Budapesti Hírlap, 1934. március (54. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-18 / 62. szám
1934 MÁRCIUS 18. VASÁRNAP B. H. PETROVICS ELEK jubileuma Március 21-én lesz húsz éve annak, hogy I. Ferenc József Petrovics Elek belügyminiszteri osztálytanácsost kinevezte az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum igazgatójává. Sokak előtt meglepetés volt ez a kinevezés, látszólag politikai érdemeket jutalmazott, hiszen Petrovics Elek a belügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának volt a vezetője, melyben a választójogi törvény készült. Petrovics Elek mégsem ezért került nemzetünk legnagyobb képzőművészeti gyűjteményeinek élére, ő maga vágyott oda, mert tényét már régóta eljegyezte a művészettel. A jogszabályalkotás, az állami adminisztráció terén való kiválósága jeles intellektusából és lelkiismeretességéből fakadt, de a művészet mindig első szívügye volt. Már akkor is egyike legfinomabb ízlésű műértőinknek, a Kisfaludy-Társaság Greguss-bizottságába hívta meg; keveset ír, de amit egyszer kiad kezéből, mintája az essay-irodalomnak. Ha valakiről azt lehet mondani, hogy beváltotta a hozzáfűzött reményeket, úgy Petrovics Elek valóban százszázalékosan megfelelt a várakozásoknak. Megtartotta régi, kiváló adminisztratív képességét, fegyelmezett jogérzékét, de ezen kívül — és ez működésében a lényeg — tettekben élte ki a művészet iránti lelkesedését. Kiépítette a múzeum osztályait, újakat szervezett és szerencsés vásárlásaival beigazolta művészi kérdésekben való biztos ítéletét. Működése minden terén valóban termékeny volt. Még a háború előtt nagyszabású programot dolgozott ki múzeuma fellendítésére és ehhez a programhoz hű maradt akkor is, mikor a változott viszonyok megszűkítették intézetének életlehetőségeit. Gyűjtőkedve ekkor sem csüggedt, még a megfogyatkozott anyagi lehetőségek mellett is rendkívüli értékekkel gyarapította múzeuma gyűjteményeit, az általa megszervezett mecénástábor segítségével. Hármas célkitűzés vezeti munkáját, a gyűjtemények fejlesztése, ezeknek szakszerű és tetszetős újrarendezése, végül a múzeum anyagának tudományos feldolgozása és népszerűsítése. Érdeklődése az összes korokra kiterjed, igazgatása alatt az antik szobortár éppúgy nevezetes darabokkal gyarapodott, mint a modern képgyűjtemény. A régi alkotások vásárlásánál meghallgatta legilletékesebb munkatársait, de a XIX. és XX. századi művek vételénél egyedül saját ítéletére hallgatott. Ez az a kor, amelyben legotthonosabb a tudása, véleménye és ezen a téren való működése nemzeti szempontból is legnagyobb jelentőségű. A régi gyűjteményeket csak egészen kiváló alkotásokkal gyarapította. Első szerzeménye még a háború előtt Gaudenzio Ferrari Piétafestményének megszerzése volt a milánói Crespigyűjteményből, ennek úgy örült, mint első igazi győzelmének. Utána következik a középkori és reneszánsz szoborgyűjteménynek igazi mesterművekkel való gyarapítása Luca della Robbia, Sansovino, Minelli műveinek, a rajnai Kőmadonnának, Tilman Riemenschneider Máriaszobrának megszerzése, majd a régi és modern képtár, melynek Altdorfer Kálváriáját,Greco Magdolnáját, Pieter de Hooch Interieurjét és a nagy francia mesterek, Delacroix, Corot, Courbet, Manet, Monet, Puvis de Chavannes, Cézanne és több híres festő, így a német Menzel és Liebermann műveit vásárolta meg igen előnyösen. Legnevezetesebb munkája azonban a modern mangyar kép- és szobortár kiépítése. Tudta, hogy nemzeti kötelesség egyetlen nagy képzőművészeti gyűjteményünket minél tökéletesebbé tenni. Ebben mindenkinek helyet adott, aki a festészet és szobrászat nyelvén kvalitásosan és egyénien fejezte ki magát. Fő szempontja volt a gyűjtemény magyar jellegénekkidomborítása. Aki a szépséget magyar érzéssel fejezte ki, annak díszhely jutott az ő rendezésében. Ezért kapott külön termet Munkácsy, Székely, Szinyei-Merse, ezért domborította ki erőteljesen a legmagyarabb iskolának, a nagybányainak jelentőségét. Egy-egy lappangó, kvalitásos magyar kép, vagy szobormű fölkutatásáért évekig levelezett, kutatott és csak akkor nyugodott meg, miikor végre fölbukkant a régóta kergetett alkotás. Céltudatos munkáját nemcsak az újjárendezendő modern magyar galéria és az általa megalkotott modern szoborosztály, hanem az Új Magyar Képtár is bizonyítja, melynek megszervezése az Andrássyúti Régi Műcsarnokban igazgatásának egyik legnagyobb érdeme. Magyar Musée Luxembourgot teremtett ezzel, hol a legújabb modern alkotások várják, hogy az idő igazolja vélt kvalitásaikat és bekerüljenek a Szépművészeti Múzeum magyar galériájába. A magyar művészet teljességének, nagy értékeinek ez a bemutatása eredményezte azt, hogy a külföld érdeklődése mindinkább növekedőben van festészetünk iránt és hogy művészetünket fokozatosan bevezetik az egyetemes művészettörténetbe. Mindehhez, továbbá a Keletázsiai Hopp- Múzeum megszervezéséhez és a Történelmi Képcsarnok újjáalakításához azonban nemcsak elsőrangú szaktudás, munkaképesség, hanem szeretetreméltó egyéniség is kellett, mely teljes létszámban Petrovics Elek mögé csoportosította műbarátainkat. Végh Gyulával, az Iparművészeti Múzeum főigazgatójával együttesen hivatalosan is megszervezte a Művészeti Múzeumok Barátainak Egyesületét, de ezen felül is mindig sikerrel vette igénybe mecénásaink, bankjaink áldozatkészségét. Ha ő valakihez fordult múzeuma érdekében, biztosak lehettek afelől, hogy Petrovics valóban fontos, nélkülözhetetlen műalkotás megszerzésére kéri hozzájárulásukat és várjon, ki tudna nemet mondani szeretetreméltó, önzetlen egyéniségének. Hiszen, ő is a múzeum mecénásai közé tartozik, ő is néhány kiváló művet ajándékozott múzeumának. Ebben is nagy német elődjét, Bódét követi, aki szintén jogászból lett világhírű múzeumigazgató és művészettörténetíró. Most Petrovics újra nagy munkában van, a régi képtárt akarja újjárendezni. Kétségkívül hálás feladat, talán a legizgatóbb, ami múzeumigazgatóra várhat. Kidomborítani a remekműveket, felcsillogtatni ragyogó kvalitásaikat és kiselejtezni, raktárba tenni a másodrend 40.000 pengőt helyezett letétbe a főváros pénztáránál, ajánlata komolyságának dokumentálására. Alberti tíz évre óhajtja bérbevenni a színházat, ahol elsősorban hangversenyeket, opera-, operett-, zenés- és prózai előadásokat akar tartani. Évi bér fejében 10.000 pengőt ajánlott fel. Vállalja ezenkívül a színházépület karbantartását és biztosítékul az évi bér kétszeresét hajlandó letétbe helyezni. Minthogy a beszerzett információk az ajánlattevő eddigi működését illetőleg bizalmat keltőek, a polgármester is a bérleti szerződés megkötését javasolja. A ruhatári jövedelemből az új bérlő 60.000 pengő bruttó bevételig 10 százalékot, 80.000 pengő bevételig 20 százalékot kér. Ami a színház művészi programját illeti, a polgármester megfelelőnek tartja az ajánlattevő által bemutatott programot, aggályosnak csupán azt tartaná, ha a bérlő az Operaháznak állandó operaelőadásokkal, vagy nagy idegen operatársulatok szerepeltetésével fölösleges konkurrenciát támasztana. Ennek megakadályozására kikötik, hogy nem tarthat állandó operatársulatot és külföldi operatársulatok az operaházi idény alatt csak meghatározott számban szerepelhetnek. A szerződésben biztosítani kívánja a polgármester a magyar nyelv, zene és irodalom jogos igényeit és azt is, hogy a színházban csak magyar állampolgárságú személyzetet szabad alkalmazni. A magyar sport érdekeit is biztosítani kívánja a polgármester, hogy megfelelő helyiség hiányában a Városi Színház ilyen célokra is rendelkezésre álljon. Ugyancsak szerződésben biztosítja a Szent István-napi ünnepi előadások és a főváros ifjúsági előadásainak megtartását. Egyet akarunk gSSP gm Ennek csak egy fél— aggftk ffagjfMBk Et fSS&b ural for útja Tan. Ócsön forgalmat ! Öltöny, Raglón merték itál, luxus ivítelben, pengő havi megkfiny 'tan nyírett törlesztésre. Áraink meglepően olcsók. KEREKES és VÁJNA esőrendü úriszabók Erzsébet-körút 22., I. emelet. Kivánitra szakembert mintákkal kiültünk. Telefon 313-48 ___________________ -A. 13. d. kötelékében. hieket. Reméljük, Petrovics Elek ezt a feladatot is kiválóan oldja meg és hogy a régi képtár most folyó újjárendezésével betetőzi eddigi nagy eredményeket felmutató munkásságát. Y. E. Nyolc évre kapja bérbe a Városi Színházat Alberti Viktor A polgármester előterjesztése a tanácshoz A Városi Színház bérbevételére tudvalévően új tőkecsoport jelentkezett, amely Alberti Viktorral az élén vállalkozik a színház átvételére és üzembentartására. A közművelődési szakbizottság e héten foglalkozott az ajánlattal és annak elfogadását támogatja. A jövő hét csütörtökjén a törvényhatósági tanács elé kerül az ügy és a polgármester a szakbizottság véleménye alapján szintén a bérleti ajánlat elfogadása mellett sem, egyben javaslatot tesz a megkötendő szerződés feltételeire. Az előterjesztésben a polgármester utal arra, hogy bár a házikezelés megfelelő eredménnyel járt, ezt mégsem tartja végleges megoldásnak. A Városi Színház bérletére a közelmúltban több pályázó jelentkezett, azonban ajánlatukat nem egészítették ki az anyagi felkészültséget igazoló letéttel, ezért azokat nem is bocsátotta tárgyalás alá. Alberti Viktor azonban Király Színház a VASA,-i alatt felváltva adja az idei évad két nagy slágerét KÉK DUNA K. Halász—Kristóf—Nagypál ragyogó zenéjű Strauss-operettjét és ŐMÉLTÓSÁGA SUFFŐKJE a Kadétszerelem szerzőinek. Gyöngy—Békeffinek remek operettjét „Egy 10 pengős története Telefon 265—54. “ szerkesztette és konferálja Legdrágább hely P 4. Békeffi László kedden TERÉZKÖRUTI a SZÍNPADON Telefon 265-54. Mindezek után a polgármester 1934 április 1-étől számított nyolc évre javasolja bérbeadni a Városi Színházat Alberti Viktornak, évi 10.000 pengős bér mellett. Továbbra is megengedi a főváros, hogy a színház „Városi Színház“ név alatt működjék, de a főváros címerét nem használhatja. Az Operaház idénye alatt csak húsz alkalommal szerepelhet idegen operatársulat a Városi Színházban. * (József Ferenc királyi herceg a római egyházművészeti kiállításon.) Rómából jelentik: József Ferenc kir. herceg szombaton délelőtt meglátogatta a nemzetközi egyházművészeti kiállítást, ahol Gerevich Tibor kormánybiztos kalauzolta. A királyi herceg, aki Barcza György szentszéki követ kíséretében jelent meg, legnagyobb tetszésének adott kifejezést. A királyi herceg ezután a magyar idegenforgalmi irodát látogatta meg. * (A Huszárok vidéken.) Gerő Gyula ny. altábornagy nagysikerű színdarabja, a Huszárok, amelyet tavaly a Kamaraszínház mutatott be nagy érdeklődés mellett, hétfőn kerül bemutatóra Szegeden. Húsvét után Székesfehérvárott folytatja a Pécsett megkezdett sikeres pályafutását. Gerő Gyula altábornagy fiatal korában hírlapíró volt, pár év előtt, mint az új magyar katonai büntetőtörvény kodifikátora tűnt fel s nagy része van abban, hogy ma már katonai bíróságaink többé nem az elavult osztrák jogot, hanem a magyar jogrendszerbe tökéletesen beleillesztett, alkotmányos úton hozott magyar törvényeket alkalmazzák. TUDOMÁNY IRODALOM (*) A Magyar Külpolitika legújabb száma teljes képet ad a külpolitikának Magyarországot is érintő minden kérdéséről. Pekár Gyula az orosz-magyar egyezményről, Marius Franciaország biztonságáról, a magyar revízióval kapcsolatban írt értékes cikket. Balla Ignác, Nyíri László, Schmidt Papp Ernő és még számosan foglalkoznak a revízió különböző problémáival. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal: Budapest, Aradi utca. 8. (1) A Magyar Filozófiai Társaság Kornis Gyula elnökletével ülést tartott, amelyen Szemere Samu ,Tudományos gondolkodás és filozófiai gondolkodás" címmel tartott értékes előadást. (*) A költő Móra Ferenc. Preszly Loránd dr. tanulmányt írt a magyar irodalom nagy és annyira friss veszteségét jelentő Móra Ferenc költészetéről. Elmélyült szeretettel foglalkozik azzal a munkássággal, amelyet Móra különös összetételű, gazdag színű, nemes aranyként csillogó szellemi hagyatékában a versek képviselnek. A félegyházai szűcs fiából lett nagy író egyéniségének találó rajzából vezeti le földszagú poézisének gyökereit s ismerteti részletesen azt a lírát, amelynek állandóan visszatérő motívuma a „lenyűgöző szeretet Isten, ember és a természet minden szépsége iránt". Preszli füzete Szegeden jelent meg, a Széphalom-Kör kiadásában. (A hollandi díszhangverseny), amelyet március 19-én este 8 órára hirdettek, fél 9 órakor kezdődik. (*) Berzeviczy Albert a Magyar Írók Segélyegyletének elnöke. A Magyar Írók Segélyegylete szombaton tartott közgyűlésében a Kozma Andor halála óta üresedésben álló elnöki széket betöltötte, megválasztván az egylet elnökévé Berzeviczy Albert belső titkos tanácsost, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-Társaság elnökét. A közgyűlésen ezenfelül a segélyegylet alapszabályainak módosításával foglalkoztak. (*) Csokonai vitéz Mihály: Az irodalom halhatatlanjait idézi mesteri és élethű arcképekben Kosztolányi Dezső új tanulmány-sorozatában, amelyet az új Idők közöl. Legújabb tanulmánya Csokonai Vitéz Mihállyal foglalkozik, aki a XVIII. században találkát adott nekünk, akik ma élünk. A feketetógás diák a vándorköltő nem érezte jól magát századában és egyik versében megjósolta, hogy őt majd a huszadik század becsüli meg igazán. Erre a távoli és titokzatos találkára nemcsak a költő jött el, hanem a megidézett szerelmes, a huszadik század is. Csokonai egyéni, ötletes, bölcs és fanyar költészetét talán sohasem értették meg úgy, mint most, amikor azok, akik szeretik a verseket, már nemcsak megragadó mondanivalót keresnek, hanem tökéletes formaművészetet is. Kosztolányi Dezső mesteri Csokonai-tanulmánya az Új Idők mai számában jelent meg. Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjának gazdag tartalmából kiemeljük még Surányi Miklós magvas írását a mai ember és a gép kapcsolatáról, Walter Nemnst dr. Nobel-díjas berlini egyetemi tanár értékes tanulmányát, Babay József színes, kedveshumorú elbeszélését, Fortsek Ferenc az élet legmélyéről vett írását, Kosáryné Réz Lola bölcs, keleti meséjét. Aldrich regénye most ért el egyik legérdekesebb s legmegrázóbb fejezetéhez. Zsigray Julianna regényének folytatása, Győry Juhász Jenő művészi Puskin-fordítása, Kiss Tamás szép verse, időszerű cikkek egész sora és az Új Idők ötezer pengős bajnoki rejtvényverseny nyerteseinek névsora, művészi képek, ötletes fejlécek, divatképeik s a népszerű rovatok találhatók még az Új Idők-ben, amelynek kiadóhivatala, Budapest, VI., Andrássy út 16., bárkinek küld díjtalan mutatványszámot. Előfizetési ára negyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. (1) Fülöp Mihály: Természet, vadászat, állatok. Fülöp Mihály nyugalmazott ezredes, a kitűnő vadász jóízű vadászhistóriáit könyvbe gyűjtötte össze és „Természet, vadászat, állatok" címmel kiadta. Fülöp Mihály, úgy látszik, nemcsak jó vadász, de ügyesen kezeli a tollat is. Formásan írta meg azokat a derűs kalandokat, amelyekben része van a vadászembernek. A könyv kapható minden könyvkereskedésben. 17 A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: 444—04. 444—07. 444—05. 444—08. mor rali Szintázi Élet Piti Vérig alitjs. A Színházi Élet előfizetői 15 szóig tfjlGYEN tehetnek közzé Fizető Vendég hirdetéseket a húsvéti albumban. _ Minden más Fizető Vendég hirdető a Színházi Élet apróhirdetéseinek méltányos, ■ olcsó tarifáját fizető