Budapesti Hírlap, 1934. március (54. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-01 / 48. szám
2 Öméltósága soffőrje vi a legszebb operett Öméltósága soffőrje m a legjobb előadás Öméltósága soffőrje a szezon slágere Népszövetség kiadmányaiban is egyre megismétlődött az a követelés,hogy a költségvetéseket rendezzük, nemcsak állami, hanem autonóm vonatkozásokban is. Amit m ellenzéki férfiak i-s követelnek, fia most megvalósult ebben a törvényjavaslatban, érthetetlen tehát, hogy mostmegijednek saját sikerüktől. Kétségtelen tény, hogy a főváros büdzséjének a deficitje 15—20 millió pengő, tehát nagyon kell örülni annak, hogy a kormány e javaslat benyújtásával lehetővé teszi, hogy ez az óriási deficit kiküszöböltessék. Ma a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb fogyasztója Budapest. Mintegy 300 millió értékű mezőgazdasági cikket fogyaszt Budapest és ennek a 300 millió pengőnek körülbelül huszonöt százaléka a főváros pénztáraiba kerül. Vám, kövezetvám, forgalmi adó és más szolgáltatások címén. Ez is azt mutatja, hogy nincs igaza Kassay Károlynak, amikor tagadja azt, hogy a magyar vidék hozzájárul Budapest gazdasági, erősödéséhez.. Ha elgondoljuk, hogy ennek a 300 millió , pengő értékű mezőgazdasági cikkeknek a költségét lényegesen lehetne csökkenteni, akkor látjuk, hogy milyen lehetőséget jelent az új fővárosi törvényjavaslat úgy a termelő, mint a fogyasztó közönsége szempontjából. Le kell ugyanis szögeznem azt, hogy hosszú időn át nem tudott a kormány megegyezni a fővárossal, hogy a mezőgazdaságiértékesítés költségei kisebbek legyenek. Nem lehetett megegyezni mégpedig azért, mert a főváros egyik tisztviselője azt mondotta, hogy ezt a kérdést nem is meri az autonómia elé vinni. Ugyanakkor tárgyaltunk a MÁV-val is a belső fogyasztás terheinek csökkentéséről és sikerült megállapodásra jutni, csak a fővárossal nem lehetett megegyezni, ami azt bizonyítja, hogy nem mutattak elég megértést e fontos kérdés iránt. A kormánynak minden ilyen irányú törekvése meghiúsul a fővárosnál. Szükség van erre a javaslatra azért is, hogy a közüzemi kérdésben végre rend teremtessék. Szomorúan kell megállapítani, hogy a fővárosnál a nélkülözhetetlen emberelmek egy századja van, valóságos brigád, pedig én a tenyeremen meg tud ítélniszámlálni azokat, akik valóban nélkülözhetetlenek. Egyik feladat kell, hogy legyen, az, hogy a Századból legalább egy szakaszt elbocsássunk. — Nem hagyhatok szó nélkül egy másik jelenséget sem. Én egyetértek Jókaival abban, hogy a nők az emberiségnek nemcsak a szebbik, hanem a jobbik fele, de mégis ki kell, hogy mondjam, hogy a városházán túlságosan elszaporodtak a templom egerei. A női alkalmazottak oly nagy tömegben vannak ugyanis a városházán, ami egyenesen hátráltatja az ifjúság elhelyezkedését. Esztergályos János: Mit csináljanak az állás nélküli nők? Jánossy Gábor: Menjenek férjhez. Mit jelent az igazi autonómia? Berki Gyula: Az ellenzéki szónokok azt is hangoztatják, hogy ez a javaslat eminenter politikai javaslat. Hát ez nem áll. Ez a párt perhoreszkál minden diktúrát és perhoreszkálná ezt a javaslatot is, ha ez az autonómia megszüntetését és nem az autonómia hibáinak kiküszöbölését jelentené. (Taps a jobboldalon.) Tisza Kálmán úgy határozta megaz autonómiát, hogy az autonómia annyit jelent, hogy ez ellenőrizheti az önkormányzati tisztviselőket. Szilágyi Dezső szerint az autonómia annyi, amennyit az uralkodó kormányhatalom átenged a hatalmából. Ez a javaslat annyit ad az autonómiának, amennyire annak szüksége van. Az a hitem, hogy kormányok, belügyminiszterek változnak, de az autonómia örök lesz és ezért helyeslem ezt a javaslatot, ami az autonómia továbbfejlesztését, az új időnek megfelelő javítását jelenti. Egyik ellenzéki képviselő azt mondotta, hogy ez a törvényjavaslat hitelrontás a fővárossal szemben. Erre az a megjegyzésem, hogy nem tudom elképzelni azt a belföldi, vagy külföldi hitelezőt, aki rossz néven venné, hogy a főváros büdzséjében az egyensúlyt helyre akarják állítani. Az ellenzéki felszólalók azzal kedélyeskednek, hogy Magyarországon Führer-rendszer van. Ez annyiban igaz, hogy Balsay a liberális párt führere, Vázsonyi a demokratáké, Petrovácz a keresztény párt helyettes führere, úgy, hogy ha führeri uralmat keresnek, mindenütt sok a führer, különösen pedig sok a fővárosnál. Hát éppen a mi pártunknak ne legyen vezére, amikor a mindenkori kormányzópártnak mindig a mindenkori miniszterelnök az irányítója? Meg kell állapítsam azt, hogy ez a javaslat a régi magyar tradíciók útján jár és miután nem szolgál sem diktatúrát, sem pártérdeket, csak a főváros közönségénekérdekét, teljes bizalommal a belügyminiszter iránt, elfogadom a törvényjavaslatot. (Nagy taps a jobboldalon, a szónokot számosan üdvözlik.) Ezután Almásy László elnök előterjeszti fcapirenai indítványát, amely szerint a Ház hol nap délután öt órakor folytatja a törvényjavaslat tárgyalását. Interpellációs jellegű napirendi vita A napirendhez Petrovács szólt hozzá és szóvátette azt, hogy a lapokból arról értesült, hogy Magyarországon kémszervezet dolgozott ellenünk a szomszéd állam javára. Ebben az ügyben felvilágosítást kér. Petrovácz Gyula nem fogadja el az elnök napirendi javaslatát. Szóváteszi azt a délutáni lapokban megjelent híradást, amely szerint az országban érv nagy kémszervezetet lepleztek le. Kérdi, kik vettek részt ebben a szervezetben, mert ezt a kérdést az ország jóhírnevének érdekében tisztázni kell. Majd részletezi a szovjet vallás üldözéseit. Sándor István a paprikatermelés új rendjét teszi szóvá. Klein Antal a gazdavédelmi rendelet egyes hibáinak kiküszöbölését sürgeti. Helyre kell állítani az adómorált A Ház ezután az interpellációkra tért át. Előzőleg azonban régebbi interpellációkra adott írásbeli miniszteri válaszokat olvastak fel. A miniszterek közül Imrédy Béla pénzügyminiszter volt jelen. Inkey Pál báró volt az első interpelláló. Az adóalap eltitkolásának megakadályozásáról beszélt. Az adóalap megállapításánál, különösen amikor adóeltitkolás gyanúja forog fenn, az adóhatóságnak meg kellene adni a bűnügyi téren szokásos nyomozás lehetőségeit. Az adóvallomásokat esküvel kellene megerősíttetni. Az adómorál helyébe ma üzleti szellemű spekuláció lépett. Imrédy Béla pénzügyminiszter köszönettel veszi ezt az interpellációt. Aki megfelelő adómorált sürget, az tulajdonképen az ő munkáját dicséri. A tárgyi részre áttérve, megállapítja, hogy a ma érvényben lévő rendelkezések biztosítják az adóhatóságok számára azt a jogot, ha különböző okokból nem fogadhatják el az adóvallomásokat, más külső adatok alapján kísérelhetik meg az adóalap kikutatását. Ez nemcsak joguk, de kötelességük is. S ebben benne van, amit Inkey Pál sürget, a nyomozás lehetősége. Újabban könyvszakértőket is alkalmaznak az adóhivatalok. Az adatgyűjtés is meg van szervezve. A maga részéről mindent hajlandó megtenni, hogy ez az adatgyűjtés megfelelő eredménnyel járjon. Vigyázni kell azonban arra, hogy a közönséget ne zaklassák. Az adókivetési eljárásba mégsem lehet bevezetni a bűnügyi nyomozást, mert az adózás nem bűnügy, hanem egy évről-évre megismétlődő processzus. (Derültség.) Ami a magasabb büntetéseiket illeti, itt csak azt tudja mondani, hogy a magyar jog igen szigorú büntetőszankciókat tartalmaz az adócsalásokra vonatkozólag. Ezeket a szankciókat a legnagyobb szigorúsággal alkalmazta eddig és fogja alkalmazni a jövőben is. Kéri válasza elfogadását. Fábián Béla interpellált Magyarországnak Oroszországgal történt megállapodása ügyében. Veszélyesnek tartja, hogy Magyarországon, a szovjetek Oroszországa követséget állíthasson fel. Adatokat sorol fel arra, hogy Oroszország minden államban, amely felvetette vele a diplomáciai összeköttetést, élénk bolseviki agitációt fejtett ki. Ha már megállapodtunk Oroszországgal, előbb kellett volna, 1927-ben, amikor nagyobb gazdasági lehetőségek voltak. Sem gazdasági, sem politikai okokból nem tartja kívánatosnak a Szovjet-Oroszországgal való érintkezést. Orosz kommunista lapokból olvas fel szemelvényeket, amelyekkel azt kívánja bizonyítani, hogy a szovjet propagandája erőteljesen dolgozik. A Ház elé csak országos nagy ügyek valók Gál Jenő az interpellációs jog elsorvasztásáról interpellál. Fontos, hogy az interpellációs jog élő és hatékony legyen, mert akkor tisztább a közélet. Itt van például a főváros egyik elöljáróságának ügye, ahol szegények pénzét sikkasztották el. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: S ahol nem várták meg, amíg a képviselő úr interpellál, hanem jóval előbb intézkedtek és megtorolták a visszaéléseket! Gál Jenő azt kéri a kormánytól, hogy az eszves miniszterek hallgassák meg az interpellációkat, válaszoljanak rájuk és intézkedjenek a felhozott ünevekben. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a kormány nevében azonnal válaszolt az interpellációra. Elismeri, hogy az interpellációk valóban vesztettek régi jelentőségükből. Ennek azonban nem az az oka, amit az interpelláló Gál Jenő állít, hogy a miniszterek nem hallgatják meg a képviselőik interpellációit. A minisztereknek nem is kell itt lenniük, s nem kell azonnal válaszolniuk, mert a házszabályok alkalmat adnak neki arra, hogy az elmondott interpellációkra írásban válaszolhassanak. Az interpellációs jog elsorvadásának az az oka,hogy a képviselők ezt a jogot ma egészen másképen értelmezik, mint azelőtt. A régi képviselőházban, ha egy nap négy-öt interpellációt mondtak, az már igen nagy szám volt. Ezzel szemben ma egy egy interpellációs napon huszonöt-hatvan interpellációt is előterjesztenek. A legkevésbé se akarja lekicsinyelni a kisemberek baját, amikkel itt a képviselők legnagyobbrészt előhozakodnak, mégis ki kell jelentenie, hogy felfogása szerint a Ház elé csak országos jelentőségű nagy és fontos ügyek valók. Főleg nem lehet olyan ügyeket idehozni, amelyek nem tényeken alapulnak, hanem csak különféle szóbeszédre, hallomásra támaszkodnak. A miniszterek nagyon el vannak mostanában foglalva, de meg van győződve róla, hogy minden miniszter hajlandó azonnal felvilágosítást adni a tárcája körébe tartozó fontos ügyekről. De az interpellációk ilyen nagy tömegére, ami a mostani interpellációs napokat jellemzi, pontos és kimerítő választ adni úgyszólván lehetetlen. Különböző kisebb jelentőségű ügyeket olyan mennyiségben tesznek manapság interpelláció tárgyává, ami az interpellációs jog céljának egyáltalán nem felel meg. (Helyeslés a Házban.) Gál Jenő viszonválaszában nem fogadja el a miniszter válaszát. A Ház elfogadja. Imrédy Béla pénzügyminiszter válaszolt a interpellációra. Mihelyt a feljelentés megtörtént, nyomban nagy apparátussal indult meg a vizsgálat, úgy annyira, hogy tárcaközi bizottság alakult a vád megvizsgálására. Megállapították azt, hogy a vámolásra vonatkozó régi és új rendelkezéseket egyes cégek kihasználták, ahol a rosszhiszeműség megállapítható nem volt, eljárásra sem volt lehetőség. Ahol azonban a rosszhiszeműséget megállapították, megindult az eljárás. Más szabálytalanságok ügyében öt esetben adtak ki vádiratot, de a bíróság három esetben felmentő ítéletet hozott. Meg kell állapítania azt, hogy a minisztérium tisztviselői kara a legrendesebben járt el, tehát minden vádat, amely a tisztviselői kar ellen hangzott el, visszautasít. Személyesen foglalkozott ezekkel a vádakkal, nehogy mérgező anyag kerüljön a közéletbe. Kasnya Béla a pénzügyminiszter válaszát tudomásul vette. Némethy Vilmos a független Kisgazda című lap postai kézbesítése ügyében interpellált, azt hangoztatta, hogy a lap kézbesítése körül szabálytalanságok vannak. Fabinyi Tihamér kijelentette, hogy meg fogja ezt az ügyet vizsgálni. Kasnya Béla félreértett szavainak helyreigazítása címén szólalt fel és kijelentette, hogy nem volt szándékában a minisztérium tisztviselői karát vádolni. Hegymegi Kiss Pál a gépjárművek adóztatása ügyében interpellált. Mojzes János a vezsenyi földparcellázás ügyében szólalt fel. Mojzes János a vezsenyi földparcellázás ügyében kérte a földmívelésügyi és a pénzügyminiszter intézkedését. Kifogásolta az Altruistás Bank különös tevékenységét. Túl magasnak találta a parcellázással kapcsolatban a felszámított jutalékokat. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter válaszában megállapította, hogy az interpelláció adatai nem mindenben felelnek meg a tényeknek. A hivatalos adatokból nem tűnik ki például az Altruista Banknak kifogásolt szerepe. A parcellavásárlók panaszainak egy része valóban jogos, a panaszosok perrel igyekeztek jogaikat érvényesíteni, ezek a perok még most is folynak, végleges választ bírói eljárás alatt levő ügyről nem is adhat. A költségek és jutalékok magasak, ezt kénytelen megállapítani maga is, de mégsem állnak ellentétben a törvény paragrafusaival. Az ügyet különben mégegyszer részletesen átvizsgáltatja és ha bármilyen viszszaélésre jönne rá, azt a legszigorúbban megtorolja. Kéri válasza elfogadását. Mojzes János és a Ház a miniszter válaszát elfogadta. Gallasz Ágost Rudolf interpellációjában a búzaértékesítés kérdését fejtegette. Egy régi traktorügy Ezután Andaházi Kasnya Béla a traktorok behozatalánál évekkel ezelőtt történt egyes vámvisszaéléseket tett szóvá. Sérelmezi, hogy ebben az ügyben, bár öt esztendő előtt pattant már ki, a visszaélők és vámcsalók ellen komoly eljárás nem indult. Kállay Miklós válaszát azzal a megállapítással kezdte, hogy a bálzakérdés egész komplexumát nem lehet így, egynéhány perces válaszban megbeszélni. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a mezőgazdaság részére olyan segítséget és olyan lehetőségeket biztosítottak, amilyenre gondolni sem mertek, amíg Imrédy Béla nem volt pénzügyminiszter. Teljesen alaptalan tehát az ellenzéknek az az állítása, hogy a pénzügyminiszter ridegen elzárkózik a gazdák jogos kívánságai elől és nem siet segítségükre. A jövő évben különben olyan búzaárat igyekszik elérni, ami a termés értékesítésénél megfelelő ellenértéket biztosít a gazdáknak. A búzaár nagy problémája különben egyszerű financiális kérdés. Annak a fedezetnek a kérdése, illetve előteremtése, amellyel a külföldi alacsonyabb búzaárakat és a belföldön szükséges magasabb búzaárakat át lehet hidalni. A megfelelő ár biztosításának előfeltétele, hogy nem szabad erről az évről nagyobb menynyiségű búzamennyiséget átvinni a jövő évre. Távolról sincs megelégedve a külföldre kivitt búza minőségével. A kevert minőségek leginkább a kisgazda-tételeknél fordulnak elő, s ez a dolgok természetéből következik. Az elmúlt esztendőben nem is járhatott el ebben a kérdésben szigorúan, mert a kereskedők kijelentették, hogy akkor a kisgazda-tételeket nem vásárolhatják meg. Jövőre azonban erősebben kezébe veszi a minőségek felülvizsgálását, mert Magyarországon igen sok helyen igen jó búza terem, ezeknek kell elsősorban külföldi piacot biztosítani. Nem szabad a magyar búza jó hírnevét a külföldön bontani. Most, a svájci eladásoknál, a minőséget már igen szigorúan ellenőrzik. Ezzel a feladattal a mezőgazdasági kamarákat bízta meg. A svájci piac különben igen fontos a mi számunkra, mert Svájc szokatlanul nagy mennyiséget, mintegy másfélmillió méter mázsa búzát vesz át tőlünk. Ehhez a kérdéskomplexumhoz tartozik a tárházak kérdése is. Reméli, hogy a szolnoki tárházzal például a tiszai búza egységesítését nagyban elősegíti. Felhozza végül, hogy a tárcája körébe tartozó és a mezőgazdaságra nézve igen fontos ipari cikkek árát minisztersége alatt minden vonalon elég jelentékenyen sikerült leszállítani. Elég, ha a szérumárakra utal ez alkalommal. Amikor a búzaár javításán dolgozik, akkor a búzát nem tekinti kiváltságos és dédelgetett mezőgazdasági termelvénynek. A búza van a legmostohább helyzetben. Igen örülne, ha a búzaárat fel tudná emelni a bor, a paprika, a burgonya, vagy bármely egyéb mezőgazdasági termelvény árnívójára. Munkásságának egyik legfontosabb célja ez. A magyar búza érdekében mindent meg fog tenni. Kéri válasza elfogadását. Gallasz Ágost Rudolf a miniszter válaszát megköszönte és tudomásul vette. Hegymegi Kiss Pál Nyíregyháza város háztartásának és közigazgatásának vizsgálata ügyében interpellál. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy mihelyst a nyíregyházai polgármester ellen a fegyelmi eljárás befejeződik, megadhatja a végleges választ. Ezután Hegymegi Kiss Pál másik interpellációjában szóvátette, hogy a csengerijfalusi kisgazdák tönkrementek birtokvásárlás következtében. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy sokan vannak, akik a konjunktúrában adósságra vettek földet, a dekonjunktúrában tönkrementek. Erről van szó itt is; ezt az esetet megvizsgálja, de generális birtokpolitikával szeretne segíteni az ily módon bajba jutott embereken. A kis hadikölcsönjegyzők segélyezése Malasics Géza az ötezer pengőnél kisebb összegű hadikölcsön címletek tulajdonosaival szemben méltányosabb elbánást kér. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter részletesen ismerteti a hadikölcsönjegyzők segélyezési módját és ezeknek a segélyezéseknek az összegét. Elmondta, 1928-ban még csak az ötezer korona hadikölcsönjegyzőket részesítették segélyben. Időközben azonban ezt a határt leszállították az ezer koronás hadikölcsönök szintjéig. Ebben az évben mintegy nyolcezren jelentkeztek segélyért, akik mind ötezer koronán alul jegyeztek hadikölcsönt, ha ezt a számot tekintjük, nem lehet azt mondanunk, hogy segélyben kevés hadikölcsönjegyző részesül. De azt sem lehet mondani, hogy a feltételek túl szigorúak lennének. Segélyben részesülnek mindazok, akiknek jövedelme évi 1500 pengőt nem haladja meg. Ha feleségük van, ez a jövedelemhatár évi 2200 pengőig tolódik ki és ezt a határt minden gyerek még 300 pengővel emeli. Az államháztartás mai súlyos helyzetében, sajnos, nem tudja megígérni azt, hogy jövőre nagyobb összeget lehet erre a célra a költségvetésibe beilleszteni. Ha azonban ennek csak egy módja van, akkor ezt az összeget feltétlenül fel fgja emelni. Kéri válasza elfogadását. A Ház Malasics Géza válasza után a miniszter válaszát elfogadta és ezzel az ülés fél tizenkét óra után véget ért Kállay Miklós a búza áráról és minőségéről B. H. 1994 MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK