Budapesti Hírlap, 1934. február (54. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-11 / 33. szám

c.suu 10 MOZI HÍRADÓ r'jnaaxBHMBMaaBnHBMHHBaaBBBMBBi Rouben Mamoulian a történelmi dráma modernizálásáról A nagyközönség, de még inkább a moziigaz­gatók különös ellenszenvvel vannak általában a történelmi drámák iránt. Ha történelmi film­ről beszélnek a moziszakemberek, vagy a mozi­látogatók, igen sokszor elhangzik az a leki­csinylő megjegyzés, hogy „jelmezes film.“ Annál meglepőbb, hogy Rouben Mamoulian, a fiatal európai rendező, aki egynéhány film­jével egyszerre az amerikai rendezők legelső sorába emelkedett, most Greta Garbó Krisztina királynő című filmjével visszament három év­század előtti korba. Az amerikai újságírók meginterjúvolták Rouben Mamouliant egyrészt azért, mert ő maga is eddig csak mai, modern témákat dolgozott föl, másrészt mert Garbónak is ez az első történelmi filmje. — Ez a filmem kísérlet a jelmezes drámák modernizálására és az eddigi sikerekből, a newr­­yorki fogadtatásból azt látom, hogy a kísérlet sikerült. Rendkívül érdekes vállalkozás volt ez rendezői szempontból, mert a díszleteket­ és jel­mezeket egykorú festmények alapján készítet­tük el, de alaposan leegyszerűsítve, mert nem az volt a célunk, hogy a szokatlan jelmezek és díszletek lekössék a néző figyelmét és elvonják a cselekménytől, hanem az, hogy a jelmezeken keresztül is megértse és megérezze a közönség azt, hogy lelkükben modernek, felvilágosodot­­tak és maiak a szereplő emberek. Nálam a színészek, akiknek nincs gyakorlatuk a túlsá­gosan súlyos és bonyolult jelmezek és ruhák viselésére, nem bábokként, hanem emberek mód­jára mozognak és játszanak. — A történelmi dráma moderizálására azon­ban nem mindenki és nem minden téma alkal­mas. Krisztina királynő, aki a történelem egyik legérdekesebb alakja, mai, modern gondolko­dású nő volt, aki csak véletlenül három évszá­zaddal előbb született, de ma is megállná a he­lyét. Ha ma élne, véleményem szerint, éppen olyan érdekes és körülrajongott nő volna, mint saját korában. Telve van modern eszmékkel és kerüli a konvenciókat. Felfogása emmiben sem különbözik a mai kor felvilágosodott nőinek a felfogásától Éppen ezért volt alkalmas a meg­személyesítésére Greta Garbó, a mai modern nő megtestesülése, aki érzésem és meggyőződé­sem szerint a legnagyobbat nyújtotta, amit ed­dig filmszínésznő produkált. — Krisztina királynő az első filmre került történelmi dráma, amely csak külsőségeiben jelmezes, de nyelvezetében, gondolataiban és lelkében a legmodernebb filmek egyike. X (Az Ida regénye a műteremben.) Ismét lázas élet folyik a Hunnia-filmgyár telepén. Most forgatják Gárdonyi Géza Ida regénye című filmváltozatát, amelynek szövegkönyvét Stella Adorján és Mihály István írták, akik a filmnek Feleségem, a kisasszony címet adták. Székely István irányítja a felvételeket, ame­lyekben a legnépszerűbb magyar színészek vesz­nek részt. Idát, a címszereplőt, Ágay Irén játssza, a többi női szerepet pedig Gombaszögi Ella, Padi Erzsi, Berky Lilly, Turay Ida, Eöry Kató, Fenyvessy Éva, Peéry Piri, Réthy Anni. A két férfifőszerepben Rajnay Gábor és Jávor Pál lép a közönség elé és mellettük Gázon Gyula, Pethes Sándor, Mály Gerő, Makláry Zoltán, Ihász Lajos szerepelnek kisebb-nagyobb szerepekben- A tiszta magyar levegőjű, finom és modern meséhez Fényes Szabolcs írt kísérő­zenét. A filmet új magyar filmválalat készíti, amely Thália-film néven alakult meg.­­ (A láthatatlan főszereplő.) Kétségtelen, hogy a színész számára az igazi sikert az je­lenti, ha arcát és arcjátékát is látni lehet. Ép­pen ezért A láthatatlan ember című H. G. Wells-regény meg­rmesítésének előkészületei alkalmával az Universal-gyár sok filmszínésszel folytatott tárgyalásokat és egyik sem merte elvállalni ezt a szerepet, amelynek egyik lé­nyeges része az, hogy a főszereplő, aki talál­mányával láthatatlanná tudja magát tenni, arcát sohasem mutathatja meg a közönségnek, mert feje helyén fantasztikus kötés van, ami a fejét érzékelteti. Végül is Claude Rains, Amerika egyik népszerű színésze vállalta a fel­adatot, hogy mimika és arcjáték nélkül szere­peljen egy­ filmen. Claude Rains a nehéz szí­nészi feladatot rendkívül ügyesen oldotta meg­­és nagy sikert aratott vele.­­ (A siker titka a tanulás.) Ez az állás­pontja Katherine Hepburnnek­, a fiatal mozi­­színésznőnek, aki első szerepével nemrégiben meghódította az egész világ moziközönségét. Most újabb szerepben fog Budapesten bemu­tatkozni és e szerepéről úgy nyilatkozott az amerikai lapokban, hoszú hat hónapig tanulta a szeretet, amíg felvevőjér­ elé lépett. A Little Woman című, Amerikában nagy sikert aratott regény filmváltozatának főszerepe az a női alak, akit Katherine Hepburn ez alkalom­mal vászonra vitt­ és aki az alakítás tökéletes­ségét látja, el kell hinnie, hogy a művésznő­i szerep kiformálásán hónapokig dolgozott. A film Fiatal asszonyok címmel kerül bemuta­tásra Budapesten. Fizető vendég Góth Sándor víg­játéka a Vígszínházban. A Vígszínház újdonságának óvatos színlapja két szerző nevét is feltünteti: Ivor Novello-ét, aki az ötlet apaságát vállalja, s Góth Sándo­­rét, aki az „idegen ötlet" alapján a darabot megírta. De nem kell ahhoz az irodalmi heral­dika tudósának lenni, s nem kell a színpadi helyzetek geneológiai tabelláit sem ismerni, hogy bárki megállapíthassa, Ivor Novello Fresh Fields-jével a darab múltja koránt sincs kimerítve. A Fizető vendég igazán nagyon te­rebélyes és ismert családjával dicsekedhetik. Az őslök között ott találjuk a Rang és mód­ot, s Ohnet daliás Vasgyárosát is. Mert pontosan erről van itt szó, a rang és a mód összecsapásáról. Miként küzd meg egymással a kastélyát fizető vendégeknek kiadó elszegényedett hercegi csa­lád és a kastélyba tömött pénztárcával bevo­nuló egykori lókupec-familia. Kísértetiesen a Vasgyáros emelkedett erkölcsi tanulsága cseng felénk: egyszerű polgári keblek is takarhatnak nemes szívet, de a hiú és üres arisztokrácia se olyan rossz anyag, ha megfelelő leckét kap , jószíj­ből és emberségből. S ezzel a kiadós lec­kével Góth Sándor nem is takarékoskodik, ha ez mindjárt darabja teljes második felvoná­sába kerül is. Felvonásonként tagolva különben az esemé­nyeket, a következőket jegyezhetjük fel: az első középpontjában egy törékeny és finom porcellánváza áll, amelyet a betolakodók durva kezei természetesen rögtön a földre vernek. A második felvonás alatt viszont, azt látjuk, hogy még a törékeny vázáknál is könnyebben lehet ledönteni egy lenge és igénytelen bohó­zat kártyavázát súlyos morálprédikációkkal és régi színpadi fogásokat. A harmadik felvonás kissé operett-finálé, s a nemes szívek győzel­mével, a gonoszok megtörésével és hármas házas­sággal végződik. Góth Sándor jó szerepeket kívánt írni. S a jó szerepekért elhanyagolta a darabot, amely így maga alá temette a minden színpadi „jó“-val megtűzdelt szerepeket is. Makay Margit finom, szép, érdekes herceg­nőfigurája valósággal életmentő alakítás: na­gyon sok mindenért kárpótol és egy ideig talán meg is menti a darabot. Jó és mulatságos Góthné Kertész Ella. Góth Sándor helyenként magával ragadó, de legtöbbször őt magát ra­gadja el túlírt szerepének dagályossága és vaskossága. Túl hangos, de nyerseségében is ízes alakítás Deéry Pirné. Vörös Pál díszlete szép és gazdag. A rendezés kissé vontatott szorgalmi dolgozat. (I. E.) * (Operaház.) Wagner Richárd halálának évfordulója alkalmából rendezett olcsó Wagner­­ciklus első előadásaként szombaton este az Operaházban a Nürnbergi mesterdalosok került színre. Éva szerepét ezúttal először énekelte Relle Gabriella, aki ezzel a föllépésével is bebi­zonyította, hogy milyen használható tagja az együttesnek, úgy a deklamálásban, mint a har­madik fölvonás áriaszerű részleteiben helyes zenei érzékkel találta el a zenedráma költői stí­lusát, tőzsgyökeres német szentimentalizmusát. Az utolsó quintettben szárnyalóan vezetett a hangja A többi szereplő közül Losonczy György folyton fejlődő Hans Sachsszra vált ki. A közön­ség sokat tapsolt az énekeseknek, valamint a karmesternek. b.h. 1934 FEBRUÁR 11. VASÁRIT** X (A kormányzőné nyomorenyhítő akciója javára)" jótékonycélú előadást rendez a City­­mozgóképszínház február 13-én, este 8 órakor, amikor is a szezon legsikerültebb vígjátéka, a Mindent a nőért kerül színre. Az előadás iránt, amelyre megjelenésüket kilátásba helyezték a magyar társadalmi és közélet előkelőségei, ál­talános érdeklődés nyilvánul meg. Jegyek ren­des helyárak mellett még korlátolt számban válthatók a City-mozgóképszínház pénztárában. • (Liszt Ferenc műveit dolgozzák fel ma­gyar filmre.) Igen érdekes tárgyalások folynak és közelednek a befejezéshez a Hunnia-film­­­gyár irodáiban. A párizsi City-film tervbe vette, hogy Magyar rapszódiák címmel Liszt Ferenc életéről és Szerelméről filmet készít Bu­dapesten. A film, amelynek műtermi felvételeit a Slunnia-filmgyárban forgatnák, magyar és francia verzióban készülne el. A külső felvéte­leket Budapesten, Bécsben, Pozsonyban, Párizs­ban, Londonban, Varsóban, Rómában és Bay­­reuthban akarják elkészíteni. SZÍNHÁZ/MŰ­V­ÉSZET * (Lehár Budapestre jön a Giuditta bemu­tatójára.) Radnai Miklós, az Operaház igaz­gatója, pénteken hosszabb telefonbeszélgetést folytatott a Bécsben tartózkodó Lehár Ferenc­cel és megállapodott vele, hogy a világhírű zeneszerző február végén Budapestre jön, sze­mélyesen vezeti az Operaházban a Giuditta utolsó zenekari próbáit és személyesen vezényli új műve első három előadását. A Giuditta be­mutatója február 24-én, vagy 26-án lesz, a két vezető szerepben Walter Rózsi és Szűcs László felléptével.­­ * (A Timosa felújítása.) A Bethlen-téri Színpad szombaton este felújította Gellért Lajos és Vándor Imre Timosa című nagysikerű drámáját, amelynek betétszámait Innocent Ernő verseire Eugén Slepat szerezte. A nagy­sikerű darabnak ez volt a 351-ik előadása. A közönség sokat tapsolt a szereplőknek. * (A „Modern Magyar Művészek") február 15-én tartják következő estjüket a Zeneakadé­mia Kamaratermében. Bevezetőt mond: Bibó Lajos, Csipkés Ernő, Sziklay Sándorné, 1-1. Ladányi Margit, Debeczeny Lili, Petrucz György, Máris Rózsa, Devecseri Gábor és Ko­­rach Marcell műveit Szász Eta, Havas József Szűcs Ila, In­cey Margit, Szabó Imre, Varga Teri, Szigeti Pál, Hajnal Betty, Csillan Mimi és mások adják elő. Kezdete este fél 9 órakor. Az egész városban feltűnő szenzációként hatott a Fővárosi Operettszínház művészi ki­vitelű „Sárga Liliom" plakátja. Dr. Praetorius Bemutató a Belvárosi Színházban. Kurt Goetz vígjátéka finom, szellemes és vá­lasztékos ízlésű munka, igénytelensége mellett igazán magasrendű szórakozást jelent. Hogy miről szól, azt nem könnyű dolog körvona­lazni, azok közé az elmés rögtönzések közé tar­tozik, amelyeknek nincs határozott körvonalú tárgya, még kevésbé összefüggő cselekménye, hanem a történet szinte a néző szeme láttára alakul ki és szinte percenként vesz váratlan fordulatot. Az előjátékban Sherlock Holmes beszélget hűséges Watsonával egy nemrég le­játszódott szerencsétlenségről. Praetorius dr., a híres nőorvos autószerencsétlenség áldozata lett, feleségével együtt szörnyet halt. Váratla­­nul megjelenik a nőorvos öreg famulusa, aki elmondja a szerencsétlenség körülményeit. Az öreg famulus története a darab. Praetoriust, aki nem is annyira a betegség, hanem inkább az emberi butaság ellen harcolt, azzal vádol­ták, hogy kuru halásból élt. Annyi igaz volt, hogy Praetorius suszternek adta ki magát, bár szabályszerű orvosi diplomával rendelkezett, csak azért, hogy az emberek csodadoktornak nézzék. A másik vád ellene, hogy az öreg fa­­mulust, akinek hasznavehetetlensége nyilván­való, maga mellett tartotta, bizonyára azért, mert az öreg az orvossal kapcsolatban valami kínos titok birtokában volt. Praetorius azon­ban ez alól a vád alól is tisztázza magát. Az öreg famulus története szokatlanul gro­teszk. Fiatal korában ártatlanul gyilkosság gyanújába keveredett, halálra ítélték, az ítéle­tet tizenöt évi fegyházra változtatták, mikor tizenöt év után kiszabadult, találkozott az állí­tólagos áldozattal, aki nyugodtan sörözött egy kávéház terrasszán. Dühében, hogy miatta kel­lett ártatlanul tizenöt évet ülni, ezúttal csak­ugyan agyonütötte, ezúttal végre is hajtották a halálos ítéletet, kivégezték és kivégzés után boncolás céljából Praetorius doktorhoz küldték a holttestét. A boncasztalon magához tért és azóta szolgálja az orvost. Van a darabban házasság egy spanyol lánnyal, aki a Liliom­­utcában született, tréfás orvosi előadás és sok minden, de ez a tarkaság nem zavar, hanem szórakoztat. A Belvárosi Színház előadása Beregivel, Végh Sárival, Harsányi Rezsővel, Makláryval és Nagy Györggyel a főszerepek­ben dicséretet érdemel és a darabot igen jól fordította Sebestyén Károy. (—t—s) * (Gigli Budapesten.) Benjamino Gigli, a világhírű olasz operaénekes május 11-én és 14-én Budapesten vendégszerepel a Városi Színház színpadán. Az első estén a Parasztbecsület Tu­­ridduját énekli, majd hangversenyt ad, a máso­dik estén pedig Massanet Manon-jának Des Grieux-jében lép fel. * (A Szép Galathea felújítása Bécsben.) Mint Pécsből jelentik, a Kammerspiele felújí­totta Franz von Suppé híres operettjét, a Szép Galatheát, revű formában. A felújítást igen nagy tetszéssel fogadta a közönség. Igen sokat tapsolt Werbezirk Gizellának, aki egy kiöregedett súgónő szerepében keltett kacagó vihart, de a többi szereplő is sok tapsot ka­pott. * (Rökk Marika az Andrássy-úti Színház­ban.) Az Andrássy-úti Színház márciusban új operettet mutat be. Az új operett magyar szerző műve, Andai Ernő írta és női főszerepét Rökk Marika játssza, mint vendég. Móricz Zsigmond új darabjáról, a Rokonokról A Nemzeti Színház pénteken mutatja be Móricz Zsigmond új vígjátékát, a Rokonokat, amely — akár Gogoly Revizora, — a vidéki tár­sadalmi élet finom szatírája, de egyszersmind megkapóan érdekes történet is. A kiváló író a következőket mondotta új művéről: — A rokonok, az édes, jó rokonok jelennek meg a Nemzeti Színház színpadán pénteken. A bűbájos Kati néni, aki saját magának semmit sem akar, de a hóna alatt egy tucat szegény rokont hoz, akiket hamar el kell helyezni, hogy a kedves, jó Pistát hirtelen magas állásra vá­lasztották meg. Az elragadó Bérczi bácsi, aki senkinek sem akar semmit, csak saját magának, hogy ő aztán gavallér lehessen minden rokonnal szemben. A balsorsba került finom, kedves nő­vér, aki két leányával pattan be a színpadra és úgy érzi, minden rokonnak úgy kell róluk gon­doskodni, mintha ez volna a világon az egyetlen feladat. Lehet ezeknek a rokonoknak ellent­­állani? Mikor az ember csak szeretettel és öröm­mel gondol vissza a gyermekkorra, mikor meg­szépítették az életet. Hát lehet megtagadni egy kis protekciót az édeseknek? — Ez a vígjátékomnak a témája s a címe az lehetne, hogy „Nem élhetek rokonok nélkül". Mert valóban ma, ezekben a nehéz időkben, le­hetetlen megélni a rokonok kedvessége és sírásig nélkül. A polgármester kicsit szigorú velük szemben, de szerencsére, a darab hőse, Pista, annál melegebb hozzájuk. Lina is szigorú, sőt ők maguk a legszigorúbbak egymással szemben, de nem lesz semmi baj, mert az új főügyész oly meleg szív, hogy semmi kérésnek nem tud ellene állani. — Remélem, a közönség a Pista álláspont­jára helyezkedik és szintén kedves lesz a jó Ro­konokhoz. Csathó Kálmán dr. rendezi Móricz Zsigmond új vígjátékát a Nemzeti Színház színpadán. LA­nát Somogyi Erzsi, Kati nénit Vaszary Piroska, Pistát Pethő Attila, Bérczi bácsit Rózsahegyi Kálmán, a többi főbb szerepet T. Mátray Erzsi, Füzess Anna, Gombaszögi Irén, Pethes Margit, Bacsányi Paula, Táray Ferenc, Nagy Adorján, Sugár Károly, Bodnár Jenő, Major Tamás, Vi­tény Antal, Juhász József, Tábori Imre, Rab Antal, Surányi Andor, Bot Béla, Móricz Laj és Pekár Eleonóra játsszák. A Rokonok a jó*! vasárnap és hétfőn is színrekerül A Magy. Kir. Opera Gig!B­eszél a Városi Színházban Május 11. Manón. Május 14. Parasztbecsület stb. Jegyek csak Rózsavölgyinél kedvezményes bérlet­ben, négyhavi részletfizetésre 1.50—12.50 P-ig. * Rózsavölgyi hangversenyei: Basilldes Bach—Haendel estje rnárc. 8. Müller Mária dalestje (VI. Lyra) márciusra halasztva február 20. helyett. Heifetz hegedűlestje, (VII. Lyra) mire. 18. Csak néhány jegy kapható. * Ír Koncert rendezései: Yeichi Nimura táncmatiné ma, 11. Magyar Színház. Fehér hollók vidám délutánja ma, 5-kor. Zene­akadémia. Hubernan zenekari est szerdán, Városi Szín­ház. Szatmári Tibor zongoraestje 15-én. VII. Filharmóniai főpróba 18-án, előadás 19-én, vezényel Dohnányi, közreműködik Fischer Annié. Waldbauer—Kerpely quartett 21-én. Fischer Annié zongoraest 24-én. Plán Jenő hegedűestje 28-án. Dohnányi IIL Beethoven-estje márc. 6. Casals gordonkaestje márc. 17. Heti hangverseny naptár Vasárnap: Yeich­i Mimura japán táncművész matinéja, Lisan Kay amerikai táncművésznő köz­reműködésével, d. e. 11. Magyar Színház. (Kon­cert.) — A Fehér Hollók vidám délutánja, d. n. 5. Z. (Koncert.) Vízfő: Keutler-trio második ' amani'-stje, 8. Z. nagyterem. (Szász). — A Collegium Mus­eum má­sodik estje (Debussy és a francia dal), 8. Z. kis­terem. (Koncert). Szerda: Sluhermann Bonislav zenekari estje, 8. Városi Színház. (Koncert). Csütörtök: Szathmáry Tibor zongoraestje,­­9. Z. (Koncert). Vasárnap: VII. Filharmóniai főpróba, d. e. 1412. Z. (Koncert.) — Hajósi Dénes dr. szerzői estje* d* u. %6. 7. kisterem. (Szász).

Next