Budapesti Hírlap, 1934. szeptember (54. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-30 / 221. szám

1 K­ertes házban leg­m­o­d­e­r­n­e­b­b kivitelben 3 Szoba hallos­­ lakás minden 4 szoba hallos­­ mellékhelyiséggel olcsó bérrelkiadó fraocia-iU 41. Házfelfigyelő vagy Telefon: 33 Ml *4 A mezőgazdaság nap bemutatkozója és a külföld Írta: SZÉCHENYI KÁROLY GRÓF Megnyílt az első kollektív mezőgazda­­sági kiállításunk, amelyhes­ foghatót még nem láttunk sem méretekben, sem pedig minőségi kivitelben. Mezőgazdasági terme­lésünk hatalmas eredménye kerül itt be­mutatásra, példátlanul ügyes rendezésben. A magyar faj őserejét, tehetségét, munka­bírását, kitartását és bámulatos fejlődő­képességét leheli magából ez a kiállítás. A magyar föld terményeinek rendszerbe fog­lalt, demonstratív és céltudatos, nemkülön­ben látványos bemutatása olyan mederbe tereli az agrár értékesítési érdekeink pro­pagandáját, amely újszerűségénél fogva nem tévesztheti el hatását. Ez a megvalósított elgondolás szoros összefüggést teremt agrár- és idegenfor­galmi érdekeinkkel és így kihatásaiban jól szolgálja nemzeti érdekeinket. Mező­­gazdasági fejlődésünk diadalmasan fölfelé ívelő vonala vetítődik elénk ezen az őszi mezőgazdasági kiállításon. Európában, de alighanem világviszonylatban is egyedül­állóan szerepelt tökéletes Mezőgazda­­sági Múzeumunk a legkényesebb tudomá­nyos szempontokat is kielégíti. Ez a kiál­­ítás viszont a látványosságot kedvelő kö­zönség széles rétegeit hivatott magához vonzani. A legmelegebb elismerés illeti azokat, akik az éjjelt nappallá téve fárad­hatatlan szorgalommal dolgozva, az ősi magyar rög gyümölcseinek ilyenszerű be­mutatkozását első ízben megszervezték. A falusi élet egészsége, frissesége és a ma­gyar falu ellenállhatatlan élniakarása r­ad az ember felé a kiállítási csar­nok falai közül Jogosan lehetünk büszkék mezőgazdaságunk teljesítmé­nyeire, amelyek e kiállítás keretében kife­jezésre jutnak. Ez nem maradhat hatás nélkül az érdeklődő külföldi kereskede­­lmre sem. Elsősorban azért, mert számos ermelvényünk minőségben, külsejében és­zletességben valóban minden mást felül­­m­l. Búzáink, hála Istennek, ismét veteked­jek a világ legkitűnőbb termelvényeivel, gyümölcs- és zöldségtermelésünk olyant produkál, hogy nekünk, magyaroknak, is meglepetés. Sok külföldi vendégünk maga­­ meggyőződik arról, hogy ez az ország nem lehet enyészetre ítélve, sőt magas gazdasági kultúrája következtében is jo­gosan igényelhet ennek megfelelő világ­piaci elhelyezkedést. A kiállítás gazdag anyaga mutatja, hogy a kertésztársadalom munkája évről­­évre bámulatosan fejlődik. Különösen biz­tató jelenség ez, tekintve az elmúlt eszten­dők súlyos gazdasági viszonyait. A ker­tészek létszáma növekszik és minden év­ben többen lépnek be ebbe, a legintenzí­vebb gazdálkodást folytatók táborába. Egyrészt ehhez a körülményhez fűződő szociális szempont, másrészt a nagy jelen­tőségű gazdasági érték, amelyet a magyar kertészet produkál, indokolja, hogy külke­reskedelmi szerződéseinkben a kertészet minden vonatkozásban fokozott védelemben részesüljön. A virág-, gyümölcs- és zöld­­ségneműek szükségtelen behozatala hátrál­tatja a hazai termelvények belső piaci el­helyezését is. De ez mint gátló körülmény is érvényesül az egyéni iniciatívát igénylő fejlődés kibontakozásában. Magas színvonalú agrárkultúránk és termelésünk tüntető bemutatkozása a nemzeti propaganda legértésebb eszköze. A külföldieknek ilyen alkalmakra történő minél nagyobb arányú meghívása szerve­sen egészíti ki az akció alapelgondolását. A ma fennálló pénzügyi intézkedések az idegenek idejövetelét és ezáltal hazánk megismerését elősegítik. E tekintetben a mai helyet rendkívüli előnyöket rejt ma­gában. Mindent egybefoglalva, a földművelés­­ügyi kormány részéről bölcs és száz száza­lékig megokolt elhatározás volt a kollek­tív agrárkiállítások megrendezése, amely szervesen illeszkedik a Nemzeti Munka­hét gazdag programmal kitöltött keretébe. A kiállítással mezőgazdaságunk, a hozzá­­fűződő sok millió magyar létérdekével együtt, újabb nagyjelentőségű támaszt kapott. Adja Isten, hogy a hozzáfűzött remények valóra váljanak s a kiállítás megfeleljen hivatásának, ami nem lehet más,­­ mint termelésünk prosperitását elősegíteni és az idegenforgalom fejleszté­sének nagy érdekeit szolgálni. ­ Érdekes tárgyalás indult meg a magyar­ok az osztrák méh­észegyesületek közt a ma­­gyar méz nagyobb arányú kivitele érdekében. Az osztrák méhészszövetség részéről Zar­­koch Rudolf és Binder Gusztáv érkeztek Bu­dapestre s azt a javaslatot tették az itteni illetékes köröknek, hogy ha Magyarország megengedné mintegy 10.000 osztrák méhcsa­ládnak Magyarországon való nyári vándo­roltatását, életve legeltetését, akkor Ausztria mintegy 30—40 vagon magyar mézre adna preferenciát, ami kilónként 10 garasos ked­vezésnek felelne meg. Ebben az esetben a magyar méz versenyezhetne az orosz és a guatemalai (Dél-Amerika) mézekkel szem­ben. Az idén 35 vagon méz jön Ausztriába egyedül Dél-Amerikából (amit soproni be­szédében Gömbös miniszterelnök is megem­lített.) Mint a Budapesti Hírlap értesül, az osztrákok, főleg a mosonmegyei tisztes fűre vezetnék méheiket áttelepíteni s az így ter­melt mézmennyiség (amelyet Ausztriába vinnének ki) mintegy 30 vagont tenne ki. Tisztázni kellene természetesen azt, hogy a méztöbblet nem tenné-e fölöslegessé a dél- amerikai méz mellett a magyar méz kivite­lét is? B. H. 1934 SZEPTEMBER — Amerika bízik a nemzetközi búza­piac javulásában. Washingtonból jelen­tik. A földmívelésügyi minisztérium mezőgazdasági osztálya azt hiszi, hogy a búzapiacon a mostani évad végén gyöke­res javulás fog bekövetkezni, ami annak köszönhető, hogy a búzakészleteket sike­rült csökkenteni. A világpiaci készletek az iroda szerint elegendők lesznek, noha egyes fontosabb termelő államokban a termés gyenge volt. Oroszországban a termés jóval alatta marad a múltévi ter­mésnek. Az iroda azt hiszi továbbá, hogy a világárak emelkedése egészségesebb vi­szonyokat teremt a piacokon és hogy nem kell lényegesebb áringadozásoktól tartani. Búzalisztben a fogyasztás ezidő­­szerint fejenkint 172 font, míg 1924-ben a fogyasztás 176 font volt.­­ A talajerő fenntartása. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, az Országos Mezőgazdasági Kamara és a Falu Országos Földművesszövetség közreműködésével a Nemzeti Munkahét alkalmával Budapesten a Köztelek székháza nagytermében okt. 3-án délelőtt 10 órai kezdettel országos gazda­­gyűlést tart, amelynek egyedüli tárgya a talajerő fenntartása, mint a mezőgazdaság legidőszerűbb gyakorlati kérdésének meg­vitatása. A gyűlésen előadást tartanak Ker­­pely Kálmán dr., Reichenbach Béla dr., Bal­­lenegger Róbert dr. egyetemi tanárok és Pinkovits József dr., az Alföldi Zöldmező­szövetség ügyvezető­ alelnöke. A szántóföldi termelés értékének kb. 32%-a, az állattenyésztés értékének mintegy 50%-a kerül kereskedelmi forgalomba. Az állatértékesítés meg­­szervezése ttzendefétt A szövetkezés, mint tudomány A kormány nemzeti munkaterve a szövet­kezeti önsegítés előmozdítása érdekében támogatandónak minősíti a szövetkezetek­nek minden életrevaló és reális formáját és azt mondja, hogy megfelelő szerv útján a kormány gondoskodni kíván arról, hogy a szövetkezetek működése és irányítása az igazi szövetkezeti szellem és a valódi altruizmus jegyében történjék. Ennek a programpontnak megvalósítását bizonyára jelentékenyen elősegíti Hóman Bálint közoktatásügyi miniszternek az az intézkedése, hogy az egyesített József ná­dor egyetemen a szövetkezeti tanszéket is­mét betöltötte, elismerve ezzel a ténykedésé­vel azt, hogy a szövetkezés tudománya ma már Magyarországon is katedrát érdemel. Ma, amikor a nemes értelemben vett de­mokratikus földbirtokpolitika megvalósulá­sának küszöbéig jutottunk, amikor tehát számolnunk kell azzal, hogy az irányításra és gyámolításra utalt mezőgazdasági kis­üzemek száma telepítés és más birtokpoli­tikai műveletek révén szaporodni fog, sem­miképp sem lehet közömbös az, hogy a kor­mány kultuszminisztere a szövetkezésnek, mint tudománynak, megadja a főiskolai ké­pesítést. Minél több lesz ugyanis az országban az önállóság útját még gyermekcipőben járó új kisgazdasági üzem és üzemtulajdonos, annál fontosabb, hogy ezeknek gazdálko­dása a helyesen megszervezett és irányított önsegély alapján, tehát szövetkezeti formá­ban történjék. Szükség lesz tehát szerve­zőkre és irányítókra, olyan magasabb ké­pesítéssel rendelkező vezetőkre, akik min­den aggodalom nélkül odaállíthatók a szám­ban megnövekedett szövetkezeti zászlóal­jak élére. A szövetkezetek tevékenységi köre abban a pillanatban, amint a nemzeti munkaterv­nek megfelelően a termelés és értékesítés is szövetkezeti alapon fog folyni, ma még beláthatlan arányokban terjeszkedhetik és amilyen arányokban terjeszkedik, olyan arányokban­­ lesz szükség elméletileg kép­zett és szövetkezeti szellemben nevelt szaka­emberekre. Magyarországon a szövetkezeti eszme úttörői autodidakták voltak. Ezek­nek a vezetőknek utánpótlása azonban már kétségkívül a magasabb fokú nevelés és emberképzés dolga. Akkor ugyanis, amikor a szövetkezeti vezetés és irányítás a ke­reskedelmi és jogi szaktudáson kívül mér­nöki és mezőgazdasági szaktudást is igé­nyel, el sem képzelhetői a helyes utánpót­lás anélkül, hogy ezek­ a szakismeretek a szövetkezés tudományával szerves kapcso­latba ne hozassanak. Ezért kell igen nagy jelentőséget tulaj­donítanunk a közoktatásügyi miniszter leg­újabb intézkedésének és ezért kell örömmel tudomásul vennünk azt, hogy az egyesített József nádor egyetemen ismét felállították a szövetkezeti tudomány tanszékét. Amikor ezt örömmel vesszük tudomásul, csak annak a közérdekű és hitünk szerint egészen ter­mészetes kívánságnak kell még kifejezést adnunk, hogy a gazdaságtudományoknak ez az új tanszéke a lehető legszorosabb kapcsolatokat tartsa fenn a gyakorlati élet­tel. Az életnek neveljen! Olyan szövetke­zeti szellemmel telített fiatal erőkkel gaz­dagítsa a közéletet, akik valóban alkalma­sak a nemzeti munkaterv célkitűzésének szolgálatára, jelesen is elsősorban annak megvalósítására, hogy a szövetkezetek mű­ködése valóban az altruizmus jegyében tör­ténjék. • De nem kis feladat hárul szövetkezeti intézményeinkre és azoknak vezetőire sem ugyanennek a célnak elérése érdekében. Szövetkezeti intézményeinknek a maguk ré­széről is keresniük kell a szoros kapcsolatot az egyetem szövetkezeti tanszékével, egy-, részt azért, hogy az elméleti oktatáson ki-,­vül a szükséges gyakorlati ismeretek meg-­ szerzésére útbaigazításokkal szolgálhassa-­ nak, másrészt pedig azért, hogy saját öre-­­meikben és üzletvitelükben módot és alkal­­mat adjanak az új szövetkezeti nemzedéki­nek­ arra, hogy az elméleten kívül a gya­­korlati élettel is megismerkedjék. (16) A B. H. búza­ mutatója cofi'wlOHT 60 1 n (A két vízszintes nyíl a 78 kg-os készbúza budapesti tőzsdei árának a pengekorszak óta jegyzett legala­csonyabb és legmagasabb szintjét, a fekete nyíl a pénteki jegyzést mutatja. A fekete mutató a heti irányzatot jelzi.) A szeptember 11—38-ig terjedő héten (péntektől-péntekig) a budapesti kész­búzaárak ingadozóak voltak. Szombaton és hétfőn igen lanyha, a következő napo­kon azonban kedvezőbb volt az irányzat, aminek az okát a külföldi megszilárdulás­ban és abban kell keresni, hogy az októ­beri felmondások a határidős piacon jelen­téktelenek voltak■ Szombaton (szept. 30.) a javulás megállóir­a a készbúza ára 15 fillérrel esett.­­ Mibe kerül egy idlő marhahús terme­lése? A budapesti fogyasztót érdekelheti, hogy miért drága a hús, mikor a termelő vi­szont állandóan arról panaszkodik, hogy semmit sem kap állataiért. Most egy árkal­kuláció készült el, amely az állattartás ösz­­szes kiadási és bevételi tényezőit figyelembe véve s a gazdaságokban önköltségen előállí­tott takarmányt is beszámítva, arra az ered­ményre jut, hogy pl. egy 510 kiló súlyú te­hén 458 pengőbe, vagyis kilónként 90 fil­lérben kerül a gazdának. Ezzel szemben ugyanazért a tehénért a ráfordított költség­­nek csak a felét kapja vissza a termelő az élőállatárban, mert a többit elviszi a számU- tási költség és a piaci kiadás, azonkívül az­­ Az OMGE hírei. Az OMGE tejgazdaság bizottsága okt. 3-án délután 5 órakor az egyesület székházának nagytermében gyű­­lést tart. 35.36P -19 27 V. }96 -^93^. IX. 28- -16,35-15 IX. 29 46.ZS-A5 BÚZA. 76k3 Budapesti gabonatőzsde Budapesti határidős piac, (szept. 29.) Az iránytól lanyha, a forgalom csendes volt. Magyar búza okt. 15.58, 15.62, 15.63, zárlat 15.53—15.54, márc. 16.82, 16.72, 16.82, 16.73, zárlat 16.73—16.74. máj. 17.02, 16.97, 17.04, 17.00, zárlat 16.98—17.00, magyar rozs márc. 13.73, 13.72, 13.80, 13.71, 13.74, zárlat 13.72— 13.74, tengeri máj. 10.62, 10.66, 10.62, 10.64, zárlat­ 10.62—10.64 pengő­s. Budapesti készárupiac, (szept. 29.) Zárlat: Búza 77 k kg-os tv. 16.05—16.25, felsőt. 15.80—15.95, egyeeeek 15.75—15.85, 78 kg-os tv. 16.20—16.40, felsőt. 15.95— 16.10, egyebek 15.90—16.00, 79 kg-os tv. 16.35—16.55, felsőt. 16.10—16.25, egyebek 16.05—16.15, 80 kg-os tv. 16.45—16.65, felsőt. 16.20—16.35, egyebek 16.15— 18.25, rozs­destv. 12.40—12.55, egyéb 12.60—12.75, sörárpa kiváló 17.50—19.00, elsőrendű 16.00—17.00, sörárpa 15.25—15.75, takarmányárpa fa 14.40—14.60, Ha 14.10—14.25, zab­la 14.00—14.15, Ha 13.80—13.90, ótengeri tiszántúli K­.75—11.90 pengő 100 kg-ként. Állatvásárok Ferencvárosi sertésvásár, (szept. 29.) Felhajtás 814 drb., eladás 292, eladatlan 522 drb. Angol hússertés 125 drb volt a felhajtásban. Az irányzat és az árak változatlanok. Külföldi terménytőzsdék Bécs, (szept. 29.) A kenyérmagvakban, takarmány­­árpában és tengeriben az irányzat ma valamivel gyengébb volt. Hivatalosan a tengerit 16—16.25-re szállították le. Rotterdam, (szept. 29.) Búza nov. 3.40. jan. 3.55, márc. 3.72%, máj. 3.85 kfl. 100 kg-ként, tengeri nov. 72%, jan. 74%, márc. 78%, máj. 77 kfl. 2000 kg-ként. Élelmiszerpiac A budapesti Nagy­vásártelep nagybani árainak jegyzéke. Élő baromfi: Csirke kg. 115—125, lúd 90 —160, ruca 90—95 fillér. Tisztított baromfi: Csirke sütni való kg. 80—170, lúd 80—100, ruca 80—100 fil­lér. Tojás: Ládaáru drb. 6—6.8, kosáráru 7—7.2 fil­lér. Tejtermékek: Tejföl k­. 120, teavaj, tömb kg. 170 —200, tehéntúró 12—34 fillér. Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemü kg. 18—19, borsó 28—52, lencse 18—70 fillér. Zöldségfélék: Fokhagyma kg. 34­—60, vörösh­gyma 5—6, fejeskáposzta 2.5—4, kelkáposzta 3—8, karfiol 6—12, burgonya, nyári rózsa­ 6.5—7.5, őszi rózsa 5—6, Ella- 4.1—5, Csilbaba­ 7—7.5, kifli­ 10—12, tisztított paraj 10—15, csiperkegomba 100— 140, főző tök 6—10, kalarábé drb. 1—2, zöldborsó kg. 30—55, sóska 8—14, fejessaláta drb. 2—5, vörös­káposzta kg. 3—8, uborka 8—16, paradicsom 7—10, zöldpaprika 4—12, zöldbab ,vajbab 18—32 fillér. Gyü­mölcs: Alma kg. 10—20, körte 12—22, szőlő 12—75, gesztenye 20—58, mák 58—66, szilva 20—45, birs­alma 10—25, őszibarack 60—200 fillér. A Nagyvásár­­telepen élén­k volt a forgalom. Áru érkezett a mai i W_vagon fvasúton, 169 ft hajón és Síi | Himr ® ív,. .. ♦***. ** i *#. ..*j * iL Csikágó, (szept. 29.) Gabonahatáridőpiac, Búza szept. 28. szept. 29. cent pengő cent pengő szeptember 104.625 13.08 104.125 13.01 december 103.75 12.97 103.— 12.88 május 103.75 12.97 103.125 12.89 (szept. 29.) Gabonahatáridőpiac. szept. 28. szept. 29. cent cent 81.375 82.26 87.— 81.375 82.— 87.— Winnipeg, Búza október december május Liverpool, Búza október december március (szept. 29.) Gabonahatáridőpiac. szept. 28. szept. 29. pengő pengő 6 sh 2% d 9.72 5 sh 1*/­ d 9.50 5 sh 5% d 10.27 5 sh 5% d 10.14 5 sh 9 d 10.78 5 sh 8% d 10.63

Next