Budapesti Hírlap, 1934. június(54. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-05 / 124. szám

1934 JÚNIUS 5. KEDD B.H. MEGVÉDTEM EGY ASSZONYT A Budapesti Hírlap új regénye A „Különvélemények” írójának mes­teri tollát dicséri az a pompás új re­gény, amelyet vasárnapi számában kezd közölni a Budapesti Hírlap. A „Külön­­vélemény”-re bizonyára kellemesen em­lékezik vissza olvasóközönségünk. Ifj. Bókay János írta ezeket a brilliáns, szi­­porkázóan elmés, bátorhangú vasárnapi cikkeket a Budapesti Hírlap hasábjain és minden egyes cikk arról tanúskodott, hogy szerzőjük egészen egyéni, éles és pkros szemmel nézi az életet, amelyről a pü­lművész biztos és finom kezével raj­zol megragadó képeket. Ifj. Bókay János új regénye, a Megvédtem egy asszonyt Ugyancsak a „Különvélemények” írójá­nak ritka tehetségét dicséri­ Pompás re­gény, reprezentatív remeke a modern regényírásnak, amelynek filmjogára már most, a megjelenés előtt, opciót kért Amerika egyik legnagyobb és leg­előkelőbb filmgyára. Miről szól ifj. Bókay János új regé­nye? A látszat gyakran csal, nem rit­kán tragédiát is idéz elő, de van olyan eset is, amikor a látszat és az álszentes­kedő társadalom erkölcsi kényszere összefűz két embert, akik így jutnak el véletlenül és akaratlanul a boldogság révébe- A ,Jt megvédtem egy asszonyt” hőse is akaratán kívül kerül bele egy izgalmas és frappáns szituációba, amely­ből nem tud kikeveredni. Gyanútlanul, mit sem sejtve, derűsen tér be a ven­déglőbe, ahová egy barátját várja és az asztal mellett, a söröskancsó békés tár­saságában, egyszerre csak belekerül élete nagy regényének viharos forga­tagába, amely azután tovább sodorja, ellenállhatalanul olyan irányban, amely­be tudatosan talán soha sem indult volna el. Ifj. Bókay János a mély és lélekboncoló író finom művé­szetével világít rá a sorsnak erre a tré­fás játékára, egy erős és érdekes férfi­nak a lelki küzdelmére a szerelem egyre lenyűgözőbb erejével szemben, a roko­nok és jóbarátok hipokrita társaságára és az izgalmasan érdekes vidám regény­ből megkapóan bontakozik ki a mai Pest színes, eleven élettel teljes, friss és virtuóz rajza. A Megvédtem egy asszonyt a Budapesti Hírlap hasábjain jelenik meg először, hogy azután könyvalak­ban és a film vásznán is meghódítsa a közönséget. Tiszántúl felvonulása a debreceni héten Felavatták Debrecenben az ország első stadionját DEBRECEN, jún. 4. (A Budapesti Hírlap kiküldött munkatársá­tól.) Az ősi pásztorélet szomszédságában olyan csodás hirtelenséggel alakult át modern várossá Debrecen, mint amikor a rügyező fa reggelre egy éjszakán át kivirágzik. Hol vagyunk már a „hájas, pires" várostól, amelyen elterpeszkedett az Alföld poros nyu­galma, vaskos kedélyessége, a megbúvó kö­zöny, sőt hetvenkedő vállvonogatás. Eltűnt az a régi Debrecen, amelynek főutcáján az ál­landó köpködő kaszinóban vaskos, sürüvérű cívisek hümmögve, ravaszul hunyorítottak, ha besurrant a pipázó tömegbe a hír, hogy „a város megint pénzt kér a polgártól”. A fáma szerint szűk marokkal kezelték a krajcáro­kat abban az időben is, amikor a polgármes­ter kórházat akart építeni, de a civisek nem adtak rá pénzt Leszavazták a közgyűlésen a nagyban szónokló polgármestert, mert úgy okoskodtak, aki beteg, gyógyíttassa magát odahaza, mint ahogy nem akartak áldozni közvilágításra sem, mondván, becsületes em­ber nem mászkál éjszaka az utcán. Most a Tisza István­ tudományegyetem tün­döklése idején el kell mondani, hogy tizenkét közgyűlésen szavazták le az elkeseredett pol­gármestert, aki a végén mégis csak kifogott rajtuk. Aratáskor a legkeményebb munka­napra váratlanul hívta egybe a közgyűlést. Számítása bevált, a polgároknak nem futotta az idejükből, hogy elmenjenek a közgyűlésre, így történt aztán, hogy ősszel megépült a kórház. Már működött, amikor két civil bak­tatott az új épület mellett. Szótlanul mered­tek a hatalmas falakra. Az egyik zsörtölődve szólalt meg: — Nizze komám, mégis felépítették. A másik kivette a pipát a szájából, aztán tercintett egy hegyeset: — ’szt, lebon­thatják még azt a diákot, akik a tuás utáni nosztalgiával figyel­tek a leydeni, uttrechti tantermekben. És most is az a régi debreceni lélek, amely, amikor nem tudott boldogulni a mezőgazdasággal, mert nem volt köz­lekedés, kereskedő, sőt óceánjáró ten­gerész lett. Bizonyság erre az is, hogy a török hódolt­ság idején a török adólajstromok szerint a debreceni nép annak ellenére, hogy óriási ha­tára volt a városnak, főleg kalmárkodó jöve­delme után fizetett adót. Nehéz elhinni, hogy ezeknek a debreceni kalmárcsaládoknak a hajói úsztak a tengeren, mindaddig, amíg a vasút ismét mezőgazdasági várossá varázsolta Debrecent, pedig a hajdú­sági alispán kénytelen volt lemondani, mert a debreceniek nem akarták, hogy a Hajdúsá­gon vonat menjen keresztül. A kálvinista Ró­mában úgy jellemzik kedélyesen ezt az át­alakulást, hogy: „Debrecenben győzött a ka­put!” Megtörtént a nagy változás, pedig ezt mondja az egyik civil: — A török világ óta nem voltunk ilyen sze­gények, de most virtus megmutatni, hogy tu­dunk, ha akarunk. A bizonyságtétel nagy hete ez. •— mondja a debreceni polgármester, erre a szép újkön­­tös-mutogatásra, amely június 8-tól 10-éig tart s amelynek ez a szerény neve: Debreceni Hét. sis ez a „bizonyságtétel” az úgynevezett rossz gazdasági viszonyok között történik, nem hiába van a város címerében lángok kö­zött álló phönix-madár. Még tíz évvel ezelőtt a Nagytemplom előtt sátrakban ott tanyázott a kofahad, amelyről Jókai írt a Lunatikusban. Ma itt gyönyörű modern virágoskert büszkélkedik s a város a nagyerdő irányában csodálatos fejlődésnek indult. Az utolsó évek alkotásaként itt sora­koznak a Tisza István-tudományegye­tem épületei, itt van a modern fedett uszoda, strandfürdő, népfürdő, az or­szág első stadionja, ebből a porfé­szekből modern fürdővárossá váló Nagyerdőnek a szélén húzódik a világ legszebb erdei temetője s itt van a kre­matórium is. A Gondviselés is szerette Debrecent az utóbbi esztendőkben, a síkságon bővizű gyógyforrá­sokat fakasztott. Hit virágzik a debreceni sík­ságon s ennek a hitnek a legszebb virága, hogy amikor a Dérymúzeum megnyílt, há­rom hét alatt 30.000 gazdaember és asszony jött be a tanyavilág messzeségéből, hogy megnézze a múzeum kincseit. Ennél beszédesebb nem lehet a debreceni lélek. A hajdúság székhelyén a Debreceni Héten­­ megnyitották a Tiszántúli Ipari Kiállítást és Árumintavásárt, amelyen a hajdúság keres­ A debreceni lélek A civil ugyan levetette évszázados mozdu­latlanságát, de a régi debreceni lélek­n­él! Az a debreceni lélek, amely mindig vágya­kozott a betű, a tudás után, amely nekünk, magyaroknak adta tudós Budai Ézsaiást, az ördöngős Hatvani professzort, aki a bázeli egyetem tanári székéből került az öreg kol­légium bolthajtásos, vastag falai közé, a szi­­hász Diószegi Sámuelt, Erős Gábor tógátus diákot, ak­i 1794-ben elkészítette az első ma­gyarnyelvű földgömböt, s a többi debreceni URAK FIGYELMÉBE­N FONTOS TUDNIVALÓ Rothberger FÉRFIRUHD ÍRD HÍZ FAERBERU IV. Váci*utca 6. o­ccsé$á€g&an vezet. Minőség a régi -----------------------árak mák. SaCCÓ öltöny méret útin__~F 100 Mész vízhatlan ragján....•p 80 Átmeneti kabát méret .tán.....~r 100Tavaszi felöltő...............p 80 Vízhatlan vag­­án méret am­..­P 100 Kész vászon öltöny--------p 30 Tropical sacce öltöny p 48 Vászonnadrág P12. Szürke franeklnadrág P17. Szövet golfnadrág P16. Használja ki mindenki ezt a ritka vásárlási alkalmat kedelme mutatkozott be. Ezenkívül erdészeti, vadászati, galambkiállítás, sportversenyek, bélyegkiállítás, eszperantó-kongresszus, kép­zőművészeti kiállítás és száz- és száz más vetélkedése az emberi szellemnek rajzik a Debreceni Hét színpompájában. Huszonnyolcezer embert fogad be a debreceni stadion A hét egyik nagy eseménye az első magyar stadion megnyitása. Bajó István debreceni mérnök építette, nemcsak díjtalanul készí­tette el a stadion terveit, hanem a munkála­tok vezetését is ő végezte, minden díjazás nélkül. Ki ez a Bajó István? Két olyan tu­lajdonsága van, amelyet rendesen nehezen bocsátanak meg az emberek. Nagyon tehet­séges és nagyon gazdag. Kint élt Amerikában, Newyorkban, Floridában s aztán hosszú külföldi si­kerek után hazajött szülővárosába, Debrecenbe. Annyira lelkesedett a sta­dion eszméjéért, hogy vállalta az in­gyenmunkát, csakhogy felépüljön az első magyar stadion. Vasárnap délután három órakor avatták fel a Nagyerdőben a stadiont, az országos középiskolai atlétikai bajnoki versenyekkel és a debreceni községi iskolák tornabemutató­jával. A felavatáson megjelent Bethlen Ist­ván gróf, Vay László báró főispán, Teleki Sándor gróf és más előkelőségek. Az évszázados fák helyén, ahol azelőtt giz-gazos terület volt, épült fel a stadion. Már messziről megkapó látvány a marathoni kapu két toronnyal, ezen a kapun futnak majd be a stadionba a marathoni futás ver­senyzői Négy bejárata van a stadionnak, de a sportesemények befejezése után tizenkét kijáraton hagyhatja el helyét a közönség. A stadion közepén 110 méter hosszú és 70 méter széles gyepes futballpálya épült, a legmodernebb eszközökkel. A nagyerdei ho­mok helyet elsőrendű fekete földet szállítot­tak a pálya talajának kiépítéséhez és ezt a földet bevetették négyféle fűmaggal. Ezzel magyarázható az a pompás gyepszőnyeg, amely rugalmas, pormentes, s a testi épségre annyira nem ártalmas, hogy ezen a talajon az elesés nem jelent kockázatot, ez nem hor­zsolja a bőrt és fájdalmas ütést sem okoz. A 70 cm-el lesüllyesztett küzdőteret magas földsáncok veszik körül. Ez egyúttal szélfogó is. A futballpálya szegélye fehér és ezután következik a vörös salakpálya. A futópályát egy még szélesebb elvonulási pálya keríti be, aztán következnek a nézőhelyek, amelyek, körülveszik az egész stadiont, amelynek be­fogadóképessége szinte szabályozható, mert a szükséghez képest lehet emelni a nézőhe­lyek számait úgy, hogy mintegy 78.000 em­bert fogad be ez a hatalmas sportpálya. A stadion bármely részéből tisztán lehet látni a pályán történő eseményeket. Köröskörül alagcsövekkel látták el a pályát, rengeteg helyen gyepkockákkal eltakart csapok állnak rendelkezésre, hogy a gyepszőnyeget megfe­lelően lehessen öntözni. A stadion észak-dél­­irányban fekszik, az északi kaputól a déli marathoni kapuig körülbelül 300 méter hosz­­szú és 150 méter széles. A küzdőtér 25.000 négyzetméter. Mintegy 30­00 köbméter földet kellett megmozgatni, hogy ezt a 70 cm-rel le­süllyesztett pályát elővarázsolják. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy ez a roppant munkát kívánó vállalkozás mindössze 267.000 pengőbe került. Vasárnap délután lelkes hangulatban avat­ták fel a stadiont, amelyen a debreceni kö­zépiskolások „dolgoztak” fiatal szívvel. A MAGYAR BÚZAVIRÁG SZABADTÉRI ELŐADÁSA Este az ősi kollégium komor falai között bemutatkoztak Hajdú—Szabolcs, Zemplén— Borsod megye egyes falvainak lakói, díszes népviseletben, mintegy 180 ember. Szabadtéri színpadot állítottak fel a kollégium udvarán, ahol 4000 ember foglalt helyet, a hosszú, fe­hérre gyalult padokon. A kollégium folyosói megteltek diáksereg­gel, lent pedig az udvaron ott ült a Hajdúság színe-java. A Magyar Búzavirág hozzátarto­zik a Paulini Béla által megteremtett Magyar Bokréta Szövetséghez a a szabad színpadon felvonultak mindazok a népi táncok, énekek, játékok, amelyeket annyira megszerettthük a Magyar Bokréta színpompás előadásain. Dél­ceg legények, ringóderekú, szépséges falusi leányok táncoltak és daloltak olyan egysze­rűséggel és közvetlenséggel, mintha csak ott­hon lettek volna a saját mulatságukon. Veze­tőjük Máday Lajosné dr.-né. A 180 szereplő között feltűnt Molnár Jó­zsef kisgazda, az Alföld legjobb magyar baritonénekese, aki cigányzene-kíséret mellett énekelt Molnár Józsefnek a hírét Reinhardt is hallotta, az elmúlt évben fel is kereste s hívta külföldre. De Molnár gazda azt felelte, hogy hosszabb időre még Pestre sem megy. Neki csak egy vágya van, hogy őt tartsák a legjobb énekesnek­­ Mezőkövesden. Meg kell még nagyon dicsérni a cigándiakat, akik nemcsak előadók, hanem már majdnem szí­nészek is. A héten mutatják be ugyancsak szabadtéri előadásban Háry Jánost. Az Operaház tagjai játsszák a főszerepeket, de a kisebb szereplők között vannak a debreceni tüzérezred tüzérei is. Háry Jánost Palló Imre énekli, akit a mai napon a hortobágyi pásztorok megválasztot­tak díszpásztornak. Érdekessége még az elő­adásnak, hogy az öltöző az a szoba lesz, amelyben tudós Hatvani professzor — a le­genda szerint — meglátta az ördögöt. A Debreceni Hét tömérdek látnivalója kö­zött sok embert vonz a kollégium nagykönyv­tárának „könyvészeti kiállítása”. Itt van a Rákóczi-harang címeres darabja, amelyet a kollégium udvarán hangzó csengővel együtt 1802-ben metszettek ki Debrecen leégésekor, a Rákóczi-harangból. A könyvek között van Mélius Péter hitvallása 1562-ből, mely egyet­len példány. Aztán a gályarabok egykori autogramjai és végül az egyik sarokban finoman, szerényen Csokonai-Vitéz Mihály fuvolája... DIÓSZEGHY MIKLÓS Debrecen megteremtette az első művészi szabadtéri előadást Debrecen sok tekintetben iskolát adott már a magyar életnek. Művészetnek, tudomány­nak fáklyahordozója volt ez a régi kultúrájú, ősi város. Debrecen ismét iskolát teremt a magyar színjátszásban is, azzal, hogy az első művészi értékű, igen nagyszabású szabadtéri opera-előadást megteremtette, s évek óta kísér­leteznek, próbálkoznak azzal, amit most Deb­recen készen, tökéletesen állít a világ elé. Előadják a „debreceni Hét”-tel kapcsolatban a legszebb magyar víg daljátékot, Kodály Zoltán remekművét, a Háry János­t, a deb­receniek. A magyar királyi Operaház leg­jobb személyzetével vesz részt ebben az elő­adásban. Palló Imre énekli a címszerepet és mellette Nagy Izabella, Sebeők Sári, P. Bu­­danovíts Mária, Körmendi János és Toronyi Gyula szerepelnek még többek között. Per­sze a neves színészek és énekesek mellett még egy egész sereg színész, statiszta, da­lárda áll a rendezőség rendelkezésére, hiszen több mint kétszáz szereplője lesz a darab­nak. A Gábor Áron tüzérezred legényei tán­colják többek között a toborzót. Rékay András operaházi rendező és Feren­­csik János karnagy munkája is méltó lesz az ünnepi előadáshoz. Három estére tűzte ki a rendezőség a ,„Háry János” előadását. Jú­nius 8-án, 9-én és 10-én este lesz a három előadás. A rendezőség olcsó helyárakkal ren­dezi az előadást, mely nemcsak Debrecennek lesz ünnepe, hanem a nagyvilágnak is, mert az előadást a magyar rádió is közvetíti. A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: 444—04. 444—07. 444-05. 444—08. 444—06. 444-00 9

Next