Budapesti Hírlap, 1934. március (54. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-01 / 48. szám

% KAVAROG A STAVISKY-ÜGY Azonnali hatállyal felfüggesztenél* állásá­tól Presserrel semmitőszéki bírót, volt főállam- Ügyészt , Chiappe és Chautemps kihallga­tását határozta el a parlamenti bizottság­ ­­i PÁRIZS, febr. 28. A Stavisky-ügyben beállott újabb bonyodal­mak a késő esti órákban rendkívüli miniszter­­tanács összehívását tették szükségessé. Chéron igazságügyminiszter bejelentette minisztertár­sainak, hogy megkapta a semmitőszék elnöké­nek, Lescouve-nak­ a jelentését Pressard volt főállamügyésznek a Stavisky-ügyben vitt sze­repéről. Lescouve ezt a jelentését, amely súlyo­san kompromittálta Pressard személyét, ked­den est­e terjesztette a parlament negyvenné­gyes Stavisky-bizottsága elé s amikor Chéron igazságügyminiszter megtudta, hogy a semmit­y­­szék elnöke milyen súlyos vádakat emel Pres­­gard ellen, azonal felkérte Doumergue minisz­terelnököt, hívjon össze rendkívüli miniszterta­nácsot, mert sürgősen intézkedni kell Pressard eltávolítása ügyében. Pressard, aki tudvalévően sógora a megbu­kott Chautemps miniszterelnöknek, már régóta céltáblája volt az ellenzéki támadásoknak s a Chautemps-kormány bukása után alakult De­­ladier-kormány el is helyezte a párizsi fő­ügyészség éléről és bíróvá nevezte ki a sem­­mitőszékhez. Pressard ezt az áthelyezést egy­szerűen nem vette tudomásul s továbbra is megmaradt a párizsi főügyészség élén, különö­sen akikor, amikor a Daladier-kormány megbu­kott s azt hihette, hogy az új kormány hatály­talanítja az áthelyezést. Miután most Les­­couve megállapította róla, hogy a Stavisky­­ügyben súlyos mulasztások terhelik, az éjszakai minisztertanács azonnali hatállyal felfüggesz­tette őt állásától és elrendelte, hogy Pressard nem jelenhet meg további intézkedésig sem a főügyészségi hivatalban, sem a se­mmítőszéken. Egyelőre várakozási állományba helyezték és megindították ellene a fegyelmi eljárást. Fel­függesztette a minisztertanács Pailho semmítő­­széki bírót is, akit a Daladier-kormány Pres­sard utódjaként a párizsi főügyészség élére ki­nevezett. A Stavisky-ügyben kiküldött képviselőházi vizsgálóbizottság tegnap délután tartott ülésén elhatározta, hogy a belügyminisztériumtól újabb okmányok közlését kéri. Valószínű, hogy a bizottság rövidesen kihall­gatja Chiappe volt rendőrfőnököt, Chautemps volt miniszterelnököt és a közbiztonsági hiva­tal vezetőit. Bonnaure budapesti megbeszélései A bayonnei kórházban­­ kihallgatták Bon­naure képviselőt. A vizsgálóbíró mindenekelőtt aziránt intézett kérdést a képviselőhöz, milyen megbeszéléseket folytatott Budapesten Brill­­latval, a budapesti francia követség kereske­delmi attaséjával. Bonnaure kijelentette, hogy Brillatval részletesen ismertette a magyar op­­tánskötvények ügyét és részletesen leírta Sta­­visky személyét. Kijelentette továbbá Bon­naure, hogy a Bayonne városi hitelintézetnél elhelyezett ékszerek ügyében magántitkára az ő megkérdezése nélkül járt el. Hangoztatta to­vábbá, hogy nagy összegeket vett fel ugyan Staviskytől, de ezek az összegek nem lépték túl a rendes ügyvédi tiszteletdíj határát. A radikálisok a párt ellen Irányulónak tekintik a kormány intézkedéseit A radikális párt mai értekezletén heves vita folyt le, amelynek során a nemzeti egység el­lenségei elégedetlenségüknek különböző for­mában adtak hangot. Egyesek kifogásolták a Pressard főügyész ellen hozott kormányintéz­kedést és úgy vélték, hogy Pressard elmozdí­tása igen rosszkor történt, mert a közvélemény ezt az intézkedést összefüggésbe fogja hozni Prince törvényszéki tanácsos meggyilkolásával, holott Pressardnake ehhez semmi köze sem volt. Azt hangoztatták, hogy a kormány bizonyos intézkedései kifejezetten a párt ellen irányul­nak. Az a lehetőség, hogy a kormány a képvi­selőházat idő előtt szétküldhetné, valóságos vihart idézett elő a párt kelretében. A párt­tagok egy része arra készül, hogy a március 24-ére kitűzött országos pártértekezleten fel­bontja a pártok közötti békét. Romagninot letartóztatták­ ­A rendőrség ma reggel letartóztatta Ro­­magninot, Stavisky benső munkatársát. Az ügyészségen Romagnino kijelentette, hogy a Stavisky-csekkek alapján felvett többmillió franknyi összegeket a Stavisky vezetése alatt álló társaságokhoz, nevezetesen a Fonciére rész­vénytársasághoz, valamint a Sima-társasághoz, részben pedig magához Staviskyhoz juttatta­. De Monzie nyilatkozata de Monzie volt miniszter a Havas-iroda útján nyilatkozatot tett közzé, amelyben hang­súlyozza, hogy Staviskynak nem volt ügyvédje és hogy Staviskyt nem is ismerte. A nyilatko­zatot De Monzie eljuttatta a képviselőházi vizsgálóbizottság vezetőségéhez is. Gyúró, a drótostót írta: MÁRIÁSSYNÉ SZEMERE KATINKA Hová lettek manapság a drótostótok? Merre járnak drótozni-fótozni? Hiszen nem övék többé Magyarország, mint hajdanában... Pedig ott fent, a Tátra alatt, egész közsé­gek férfilakossága űzte a drótosmesterséget. Tavasszal, — mintha csak pelyhes gyermek­láncfű lenne a falu, s egy óriás belefújna, — úgy széledtek szét a férfiak. Árván maradtak az asszonyok. Rendjén volt ez így. Nem illett sóhajt sem küldeni utánuk. Csak dolgozni és várni az őszt. Mert visszajönnek akkor a fenyves, sziklás szülőföldre, mint ahogy a vér is visszafut a Szívbe... Hoznak megint egy esztendőre való krajcárkát, finom lisztet, selyemkendőt...­­ Tizenötéves korában fölvitte az apa a fiát . Magurára és a Duna—Tisza irányába for­dította arccal. — Nézd, fiam, az ott Magyarország. Az Eed Magyarország! És elindult a kis drótostót. Amerre a szél vitte, meg a saját kedve. Bejárta az örökségét, m minden országúton fölharsant vidám fütyülése, danolása: Túl a nagy Krivánon, Zólyomi határon ... . Várjon, merre járnak most a drótostótok? ... Gyúró a mi saját külön drótostótunk volt. Földije az uramnak: szepességi. Minden esz­tendőben meglátogatott minket kétszer a Hegy­alján: jövet és menet. Már messziről danolt a hangja, ahogy végigjött a felsőutcán: — Drótoznyi-f­otoznyi!... Tavasszal ibolya volt a kalapja mellett, ősz­szel kökörcsin. Mindig csak vadvirág, hogy is fogadott el volna muskátlit, vagy miegyebet, mikor azt csak lányoktól kérhetne, — őt pedig várja otthon a Katka... Hát csak vadvirá­got szedett, amerre járt. Ha akadt nálunk fotózni való, jó, — ha nem, úgy is jó. Meleg ebéd, meg egy kis itóka nél­kül nem eresztettük el soha. És jólesett tótul beszélni a Pan velhomozsni-ral: világ soráról, otthoni dolgokról... Otthoni dolgokról... Egyszer azonban majdnem válságba került a barátságunk. Mármint hogy Gyúró részéről­ megingott a bennünk vetett bizalma. Vagy az is lehet, hogy az ép eszünkben kételkedett. Mert hát kicsoda drótoztat olyasmit, aminek semmi hasznát nem veszi? Márpedig annak a színtelen, mázatlan cse­réphalmaznak, amit én akkor elébe tettem, soha senki sem fogja hasznát venni. — Nem érdemes megcsin­álni — vélte Gyúró. — Hátha mégis — mosolygott a gazda. — Az a kérdés, Gyúró, össze tudod-e drótozni ? Gyúró sértődötten nézett fel rá. — Össze igen. De nem fogja tartan­i a vi­zet. — Nem baj, legfeljebb nem öntünk belé — hangzott a rejtelmes válasz. Gyúró még mindig tanúskodott. Összerán­colta a homlokát. — Igazán tetszik drótoztatn­i? Hol tet­szett venni ez a vacak? — A földben, Gyúró, a földben. Látod, amott a hegyoldalban riguléroznak szőlő alá. Ott ásták­­ki ezt az agyagedényt. De eltörte az ásó. — Ki kell dobn­i a szemétre — makacsko­­dott a drótostól. — Dehogy is dobjuk. Hamveder ez, tudod-e? Régi emberek porát temették el ebben! — Piha! — sercentett Gyúró. — No, megcsinálod, vagy nem? — mondta a Pan velkomozsni. Gyúró nagy nehezen nekicihelődött a munká­nak. Nehogy azt higyje valaki, hogy nem tudja összedrótozni, az a mesterségbeli becsületén ej­tett volna csorbát... Leült a konyha elé a földre, ő rakta, rakos­gatta a cserépdarabkákat. Összedrótozta finom, vékony rézdróttal. Gyönyörű formájú hamvve­der kerekedett belőle újra. Addig is egy darab­ban volt, amíg szakértőbb kezekre bízhattak ... Mikor készen lett, Gyúró megcsóválta a fejét. — Nem fogja tartan­i a vizet... — Nem fontos az, Gyúró. A drótos úgy nézett rám, mint az ártalmat­lan őrültekre szokás. Csendes sajnálkozással. Azt még anyaszülte asszony nem mondta neki, hogy nem fontos, tartja-e az edény a vizet? Felvittük a hamvvedret a boltíves tornácra, a leanderek alá. — No, Gyúró, — mondta a gazda •— mit adjak érte? Elég lesz nyolcvan krajcár? Gyúró elejtette a rézdrót-gombolyagot, amit csavargatott. Ezek még fizetni is akarnak? Két­szeresét annak, amit egy jóravaló mosdótásért kap, amibe még melegvizet is lehet önteni?, Szegények. Megzavarodtak. De ő, Gyúró, ne­m használja ki az emberek gyöngeségét. Ő becsü­letesen megmondja mégegyszr: — Nem fogja tartan­i a vizet. Majd csak megértik egyszer? ... De nem. Az úr belenyomja a nyolcvan kraj­cárt a markába, — pedig nem meri érte nyúj­tani a kezét — az asszony még egy pohár borocs­kát is hoz ráadásul. Jó pedig ez­ a hegyaljai borocska... Akkor ősszel mégsem jött el Gyúró megkós­tolni az új termést. Hátha mégis kikap, amért folyik az a fránya edény? Következő tavasszal is félve dugta be szőke üstökét a kapun s első pillantása a megdrótozott hamvvederre esett. — Ugy­e, nem tartja a vizet? — bökött felé bizalmatlanul. — Nem baj, nem baj — nevettünk mind a ketten. Erre megnyugodott Gyúró. Nyilván azt gon­dolta, hogy egy év alatt kitapasztalhattuk, mért fizettünk nyolcvan krajcárokat. Lelkünk rajta... Azóta zavartalan a barátságunk. Azaz: érzésbelileg zavartalan. Mert Gyuro most már nem jöhet el hozzánk, amint hogy nem jöhetnek a többi Gyúrok és Janók sem. Mert hej! Nem övék többé Magyarország. A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: 444—04. 444—07. 444—05. 444—08. 444—06. 444—09. n.m 1934 MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK Influenzától, meghűléstől mentesül, ha ellenállóképességét Ovomaltine s uzsonnára, egy csésze tejben 2—3 kávés­rendszeres használatával fokozza. Reggelire,­­ kanál Ovomaltine erősíti, edzi a szervezetet. Nyolcévi fegyházbüntetésből másfél évet leült, s most kiderült, hogy ártatlan MISKOLC, febr. 28. Két év előtt szeptemberben az arlói vásáron halálos végű verekedés történt, amelyben Varga Kontár Lajost rézfokossal agyonütötték. A gyil­kossággal Kollár Barna alsóhangonyi föld­művest gyanúsították. A miskolci törvényszék a következő évben megtartott főtárgyaláson nyolc­évi fegyházra ítélte Kollárt. Fellebbezés folytán most tárgyalta az ügyet a debreceni tábla. A tárgyalás során megállapították, hogy a tör­vényszéken kihallgatott terhelő tanúk rokonság­ban voltak az áldozattal, Kollár Barna ellenben nem is ért hozzá Varga Kontár Lajoshoz. A tábla felmentette Kollár Barnát és azonnali sza­­badlábra helyezését rendelte el. Amerika kultúrája sínyli meg Roosevelt gazdasági erőfeszítéseit LONDON, febr. 28. Az amerikai Nemzeti Tanító Szövetség clevelandi értekezletének résztvevői elkesere­dett beszédekben állapították meg, hogy a kormány a Roosevelt-féle újjáépítési had­járat óriási kiadásai következtében teljesen elhanyagolja a közoktatást, úgy hogy az Egyesült Államokat a kultúra páratlan ha­nyatlása fenyegeti. Felemlítették, hogy az 1934-i­ki közoktatási költségvetés 560 millió dollárral alacsonyabb az 1929-ikinél, ez év január elseje körül 2600 iskolát zártak be és rövidesen további 20.000-et fognak bezárni. Jelenleg 25 százalékkal kevesebb iskola épül, mint 1930-ban és jóllehet a növendékek száma egymillióval több, a tanítóké negyven­ezerrel alacsonyabb, mint 1930-ban. Két­százezer tanító 750 dollárnál alacsonyabb évi fizetést húz, ami az újjáépítési kódex szerint a gyári munkás létminimuma, 45.000 tanító évi fizetése alig 300 dollár, további 40.000 tanító több mint 40 millió dollár fizetési hátralékot követel. Alabama állam huszon­négy megyéjében és tizenhárom városában valamennyi iskolában szünetel a tanítás.. Megállapította végül az értekezlet, hogy harmincmillió iskolásgyermeket a közoktatás teljes elhanyagolása következtében a „leg­­barbárabb tudatlanság" fenyeget. Roosevelt és a Jordán Londonból jelentik: Roosevelt újjáépítő hadjáratának óriási költségeit a következő­képpen gúnyolják ki Amerikában: Amerikai tudósok kiszámították, hogy ha valaki Krisz­­tus születése pillanatában 10 centes pénzda­rabot kezdett volna dobálni a Jordánba , azóta éjjel-nappal szakadatlanul másodpari­cenként egy-egy tízcentest dobott volna a fo­lyóba, akkor a bedobált pénz végösszege most megfelelne a Roosevelt-féle újjáépítési had­járat költségeinek. . Újabb hírek angol kormányválságról LONDON, febr. 28. A szerda reggeli londoni lapok legfőbb té­­mája a kormányválság. A sajtóban a legkülön­­bözőbb kombinációk és híresztelések terjedtek el, amelyek homlokegyenest ellentmondanak egymásnak, abban azonban valamennyi lap megegyezik, hogy a kormány kebelén belül súlyos válság tört ki és hogy MacDonald mi­niszterelnök meglehetősen tehetetlenül áll a vi­harban. A News Chronicle értesülése szerint a belpolitikai válság elsimítása érdekében az a terv is felmerült, hogy német mintára propa­gandaminisztériumot állítanak fel és erre a mi­nisztériumra bízzák az ország hangulatának megváltoztatását. Az új propagandaminiszter ál­lítólag Kingsley­ Wood­ a jelenlegi postaügyi miniszter lesz, akit kitűnő szervezőtehetségnek ismernek és aki állítólag vállalkozott arra, hogy megkísérli a kormány megnyirbált tekin­télyének helyreállítását. Kingsley-Woodnak az lenne a feladata, hogy bejárja­ az or­szágot és propagandát folytasson a nemzeti egység fenn­tartása érdekében.

Next