Budapesti Hírlap, 1934. április (54. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-12 / 81. szám
12 KÖZGAZDASÁG Az idei Nemzetközi Vásár a politikai nyugalom és a külkereskedelmi szerződések gyümölcse „Az ipar az árkérdésben igyekszik kiküszöbölni az ütköző pontokat" Ma sajtóértekezlet volt a Kereskedelmi és Iparkamarában, amelyen Éber Antal, Chorin Ferenc, Székács Antal és mások vázolták a sajtó meghívott képviselői előtt az idei Budapesti Nemzetközi Vásár hatalmas arányait és közgazdasági jelentőségét. Az értekezlet résztvevői közt propaganda-nyomtatványokat osztottak szét, amelyek mutatják, hogy a 29 évvel ezelőtt alapított vásár, amelynek 10 év óta nemzetközi jellege van, hogyan fejlődött, méretei és arányai hogyan duzzadtak meg. A vásár kiállítóinak száma az utolsó 10 év alatt 700-ról 1500-ra szaporodott, külföldi és vidéki látogatóinak száma pedig megötszöröződve, elérte a 60.000-et! Más adatok is arról világosítanak föl, hogy milyen nagy ma már ennek az intézménynek az idegenforgalmi jellege. A tavalyi Vásár 10 napig tartott és forgalma a főváros egész évi idegenforgalmának 34 százalékát tette. A Vásár voltaképpeni célja a magyar ipar bemutatása, a legnagyobb gyártól, a legkisebb háziiparosig. Az ipar mellett azonban olyan tartalma is lesz a Vásárnak, amely az ország agrárgazdasági jellegét is ki fogja domborítani. Rendkívül gazdag lesz az élelmiszer-csoport, amely a magyar hentesipar impozáns munkáját, azonkívül a konzervipart és tejipart mutatja be. Éppen így bemutatják a magyar farmtermelést is, különösen a baromfitenyésztést és a prémállatokat. A Vásár idei programját Éber Antal kamarai elnök ismertette, különösen azt emelve ki, hogy a Vásár a nemzetek gazdasági kooperációját akarja szolgálni. Az idei bemutató a helyre állott bizalom jegyében nyílik meg, a gazdasági élet felszabadul a félelem elnyomása alól, amit már a mezőgazdasági kiállítás sikere is bizonyított. Kiemelte Éber, hogy milyen üdvös eredményekkel jár a Magyarországon megteremtett politikai nyugalom, továbbá a helyes és eredményes külkereskedelmi szerződések. Ezek indították meg a bizalom áradatát és az így teremtett hangulat erősíti és fokozza a kiállítás gazdasági értékét. Meg van győződve, hogy a magyar ipar, a fejlődés mai fokán bátran megjelenhet a világ nyilvánossága előtt. Kéri a sajtót, hogy képviselje a közönség felé a magyar termelés megbecsülését. Ghorin Ferenc megköszönte a gyáripar nevében is azt a melegséget, amivel a Vásár rendezősége kidomborítja a gyáripar magyarországi fontosságát. Hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint a jövő boldogulásának egyik eleme a kormány helyes kereskedelmi politikája lesz, amely nem téveszti szem elöl, hogy ipar nélkül béna és csonka volna az ország kulturális élete. Az iparkérdésben — folytatta Chorin — megértésre kell törekedni, s míg egyfelől maga az ipar az árkérdésben igyekszik kiküszöbölni az ütközőpontokat, másrészt joggal kéri az ország közvéleményétől a megbecsülést. A mostani Vásár mögött 3000 gyár és 300.000 munkás áll. Abban a szenzációs fordulatban — úgymond —, amit Angliában már lehet tapasztalni, az optimizmus joggal láthatja a világgazdasági javulás jelét! A javulás megindult és ez nem maradhat elszigetelt jelenség. Ennek hatása nálunk is tapasztalható, amire nézve számos adatot említett. Javul a fogyasztás, a forgalom és növekszik a kulturális érdeklődés és áldozatkészség. A kiállítás már ennek a javuló helyzetnek hullámvonalán emelkedik föl, s mindenkinek kötelessége, hogy a gazdasági javulás irányában hasson. Székács Antal, a kamara alelnöke, a kereskedelem munkájának fontosságát méltatta. A termelés eredményét a kereskedő munkája teszi áruvá és értékké. A kereskedelem leghatalmasabb segítőeszköze a sajtó, amely Amerikában 40 százalékkal részesedik a forgalom eredményéből, a reklám révén. Újból a sajtó szeretetébe ajánlotta a kereskedők munkájának megbecsülését, mert a kereskedelem érdeke azonos az ország érdekével. Nagy Antal, a kamara alelnöke arra utalt, hogy a kézművesipar nehéz helyzetében is imponáló számban vesz részt az idei vásáron. Meg akarja mutatni tudását, munkakészségét és élniakarását. A kézműiparnak egyedül az ilyen kollektív megmozdulás ad lehetőséget arra, hogy kontaktusba lépjen a fogyasztók széles rétegeivel, ő is arra kérte a sajtót, hogy szenteljen figyelmet a kézműiparnak, mely munkájának remekeivel vonul fel az idei Vásárra. MEGHÍVÓ a Kőbányai Szövőgyár Részvénytársaság budapesti ber. cégnek 1934. évi április hó 20. napján déli 12 órakor, Dr. Stammberger Ferenc budapesti (V., Erzsébet-tér 15.) kir. közjegyző irodájában megtartandó rendkívüli közigyűléssére. TÁRGYSOROZAT: 1. Egy igazgatósági tag választása. 2. Három felügyelőbizottsági ta választása. 4. Határozathozatal az 1934. évi március hó 26-án megtartott rendkívüli közgyűlés határozatainak megtámadása iránt netán folyamatba teendőekben a bíróság előtt előterjesztendő védekezés tárgyában. Budapest, 1934. évi április 6-án. Az Igazgatósiig. — Aki a közgyűlésen szavazati jogot gyakorolni akar, az köteles az alapszabályok 17. §-a szerint a társaság pénztáránál (Budapest X., Szállás u. 8.) a közgyűlést megelőzően legalább 3 nappal a részvényeket letenni. 329,9 millióval csökkent a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank követeléseinek és tartozásainak állásáról ápr. 7-én kiadott jelentés szerint a bankjegyforgalom a hónap első hetében 29,9 millió pengővel 329,8 millió pengőre csökent. Az apadást az állami girószámlákra történt befizetek és a váltókészlet csökkenése okozta. A váltóesedékességek összege a szóbanforgó héten 17.4 millió pengővel haladta túl a benyújtások összegét és 554.2 millióra apadt. Az állami girószámlákra 13.7 millió pengő folyt be, míg az egyéb számlákról 2.5 millió pengő összértékben történtek folyósítások, úgyhogy a számla álladéka végeredményben 11.1 millióval 89.9 millióra csökkent. Az érckészlet a forgalomban lévő érmék visszaszivárgása folytán 277 ezer pengővel 104.8 millióra növekedett. Ebből 78.8 millió az aranyra, 13.7 millió a beszámítható devizákra és 12.2 millió a váltópénzre esik. Az „egyéb tartozások” 48 ezer pengővel 30.3 millióra, az „egyéb követelések” 1.5 millió pengővel 172.3 millióra növekedtek. Az állam tartozása 49.4 millióval szerepel. Fi —in Csak régi kötések alapján lehet házát szállítani Ausztriába A magyar és osztrák kormány között ez év április 1-én a búzakivitel tárgyában életbe lépett megállapodás Magyarország részére 1934 június 30-áig további 370.000 mázsa búzakontingenst állapított meg. Ennek a mennyiségnek technikai lebonyolításában — eltérően az eddigi rendszertől — az a változás áll be, hogy a körleveleket igazoltatás céljából az Österreichisches Kreditinstitut für Öffentliche Unternehmungen, Bécsnek be kell mutatni. A kontingensek kiosztása tekintetében a Külkereskedelmi Hivatal a következőképpen intézkedik: Tekintettel arra, hogy ez év március 13- áig Ausztria felé az eladások minden megkötöttség nélkül történtek és eddig az időpontig már annyi búzaeladás történt Ausztriába, hogy az 1933/34. évre megállapított teljes búzakontingens kihasználtnak látszik, a Külkereskedelmi Hivatal a jelenlegi kontingenst is elsősorban azokra az eladásokra fogja a magyar eladók rendelkezésére bocsátani, amelyek igazoltan március 11se előtt jöttek létre és amelyeknek körleveleit az Österreichisches Kreditinstitut für öffentliche Unternehmungen rendben levőnek ismerte el. A március 14- e után létrejött kötésekre — tekintettel arra, hogy a Külkereskedelmi Hivatal március 13-án hírlapilag figyelmeztette a feleket, hogy" további eladások csak a Hivatal megkérdezése után eszközölhetők — csakis azokra az eladásokra fog hitelkamatkedvezmény élvezetére feljogosító vámkezelési tanúsítványokat kiadni, amely eladásokhoz a Hivatal jóváhagyását előzetesen kikérték az érdekeltek. liium .......... **» — A Magyar Általános Kőszénbánya rt. igazgatósága április 11-én tartott ülésében megállapította az 1933-i üzletév mérlegét, amely a szokásos leírások után 3,268.430.32 pengő (1932-ben 4,672.508.85) tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság április 28-ára hívja egybe a rendes évi közgyűlést, amelynek indítványozni fogja, hogy az 1933. üzletévre — a tartalékok és alapok dotálása után — részvényenként tíz (tavaly 14) pengő osztalékot állapítsanak meg. — Kényszeregyesség. A budapesti törvényszék Freumaim Albert fakereskedő (Dob utca 90/a) ellen, — a pécsi törvényszék Hirschfeld Ede pécsi bej. cég tulajdonosa, Hirschfeld Andor divatáru-, bőrönd-, játék-, pipere- és rövidárukereskedő ellen, — a debreceni törvényszék Galambos Sándor debreceni építészeti és tüzelőanyag bel.kereskedő ellen megindította a kényszeregyességi eljárást. B. H. 1984 ÁPRILIS 12. CSÜTÖRTÖK A német-szerb gazdasági közeledés A szerb tengeri, búza és tojás elhelyezése A német gazdasági kapcsolatok keleti kiépítésében a legújabb láncszem a németszerb kereskedelmi tárgyalás, amely most van folyamatban. A két ország előző megegyezése március 1-én lejárt, de ideiglenesen meghosszabbították és a most folyó tárgyalások is befejezéshez közelednek. A magyar Külkereskedelmi Hivatalhoz érkezett jelentés szerint Szerbia és Németország közt elképzelhető a megegyezés. A német lapok a tárgyalásokkal kapcsolatban hangoztatják a politikai kapcsolatok normális fejlődését, amelyeknek következményei gazdasági téren is kell, hogy hamarosan jelentkezzenek. Hiszen a tizenkétmillónyi jugoszláv fogyasztó Németország számára rendkívül nagy értéket jelent. Jugoszláviának is az a törekvése, hogy minél nagyobb mennyiségben igyekezzék mezőgazdasági termékei számára piacot szerezni Németországban. Németország ezzel szemben szívesen vesz át egész sor mezőgazdasági terményt, mert ezzel iparcikkei számára, majdnem a szomszédban, kellő elhelyezési lehetőségeket nyit meg. A tárgyalások során Németország már eddig is igen jelentős engedményeket tett a jugoszláv gyapot, dohány, rizs és déligyümölcs németországi bevitelére. Jól értesült helyről nyert felvilágosítások szerint Németország hajlandónak mutatkozott évenkint 10.000 vagon tengerit, 5 ezer vagon búzát és 100 millió dinár értékű tojást átvenni Jugoszláviától. Ha a megállapodást megkötik, Jugoszlávia tengeri termésének legnagyobb részét sikerül elhelyezni. Most arról tárgyalnak, biztosítja-e Németország ezeknek a mennyiségeknek átvételét is, mert ez az áralakulásra igen nagy jelentőségű volna. A német tárgyaló bizottság hajlandó is a biztosítékokat megadni, de ezzel szemben a német ipari cikkek fokozottabb mértékű átvételét kívánja. Németország elsősorban textilárukat, gépeket (különösen mezőgazdasági gépeket), vegyiipari termékeket, vasúti kocsit, mozdonyokat, kézi szerszámokat, háztartási cikkeket, stb. szállít. A német iparcikkek korlátlan átvételének egyelőre csak az az akadálya, hogy Jugoszlávia különösen olyan iparok terén érvényesíti a protekcionista kereskedelempolitikát, amely iparok számára belföldön minden nyersanyag olcsón beszerezhető. — Elakad a szovjet termelési rendszere. Téri Tihamér előadást tartott a Statisztikai Társaságban s a szovjet termelési statisztikájának számait boncolva, érdekes következtetésekre jutott. A legjellemzőbb és legfurcsább oroszországi gazdasági tüpet a termelés növelésének terveivel szemben álló áruhiány. Az orosz kormány megcsinálta az „ötéves" tervet és a fedezetlen papírpénz segítségével korlátlanul rendelkezik az ország minden értékével és munkaerejével. A fő nehézség a mezőgazdaságban van, amelyben a sokezernyi traktor és egyéb gép ellenére sem sikerült a termés emelését elérni. Az orosz gazdaság további fejlődését a világhelyzet alakulása fogja meghatározni. Elsősorban az, hogy Kína felépítésében, a Japán, Amerika, Anglia és Franciaország között folyó versengésben milyen szerep fog Oroszországnak jutni? A Budapesti értéktőzsde A tőzsde kedvetlen és tartózkodó hangulatban nyitott. A piac sem külföldről, sem belföldről nem kapott ösztönzést, azért úgy a spekulációnak, mint a tőzsde közönségének üzleti tevékenysége igen szűk keretek között mozgott. Ezenkívül kedvezőtlen osztalékbecslések is hátrányosan befolyásolták a piacot, úgyhogy az árfolyamok, bár csak kisebb mérvben, ismét lemorzsolódtak. Ugyancsak gyenge és üzletfélen volt a fapiac is, nagyobb áresés azonban itt sem fordult elő. Az aranypiacon nincs lényeges változás. 1934. Ápr. 11. Előző zárlat Irányzat: Előfordult kötések lanyha. Zárlat Nemzeti Bank 130.25 130—130.5 130.25 Első M. Bizt. 360.—— 360.— Bauxit 31.3— 31.— Szentlőrinci 2.—— 2.— Magnezit 107.—— — Kőszén 278.— 275—279 276.— Nagybátonyi— 24 24.— Salgó 20.4 20.2—20.3 . 20.1 Csáky 3.75— 4.— Fegyver 56.25 56.2—56.5 56.25 Ganz 15.35 14.8—15 14.9 Győri vágón 9.—— 9.— Rima 21.2 21.15—21.5 21.2 Ofa 6.5— 6.5 Nasici 65.5— ___ Nova 17.75 17.2—17.5 17.2 Trust 70.5 70.1—70.5 70.25 Államvasút 14.6— — Délcukor 65.— 65 65.— Magyar Cukor 89.75 89—90 89.5 Georgia 17.2 17.3 17.2 Izzó 274.—— — Gschwindt 92.— 93 93.— Goldberger 41.—— 41.— Juta 12.—— 12.25 Pamutipar 55.—— 55.— Szegedi kender 13.9 13.8—13.9 13.9 Chinoin 5.— 4.9 4.9 Danica 2.5— 2.5 Gumi 35.5 36 35.75 Telefon 7.3 7.2 7.2 1933. évi ptj. (100.—) 100.—, Népszövetségi (53.5) —.—, I—V. hadikölcsön (0.28) 0.28, VI— VH. hadikölcsön ^0.24)^ —.—, IV. hadikölcsön (0.21) 0.22, vm. hadikölcsön (—.—) 0.22, 1914. évi főv. (43.65) 43.75, 1927. évi főv. (46.25) 46.5. Szinarany 5435—5445, Napóleon 32—32.10 pengő, Külföldi értéktőzsdék Párizs, (ápr. 11.) B. de France 10810, Credit Lyonnais 2010, Waggons Lits 94.50, Schneider Creusot 1512, Magyar 4%ar. jár. 6.50, Totis 825, Danube Savé 177. Bécs, (ápr. 11.) Dunagőzhajózási 3.95, Kohó 8.35, Salgó 21.90, Magyar Általános Kőszén 307, Urikányi 42.50, Rima 22.60, Magyar Cukor 97.50, Magyar Vasútforgalmi 17.25. Berlin, (ápr. 11.) Magyar államkölcsön 4%% 1913. 7.7, u. a. 1914. 7.85, Magyar aranyjáradék 4% 7.9, Magyar államkölcsön 4% 1910. 7.55, Magyar koronajáradék 0.4, Budapesti kölcsön 1914. 50 ötnyolcad, Reichsbank 149%, A. G. für Verkehrswesen 67 egynyolcad, Reichsbahn 113, Hapag 284, Nordd. Lloyd 32 háromnyolcad, I. G. Barben 139, Genf, (ápr. 11.) Budapesti kölcsön 1914. évi 176. Magyar Általános Kőszén 16, 165. Devizazárlatok Budapesti devizaárfolyamok (ápr. 11.) Amszterdam 232.50—233.70, Belgrád 7.80—7.90, Berlin 135.80—136.80, Brüsszel 79.26—79.74, Bukarest 3.41—3.43, Kopenhága 79.01—79.80, London 17.70—17.84, Milano 30.00—30.18, Newyork 341.10—347.10, Oszló 88.90—89.70, Párizs 22.33— 22.47, Prága 14.07—14.17, Szófia 4.11%—4.14%, Stockholm 91.20—92.00, Varsó 64.85—65.25, Zürich 110.80—111.65. Budapesti valutaárfolyamok, (ápr. 11.) Angol font 17.70—18.10, belga 79.16—79.74, cseh korona 14.05—14.20, dán korona 78.80—79.80, dinár 7.80 —8.30, dollár 337.10—347.10, francia frank 22.30 —22.50, holland fr. 232.30—233.70, lengyel zloty 64.75—65.25, lev 3.42—3.46, leva 4.00—4.26, líra29.90—30.20, német márka 135.70—136.80, norvég korona 88.70—89.70, osztrák schilling 78.70— 80.70, svájci frank 110.70—111.65, svéd korona 91.00—92.00, kanadai dollár 332.00—352.00, Brüsszel clearing 79.50, Bukarest 3.42, Milano 30.0926, Párizs 22.401, Szófia 4.13, Bécs 80.454, Zürich, (ápr. 11.) Párizs 20.38, London 15.93, Newyork 308%, Brüsszel 72.30, Milano 26.35, Madrid 42.22, Amszterdam 209.05, Berlin 122, Bécs 73.32, Schilling 56.87, Stockholm 92.10, Oszló 80, Kopenhága 71.15, Prága 12.84, Varsó 58.30, Belgrád 7, Athén 2.95, Istambul 2.51, Bukarest 3.05, Helsinki 7.04 Yokohama 94 Buenos Aires 78. Bécs (ápr. 11.) Budapest 124.295, Begrád 12.51, Berlin 165.80—166.80, London 21.65 hétnyolcad—21.85 hétnyolcad, Milano 35.88—36.08, Newyork 419—423, Párizs 27.72—27.88, Prága 17.44—17.56, Zürich 136—136.80. London, (ápr. 11.) Budapest 17.75, Newyork 5.16 egynyolcad, Párizs 78.21, Zürich 15.92. Berlin, (ápr. 11.) London 12.89%—12.92%, Párizs 16.50—16.54, Bécs 47.20—47.30, Zürich 80.96—81.12, Newyork 2.5030—2.5090. Budapesti gabonatőzsde Budapesti határidős piac, (ápr. 11.) A szerdai piac hangulata valamivel kedvezőbb volt, de az üzleti tevékenység csökkenése folytán lanyha maradt az irányzat. A májusi búza 15, a júniusi 13 fillérrel, a rozs májusra 24, a tengeri májusra 16, júliusra 6 fillérrel a keddi szint alatt zárt. A malmok — tekintettel a búza időközben bekövetkezett nagy áresésére — a lisztáraknál 50 filléres mérséklést hajtottak végre. Zárlat: Magyar búza máj. 9.80, 9.85, 9.63, 9.69, zárlat 9.69—9.70, jún. 9.63, 9.56, zárlat 9.56— 9.57, magyar rozs máj. 5.09, 4.81, zárlat 4.85— 4.88, jún. 5.11, 5.01, zárlat 5.02—5.05, tengeri máj. 9.43, 9.45, 9.30, 9.34, zárlat 9.32—9.33, júl. 9.73, 9.65, 9.68, zárlat 9.69—9.70 pengő 100 kg-ként. Budapesti készárupiac, (ápr. 11.) A készpiac irányzata a vidéki piacok szilárd, vagy tartott irányzata ellenére, lanyha volt. Búzából mindössze 4.5 vagon eladását jelentették be, a jegyzéseket 20—25 fillérrel mérsékelték. A rozs kötés nélkül 15 fillérrel olcsóbbodott. Árpából másfél vagon kelt el, tartott áron. A zab teljes üzlettelenség mellett 20—25 fillérrel, a tengeri 7.5 vagon eladási ára alapján 15—35 fillérrel olcsóbbodott. A korpa jegyzését 35 fillérrel mérsékelték. Zárlat: búza 77 kg-os tv. 9.80—10.15, felsőt. 9.60—9.85, jászsági 9.45—9.70, egyebek 9.55— 9.70, 78 kg-os tv. 9.90—10.25, felsőt. 9.70—9.95, jászsági 9.55—9.80, egyebek 9.65—9.80, 79 kg-os tv. 10.00—10.35, felsőt. 9.80—10.05, jászsági 9.65— 9.90, egyebek 9.75—9.90, 80 kg-os tv. 10.15—10.45, felsőt. 9.90—10.20, jászsági 9.75—10.00, egyebek 9.85—10.00, rozsdestv. 4.60—4.70, egyéb 4.70— 4.80, takarmányárpala 8.90—9.00, Ila 8.70—8.80, sörárpa kiváló 11.50—12.50, elsőrendű 10.50—11.00, sörárpa 9.50—10.00, zabla 9.50—9.65, Ila 9.40— 9.50, ótengeri 9.50—9.60, újtengeri tiszántúli 8.70— 8.80 pengő. Különféle termények: lenmag nagyszemű 24—25, kék mák ab. állomás 36—37, étburgonya nyári rózsa 6.50—7, őszi rózsa 4.60—4.80, finom búzakorpa 8.50—8.60, 8-as búzaliszt 10.50—• 10.75 pengő 100 kg-ként. A többi cikk ára változatlan. Előfordult kötések: búza 80 kg-os felsőt. 150 q 10.00, 150 q 9.90, 150 q 10.10, árpa 150 q 9.50, tengeri 150 q 8.75, 150 q 8.70, 450 q 8.95 április 20-ika utáni szállításra 100 kg-ként, budapesti paritásban. Lisztárak, (ápr. 11.) Fővárosi és vidéki nagymalmok irányárai ápr.—máj. hóra 100 kg-ként: búzaliszt 00-ás 29.75—30.25, 0-ás 29.25—29.75, 2-es 28.75—29.25, 4-es 26.50—27.00, 5-ös 24.75— 25.25, 6-os 20.25—20.75, rozsliszt 0-ás 23.50, 0/1-es 22.00, speciál I-es 18.50, normál I-es 16.00, la 14.00, Ila 12.50, rozstakarmányliszt 11.75, rozskorpa 9.50 pengő. Külföldi árutőzsdék Prága, (ápr. 11.) Cukortőzsde. Belföldi nyers'' cukor 100 kg-ként prompt Aussig loko 53.50— 54.50 "K. Az irányzat gyenge. Newyork, (ápr. 11.) Gyapottőzsde. Északamerikai fully middling júl. 12.16, okt. 12.29, dec. 12.40, jan. —, májé, 12.53 cent per libra.