Budapesti Hírlap, 1933. szeptember (53. évfolyam, 198–222. szám)

1933-09-28 / 220. szám

10 A budapesti rádió Csütörtök, szeptember 28. 6.45: Torna.­­ Utána: His Magtér é s Voice grammofonle­­mezek. 9.45: Hírek. 10.00:1. Magyar városok: Kiskunhalas. 2. Az ember könnyen felejt. (Felolvasás). Közben: Odeon—Parlophon grammofonle­­mezek. 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 1S.00: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. IS.05: Az Egyetemi Énekkarok Szólókvartettje. A kvartett tagjai: Fischer Vilmos dr., Fixl János, Arany Sándor, Balla Károly. Közben: IS.30: Hírek. 1.15: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelen­tés. 1.30: A m. kir. államrendőrség zenekara. Vezé­nyel Szöllössy Ferenc. 4.45: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyam­hírek. 4.00: „Leányélet régen és most". Kosáryné Réz Lola előadása. 4.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 5.00: A m. kir. földmívelésügyi minisztérium rá­­dióelőadás-sorozata. Kadocsa Gyula dr. kí­sérletügyi állomásvezető: „A vetésforgó és a talajmívelés fontossága a növényvéde­lemben* *. 5.30: Weygand Tibor dalokat énekel, zongorán kíséri Polgár Tibor. 6.00: Angol nyelvoktatás. (J. W. Thompson). 6.30: „Séta a néger fővárosban, a newiyorki Har­lemben* *. Oláh Lilian dr. útirajza gram­mofonlemezekkel. 7.20: Négykezes zongoradarabok. Előadja ditrői Csiby József és Solmos Péter. 8.00: A rádió külügyi negyedórája. 8.30: „Lotz Károly centenáriuma**. Lyka Ká­roly előadása. 8.50: Bura Károly és cigányzenekara a Ketter­­étteremből. 10.00: Pontos időjelzés, hírek, időjárásjelentés, ügetőversenyeredmények. 10.15: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zene­kar. Vezényel Fridi Frigyes. Közben: 11.00: „Magyarország szerepe a vízisportokban**. Le Jouve Gerald francia nyelvű előadása. BUDAPEST II.: 5 órától 5 óra 30 percig: Columbia grammofonle­­mezek. 8 órától: Azonos a Budapest I. műsorával. TELEFON HÍRMONDÓ: 5 óráig: Azonos a Budapest I. műsorával. 5 órától 5 óra 30 percig: Columbia grammofonle­­mezek. 5 óra 30 perctől: Azonos a Budapest I. műsorával. Á­k 4 MEGJELENT­ az író 70-ik születésnapja alkalmából: m m FEJESC­Emk­ezései. Ara fűzve . . . .......................5 P Vászonkötésben . .......................8 Megrendelhető a Budapesti Hírlap kim­pentja VIII. ker., József-körút 5. Előső zárlat Előfordult kötések tárlat Részvények névértéke p 1932 szept 80 óta előfordult tűtötő zárlat t előfordult kötések zárla Részvények névértéke p 1932 szept 2­1 óta előfordult legmagasabb zárlat legalacsonyabb zárlat legmagasabb zárlat­­ legalacsonyabb zárla IX 26. Szeptember 27. kelet árfolyam kelet árfolyam IX 26 Szeptember 27 kelet árfolyam kelet­­ árfolyam Ném­et! Bank ... 138. — 138-138 5 138.20 JOO ak IX 23 143 — XII 15 111.—1­10.— VI. 17 * 7b Vili­é 1.60 Első Bizt .........— — — 100 — VI 30 620.— 111 6 206.— 17.25 17 17.­25 — vn 14 21.50 11­6. 12 25 Fonciére............... 33.6— — 60.— VII 27 40 50 IX. 23 32.50 88 5 36—86.5 86 — 100 — Vili 29 96 76 x— 6. 00 — Magyar Francia— — — 50.— VI. 80 52.— 1. 1 42 — Államvasút........— — 50 seb. vil 20 14­­IX 19 12.— Borsod-Miskolci— — — 50.— VII. 28 8.— Vil. 15 6.10 Délenkor ........ 64.5 64 64.— 100 D Ix 29 88.— IX 27 64.— Első Budapesti...— 9.9-10 9.0 50 — vn. is 18.50 II 25 9 — Magyar Cukor.. 36.­85.5-86.25 Bo 6 100 — Vll 28 96 — X. 6 82.50 Gizella gőzm ...— — — 35 —— — _ _ 16.2 15.5-16 15.6 15 — IX 18 16.70 Hl 17. 7.75 Hungária Malom— — — 15.— VII. 14. 13.— V 11 6.­Brummer Cukor 23.­— — 200 csk. Vll 27 26.76 III. 1. 16 26 Bauxit ............. 26­6— 25.5 50 str. IX. 22. 43.60 IV 20 22.76 285.— 287 288.­100.­VII. 19. 324.50 V 17 240 50 Beocsini............. 17.26— — 20 — IX. 20 55.— V 18 12.60_ _ 30.— Vili 1 21.— Vll. 15. 19 — Szentlőrinci.........— — — 16.— Vll. 18 4.50 vm. sc 8.—— — — 80 — vn. 26. 16.50 Vll. 26. 16.50 Cementia ......... 145. —— — 40 sfr VII. 17 145 — 11 25 96 — 79.5— 79.6 ♦0.— vili. 21. 33.— Vil. 84. 73.— Cement............— — — 40.— Hl. 29 65 — 11 25 50 — 20.­— 21.­10.— vm. 1 26.— IX 21. 17.— Kohe................... 8.—— — 25 — VII. 17 12.50 IX. 23. 8.— fe 96.­— — 25.— vn. 19. 106.— V 1 94.50 Magnezit ......... 13.­— — 300 csk. IX 25 93.— IX 6 30.— 1 Király ser .......— _ — 10.— vil. 81. 3.­vn. 81. 3 — Magyar Aszfalt... 8 —— 9.­10.— VI. 12 11.75 IV 18 5.80 1 Polgári sör....... 114.-_ — 125.— vili. 10. 114.­Vll 16. 10­.— Kőszén ............... 299.-3(1-303 302.-300 — IX. 26. 395.— IX 21 296.— Krausz-Moskovits 63.— 63.­100 — 111. 8 70.­IX 26. 68.— Kerámia... ... ...*— — — 20 — VII 8. 17.50 Vll. 15 11.75_ — — 200.— m. 8. 260.— II. 25. 250.— Nagybát -Újlaki— — — 15 — vn. 6 27.— III. 3 16.— 1_ _ — 16.— Vili. 22 24.50 m. 22. 20.— Salgó .................. 22.3 22.1-22.3 22 1 30.— IX 23 30.70 IV 19 20.70­­,_ _ — 25.— Viii. 2. 10 -vm. io. 8.— Urikány .............­32­­ 32 71—33.6 33 -100.— VII 10. 48.— IV 19 25—­­_ ___ 25.—— — — — Athen­aeum........ 20­­— 22.— 100.— vn. 17 27.50 ni. 4. 14.—_ _ 50 — Vii 25. 42.­n. 26 21.50 Franklin.............. 8.—— 8.­20 — VII. 17 13.05 • VIII. 80 8— — 60.—— 60.— 20.— VII. 20 62.— D. 25. 29.50 Globus nyomda... 3­3.—— 23.— 15.— VI. 30. 26.50 n. 26 i6.— E 15.26_ 16.25 40.— Vll. 18 22.— IX. 22. 12.75 Révai nyomda...— — — 10.— IX. 7. 7 — vn ro 5.— F 42 -_ 42.— 75.— Vll 15. 48.— V. 16. 82.— Rigler ...............— — — 50 —— — — — [ Szegedi kender... 15.­_ 16.— 40.— VII. 15. 19.50 Il. 25.­­2.75 Stephaneum— — — 10.— vn. 22. 5.50 IX. 14. 4.75 3.4_ __ 10.— Vll. 17. 6 — IX. 1­5. 8.— Bányagép .........— — — 15.—— — _ _ _ 100 — Vll. 18 3.90 Vll. 15 2.08 Gróf Csáky Ajax— — — 20.— IX. 6. 2.­ix. e. 2.­ ?_ _ 100.— vni. 2 80 — VII 15­0— Fegyvergyár ... 69.6— 69.6 50.— IX 24 93.— VI. 20 . 54.— EFlora stearin ... 13.­12 12.­20 — VII 28 16.60 Vil. 15 10.— Ganz.................... 11 8— 11.6 50.— X 1 17.75 V 30. 8.—­­ Hungária matr. 8­­8 8 -20.— VI. 28. 11 50 11 25. 5.— Láng ...................— — — 50 — VII 14 28.— 11. 28. 12.25 P_ _ __ 60 —— — — — Lámpaáru .........— — — 60 — VII 17 25 — V. 26. 12.50 Klotild vegyipar_ _ _ 10.— VII. 16. 7.50 vn. 15. 7.60 Chaudoir .........— — — 15.— vn. is. 5.60 VIL 15. 5.— Szikra gyújtó ..._ _ — 60.— Vil 29. 20. — Vil. 16. 140.— Győri vagyon ...— — 1­.­20.— vn. is. 16.75 IX. 27. 11.—­­ Dr. Wander........_ _ ._ 100.—— — — — Rima..................... 19.6 19-19.8 19 6 * 50.— IX. 23. 29.75 n. is 16.10_ 60.—— — — — Schiller...............— — — 30.— vn. is. 13.— VII. 15 10.— 1 __ 30.— VII. 18. 50.— vn. 16. 35.— Paltraam­ 8 H ...— — — 200 .— — — 106.—,_ 106.— 100.— IX. 26. 128.— m. 20. 95.— Ofa ................... 6.5— 6.5 50 sfr. vn. 14. 10.— IX 20 5.25 — 20.— vn. 17. 20.— vn. is. 20.— Nasicl .............. 70.­— 72 -100 sfr. VII. 29. 86.— XII. 7. 50 — 26.— 25.— 20.— VII. 28. 34.50 V V. 20 17.50 Delivasut ... ... 10 26— — 40 afr. vn. 29. 13 — IX 25 10.26 Vasutforgalmi... 17 5. 30.— IX. 24. 26.50 VI. 14. 16.25 Dsnagoz...............— — — 80 str.— — — 1 7.­_ 10.— vn. 17. 9 50 V. 17. 4.90 E3 V ., .............— — — 20.— VI. 27. 43.— 0. 26. 30.— I &ser ■ , 1993. évi pjt. (100) 100; I—V. hadikölcsön (0.35) 0.34; VI—VIL hadikölcsön (0.26) 0.26; II—VH. (0.26). 0.26; VIH. ftadiköksan (0.25). —1 1014. évi tüv. (35,06) 35,4; 1927. év­­őv. (32,25) 32-75. B. H. 1933. SZEPTEMBER 28. CSÜTÖRTÖK KÖZGAZDASÁG A bankok javaslatai a gazdatartozások rendezésére A rövidlejáratú hitelek átalakításánál mellőzni kell a címletek juttatását • A központi hitelforrások tágítsanak a pénzintézeti hitelkereteken A gazdaadósságok rendezésével foglalkoztak a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének vi­déki tagintézetei szerdai ülésükön. Az értekez­leten a Pénzintézeti Központ is képviseltette magát Katona Lajos igazgatóval. Hegedűs Ló­ránt elnök bejelentette, hogy a TÉBÉ benyúj­totta a kormány részéről kapott felhívás alapján a gazdatartozások rendezésére vonatkozó hatá­rozati javaslatát. Nincs nézeteltérés abban a te­kintetben, hogy ezt a nehéz kérdést az ország és a gazdatársadalom javára csak úgy lehet meg­oldani, ha nem gyöngítjük a hitelszervezetet, hanem erő­sítjük s a betevők bizalmának növe­lésével is igyekszünk javítani a hitelnyújtás ter­mészetes előfeltételeit. A mezőgazdaságot köz­csapás érte s csak az ország együttes erejével lehet a közveszedelmet megszüntetni. A gazdaadósságok rendezéséről ezután az ér­tekezlet Nyulászi János előterjesztése alapján határozati javaslatot fogadott el, amelyhez hoz­zászóltak Visnya Ernő, Kégl János, Matolcsy Sándor, Csikós Sándor, Bessenyei­­ Miklós és mások. Az elfogadott javaslat gondolatmenete a következő: A gazdatartozások rendezése terén a bizonytalan helyzet megszüntetendő, de a vég­leges rendezésre az idő még nem alkalmas, tehát az eddigi védelmi szabályokat kell megfelelő módosítással meghosszabbítani s ez alatt az idő alatt a végleges rendezést fokozatosan előkészí­teni. Ha végleges rendezésről szó van, akkor a pénzintézetek és gazdák közös érdeke a rövid­lejáratú hiteleknek hosszúlejáratú hitelekké való átalakítása. Az átalakításnál mellőzendő azon­ban az oly megoldás, mely a hitelezőknek köve­telésük fejében címleteket juttat, mert azokkal sem betevőt, sem visszleszámítolót kielégíteni nem lehet. Ha a mezőgazdasági kölcsönöknél a kormány kamatsegély nyújtására határozná el magát, úgy a jelenlegi mesterkélt és körülmé­nyes eljárás helyettesíttessék egyszerűbb és ál­talánosabb jellegű eljárással, mely különösen a kisebb adósokra megfelelő figyelemmel van. A kamatsegély tekintetében ki kell kerülni minden oly szabályozást, amely azt a látszatot kelt­hetné, hogy a segélyezés a hitelező intézetnek jut, holott az adósai és hitelezői között a köz­vetítő szerepét játssza. A hitelszervezet létérde­két támadná meg minden erőszakos és egyoldalú kamatleszállítás, annak a hitelmechanizmus mű­ködésére gyakorolt visszahatása abban nyilvá­nulna, hogy teljesítőképessége és működése még a jelenleginél is szűkebb körre szorítkoznék. Az aktív kamatok leszállítása csak akkor lehetséges, ha a passzív kamatok­ is megfelelően leszállíttat­nak. A betétkamatok tekintetében a leszállítás a belső tőkeképződés érdekei ellen van s ezért nem kívánatos. A visszleszámítolás, különösen pedig a Magyar Nemzeti Bank-i kamatok te­kintetében bizonyos kamatleszállítás lehetősége ugyan elképzelhető, de ez is aggályosnak lát­szik, különösen a gazdasági élet egyéb ágaira gyakorolt visszahatásánál fogva. A hátralékos kamatok és az ingatlanfelvásárló szerv megalakításának ügye is szóba került s erre Nyári Pál dr. azt javasolta, hogy ideiglenes ren­dezés esetén a megrekedt váltóanyag mobilizá­lása és a hátralékok rendezése a TÉBE korábbi javaslatai alapján szükséges. De életrehívandó az a szerv is, amelyek a gazdavédelem keretén belül még megvásárlandó és máris banktulaj­donban levő birtokokban rejlő tőkék mobilizá­lását, a számbajövő birtokpolitikai célok keresz­tülvitelét és az ingatlanok hasznosítását hivatott szolgálni A hitelélet megindítása érdekében Görög Fri­gyes dr. tett előterjesztést. A mezőgazdasági ter­melés rentábilitásának helyreállítása — mon­dotta — főként a hiteldefláció megszűntétől és a normális hitelviszonyok helyreálltától várható. A hitelezés jogi biztonságát kell alátámasztani. A kezdeti nehézségek leküzdése megkívánja, hogy a központi hitelforrások tágítsanak a pénzinté­zeti hitelkereteken. Az ülés ezt a javaslatot is elfogadta. — Kisebb áremelkedések a terménytőzsdén. A szerdai budapesti terménytőzsde határidős­­piaca az októberi felmondások adtása alatt állt. Az első nap 249 vagon búzát jelentettek be Szál­lításra, amely átmeneti csökkenés után októberre 9, márciusra 3 fillért nyert.­­ A rozs piacán 9 vagont mondtak fel, árfolyama októberre 6 fillérrel erősödött, míg máciusra 2 fillérrel lemor­zsolódott. — A határidős tengeri ma ismét 6 fil­lérrel zárt a tegnapi szint alatt. — A készáru­piacon ma szintén kedvezőbb volt a hangulat. A bejelentések szerint mintegy 50 vagon búza cserélt gazdát, 5 fillérrel drágább árakon. A rozs forgalma hivatalosan 3 vagon volt, ára nem vál­tozott. A zab egy kötés mellett 5 fillérrel javult, a tengeri 10 fillérrel olcsóbbodott. A malmok a lisztárakat nem módosították.­­ Üzletviteli ügyeket tárgyalt a jegybank főtanácsi ülése. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa szeptember 27-én ülést tartott, ame­lyen az üzletvitelről szóló jelentés meghallga­tása után folyó és adminisztratív ügyekkel fog­lalkozott. — Egyenetlen irányzat az értékpiacon. A nemzetközi piacokon uralkodó üzlettelenség, ami a dollár és a font árfolyamában bekövetkezett megnyugvás hatása alatt alakult ki, természete­sen az itteni piacon is hasonló helyzetet terem­tett. Az árfolyamok nagyjában a tegnapi nívón indultak és kisebb árhullámzástól eltekintve ál­talában tartottak maradtak. Említésre méltó üz­leti forgalom csak a cukor és a szénértékekben fejlődött ki, az előbbiekben némileg gyengülő árfolyamok mellett. Zárlatkor az irányzat egye­netlen. A fix kamatozású papírok piacán teljes üzlettelenség uralkodott, csak egy-két kategó­riában mutatkozott némi kereslet, javuló árfo­lyamok mellett. A felajánlott adógabona 1,3 millió mázsára rúg A felajánlott termények átvételét október elején megkezdik A kormány a mezőgazdák, valamint az azoki­­al összeköttetésben álló kereskedők és iparo­sok számára megengedte azt, hogy az 1932. év végén fennállott adóhátralékokat terményekben róhassák le. Az eredetileg szeptember 5-ben megállapított bejelentési határidőt a pénzügyminiszter szep­tember 20-ig meghosszabbította és egyidejűleg a termények átvételi árát is megállapított. Budapesten a búzára nézve 9 pengőben, rozsra pedig 5 pengőben olyképpen, hogy ebből az ár­ból — amelyhez még a gabonajegy értéke is jön — fuvarköltségek, kövezetvám és mérlegdíj címén még a Budapesttől legtávolabb eső he­lyeken sem szabad 1 pengőnél többéit levonni, másrészt azok számára, akik a szeptember 5-i első bejelentési határidőre ajánlottak fel termé­nyeket, mázsánként­­50 filléres felárat biztosí­tott.­­ A pénzügyminisztériumiba beérkezett jelenté­sek szerint a szeptember 5-i első határidőre az adózók 350.130 métermázsa búzát, 89.154 méter­mázsa rozsot, összesen tehát 439.284 métermázsa terményt, szeptember 20-ig pedig további 645.686 métermázsa búzát és 227.315 métermá­zsa rozsot, összesen tehát 873.001 métermázsa terményt ajánlottak fel. Végeredményben tehát a két bejelentési határidőben a hátralékosok ösz­­szesen 1.312.285 méter mázsa terményt ajánlot­tak fel éspedig 995.816 métermázsa búzát és 316.469 métermázsa rozsot. A hátralékosok által felajánlott termények­­ vétele október első felében indul meg. Az át­vétel az egyes községi elöljáróságokkal az átvé­telt megelőzően 8 nappal közölt helyen és idő­ben történik meg. — Díjszabási kedvezések a kivitel elősegítése érdekében. A magyar—svájci vasúti kötelék keretében október 1-én kizárólag kenyérsütésre szolgáló és svájci kereskedelmi malmok címére rendelt búzaküldemények közvetlen díjtételeket élveznek. — A magyar—adriai kötelékben a jövő év augusztus végéig feladott sörküldemények mennyiség szerint 10—20 százalékos fuvardíj­mérséklésben részesülnek.­­ A MÁV közli, hogy az idei szüreti idényre a külföldi rendeltetésű borküldemények részére használt magán bor­­tartánykocsik után megállapított díjszabásszerű kocsiálláspénzekből, amennyiben azok szeptember 20-tól október 31-ig merülnek fel, kivételes mélt­­tányosságból 20%-ot visszatérít, abban az eset­ben, ha az arra vonatkozó eredeti fuvarlevéllel vagy fuvarlevél-másolattal beigazolást nyer az, hogy a kérdéses magántartánykocsiban külföldi rendeltetéssel borküldemény szállíttatott. — A Baross Szövetség ülése. A Baross Szö­vetség Ilovszky János országos elnök vezetésével ülést tartott. Az értekezleten K. Császár Ferenc és Méhes Emil építészmérnökkel ismertette a készülő építőipari törvénytervezetet. A szövetség elhatá­rozta, hogy több fontos módosítást kér a törvény­­tervezetben az építőipar érdekében. Elhatározta a szövetség azt is, hogy a Nemzeti Munkahét kere­tében november 14-én bástya utcai székházában ünnepélyes ülést tart, amelyre a szakminisztereket is meghívja. A vezetőség ezután bejelentette, hogy a szövetségnek székház céljára megvásárlásra ajánlottak egy háromemeletes palotát, amely egyike Budapest legszebb épületeinek. A szövetség egyelőre nem döntött az új székházvétel ügyében, mert idegenforgalmi főcsoportja megalakításánál a nagy külföldi államok példája szerint akar el­járni. A szövetség végül Haverland Antal javas­latát tárgyalta, amellyel sürgeti, hogy a kormány készítsen törvénytervezetet az iparos és kereskedő­követelések biztosítására.

Next