Budapesti Hírlap, 1933. április (53. évfolyam, 74–99. szám)

1933-04-01 / 74. szám

zént a római egyezmény végleg azt az elvet fekteti le, hogy a revíziót csak a Népszövetség útján lehet keresztülvinni. Azonban a népszö­­vetségi alapokmány 19. szak­aszának­ kifejezései homályosak és nem nyújtanak biztosítékot az ellen, hogy a nagyobb hatalmak dönthessenek a kisebb hatalmak jogairól. Ez ügyben Fran­ciaország nagymértékben segíti a kishatalmakat. Franciaország hibának tartaná ugyan a terv visszautasítását, de a francia közvélemény kö­veteli, hogy biztosítsák a Népszövetség vala­mennyi tagja számára az egyenlőséget. (De ekkor Magyarország számára is. A szerk.) A Morning Post párizsi levelezője szerint "Mussolini nyílt békerevíziós javaslatai, melye­ket MacDonald is magáévá tett, őszinte szín­vallásra kényszerítik Franciaországot. E kérd­ülés elől nem lehet többé az eljárási szabályok m­ögé bújni úgy, mint a múltban. Francia­országtól azt követelik, hogy szakítson közép­­európai barátaival , válasszon a békerevízió el­fogadása, vagy visszautasítása között. Utóbbi eshetőségre az uralmon lévő párt elvei miatt nem igen lehet számítani. Főkép Magyarország egyenlőjogúsága ellen harcol a kisantant LONDON, márc. 31. Az Evening Standard írja: Az eddig adott megnyugtató nyilatkozatok nem csillapították a kisantant félelmét, Titulescu most jellegzetes hevességével Párizsban vitatkozik. Különösen ellenzi a kisantant a római javaslatoknak azt a pontját, amely a Németországnak már meg­ígért egyenlőséget Magyarországra, Ausztriára és Bulgáriára is ki akarja terjeszteni. Bármily igazságos legyen is elvileg ez a javaslat, némi meggondolatlanság a négyhatalmat olyan poli­tika mellett leszögezni, amely főként a kisan­tant biztonságát érinti. Ponsonby lord az elkerülhetetlennek LONDON, márc. 31. Az imént jelent meg a Lordok Háza múlt éjszakai üléséről szóló hivatalos tudósítás. Ki­tűnik ebből, hogy Ponsonby lord, ismételten volt munkáspárti miniszter, többi között a kö­vetkezőket mondotta: — A bék­eszerződés módosítása és Európa kebeinek gyógyítása bizonyos nemzetektől áldo­zatokat követel, amelyekkel nem járnának ál­dozatok a többi nemzet részéről. Ez kétség­kívül bizonyos nehézség, de ennek épp így kell lennie. A békeszerződéseket ugyanis a bosszú szelleme és stratégiai szempontok sugal­ angol felsőházban mondta a revíziót márták, vagyis az akkor még nagyon erős há­borús szellem hatása alatt a béke­feltételeket azzal a céllal állapították meg, hogy a köz­ponti hatalmakat úgy feldarabolják, hogy örök időkre tehetetlenné tegyék őket. Annyi bi­zonyos, hogy ezeket a bossúálló békeszerződése­ket módosítani kell. Az Evening News, Rothermore lord estilapja, foglalkozik Cecil lord tegnap esti beszédével és megállapítja, hogy a revízióra irányuló javaslatok aggoda­lommal töltik el a pacifistákat és azok a nem­zetek, amleyeket a revízió folytán veszély ér­hetne, vonak­odnak leszerelni, amíg a béke­revízió a levegőben van. Megkezdődik a tatarozási akció A tatarozási hitelek maximuma annyi, amennyi a bér­jövedelemből két év alatt fedezhető — A tatarozási hitel kamata 2,5 százalékkal magasabb a hivatalos bankrátánál — Útban a tatarozási adókedvezések­ ­A tatarozási hitelakció megszervezését a ke­reskedelmi miniszter már bejelentette. A tata­rozási hitelek igénybevételének módozatairól ma a Lakásépítési Állandó Bizottság a következő­ket közli: A kormány kezdeményezésére az elhanyagolt karban levő bérházak helyreállításának (kisebb átalakításoknak) lehetővé tétele, egyben pedig a munkanélküliség enyhítése érdekében a Pénzinté­zeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézetek a bérházak tulajdonosait ezeknek a házaknak a tatarozása céljából — az alábbi feltételek mel­lett — hitelben részesítik, ha erre irányuló kérel­müket legkésőbb a hitelnyújtásban résztvevő pénzintézeteknél beszerezhető hiteligénylési lapon előterjesztik. A kellően kitöltött hiteligénylési lapokat a szé­kesfőváros, továbbá Budafok, Kispest, Pestszent­­erzsébet, Rákospalota és Újpest megyei városok, továbbá Csepel és Pestszentlőrinc nagyközségek részéről a kereskedelemügyi minisztérium kebelé­ben működő Lakásépítési Állandó Bizottságnál (LÁB) II., Fő utca 1. sz. I. vidéken pedig az illetékes államépítészeti hivatalnál kell­ előterjesz­teni. Ezek a szervek a kérelem előterjesztését kö­vető naptól számított nyolc nap alatt helyszíni vizsgálattal megállapítják, hogy a tervbevett munkálatok teljesítése megokult-e és hogy az igé­nyelt hitelösszeg ezekkel a munkálatokkal arány­ban áll-e. A helyszíni vizsgálat hivatalosan meg­állapított költségét a hiteligénylő viseli. A vizs­gálat eredményét a LÁB, illetőleg az államépíté­szeti hivatal záradék alakjában a hiteligénylési lapra rávezeti és az így kiegészített lapot a hi­teligénylőnek haladéktalanul kiszolgáltatja. A záradékkal ellátott hiteligénylési lapot a ház­tulajdonos, a hitelnyújtásban résztvevő pénzinté­zet is­, egyikénél nyújtja be, amely azt mellékle­teivel együtt a Pénzintézeti Központihoz továb­bítja és egyúttal megjelöli azt az összeget, ame­lyet hitelként folyósítani hajlandó. A pénzintézetek által az egyes esetekben a LÁB, illetőleg az államépítészeti hivatalok részé­­ről elfogadott költségelőirányzat keretében enge­délyezhető hitel nem lehet nagyobb a­­nál az ösz­­szegnél, amelynek két év alatt a kamattal együtt töltené visszafizetésére a tatarozás alá kerülő ingatlan tiszta bérjövedelme megfelelő fedezetet nyújt. A hitelnyújtás formája a váltó 1­­A. hitelnyújtás alapjául oly háromhavi lejá­ratú és a Pénzintézet Központhoz telepített váltók szolgálnak amelyeke a tatarozás alá ke­rülő ingatlannak a telekkönyvben feltüntetett összes tulajdonosai elfogadói aláírással, a hitel­­nyújtásban résztvevő pénzintézetek pedig kibo­csátói és forgatói aláírással látnak el. Ezek a váltók, amelyekre negyedévenként az eredeti hitelösszeg 12% százalékát kitevő törlesz­tést kell teljesíteni, hét ízben ugyancsak három­havi váltókkal újítandók meg. A pénzintézetek a tatarozási hitel alapján­ szolgáló váltókat azok benyújtásakor, illetőleg •v’egújításakor a Magyar Nemzeti JRmk minden’ •, leszámítolási kamat­tételét 202 (kettő és fél) százalékkal meghaladó t­ói kamat, iind­fíj szá­matlják le. A tatarozás céljából engedélyezett hitelösszeg és járulékai erejéig terjedő keretbiztosítéki jel­zálogjog az adósok költségén a tulajdonukat al­kotó ingatlanra a hitelnyújtásban résztvevő pénzintézet javára bekebelezendő és ennek meg­történte a bekebelezési záradékkal ellátott bizto­sítékai okirattal és hitelesített telekkönyvi kivo­nattal az illető pénzintézetnél igazolandó. A tatarozási hitel rendeltetésszerű felhaszná­lását a LÁB, illetőleg az államépítészeti hivata­­lok ellenőrzik. Ennek az ellenőrzésnek a hitel alapjául szolgáló váltók első megújítása előtt kell megtörténnie. Ez az ellenőrzés ugyancsak a hiteligénylő költségére, helyszíni vizsgálattal tör­ténik. A vizsgálat eredményét a LÁB, illetőleg az államépítészeti hivatal a hitelt nyújtó pénz­intézettel és a háztulajdonossal közli. Abban az esetben, ha az adósok igazolási kötelezettségük­nek kell időben eleget nem tesznek, vagy ha az ellenőzési jelentésből az tűnik ki, hogy a folyó­sított összeget vagy annak egy részét nem a ki­jelölt célra fordították, úgy a hitelnyújtásban részvevő pénzintézetek a váltókat meghosszabbí­tani nem kötelesek, hanem az azokon alapulói követelésüket az adósok ellen haladéktalanul ér­vényesíthetik és az eredetileg kikötött kamatté­tel helyett a bíróilag megállapítható legmaga­sabb kamatot követelhetik. Az adókedvezések Itt említjük meg, hogy a tatarozási adóked­vezéseik ügyében is fognak intézkedések tör­ténni. Ezzel a kérdéssel külön értekezlet volt, amelyen részt vettek Imrédy Béla pénzügy­miniszter és Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter, továbbá Vargha Imre államtitkár és Éber Antal, a budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke. A tárgyalás során megállapo­dás jött létre a tatarozási adókedvezések ügyé­ben, mely szerint az egész épületeik tatarozása esetén a családi házak tatarozásánál az adó­­kedvezmények igénybe vehetők lesznek, ha a tatarozási költségeik az előző évi házadóalap 30%-át elérik, míg a bérházaknál az előző évi adóalap 15%-át kell csak elérnie a tatarozási összköltségeknek, az eddigi 13%-kal szemben. Lényeges eredmény, hogy a kormány lehetővé teszi a tatarozási, modernizálási tb. kedvezmé­nyek igénybevételét, ha az egyes lakrészek, bér­lemények tatarozásába, modernizálásába befek­tetett költségek az illető bérlemény egy köbmé­terére 2,50 pengőt számítva elérnek. Hozzá­járult a kormány ahhoz is, hogy az eddigi 50% adókedvezmény 66%-ra emeltessék fel oly módon, hogy az első öt évben 12—12%-os adómegtérítés adassék, a 6. évben pedig 16 szá­zalékos. Az építkezésekkel kapcsolatos számos iparág körében a kormánynak ez az elhatáro­zása igen nagy örömet kelt, mert általános az a vélemény, hogy ezekkel sikerülni fog jelen­tős munkaalkalmakat teremteni. Az új adó­kedvezmények a február 1. óta megindult tata­­i szácokn­­vissramenőleg lesznek H. 1933. ÁPRILIS 1. SZOMBAT A Doltfuss-kormány Ausztria egész területén feloszlatta a szociáldemokrata védőszövetséget BÉCS, márc. 31. A védelmi szövetség feloszlatását hivatalosan déli 12 órakor tették közzé. Az erről szóló köz­lemény szövege a következő: Doltfuss dr. szövetségi kancellár az egész szövetségi kormány egyöntetű hozzájárulásával a mai nappal Ausztria egész területére kimon­dotta a köztársasági védelmi szövetség feloszla­tásá. Ennek következtében ennek a szervezet­,­nek mindenféle működése más alakban és más név alatt is tilos, ugyancsak tilos a köztársasági szövetség egyenruhájának és jelvénynek vise­lje. A tilalom megokolása rámutat arra, hogy a védelmi szövetség alakulatai és tagjai az el­múlt években ismételten megzavarták a közren­det és nyugalmat, különböző erőszakosságokat követtek el a lakosság egyes részei, valamint ál­lami végrehajtó szervek ellen és több ízben át­hágták a törvényeket, valamint saját alapsza­bályaikat is. A kormány a legerélyesebb eszkö­zökkel fogja megtorolni az intézkedéseivel szemben tanúsított ellenszegülést és éppen ezért óva int az ilyen kísérletektől. A sorkatonaság felvonult Bécs utcáin BÉCS, márc. 31. A hadügyminisztérium közli a következőket: A bécsi városparancsnokság a bécsi helyőrség motoros osztálya részére felvonulási gyakorlatot rendezett a város egy részén keresztül. A fel­vonuláson 1000 ember vett részt kereken száz gépkocsin. Hirtenberget sorkatonaság szállta meg BÉCS, márc. 31. A Hirtenbergben végrehajtott katonai műve­letről szóló jelentést illetékes katonai körök meg­erősítik. E­szerint ma éjszaka a szövetségi had­sereg egy százada megszállotta a tölténygyárat. Aj eljárás célja állítólag védelmi intézkedés az ismeretes fegyverszállítás ügyből kifolyóan még ott beraktározott fegyverállománnyal kapcsolat­ban. Az eljárás oka állítólag az a hír, hogy a munkásság meg akarja szállani a gyárat. Seitz polgármester válaszul feloszlatta a bécsi Heimatschützot BÉCS, márc. 31. Seitz polgármester, mint Bécs tartomány­ é­­­főnöke, végzést küldött a Fey államtitkár elnök­lete alatt álló bécsi Heimatschütz egyesülethez,, amelyben az egyesületet feloszlatottnak nyilvá­nítja. A megokolás szerint az egyesület, mint a napilapok tudósításaiból megállapítható, ha alkotmányszerű berendezkedések erőszakos meg­változtatását, tehát államcsínyt hirdet. Ez a köz­társaság fennállását veszélyezteti, — mondja a­ határozat, — így tehát a feloszlatás megokolt. A feloszlatás hírét a szociáldemokrata párt hivatalos közleményeinek különkiadásaképp ter­jesztette el a városban. „Rencez'5csoportok“ néven tartják fenn a szocialisták a védőszövetség alakulatait BÉCS, márc. 31. A szociáldemokrata párt kiáltványt bocsátott ki, amelyben a védőszövetség feloszlatása után úgy intézkedik, hogy rendezőcsoportokat állíta­nak fel, mégpedig nem mint egyesületet, ha­nem min pártszervezetet, amelyet az illet­ékes pártvezetőség alá rendelnek. A védőszövetség minden tagja köteles belépni a rendezőcsopor­­tokba. Ezenkívül a rendezők számát nyolc na­pon belül a köztársasági védőszövetség tagjai számának kétszeresére kell emelni. A rendező­­csoportok vezetésével Deutsch Gyula képviselőt bízzák meg. A rendezőcsoport szolgálatát pál­yán ruhában látja el vörös karszalaggal. A kiált­­vány felszólítja a tagokat, hogy őrizzék meg hidegvérüket. A védőszövetség eddigi taglét­számát kereken százezer emberre becsülik. Hogyan oszlatták fel Bécsben a köztársasági védőszövetséget A köztársasági védőszövetség és az alája tartozó egyesületek feloszlatását a bécsi rendőrigazgatósság délután Bécs valamennyi kerületében végrehajtotta. A lefoglalás során a védőszövetség egyesületi és gyakorlóhelyi­ségeiben a következő tárgyakat foglalták le: hat gépfegyvert, tizenkét vasbotot, hetvenkét fabotot, kétezer töltényt, gázálarcokat, kü­lönféle távbeszélőanyagot, egy Morse-készülé­­ket, felvonulási és kiutasításokat, riadóké­szültségi rendelkezéseket és más utasításokat, amelyekben a többi között utasítások voltak rendőrségi épületek megszállására és utcai torlaszok építésére. A revízió és a világpolitika problémái a kép­­viselőház külügyi bizottságában A képviselőház külügyi bizottsága ma dél­ben Pekár Gyula el­növésével ülést tartott, amelyen a kormány részéről Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügymi­niszter vett részt. A külügyminiszter tegnapi felsőházi beszámolójához hasonló értelemben tájékoztatta a bizottságot genfi, római és bécsi útja eredményéről. Ehhez kapcsolódóan a bi­zottságban igen élénk és átfogó vita indult meg a szőnyegen lévő világpolitikai kérdésekről. Eckhardt Tibor osztja Kánya Kálmán kül­ügyminiszter higgadt okfejtéseit a helyzet álta­lános megítélésétől. Örvendetesnek tartja, hogy a békeszerződésekből folyó világpolitikai kér­dések tárgyalása végre helyes elvi vágányra te­relődött. Gazdaság és politika különválasztandó. Szívesen látunk közeledést gazdasági téren, de politikai exh­atárokba belemenni bármilyen gazdasági előnyök fejében, nem szabad. Végü­l a belpolitikai és külpolitikai szempontok össz­­hangbahozását sürgette. Perényi Zsigmond báró külpolitikai téren a legteljesebb pártonfelüli egység szükségességét hangoztatta. Kerülni kell a kardcsörtetést, de kerülni kell a gyáva megh­unyászkodást is. A békeszerződéseknek­ mindazokat a rendelkezéseit keresztü­lvitték, amelyek ellenünk szólnak, de az a kevés, ami javunkra szolgál, ma sincs végrehajtva. Vonatkozik ez különösen a ki­sebbségi védelemre és a rutén autonómiára, amelyeken pedig a Millerand-féle kísérőlevél ér­telmében is a Népszövetségnek kellett volna őr­ködnie. A rutén szervezetek 1921-től nap­jainkig hiába sürgették az autonómiára vonat­kozó nemzetközi kötelezettség teljesítését. Kéri a kormányt, ne hagy­ja többé ezt a kérdést a napirendről lekerülni. Gratz Gusztáv a megindult európai fejlődés érdekében elengedhetetlennek tartja a Népszö­vetség alapokmányának olyan irányú módosítá­sát, hogy egyrészt a határozathozatalnál az egyhangúság követelménye eiet­tessék, vagy legalább is az érdekelt államok szavazata ki­­kapcsoltassék, másrészt pedig, hogy a 19. cik­ket a világta­xusi eredet* ,alakjába visszaállj­ák , és a népszövetségi szankcióikat kiterjesszék arra az esetre is, amikor egyes államok a revízió makacs ellenzése következtében az európai bé­két veszélyeztetnék. A továbbiakban a mező­gazdasági export görcsös erőltetése helyett az ipari kiviteli lehetőségek teljes kihasználását ajánlja. Illés József üdvözli a Mussolini által fölve­tett négyhatalmi tanács eszméjét és attól a népszövetségi gépezet tökéletesítését várja. Csatlakozik Perényi báró fejtegetéseihez és kéri a kormányt, ne hagyja elterelni a figyel­met a rutén kérdésről, amely nem is revíziós kérdés, hanem egyszerűen a szerződések végre­hajtásának a kérdése. Nem követelhetik tőlünk szerződéses állapot örökös fenntartását olyan államok, amelyek szerződéses kötelességeiket nem tartják be. Nagy Emil örömmel állapítja meg azt a mindinkább megnyilvánuló általános haladást, hogy a revízió kérdése társadalmi térről immár a kormányok közötti területre ment át. Ennek ellenére helyzetünk felől a külföldi közvéle­ményben ma a legnagyobb fokú tudatlanság áll fönn. Sürgeti a felvilágosító tevékenység fo­kozását. Ezen a téren diplomáciánknak és tár­sadalmunknak karöltve kell működnie­.­­ Ugron Gábor utal arra a helyzeti előnyre, amelyet belső viszonyaink rendezettsége és megállapodottsága külpolitikai téren részünkre biztosít. Helyesli Eckhardt Tibor fejtegetéseit abban a tekintetben, hogy belpolitikánknak a külpolitika célkitűzésével összhangban kell lennie-Felszólaltak még Walkó Lajos, Peyer Ká­roly, Rakovszky Tibor, Pintér László és Kray István báró, akik különböző aktuális kérdéseket vetettek föl. A felszólalásokra Kánya Kálmán külügymi­niszter válaszolt és részletesen kitért az egyes fölvetett külpolitikai kérdésekre. Végül Göm­bös Gyula miniszterlnök általában biztosította a bizottság tagjait arról, hogy a fölvetett érté­kes és tárgyilagos elvi szempontokat figyelem­­­ben részesíti és a maga részéről mindig kész a me­gória, hangulat megteremtésére. "

Next