Budapesti Hírlap, 1933. június(53. évfolyam, 123–145. szám)
1933-06-01 / 123. szám
1933. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK B. H. miniszter adatokkal igazolta, hogy a nem állami iskolák terheinek igen nagy részét máris az állam viseli. Az illetményeknél csupán a terményekben fizetett illetményekkel van baj és az iskolafenntartók részéről elmaradt fizetések teszik súlyossá a felekezeti tanítók helyzetét. Az adatok azt mutatják, hogy a tanítóknak mintegy harmadrésze nem kapta meg a teljes fizetését. Kijelentette a miniszter, hogy ezeket a népiskolákat valamiképpen meg kell menteni és a felekezeti fenntartókat át kell segíteni ezen a súlyos helyezeten Ezen a téren Petri Pál államtitkár igen alapos sokoldali munkát végzett. (Helyeslés és taps.) A miniszter behatóan ismertette azután azokat a módokat, amelyekkel ezt a problémát meg lehetne oldani és megállapította, hogy végleges megoldással nem tud a Ház elé jönni, de kijelenti, hogy a megfelelő adatgyűjtés után a pénzügyminiszterrel és az iskolafenntartó hatóságokkal döntésre és ha nem is végleges, de ideiglenes rendezésre kívánja a kérdést vinni. Válasz Bleyernek A nemzetiségi iskolák kérdésében, amelyetBleyer Jakab is megemlített, kijelenti a miniszter, hogy törvényes alapon áll és ragaszkodik a fennálló rendeletek végrehajtásához. (Helyeslés.) Bleyer Jakab kifogásolta, hogy a kisebbségi iskolák tekintetében nem a numerikus elv, hanem a szabad választási rendszer érvényesül. A különbség az, hogy a numerikus rendszernél, ahol többségben van a kisebbség, ott az illető kisebbség nyelvén kell az elemi iskolai oktatást végezni, míg a másik rendszernél a szülők választására van bízva. Véleménye szerint, az utóbbi rendszer jobban megfelel a szabadságjogok elvének is. De ez a rendszer van érvényben például Németországban is és Lengyelországban is. Hivatkozik arra, hogy 346 olyan község van, ahol többségben vannak a németek és ezek közül 326 községben van 400 kisebbségi iskola. Ez is azt bizonyítja, hogy a kisebbségek kulturális elnyomásáról beszélni nem lehet. Bármilyen konkrét panasszal fordulnak hozzá, azt a legmesszebbmenő mértékig kivizsgálja és ha sérelem van, azt orvosolja. Bleyer Jakabot támadták egyetemi tanári mivoltában. A kötelessége kijelenteni, hogy Bleyer, mint egyetemi tanár, soha sem nemzetellenes, sem államellenes magatartást nem tanúsított. Hivatkozott egyik legutóbb megjelent német nyelvű munkájára és idézetet olvasott fel abból, amelyek mindezt bizonyítják. Nemzeti Színház és Opera Ezután a színházaik kérdéséről nyilatkozott a miniszter. A Nemzeti Színház és Opera fenntartását a kormány nemzetpolitika szempontból szükségesnek tartja. Nem fogadja el Petrovácz Gyulának azt a javaslatát, hogy az állam kétszázezer pengővel dotálja túl az Operaházat. Rámutat a miniszter arra, hogy a fővárosi szubvenció kérdésében a kormány a főváros vezetői és a pártok vezetői között megegyezés történt. Egyébként az állami színházak támogatásának összegét a külföldhöz viszonyítva, igen alacsonynak tartja. Kijelentette még a miniszter, hogy téves alapokon nyugszanak azok a vádak, amelyek a Nemzeti Színház művészeti irányítását érték. Kijelentette, hogy a jelenlegi direktort, Márkus Lászlót, a színház irányítására teljesen alkalmasnak tartja. (Helyeslés és taps.) Visszautasítja azt a vádat is, mintha a színház idegen darabokat a magyarok rovására propagálna. Tehetség és nemzeti irány a művészetben Az irodalmi támogatás csekély összegét kifogásolták. A miniszter rámutatott annak az erkölcsi támogatásnak a súlyára, amellyel a kormány az irodalom rendelkezésére áll. Ezzel kapcsolatban rámutatott a most kezdődő könyvnapra, amelynek jelentősége az igaz magyar irodalom propagálásában van. A művészeti irányok kérdésében a miniszter leszögezte, hogy eddigi nyilatkozataihoz száz százalékig ragaszkodik, mert az a meggyőződése, hogy a művészeti politikában kizárólag két követelmény állhat előtte, a tehetség és a nemzeti irány. (Helyeslés.) Minden komoly művészi törekvést megengedhetőnek és a művészet fejlődése szolgálatában állónak tart. A művészeti válságnak, háborúságnak oka egyrészt a bizalmi és erkölcsi válság, másrészt pedig a művészet terén uralkodó bizonytalanság. A tehetségek versenyét hirdeti. Arra kér mindenkit, hogy a küzdelemben a politikai megítéléseket mellőzzék. Bízik abban, hogy a közeli jövőben egy új, nemes, szépművészeti stílus fog kialakulni, talán egy szimbolikus irányú neoklaszicizáló irányzat. Fontolja meg mindenki, hogy nem üldözéssel és kiirtással kell egymás ellen harcolnunk, hanem neveléssel Ezután a miniszter azokról a kérdésekről szólott, amelyek a vita során még felmerültek, s így a testnevelés kérdéséről, melynek fontosságát, mint a nemzeti nevelés egyik fő eszközét, jól ismeri. Reméli, hogy a közeljövőben úgy a fedett sportcsarnok, mint a stadion kérdése megoldható lesz. Tankönyv-kérdés Végül a tankönyv-kérdésről nyilatkozott a miniszter és bejelentette, hogy olyan, megállapodást tudott létesíteni a kiadókkal, amelyek a szociális érdekeknek megfelelnek, de az igazi érdekeknek is azáltal, hogy nem kénytelenek régi tankönyveket sutbadobni, megsemmisíteni. Felsorolta a miniszter, hogy az egyes iskolatípusoknál milyen százalékú csökkentést sikerült elérni, elmondta, hogy öt pengőnél nagyobb áron nem szabad a gimnáziumok részére tankönyvet előállítani. A tandíjak kérdésében áttért a progreszszív tandíj, illetve a degresszív tandíjmentesség módszerére, mindenesetre lehetővé teszi, hogy a szegény, de tehetséges fiatalság díjtalanul járhasson iskolába. A miniszter nagyhatású beszédét azzal a bejelentéssel fejezte be, hogy a közeljövőben kiállítják azokat a műkincseket, amelyeket a velencei szerződés értelmében részünkre átengedtek az osztrákok, s ez a kiállítás szolgál tanúbizonyságul a magyar kultúra fejlődésének, nemzeti szellemének. Ennek a szellemnek a folytatását kívánja kultúrpolitikájában érvényesíteni és ehhez kéri az egész Ház és a társadalom támogatását. Viharos taps fogadta a kultuszminiszter több mint kétórás beszédét, a képviselők tömegesen ünnepelték és jókívánságaikkal halmozták el. El kell kerülni a kulturdevalvációt A miniszter után Herczeg Béla szólalt fel és a felekezeti béke szükségességéről beszélt. Ezután az elemi népoktatás kérdésével foglalkozott és rámutatott a felekezeti iskolák súlyos helyzetére. Feltétlenül szükségesnek tartja a felekezeti iskolák fenntartását és megsegítését. Ez nemzeti érdek és nem hagyhatjuk nyomorban azokat a tanítókat, akiktől a magyar lelkiség fenntartását várjuk. Petró Kálmán a legnagyobb dicsérettel emlékezik meg a kultuszminiszter beszédéről, amely őszintén politikamentes és átfogó volt. Helyesli, hogy a miniszter az erkölcsi nevelést tette politikája gerincévé. A felekezeti főiskolák fenntartása mellett foglal állást. Helyesnek tartaná, ha az agrár szakoktatás a kultuszminiszter hatáskörébe tartoznék Tóth Pál a felekezeti tanítóság sérelmeit sorolja fel. Az állam ma 21 pengőre értékeli a tanítók búzajárandóságát, noha a felekezeti tanító csak 10 pengőt kap a búzájáért. A vidéki iskolák egészségügyi szempontból el vannak hanyagolva. Farkas Tibor azt kívánja, hogy a felekezeti és községi iskolákban alkalmazott tanerők egészségi állapotát alkalmaztatásuk előtt vizsgálják meg. A felekezetek adóztatási jogát törvényben kellene szabályozni. A tanítókat mentesíteni kellene a politikai munkától. Eszterházy Móric gróf szintén nem tartja helyesnek, ha a tanítókat politikai szervező munkába bevonják. Kéri, hogy a nem állami iskolák fenntartásának kérdését minél előbb vigyék dűlőre. A kultusztárca 36 millió pengő szavatossággal van megterhelve. Van aranydollárra szóló szavatossága is. A kultuszminiszter beszéde arra a reményre jogosítja fel, hogy az országnak sikerül elkerülni a kidtúrdevalvációt. Dinnyés Lajos arról beszél, hogy kisiklások vannak a Nemzeti Színháznál. Ennél az állami színháznál új stílust, új rendszert sürget, örömmel látja az igyekezetet, hogy a kultuszminiszter az oktatásba valami rendszert akar belevinni. Huszár Mihály arra kéri a kormányt, tegyen lépéseket, hogy a magyar könyv bejusson a megszállott területekre. A felekezeti békéről megállapítja, hogy mindig vannak viszketeg lelkű emberek, akik felkavarják a kedélyeket. Kertész Miklós: Ebben Wolff Károly vezet. Huszár Mihály (a szocialisták felé): Azt hiszem, ebben önök vezetnek. Diridh Ödön az iskolán kívüli testnevelés fontosságát hangoztatja és megállapítja, hogy a leventeoktatást valóban hozzáértők kezébe kell adni. A numerus clausus eltörlését sürgeti. Pintér László aggályosnak tartja a kultuszminiszternek a bányászati és kohászati főiskolára tett kijelentéseit. Nagy veszteséget jelentene Sopronra, ha ezt a főiskolát elvennék tőle. A magyaróvári gazdasági akadémiát is fenntartandónak tartja. Kertész Miklós az analfabétizmus terén nem tartja elegendőnek azt, ami eddig történt. Szilágyi Lajos: A sportegyesületek anyagi szempontból rettenetes helyzetben vannak. Kéri a minisztert, tegye lehetővé a sportpályák rendbehozatalát, továbbá, hogy a sporttársadalom sportfelszerelésekben természetben kapjon segítséget. A sporttársadalom helyzetének megvilágítására csak annyit említ fel, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség ebben az évben még egy fillért sem kapott a Testnevelési Tanácstól. A továbbiakban azt kéri, hogy a gyorsírást már a középiskolák harmadik és negyedik osztályában tanítsák. Az egyetemekről szóló címnél Farkas Tibor az egyetemi oktatás és a jogi kar vizsgáztatási rendszerét bírálta. A művészeti címnél Kasnya Béla visszautasította azokat a kritikákat, amelyekkel Aba Novák Vilmos festőművészt érdemetéstól illették. A testnevelési címnél láng. .. nyés Lajos a középiskolai diákoknak a sportéletbe való bevonását sürgette. Ezzel véget ért a kultusztárca részletes vitája. Megkezdődött a földmívelési tárca vitája Ezután áttértek a földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalására. Marschall Ferenc előadó ismertette a költségvetést és rámutatott arra, hogy a számadatok mögött a földmívelésügyi kormányzatnak igen jelentős segítési akciói vannak, amilyen az export fejlesztése, a mezőgazdaság hitelhelyzetén való segítés stb. Ezután sorra vette a tárca fontosabb problémáit, amilyen az erdőprobléma, az állattenyésztés, a vajkivitel, a tejkérdés. A mezőgazdaság nagy fejlődési eredményeivel szemben szomorúan kell megállapítani a rentabilitás csökkenését, éppen az export terén. Az állategészségüggyel kapcsolatban megemlékezik a propaganda oltásokról, itt 150 ezer pengő költséggel 660 ezer pengő értékű sertést mentettek meg. A gazdasági szakoktatással kapcsolatban megjegyzi, hogy amikor Magyarországon hatmillió ember él a mezőgazdaságból, ugyanakkor a felső-, közép- és alsófokú gazdasági tanintézmények tanárainak száma mindössze 147. Felhívja a miniszter figyelmét a népies gazdasági tanfolyamok előnyeire. A gyümölcstermelés és kertészet terén jelentős eredményeket értünk el. Majd rámutatott arra, hogy a borfogyasztási adó leszállítása folytán a tejkvóta 25 literről 40 literre emelkedett. A búzatermelés-programm további kiépítését a kormány fő feladatának tekinti. Mezőgazdaságunk sorsa nem a termelésen, hanem az értékesítés terén dől el és ebben az irányban mindent meg kell tenni, amit lehet. A baletta intézményét szükségesnek tartja, mert a búzát nem szabad sorsára bízni. Végül a földmívelésügyi tárca költségvetését elfogadásra ajánlja. Német nemzeti szocialisták a Zeneakadémián Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, azt indítványozta, hogy holnap folytassák a vitát. Kéthly Anna szocialista a könyvnapról beszélt, majd Zsilinszky Endre szóvátette, hogy ma este a Zeneakadémián német nemzeti szocialisták előadást tartottak és kifogásolta, hogy az egyik előadó, Obwurzel politikai előadást tartott, holott a gyűléstilalom erre is fönnáll. Az előadáson az itt élő németek „Heil Hitler" szellemében vettek részt, ez ellen tiltakozik. A magyar vendégszeretet nem mehet el odáig, hogy idegen nemzet tagjai politikai propagandát fejtsenek ki nálunk. A Ház ezután az elnök napirendjét elfogadta, majd az ülés végén nyolc írásbeli interpellációt olvastak fel és azokat kiadták az illetékes minisztereknek. Az ülés éjfél után egynegyed egy órakor ért véget. Kétmillió lem a kár, amit Sinfalván és Borréven okozott a román pusztítás A tordakörnyéki véres antirevizionista tüntetés újabb részletei KOLOZSVÁR, máj. 31. Igazi méreteiben csupán most bontakozik ki az az emberfölötti és vandál pusztítás, amelyet a tordai antireviziós gyűlésről hazatérő tömeg Torda-Aranyos vármegye néhány magyar közegében véghez vitt. A vonat, amely a tüntetőkethazafelé szállította, hétfőn, 29-én délután 4 órakor futott be Sínfalva állomására. A kocsikból leugráltak a tüntetők és a mozdonyvezetőnek tudomására adták, hogy életével játszik, ha meg nem várja őket, amíg visszatérnek tüntető körútjukról. Ezután behatoltak az állomásfőnök irodájába és biztosítékul őrizetbe vették őt, nehogy a vonatot visszatértükig elindítsa. Ezután a menet élére állott a sínfalvai román pap fia, Alexandra Bálint, aki jogyhallgató a kolozsvári egyetemen. Az ő vezetésével vonult a zöméig a falun végig és miközben pusztítottak, Bálint folyton ordította: ,,Ne hagyjátok abba! Üssétek őket, amíg meg nem halnák!“ Először behatoltak Szabó Lőrincnek, a kolozsvári Hitelbank itteni fiókvezetőjének házába, minden bútort összeromboltak, ruhaneműt, ezüstneműt és készpénzt magukkal vittek. Szabó menyasszony leányának 150 ezer pengős kelengyéjéből egy darab sem maradt. Szabót halálra keresték, de elmenekült. Csupán itt félmillió lej a kár. Ezután a Hitelbank helybeli fiókjából húszezer lejt elvittek. Árkosy Tamás unitárius papnál szintén mindent összezúztak, minden elemelhetőt elvittek. A pap csak úgy menekülhetett meg, hogy családjával együtt a templomtoronyba menekült. Szolga Balázs földbirtokos és fia kérlelni kezdték a tüntetőket, mire iszonyatosan összeverték őket. Itt ötvenezer lej kárt okoztak. Gálfi József földbirtokosnál nyolcvanezer, Barla Pálnál ötvenezer lej kárt okoztak. Az összes kár a faluban kétmillió lejre becsülhető. A faluban az ijedelem óriási és az emberek napok óta nem mernek házaikból kijönni. A sínfalvai súlyos sebesültek KOLOZSVÁR, máj. 31. Az antirevíziós tömeg sínfalvai átvonulása alkahorral a faluiak mintegy 30 lakosa könynyebben-súlyosabban megsebesült. Megsebesült mindenki, aki a tüntetők kezébe került, csupán akiknek sikerült elmenekülniük, vagy elrejtőzniük, ezeket nem érte személyes bántódás. Súlyosan megsebesült Szolga Balázs és János nevű fia. Szolga Balázsnak lába törött, fiának pedig két helyen a karja. Ezeket a tordai kórházba szállították be. Barla Józsefnek több helyen felszakított testét kapcsokkal fogta össze a helybeli orvos. István nevű fia fején és szemén szenvedett súlyos sérüléseket. Barla Dezső 75 esztendős tehetetlen és nyomorék apósának olyat ütöttek koponyájára, hogy 12 kapoccsal kellett összefogni. A 71 esztendős Barla Dénesné, ennek 11 éves leány- és 4 éves fiú-unokája olyan súlyos zúzódásokat és véraláfutásokat szenvedtek, hogy nem bírják ágyukat elhagyni. Borréven a vendéglős feleségét, Botár Ferencnét a padlás füstölőjében találták meg eszméletlenül kis unokájával együtt. Botárnét Tordára szállították a kórházba, ahol az őrültség tünetei mutatkoznak rajta. 3 valamely cikk? Ez nem az ártól függ, hanem attól, hogyan aránylik az ár a cikk belső értékéhez, használhatóságához. Az Ovomaktine tehát olcsó, mert koncentráltan tartalmazza a friss tej, friss tojás és maláta minden táperejét és vitaminját. Kizárólag erőt és egészséget szolgáltató nemes anyagot juttat a szert nézetnek minden rost és salak nélkül. Jlz Ovomaltine-t lOO^^tig emészti meg a szervezet és teljességében válik izommá és vérré. Ezért olcsó az Ovomaltine. Napi adagja csak 8 fillérbe kerül A reggeli- és uzsonnatejbe 2—3 kávéskanál Ovomaltine erőt és egészséget ad. Szabadon engedték a magyarigeni rombolások vezetőit GYULAFEHÉRVÁR, máj. 31. Újabb megállapítás szerint Magyarigenben is fosztogatott a tordai gyűlésről hazatérő román tömeg. A mócok Eöry István dr. házát, Janki Lajos gyógyszerész lakását és gyógyszertárát, özvegy Ajtay Bálintné földbirtokosné és Ilyés Elek szabómester lakását teljesen feldúlták, kifosztották. A fosztogatás két vezérét a csendőrség letartóztatta, de a tömeg fenyegető magatartása miatt szabadon kellett őket engedni. Okos ám... * Kridolin nagy költőnk: a költő és a sorsisarag Most már egy után nem Italait, fia iránt kiadód vagy kritikád, Egyél csak Jfilim-rokorkát Tehát: „Tudod mit? Együnk FRUTTIT!" A FRUTTI-cukorka poHípó* izü, íiditő hatása és r.’caó. Kapható 10 és év tilereo .Bornagolásban. Gyártja: Stühmer Frigyes r.-t., Budapest.__________________