Budapesti Hírlap, 1934. március (54. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-01 / 48. szám
10 MOZI HÍRADÓ A mesebeli herceg 'Bemutató a City, Corso, Capitol és Omnia mozgószínházakban * 1 Mint a szakácskönyv receptjei szerint főző háziasszony, úgy dolgozott A mesebeli herceg című új Fröhlich- film scenáriumírója. Vagy főz deka lisztet, végy két tojást... stb. A scenáriumíró minden jó és hatásos motívumot összeszedett, ami arra szolgálhat, hogy a közönség szórakozzék mellette és a sok kitűnő motívumból nagyon ízletes süteményt sütött és épp oly ízlésesen tálalta fel. Attól fotografált, jól rendezett, elejétől végig mozgalmas, valóban filmszerű történet A mesebeli herceg szüzséje, amelyben van romantika, Sérelem, elegancia, gangszertörténet, hajsza és természetesen happy-end. Gustav Fröhlich férfiasabb, erőteljesebb, mint eddigi szerepeiben, olyan talpig férfi, mint néhány év előtt azAszfalt főszerepében volt, de természetesen ezenkívül rokonszenves nőhódító is, Luise Tilrich, a film női főszereplője, vérbeli színésznő. A humorról Paul Kemp gondoskodik és remekül játssza meg egyetlen rövid jelenetét a nagyszerű Adéle Sandrock. A közönség nagyon jól mulatott a keddi bemutató előadásokon. Ágay Irén — táncol A Vígszínház szilveszteri kabaréjának egyik meglepetése az volt, hogy Ágay Irén, a színház fiatal tagja, aki eddig prózai szerepekben lépett fel, mint énekes és táncos színésznő nagy sikerel mutatkozott be. Székely István, a kitűnő filmrendező, a művésznő férje, fedezte fel Ágay Irén operettszínésznői tehetségét s a művésznő Székely István legújabb filmjében már új minőségében is szerepel. A minap fejezte be Székely István Gárdonyi Géza Ida regénye című hosszabb lélegzetű novellájának filmváltozatát. A novella egy ízben már megélte renaissanceát, amikor színpadra került, most pedig a novella és a színdarab együttes felhasználása mellett Stella Adorján és Mihály István filmscenáriumot írtak Gárdonyi Géza munkájából. Ennek az új magyar filmnek a főszerepét játssza Ágay Irén, aki nemcsak mint prózai színésznő ad a filmen kedves, finom és művészi alakítást, hanem néhány slágerszámot is énekel, sőt táncol is. A Gárdonyi-nove'ából ugyanis zenés vígjátékot csináltak, amelynek zenéjét Fényes Szabolcs, a tehetséges fiatal magyar zeneszerző írta. Nemcsak, a kísérőzene emeli a film hatását, hanem néhány modern slágerszám, amelyek közül kettőt Ágay Irén énekel. De énekel a filmen Rajnay Gábor, Gombaszögi Ella, Turáiy Ferenc és Jávor Pál is és igen nagy sikerre számíthat Paci Erzsinek és Gőzön Gyulának egy magyar csárdása. A legújabb magyar film, amelyet Eiben István fényképezett és amelynek stílusos munkája ismét Gál Ernőt, a szakavatott és agilis magyar filmproducert dicséri, márciusban már bemutatásra is kerül Budapesten. * * (Az „Eskimo“ párizsi bemutatója.) A párizsi tüntetés napjainak — mint onnan írják — volt egy művészi szenzációja is. A véres, összeütközések napján mutatta be a Cinema Madeleine új filmjét, az Eskimot, amelynek premierjére betört kirakatok és felgyújtott újságkioszkok mellett vonult a közönség. De az Eskimo megérte ezt a fáradságot. Sok sarki filmet láttunk már, sok történetet a hómezőről, de ez a film az eszkimók életéről, társadalmi, vallási és lelki törvényeiről olyan tökéletes képet ad, amilyet még nem láttunk. Az Eskimo beszélőfilm és ha azok a milliók, akik az eszkimó vadász és felesége drámáját átélik majd a mozikban, ha nem is értik nyelvüket, a fényképek szépsége, a játék őszintesége mindenkivel megérteti a tragédiát. A film felvételei majdnem leküzdhetetlen nehézségekbe ütköztek. Peter Freucen dán író vezetésével 1932 májusában hagyta el a Metro-Goldwyngyár expedíciója Hollywoodot. Peter Freucen évekig élt az eszkimók között, ismert nyelvüket, törvényeiket, életüket és W. S. van Dyke rendező munkáját ő irányította, amikor Eskimo című világhírű regényét filmre feldolgozta. Az expedíció 25.000 mérföldet tett kutyaszánokon és az élelmiszer, valamint a felvételekhez szükséges anyag utánpótlása repülőgépeken történt. A film nemcsak szerelmi történet, hanem korrajz a civilizálás ellen küzdő eszkimók vigasztalan életéről, ami a filmet messze kiemeli az átlagos mozitermékek sorából. (Nagy Kató-bemutató.) Az idei filmévad egyik eseménye kétségtelenül Nagy Kató új filmje, A nagyvilági nő című zenés vígjáték, amelyben Nagy Katón kívül Ida Wüst, Gretl Theimer, Werner Fuetterer, Gustav Waldau, Wolf Albach-Betty játszanak nagyobb szerepeket. Külön érdekessége a káprázatos kiállítású, divatrevünek is beillő filmnek, hogy a zenekíséretet Géczy Barnabásnak, a Berlinben élő híres magyar zenésznek a zenekara játszotta. A film nyilvános főpróbája csütörtökön este fél 10 órakorlesz a Corvin-filmszínházban, a bemutató pedig pénteken az Uránia, Corvin és Ufa filmszínházakban. B. H. 1934 MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK . (Elisabeth Bergner Londonban marad.) Elisabeth Bergner, a világhírű német színésznő, aki az utóbbi hónapokat Londonban töltötte, ahol tökéletesen megtanult angolul, most fejezte be legújabb filmjét, A cébmő című drámát, amely Nagy Katalin cárnőről szól. A film producere Korda Sándor, rendezője pedig Paul Czinner dr., a művésznő férje. A londoni lapok jelentése szerint Elisabeth Bergnernek az volt a szándéka, hogy a felvételek befejezése után európai körútra indul, azonban A cárnő a londoni szakbemutatón olyan nagy sikert aratott, hogy Bergner már megkezdte legközelebbi filmjének előkészületeit és lemondott az európai vendégszereplésről. * (Glória Swanson a Metróhoz szerződött.) Hollywoodból jelentik, hogy Glória Swanson, a világhírű filmsztár a Metró—Goldwyn—Mayer-gyárhoz szerződött. * (Garbót és Chaplint ki akarták utasítani Amerikából.) Az amerikai bevándorlási törvényjavaslatnak van egy Dickstein-Bill néven ismert pótléka, amely egyelőre még nem lépett életbe, de amely körül nemrégiben éles vita volt az amerikai szenátusban. Különösen Dickson szenátor harcolt azért, hogy a külföldi művészek bevándorlását épp úgy meg kell akadályozni, mint a külföldi iparosokét. A szenátor megállapítása szerint, amit Garbó, Chaplin vagy Marie Dressler tudnak, az amerikai színészek is ■tudják. A szenátus bizottsága, amely a kiutasítási kérdéssel foglalkozott, meghallgatta a Newyork Times színházi kritikusát, mint szakértőt. A szakértő a külföldi színészek kiutasítása ellen foglalt állást és hangoztatta, hogy sok példa mutatja, hogy a külföldi művészekre szükség van és egy sereg bukásra hivatkozott, amelyek a meg nem felelő szereposztás miatt következtek be. A bizottság a szakértő véleményének meghallgatása után, a Dichstein- Billt levette a napirendről. SZÍNHÁZ/MŰvÉSZET A Josefstadter-Theater vendégjátéka Paul Géraldy Ha akarnám... című vígjátéka legkedvesebb és legmegbocsáthatóbb irigységről szól, arról, amit az erény érez a léhaság iránt. Vannak megközelíthetetlenül tisztességes emberek és főkép asszonyok, akiket a tisztességnek olyan sűrű és páncélkemény légköre borít be, hogy senkinek sem jut eszébe kísértésbe hozni. Ezek az asszonyok nem kergethetik el felháborodottan a tolakodókat, mert senki sem közeledikhozzájuk.Az erény szép dolog, de kétségbeejtővé válik, ha nincs meg az az elégtétel, hogy veszélyben forog. Ay, olyan nő, akinek az erényét nem fenyegeti veszély, előbb-utóbb kénytelen felvetni azt a kérdést, hogy mi az ő tisztessége: hősiesség vagy vonzóerő hiánya. Hátha Germaine-nak nem azért nem voltak kalandjai, mert ellenállt a kísértésnek, hanem azért, mert a férfiak unták megkísérteni. Ezt a témát variálja Géraldy a jótársaságbeli ember merészségével és tapintatával, nem minden erőszak nélkül, de sok lélektani gyöngédséggel. A Josefstadter Theater előadása kitűnő. Darvas Lilit, aki tíz év óta először jelent meg magyar színpadon, a közönség sokáig és lelkesen ünnepelte. Budapesten ma csakugyan alig van színésznő, aki ezt a női szerepet ilyen törékeny, félénk, szinte rideg bájjal tudnájátszani. Darvas Lili rengeteget fejlődött, amióta német nyelven játszik az objektív, személytelen művészi ábrázolás irányában. Megjelenése poétikus, de ez a poézis mintaszerűen fegyelmezett. Partnerei közül az ugyancsak magyar származású Attila Hörbiger és Paul Delvis kitűnő színészek. Az előadást táblás ház és elegáns közönség tapsolta végig. H. A. —vimi * (A Cserebogár házi főpróbája) szerdán délelőtt fél 11 órakor volt a Nemzeti Színházban Bethlen Margit grófnő Cserebogár című új színművének házi főpróbája. A házi főpróba zártkörű volt, a színház vezetőin és a rendező Odry Árpádon kívül egyetlen vendég volt a nézőtéren, Herczeg Ferenc. A Cserebogár nyilvános jótékonycélú főpróbája csütörtökön délelőtt lesz, a bemutató pedig pénteken este. * (Radnai Miklós beteg.) Radnai Miklós, az Operaház igazgatója beteg, két nap óta hivatalában sem jelenhetett meg. Radnai igazgató influenzás, de remény van rá, hogy néhány nap múlva ismét átveheti az Operaház ügyeinek vezetését. • (INDIG OTTÓT KÉT HÓNAPRA ÍTÉLTE A KOLOZSVÁRI HADBÍRÓSÁG A TOROCKÓI MENYASSZONY MIATT.) Mint a Nagyváradi Napló írja, Indig Ottó, A torockói menyasszony szerzője most Kolozsvárott tartózkodik, ahol megdöbbenéssel értesült róla, hogy a kolozsvári hadbíróság A torockói menyasszony egyik jelenete miatt, amelyben rokonszenvesen ír a román hadseregből megszökött magyar katonákról, in comtumaciam kéthónapi fogházra ítélte. Indig Ottó ügyvédje útján azonnal lépéseket tett, hogy a hadbíróság tűzzön ki új tárgyalást az ügyben, hogy előadhassa védekezését. A hadbíróság a közeli napokban dönt az író kérelme fölött és akkor dől el, hogy visszautazhat-e Budapestre Indig Ottó, vagy sem. * (Növendékhangverseny.) A Zeneművészeti Főiskola szerdai növendékhangversenyét Popper Dávid és Volkmann Róbert emlékének szentelte. Legérdekesebb szám Popper három, gordonkára írt különös, komor fényű Requiemje volt, melynek szólamait Grosman Vera, Jaczkó Gyula és Czeizer Pál játszották muzikálisan. Grosman Vera Popper „Erdőben" című szvitjének meleg tónusú, nemes felfogású előadásával is nagy sikert aratott. Az intézet zenekara Volkmann Szerenádját és „III. Richárd" nyitányát adta eleven színekkel, kiváló karnagyának, Zsolt Nándornak vezénylete alatt. * (Jótékonycélú hangverseny.) A Ganzgyári Dal- és Zeneegyesület március 1-én este 8 óra 30 perckor a Zeneművészeti Főiskolában hangversenyt rendez, amelyen közreműködnek: Koncz János hegedűművész, Károlyi Gyula és Kása György zongoraművészek és a Ganzgyári Dalárda Koncz Ferenc karnagy vezényletével. A hangverseny tiszta jövedelmét a Kormányzóné nyomorenyhítő alapjának a javára ajánlotta fel az egyesület. A hangversenyen vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és a felesége is megjelenik. Pataky Kálmán Délamerikában Pataki Kálmán, a bécsi állami Operaház magyar művésze. Operaházunk tiszteleti tagja, Délamerikába megy művészkörútra. A kiváló énekes szerdán írta alá szerződését, amelynek értelmében májustól szeptemberig a Metropolitan Opera House és a milánói Scala művészeivel együtt Argentínában és Brazíliában vendégszerepel. Ez az első eset, hogy magyar énekes a Metropolitan Opera és a Scala művészeivel egy staggioneban lép fel. Az együttesben néhány kiváló német művész is szerepel. A m. kir. Operaház igazgatósága és a berlini állami Operaház direktora, tekintettel a rendkívüli esetre, hozzájárult, hogy Pataky Kálmán a vendégszereplés idejére eső kötelezettségeinek a jövő évadban tegyen majd eleget. Nem lehetetlen, hogy Pataky Kálmán egyik szerepét magyar nyelven énekli a délamerikai turné során. A művészegyüttes előbb Buenos Airesben lép fel és onnan utazik tovább, Rio de Janeiróba. * (Vizsgaelőadás.) A Színművészeti Akadémia előadássorozatában szerdán este a Kamaraszínházban színre került Herczeg Ferenc Bizánca. A vizsgázó növendékek Gál Gyula rendezőtanár vezetésével ezúttal is nívós előadást nyújtottak. Iréné császárnő nehéz szerepében Kelen Dóra komoly tragikai tehetségnek adta tanújelét. Konstantin császárt Gáti József alakította sok sikerrel. Várkonyi Zoltán az ifjú karakterszínész-gárda egyik fő erőssége. Kis szerepében sikert aratott Kartal Ilona rokonszenves játéka. A növendékegyüttes szép sikeréhez hozzájárultak még Szabó Dezső, Horlai Béla, Beregi Lajos, Pekári Nóra, Máté Mária, Hidasi Sándor és Vízi Béla alakításai. * (A vörös bestia főpróbája.) A Vígszínház szombaton este mutatja be Vaszary János A vörös bestia című vígjátékát, Gaál Franciska felléptével. Az újdonságból pénteken délelőtt fél 11 órakor nyilvános főpróba lesz, amelyre az illetékesek a Vígszínház titkári hivatalában válthatják meg jegyeiket. HANGVERSENYEK Bécsi filharmonikusok Beethoven estje Brúnó Walterrel a Városi Színházban. Jegyek Rózsavölgyinél. A legnagyobb szenzációméltósága sofőrje A KIRÁLY SZÍNHÁZBAN TUDOMÁNY IRODALOM Ettore Romagnoli a szegedi Ariosto-emlékünnepen SZEGED, febr. 28. A Ferenc József-tudományegyetem az olasz Rinascimento legnagyobb költője, Ludovico Ariosto, halálának négyszázéves fordulója alkalmából szerdán délelőtt az egyetem aulájában díszes emlékünnepélyt rendezett. Az emlékünnepélyen megjelent Gömbös Gyula miniszterelnök képviseletében Baranyi Tibor főispán, az olasz követ képviseletében Francesco Lo Fero lovag, a kultuszminiszter képviseletében Flandorffer Pál dr. miniszteri tanácsos, a külügyminiszter képviseletében pedig Villani Lajos miniszteri tanácsos, vitéz Shvoy Kálmán altábornagy, vegyesdandárparancsnok, Szeged város képviseletében Pálffy József dr. helyettes polgármester, továbbá az egyházi, katonai és polgári hatóságok képviselői és az egyetem ifjúsága. Az ünnepélyt az egyetemi énekkarok által előadott olasz Giovinezza és a magyar Himnusz nyitotta meg. A megnyitóbeszédet Széky Tibor dr. egyetemi rektor mondotta, majd Sík Sándor dr. egyetemi tanár méltatta gyönyörű beszédben Ariosto irodalmi jelentőségét. Ezután Iványi Béla dr. egyetemi tanár az egyetem nevében olasz nyelven üdvözölte Ettore Romagnolit, az olaszt akadémia tagját, a nagy olasz írót. Ettore Romagnoli tartott ezután közel egyórás előadott Ariostoról, ismertetve irodalmi munkáját, tökéletes és egészséges filozófiáját. Romagnoli előadásának tartalmát magyar nyelven Iványi Béla dr. tolmácsolta. A díszes emlékünnepélyt az egyetemi énekkarok Hiszekegye zárta be. Az egyetem délben Ettore Romagnoli és olasz kísérőinek tiszteletére a Tisza-szállóban ebédet adott. * (Hatvanéves a Pozsonyi Toldy-Kör.) Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Toldy-Kör, a mai Szlovenszkó egyik legégibb és legnagyobb kulturális egyesülete március 4-én üli meg fennállásának hatvanadik évfordulóját. A Toldy-Kört 1874-ben alapította id. Vutkovich Sándor dr. jogakadémiai tanár. A kör régi elnökei sorában szerepelt Thaly Kálmán, a Rákóczi-emlékerő nagyhírű kutatója, továbbá Zichy Géza, a hírneves zeneszerző és író. Az egyesületet 1925 óta Jankovics Marcell dr. elnök, a Petőfi-Társaság tagja, továbbá Aixinger László dr. ügyvezető alelnök vezeti. Működésük alatt a kör igen fontos tényezőjévé vált a kisebbségi magyarság kulurális életének. A kör által alapított férfikar, amely utóbb önálló egyesületté alakult át, a Toldy-kör égisze alatt külföldön is, így Budapesten, Bécsben és Sopronban rendezett hangversenyeivel méltó feltűnés keltett. A Toldy-kör kulturestét rendez a pozsonyi primáspalota tükörtermében. A kulturestét délelőtt a kör díszközgyűlése előzi meg. * (Az Erdélyi Szépmíves Céh Győrben.) Győrből jelentik: Az Erdélyi Szépmíves Céh tagjai dunántúli körútjuk során ma Győrbe érkeztek. A vasúti állomáson nagy közönség élén Koller Jenő dr. városi tanácsnok fogadta őket. Este a Kisfaludy Irodalmi Kör ünnepi ülést tartott s ez alkalomból a városháza dísztermét egészen megtöltötte az előkelő közönség, amelynek soraiban megjelent felsőőri Nagy Pál főispán és Szauter Ferenc dr. polgármester is. Gálos Rezső dr. egyetemi magántanár, a Kör alelnöke üdvözölte az Erdélyi Helikon vezetőit mint az erdélyi magyar irodalom képviselőit, akiket ezután Szauter Ferenc dr. polgármester köszöntött. A közönség megújuló meleg ünneplése közben Kemény János báró mondott köszönetet az üdvözlésért, majd megtartotta előadását az erdélyi magyar irodalomról. Utána Nyirő József elbeszélést, Kós Károly regényrészletet olvasott fel, Dsida Jenő pedig költeményeiből adott elő. A hallgatóság lelkesen megtapsolta az előadókat, akiket az ülést követő társasvacsorán is melegen ünnepeltek.