Budapesti Hírlap, 1934. február (54. évfolyam, 25-47. szám)
1934-02-11 / 33. szám
c.suu 10 MOZI HÍRADÓ r'jnaaxBHMBMaaBnHBMHHBaaBBBMBBi Rouben Mamoulian a történelmi dráma modernizálásáról A nagyközönség, de még inkább a moziigazgatók különös ellenszenvvel vannak általában a történelmi drámák iránt. Ha történelmi filmről beszélnek a moziszakemberek, vagy a mozilátogatók, igen sokszor elhangzik az a lekicsinylő megjegyzés, hogy „jelmezes film.“ Annál meglepőbb, hogy Rouben Mamoulian, a fiatal európai rendező, aki egynéhány filmjével egyszerre az amerikai rendezők legelső sorába emelkedett, most Greta Garbó Krisztina királynő című filmjével visszament három évszázad előtti korba. Az amerikai újságírók meginterjúvolták Rouben Mamouliant egyrészt azért, mert ő maga is eddig csak mai, modern témákat dolgozott föl, másrészt mert Garbónak is ez az első történelmi filmje. — Ez a filmem kísérlet a jelmezes drámák modernizálására és az eddigi sikerekből, a newryorki fogadtatásból azt látom, hogy a kísérlet sikerült. Rendkívül érdekes vállalkozás volt ez rendezői szempontból, mert a díszleteket és jelmezeket egykorú festmények alapján készítettük el, de alaposan leegyszerűsítve, mert nem az volt a célunk, hogy a szokatlan jelmezek és díszletek lekössék a néző figyelmét és elvonják a cselekménytől, hanem az, hogy a jelmezeken keresztül is megértse és megérezze a közönség azt, hogy lelkükben modernek, felvilágosodottak és maiak a szereplő emberek. Nálam a színészek, akiknek nincs gyakorlatuk a túlságosan súlyos és bonyolult jelmezek és ruhák viselésére, nem bábokként, hanem emberek módjára mozognak és játszanak. — A történelmi dráma moderizálására azonban nem mindenki és nem minden téma alkalmas. Krisztina királynő, aki a történelem egyik legérdekesebb alakja, mai, modern gondolkodású nő volt, aki csak véletlenül három évszázaddal előbb született, de ma is megállná a helyét. Ha ma élne, véleményem szerint, éppen olyan érdekes és körülrajongott nő volna, mint saját korában. Telve van modern eszmékkel és kerüli a konvenciókat. Felfogása emmiben sem különbözik a mai kor felvilágosodott nőinek a felfogásától Éppen ezért volt alkalmas a megszemélyesítésére Greta Garbó, a mai modern nő megtestesülése, aki érzésem és meggyőződésem szerint a legnagyobbat nyújtotta, amit eddig filmszínésznő produkált. — Krisztina királynő az első filmre került történelmi dráma, amely csak külsőségeiben jelmezes, de nyelvezetében, gondolataiban és lelkében a legmodernebb filmek egyike. X (Az Ida regénye a műteremben.) Ismét lázas élet folyik a Hunnia-filmgyár telepén. Most forgatják Gárdonyi Géza Ida regénye című filmváltozatát, amelynek szövegkönyvét Stella Adorján és Mihály István írták, akik a filmnek Feleségem, a kisasszony címet adták. Székely István irányítja a felvételeket, amelyekben a legnépszerűbb magyar színészek vesznek részt. Idát, a címszereplőt, Ágay Irén játssza, a többi női szerepet pedig Gombaszögi Ella, Padi Erzsi, Berky Lilly, Turay Ida, Eöry Kató, Fenyvessy Éva, Peéry Piri, Réthy Anni. A két férfifőszerepben Rajnay Gábor és Jávor Pál lép a közönség elé és mellettük Gázon Gyula, Pethes Sándor, Mály Gerő, Makláry Zoltán, Ihász Lajos szerepelnek kisebb-nagyobb szerepekben- A tiszta magyar levegőjű, finom és modern meséhez Fényes Szabolcs írt kísérőzenét. A filmet új magyar filmválalat készíti, amely Thália-film néven alakult meg. (A láthatatlan főszereplő.) Kétségtelen, hogy a színész számára az igazi sikert az jelenti, ha arcát és arcjátékát is látni lehet. Éppen ezért A láthatatlan ember című H. G. Wells-regény megrmesítésének előkészületei alkalmával az Universal-gyár sok filmszínésszel folytatott tárgyalásokat és egyik sem merte elvállalni ezt a szerepet, amelynek egyik lényeges része az, hogy a főszereplő, aki találmányával láthatatlanná tudja magát tenni, arcát sohasem mutathatja meg a közönségnek, mert feje helyén fantasztikus kötés van, ami a fejét érzékelteti. Végül is Claude Rains, Amerika egyik népszerű színésze vállalta a feladatot, hogy mimika és arcjáték nélkül szerepeljen egy filmen. Claude Rains a nehéz színészi feladatot rendkívül ügyesen oldotta megés nagy sikert aratott vele. (A siker titka a tanulás.) Ez az álláspontja Katherine Hepburnnek, a fiatal moziszínésznőnek, aki első szerepével nemrégiben meghódította az egész világ moziközönségét. Most újabb szerepben fog Budapesten bemutatkozni és e szerepéről úgy nyilatkozott az amerikai lapokban, hoszú hat hónapig tanulta a szeretet, amíg felvevőjér elé lépett. A Little Woman című, Amerikában nagy sikert aratott regény filmváltozatának főszerepe az a női alak, akit Katherine Hepburn ez alkalommal vászonra vitt és aki az alakítás tökéletességét látja, el kell hinnie, hogy a művésznői szerep kiformálásán hónapokig dolgozott. A film Fiatal asszonyok címmel kerül bemutatásra Budapesten. Fizető vendég Góth Sándor vígjátéka a Vígszínházban. A Vígszínház újdonságának óvatos színlapja két szerző nevét is feltünteti: Ivor Novello-ét, aki az ötlet apaságát vállalja, s Góth Sándorét, aki az „idegen ötlet" alapján a darabot megírta. De nem kell ahhoz az irodalmi heraldika tudósának lenni, s nem kell a színpadi helyzetek geneológiai tabelláit sem ismerni, hogy bárki megállapíthassa, Ivor Novello Fresh Fields-jével a darab múltja koránt sincs kimerítve. A Fizető vendég igazán nagyon terebélyes és ismert családjával dicsekedhetik. Az őslök között ott találjuk a Rang és módot, s Ohnet daliás Vasgyárosát is. Mert pontosan erről van itt szó, a rang és a mód összecsapásáról. Miként küzd meg egymással a kastélyát fizető vendégeknek kiadó elszegényedett hercegi család és a kastélyba tömött pénztárcával bevonuló egykori lókupec-familia. Kísértetiesen a Vasgyáros emelkedett erkölcsi tanulsága cseng felénk: egyszerű polgári keblek is takarhatnak nemes szívet, de a hiú és üres arisztokrácia se olyan rossz anyag, ha megfelelő leckét kap , jószíjből és emberségből. S ezzel a kiadós leckével Góth Sándor nem is takarékoskodik, ha ez mindjárt darabja teljes második felvonásába kerül is. Felvonásonként tagolva különben az eseményeket, a következőket jegyezhetjük fel: az első középpontjában egy törékeny és finom porcellánváza áll, amelyet a betolakodók durva kezei természetesen rögtön a földre vernek. A második felvonás alatt viszont, azt látjuk, hogy még a törékeny vázáknál is könnyebben lehet ledönteni egy lenge és igénytelen bohózat kártyavázát súlyos morálprédikációkkal és régi színpadi fogásokat. A harmadik felvonás kissé operett-finálé, s a nemes szívek győzelmével, a gonoszok megtörésével és hármas házassággal végződik. Góth Sándor jó szerepeket kívánt írni. S a jó szerepekért elhanyagolta a darabot, amely így maga alá temette a minden színpadi „jó“-val megtűzdelt szerepeket is. Makay Margit finom, szép, érdekes hercegnőfigurája valósággal életmentő alakítás: nagyon sok mindenért kárpótol és egy ideig talán meg is menti a darabot. Jó és mulatságos Góthné Kertész Ella. Góth Sándor helyenként magával ragadó, de legtöbbször őt magát ragadja el túlírt szerepének dagályossága és vaskossága. Túl hangos, de nyerseségében is ízes alakítás Deéry Pirné. Vörös Pál díszlete szép és gazdag. A rendezés kissé vontatott szorgalmi dolgozat. (I. E.) * (Operaház.) Wagner Richárd halálának évfordulója alkalmából rendezett olcsó Wagnerciklus első előadásaként szombaton este az Operaházban a Nürnbergi mesterdalosok került színre. Éva szerepét ezúttal először énekelte Relle Gabriella, aki ezzel a föllépésével is bebizonyította, hogy milyen használható tagja az együttesnek, úgy a deklamálásban, mint a harmadik fölvonás áriaszerű részleteiben helyes zenei érzékkel találta el a zenedráma költői stílusát, tőzsgyökeres német szentimentalizmusát. Az utolsó quintettben szárnyalóan vezetett a hangja A többi szereplő közül Losonczy György folyton fejlődő Hans Sachsszra vált ki. A közönség sokat tapsolt az énekeseknek, valamint a karmesternek. b.h. 1934 FEBRUÁR 11. VASÁRIT** X (A kormányzőné nyomorenyhítő akciója javára)" jótékonycélú előadást rendez a Citymozgóképszínház február 13-én, este 8 órakor, amikor is a szezon legsikerültebb vígjátéka, a Mindent a nőért kerül színre. Az előadás iránt, amelyre megjelenésüket kilátásba helyezték a magyar társadalmi és közélet előkelőségei, általános érdeklődés nyilvánul meg. Jegyek rendes helyárak mellett még korlátolt számban válthatók a City-mozgóképszínház pénztárában. • (Liszt Ferenc műveit dolgozzák fel magyar filmre.) Igen érdekes tárgyalások folynak és közelednek a befejezéshez a Hunnia-filmgyár irodáiban. A párizsi City-film tervbe vette, hogy Magyar rapszódiák címmel Liszt Ferenc életéről és Szerelméről filmet készít Budapesten. A film, amelynek műtermi felvételeit a Slunnia-filmgyárban forgatnák, magyar és francia verzióban készülne el. A külső felvételeket Budapesten, Bécsben, Pozsonyban, Párizsban, Londonban, Varsóban, Rómában és Bayreuthban akarják elkészíteni. SZÍNHÁZ/MŰVÉSZET * (Lehár Budapestre jön a Giuditta bemutatójára.) Radnai Miklós, az Operaház igazgatója, pénteken hosszabb telefonbeszélgetést folytatott a Bécsben tartózkodó Lehár Ferenccel és megállapodott vele, hogy a világhírű zeneszerző február végén Budapestre jön, személyesen vezeti az Operaházban a Giuditta utolsó zenekari próbáit és személyesen vezényli új műve első három előadását. A Giuditta bemutatója február 24-én, vagy 26-án lesz, a két vezető szerepben Walter Rózsi és Szűcs László felléptével. * (A Timosa felújítása.) A Bethlen-téri Színpad szombaton este felújította Gellért Lajos és Vándor Imre Timosa című nagysikerű drámáját, amelynek betétszámait Innocent Ernő verseire Eugén Slepat szerezte. A nagysikerű darabnak ez volt a 351-ik előadása. A közönség sokat tapsolt a szereplőknek. * (A „Modern Magyar Művészek") február 15-én tartják következő estjüket a Zeneakadémia Kamaratermében. Bevezetőt mond: Bibó Lajos, Csipkés Ernő, Sziklay Sándorné, 1-1. Ladányi Margit, Debeczeny Lili, Petrucz György, Máris Rózsa, Devecseri Gábor és Korach Marcell műveit Szász Eta, Havas József Szűcs Ila, Incey Margit, Szabó Imre, Varga Teri, Szigeti Pál, Hajnal Betty, Csillan Mimi és mások adják elő. Kezdete este fél 9 órakor. Az egész városban feltűnő szenzációként hatott a Fővárosi Operettszínház művészi kivitelű „Sárga Liliom" plakátja. Dr. Praetorius Bemutató a Belvárosi Színházban. Kurt Goetz vígjátéka finom, szellemes és választékos ízlésű munka, igénytelensége mellett igazán magasrendű szórakozást jelent. Hogy miről szól, azt nem könnyű dolog körvonalazni, azok közé az elmés rögtönzések közé tartozik, amelyeknek nincs határozott körvonalú tárgya, még kevésbé összefüggő cselekménye, hanem a történet szinte a néző szeme láttára alakul ki és szinte percenként vesz váratlan fordulatot. Az előjátékban Sherlock Holmes beszélget hűséges Watsonával egy nemrég lejátszódott szerencsétlenségről. Praetorius dr., a híres nőorvos autószerencsétlenség áldozata lett, feleségével együtt szörnyet halt. Váratlanul megjelenik a nőorvos öreg famulusa, aki elmondja a szerencsétlenség körülményeit. Az öreg famulus története a darab. Praetoriust, aki nem is annyira a betegség, hanem inkább az emberi butaság ellen harcolt, azzal vádolták, hogy kuru halásból élt. Annyi igaz volt, hogy Praetorius suszternek adta ki magát, bár szabályszerű orvosi diplomával rendelkezett, csak azért, hogy az emberek csodadoktornak nézzék. A másik vád ellene, hogy az öreg famulust, akinek hasznavehetetlensége nyilvánvaló, maga mellett tartotta, bizonyára azért, mert az öreg az orvossal kapcsolatban valami kínos titok birtokában volt. Praetorius azonban ez alól a vád alól is tisztázza magát. Az öreg famulus története szokatlanul groteszk. Fiatal korában ártatlanul gyilkosság gyanújába keveredett, halálra ítélték, az ítéletet tizenöt évi fegyházra változtatták, mikor tizenöt év után kiszabadult, találkozott az állítólagos áldozattal, aki nyugodtan sörözött egy kávéház terrasszán. Dühében, hogy miatta kellett ártatlanul tizenöt évet ülni, ezúttal csakugyan agyonütötte, ezúttal végre is hajtották a halálos ítéletet, kivégezték és kivégzés után boncolás céljából Praetorius doktorhoz küldték a holttestét. A boncasztalon magához tért és azóta szolgálja az orvost. Van a darabban házasság egy spanyol lánnyal, aki a Liliomutcában született, tréfás orvosi előadás és sok minden, de ez a tarkaság nem zavar, hanem szórakoztat. A Belvárosi Színház előadása Beregivel, Végh Sárival, Harsányi Rezsővel, Makláryval és Nagy Györggyel a főszerepekben dicséretet érdemel és a darabot igen jól fordította Sebestyén Károy. (—t—s) * (Gigli Budapesten.) Benjamino Gigli, a világhírű olasz operaénekes május 11-én és 14-én Budapesten vendégszerepel a Városi Színház színpadán. Az első estén a Parasztbecsület Turidduját énekli, majd hangversenyt ad, a második estén pedig Massanet Manon-jának Des Grieux-jében lép fel. * (A Szép Galathea felújítása Bécsben.) Mint Pécsből jelentik, a Kammerspiele felújította Franz von Suppé híres operettjét, a Szép Galatheát, revű formában. A felújítást igen nagy tetszéssel fogadta a közönség. Igen sokat tapsolt Werbezirk Gizellának, aki egy kiöregedett súgónő szerepében keltett kacagó vihart, de a többi szereplő is sok tapsot kapott. * (Rökk Marika az Andrássy-úti Színházban.) Az Andrássy-úti Színház márciusban új operettet mutat be. Az új operett magyar szerző műve, Andai Ernő írta és női főszerepét Rökk Marika játssza, mint vendég. Móricz Zsigmond új darabjáról, a Rokonokról A Nemzeti Színház pénteken mutatja be Móricz Zsigmond új vígjátékát, a Rokonokat, amely — akár Gogoly Revizora, — a vidéki társadalmi élet finom szatírája, de egyszersmind megkapóan érdekes történet is. A kiváló író a következőket mondotta új művéről: — A rokonok, az édes, jó rokonok jelennek meg a Nemzeti Színház színpadán pénteken. A bűbájos Kati néni, aki saját magának semmit sem akar, de a hóna alatt egy tucat szegény rokont hoz, akiket hamar el kell helyezni, hogy a kedves, jó Pistát hirtelen magas állásra választották meg. Az elragadó Bérczi bácsi, aki senkinek sem akar semmit, csak saját magának, hogy ő aztán gavallér lehessen minden rokonnal szemben. A balsorsba került finom, kedves nővér, aki két leányával pattan be a színpadra és úgy érzi, minden rokonnak úgy kell róluk gondoskodni, mintha ez volna a világon az egyetlen feladat. Lehet ezeknek a rokonoknak ellentállani? Mikor az ember csak szeretettel és örömmel gondol vissza a gyermekkorra, mikor megszépítették az életet. Hát lehet megtagadni egy kis protekciót az édeseknek? — Ez a vígjátékomnak a témája s a címe az lehetne, hogy „Nem élhetek rokonok nélkül". Mert valóban ma, ezekben a nehéz időkben, lehetetlen megélni a rokonok kedvessége és sírásig nélkül. A polgármester kicsit szigorú velük szemben, de szerencsére, a darab hőse, Pista, annál melegebb hozzájuk. Lina is szigorú, sőt ők maguk a legszigorúbbak egymással szemben, de nem lesz semmi baj, mert az új főügyész oly meleg szív, hogy semmi kérésnek nem tud ellene állani. — Remélem, a közönség a Pista álláspontjára helyezkedik és szintén kedves lesz a jó Rokonokhoz. Csathó Kálmán dr. rendezi Móricz Zsigmond új vígjátékát a Nemzeti Színház színpadán. LAnát Somogyi Erzsi, Kati nénit Vaszary Piroska, Pistát Pethő Attila, Bérczi bácsit Rózsahegyi Kálmán, a többi főbb szerepet T. Mátray Erzsi, Füzess Anna, Gombaszögi Irén, Pethes Margit, Bacsányi Paula, Táray Ferenc, Nagy Adorján, Sugár Károly, Bodnár Jenő, Major Tamás, Vitény Antal, Juhász József, Tábori Imre, Rab Antal, Surányi Andor, Bot Béla, Móricz Laj és Pekár Eleonóra játsszák. A Rokonok a jó*! vasárnap és hétfőn is színrekerül A Magy. Kir. Opera Gig!Beszél a Városi Színházban Május 11. Manón. Május 14. Parasztbecsület stb. Jegyek csak Rózsavölgyinél kedvezményes bérletben, négyhavi részletfizetésre 1.50—12.50 P-ig. * Rózsavölgyi hangversenyei: Basilldes Bach—Haendel estje rnárc. 8. Müller Mária dalestje (VI. Lyra) márciusra halasztva február 20. helyett. Heifetz hegedűlestje, (VII. Lyra) mire. 18. Csak néhány jegy kapható. * Ír Koncert rendezései: Yeichi Nimura táncmatiné ma, 11. Magyar Színház. Fehér hollók vidám délutánja ma, 5-kor. Zeneakadémia. Hubernan zenekari est szerdán, Városi Színház. Szatmári Tibor zongoraestje 15-én. VII. Filharmóniai főpróba 18-án, előadás 19-én, vezényel Dohnányi, közreműködik Fischer Annié. Waldbauer—Kerpely quartett 21-én. Fischer Annié zongoraest 24-én. Plán Jenő hegedűestje 28-án. Dohnányi IIL Beethoven-estje márc. 6. Casals gordonkaestje márc. 17. Heti hangverseny naptár Vasárnap: Yeichi Mimura japán táncművész matinéja, Lisan Kay amerikai táncművésznő közreműködésével, d. e. 11. Magyar Színház. (Koncert.) — A Fehér Hollók vidám délutánja, d. n. 5. Z. (Koncert.) Vízfő: Keutler-trio második ' amani'-stje, 8. Z. nagyterem. (Szász). — A Collegium Museum második estje (Debussy és a francia dal), 8. Z. kisterem. (Koncert). Szerda: Sluhermann Bonislav zenekari estje, 8. Városi Színház. (Koncert). Csütörtök: Szathmáry Tibor zongoraestje,9. Z. (Koncert). Vasárnap: VII. Filharmóniai főpróba, d. e. 1412. Z. (Koncert.) — Hajósi Dénes dr. szerzői estje* d* u. %6. 7. kisterem. (Szász).