Budapesti Hírlap, 1934. március (54. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-18 / 62. szám

1934 MÁRCIUS 18. VASÁRNAP B. H. PETROVICS ELEK jubileuma­ ­ Március 21-én lesz húsz éve annak, hogy I. Ferenc József Petrovics Elek belügyminiszteri osztálytanácsost kinevezte az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum igazgatójává. Sokak előtt meglepetés volt ez a kinevezés, látszólag politikai érdemeket jutalmazott, hiszen Petro­vics Elek a belügyminisztérium törvényelőké­szítő osztályának volt a vezetője, melyben a választójogi törvény készült. Petrovics Elek még­sem ezért került nemzetünk legnagyobb képző­­művészeti gyűjteményeinek élére, ő maga vá­gyott oda, mert tényét már régóta eljegyezte a művészettel. A jogszabályalkotás, az állami adminisztráció terén való kiválósága jeles in­tellektusából és lelkiismeretességéből fakadt, de a művészet mindig első szívügye volt. Már ak­kor is egyike legfinomabb ízlésű műértőinknek, a Kisfaludy-Társaság Greguss-bizottságába hívta meg; keveset ír, de amit egyszer kiad kezéből, mintája az essay-irodalomnak. Ha valakiről azt lehet mondani, hogy bevál­totta a hozzáfűzött reményeket, úgy Petrovics Elek valóban százszázalékosan megfelelt a vá­rakozásoknak. Megtartotta régi, kiváló admi­nisztratív képességét, fegyelmezett jogérzékét, de ezen kívül — és ez működésében a lényeg — tettekben élte ki a művészet iránti lelkesedését. Kiépítette a múzeum osztályait, újakat szerve­zett és szerencsés vásárlásaival beigazolta mű­vészi kérdésekben való biztos ítéletét. Működése minden terén valóban termékeny volt. Még a háború előtt nagyszabású programot dolgo­zott ki múzeuma fellendítésére és ehhez a programhoz hű maradt akkor is, mi­kor a változott viszonyok megszűkítették intézetének életlehetőségeit. Gyűjtőkedve ekkor sem csüggedt, még a megfogyatkozott anyagi lehetőségek mellett is rendkívüli értékekkel gyarapította múzeuma gyűjteményeit, az általa megszervezett mecénás­tábor segítségével. Hármas célkitűzés vezeti munkáját, a gyűj­­temények fejlesztése, ezeknek szakszerű és tet­szetős újrarendezése, végül a múzeum anya­gának tudományos feldolgozása és népszerű­sítése. Érdeklődése az összes korokra kiterjed, igazgatása alatt az antik szobortár éppúgy ne­vezetes darabokkal gyarapodott, mint a modern képgyűjtemény. A régi alkotások vásárlásánál meghallgatta legilletékesebb munkatársait, de a XIX. és XX. századi művek vételénél egyedül saját ítéletére hallgatott. Ez az a kor, amely­ben legotthonosabb a tudása, véleménye és ezen a téren való működése nemzeti szempontból is legnagyobb jelentőségű. A régi gyűjteményeket csak egészen kiváló alkotásokkal gyarapította. Első szerzeménye még a háború előtt Gaudenzio Ferrari Piéta­­festményének megszerzése volt a milánói Crespi­­gyű­jteményből, ennek úgy örült, mint első igazi győzelmének. Utána következik a közép­kori és reneszánsz szoborgyűjteménynek igazi mesterművekkel való gyarapítása Luca della Robbia, Sansovino, Minelli műveinek, a rajnai Kőmadonnának, Tilman Riemenschneider Má­­riaszobrának megszerzése, majd a régi és mo­dern képtár, melynek Altdorfer Kálváriáját,­­Greco Magdolnáját, Pieter de Hooch Interieur­­jét és a nagy francia mesterek, Delacroix, Corot, Courbet, Manet, Monet, Puvis de Cha­­vannes, Cézanne és több híres festő, így a né­met Menzel és Liebermann műveit vásárolta meg igen előnyösen. Legnevezetesebb munkája azonban a modern mangyar kép- és szobortár kiépítése. Tudta, hogy nemzeti kötelesség egyetlen nagy képző­­művészeti gyűjteményünket minél tökélete­sebbé tenni. Ebben mindenkinek helyet adott, aki a fes­tészet és szobrászat nyelvén kvalitá­sosan és egyénien fejezte ki magát. Fő szem­pontja volt a gyűjtemény magyar jellegének­­kidomborítása. Aki a szépséget magyar érzés­sel fejezte ki, annak díszhely jutott az ő ren­dezésében. Ezért kapott külön termet Mun­kácsy, Székely, Szinyei-Merse, ezért domborí­totta ki erőteljesen a legmagyarabb iskolának, a nagybányainak jelentőségét. Egy-egy lap­pangó, kvalitásos magyar kép, vagy szobormű fölkutatásáért évekig levelezett, kutatott és csak akkor nyugodott meg, miikor végre föl­bukkant a régóta kergetett alkotás. Céltudatos m­unkáját nemcsak az újjárendezendő modern magyar galéria és az általa megalkotott modern szoborosztály, hanem az Új Magyar Képtár is bizonyítja, melynek megszervezése az Andrássy­­úti Régi Műcsarnokban igazgatásának egyik legnagyobb érdeme. Magyar Musée Luxem­bourgot teremtett ezzel, hol a legújabb modern alkotások várják, hogy az idő igazolja vélt kvalitásaikat és bekerüljenek a Szépművészeti Múzeum magyar galériájába. A magyar mű­vészet teljességének, nagy értékeinek ez a be­mutatása eredményezte azt, hogy a külföld érdeklődése mindinkább növekedőben van fes­tészetünk iránt és hogy művészetünket foko­zatosan bevezetik az egyetemes művészettörté­netbe. Mindehhez, továbbá a Keletázsiai Hopp- Múzeum megszervezéséhez és a Történelmi Képcsarnok újjáalakításához azonban nemcsak elsőrangú szaktudás, munkaképesség, hanem szeretetreméltó egyéniség is kellett, mely teljes létszámban Petrovics Elek mögé csoportosí­totta műbarátainkat. Végh Gyulával, az Ipar­­művészeti Múzeum főigazgatójával együttesen hivatalosan is megszervezte a Művészeti Mú­zeumok Barátainak Egyesületét, de ezen felül is mindig sikerrel vette igénybe mecénásaink, bankjaink áldozatkészségét. Ha ő valakihez fordult múzeuma érdekében, biztosak lehettek afelől, hogy Petrovics valóban fontos, nélkü­lözhetetlen műalkotás megszerzésére kéri hoz­zájárulásukat és várjon, ki tudna nemet mon­dani szeretetreméltó, önzetlen egyéniségének. Hiszen, ő is a múzeum mecénásai közé tarto­zik, ő is néhány kiváló művet ajándékozott múzeumának. Ebben is nagy német elődjét, Bódét követi, aki szintén jogászból lett világ­hírű múz­eumigazgató és művészettörténetíró. Most Petrovics újra nagy munkában van, a régi képtárt akarja újjárendezni. Kétség­kívül hálás feladat, talán a legizgatóbb, ami múzeumigazgatóra várhat. Kidomborítani a re­mekműveket, felcsillogtatni ragyogó kvalitásai­kat és kiselejtezni, raktárba tenni a másodrend 40.000 pengőt helyezett letétbe a főváros pénztáránál, ajánlata komolyságának doku­mentálására. Alberti tíz évre óhajtja bérbe­venni a színházat, ahol elsősorban hangverse­nyeket, opera-, operett-, zenés- és prózai elő­adásokat akar tartani. Évi bér fejében 10.000 pengőt ajánlott fel. Vállalja ezenkívül a szín­házépület karbantartását és biztosítékul az évi bér kétszeresét hajlandó letétbe helyezni. Mint­hogy a beszerzett információk az ajánlattevő eddigi működését illetőleg bizalmat keltőek, a polgármester is a bérleti szerződés megköté­sét javasolja. A ruhatári jövedelemből az új bérlő 60.000 pengő bruttó bevételig 10 száza­lékot, 80.000 pengő bevételig 20 százalékot kér. Ami a színház művészi programját illeti, a polgármester megfelelőnek tartja az ajánlat­tevő által bemutatott programot, aggályosnak csupán azt tartaná, ha a bérlő az Operaház­nak állandó operaelőadásokkal, vagy nagy ide­gen operatársulatok szerepeltetésével fölösleges konkurrenciát támasztana. Ennek megakadá­lyozására kikötik, hogy nem tarthat állandó operatársulatot és külföldi operatársulatok az operaházi idény alatt csak meghatározott szám­ban szerepelhetnek. A szerződésben biztosítani kívánja a polgármester a magyar nyelv, zene és irodalom jogos igényeit és azt is, hogy a színházban csak magyar állampolgárságú sze­mélyzetet szabad alkalmazni. A magyar sport érdekeit is biztosítani kívánja a polgármester, hogy megfelelő helyiség hiányában a Városi Színház ilyen célokra is rendelkezésre álljon. Ugyancsak szerződésben biztosítja a Szent István-napi ünnepi előadások és a főváros if­júsági előadásainak megtartását. Egyet akarunk gSSP gm Ennek csak egy fél— aggftk ffag­­jfMBk Et fSS&b ural for útja Tan. Ó­csön forgalmat ! Öltöny, Raglón merték itál, luxus ivítelben, pengő havi megkfiny 'tan nyírett törlesztésre. Áraink meglepően olcsók. KEREKES és VÁJNA e­sőrendü úriszabók Erzsébet-körút 22., I. emelet. Kivánitra szakembert mintákkal kiültünk. Telefon 313-48 ___________________ -A. 13. d. kötelékében. hieket. Reméljük, Petrovics Elek ezt a feladatot is kiválóan oldja meg és hogy a régi képtár most folyó újjárendezésével betetőzi eddigi nagy eredményeket felmutató munkásságát. Y. E. Nyolc évre kapja bérbe a Városi Színházat Alberti Viktor A polgármester előterjesztése a tanácshoz A Városi Színház bérbevételére tudvalé­vően új tőkecsoport jelentkezett, amely Alberti Viktorral az élén vállalkozik a színház átvéte­lére és üzembentartására. A közművelődési szakbizottság e héten foglalkozott az ajánlat­tal­ és annak elfogadását támogatja. A jövő hét csütörtökjén a törvényhatósági tanács elé kerül az ügy és a polgármester a szakbizott­ság véleménye alapján szintén a bérleti aján­lat elfogadása mellett sem, egyben javaslatot tesz a megkötendő szerződés feltételeire. Az előterjesztésben a polgármester utal arra, hogy bár a házikezelés megfelelő eredménnyel járt, ezt mégsem tartja végleges megoldásnak. A Városi Színház bérletére a közelmúltban több pályázó jelentkezett, azonban ajánlatu­kat nem egészítették ki az anyagi felkészült­séget igazoló letéttel, ezért azokat nem is bo­csátotta tárgyalás alá. Alberti Viktor azonban Király Színház a VASA,-i alatt felváltva adja az idei évad két nagy slágerét KÉK DUNA K. Halász—Kristóf—Nagypál ragyogó zenéjű Strauss-operettjét és ŐMÉLTÓSÁGA SUFFŐKJE a Kadétszerelem szerzőinek. Gyöngy—Békeffinek remek operettjét ­ „Egy 10 pengős története Telefon 265—54. “ szerkesztette és konferálja Legdrágább hely P 4. Békeffi László kedden TERÉZKÖRUTI a SZÍNPADON Telefon 265-54. Mindezek után a polgármester 1934 április 1-étől számított nyolc évre javasolja bérbe­adni a Városi Színházat Alberti Viktornak, évi 10.000 pengős bér mellett. Továbbra is megengedi a főváros, hogy a színház „Városi Színház“ név alatt működjék, de a főváros címerét nem használhatja. Az Opera­ház idé­nye alatt csak húsz alkalommal szerepelhet idegen operatársulat a Városi Színházban. * (József Ferenc királyi herceg a római egyházművészeti kiállításon.) Rómából jelen­tik: József Ferenc kir. herceg szombaton dél­előtt meglátogatta a nemzetközi egyházművé­szeti kiállítást, ahol Gerevich Tibor kormány­­biztos kalauzolta. A királyi herceg, aki Barcza György szentszéki követ kíséretében jelent meg, legnagyobb tetszésének adott kifejezést. A ki­rályi herceg ezután a magyar idegenforgalmi irodát látogatta meg. * (A Huszárok vidéken.) Gerő Gyula ny. altábornagy nagysikerű színdarabja, a Huszá­rok, amelyet tavaly a Kamaraszínház mutatott be nagy érdeklődés mellett, hétfőn kerül be­mutatóra Szegeden. Húsvét után Székesfehér­várott folytatja a Pécsett megkezdett sikeres pályafutását. Gerő Gyula altábornagy fiatal korában hírlapíró volt, pár év előtt, mint az új magyar katonai büntetőtörvény kodifikátora tűnt fel s nagy része van abban, hogy ma már katonai bíróságaink többé nem az elavult osztrák jogot, hanem­ a magyar jogrendszerbe tökélete­sen beleillesztett, alkotmányos úton hozott ma­gyar törvényeket alkalmazzák. TUDOMÁNY IRODALOM (*) A Magyar Külpolitika legújabb száma teljes képet ad a külpolitikának Magyarorszá­got is érintő minden kérdéséről. Pekár Gyula az orosz-magyar egyezményről, Marius Fran­ciaország biztonságáról, a magyar revízióval kapcsolatban írt értékes cikket. Balla Ignác, Nyíri László, Schmidt Papp Ernő és még szá­mosan foglalkoznak a revízió különböző prob­lémáival. Mutatványszámot küld a kiadóhiva­tal: Budapest, Aradi­ utca. 8. (1) A Magyar Filozófiai Társaság Kornis Gyula elnökletével ülést tartott, amelyen Sze­mere Samu ,­Tudományos gondolkodás és filozó­fiai gondolkodás" címmel tartott értékes elő­adást. (*) A költő Móra Ferenc. Preszly Loránd dr. tanulmányt írt a magyar irodalom nagy és annyira friss veszteségét jelentő Móra Ferenc költészetéről. Elmélyült szeretettel foglalko­zik azzal a munkássággal, amelyet Móra kü­lönös összetételű, gazdag színű, nemes arany­ként csillogó szellemi hagyatékában a versek képviselnek. A félegyházai szűcs fiából lett nagy író egyéniségének találó rajzából vezeti le földszagú poézisének gyökereit s ismerteti részletesen azt a lírát, amelynek állandóan visszatérő motívuma a „lenyűgöző szeretet Is­ten, ember és a természet minden szépsége iránt". Preszli füzete Szegeden jelent meg, a Széphalom-Kör kiadásában.­­ (A hollandi díszhangverseny), amelyet március 19-én este 8 órára hirdettek, fél 9 óra­kor kezdődik. (*) Berzeviczy Albert a Magyar Írók Se­gélyegylet­ének elnöke. A Magyar Írók Segély­egylete szombaton tartott közgyűlésében a Kozma Andor halála óta üresedésben álló el­nöki széket betöltötte, megválasztván az egylet elnökévé Berzeviczy Albert belső titkos taná­csost, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-Társaság elnökét. A közgyűlésen ezenfelül a segélyegylet alapszabályainak módo­sításával foglalkoztak. (*) Csokonai vitéz Mihály: Az irodalom hal­hatatlanjait idézi mesteri és élethű arcképekben Kosztolányi Dezső új tanulmány-sorozatában, amelyet az új Idők közöl. Legújabb tanulmánya Csokonai Vitéz Mihállyal foglalkozik, aki a XVIII. században találkát adott nekünk, akik ma élünk. A feketetógás diák a vándorköltő nem érezte jól magát századában és egyik ver­sében megjósolta, hogy őt majd a huszadik szá­zad becsüli meg igazán. Erre a távoli és titok­zatos találkára nemcsak a költő jött el, hanem a megidézett szerelmes, a huszadik század is. Csokonai egyéni, ötletes, bölcs és fanyar költé­szetét talán sohasem értették meg úgy, mint most, amikor azok, akik szeretik a verseket, már nemcsak megragadó mondanivalót keres­nek, hanem tökéletes formaművészetet is. Kosztolányi Dezső mesteri Csokonai-tanulmánya az Új Idők mai számában jelent meg. Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjának gazdag tar­talmából kiemeljük még Surányi Miklós mag­vas írását a mai ember és a gép kapcsolatáról, Walter Nemnst dr. Nobel-díjas berlini egyetemi tanár értékes tanulmányát, Babay József szí­nes, kedves­­humorú elbeszélését, Fortsek Ferenc az élet legmélyéről vett írását, Kosáryné Réz Lola bölcs, keleti meséjét. Aldrich regénye most ért el egyik legérdekesebb s legmegrázóbb feje­zetéhez. Zsigray Julianna regényének folytatása, Győry Juhász Jenő művészi Puskin-fordítása, Kiss Tamás szép verse, időszerű cikkek egész sora és az Új Idők ötezer pengős bajnoki rejt­vényverseny nyerteseinek névsora, művészi ké­pek, ötletes fejlécek, divatképeik s a népszerű rovatok találhatók még az Új Idők-ben, amely­nek kiadóhivatala, Budapest, VI., Andrássy­ út 16., bárkinek küld díjtalan mutatványszámot. Előfizetési ára negyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. (1) Fülöp Mihály: Természet, vadászat, ál­latok. Fülöp Mihály nyugalmazott ezredes, a kitűnő vadász jóízű vadászhistóriáit könyvbe gyűjtötte össze és „Természet, vadászat, álla­tok" címmel kiadta. Fülöp Mihály, úgy lát­szik, nemcsak jó vadász, de ügyesen kezeli a tollat is. Formásan írta meg azokat a derűs kalandokat, amelyekben része van a vadász­embernek. A könyv kapható minden könyvke­reskedésben. 17 A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: 444—04. 444—07. 444—05. 444—08. m­or rali Szint­ázi Élet Piti Vérig al­itjs. A Színházi Élet előfizetői 15 szóig tfjlGYEN tehetnek közzé Fizető Vendég hirdetéseket a húsvéti albumban. _ Minden más Fizető Vendég­ hirdető a­­ Színházi Élet apróhirdetéseinek méltányos, ■ olcsó tarifáját fizető

Next