Budapesti Hírlap, 1934. március (54. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-01 / 48. szám

10 MOZI HÍRADÓ A mesebeli herceg 'Bemutató a City, Corso, Capitol és Omnia­­ mozgószínházakban * 1 Mint a szakácskönyv receptjei szerint főző háziasszony, úgy dolgozott A mesebeli herceg című új Fröhlich- film scenáriumírója. Vagy főz deka lisztet, végy két tojást... stb. A sce­­náriumíró minden jó és hatásos motívumot összeszedett, ami arra szolgálhat, hogy a kö­zönség szórakozzék mellette és a sok kitűnő motívumból nagyon ízletes süteményt sütött és épp oly ízlésesen tálalta fel. A­ttól fotografált, jól rendezett, elejétől végig mozgalmas, valóban filmszerű történet A mese­beli herceg szüzséje, amelyben van romantika, Sérelem, elegancia, gangszertörténet, hajsza és természetesen happy-end. Gustav Fröhlich fér­fiasabb, erőteljesebb, mint eddigi szerepeiben, olyan talpig férfi, mint néhány év előtt az­­Aszfalt főszerepében volt, de természetesen ezenkívül rokonszenves nőhódító­ is, Luise Tilrich, a film női főszereplője, vérbeli színész­nő. A humorról Paul Kemp gondoskodik és re­mekül játssza meg egyetlen rövid jelenetét a nagyszerű Adéle Sandrock. A közönség nagyon jól mulatott a keddi be­mutató előadásokon. Ágay Irén — táncol A Vígszínház szilveszteri kabaréjának egyik meglepetése az volt, hogy Ágay Irén, a színház fiatal tagja, aki eddig prózai szerepekben lé­pett fel, mint énekes és táncos színésznő nagy sikerel mutatkozott be. Székely István, a ki­tűnő filmrendező, a művésznő férje, fedezte fel Ágay Irén operettszínésznői tehetségét s a mű­vésznő Székely István legújabb filmjében már új minőségében is szerepel. A minap fejezte be Székely István Gárdonyi Géza Ida regénye című hosszabb lélegzetű no­vellájának filmváltozatát. A novella egy ízben már megélte renaissanceát, amikor színpadra került, most pedig a novella­ és a színdarab együttes felhasználása mellett Stella Adorján és Mihály István filmscenáriumot írtak Gárdo­nyi Géza munkájából. Ennek az új magyar filmnek a főszerepét játssza Ágay Irén, aki nemcsak mint prózai színésznő ad a filmen kedves, finom és művészi alakítást, hanem né­hány slágerszámot is énekel, sőt táncol is. A Gárdonyi-nove­'­ából ugyanis zenés vígjátékot csináltak, amelynek zenéjét Fényes­­ Szabolcs, a tehetséges fiatal magyar zeneszerző írta. Nemcsak, a kísérőzene emeli a film hatását, ha­nem néhány modern slágerszám, amelyek kö­zül kettőt Ágay Irén énekel. De énekel a filmen Rajnay Gábor, Gombaszögi Ella, Turáiy Fe­renc és Jávor Pál is és igen nagy sikerre szá­míthat Paci Erzsinek és Gőzön Gyulának egy magyar csárdása. A legújabb magyar film, amelyet Eiben Ist­ván fényképezett és amelynek stílusos munkája ismét Gál Ernőt, a szakavatott és agilis ma­gyar filmproducert dicséri, márciusban már be­mutatásra is kerül Budapesten. * * (Az „Eskimo“ párizsi bemutatója.) A párizsi tüntetés napjainak — mint onnan ír­ják — volt egy művészi szenzációja is. A vé­res, összeütközések napján mutatta be a Ci­­nema Madeleine új filmjét, az Eskimot, amely­nek premierjére betört kirakatok és felgyúj­tott újságkioszkok mellett vonult a közönség. De az Eskimo megérte ezt a fáradságot. Sok sarki filmet láttunk már, sok történetet a hó­mezőről, de ez a film az eszkimók életéről, tár­sadalmi, vallási és lelki törvényeiről olyan tö­kéletes képet ad, amilyet még nem láttunk. Az Eskimo beszélőfilm és ha azok a milliók, akik az eszkimó vadász és felesége drámáját átélik majd a mozikban, ha nem is értik nyelvüket, a fényképek szépsége, a játék őszintesége min­denkivel megérteti a tragédiát. A film felvé­telei majdnem leküzdhetetlen nehézségekbe üt­köztek. Peter Freuc­en dán író vezetésével 1932 májusában hagyta el a Metro-Goldwyn­­gyár expedíciója Hollywoodot. Peter Freuc­en évekig élt az eszkimók között, ismert nyelvü­ket, törvényeiket, életüket és W. S. van Dyke rendező munkáját ő irányította, amikor Es­kimo című világhírű regényét filmre feldol­gozta. Az expedíció 25.000 mérföldet tett ku­tyaszánokon és az élelmiszer, valamint a fel­vételekhez szükséges anyag utánpótlása repülő­gépeken történt. A film nemcsak szerelmi tör­ténet, hanem korrajz a civilizálás ellen küzdő eszkimók vigasztalan életéről, ami a filmet messze kiemeli az átlagos mozitermékek sorá­ból.­­ (Nagy Kató-bemutató.) Az idei filmévad egyik eseménye kétségtelenül Nagy Kató új filmje, A nagyvilági nő című zenés vígjáték, amelyben Nagy Katón kívül Ida Wüst, Gretl Theimer, Werner Fuetterer, Gustav Waldau, Wolf Albach-Betty játszanak nagyobb szere­peket. Külön érdekessége a káprázatos kiállí­tású, divatrevünek is beillő filmnek, hogy a zenekíséretet Géczy Barnabásnak, a Berlinben élő híres magyar zenésznek a zenekara ját­szotta. A film nyilvános főpróbája csütörtökön este fél 10 órakor­­lesz a Corvin-filmszínház­­ban, a bemutató pedig pénteken az Uránia, Corvin és Ufa filmszínházakban. B. H. 1934 MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK . (Elisabeth Bergner Londonban marad.) Elisabeth Bergner, a világhírű német színésznő, aki az utóbbi hónapokat Londonban töltötte, ahol tökéletesen megtanult angolul, most fe­jezte be legújabb filmjét, A cébmő című drámát, amely Nagy Katalin cárnőről szól. A film pro­ducere Korda Sándor, rendezője pedig Paul Czinner dr., a művésznő férje. A londoni la­pok jelentése szerint Elisabeth Bergnernek az volt a szándéka, hogy a felvételek befejezése után európai körútra indul, azonban A cárnő a londoni szakbemutatón olyan nagy sikert aratott, hogy Bergner már megkezdte legköze­lebbi filmjének előkészületeit és lemondott az európai vendégszereplésről. * (Glória Swanson a Metróhoz szerződött.) Hollywoodból jelentik, hogy Glória Swanson, a világhírű filmsztár a Metró—Goldwyn—Ma­­yer-gyárhoz szerződött. * (Garbót és Chaplint ki akarták utasítani Amerikából.) Az amerikai bevándorlási tör­vényjavaslatnak van egy Dickstein-Bill néven ismert pótléka, amely egyelőre még nem lépett életbe, de amely körül nemrégiben éles vita volt az amerikai szenátusban. Különösen Dickson szenátor harcolt azért, hogy a külföldi művé­szek bevándorlását épp úgy meg kell akadá­lyozni, mint a külföldi iparosokét. A szenátor megállapítása szerint, amit Garbó, Chaplin vagy Marie Dressler tudnak, az amerikai színészek is ■tudják. A szenátus bizottsága, amely a kiuta­sítási kérdéssel foglalkozott, meghallgatta a Newyork Times színházi kritikusát, mint szak­értőt. A szakértő a külföldi színészek kiutasí­tása ellen foglalt állást és hangoztatta, hogy sok példa mutatja, hogy a külföldi művészekre szükség van és egy sereg bukásra hivatkozott, amelyek a meg nem felelő szereposztás miatt következtek be. A bizottság a szakértő véle­ményének meghallgatása után, a Dichstein- Billt levette a napirendről. SZÍNHÁZ/MŰ­vÉSZET A Josefstadter-Theater vendégjátéka Paul Géraldy Ha akarnám... című vígjátéka legkedvesebb és legmegbocsáthatóbb irigységről szól, arról, amit az erény érez a léhaság iránt. Vannak megközelíthetetlenül tisztességes embe­rek és főkép asszonyok, akiket a tisztességnek olyan sűrű és páncélkemény légköre borít be, hogy senkinek sem jut eszébe kísértésbe­ hozni. Ezek az asszonyok nem kergethetik el felhábo­rodottan a tolakodókat, mert senki sem közele­dik­­­hozzájuk.­­Az erény szép dolog, de kétségbe­ejtővé válik, ha nincs meg az az elégtétel, hogy veszélyben forog. Ay, olyan nő, akinek az eré­nyét nem fenyegeti veszély, előbb-utóbb kényte­len felvetni azt a kérdést, hogy mi az ő tisztes­sége: hősiesség vagy vonzóerő hiánya. Hátha Germaine-nak nem azért nem voltak kalandjai, mert ellenállt a kísértésnek, hanem azért, mert a férfiak unták megkísérteni. Ezt a témát variálja Géraldy a jótársaságbeli ember merészségével és tapintatával, nem minden erőszak nélkül, de sok lélektani gyöngédséggel. A Josefstadter Theater előadása kitűnő. Darvas Lilit, aki tíz év óta először jelent meg magyar színpadon, a közönség sokáig és lelke­sen ünnepelte. Budapesten ma csakugyan alig van színésznő, aki ezt a női szerepet ilyen töré­keny, félénk, szinte rideg bájjal tudná­­játszani. Darvas Lili rengeteget fejlődött, amióta német nyelven játszik az objektív, személytelen mű­vészi ábrázolás irányában. Megjelenése poétikus, de ez a poézis mintaszerűen fegyelmezett. Part­nerei közül az ugyancsak magyar származású Attila Hörbiger és Paul Delvis kitűnő színészek. Az előadást táblás ház és elegáns közönség tap­solta végig. H. A. —vi­­­mi * (A Cserebogár házi főpróbája) szerdán délelőtt fél 11 órakor volt a Nemzeti Színház­ban Bethlen Margit grófnő Cserebogár című új színművének házi főpróbája. A házi fő­próba zártkörű volt, a színház vezetőin és a rendező Odry Árpádon kívül egyetlen vendég volt a nézőtéren, Herczeg Ferenc. A Cserebo­gár nyilvános jótékonycélú főpróbája csütörtö­kön délelőtt lesz, a bemutató pedig pénteken este. * (Radnai Miklós beteg.) Radnai Miklós, az Operaház igazgatója beteg, két nap óta hiva­talában sem jelenhetett meg. Radnai igazgató influenzás, de remény van rá, hogy néhány nap múlva ismét átveheti az Operaház ügyeinek vezetését. • (INDIG OTTÓT KÉT HÓNAPRA ÍTÉLTE A KOLOZSVÁRI HADBÍRÓSÁG A TOROCKÓI MENYASSZONY MIATT.) Mint a Nagyváradi Napló írja, Indig Ottó, A torockói menyasszony szerzője most Ko­lozsvárott tartózkodik, ahol megdöbbenéssel értesült róla, hogy a kolozsvári hadbíróság A torockói menyasszony egyik jelenete miatt, amelyben rokonszenvesen ír a ro­mán hadseregből megszökött magyar kato­nákról, in comtumaciam kéthónapi fogházra ítélte. Indig Ottó ügyvédje útján azonnal lépéseket tett, hogy a hadbíróság tűzzön ki új tárgyalást az ügyben, hogy előadhassa védekezését. A hadbíróság a közeli napok­ban dönt az író kérelme fölött és akkor dől el, hogy visszautazhat-e Budapestre In­dig Ottó, vagy sem. * (Növendékhangverseny.) A Zeneművé­szeti Főiskola szerdai növendékhangversenyét Popper Dávid és Volkmann Róbert emlékének szentelte. Legérdekesebb szám Popper három, gordonkára írt különös, komor fényű Re­­quiemje volt, melynek szólamait Grosman Vera, Jaczkó Gyula és Czeizer Pál játszották muzikálisan. Grosman Vera Popper „Erdő­ben" című szvitjének meleg tónusú, nemes fel­fogású előadásával is nagy sikert aratott. Az intézet zenekara Volkmann Szerenádját és „III. Richárd" nyitányát adta eleven színek­kel, kiváló karnagyának, Zsolt Nándornak ve­zénylete alatt. * (Jótékonycélú hangverseny.) A Ganz­gyári Dal- és Zeneegyesület március 1-én este 8 óra 30 perckor a Zeneművészeti Főiskolában hangversenyt rendez, amelyen közreműködnek: Koncz János hegedűművész, Károlyi Gyula és Kása György zongoraművészek és a Ganzgyári Dalárda Koncz Ferenc karnagy vezényletével. A hangverseny tiszta jövedelmét a Kormányzóné nyomorenyhítő­ alapjának a javára ajánlotta fel az egyesület. A hangversenyen vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és a felesége is meg­jelenik. Pataky Kálmán Délamerikában Pataki­ Kálmán, a bécsi állami Operaház magyar művésze. Operaházunk tiszteleti tagja, Délamerikába megy művészkörútra. A kiváló énekes szerdán írta alá szerződését, amelynek értelmében májustól szeptemberig a Metropoli­tan Opera­ House és a milánói Scala művészei­vel együtt Argentínában és Brazíliában ven­dégszerepel. Ez az első eset, hogy magyar énekes a Metropolitan­ Opera és a Scala művészeivel egy staggioneban lép fel. Az együttesben né­hány kiváló német művész is szerepel. A m. kir. Operaház igazgatósága és a berlini állami Operaház direktora, tekintettel a rendkívüli esetre, hozzájárult, hogy Pataky Kálmán a vendégszereplés idejére eső kötelezettségeinek a jövő évadban tegyen majd eleget. Nem lehetetlen, hogy Pataky Kálmán egyik szerepét magyar nyelven énekli a délamerikai turné során. A művészegyüttes előbb Buenos­ Airesben lép fel és onnan utazik tovább, Rio de Janeiróba. * (Vizsgaelőadás.) A Színművészeti Akadé­mia előadássorozatában szerdán este a Ka­maraszínházban színre került Herczeg Fe­renc Bizánca. A vizsgázó növendékek Gál Gyula rendezőtanár vezetésével ezúttal is ní­vós előadást nyújtottak. Iréné császárnő ne­héz szerepében Kelen Dóra komoly tragikai tehetségnek adta tanújelét. Konstantin csá­szárt Gáti József alakította sok sikerrel. Vár­­konyi Zoltán az ifjú karakterszínész-gárda egyik fő erőssége. Kis szerepében sikert ara­tott Kartal Ilona rokonszenves játéka. A nö­vendékegyüttes szép sikeréhez hozzájárultak még Szabó Dezső, Horlai Béla, Beregi Lajos, Pekári Nóra, Máté Mária, Hidasi Sándor és Vízi Béla alakításai. * (A vörös bestia főpróbája.) A Vígszín­ház szombaton este mutatja be Vaszary János A vörös bestia című vígjátékát, Gaál Franciska felléptével. Az újdonságból pénteken délelőtt fél 11 órakor nyilvános főpróba lesz, amelyre az illetékesek a Vígszínház titkári hivatalában válthatják meg jegyeiket. HANGVERSENYEK Bécsi filharmonikusok Beethoven estje Brúnó Walterrel a Városi Színházban. Jegyek Rózsavölgyinél. A legnagyobb szenzáció­­méltósága sof­­őrje A KIRÁLY SZÍNHÁZBAN TUDOMÁNY IRODALOM Ettore Romagnoli a szegedi Ariosto-emlékünnepen SZEGED, febr. 28. A Ferenc József-tudományegyetem az olasz Rinascimento legnagyobb költője, Ludo­­vico Ariosto, halálának­­ négyszázéves fordu­­lója alkalmából szerdán délelőtt az egyetem aulájában díszes emlékünnepélyt rendezett. Az emlékünnepélyen megjelent Gömbös Gyula miniszterelnök képviseletében Baranyi Tibor főispán, az olasz követ képviseletében Fran­­cesco Lo Fero lovag, a kultuszminiszter kép­viseletében Flandorffer Pál dr. miniszteri tanácsos, a külügyminiszter képviseletében pedig Villani Lajos miniszteri tanácsos, vi­téz Shvoy Kálmán altábornagy, vegyesdan­­dárparancsnok, Szeged város képviseletében Pálffy József dr. helyettes polgármester, to­vábbá az egyházi, katonai és polgári hatósá­gok képviselői és az egyetem ifjúsága. Az ünnepélyt az egyetemi énekkarok által előadott olasz Giovinezza és a magyar Him­nusz nyitotta meg. A megnyitóbeszédet Széky Tibor dr. egyetemi rektor mondotta, majd Sík Sándor dr. egyetemi tanár méltatta gyö­nyörű beszédben Ariosto irodalmi jelentősé­gét. Ezután Iványi Béla dr. egyetemi tanár az egyetem nevében olasz nyelven üdvözölte Ettore Romagnolit, az olaszt akadémia tagját, a nagy olasz írót. Ettore Romagnoli tartott ezután közel egyórás előadott Ariostoról, ismertetve irodalmi munkáját, tökéletes és egészséges filozófiáját. Romagnoli előadásá­nak tartalmát magyar nyelven Iványi Béla dr. tolmácsolta. A díszes emlék­ünnepélyt az egyetemi énekkarok Hiszekegye zárta be. Az egyetem délben Ettore Romagnoli és olasz kísérőinek tiszteletére a Tisza-szállóban ebédet adott. * (Hatvanéves a Pozsonyi Toldy-Kör.) Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Toldy-Kör, a mai Szlovenszkó egyik legégibb és legnagyobb kulturális egyesülete március 4-én üli meg fennállásának hatvanadik évfordulóját. A Toldy-Kört 1874-ben alapította id. Vutkovich Sándor dr. jogakadémiai tanár. A kör régi el­nökei sorában szerepelt Thaly Kálmán, a Rá­­kóczi-emlékerő nagyhírű kutatója, továbbá Zichy Géza, a hírneves zeneszerző és író. Az egyesületet 1925 óta Jankovics Marcell dr. elnök, a Petőfi-Társaság tagja, továbbá Aixin­­ger László dr. ügyvezető alelnök vezeti. Mű­ködésük alatt a kör igen fontos tényezőjévé vált a kisebbségi magyarság kulurális életének. A kör által alapított férfikar, amely utóbb önálló egyesületté alakult át, a Toldy-kör égisze alatt külföldön is, így Budapesten, Bécsben és Sopronban rendezett hangverse­nyeivel méltó feltűnés keltett. A Toldy-kör kulturestét rendez a pozsonyi primáspalota tü­körtermében. A kulturestét délelőtt a kör dísz­közgyűlése előzi meg. * (Az Erdélyi Szépmíves Céh Győrben.) Győrből jelentik: Az Erdélyi Szépmíves Céh tagjai dunántúli körútjuk során ma Győrbe érkeztek. A vasúti állomáson nagy közönség élén Koller Jenő dr. városi tanácsnok fo­gadta őket. Este a Kisfaludy Irodalmi Kör ünnepi ülést tartott s ez alkalomból a város­háza dísztermét egészen megtöltötte az elő­kelő közönség, amelynek soraiban megjelent felsőőri Nagy Pál főispán és Szauter Ferenc dr. polgármester is. Gálos Rezső dr. egyetemi magántanár, a Kör alelnöke üdvözölte az Er­délyi Helikon vezetőit mint az erdélyi ma­gyar irodalom képviselőit, akiket ezután Szauter Ferenc dr. polgármester köszöntött. A közönség megújuló meleg ünneplése közben Kemény János báró mondott köszönetet az üdvözlésért, majd megtartotta előadását az erdélyi magyar irodalomról. Utána Nyirő Jó­zsef elbeszélést, Kós Károly regényrészletet olvasott fel, Dsida Jenő pedig költeményeiből adott elő. A hallgatóság lelkesen megtapsolta az előadókat, akiket az ülést követő társasva­­csorán is melegen ünnepeltek.

Next