Budapesti Hírlap, 1934. április (54. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-12 / 81. szám

12 KÖZGAZDASÁG Az idei Nemzetközi Vásár a politikai nyugalom és a külkereskedelmi szerződések gyümölcse „Az ipar az árkérdésben igyekszik kiküszöbölni az ütköző pontokat" Ma sajtóértekezlet volt a Kereskedelmi és Iparkamarában, amelyen Éber Antal, Cho­­rin Ferenc, Székács Antal és mások vázol­ták a sajtó meghívott képviselői előtt az idei Budapesti Nemzetközi Vásár hatalmas arányait és közgazdasági jelentőségét. Az értekezlet résztvevői közt propaganda-nyom­tatványokat osztottak szét, amelyek mutat­ják, hogy a 29 évvel ezelőtt alapított vásár, amelynek 10 év óta nemzetközi jellege van, hogyan fejlődött, méretei és arányai hogyan duzzadtak meg. A vásár kiállítóinak száma az utolsó 10 év alatt 700-ról 1500-ra szapo­rodott, külföldi és vidéki látogatóinak száma pedig megötszöröződve, elérte a 60.000-et! Más adatok is arról világosítanak föl, hogy milyen nagy ma már ennek az intézmény­nek az idegenforgalmi jellege. A tavalyi Vá­sár 10 napig tartott és forgalma a főváros egész évi idegenforgalmának 34 százalékát tette. A Vásár voltaképpeni célja a magyar ipar bemutatása, a legnagyobb gyártól, a legkisebb háziiparosig. Az ipar mellett azon­ban olyan tartalma is lesz a Vásárnak, amely az ország agrár­gazdasági jellegét is ki fogja domborítani. Rendkívül gazdag lesz az élelmiszer-csoport, amely a magyar hentes­ipar impozáns munkáját, azonkívül a kon­zervipart és tejipart mutatja be. Éppen így bemutatják a magyar farmtermelést is, kü­lönösen a baromfitenyésztést és a prém­állatokat. A Vásár idei programját Éber Antal ka­marai elnök ismertette, különösen azt emelve ki, hogy a Vásár a nemzetek gazdasági kooperációját akarja szolgálni. Az idei be­mutató a helyre állott bizalom jegyében nyí­lik meg, a gazdasági élet felszabadul a féle­lem elnyomása alól, amit már a mezőgazda­sági kiállítás sikere is bizonyított. Kiemelte Éber, hogy milyen üdvös eredményekkel jár a Magyarországon megteremtett politikai nyugalom, továbbá a helyes és eredményes külkereskedelmi szerződések. Ezek indítot­ták meg a bizalom áradatát és az így te­remtett hangulat erősíti és fokozza a kiállí­tás gazdasági értékét. Meg van győződve, hogy a magyar ipar, a fejlődés mai fokán bátran megjelenhet a világ nyilvánossága előtt. Kéri a sajtót, hogy képviselje a közön­ség felé a magyar termelés megbecsülését. Ghorin Ferenc megköszönte a gyáripar ne­vében is azt a melegséget, amivel a Vásár rendezősége kidomborítja a gyáripar ma­gyarországi fontosságát. Hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint a jövő boldogulásának egyik eleme a kormány helyes kereskedelmi politikája lesz, amely nem téveszti szem elöl, hogy ipar nélkül béna és csonka volna az ország kulturális élete. Az iparkérdésben — folytatta Chorin — megértésre kell töre­kedni, s míg egyfelől maga az ipar az ár­kérdésben igyekszik kiküszöbölni az ütköző­pontokat, másrészt joggal kéri az ország közvéleményétől a megbecsülést. A mostani Vásár mögött 3000 gyár és 300.000 munkás áll. Abban a szenzációs fordulatban — úgy­mond —, amit Angliában már lehet tapasz­talni, az optimizmus joggal láthatja a világ­­gazdasági javulás jelét! A javulás megindult és ez nem maradhat elszigetelt jelenség. Ennek hatása nálunk is tapasztalható, amire nézve számos adatot említett. Javul a fogyasztás, a forgalom és növekszik a kul­turális érdeklődés és áldozatkészség. A kiál­lítás már ennek a javuló helyzetnek hullám­vonalán emelkedik föl, s mindenkinek köte­lessége, hogy a gazdasági javulás irányában hasson. Székács Antal, a kamara alelnöke, a ke­reskedelem munkájának fontosságát mél­tatta. A termelés eredményét a kereskedő munkája teszi áruvá és értékké. A kereske­delem leghatalmasabb segítőeszköze a sajtó, amely Amerikában 40 százalékkal részesedik a forgalom eredményéből, a reklám révén. Újból a sajtó szeretetébe ajánlotta a keres­kedők munkájának megbecsülését, mert a kereskedelem érdeke azonos az ország érdekével. Nagy Antal, a kamara alelnöke arra utalt, hogy a kézművesipar nehéz helyzetében is imponáló számban vesz részt az idei vásá­ron. Meg akarja mutatni tudását, munka­készségét és élniakarását. A kézműiparnak egyedül az ilyen kollektív megmozdulás ad lehetőséget arra, hogy kontaktusba lépjen a fogyasztók széles rétegeivel, ő is arra kérte a sajtót, hogy szenteljen figyelmet a kézmű­iparnak, mely munkájának remekeivel vo­nul fel az idei Vásárra. MEGHÍVÓ a Kőbányai Szövőgyár Részvény­­társaság budapesti ber. cégnek 1934. évi április hó 20. napján déli 12 órakor, Dr. Stammberger Ferenc budapesti (V., Erzsébet-tér 15.) kir. közjegyző irodájában megtartandó rendkívüli k­özigyűlés­sére. TÁRGYSOROZAT: 1. Egy igazgatósági tag választása. 2. Három felügyelőbizottsági ta válasz­tása. 4. Határozathozatal az 1934. évi március hó 26-án megtartott rendkívüli közgyűlés határozatai­nak megtámadása iránt netán folyamatba teendő­ek­ben a bíróság előtt előterjesztendő védekezés tárgyában. Budapest, 1934. évi április 6-án. Az Igazgatósiig. — Aki a közgyűlésen szavazati jogot gyakorolni akar, az köteles az alapszabályok 17. §-a szerint a társaság pénztáránál (Budapest X., Szállás­ u. 8.) a közgyűlést megelőzően leg­alább 3 nappal a részvényeket letenni. 3­29,9 millióval csökkent a bankjegy­­forgalom. A Magyar Nemzeti Bank köve­teléseinek és tartozásainak állásáról ápr. 7-én kiadott jelentés szerint a bankjegy­­forgalom a hónap első hetében 29,9 millió pengővel 329,8 millió pengőre csö­­­kent. Az apadást az állami girószámlákra tör­tént befize­t­ek és a váltókészlet csökke­nése okozta. A váltóesedékességek összege a szóbanforgó héten 17.4 millió pengővel haladta túl a benyújtások összegét és 554.2 millióra apadt. Az állami girószám­lákra 13.7 millió pengő folyt be, míg az egyéb számlákról 2.5 millió pengő össz­értékben történ­tek folyósításo­k, úgyhogy a számla álladéka végeredményben 11.1 millióval 89.9 millióra csökkent. Az érc­készlet a forgalomban lévő érmék vissza­­szivárgása folytán 277 ezer pengővel 104.8 millióra növekedett. Ebből 78.8 mil­lió az aranyra, 13.7 millió a beszámítható devizákra és 12.2 millió a váltópénzre esik. Az „egyéb tartozások” 48 ezer pen­gővel 30.3 millióra, az „egyéb követelé­sek” 1.5 millió pengővel 172.3 millióra nö­­vek­edtek. Az állam tartozása 49.4 millió­val szerepel. F­i —in Csak régi kötések alapján lehet házát szállítani Ausztriába A magyar és osztrák kormány között ez év április 1-én a búzakivitel tárgyában életbe lépett megállapodás Magyarország részére 1934 június 30-áig további 370.000 mázsa búzakontingenst állapított meg. Ennek a mennyiségnek technikai lebonyo­lításában — eltérően az eddigi rendszer­től — az a változás áll be, hogy a körleve­­leket igazoltatás céljából az Österreichi­­sches Kreditinstitut für Öffentliche Unter­­nehmungen, Bécsnek be kell mutatni. A kontingensek kiosztása tekintetében a Külkereskedelmi Hivatal a következőkép­pen intézkedik: Tekintettel arra, hogy ez év március 13- áig Ausztria felé az eladások minden megkötöttség nélkül történtek és eddig az időpontig már annyi búzaeladás történt Ausztriába, hogy az 1933/34. évre megál­lapított teljes búzakontingens kihasznált­­nak látszik, a Külkereskedelmi Hivatal a jelenlegi kontingenst is elsősorban azokra az eladásokra fogja a magyar eladók ren­delkezésére bocsátani, amelyek igazoltan március 11s­e előtt jöttek létre és amelyek­nek körleveleit az Österreichisches Kredit­institut für öffentliche Unternehmungen rendben levőnek ismerte el. A március 14- e után létrejött kötésekre — tekintet­tel arra, hogy a Külkereskedelmi Hivatal március 13-án hírlapilag figyelmeztette a feleket, hogy" további eladások csak a Hi­vatal megkérdezése után eszközölhetők — csakis azokra az eladásokra fog hitel­kamatkedvezmény élvezetére feljogosító vámkezelési tanúsítványokat kiadni, amely eladásokhoz a Hivatal jóváhagyá­sát előzetesen kikérték az érdekeltek. ­­liium­­ .......... **» — A Magyar Általános Kőszénbánya rt. igazgatósága április 11-én tartott ülésé­ben megállapította az 1933-i üzletév mér­legét, amely a szokásos leírások után 3,268.430.32 pengő (1932-ben 4,672.508.85) tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság április 28-ára hívja egybe a rendes évi köz­gyűlést, amelynek indítványozni fogja, hogy az 1933. üzletévre — a tartalékok és alapok dotálása után — részvényenként tíz (tavaly 14) pengő osztalékot állapítsa­nak meg. — Kényszeregyesség. A budapesti törvényszék Freumaim Albert fakereskedő (Dob­ utca 90/a) ellen, — a pécsi törvényszék Hirschfeld Ede pécsi bej. cég tulajdonosa, Hirschfeld Andor divatáru-, bőrönd-, játék-, pipere- és rövidárukereskedő ellen, — a debreceni törvényszék Galambos Sándor deb­receni építészeti és tüzelőanyag bel.­kereskedő ellen megindította a kényszeregyességi eljárást. B. H. 1984 ÁPRILIS 12. CSÜTÖRTÖK A német-szerb gazdasági közeledés A szerb tengeri, búza és tojás elhelyezése A német gazdasági kapcsolatok keleti ki­építésében a legújabb láncszem a német­szerb kereskedelmi tárgyalás, amely most van folyamatban. A két ország előző meg­egyezése március 1-én lejárt, de ideiglenesen meghosszabbították és a most folyó tárgya­lások is befejezéshez közelednek. A magyar Külkereskedelmi Hivatalhoz érkezett jelentés szerint Szerbia és Németország közt elkép­zelhető a megegyezés. A német lapok a tár­gyalásokkal kapcsolatban hangoztatják a politikai kapcsolatok normális fejlődését, amelyeknek következményei gazdasági téren is kell, hogy hamarosan jelentkezzenek. Hi­szen a tizenkétmillónyi jugoszláv fogyasztó Németország számára rendkívül nagy érté­ket jelent. Jugoszláviának is az a törekvése, hogy mi­nél nagyobb mennyiségben igyekezzék mező­­gazdasági termékei számára piacot szerezni Németországban. Németország ezzel szemben szívesen vesz át egész sor mezőgazdasági terményt, mert ezzel iparcikkei számára, majdnem a szomszédban, kellő elhelyezési lehetőségeket nyit meg. A tárgyalások során Németország már eddig is igen jelentős engedményeket tett a jugoszláv gyapot, dohány, rizs és déligyü­mölcs németországi bevitelére. Jól értesült helyről nyert felvilágosítások szerint Német­ország hajlandónak mutatkozott évenkint 10.000 vagon tengerit, 5 ezer vagon búzát és 100 millió dinár értékű tojást átvenni Jugo­szláviától. Ha a megállapodást megkötik, Jugoszlávia tengeri termésének legnagyobb részét sikerül elhelyezni. Most arról tárgyal­nak, biztosítja-e Németország ezeknek a mennyiségeknek átvételét is, mert ez az ár­alakulásra igen nagy jelentőségű volna. A német tárgyaló bizottság hajlandó is a biz­tosítékokat megadni, de ezzel szemben a né­met ipari cikkek fokozottabb mértékű átvé­telét kívánja. Németország elsősorban textil­árukat, gépeket (különösen mezőgazdasági gépeket), vegyiipari termékeket, vasúti ko­csit, mozdonyokat, kézi szerszámokat, ház­tartási cikkeket, stb. szállít. A német iparcikkek korlátlan átvételének egyelőre csak az az akadálya, hogy Jugo­szlávia különösen olyan iparok terén érvénye­síti a protekcionista kereskedelempolitikát, amely iparok számára belföldön minden nyersanyag olcsón beszerezhető. — Elakad a szovjet termelési rendszere. Téri Tihamér előadást tartott a Statisztikai Társaság­ban s a szovjet termelési statisztikájának számait boncolva, érdekes következtetésekre jutott. A leg­jellemzőbb és legfurcsább oroszországi gazdasági tüpet a termelés növelésének terveivel szemben álló­­ áruhiány. Az orosz kormány megcsinálta az „öt­éves" tervet és a fedezetlen papírpénz segítségé­vel korlátlanul rendelkezik az ország minden érté­kével és munkaerejével. A fő nehézség a mezőgaz­daságban van, amelyben a sokezernyi traktor és egyéb gép ellenére sem sikerült a termés emelését elérni. Az orosz gazdaság további fejlődését a világhelyzet alakulása fogja meghatározni. Első­sorban az, hogy Kína felépítésében, a Japán, Ame­rika, Anglia és Franciaország között folyó versen­gésben milyen szerep fog Oroszországnak jutni? A Budapesti értéktőzsde A tőzsde kedvetlen és tartózkodó hangulatban nyitott. A piac sem külföldről, sem belföldről nem kapott ösztönzést, azért úgy a spekulációnak, mint a tőzsde közönségének üzleti tevékenysége igen szűk keretek között mozgott. Ezenkívül kedvezőt­len osztalékbecslések is hátrányosan befolyásolták a piacot, úgyhogy az árfolyamok, bár csak kisebb mérvben, ismét lemorzsolódtak. Ugyancsak gyenge és üzletfélen volt a fapiac is, nagyobb áresés azon­ban itt sem fordult elő. Az aranypiacon nincs lé­nyeges változás. 1934. Ápr. 11. Előző zárlat Irányzat: Előfordult kötések lanyha. Zárlat Nemzeti Bank 130.25 130—130.5 130.25 Első M. Bizt. 360.—— 360.— Bauxit 31.3— 31.— Szentlőrinci 2.—— 2.— Magnezit 107.—— — Kőszén 278.— 275—279 276.— Nagybátonyi— 24 24.— Salgó 20.4 20.2—20.3 . 20.1 Csáky 3.75— 4.— Fegyver 56.25 56.2—56.5 56.25 Ganz 15.35 14.8—15 14.9 Győri vágón 9.—— 9.— Rima 21.2 21.15—21.5 21.2 Ofa 6.5— 6.5 Nasici 65.5— ___ Nova 17.75 17.2—17.5 17.2 Trust 70.5 70.1—70.5 70.25 Államvasút 14.6— — Délcukor 65.— 65 65.— Magyar Cukor 89.75 89—90 89.5 Georgia 17.2 17.3 17.2 Izzó 274.—— — Gschwindt 92.— 93 93.— Goldberger 41.—— 41.— Juta 12.—— 12.25 Pamutipar 55.—— 55.— Szegedi kender 13.9 13.8—13.9 13.9 Chinoin 5.— 4.9 4.9 Danica 2.5— 2.5 Gumi 35.5 36 35.75 Telefon 7.3 7.2 7.2 1933. évi ptj. (100.—) 100.—, Népszövetségi (53.5) —.—, I—V. hadikölcsön (0.28) 0.28, VI— VH. hadikölcsön ^0.24)^ —.—, IV. hadikölcsön (0.21) 0.22, vm­. hadikölcsön (—.—) 0.22, 1914. évi főv. (43.65) 43.75, 1927. évi főv. (46.25) 46.5. Szinarany 5435—5445, Napóleon 32—32.10 pengő, Külföldi értéktőzsdék Párizs, (ápr. 11.) B. de France 10810, Credit Lyonnais 2010, Waggons Lits 94.50, Schneider Creusot 1512, Magyar 4%­ar. jár. 6.50, Totis 825, Danube Savé 177. Bécs, (ápr. 11.) Dunagőzhajózási 3.95, Kohó 8.35, Salgó 21.90, Magyar Általános Kőszén 307, Urikányi 42.50, Rima 22.60, Magyar Cukor 97.50, Magyar Vasútforgalmi 17.25. Berlin, (ápr. 11.) Magyar államkölcsön 4%% 1913. 7.7, u. a. 1914. 7.85, Magyar aranyjáradék 4% 7.9, Magyar államkölcsön 4% 1910. 7.55, Ma­gyar koronajáradék 0.4, Budapesti kölcsön 1914. 50 ötnyolcad, Reichsbank 149%, A. G. für Ver­­kehrswesen 67 egynyolcad, Reichsbahn 113, Hapag 28­4, Nordd. Lloyd 32 háromnyolcad, I. G. Barben 139, Genf, (ápr. 11.) Budapesti kölcsön 1914. évi 176. Magyar Általános Kőszén 16, 165. Devizazárlatok Budapesti devizaárfolyamok­ (ápr. 11.) Amsz­­terdam 232.50—233.70, Belgrád 7.80—7.90, Berlin 135.80—136.80, Brüsszel 79.26—79.74, Bukarest 3.41—3.43, Kopenhága 79.0­1—79.80, London 17.70—17.84, Milano 30.00—30.18, Newyork 341.10—347.10, Oszló 88.90—89.70, Párizs 22.33— 22.47, Prága 14.07—14.17, Szófia 4.11%—4.14%, Stockholm 91.20—92.00, Varsó 64.85—65.25, Zü­rich 110.80—111.65. Budapesti valutaárfolyamok, (ápr. 11.) Angol font 17.70—18.10, belga 79.16—79.74, cseh korona 14.05—14.20, dán korona 78.80—79.80, dinár 7.80 —8.30, dollár 337.10—347.10, francia frank 22.30 —22.50, holland fr. 232.30—233.70, lengyel zloty 64.75—65.25, lev 3.42—3.46, leva 4.00—4.26, líra­­29.90—30.20, német márka 135.70—136.80, norvég korona 88.70—89.70, osztrák schilling 78.70— 80.70, svájci frank 110.70—111.65, svéd korona 91.00—92.00, kanadai dollár 332.00—352.00, Brü­s­­­szel clearing 79.50, Bukarest 3.42, Milano 30.0926, Párizs 22.401, Szófia 4.13, Bécs 80.454, Zürich, (ápr. 11.) Párizs 20.38, London 15.93, Newyork 308%, Brüsszel 72.30, Milano 26.35, Mad­rid 42.22­, Amszterdam 209.05, Berlin 122, Bécs 73.32, Schilling 56.87, Stockholm 92.10, Oszló 80, Kopenhága 71.15, Prága 12.84, Varsó 58.30, Bel­­grád 7, Athén 2.95, Istambul 2.51, Bukarest 3.05, Helsinki 7.04 Yokohama 94 Buenos Aires 78. Bécs­ (ápr. 11.) Budapest 124.295, Begrád 12.51, Berlin 165.80—166.80, London 21.65 hét­nyolcad—21.85 hétnyolcad, Milano 35.88—36.08, Newyork 419—423, Párizs 27.72—27.88, Prága 17.44—17.56, Zürich 136—136.80. London, (ápr. 11.) Budapest 17.75, Newyork 5.16 egynyolcad, Párizs 78.21, Zürich 15.92­. Berlin, (ápr. 11.) London 12.89%—12.92%, Párizs 16.50—16.54, Bécs 47.20—47.30, Zürich 80.96—81.12, Newyork 2.5030—2.5090. Budapesti gabonatőzsde Budapesti határidős piac, (ápr. 11.) A szerdai piac hangulata valamivel kedvezőbb volt, de az üzleti tevékenység csökkenése folytán lanyha ma­radt az irányzat. A májusi búza 15, a júniusi 13 fillérrel, a rozs májusra 24, a tengeri májusra 16, júliusra 6 fillérrel a keddi szint alatt zárt. A mal­mok — tekintettel a búza időközben bekövetkezett nagy áresésére — a lisztáraknál 50 filléres mérsék­lést hajtottak végre. Zárlat: Magyar búza máj. 9.80, 9.85, 9.63, 9.69, zárlat 9.69—9.70, jún. 9.63, 9.56, zárlat 9.56— 9.57, magyar rozs máj. 5.09, 4.81, zárlat 4.85— 4.88, jún. 5.11, 5.01, zárlat 5.02—5.05, tengeri máj. 9.43, 9.45, 9.30, 9.34, zárlat 9.32—9.33, júl. 9.73, 9.65, 9.68, zárlat 9.69—9.70 pengő 100 kg-ként. Budapesti készárupiac, (ápr. 11.) A készpiac irányzata a vidéki piacok szilárd, vagy tartott irányzata ellenére, lanyha volt. Búzából mindössze 4.5 vagon eladását jelentették be, a jegyzéseket 20—25 fillérrel mérsékelték. A rozs kötés nélkül 15 fillérrel olcsóbbodott. Árpából másfél vagon kelt el, tartott áron. A zab teljes üzlettelenség mellett 20—25 fillérrel, a tengeri 7.5 vagon eladási ára alapján 15—35 fillérrel olcsóbbodott. A korpa jegyzését 35 fillérrel mérsékelték. Zárlat: búza 77 kg-os tv. 9.80—10.15, felsőt. 9.60—9.85, jászsági 9.45—9.70, egyebek 9.55—­ 9.70, 78 kg-os tv. 9.90—10.25, felsőt. 9.70—9.95, jászsági 9.55—9.80, egyebek 9.65—9.80, 79 kg-os tv. 10.00—10.35, felsőt. 9.80—10.05, jászsági 9.65— 9.90, egyebek 9.75—9.90, 80 kg-os tv. 10.15—10.45, felsőt. 9.90—10.20, jászsági 9.75—10.00, egyebek 9.85—10.00, rozs­destv. 4.60—4.70, egyéb 4.70—­ 4.80, takarmányárpa­la 8.90—9.00, Ila 8.70—8.80, sörárpa kiváló 11.50—12.50, elsőrendű 10.50—11.00, sörárpa 9.50—10.00, zab­la 9.50—9.65, Ila 9.40—­ 9.50, ótengeri 9.50—9.60, újtengeri tiszántúli 8.70— 8.80 pengő. Különféle termények: lenmag nagy­szemű 24—25, kék mák ab. állomás 36—37, ét­burgonya nyári rózsa 6.50—7, őszi rózsa 4.60—4.80, finom búzakorpa 8.50—8.60, 8-as búzaliszt 10.50—• 10.75 pengő 100 kg-ként. A többi cikk ára válto­zatlan. Elő­fordult kötések: búza 80 kg-os felsőt. 150 q 10.00, 150 q 9.90, 150 q 10.10, árpa 150 q 9.50, tengeri 150 q 8.75, 150 q 8.70, 450 q 8.95 április 20-ika utáni szállításra 100 kg-ként, budapesti paritásban. Lisztárak, (ápr. 11.) Fővárosi és vidéki nagy­malmok irányárai ápr.—máj. hóra 100 kg-ként: búzaliszt 00-ás 29.75—30.25, 0-ás 29.25—29.75, 2-es 28.75—29.25, 4-es 26.50—27.00, 5-ös 24.75— 25.25, 6-os 20.25—20.75, rozsliszt 0-ás 23.50, 0/1-es 22.00, speciál I-es 18.50, normál I-es 16.00, la 14.00, Ila 12.50, rozstakarmányliszt 11.75, rozs­­korpa 9.50 pengő. Külföldi árutőzsdék Prága, (ápr. 11.) Cukortőzsde. Belföldi nyers'' cukor 100 kg-ként prompt Aussig loko 53.50—­ 54.50 "K. Az irányzat gyenge. Newyork, (ápr. 11.) Gyapottőzsde. Északame­rikai fully middling júl. 12.16, okt. 12.29, dec. 12.40, jan. —, májé, 12.53 cent per libra.

Next