Budapesti Hírlap, 1933. január (53. évfolyam, 1–25. szám)

1933-01-14 / 11. szám

1533. JANUÁR 14. SZOMBAT B. H. ­indvégig kézben tudja tartani. Alakjai a téma felól könnyen kínálkozó retorika helyett az élet felvét beszélik, n­em papiroson állanak, hanem óta erdélyi magyar valóság talaján. Ebből kö­vetkezik az is, hogy abban, amit Székely nyújt, nincs irányzatos elrajzolás: a román figurákat is írói tárgyilagossággal nézi és láttatja. Mind­járt, amikor szétmegy a függöny, a közelgő vihar előszeleként csap arcunkba a drámai le­begő s aztán csupa sistergés, láz és lüktetés t­érkép. A harmadik felvonás a kulmináció: en­nek mindegyik jelenete a drámai feszültség­­szélső fokán jár, megdobogtatja a szívet és szinte elállítja a lélegzetet. Az előadáson művészi lelkesség érződik. Ki­tűnő erők szolgálják az erdélyi dráma ügyét, hermán Richard rendezése fegyelmezett összjá­­tékost produkál. A grófnőt Simonfi Mária játssza, nobilisan, alakítása a finom líra és a szenvedélyes erő variációja. Beregi Oszkár a ro­mán őrnagy szerepét sikerült művészi ökonó­miával építi föl, a prefektust játszó Polger An­­ita­ pedig valósággal eseménye az előadásnak. Az epizódszerepekben Harsányi Rezső jóságot és magyar öntudatot tükröző plébánosa, Ko­­■ttdr Júlia, Farkas Endre, Simon Zsuzsa, Bo­­day Lajos érdemelnek különösebb dicséretet, de jól állják helyüket a többiek is. A premieren a közönség feszült érdeklődéssel kísérte a da­rabot s egymásután robbantak ki nyülszíni lopsok. (Dö­r) * (Az Operabál szombati és vasárnapi elő­adásai.) Január 14-én a „Seh­erezade" és a "Pillangókisasszony" kerül színre az Opera­­házban; január 15-én délután 3 órakor, dél­utáni ítelyárak mellett, a „János vitéz" ün­nepli huszonötödik előadását; este mérsékelt jelyárakkal a „Carmen" szerepel a műsoron. •* (Bontempelli Budapesten.) Az olasz iro­­dalom egyik legkiválóbb színműírója, Bontem­­i­elli, mint megírtuk, személyesen is eljön „Nostra Dea" című darabjának kamaraszín- házi bemutatójára. Az eredeti terv szerint január 14-én, szombaton lett volna a „Rostra I­ea“ budapesti bemutatója, s Bontempellinek­­s szombaton reggel kellett volna Budapestre érkeznie. A bemutatót azonban két héttel el­halasztották. Erről értesítették Bontempellit, aki most bejelentette, hogy így­ csak január 15-én utazik Budapestre. * (Arrau zongorestje.­ Claudi­o Arrau mi- Rapi nagysikerű zenekari hangversenye után rem­eken önálló zongoraestet rendezett a Ze­­neművészeti Főiskola nagytermében. Ez az est alkalmat adott a közönségnek arra, hogy m­ég alaposabban megismerje Arrau magas­­rend­­i muzikalitását, széleskörű tudását, kor­fitoly és rokonszenves mentalitását és nem fetolsó sorban elismerésreméltó technikai kép­zettségét. Ma előadott műsorának két kiemel­kedő száma Beethoven D-dúr (op. 10. 3. sz.) szonátája és Mussorgsky „Képek egy kiállí­tásról" című darabja volt. , * (Hangverseny.) A FANSz szombat este 8 órakor hangversenyt rendez, amelynek gazdag mű­során rácalmási Molnár Anna hárfaművésznő is szerepel. A kitűnő tehetségű, sok okért aratott művésznő műsorán Strauss Richárd, Burmester, Saint Baens és Merikanid-művek szerepelnek, ame­lyeknek előadásában Takács Alice hegedűművésznő kísérőjeként szerepel, míg önállóan „A forrás"-t és a „Mazurká‘‘-t játssza. Közreműködnek még: Báthy Anna, Csóka Bála és Kenessey Jenő. * (Hétfőn premier a Labrio­a Színházban.) Január 16-án, hétfőn változatos, színes varieté műsort mutat be a Labrid­a Színház Varieté. Az új műsor tele van mulatságos számokkal, amelyek kivétel nélkül attrakciói a nagy külföldi varieté színpadoknak. Ilyen mindjárt a Singsing Babies, a legszebb és a legkedveltebb női vokálegyüttes, Csire Félelem, a nagyszerű női parodista és hu­morista a zongoránál, Mila Marx a legbájosabb zenevirtuóz, a saxophonnak, akkordeonnak és pis­­tonnak egyaránt mestere, Somogyi Nusi, a nép­szerű szubrett, aki énekes-táncos szólójával a leg­újabb amerikai slágereket adja elő. Meg kell em­lítenünk még Swenson és Bredow, a tökéletes eleganciájú mondain táncospárt, Tribollo and­­Smiles, a falrengető kacagást kiváltó akrobatáikat, piciken kívül még 5 nemzetközi attrakció járul hozzá az új műsor kétségtelen sikeréhez. Andrássy úti Színház - Ha premier! A NEMZET ÖZVEGYE • új műsor • Békeffi konferál * (Ághy Erzsi betegsége.) Ághy Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője, mint értesülünk, megbetegedett. A művésznőnek a színház leg­közelebbi újdonságában, Elmer Rice-nek „Az ügyvéd" című színművében egy amerikai gép­írólány figuráját kellett volna játszania. Am­bícióval készült is új szerepére a művésznő, amikor váratlanul súlyos ideggyulladást ka­pott, úgy, hogy orvosa szerint egy ideig pi­hennie kell és gondolni sem lehet arra, hogy fellépjen. Ághy Erzsi szerepét így Somogyi Erzsi fogja játszani „Az ügyvéd" bemutató­ján. * (Szomory „H. József császár* ‘-jának fő­­próbasikere.) Tegnap délelőtt tartották meg a Magyar Színházban Szomory Dezső színművének főpróbáját. A főpróba sikere igazolta azt a vá­rakozást, amelyet a közönség a ,J. József császár­ magyar színházi előadásához fűzött. Ragyogó kiállí­tásban, remek előadásban került a közönség elé Szomory Dezső műve, Törzs Jenővel a címszerep­ben. A bemutató ma este lesz. * (Kacziány Ödön temetése.) A nyolcvan éves korában, hosszas betegség után elhunyt ki­váló magyar festőművészt, Kacziány Ödönt, pén­teken délután temették el a Kerepesi­ úti teme­tőben. A temetésen a gyászoló családon kívül megjelent Tihamér Lajos mint tanácsos, a kul­tuszminisztérium és a Képzőművészeti Tanács képviseletében, továbbá ott volt Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és még sokan mások. A temetési szertartást a Mun­­kácsy-lepellel letakart koporsónál Sebestyén An­dor, kelenföldi református lelkész végezte, kinek gyászbeszéde után a Képzőművészeti Társulat és a Magyar Képzőművészeti Egyesület nevében Neuschoss-Kmnissli Kornél mondott emlékbeszé­det a ravatalnál, hangoztatva, hogy Kacziány Ödön a magyar festőművészet egyik legegyénibb­ mestere volt. A budapesti református gimnázium volt növendékei szövetségének és a magyar mű­vészeti írók képviseletében ifj. Gonda Béla be­szélt. — Búcsúzom ezen a borongós, ködös napon Kacziány Ödöntől, úgymond, mint ahogy már négy hete nem sütött Budapesten a nap és ál­landó ködös időjárás kísérte, környezte, éppen a borongós, párás és ködös víziók legnagyobb ma­gyar romantikus festőjének, Kacziány Ödön mes­ternek hosszú haldoklását, a­­melynek során soha egy pillanatra sem félt a haláltól­ Hiszen már évtizedek óta ott élt az ő művészi vízióiban a halál, senki magyar művész nem festette meg a halál vízióit annyiszor és oly tökéletesen, mint a mester. Európa műértői és műgyűjtői ismer­ték és elismerték kvalitásait, a legnehezebb idők­ben is, amikor a modern­ és szélsőséges festői irá­­nyok legvadabb ökölharcukat vívták egy parányi kis elismerésért is. Egyik nagy vásznáról leszállt a nagy Mars, a csontos halál, s szépen mentesen magához emelte őt, c íme most már testileg is egyesült vele. A gyászbeszédek elhangzása után kivitték a ko­porsót a négylovas gyászhintóra és megindult a menet a főváros által adományozott díszsírhely­hez, ahová elhantolták Kacziány Ödön földi ma­radványait. Komán Bálint vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Kacziány Ödön festőművész öz­vegyéhez férje elhunyta alkalmából meleghangú részvétterviratot intézett. ■ * (Előadás a Keleti Társaságban.) Az Ipar­művészeti Múzeum első emeleti előadóterme pánto­kon zsúfolásig megtelt: itt tartotta a Magyar Ke­leti Társaság meghívására előadását a nagynevű német gyűjtő, Eduard von der Sleydt báró Mein Sammlung címmel. Az előkelőségek sorában he­lyet foglalt Magdolna királyi hercegnő udvar­hölgye társaságában, Sch­oen báró német követ feleségével, Teleki Pálné grófnői, Petrovics Elek és a neves magyar gyűjtők nagyszámban. Ott lát­tuk Wolfner Gyulát, Hatvani Józsefnét, Hatvani Bertalant, Hekler Antal professzort, Mahler Ede egyetemi tanárt, Végh Gyulát, Felvinczi Takács Zoltán professzort,­­ezenkívül ismert művészeink közül többeket. Az előadó vetített képeken mu­tatta be híres gyűjteményét, amely ma a világ egyik legértékesebb exotikus művészeti anyagát foglalja magában. Kína, Japán, India, Indonézia, Ázsia, a polinéziai szigetek és még más exotikus népek plasztikai művészetét, kultúráját érzékel­­­tette a rendkívül érdekes anyag, amelyen domi­náló szerepet kapnak a vallási motívumok. * (Goethe-antológia.) Jelentős mű hagyta el nemrég a sajtót, Taróczi Trostler József és Szabó Lőrincz háromkötetes Goethe-centológiája, amely minden tekintetben megérdemli a figyel­met. Az antológia­ szó talán nem is illik pontosan erre a nemes vállalkozásra, ha antológián úgy­nevezett szép versek és verSSzakok, sokat citált korok gyűjteményét értjük; az ilyen kísérlet éppen Goethénél bizonyosan balul ütne ki, mert Goethe, a tömörítés legnagyobb művésze, a leg­nagyobb szintetikus lángelme óriási műve min­den porcikájába belesűrítette az egészet: nincs olyan sora, amelyet ne lehetne idézni. Ami Tu­­róczi Trostler és Szabó Lőrinc három karcsú kö­tetében legjobban megkapja az olvasót, a kivá­lasztás okos, körültekintő és mégis személyes jel­lege, az imponálóan tárgyilagos törekvés, hogy Goethe csodálatos életének és törekvéseinek leg­különbözőbb motívumait megszólaltassák, a góthikát ugyanúgy, mint a természetkultuszt, a szentimentalizmust ugyanúgy, mint a Surm und Grang-ot, a hellénizmus nemes béklyóit ön­kényt magára vevő férfit és a kozmopolita érdek­lődésű nagyszerű aggastyánt. Életének külön­böző állomásai, Frankfurt, Strassburg, Weimar és Róma a nemcsak szemlélt, hanem átélt, önma­gához hasonlított architektúra delejes szépségé­ben és remegő poézisében bontakozik ki e három kötetből ég a kiválasztáson és fordításon meg­látszik, hogy Turóczi Trostler ás Szabó Lőrinc számára Goethe nemcsak ismeret, hanem kul­túra, választásuk szempontjait nemcsak külső mérlegelések, hanem a mély rokonszenv belső motívumai szolgáltatták. A prózai részek fordí­tásai Turóczi Trostler József tollát dicsérik, ugyancsak ő látta el a köteteket művészi veretű, filológiailag és szellemtörténetileg egyformán ki­fogástalan utószavakkal. A verseket Szabó Lő­rinc fordította, Goethe szellemében, a költők leg­nagyobb tanítójának a receptje szerint, kénysze­­redettség nélkül és mégis szorosan simulva az eredetihez, gráciával és bájjal a nélkül, hogy a mélységeket eltitkolná. Szabó Lőrinc és Turóczi Trostler antológiája nem adja a teljes Goethét,­­ de amit ad, valódi Goethe, hosszú idő óta a legkomolyabb és legsikerültebb kísérlet Goethe magyar talajra való átplántálására. Ha a két fordító soha egyebet nem tett volna, ezzel a mű­vükkel beleírták a nevüket a magyar irodalom történetébe. (E. A.) * (Hiffelsége, a kis király a Vígszínházban!) Lahner­ bácsi gyem­ekszínháza vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartja nagysikerű műsora második előadását, melyen színre kerül őfelsége a kis ki­rály, látványos gyermekoperett, írta Lakner bácsi, zenitjét szerezte : Zakál Dénes. A gyermekope­­rettjven 40 szereplő, 50 cserkész, Kalmár Pál, a nép­szerű rádióénekes és a gyermekvilág legfava­­tott­abb szórakoztatója Lak­ner bácsi vesz részt. Let­t egy mulatságos tréfa, labdázás és ezer móka. Jerryek rendkívül mérsékelt árban a Vígszínház pénztáránál válthatók. . . (Ungár Imre felgyógyult.) Ungár Imre, a­­­Chopin-díjat nyert világtalan zongoramű­­vész, a legutóbbi filharmóniai hangversenyen való közreműködése alkalmából, — amely es­tén a kormányzó és családja is jelen volt, — lázasan megbetegedett, úgy, hogy csütörtökre hirdetett szólóestjét el kellett halasztania. Időközben­­felgyógyult és szólóestje vasárnap fél 9 órakor lesz a Zeneakadémián. * (A Nemzeti Szalon új kiállítása.) A „Ma­gyar Képírók" Művésztársasága január 15-én mutatkozik be a Nemzeti Szalon termeiben. A sajtósbemutató 14-én, szombaton délelőtt HKtől 2-ig, a megnyitás pedig 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz. * (Ifjúsági előadás a Labrid­a Színházban.) Január 17-én, kedden délután 3 órakor színre ke­rül Robinson Crusoe, az eredeti ifjúsági regény­ből Komor Gyula által színre alkalmazott remek zenés játék. A gyönyörű kiállítás, a kitűnő gyer­mek és felnőtt szereplők, a szép dalok és gyö­nyörű táncok, balettek felnőtteknek és gyermekek­nek egyaránt felejthetetlen élményt ígérnek. Je­gyek 40 fillértől 1.50 pengőig már kaphatók a színház pénztáránál. 9 MOZI HÍRADÓ Szivek királynője Bemutató három moziban Talán akkor jellemezzük legjobban a ma dél­után egyszerre három filmszínházban, a Corso- Bécsi és Omnia moziban bemutatott filmet, ha azt mondjuk: Alpdr-film. A film lényege, hang­­súlya, sikere mind Alpdr Gitta énekére van he­lyezve és ezen a ponton nincs is semmi hiba. A Németországba származott ragyogó hangú éne­kesnő ezen a filmen igen előnyös képekben jele­nik meg a vásznon s a szinkron, az eddigiekül sokkal tisztábban, csengőbben és melegebben adja vissza bársonyos, a magas régiókban sánta üvegtisztaságú hangját. . Alpár Gitta úgyszól­­ván végigénekli az egész filmet. Kár, hogy a film cselekményeiben a rendező nem tudott újat produkálni s ahol a művésznő nem énekel, ott a film üres. Szívesen láttunk volna körülötte erősebb művészgárdát is. Ettől, eltekintve azonban a film helyenként mégis mu­­latságos és a közönség nagyon szívesen fogadj­a. A kémnők Bemutató a Royal Apollóban Robbanásig feszülő izgalom és mesteri rendeg­zés jellemzi ezt a filmet, amely méltán sorakoz­zik azoknak a kitűnő kémtörténeteknek a co­­ába, amelyek előkészítették a siker útját a soly­tan utánuk következőknek. Ami különösen érdekessé teszi, az a bonyolult­ cselekmény egységes, könnyen érthető vonalveze­­tése. Egyébként a német kémszolgálat, a tenger­­alatti front izgalmas emlékeit kelti életre a film, sánta megrázó erővel. A színészek, élükön Trude von Mólóval, Trade Berlinerrel, Alexa von Engelströmmel és Cari­and.vr.ig Dicillel kiváló együttest alkotnak­­amelybe pompásan illeszkednek be Paul Hörbin­ger, Theodor Loos és Paul Ottó. A rendező, Richard Eichenberg nálunk ugyrul mé­g nem túlságosan ismert név, de ezzel a mari­­kájával a magyar közönség elismerését is ki­vívja. A részletek finomsága, a nagyvonalú és látványos jelenetek elgondolása és megvalósítása­ mutatja kvalitását. A közönség visszafojtott lélegzettel kísérte a film izgalmas jeleneteit és lelkesen tapsolt a vál­ szon előtt személyesen is megjelenő rendezőnek. * (Magyar film bemutatása Prágában.) Prá­gából jelentik: A csehországi magyar újság­írók uniója, segélyalapja javára, Prágában bemutatta az első magyar hangosfilmet, a, „Csókolj meg édes" című filmet. Az Avion­­mozgót, P­ága egyik legnagyobb mozgóképsán­­házát színültig megtöltötte a közönség, amely­­nek soraiban ott volt Masirevich Szilárd prá­­gai magyar követ is a követség több tagjával. A prágai helyőrség néhány tiszttel képvisel­tette magát a filmbemutatón. A katonai igaz­gatás elhatározta, hogy a magyar filmet, —­ amelyet az ügyészség a Felvidéken nem en­gedélyezett,­­ a Prágában állomásozó ma­­gyar nemzetiségű katonák számára külön elő­­adásban mutatja be. * (Az Universal két magyar filmet gyárt.) A Budapesten időző német rendező, Richard Eichberg, az Universal tagja, ma délután teát adott a sajtó tiszteletére. A nagy számban megjelent újságírók előtt elmondotta, hogy ez év nyarán két filmet fog Budapesten gyár­­tani. Az egyiket Han­s Alberssal, a másikat Gaál Franciskával a főszerepben. Mind a két film magyar és német verzióban is elkészül, Hans Alberssel kapcsolatosan annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy ebben a filmjé­ben végre olyan szerepet játszathat a művész­­szel, amely az ő markáns egyéniségének meg­felel, s amelytől, véleménye szerint, eddigi rendezői eltávolították. A Gaál Franciskával a főszerepben készítendő filmen a művésznő olyan szerepet fog játszani, amely mindkét filmben érthetővé teszi majd németes, illetve magyar akcentusát. Hasonló feladat vár a magyarul jól beszélő Paul Hörbigerre is, aki szintén játszik a filmben. c­ity Vilmos császár út 86. Telefon 111—40. CORVIN üllői út és Körút sarok Telefon 889—88 CORSO Váci utca 9. Telefon 87—4—02. FILM­DÉCSI Teréz-körút 28. Tel.: 259—52 és 213-43 FURUim Kossuth LaJoe-e II. Tel 19­­­43 89­7-OT. HOMEROS Hermina­ út 7. Telefon 961—00. Január 12-től: _A vén gazember. Fősz.: Bársony Róz­si és Hal­­may Tibor. Január 12-től: A vén gazember. Fősz.: Bársony Rózsi. Halmay Tibor. — Híradó. Január 13-től: A szivek királynője. Víg­játék. Fősz. Alpár Gitta. (Zene: Ottó Stransky.) — Híradók. SZENHáZAK M­ŰSORA A szívek králynője. Lát­ványos operett. Fősz. Al­­pár Gitta és Mar Han­­sen. — Híradók. Január 19-től: Becsületes megtaláló. Vi­dám történet az utolsó két becsületes emberről. — Híradók. Csütörtöktől: Ezüstsos. — Cherien Kénje, Vígjáték. Előadások 4. 6 8. 10 órakor vásár- és an ad­Dano 2 4 6 8. 10 őrakor. Kezd. hétközn­ebi mo vatár. és ünnepnap u.4 0.6 M³ 8 '/,vn órakor Kezd mindennap */44. V46 •/iS #/410 órakor. 4 hétköznapi első elő­adás férjelyárakkal Kezd. bétk. 4 6. 8. 10. vas. 2. 4 6. 8. 10 órakor A* első előadáson min­dennap fé­ h.. 60 fillértől. Kezd. bétk. 4. 6. 8. 10. va-~árnap 2 4 6 8 10 ó. Első előadások min­dennap félh.. 60 fillértől. Előadások kezdete fél 6. T tél 10. Vasárnap 2. 4. & S. 10. KAMAMA Dobány-n­és Nyár o­varok J 4 40—27 OKNIA József-kiirút és Kölcsey-u sarok Telefon 801-2* ORION Eskü fit L Telefon W -1—02. PALIICE Erzsébet-körút 8. Telefon 865—23 RADIUS-METRO Nagymező-utca 22. Tel 220—99 292—50 ROYAL APOLLO VII. Erzsébet-körút 45 Telefon 419—02 429—46 U FA Teréz-körút 60. Tel 197-87 197—68. Uránia Rákóczi-út Si* Tel 460—46 460—47. Január 5-től: Toi­o kisasszony (Dolly Haas, Willy Forst.) — Hannos magyar világhir­­adó. Január 13-tól: A szivek, királynője. Fősz- Alpár Gitta. — Magyar h­iradó — Fox-hiradó. Január 11-én este 10-kor férfiak részére! Szerelem árnyéka. — Csütörtöktől: Szerelem árnyéka Lu­­xusutazás a tengeren.— Híradó Január 13-tól: Paprika kisasszony. Fősz. Gaál Franciska és Paul Hörbiger. — Hlvadók. Prolongálva! A szerelmes ördög. — Hannos ma­gyar világhiradó. — Minden vasárnap d. e. 11 órakor óriási gyermekmatiné. A kémnők. (Front a ten­ger alatt.) A világ leg­nagyobb kémdrámája. — Híradók. Január 5-től: Yovo kisasszony. — Ba­rdicsína: az állatvilágban (Ufa kultúrfilm.) — Hír­adó. Január 12-től: Napsugár az égen. — Az állatidomitás csodái. Kultúrfilm. — Híradó. Előadások kezdete vato­­dennap fél 4. fél 6. fél 8. fál 10. Előadások 4 6. 8. 10 óra­kor. vasárnap és f­nnep- V r*P S. 4. 8. *• 10 órakor. Kezd bét. 4. 0 8 10. vas. és én. 2 4. 8. 8 10 órakor. Az első előadás félbulvárokkal Előadások kezdete nők­nek 4. 6. férjaknak 8.10. Kezd. bétk. 4. 6. 8 és 10. vas. 2 4 6 8 10 órakor Az első előadáson min­den nap 60 fillér­től. Kezd. hétk. 2. 6-ig m­ert ezután 8. 8 10 é. vasárnap és ünnepnap 2. 4. fi. 8. 10. Kezd hétk. 4. 6 8. 10. vas 2. 4 6. 8 10 órakor Az első előadáson minden nap fólia legyek 80 f.től. Előadások m­indennap 4. 6. S. 10.

Next