Budapesti Hírlap, 1934. június(54. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-26 / 142. szám

14 B. H. , 1934. JÚNIUS 26. KEDD KÖZGAZDASÁG A magyar gyümölcs fővárosában Mit tervez Kecskemét a piac és az export fejlesztésére ? Ahol hajnalonként 80.000 ember kérdi: „Mi a barack ára ?“ KECSKEMÉT, jún. 25. (A Budapesti Hírlap kiküldött munkatár­sától.) A Magyar Agrársajtó Szindikátus, amely azt a cél tűzte maga elé, hogy a ma­gyar vidék mezőgazdasági kérdéseit a hely­színen tanulmányozza, vasárnap tanulmányi utat tett Kecskemétre, ahol a népes csoportot a város és a kamara vezetői meleg vendég­­szeretettel fogadták. Szabó Jenő kulturta­­nácsnok üdvözölte a szindikátus tagjait, amelyre Vantsó Gyula dr. elnök meleg sza­vakkal válaszolt. A városházán Kiss Endre dr. polgármester és Dömötör Lajos h. polgár­­mester és a­ városi tanács élén fesztelen ven­dégszeretettel fogadták a kiránduló újságíró­kat és szakírókat. Innen a kirándulás résztvevői a kecskeméti konzervgyár megtekintésére indultak, ahol útrakészen voltak felhalmozva a külföldre menő paradicsom- és gyümölcskonzervek. Ismertették azokat a szerződéseket, amelye­ket a gyár az idén 400 gazda termésének át­vételére kötött. Ugyanakkor megtörtént a szállítási szerződés az angol piaccal is, úgy, hogy a magyar gazdák konzervtermékei az idén teljes egészben az angol piacra fognak kerülni. A tanulmányi csoport innen átvonult a Benedek cég telepére, ahol tüzetesen bemu­tatták a telep üzemét, amelynek évi forgalma — 1200—1400 vagon — Angliába, Svájcba, Németországba, Lengyelországba és Auszt­riába irányul. Csupán a baromfiexport 400 vagonra rúg, 100 vagon a tojásexport, 150.000 csirkére van hizlalóüzem és a 40 vagonos ba­­romfihütőházat éppen most bővítik ki 80 va­gonos gyümölcshütőházzal. A kecskeméti gyümölcs csomagolására és vasúti berakására szolgáló intézmények a mainál kisebb forgalomra vannak méretezve s mint az állomáson tett helyszíni bemutató igazolta, már nagyon megnehezítik a forga­lom lebonyolítását. Geszthelyi Nagy László, a kecskeméti Kamara kiváló igazgatója ma­gyarázta el, hogy a napi 1500 szekérre tehető falusi kocsiforgalmat már alig tudják lebo­nyolítani, s ha az új gyümölcsfatelepítések folytán a forgalom növekedni fog, elkerülhe­tetlen lesz a zavar. Kecskemét és vidékének szorgalmas népe már hajnali 3 órakor bent áll a piacon. Már inkább megoldották a tech­nikai nehézségeket a csomagoló telepeken, ahol sokszáz csomagoló asszony és leány szakavatott keze rakja rekeszekbe az árut a külföldi piacok ízlése szerint. Az Államvasút részéről Mayer Ferenc fő­felügyelő, a forgalmi osztály főnöke, adott az út résztvevőinek szakszerű felvilágosítás­o­­kat. A MÁV minden igyekezete arra irányul, hogy meggyorsítsa a rakodást és megre­n­­dítse a szállítási időt. Az alföldi állomásokon mindenütt pótsínpárokat fektetnek (például Nagykőrösön is) s a délután Kecskemétről elinduló barackküldemények már másnap Bécsben vannak, h harmadnap pedig Angliában s speciális keskenyeb vasúti kocsikon, ame­lyeket komp szállít át a La Manche-csa­tornán. A sokirányú és tanulságos, szakszerű fel­világosítás után a Kecskeméti Gazdakamara törzs­gyümölcsösét látogatták meg a buda­pesti vendégek, akikhez a kecskeméti sajtó képviselői is csatlakoztak. Itt gyönyörű, mo­dern gyümölcskultúra kibontakozását láthat­ták. ötvennyolc­ holdas mintatelep­ létesült hat évvel ezelőtt, Welich István kertészeti igaz­gató rendkívüli szaktudásával, s ez a telep már a tavalyi gyümölcskiállításon feltűnt ízes és gyönyörű termékeivel. Különösen fontos, hogy a teleppel kapcsolatban kert munkásképző iskolát is fenntartanak, amely­nek helyben van az internátusa és az isko­lája s ebben az intézetben 33 diák tanul. Csupa kedves, jómodorú tanuló, akiknek meg­üresedő helyeit évente 10—20-szorosan túl­jegyzik a jelentkezők! Igen gyakori a leg­magasabb protekció is, mert az egész ország­ból törekszenek ebbe az intézetbe, ahonnan jóelőre, úgyszólván már a beiratkozásnál el­szerződtetik az ország kertészeteibe és gyü­mölcsöseibe a tanfolyam hallgatóit. Az új magyar gyümölcskultúrának sok magyar ka­tonája kerül ki innen s legutóbb Gömbös Gyula miniszterelnök, aki a gyümölcsöst megtekintette, legnagyobb megelégedését fe­jezte ki a látottak fölött. Ezután a „Purgly Emil törzsgyümölcsös” hús akácoserdejében látta vendégül a ka­mara a kirándulás résztvevőit és a hozzájuk csatlakozó kecskeméti előkelőségeket. Az első felköszöntőt Gesztelyi-Nagy László mondotta, aki utalt rá, hogy az alföldi homok gazdag aranybánya, amiből a jelen és jövő megélhe­tése fakad. Ismertette a törzsgyümöcsös munkáját és máris biztató jövedelmezőségét s végül kérte, hogy a sajtó munkásai nyújt­sanak támogatást az alföldi városoknak munkájuk folytatásához. Serényi Gusztáv, a szindikátus alelnöke, a Budapesti Hírlap közgazdasági rovatveze­tője szólalt fel ezután. Méltatta a nagy al­földi gyümölcsnemesítők és telepítők mun­káját, akit­ száz év alatt oázisokat terem­­tetten­ a sivatagban. Javasolta, hogy az al­földi városok polgármesterei minél előbb gyűljenek össze az Alföld kérdéseinek meg­beszélésére és indítványozta, hogy azoknak a nevét, akik az alföldi agrárkultúra előbbre­­vitelénél érdemet szereztek, szoborban és utcaneveken örökítsék meg. Végül fölvetette, hogy évről-évre az agrárérdemek elismeré­séért tűzzenek ki a városok díjakat és kitün­tetéseket azok jutalmazására, akik a legjobb gyümölcsöt, baromfit termelik s borukat leg­jobban kezelik. Általános helyeslés kísérte az elhangzott javaslatokat, amikre Kiss Endre dr., Kecs­kemét népszerű polgármestere nyomban vá­laszolt. A polgármestert meleg éljenzés és taps fogadta s csak ennek csillapodása után foghatott beszédébe. — Büszke vagyok rá, — kezdte Kiss pol­gármester — hogy magam is újságíró vol­tam s mint kolléga is kérem a sajtót, hogy támogassa az Alföldet. Ebben a városban — mondta — 80.000 ember ma mindennap azzal a kérdéssel ébred, hogy milyen a barack ára? Kecskeméten, a szívós küzdelem városában, erős közületi szellem mozgatja a polgársá­got, ami annak köszönhető, hogy a város az évszázados múltban is sokat küzdött, magára volt hagyatva és egyedül kellett megoldania feladatait. Ma is hatalmas itt a népszaporo­dás és ennek szélesebb gazdasági keretek szükségesek, hogy a sok munkáskar dolgozni tudjon. Arra törekszenek, hogy minél több legyen a hasznos magyar s a július 21-én megnyíló „Hírös Hét” is azt a célt szolgálja, hogy a sajtó és a Mezőgazdasági Kamara propagandájával az alföldi termelésnek szé­leskörű érdeklődést biztosítsunk. Zúgó éljenzés és taps követte a polgár­­mester lelkes szavait. Ezután Bíró Imre Bol­dizsár főtitkár méltatta azt a munkát, ame­lyet Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter és Senn Ottó, a MÁV­ elnöke az alföldi vá­rosok áruforgalmáért tett. Vantsó Gyula, a szindikátus elnöke felköszöntőjében a buda­pesti és vidéki sajtó együttműködésének fontosságáról beszélt. Sós Lénárd az alföldi telepítés múltjáról szólott, s azt a szellemet ünnepelte, amely az Alföldön tornyosuló fel­adatokat le akarja küzdeni. Meleg szavak­kal emlékezett meg a Kamara működéséről, amely a kisemberek érdekeit is felkarolja. Benedek Sándor nagykereskedő adatokat so­rolt fel arról az organizációs munkáról, amelyet az alföldi áruforgalom lebonyolít. Vaja Béla kamarai h. igazgató az agrár­szindikátust üdvözölte, Zsirkay János Wel­­lich István érdemeit méltatta, aki a törzs­gyümölcsös megalkotásával nagy nevet ví­vott ki magának az ország kertésztársadal­mában. Beszédét ezzel zárta be: A kecske­méti polgármester és a kamarai igazgató erősk­orú emberek, akiknek elhatározása előtt a futóhomok is megáll. Nem a kolduló, hanem a dolgozó „Tiborc” az Alföld esz­ményképe, amit — úgymond — a Katona József-emlékmű is kifejez, amelyet a szindi­kátus tagjai áhítattal tekintettek meg, Bánk bán szerzője emlékének hódolva. Újból visszatérve Kecskemétre, az Agrár­sajtó Szindikátus tagjai előtt indult el a már összeállított új gyümölcsvonat, szellős kocsikkal, szakszerűen rakodva. Közel 50 vágon gördült ki a kecskeméti állomásról, Bécs, Prága, London, Berlin felé ... Mindenki boldog volt, mert érezte, hogy új valuta­bevételt jelent ez az országnak! Csak Bakálovich Gábor főintéző, állomásfő­nök járt-kelt izgatottan és vígasztalhatatla­nul fel s alá az induló vonat mellett. A sze­relvény ugyanis 3 percet késett. De azért Bécs, Prága, Berlin és London — amikor ezek a sorok megjelennek — már fogyasztja a kecskeméti gyümölcsöt... —­. Franciaország fizetésre szorítja Romániát Párizsból jelentik. Tudvalevő, hogy Ro­mánia, a pénzügyi válság folyamán összes fizetéseit függőben tartja. A francia hite­lezők ebbe nem nyugodtak bele, s való­színű, hogy ez a kérdés Barthou francia külügyminiszter múlt heti bukaresti láto­gatása alkalmával is szóba került. A Fran­ciaország és Románia közötti tárgyalások a román adósságok rendezését illetőleg, hír szerint, hosszas viták­­után megegyezésre vezettek, amely okt. 1-én lép életbe. A meg­egyezés alapján Románia három év alatt növekvő százalékarányban köteles tartozá­sait törleszteni. Az első évben 25, a máso­dikban 35, a negyedikben 42 százalék lesz a törlesztési arányszám, ami átlagban 34 százalékos annuitásnak felel meg. A Caisse Autonome kölcsönére vonatkozóan a kö­zelmúltban létrejött megegyezések a jövő­ben is érvényben maradnak. Kedvezmény a forgalmi adónál A hivatalos lap holnapi száma a forgalmi adóválságról két rendeletet közöl. A 88.000— 1934. számú pénzügyminiszteri rendelet az építési anyagok és kőipari termékek után fize­tendő forgalmi adóváltságról szól. Kimondja, hogy olyan adózóknál, akiknek az 1933. évben vagy azt megelőzően keletkezett forgalmi adó hátraléka van, a késedelmi kamatot és a tőkehátralék 20 százalékát el kell engedni ab­ban az esetben, ha a hátralékos a fennmaradó tőkeösszeget 1934. évi július 21-ig befizeti. A másik, 89.000—1934. számú pénzügyminiszteri rendelet mentesíti a forgalmi adózás alól a cserepes, kályhás, kőfaragó, kőműves, stb. iparosokat, az építéssel foglalkozó mérnökö­ket, építési vállalkozókat és építőmestereket. Az adóváltságot ugyanúgy, mint a váltság alá vont áruknál, általában az áru előállítói tar­toznak leróni. A forgalmi adóhátralékok ren­dezésére ez a rendelet is ugyanazokat az in­tézkedéseket tartalmazza, mint a fentebb is­mertetett 88.000 számú rendelet. A rendeletek hatálya alá eső anyagokból és árukból raktá­ron lévő készletek után fizetendő adóváltsá­got külön rendelet fogja szabályozni, amely június végén jelenik meg. • •— A Nemzeti Bank felhívása a részvé­nyesekhez, a részvényeknek az 1935. évi közgyűlésen való részvétel végett leendő letételére. A Magyar Nemzeti Bank fel­hívja szavazatra jogosított részvényeseit, hogy amennyiben az 1935. évi közgyűlés tagjaiként annak ülésén megjelenni kíván­nak, legkésőbb 193­1. évi július hó 31-ig legalább 25 darab Magyar Nemzeti Bank részvényt tegyenek le, vagy kössenek le a bank budapesti főintézeténél, vagy vala­mely fiókintézeténél. Az ülés napirendjét, helyét és óráját külön hirdetmény útján kellő időben fogják a közgyűlés tagjaival közölni.­­ A MÁV szegedi díjszabási ülésén tár­gyalták Délmagyarország tarifális és for­galmi szükségleteit. Az értekezleten megje­lent Lenn Ottó, a MÁV elnöke is, aki bejelen­tette, hogy a szegedi gyűlésnek különleges nemzetgazdasági célja is van. Trianon — mondotta — hátrányos helyzetet teremtett Szegedre nézve és az Államvasút kötelességé­nek érzi az így támadt bajok orvoslását. A MÁV elnökének bejelentését általános helyes­lés fogadta és ebben a szellemben folyt le a konferencia további ülésezése is, amelyeken Szeged javára tarifális kedvezéseket java­soltak.­­ Hollandia csereárut és devizát kínál bú­záért. Egy hollandi érdekeltség ajánlatot tett a román kormánynak, amelynek értelmé­ben hajlandó bármilyen mennyiségű román gabonát vásárolni, ha Románia az ellenérték 70 százalékáért holland és német textilgyárt­mányokat, 30 százalékáért pedig devizákat fogad el. A román kormány tíz nap múlva ígért választ. Ez a hír azért érdekes, mert a rossz terméshíreket megelőzően Hollandia szigorú minőségi kikötéseket tett és csak csereárut volt hajlandó adni. — Kényszeregyesség. A budapesti törvény­szék Kozma Károly (Tűzoltó­ utca 54.) as­z­talosmester ellen megíz­dította a kényszer­­egyességi eljárást.­­ Az üzleti könyvek bélyeghiányainak megállapítására az adóhatóságok sorra vizs­gálják a kereskedők és iparosok könyveit és iratait. A pénzügyminisztérium most kör­rendeletben értesítette az egyes pénzügy­igazgatóságokat, hogy ha az illetékszemle alkalmával valamilyen üzleti könyv bélyeg­hiányát állapítanák meg, nyolc napon belül engedjék meg a bélyeghiány bírságmentes pótlását. Az érdekeltségek most újabb fel­­terjesztéssel fordulnak a pénzügyminiszter­hez, hogy a segédkönyvek illetékmentessége ügyében foglaljon állást.­­Ezüsthossz Amerikában. Roosevelt elnök, mint ismeretes, a múlt héten aláírta a bime­­tallizmus visszaállításáról szóló törvényt, melynek értelmében az amerikai bankjegyek­nek nincs többé tiszta aranyfedezetük, hanem huszonöt százalék erejéig ezüsttel is fedezhe­tők. Az ezüstfedezet előteremtése céljából a newyorki és londoni piacon terjedelmes ezüst­vásárlások kezdődtek az amerikai kormány számlájára. A pénzt ehhez a tranzakcióhoz a valutastabilizálási alap és a kincstár adják. Az ezüstárakban az amerikai vásárlások ha­tása alatt valamennyi piacon nagy hossz ál­lott be.­­ A Magyarországi Építőanyagkereskedők Szövetsége közgyűlésén Somogyi Béla elnöki megnyitójában visszapillantást vetett a szakma helyzetére. A választások során egy­hangúan újból Somogyi Bélát elnökké, Si­­cher József dr.-t és Glatz Nándort alelnö­­kökké választották meg. ­ Budapesti értéktőzsde ösztönzés és üzleti kedv hiányában az értéktőzsde forgalma rendkívül csekély volt. Az előfordult né­hány árfolyam kezdetben a legutóbbi zárlati un­ón mozgott, később egy árnyalattal gyengébb irányzat kerekedett felül. Zárlatkor az irányzat gyengén tartott, a jegyzések túlnyomó része csak névleges. A fix kamatozású papírok piacán eleinte kissé gyen­gébb volt az irányzat, később némi javulás mutat­kozott. Az aranypiacon nem volt lényeges változás. A jún. 25-i budapesti értéktőzsde fontosabb pa­pírjainak árfolyama. (Zárójelben az egyes kötések­: Nemzeti Bank 134.— (134—134.8), Első M. Bizt. 380.— (380), Magyar-Francia 50.— (50), Első Bp. Malom 12.— (—.—), Hungária Malom 6.9 (—.—), Bauxit 33.— (—.—), Kőszén 244.— (246.5—244), Salgó 19.— (19.2—19), Urikányi 39.— (39.3), Fegy­ver 41.— (41), Ganz 15.— (15), Győri vágón 8.5 (—.—), Rima 20.— (20.3—20), Nasici 67.75 (68), Nova 16.— (16), Trust 60.25 (60.1—60.05), B-K­ukor 6.25 (65.25), Magyar Cukor 12.5 (83), Georgia 15.6 (15.6), Izzó 184.— (184—186), Részvénysör 78.5 (78.5), Műtrágya 13.5 (13.6), Gumi 33.— (33.2), Te­lefon 6.25 (—.—), 1934. évi pt. 100.— (100), Nép­­szövetségi 44.5 ( 44—44.5), I—V. hadikölcsön 0.22 (—.—), VI—VII .hadikölcsön 0.16 (0.17), 1914. évi főv. 46.— (45.8—48.08), 1927. évi 45.75 (46—45.875). Szinarany 5615—5625, Napóleon 33.25—33.30 pengő. Külföldi értéktőzsdék Bécs. (jún. 25.) Dunagőzhajózási 2(4, Duna-Száva- Adria Vasút 9.75, Salgó 19%, Magyar Általános Kő­szén 25, Urikány 41, Rima 20(4, Galícia 12(4, Hor­­vát Cukor 36(4, Magyar Vasútforgalmi 13.65, Ál­amvasút 13.75, Berlin. (jún. 25.) Magyar áll. köles. 4.5% 1913 7.05, u. a. 1914 évi 7.05, Magyar aranyjáradék 4% 7­4, magyar áll. köles. 4% 1910. 6.55, Magyar kor. jár. 0.375, Reichsbank 153­4, A. G. für Vekehr 61.5, R.eichribat.n 111%, Hapag 27.5, Nordd. Lloyd 53 .nyolcad, I. G. Farben 149 háromnyolcad. Gént, (jún. 25.) Ora 2.50, Budapesti Kölcsön 1914 évi 148 ex, Magyar Általános Kőszén 140. Párizs, (jún. 25.) B. de France 11645, Credit Lyon­­nais 2070, Waggons Lits 80, Schneider Cr. 1609, Ma­gyar 4 k­ar. j. 64.25, Totis 685, Danube Savé 164. Devizazárlatok Budapesti devizaárfolyamok, (jún. 25.) Amszter­­dam 232.80—234.10, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.80— 136.80, Brüsszel 79.20—79.80, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 77.05—77.65, London 17.24­4—17.39­4, Mi­lánó 29.98—30.2052, Newyork 342.60—345.20, Oszló 86.65—87.35, Párizs 22.32—22.48, Prága 14.07­ 4— 14.18­ 4, Szófia 4.12—4.15, Stockholm 89.00—89.70, Varsó 64.85— 65.35, Zürich 110.80—111.65. Budapesti valutaárfolyamok, (jún. 25.) Angol font 17.30—17.70, belga 79.10—79.80, cseh korona 14.02— 14.20, dán korona 76.85—77.65, dinár 7.80—8.30, dollár 341.20—345.20, francia frank 22.30—22.50, hollandi forint 232.10—234.10, lengyel zloty 64.75—65.35, leu 3.42—3.46, leva 4.00—4.15, lira 29.90—30.25, német márka 136.00—137.60, norvég korona 86.45—87.35, osztrák schilling 80.00—80.70, svájci frank 110.70— 111.65, svéd korona 88.80—89.70, kanadai dollár 339.00 —349.00. — Bécs clearing 80.454, Zürich, (jún. 25.) Párizs 20.29(4, London 15.49(4, Newyork 307.75, Brüsszel 71.82(4, Milánó 26.23, Mad­rid 42.10, Amszterdam 208.60, Berlin 117.50, schilling 56.60, Stockholm 79.85, Oszló 77.80, Kopenhága 69.20, Prága 12.77, Varsó 58.10, Belgrád 7.00, Athén 2.93, Istambul 2.50, Bukarest 305, Helsinki 6.84, Buenos Aires 74­4, Jokohama 93. Bécs, (jún. 25.) Budapest 124.2­5, Berlin 160.09— 161.21, London 21.16—21.34, Milano 35.80—36.00, New­york 419.34—423.26, Párizs 27.70—27.90, Prága 17.43 —17.55, Zürich 136.50—137.34, Prága, (jún. 25.) Budapest 707.35—709.35, Belgrád 55.3866—55.6366, Berlin 918.75—921.25, Bukarest 24.10 —24.30, Zürich 7.82—7.84, London 121.20—121.80, Mi­lánó 205.60—206.40, Newyork 24.09—24.19, Párizs 158.85— 159.25, Bécs 569.15—570.65, Berlin, (jún. 25.) London 12.62­4—12.65­4, Párizs 16.50—16.54, Milano 21.48—21.52, Belgrád 5.6640— 5.6760, Bécs 48.45—48.55, Bukarest 2.4880—2.4920, Zü­rich 81.37—81.53, Prága 10.44—10.46, Newyork 2.5100 —2.5160. Milano, (jún. 25.) Párizs 77.15, Newyork 1172, London 58.69, Zürich 380.55, Berlin 451, Prága 48.67. Párizs, (jún. 25.) London 76.33, Newyork 1516.50, Milano 129.40, Zürich 492.75, Prága 62.90. London, (jún. 25.) Budapest 17.25, Newyork 5.03­4, Párizs 76.34, Milano 59.00, Zürich 15.48­ 4. Berlin 13.16(4. Bécs 27.25, Prága 121.31, Bukarest 503, Bel­­grád 220.50. Gyümölcs- és zöldségpiac Kecskemét, (jún. 25.) Nagykereskedelmi árak: Meggy Ila 55—58, aprószemü 18, kajszinbarack la 18—20, Ha 12—15, Illa 8—10, korai barack la 25 ,N­a 18—20, Illa 10—12, vajalma la 15—20, Ha 10—14, tüköralma la 10—15, körte apró 10—14, doktor­szilva 20—22, kónikaszilva 10, zöldbab 12—14, zöld­paprika tölteni való 2—5, hegyes 1—2, uborka 25. Felhozatal: meggy 20, kajszinbarack 1250, korai­­barack 14, alma 123, uborka 150, körte 15, szilva 1* mázsa. Nagykőrös, (jún. 25.) Nagykereskedelmi árak: Kajszinbarack la 18—20, Ila 12—16, körte la 20—* 28, Ila 10—15, alma la 20—25, Ila 10—14, ringló 6— 7, zöldbab sárgacsövű 10—12, zöldcsövű 15—16, uborka 9—11. Felhozatal: barack 300, körte 55, alma 75, ringló 20, zöldbab 98, uborka 700 mázsa. A piac élénk volt, az árak emelkedtek. Gyöngyös, (jún. 25.) Nagykereskedelmi árak: Cseresznye 10—15 (felhozatal 10 q), ribizli 10—12 (30 q), málna 20—30 (20 q), körte 13—20 (65 q), meggy 13—20 (15 q), kajszinbarack 12—25 (65 q), nyári alma 10—16 (20), ringló szilva 15—30 (2 q), őszibarack 12—30 (35 q), zöldborsó 12—16 (10 q), újburgonya 6—8 (40 q), uborka 10—16 (60 q), zöld­bab 10—14 (100 q), paradicsom 25—30 (10 q), tök 5—6 (20 q) fillér kg-ként. Felhozatal erősödött, kü­lönösen uborkában, zöldbabban és kaj­zinbarack­­ban. A kereslet lanyha. Csak osztrák és belföldi számlára vásároltak. Tegnap elment Bézsbe 1 var­gon, Budapestre 1 vagon és 1­1 teherautó Vácra és a fővárosba. Budapesti gabonatőzsde budapesti határidős piac, (jún. 25.) A tőzsdeidő elején élénk üzleti tevékenység mellett a szomba­tiaknál magasabb árfolyamok kerültek felszínre, később azonban a kenyérmagvak irányzata ellany­hult. Az újbúza 7, a rozs 3 fillérrel a szombati ár­szint alatt zárt. A lanyhulást spekulációs eladások okozták. Tengeriben fedezővásárlások folytak, ame­lyek júliusra 10, augusztusra 16 filléres javulást hoztak. Zárlat: Magyar búza okt. 15.90 ,15.93. 15.75, zárlat 15.75—15.76, lesz. árf. 15.80, magyar rozs okt. 9.91. 9.74, zárlat 9.74—9.75, lesz. árf. 9.70, tengeri júl. 10.62, 10.58, 10.70, 10.63, zárlat 10.62—10.61, lesz. árf. 10.60, aug. 10.85, 10.78, 10.92, 10.84, 10.87, zárlat 10.84 —10.86, lesz. árf. 10.80. Budapesti készárupiac, (jún. 25.) Egyenetlen irányzat mellett kisebb forgalmat bonyolítottak le. Búzából 26 vagon eladását jelentették be, 10 fillér­rel jobb árakon. A rozs forgalma hivatalosan 6.5 vagonra rúgott, a pestvidéki áru 10 fillérrel olcsób­bodott. A zab és az árpa jegyzése kötés nélkül vál­tozatlan, a tengeri 7.5 vagon eladása folyamán 15 —20 fillérrel drágult. A korpa jegyzését 10—15 fil­lérrel mérsékelték. Zárlat: búza 77 kg-03 tv. 12.20—12.50, felsőt. 12.05 —12.35, egyebek 12.05—12.20, 78 kg-os tv. 12.30— 12.60, felsőt. 12.15—12.45, egyebek 12.15—12.30, 79 kg-os tv. 12.40—12.70, felsőt. 12.25—12.55, egyebek: 1.25—12.40, 80 kg-os tv. 12.50—12.80, felsőt. 12.35— 12.65, egyebek 12.35—12.50, minőségbúza minta sze­rint felsőtiszai 12.75, rozs­destv. 5.90—6.00, egyéb 6.00—600, takarmányárpa­la 10.90—11.25, zab­la 12.40—12.75, Ila 12.20—12.40, tengeri tiszántúli 10.70 —10.85 pengő 10­0kg-ként. Különféle termények: búzakorpa 9.70—9.85, 8-as takarmányliszt 12.25— 12.50, káposztarepce 23.50—24, kék mak ab áll. 44— 46 pengő 100 kg-ként. A többi cikk ára nem válto­zott. Aprószemű tökmag jegyzése megszűnt. Előfordult kötések búza 79-es jászsági 150 q 12.20, tv. 300 q 32.80, felsőt. 150 q 12.60, 150 q 12.75, jászsági 150 q 12.40, pestv. 150 q 12.25, 100 q 12.40 minta szerint, 250 q 100 q 12.40, rozs 150 q 200 q 5.95, tengeri 150 q 10.80, 300 q 10.75, 150 q 10.90 tv. új viktóriaborsó 100 q 17.00 ab békésmegyei állo­más. Bejelentett, a rovatokban jegyzettektől eltérő, feltételek mellett létrejött ügyletek: búza 300 q 80-as 12.20 ab Szeged hajóba rakva. 300 q 80-as 12.15 ab Algyő, 300 q 80-as 12.20 ab Szentes, 300 q 80-as 12.20 ab Csongrád, 200 q 79-es 12.30 ab Baja­­rozs 300 q 5.75 ab Szeged hajóba rakva. MEGHÍVÓ. A Kőbányai Szövőgyár R. T. budapesti ber. cégnek 1934 július hó 4-én d. u. 6 órakor a társaság X., Szállás­ u. 8. számú telepén megtar­tandó rendkívüli közgyűlésére. Napirend: az igaz­gatóság és felügyelőbizottság kiegészítése céljából igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok válasz­tása. Budapest, 1934 június 20-án. Az igazgatóság* Jegyzet: Azon részvényesek, akik a közgyűlésen részt akarnak venni és szavazati jogot akarnak gyakorolni, köteles részvényeiket legkésőbben a közgyűlés előtt 3 nappal a társaság pénztáránál, X., Szállás­ u. 8. sz. alatt letenni. -------------------------1—in ■■in— ■■■■!■ ■■in

Next