Budapesti Hírlap, 1933. november (53. évfolyam, 249–272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

2 B. ti. Sok évtizedes cégek eltűnése ugyanolyanájdalommal tölt el, mint a többszázéves nemesi birtok pusztulásai Kállay Miklós nagy beszéde a Belvárosi Polgári Körben A Belvárosi Polgári Kör, a kereskedelmi és ipari érdekképviseletek részvételével, társasvacsorát rendezett elnökének, Kállay Miklós földművelésügyi miniszternek tiszteletére. A kör dísztermét zsúfolásig megtöltő előkelő közönség lelkes éljenzéssel és tapssal fogadta Kállay Miklóst, akit elsőnek Girárdy Tibor kormányfőtanácsos, a kör ügyvezető elnöke köszöntött. Kállay Miklós percekig tartó éljenzés közepette emelkedett szólásra. Beszéde elején megemlékezett Tisza István halálának évfordulójáról. A társasvacsora közönsége állva hallgatta végig a kegyeletes megemlékezést, amely után Kállay kifejtette, hogy ma, a magyar nemzet legnehezebb éveiben, amikor minden tehetőt el kell követni a nemzeti életerő megtartására, a jobb jövő kiharcolására, minden lehet a programmunk, csak a rombolás nem. A nemzeti munka minden termelési tényező, tehát az iparos és a kereskedő megbecsült munkájából is áll — Ebben az országban — folytatta a miniszter — az értékek megbecsülésének politikáját kell követni. Az értékeknek e megkereséséből és megbecsüléséből nemhogy ki lehetne hagyni a kereskedőket és iparosokat, hanem elsősorban kell őket beállítani a nemzeti érdekek szolgálatára. A külkereskedelmi mérleg aktivitásának eléréséhez elsősorban aktív kereskedőkre van szükség, anyagi erejükben meg nem törött, dolgozni tudó és akaró kereskedőkre, mert nélkülük sohasem tudjuk elérni, hogy magyar áruink megfelelő áron eljussanak oda, ahová nemcsak a termelő és a kereskedő, hanem a nemzet összessége érdekében el kell jutniok. És itt válaszolnom kell azokra a támadásokra, amelyek néhány nyilatkozatom adatos félremagyarázásából származnak. Szembe akarok szállani egy tendenciával, amely kialakulóban van és felhívni az egész polgárság figyelmét arra, hogy az a bizonyos kereskedővédelem ne mindig elvi fenntartásokon lovagoljon, hanem ugyanakkor, amikor a legmesszebbmenő védelmet nyújtja, a tisztes, küzködő, boltbért, alkalmazottakat és közterheket fizető, megérdemelt éltstandardra törekvő kereskedőknek, fogadja meg a védelmet a „schleiderozó“ bégkiárusító, kötelezettségei alól kibúvó kereskedőtől, akikre éppen a Belváros kereskedői, mint a kereskedelem kártevőire, hívják fel a figyelmet. • Amikor óvatos kézzel hozzá akarok nyúlni bizonyos mezőgazdasági cikkek forgalombahozatalához, akkor én nem a kereskedőktől akarom elzárni az árut és a forgalmat, hanem a kótyavetyélő kereskedőt akarom kizárni éppen a tisztességes magyar kereskedelem érdekében. . . Minden szakmának meg kell küzdenie illegitim, nem szakképzett, hirtelen felbukkant versenytársakkal és ezektől féltem mezőgazdasági cikkeink eladását. Ez volt az a nyilatkozatom, amelyet félremagyaráztak. Ami a gabonakereskedelmet illeti, magam kaparnám ki azokat a patinás cégeket, amelyek az ország nagy kárára az utóbbi években a viszonyok mostohasága következtében megszűntek, amelyek nemzeti értékek voltak és amelyeknek hiányát éppen én érzem a legjobban. Sok évtizedes, kitűnő hírnevű cégek eltűnése a Belváros üzleti életéből ugyanolyan fájdalommal tölt el, mint atöbbszáz éves nemesi birtok pusztulása, mert ezek az értékek alkotják a nemzet gerincét. . .Azt mondták, hogy a kereskedelmi minisztériumból jöttem át a földművelésügyibe. Nekem megvan a meggyőződésem, amelyet egyformán szolgálok, akár az egyik, akár a másik minisztériumban rendelkezem. A nemzet társadalmi struktúráját olyan történelmi adottságnak, történelmi processzusnak tekintem, hogy azt, ami ebben az országban volt, fejlődik és van, alapul kell venni, amikor a jelen gazdasági és társadalmi politikáját csináljuk. A nemzet és a gazdaság szempontjából való értékeket mindenütt meg kell keresni és nekem kötelességem állásomnál fogva ezeket az értékeket megkeresni. «— Bátran állok minden kritikát és itt reflektálnom kell egy ugyancsak félreértett kijelentésemre. Egyszer azt mondottam, hogy előttem csak a termelő érdeke a fontos, a fogyasztóval nem törődöm. Ez ugyan inkább gazdaságfilozófiai mondás volt, de fenntartom, mert váljon ki nem termelő? Termelő nem csupán a gazda, hanem az iparos, a kereskedő, az ügyvéd, az orvos, a tisztviselő, sőt a tőkéjével a produkciót szolgáló tőkepénzes is. A fogyasztók köre alapjában olyan szűk kör, amelyhez a munkanélkülieken kívül alig tartozik valaki. — Ezek voltak a „vádak“, amelyekkel terhelten ide jöttem régi, baráti körömbe. Azzal a bizalommal jöttem,, hogy én, a vidéki konzervatív birtokosember itt, Budapest city-jében, a Belvárosban, hasonlóan konzervatív gondolkozású polgárokkal fogok összejönni. Ebben a reményemben nem csalódtam és azért vagyok büszkén és boldogan a Belvárosi Polgári Körnek az elnöke, mert az az érzésem, hogy hasonló gondolkodású emberekkel vagyok együtt, akiknek az életről, a nemzet nagy problémáiról velem azonos felfogásuk van. És amikor hittel, lélekkel ennek a körnek a szolgálatába állok, teszem ezt azért, mert ez a kör ugyanazt a gondolatvilágot szolgálja, amelyben születtem és éltem, dolgoztam a múltban és dolgozni akarok a jövőben. A társasvacsora közönsége percekig tartó ovációban részesítette a minisztert, aki után Nagy Emil volt igazságügyminiszter szólalt fel. Kállay Miklósban a vezetésre hivatott józan magyar típusát tiszteli, aki minden közéleti poszton a legderekasabban tölti be feladatát. Ezután a Gömbös-kormány erőfeszítéseit vázolta és a Belvárosi Polgári Körnek szerencsekívánatait fejezte ki, hogy Kállay Miklós az elnöke. Végül Bársony Ernő köszönte meg a földmívelésügyi miniszternek nagyhatású fejtegetéseit, már meglévő trafikengedélyeket haladéktalanul vizsgálják felül és azoktól, akiknek a társadalmi helyzetükhöz mért megélhetése a saját maguk és házastársuk nyugdíjával (beleszámítva a lakáspénz és egyéb címeken élvezett járandóságokat), kegydíjával vagy az engedély tiszta bevételén felül élvezett bárminő egyéb keresetével vagy jövedelmével biztosítva van — kártérítésre vagy térítésre való igény nélkül a lakbérleti szabályzatban megállapított felmondási határidők lehető figyelembevételével háromhavi felmondás útján vonják el. A társadalmi helyzetükhöz mért megélhetést biztosítottnak kell venni mindamaz engedélyeseknél, akiknek nyugdíja stb. és bárminő egyéb keresete vagy jövedelme összesen a havi 300 pengőt meghaladja. Hadigondozott dohányárusoknál ennek az összegnek kiszámításánál havi 120 pengőig a hadigondozási pénzellátást (járadékok és nevelési pótlékok) számításon kívül kell hagyni. Bármely engedélyesnél továbbá a havi teljes jövedelemből fejenként 30 pengőt figyelmen kívül kell hagyni mindama családtagok után, akik után az engedélyes vagy házastársa családi pótlékot élvez, illetőleg élvezne, ha a jövedelme állami vagy ezzel egyenlő elbírálás alá eső ellátásból származnék. Az elvonást kimondó elsőfokú pénzügyigazgatóság, végzés ellen beadott felebbezések felett a pénzügyminiszter dönt végérvényesen. A felülvizsgálat folytán megüreedő kizárólagos dohányárusítási engedélyeket az illetékes pénzügyigazgatóságok által hirdetendő pályázat alapján a pénzügyminiszter túlnyomórészt hadigondozottaknak fogja adományozni. A hadigondozottaknak juttatandó kizárólagos engedélyek betöltése tekintetében a pénzügyminiszter a honvédelmi miniszter előzetes meghallgatása után dönt. Megindul a dohánytőzsdék felülvizsgálata, a megüresedő jogokat legalább 50 százalékban hadigondozottak kapják A Budapesti Közlöny mai számában jelenik meg a pénzügyminiszternek a hadigondozottak ellátásáról szóló törvény értelmében a dohánytőzsdeengedélyek revíziója tárgyában kiadott rendelete. E rendelet alapelvei a következők: A kizárólagos dohányárusítási engedélyeket — amennyiben kedvezményben részesíthetők és egyébként is alkalmas hadigondozott jelentkező van — üresedés vagy új jogosítvány kiadása esetében legalább 50 százaléét nomély hadigondozottélennek kell adományozni. A pénzügyigazgatóságok utasítást kaptak arra, hogy a A TESz ünnepi vacsorát rendez Gombos Gyula tiszteletére A Társadalmi Egyesületek Szövetsége a Nemzeti Munkahét alkalmával vezérelnökének, vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnöknek tiszteletére november 12-én, vasárnap este, a Gelért-szálló nagytermében fél 9 órai kezdettel ünnepi lakomát rendez. Az ünnepi lakomára szóló vacsorajegyeket legkésőbb november 8-án déli 12 óráig kell a TESz pénztáránál kiváltani és egyidejűleg a résztvevők nevét és foglalkozását bejelenteni. Az ünnepi vacsorára a gyülekezés ideje este 8 óra, a vacsorajegy ára 5 pengő. Megjelenés estélyi ruhában. Halottak napján avatták fel a Hősök temetőjének emlékművét Megható gyászünnep a kormányzó jelenlétében • A Nemzeti Egység Pártjának és az egyetemi ifjúságnak kegyelete az ország nagyjainak sírjánál Mindszentek napján, a halottak emlékének szentelt napon, a főváros közönsége kegyeletes ünnepségek egész sorát rendezte a temetőkben. Ezen a napon valósággal zarándokulás indult meg a főváros minden részéből a pompásan feldíszített sírokhoz. Kiemelkedett a gyászünnepségek közül a Hősök Temetőjében az emlékmű felavatása, amelyen a kormányzó is megjelent. A nemzeti egység pártja Kossuth Lajos és Rubiik István sírjánál tartott gyászünnepet és a hagyományokhoz híven az egyetemi ifjúság megkoszorúzta a nemzet nagyjainak sírját. Halottak napjának külsőségekben és méretekben megkapó, érzelmekben pedig mélyenjáró és megható eseményeiről alább számolunk be: Emlékműfelavatás a Hősök temetőjében Megható gyászpompa és fényes ünnepi külsőségek között avatták fel a kormányzó jelenlétében szerdán délután négy órakor a Hősök Temetője új emlékművét. A negyven méter magas emlékmű a székesfőváros és a honvédelmi kormány együttes áldozatkészségével létesült. A nagyszámú és előkelő közönség soraiban a főváros, a tábornokikar, a frontharcos szövetség, a felsőház és a képviselőház küldöttsége és a főpapi kar számos tagja jelent meg. A kormányt Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter képviselte. A külföldi követségek tagjain kívül megjelent József királyi herceg, Auguszta királyi hercegasszony és számos társadalmi egyesület és iskolák küldöttsége. Négy órakor jelent meg vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Az avató ünnepéget a magyar Nemzeti Imádság nyitotta meg, majd Sipőcz Jenő polgármester mondott avató beszédet. — A halottaknak ez a gigászi légiója — mondotta a többi között — szomorú és fényes bizonysága annak, hogy a magyar nemzet fiai a megpróbáltatások nehéz óráiban híven és becsülettel teljesítették kötelességüket mindhalálig. • Ez az emlékmű, amelyet állítottunk, nem a gyász megszemélyesítője, hanem az áldozatos, hősi magyar lélek dicsőséges apotheozisa. Nem azért jöttünk ma ide, hogy hőseinket sirassuk, hanem azért, hogy szent emléküket glóriába fonják. A polgármester nagyhatású szavai után vitéz Nándssy-Megay Ernő altábornagy lépett rohamsisakosan az emelvényre és a magyar királyi honvédség nevében beszélt. — E szent rögök felett, — mondotta — amely annyi ezer hős katona csontjait takarja, a magyar honvédség nevében fogadalmat teszek, hogy az ő dicső példájukhoz méltón fogunk mi is cselekedni, fogadalmat teszünk, hogy legfőbb Hadurunkat követjük, a hazáért élünk, tűrünk és halunk! Isten minket úgy megéljen! A felavatott emlékműre elsőnek Magyarország kormányzója tette le hatalmas babérkoszorúját. Ezután a közjogi és társadalmi intézmények kiküldöttei koszorúzták meg az emlékművet. A koszorúzás után felhangzott a Szózat és a kormányzó kíséretével eltávozott. Az ünnepség második része a tábori püspökség gyászzsolozsmája volt. Ilász István tábori püspök egyházi díszben, szerpapok kíséretében vonult az emlékmű előtt felállított oltárhoz és rövid ima után megáldotta az emlékművet. Ezután a szószékre lépett és megható gyászbeszédet mondott. A főváros, a honvédelmi kormány és a társadalom áldozatkészségével az idei felavatóünnepségre nagyrészt befejeződött a Hősi Temető teljes rendezése. A Hősi Temető sírjainak száma 17.392. Ezek közül magyar 9411, idegen nemzetbeli 7861 és van 90 ismeretlen, névtelen halottja is a temetőnek. A Nemzeti Egység Pártja Kossuth Lajos és Rubinetl Gyula sírjánál A Nemzeti Egység Pártjának küldöttsége kegyeletes ünnepség keretében áldozott Kossuth Lajos emlékének Kossuth Lajos mauzóleumánál, az Egyetemi Énekkarok elénekelték a Nyugodj, nyugodj Kossuth Lajos című dalt, majd Temple Rezső a múzeum lépcsőjéről nagyhatású emlékbeszédet mondott. ■*— E csonka ország határain innen is, túl is, — mondotta — minden magyar imája hoz 1933. NOVEMBER 5. PÉNTEK zád száll és hozzád könyörög; velük együtt kérünk, segítsd elárvult nemzetedet, hogy elérje nagy célját, segítsd azt a nemzetet, amely leborul a te nagyságod előtt. Ezután az egyetemi ifjúság nevében Kása István beszélt, majd a képviselők bevonultak a mauzóleumba és Temple Rezső a párt nevében hatalmas koszorút helyezett el Kossuth Lajost sírjára. A párt tagjai ezután átvonultak Kubinek Gyula sírjához, ahol megjelentek az elhunyt családjának tagjai is. A sírnál Berki Gyula mondott emlékbeszédet. Méltatta az elhunyt államférfi politikai érdemeit. — Politikai munkádértelme csak most közel kibontakozni: most látjuk az értékét annak, hogy a politikai ellentétek elsimításra igyekeztél és a nemzet egységes föllépésével akartad fölépíteni a jövendőt. Ma már közelebb jutottunk azoknak a gondolatoknak a megvalósításához, amelyekért küzdöttél. Éppen ezért emléked nem halványul el s élni fogsz a magyar föld népének hálás emlékezetében. A mély hatást keltő beszéd után Berki Gyula a Nemzeti Egység Pártjának koszorúját elhelyezte a sírra. Nagyatádi Szabó István szobránál A Nemzeti Egység Pártja kegyelete jeléül kedden e délelőtt megkoszorúzta nagyatádi Szabó Istvánnak a földmívelésügyi minisztérium előtt álló szobrát. A szobor előtt a párt nevében Simon András országgyűlési képviselő mondott emlékbeszédet, majd elhelyezte a párt hatalmas babérkoszorúját nagyatádi Szabó István bronzszobrára, amelyre az elhunyt földmívelésügyi miniszter által alapított A Kisgazda című fejk szerkesztősége is koszorút tett. Az egyetemi ifjúság kegyelete Az egyetemi ifjúság, mint minden esztendőben Mindszentek napján kegyelettel adózott a világháborúban elesett bajtársai emlékének. Az Egyetem téren már reggel 9 óra előtt nagy számban sorakozott föl az egyetemi ifjúság. Az Egyetemi Énekkar a Magyar Hiszekegyet énekelte el, majd az ifjúság nevében Csutnoky István beszélt. Az ifjúság ezután a kerepesi temetőbe vonult, ahol a nemzet nagyjainak, Perényi Zsigmond báró, Batthyány gróf, Jókai Mór, a Petőfi-család, Bakó László, Woronieczki Maszláv és Furinyák sírját koszorúzta meg. A báró Eötvös József-kollégium volt tagjainak szövetsége halottak napján megkoszorúzta nagy halottainak sírját. Eötvös Loránd báró sírjánál Trócsányi Zoltán, Bartoniek Géza sírjánál Eckhart Ferenc egyetemi tanár, Mika Sándor történetíró sírjánál Török Pál akadémiai könyvtárnok mondott beszédet. Ezenkívül koszorút helyeztek Péterffy Jenő és Riedl Frigyes sírjára. Egyéb ünnepségeit A fővárosban és a vidéken még számos gyászünnepen emlékeztek meg egyesületek és testületek nagy halottaikról. A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete Erdély nagy halottjainak sírjánál tartott emlékünnepet, a Zsófia Gyermekszanatórium Rákosi Jenő sírjára helyezett koszorút, a hadirokkantak terézvárosi elnöksége pedig a hősi halottak emlékére rendezett gyászünnepet. Szegedi jelentés szerint a szegedi állomásparancsnokság a hősi halált halt katonák emlékére rendezett kegyeletes gyászünnepséget a belvárosi temetőben. Székesfehérvári jelentés szerint pedig Polgárdin Andrásy Gyula gróf emlékének áldoztak politikai barátai. A síremléknél Károlyi József gróf mondott emlékbeszédet. Kövér Gusztávot továbbra is tagjának tekinti a megszállt Bihar megye törvényhatósága NAGYVÁRAD, nov. 2. Bihar megye törvényhatósági közgyűlésén Markovits Manó dr., a magyar párt bihar megyei elnöke, tiltakozott az ellen, hogy a prefektus nem küldött meghívót Kövér Gusztáv megyebizottsági tagnak, akit a belügyminiszter megfosztott állampolgárságától. A magyar párt a rendelkezést jogtalannak tartja és amíg azt a bíróság meg nem erősíti, Kövér Gusztávot törvényhatósági tagnak tekinti. Hegedűs Nándor képviselő rámutatott arra, hogy a nemzetközi kisebbségi szerződésekkel ellentétben a kisebbségi iskoláknak nem adják ki a megfelelő segélyt. Tiltakozott az ellen, hogy a magyar földmívesektől elveszik különféle ürügyekkel azt a néhány hold földet is, amit az agrárkisajátítás alkalmával kaptak Végül pedig a botrányos állapotban lévő utak járhatatlanságára mutatott rá s felvetette a kérdést, vajjon hová fordítják az útadó címén beszedett óriási összegeiet.