja szom­baton az Andrássy­ úti Színház bemutatni. Ez a vé­ztelenül kedves, mulattató és könnyez­­tető zenés játék, melyet Vaszary János és ifj. Békeffi István fordítottak, parádés szerep­osztásban fog színre kerülni. Dayka Margit, Gőzön Gyul­a és Ráday Im­rén kívül Dajbukát Ilona, Szász Lili, László Miklós, Berky József és Keleti László, to­vábbá 4 aranyos gyerek játszanak főszere­peket. Az „Ecet és olaj“ a műsor második részét tölti be. Bársony István rendezte, a gyö­nyörű díszleteket Upor Tibor tervezte. Jegy már váltható. IROPAIOM, MŰVÉSZIT Adj­ák vissza a Nemzeti Színháznak a Kamaraszínházat A költségvetés kereteinek szűkítése, illetve az állami színházaknak juttatott szubvenció kény­szerű csökkentése miatt tudvalévően még tavaly, a szezon vége előtt, kénytelen volt végleg bezárni lapuit a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, s az idén már Alapi Nándor, az Országos Kamara­színház igazgatójának vezetése alatt nyílt meg Kamaraszínház név alatt és teljesen új gárdá­val. Lelkes ambícióval dolgozott Alapi Nándor is társulata, sok szép és jó előadást produkált, volt egy komoly sikere is, a Fanny, de anyagi eredményt nem tudott felmutatni, úgyannyira, hogy a házbért sem tudja megfizetni, ami pedig a Nemzeti Színház terhére megy, mert a háztulaj­­donossal szemben az állam vállalt felelősséget a Nemzeti Színház továbbfutó bérleti szerződésé­nek idejére. A Budapesti Hírlap értesülése szerint a Ka­maraszínház — noha mindent megtett, hogy ki­­teinő színpadi teljesítményekkel szálljon szembe a rossz színházi konjunktúrával, — válságba került, napjai meg vannak számlálva s így fel­merül a kérdés, mi történjék a színházzal, mely­nek házbére, — akár nyitva van a színház, akár siem — egyaránt az államot terheli. Ha csak Alapi Nándor az utolsó pillanatban nem talál tőkeerős segítőtársat, amire a mai viszonyok között nem igen van remény, úgy h­sszük, leghelyesebb lenne, ha az állam — mint­hogy a házbért mindenképpen tovább kell fizetnie. •z újra átvenné a Kamaraszínházat és vissza­adná a Nemzeti Színháznak. Természetesen csak abban az esetben lehet erre a megoldásra gon­dolni, ha a Kamaraszínház előadásai nem kerül­­­ek külön pénzébe a Nemzeti Színháznak és a teljes jövedelem az anyaintézet elimentálására fordítható. A Nemzeti Színháznak tudvalévően olyan nagyszámú művészszemélyzete van, hogy a nagy apparátust mozgató történelmi darabok, Shakespeare- és egyéb műveken kívül a társulat agy része többnyire szabad esténként. Ilyenfor­mán voltaképpen nem jelentene lényegesen na­gyobb megterhelést, ha a művészek a Kamara­ Színházban ingyen lépnének fel; e munkatöbb­lettel mindenesetre elérnék azt, hogy nem lenne felesleges ember, az egész társulatot hasznosítani lehetne, s a jelenlegi fizetéseket semmiesetre sem kellene csökkenteni a jövőben. A Nemzeti Szín­ház pedig újra hozzájutna ahhoz a színpadhoz, amelynek kisebb méretei közt a modern darabok Intim­­kamarastílusa ideálisan érvényre juthatna. Nem lehet kétséges, hogy a Nemzeti Színház tagjai, akik mindig missziónak érezték hivatásu­kat, meg fogják érteni, milyen komoly jelentő­­s­ége volna, ha az ország első drámai színháza két színpad felett rendelkeznék újra, s ilyenfor­­m­án könnyebben megbirkózhatna a rossz gazda­sági viszonyokkal, és könnyebben biztosíthatná személyzetének megélhetését. De az nem lehet kétséges, hogy a Nemzeti Színház Kamaraszín­házának a jövőben a minimális dologi kiadással és a legkisebb adminisztrációs költséggel szab­ad dolgoznia, s teljesen önálló, külön műsorral, nem pedig a Nemzeti Színházból átvitt repertoár da­rabokkal. Adjon inkább, ha kell, könnyebb faj­súlyú vígjátékokat, — magyar darabokra gondo­lunk, nem nemzteközi „slágerekre" — s a jöve­delemből fedezze a Nemzeti Színház klasszikus előadásainak esetleges deficitjét. Szó lehetne arról is, hogy hetenként két estén az Operaház rendezne hasonló alapon és elgondo­lás szerint kamaraopera, előadásokat a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Radnai Miklós igazgató bizonyára örömmel karolná föl ezt a tervet és szívesen dolgozna együtt Márkus Lászlóval, a Nemzeti Színház új igazgatójával, hogy a Kamaraszínházat, Hevesi Sándor szép elgondolását, újra felvirágoztassák. Radnai di­rektornak nem is lenne nehéz dolga, mert tudva­lévően sok olyan klasszikus és modern opera van, amely kis személyzetet és kis zenekart igényel, s éppen ezért nem is igen illik az Operaház hatal­mas dimenziói közé. Amennyiben Alapi Nándor Kamaraszínháza valóban nem bírna megbirkózni a gazdasági vi­szonyokkal, a magunk részéről nem tudunk meg­felelőbb tervet a Nemzeti Színház deficitjének fedezésére és a Kamaraszínházért mindenképpen fizetendő hátbér leírhatóvá tételére, mint az itt vázolt megoldást, hogy az állam vegye át újra a Kamaraszínházat és adja vissza eredeti rendel­tetésének, adja vissza a Nemzeti Színháznak, amelynek égisze alatt bizonyára újra fel fog virágozni. * (A „Rosmersholm" felújítása.) A Nem­zeti Színház műsorán legközelebb újból szere­pel Ibsen „Rosmersholm"-ja. Az új előadás­ban Rosmert ismét Ódry Árpád, Rebeka Wes­­tet N. Tasnády Ilona, Krollt pedig Gál Gyula játssza. Viszont új szereplői lesznek az elő­adásnak Mihályffy Béla (Montensgard), Su­gár Károly (Brendel) és Gömöry Vilma (Helsen­é). A reprizt Ódry Árpád rendezi. * (Az Operaház eseményei.) Az Operaház­ban vasárnap este a „Parasztbecsület" és a „Bajazzok“ kerül színre. Ez alkalommal elő­ször énekli Neddát Orosz Júlia. Kedden Pol­­lak Egon, a bécsi állami operaház karnagyá­nak vezényletével a „Fidelio“ van műsoron. Leonórát először énekli Bodó Erzsi. Szomba­ton új betanul­,­sál kerül felújításra Verdi dalműve, az „Othello“. Először lépnek fel: Báthy Anna Desdemona, Tasnády Mária Emília, Halmos János Othello, Svéd Sándor Jágó szerepében. A dalművet először ve­zényli Failoni Sergio és újonnan rendezte Rékai András. A nyolc kép új díszleteit Oláh Gusztáv tervezte. Jövő vasárnap este Pilinszky Zsigmond vendégfellépésével a „Faust“ kerül színre. * (Hegedű—zongorahangverseny.) Dullien Klára és Rieger Tibor elmélyedő és kitűnően kidolgozott kamaramuzsikáját már gyakran volt alkalmunk méltatni. Szombati hangver­senyüknek Rieger először bemutatásra kerülő művei adtak különös érdekességet. Az A-dúr szonáta Brahms hatása alatt készült. Általá­ban régi utakon indul el, de mindig tud va­lami újat mondani. Tökéletes szonáta formá­ban megírt mű, kerekded egész és igen jól hangzik. Legsikerültebb a sziporkázó Scher­­zoja. Az I. Rapszódia a Magyar Hiszekegy, az V-ik a Rákóczi-induló témáját dolgozza fel ötletesen és hatásosan. Mindkettő inkább hegedűszóló, amely mellett a zongora szeré­nyen meghúzódik, élénken megvilágítva szer­zője egyéniségét. Rieger mindig diszkréten játszik, inkább csak kísér, pedig színes billen­­tésével zenekari hatásokat is tud elérni. Dullien Klára lendületes, teeh’-V­eilag nae­v. I Szerűen megoldott játéka, különösen a két­­ Rapszódiában ért el meleg sikert. (Cz.) Óra .PERFECTA* világhírű svájci eu­­onométer zseb- és karórák magyaror­szági kizárólagos rak­tára. Dísz ébresztő órákrészletre készítünk bútorához illő modern harangjá­ték ülő órát, elsőrangú külföldő­szerkezettel. Rozgonyi és Révai Kossuth telesante 5. SZERELMI kalandok, pattogó ritmusok, vitám, békebeli hangulatok, Ferenc József korszaka — ez Hoda Rolla új katonai vígjá­tékának a háttere. Huszár m­aröver huszárbravúr, huszárinduló, huszárszerelem — ezek teszik felejthetetlenné ezt a briliáns filmet. Rendezője: Thiele. Fő­szereplői: Petrovich Stuoilo­szláv, Betry Byrd és Roda. Kedden a DÉCSI, CORSO és OMNIA mutatják be, milyen a SZERELMI MAHÓHER A varázsige A Vígszínház mai újdonsága Minden újdonság előtt elfog a kíváncsiság, ugyan milyen lesz a darab, amelynek előadó a nyilván életszükséglete ez idő szerint a színház­nak. Elvégre a mindenesetre hozzáértő vezetőség az egyetemes és a speciális színházi krízis köze­pette, pláne a szezon elhatározó pontján, bizo­nyára a leggondosabban választja ki azt a mű­vet, amelyet érdemileg a legkülönbnek, lélektani­lag pedig a közönség számára a legkívánato­­sabbnak ítél, így esett a Vígszínház vezetőségé­nek választása Hatvany Lilinek: A varázsige című vígjátékára. Ha siker igazolná ezt a felte­vést, ám legyen, elvégre nem egyszer hangoz­tattuk az esztétikai moratóriumot, amelyet e sú­lyos időkben a színházi üzlet élvez. Minden­esetre csodálkoznánk, ha a szerelmi szalon-ka­­zuisztikának ilyetén negédes játszadozása e meg­próbált nemzedék szívéből a derültség megváltó mosolyát csalhatná ki. Nem mintha kétségbevon­­t­ák Hatvany Lili írói tehetségét; azért, mert valaki bárónő és szép asszony, még távolról sem sorozandó a dilettánsok közé. De érdekes, hogy a szerző, aki karcsú cikkeiben, társadalmi raj­zaiban és szatíráiban friss szemmel és nem egy­szer meleg szívvel lát meg emberi és országos dolgokat, milyen egyoldalúvá válik, mihelyt színpadra lép. Értelmisége érzelgősségbe, szati­rikus hajlandósága kiábrándult fáradtságba ha­nyatlik, egyebet se lát a férfi és a nő örök tra­gikumában, mint a hímecske és nőstényke játszi szeszélyeit. Ebből a félig szkeptikus, félig fö­lényes budoár-filozófiából származik a Varázs­ige című vígjáték. Voltaképpen negatív varázs­igéről van szó, kiábrándító és nem elbűvölő tit­kos jelszóról. A darab tudniillik arra tanítja a nőket, hogy — ha meg akarják tartani ideál­jukat — sohasem mondják ki: „Szeretlek, örökre a tied vagyok!”, mert rögtön mindennek vége és a legény eltűnik. Ez a Varázsige misz­tériuma. A darab meséjét nem tudom elmon­dani, mert átlagos intelligenciámmal nem értet­tem meg. Világos ugyan a történet váza, me­gint egy jó házból való úri lány, ezúttal ipar­művésznő, belebolondul valami üres léhűtőbe, de egy sokat tapasztalt nagynéni segedelmével biz­tos révbe ér, felesége lesz egy komolyabb férfiú­nak, bár ez is csak orfeumi bűvész. Mindezt ér­tem. De tanácstalanul állok a darab mesés, sőt csodás beállítása előtt. Melodramatikus zene, hirtelen világítási effektusok, jelentős tónusok maszkban és színekben magasabb régiók jel­képességeit sejtetik. Nem bírom ki a sztratosz­férákat, de azt hiszem, hogy ez a vígjátékocska sem bírja ki. A darab hősnője, az ösztönös tehetségű és me­leg beszédű Dayka Margit, a sztárok igényei nélkül immáron sztár­hivatást tölt be, tud köz­pont lenni, van közönsége és elérte a rangot, hogy már úgy beszélnek róla, hogy: ... „a“ Dayka. Gyergyai vassfejű léhűtője a kínos fő­próba után, hasznos retusson ment át; a léha és hiú fiókából azonban még mindig hiányzik valami naivitás mint kiengesztelő szeretetre­mfitésig. Kitűnő figurákat állítottak a szín­padra: Gombaszögi Ella (telivér kabinetalakí­tás!), Kertész Ella, Mátray Margit, Rajnai- Góth Sándor és az aranyos tízesztendős Boros­ Évike. A Vígszínház állandó premierközönsége igen melegen fogadta a művet és a szerzőt. A máso­­dik felvonás után csak úgy porzott a vastaps. A szép szerzőt igen sokszor kérték a lámpák elé. (goly). * (A Balosszövetség díszhangversenye a kormányzó tiszteletére.) Az Országos Ma­­gyar Dalosszövetség minden évben december elején Horthy Miklós kormányzó tiszteletére díszhangversenyt rendez, melyen részt vesz­­nek a ke­rületi versenyeken legmagasabb pontszámot elért dalárdák. Az idei díszhang­­verseny december 3-án, szombaton este 3 órakor lesz a Pesti Vigadóban. * (A történelmi drámapályázat bírálóbb s zottaágának alakuló ülése.) A kultuszminisz­­térium által kiírt történelmi dráma- és víg­­játékpályázat bírálóbizottságát Négyessy László dr. elnök vasárnap délelőtt fél 11 órára a Magyar Tudományos Akadémiára hívta össze alakuló ülésre. A bizottság ezen az alakuló ülésen veszi át a Nemzeti Szín­­házhoz beérkezett 238 pályaműből álló anya­­got, s megállapítja a bírálók munkapro­­grammját. A munka néhány hónapot vesz igénybe s ha a pályázat eredménnyel jár, a pályanyertes mű legfeljebb a szezon végén, de minden valószínűség szerint csak a jövő szezonban kerülhet színre. I­sziri SiázSskkep F smnsf a friacli dránamirodelom­­g­y­ö­n­gy • Huszárok a m­a­g­y­a­r békevilág tökre agyar élet H­amarassanhoz " (Gerhart Hantmann Hindenburgnál.) Berlinből jelentik: Hindenburg birodalmi élm­nök szombaton kihallgatáson fogadta Gerhart Hauptmannt, aki köszönetét fejezte ki a hét­­venedik születésnapja alkalmából kapott ki, tüntetésért. S * (Cecília hangverseny az Egyetemi templom­­ban.) Az Országos Magyar Cecília Egyesület Szent Cecília, az egyházi zene védőszentje finné­­pének előestéjén, hétfőn délután 5 órakor az Egye­­temi-templomban ünnepséget rendez. A szertartást Mészáros János dr. prelátuskanonok, érseki hely,­nök végzi, ünnepi szentbevédet mond Háss Ist­ván dr. tábori püspök. Ezután Liszt Ferenc művei­­­ből hangverseny következik. Vezényel Sugár Jenő karnagy. A szólókat Huszka Rózsi és Topolánszky Jenő énekli, Páloss Marcell tanár orgonái. A* * egyházi szertartás közben a Központi Papnevelő Intézet növendékei énekelnek. * (A Föld megismerésének története.) Cholnoky Jenő minden új könyve eseménye a magyar tudományt népszerűsítő irodalomnak. A tudomány népszerűsítése maga is külön tu­­domány, még­pedig a legnehezebbek közül való. Cholnokynak hálás módszere van: a tudomány fejlődését embereken keresztül mutatja be. Könyvének húsból, vérből való szereplői van­­nak, akárcsak egy regénynek. A fölfedezéseit története az ember diadalútja a Föld meghódí­­tásában. Cholnoky Jenő új könyve a karácsonyi könyvpiac egyik legszebb kötete. Érdekes ta­nulmányban ismerteti az Ú­j Idők mai számá­ban Székely Tibor. Herczeg Ferenc szépiro­dalmi hetilapjának gazdag tartalmából kiemel­jük az elmés Ellesett párbeszédeket, Csajha Kálmán és Kosáryné Réz Lola érdekes humo­ros regényeit, Szili Leontin és Molnár Ákos finom elbeszéléseit, Hámos György és Gách De­­meter szép verseit. Farkas Imre szikrázóan ötle­tes állatmeséket írt. Harsányi Zsolt pedig azt mondja el az ő derűs, nyugodt stílusában, hogy milyen izgalmas előtanulmányokat és kalandos utazásokat végzett, hogy nagy Madách-regényt, hős összegyűjtse az anyagot. Az Uj Idők mai számában közüik az Uj Idők 5000 pengős rejt­­vényolimpiászának eredményét. 373­ díjat sor­soltak ki a megfejtők között. A tartalmas rova­tok, Receptpályázat, Kézimunka, Szépségápo­lás, Gasztronómia, Kertészet sem maradtak ki az Új Idők­bel, amelynek kiadóhi­atala Buda­pest, VI., Andrássy­ út 16. bárkinek küld díj-­ talán mutatványszámot. Előfizetési ár negyed­­ére 6 pengő 40 fillér, agyés szára ára 50 fillér.­­ is Ha van Önnel !B­EX zsebkályha Téli hideg, fagy nem bántja! BSüX a Csodatermofor önműködő melegítő kályha a zsebben, kapható szak­­üzletekben. Utánzatokat ne fogadjon el, mert csak BEX márkával valódi!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék