Budapesti Hírlap, 1934. május (54. évfolyam, 97-121. szám)

1934-05-01 / 97. szám

3 Szobrot Madách Imrének! Küldje be adományát a Budapesti Hírlapnak­ nak biztosítása érdekében rendeleti úton kormányozni. Az 1917. évi kivételes tör­vény érvényét egyébként a legfelsőbb al­kotmányjogi bíróság is­­többízben elismerte. Lindauer végül határozati javaslatot ter­jesztett be, amelyben azt indítványozta, hogy ismerje el a Ház jogérvényesnek a be­terjesztett 471. rendeletet. A nagynémet párt ismét ellenzéki állás­pontot jelentett be s Hoppa képviselő hosz­­szabb beszédben támadta a rendeletet és különösen az alkotmánymódosító rendelet jogérvényét. A nagynémet párti képviselők az Anschluss kérdését is szóbahozta és emlékeztetett az első osztrák alkotmány egyik legfontosabb megállapítására, amely kimondotta, hogy Ausztria a német biroda­lom szerves alkotó része. Foppa lelkes sza­vakkal ecsetelte a Németországban beállott fordulat jelentőségét és azt hangoztatta, hogy Németország megvalósította a német törzsek egységét. Beszédét azzal fejezte be, hogy a népnek természetadta jogai vannak és ezektől a jogoktól nem lehet megfosztani. A keresztényszocialisták bizalmi nyilat­kozata Dollfuss mellett A keresz­tényszocialista párt nevében Aigner képviselő azt hangoztatta, hogy az alkotmányjogi bíróság elismerte a hábo­rús felhatalmazási törvény alkotmányos voltát, de különben is a legfőbb törvény mindig a nép akarata, az osztrák nép pe­dig minden bizalmát vezérébe, Dollfuss kancellárba helyezi. (Viharos éljenzés a keresztényszocialista és a heimwehrpárti padsorokban.) Aigner végül felszólította a képviselőket, szavazzák meg minden ki­kötés nélkül az alkotmányjogi bizottság előadójának jelentését. — A legteljesebb bizalommal viselte­tünk a jelenlegi kormány iránt, — fe­jezte be Aigner képviselő szavait a Ház lelkes éljenzése közben, — mert ez a kor­mány megmentett bennünket a polgár­­háborútól, amelybe az ellenzék lelkiisme­retlen tevékenysége már-már belekergette az országot. Kancellár úr, teljes bizalom­mal viseltetünk ön iránt és az ön kor­mánya iránt. Köszönöm önnek mindazt, amit az utóbbi időben élete kockáztatásá­val hazánkért tett. Lindauer keresztényszocialista képvi­selő, az alkotmányjogi bizottság előadója ezután bejelentette, hogy a bizottság el­fogadta a 471 szükségrendeletet. Ramek elnök szavazásra tette fel a jelentést s a Ház túlnyomó többséggel mindjárt meg is szavazta első olvasásban a 471 szükség­rendeletet. A második olvasás megkez­dése előtt Hampel nagynémetpárti képvi­selő a határozatképesség megállapítását kérte és azt állította, hogy a Ház határo­zatképtelen, mert a házszabályok értelmé­ben alkotmánymódosító törvények fölött csak akkor lehet szavazni, ha a képvise­lőknek legalább a fele jelen van. Az osztrák nemzeti tanácsnak 165 képviselője van, szavazni tehát csak akkor lehetne, ha legalább 83 képviselő lenne jelen, ez az eset azonban nem áll fenn. Ramek dr. ezzel szemben rámutat arra, hogy a szocialista képviselők mandátumá­nak megsemmisítése után a Háznak most már csak 91­ képviselője van, a határozat­­képesség tehát 46 képviselő jelenlététől függ. Az elnöki bejelentés után a Ház áttért a szavazásra s 74 szavazattal 2 ellenében második olvasásban is elfogadta a felha­talmazási törvényt, amelynek értelmében a kormány jogot nyer az új alkotmány kihirdetésére és végrehajtására. Az igen­nel szavazó 74 képviselő legnagyobb ré­sze — 65 — keresztényszocialista volt. A kormány mellett szavazott ezenkívül a Heimatblock 7 képviselője és 2 Landbund­­képviselő, közöttük Tauschitz berlini oszt­rák követ is. A szavazás után az elnök megállapí­totta, hogy a szavazás jogerős, mert jóval többen vettek részt benne, mint a házsza­bályokban előírt 46 képviselő. A határo­zat is jogerős, minthogy a leadott szava­zatoknak több mint kétharmada jóvá­hagyta az alkotmánymódosítást. A két nagy németpárti képviselő erre tiltakozása jeléül elhagyta az üléstermet, a keresztényszocialista képviselők gúnyos megjegyzéseitől kísérve. A Ház végül harmadik olvasásban is megszavazta az alkotmánymódosító javas­latokat. Ez a harmadik szavazás már egy­hangú volt, miután a nagynémet párt két ellenzéki képviselője otthagyta az ülést. Ramek elnök a zárszó jogán Dollfuss kan­cellárt szólítja fel, a kancellár azonban kijelenti, hogy nincs mondanivalója. Ramek dr. rövid záróbeszéddel fejezi be az ülést. Meleg köszönetet mond Dollfuss kancellárnak és a kormánynak, valamint a Ház valamennyi tagjának a nép érdeké­ben kifejtett munkájukért és néhány ke­­gyeletes szóval megemlékezik Seipel dr. néhai kancellárról is. Beszédének ezt a részét a Ház állva hallgatja végig. Ramek dr. végül annak a reményének adott kifejezést, hogy az új alkotmány jobb jövő felé viszi Ausztriát. Az ülést, az osztrák parlamentarizmus utolsó ülé­sét, a következő szavakkal rekesztette be az elnök: — Legyen veled az Isten, én Ausztriám! A képviselők felugrálnak padjaikból és Dollfuss kancellárhoz sietnek, hogy mele­gen megrázzák a kezét és szerencsét kí­vánjanak nagy sikeréhez. Az ünneplésből bőven kijut Ender dr. alkotmányjogi mi­niszternek, az új alkotmány megteremtő­jének is. A történelmi jelentőségű ülés délután 12 óra 48 perckor véget ért. A szövetségi tanács is jóváhagyta a reformjavaslatot BÉCS, ápr. 30. A nemzeti tanács kora délutáni határo­zatai, amelyek jóváhagyták az elmúlt 14 hónapban kibocsátott szükségrendeleteket, s közöttük az alkotmányreformot is, négy perccel délután fél négy óra után törvény­erőre emelkedtek. A szövetségtanács, az osztrák parlament felsőháza valamennyi szavazattal 3 ellenében kimondotta, hogy nem emel vétót a nemzeti tanács határoza­tai ellen. A három ellenzéki szavazatot a Gazdaszövetség adta le, amelynek szónoka, Felsinger szövetségi tanácsos a szavazást megelőzően nyilatkozatot olvasott fel és törvénytelennek bélyegezte a szövetségi ta­nács összehívását. Az elnöklő Hemala dr. keresztényszocialista szövetségi tanácsos Visszautasította a nyilatkozatot, hivatko­zással arra, hogy nem a szövetségi tanács az a fórum, ahol az ilyen nyilatkozatokat be lehet terjeszteni. A Gazdaszövetségnek alkalma lett volna deklarációját a nemzeti tanácsban előterjeszteni és ha ezt nem tette meg, akkor a szövetségi tanácsban még kevésbé van helye ilyen tiltakozásnak. A szövetségi tanács ülése, amely délután fél háromkor kezdődött, alig néhány percig tartott s az idő legnagyobb részét az alkot­mányjogi bizottság kiküldése miatt elren­delt szünet töltötte ki. Szünet előtt Hemala dr. elnök különböző elnöki bejelentéseket tett, megemlékezett az utolsó ülés óta el­hunyt szövetségi tanácsnokokról és kivette az esküt az új szövetségi tanácsosoktól. Az alkotmányjogi bizottság félóra hosszat tár­gyalta a nemzeti tanács határozatait és jóváhagyó döntést terjesztett a plénum elé. A határozatok megszavazása után He­mala dr. rövid beszéddel berekesztette a szövetségi tanács utolsó ülését. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Eltemettük november 12-ike Ausztriá­ját. Éljen a szabad Ausztria, amely a szo­ciális igazság alapján épül fel. Éljen a jövő német Ausztriája! Bécs zászlódíszben BÉCS, ápr. 30. A keddi ünnepre való tekintettel a há­zakra már hétfőn délután kitűzték a piros­­fehér-piros lobogókat. Az utcákat is fello­bogózták. A városházán már az új alkot­mány szerinti államcímer látható, a régi osztrák kétfejű sassal. Kihirdették az új konkordátumot is BÉCS, ápr. 30. Hivatalos közlés szerint Miklas szövet­ségi elnök rögtön éjfél után megerősítette az 1933. június 5-én Rómában aláírt kon­kordátumot. A megerősítő okmányokat ez­után Dollfuss dr. szövetségi kancellár és Sibila apostoli nuncius kicserélte, úgy hogy az új alkotmány kihirdetésével a konkordá­tum kihirdetése is megtörtént. B.H. Képviselői beszámolók A Nemzeti Egység Pártja déli választóke­rületi szervezeteinek nagygyűlésein Usetty Béla országgyűlési képviselő beszámolót mon­dott, amelyen felszólaltak Ripka Ferenc volt főpolgármester, Kozma Jenő, Payr Hugó és Petracsek Lajos országgyűlési képviselők is. Törvényhozói munkásságának vázolása után Usetty méltatta Gömbös Gyulának az egész nemzetet hálára kötelező rendkívüli aktivitá­sát Magyarország külpolitikai és külkereske­delmi helyzetének javítása érdekében és a nemzeti egység és összefogás szükségét han­goztatta, aminek példáját szolgáltatja Buda­pest választókerületi polgárságának tömörü­lése. Nem a kormány, hanem az ország­­ér­dekében van szükség az egész nemzetnek egy táborban való felsorakozására. Demarkációs vonalat polgár és polgár között nem ismer el sem társadalmi osztály, sem rang, vagy fele­kezet szerint, hiszen minden magyarnak az a leghőbb vágya, hogy a magyarság történelmi érdemeit hálátlansággal viszonzó Trianon de­markációs vonalai is leomoljanak. A beszá­moló beszédekért Szentessy József, Gazdy Jenő, T­olff István, Wellisch Andor, vitéz Tóth András dr., Sántha Antalné, Farkas Re­­zsőné, Bukovár Jenőné és mások mondtak köszönetet Usetty Bélának, akit az egyes ke­rületekben megtartott gyűléseken lelkesen ünnepeltek. A máriazelli magyar zarándokok nevében Garhpel Béla plébános köszöntötte lendületes beszédben Usettyt. 1934 MÁJUS 1. KEDD SZÉKESFEHÉRVÁR pártkülönbség­ nélkül bizalmáról bizto­sította Gömbös Gyula miniszterelnököt SZÉKESFEHÉRVÁR, ápr. 30. Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt Széchenyi Viktor gróf elnökleté­vel tartotta rendes tavaszi közgyűlését. A tárgysorozat első pontja Győr szabad királyi város átirata volt, amelyben üdvözli vitéz ják­­fai Gömbös Gyula miniszterelnököt és törhe­tetlen bizalmáról biztosítja, a római tárgya­lások során elért sikereiért. Halász Géza főjegyző indítványozta, hogy Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága hasonló értelemben foglaljon állást és a római úton elért sikerekért és revíziós törekvésekért bizalmáról biztosítja a miniszterelnököt. Az indítványhoz Szily János dr. királyi közjegyző szólt hozzá és a következőket mondotta: — A törvényhatóság minden egyes tagjának látnia kell, hogy a kormány és különösen annak elnöke, milyen munkát végez szakadatlanul szegény hazánk fel­­emelkedésére. A barátságos külföldi ál­lamok bámulattal csodálják és elismerik a kormány politikai és gazdasági sike­reit. A kevésbé barátságos államok pe­dig fogcsikorgatva bár, de kénytelenek elismerni az eddigi eredményeket. Ami­kor hazánknak már majdnem minden törvényhatósága bizalmáról biztosította a miniszterelnököt, ezek sorából nem hiányozhat Fejér vármegye sem. Szük­ség van erre azért is, mert a politikus államférfi csak úgy érhet el kézzel fog­ható eredményeket, ha mögötte érzi és tudja az ország népének törhetetlen ere­jét és súlyát.­­ Indítványozza azért, hogy Győr szabad kir. város táviratához a bizottság járuljon hozzá és biztosítsa Gömbös Gyula miniszterelnököt hazánk érdekében izzó hazaszeretettől átha­tott eddigi sikereiért és a békés revízióért folytatott bátor harcáért pártkülönbség nélkül megingathatatlan bizalmáról és jövendő műkö­désére kéri a Mindenható áldását. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag el­fogadta és a határozati javaslatot magáévá tette. Feniczey Ignác, a sásdi kerület országgyű­lési képviselője, vitéz Keresztes-Fischer Mikl­­ós dr. és Patacsy Dénes képviselők, valamint Blaskovich Iván dr. járási főszolgabíró és Sebesztha Imre vármegyei titkár társaságá­ban vasárnap délelőtt Vásárosdombón, délután pedig Sásdon tartotta meg képviselői beszá­molóját. Vásárosdombón öt községből mintegy nyolcszáz főnyi választó jött el. Muther Ala­jos dr. körzeti pártelnök megnyitója után Feniczey Ignác beszámolójában vázolta a világgazdasági helyzetet s megállapította, hogy Magyarország gazdasági helyzetében a lassú javulás észlelhető, ami a Gömbös-kormány körültekintő politikájának és nem utolsósor­ban a gazdavédelmi rendeletnek köszönhető. Patacsy Dénes a magyar sorsközösségről és a nemzeti egység szükségességéről szólt. Vitéz Keresztes-Fischer Miklós dr., az ellenzék sze­repéről szólt, melynek egyik vezére a kép­­viselőházban kijelentette, hogy elvileg teljesen Gömbös Gyula nemzeti munkaprogramja alapján áll. A nagy tetszéssel fogadott beszé­dek után Bődei János plébános mondott köszö­netet. Délután Sásdon tartotta meg képviselői be­számolóját Feniczey Ignác, mintegy ötszáz fő­nyi közönség előtt. A nagy lelkesedéssel foga­dott beszámolóbeszédek után, Muther dr. indít­ványára, üdvözlőtáviratokat küldött a választó­polgárság Gömbös Gyula miniszterelnöknek, Sztranyavszky Sándor pártelnöknek és Marton Béla országos főtitkárnak. A képviselőház ülése A képviselőhöz holnap, kedden délután négy órakor folytatja a költségvetés vitáját. Mindkét oldalról még több képviselő felszóla­lását várják , ezért előreláthatóan csütörtö­kön kerül sor Gömbös Gyula miniszterelnök és Imrédy Béla pénzügyminiszter vitazáró be­szédére. A költségvetés általános vitája után meg­kezdik a tárcák szerint való tárgyalást, amit a földmívelésügyi tárca vitája vezet be. Zendüléssé fajult a mantesi választás utójátékja PÁRIZS, ápr. 30. A radikális párt baloldala vasárnap két idő­közi választáson szenvedett vereséget. Mantes­­ben 300 szavazattöbséggel győzött a kormány­koalícióhoz tartozó Sarret, az antifasiszta front vezére, Bergery ellen. A párizsi kilencedik kerületben Concin jobboldali jelölt győzött 4 szabadkőműves ellenjelölttel szemben. Mentesben vasárnap éjszaka Bergery párt­hívei heves utcai tüntetéssel állottak bosszút jelöltjük vereségéért. A tüntetések olykor való­ságos zendüléssé fajultak. A szélsőbaloldali elemek a Grand Cerf-szálloda ellen vonultak, ahol a győztes jobboldali jelölt főhadiszállása volt. A tüntetők át akarták törni a szálloda körül felállított karhatalmi erők védőövét. Kö­vekkel dobálták meg a rendőröket és a hely­zet egy pillanatig válságosnak látszott. Végül is a helyszínre rendőri megerősítés érkezett és a tüntetőket sikerült szétoszlatni. A szélsőbaloldali elemek ekkor a helyi jobb­oldali lapok szerkesztőségei ellen vonultak, amelyeknek ablaküvegeit betörték. Hajnali 2 óra tájban újabb rendőrcsapatok érkeztek s ezeknek sikerült a rendet véglegesen helyre­állítani. A párizsi jobboldali sajtó örömünnepet ült. A lapok legnagyobb része azt hiszi, hogy a két választás eredménye komoly figyelmeztetés a rendbomlasztó szélsőbaloldali elemek számára. Bergerynek a mantesi választókerületben szenvedett veresége következtében elmérgese­dett az ellentét a radikális párt jobb- és bal­­szárnya között. Híre jár, hogy a párt május 11-iki országos értekezletén a párttagok je­lentékeny része valósággal vád alá akarja helyezni Herriot-t és azt vetik majd szemére, hogy hűtlen lett a radikális párt elveihez és elszegődött a reakcióhoz. Herriot vasárnap Loynban mondott beszé­dében hangoztattta, hogy mivel a nemzeti egység kormányába a párt egyhangú bele­egyezésével lépett, most kötelessége, hogy kitartson adott szava mellett és a kormány­ban maradjon. A hallgatóság élénken megtapsolta Herriot szavait, de nem lehetetlen, hogy a clermont­­ferrandi értekezlet többsége Herriot minisz­tersége ellen foglal állást és így elkerülhetett­lenné válik a párt kettészakadása is.

Next