Budapesti Hírlap, 1934. december (54. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-16 / 284. szám

* A Szent István-társulat új karácsonyi könyvei Régi, nemes hagyományaihoz híven a Szent István-Társulat idén is a szép köny­vek egész garmadájával lepi meg a könyv­vásárló közönséget. Tudományos kérdések, a lelki élet problémái, a szociális feladatok éppúgy megvilágítást nyernek ezekben a könyvekben, mint ahogy bő választékot ta­lál az elbeszélő és ifjúsági irodalom kedve­lője is. Első helyen érdemel említést P. J. Drinck német teológiai tanárnak „Szabad­ságot, munkát, kenyeret” című Németor­szágban nagyon elterjedt munkája, amely a szociális téren való tennivalókat foglalja világos rendszerbe XIII. Leó és XI. Pius pápák körlevelei alapján. A diadalmas vi­lágnézet reflektorával suhan végig a szerző a mai élet minden szociális baján, minden elméletén is rávilágít a kérdés egyetlen biz­tos megoldására. A könyvet Gálos Bernát fordította le dicséretet érdemlő, szép ma­gyarsággal. Igen érdekes, figyelemreméltó könyv Tóth Kálmán dr. esztergomi teoló­giai tanárnak „Az evangéliumok látszóla­gos ellenmondásai” című munkája, amely­ben nagy tudományos apparátussal iga­zolja, hogy azok az ellentmondások, vagy összeütközések, melyekkel az evangéliumo­kat vádolni szokták, csak optikai csalódá­son alapuló látszati tévedések. Ha itt-ott a legkiválóbb biblikusok sem tudnak egy­­egy kérdésre teljesen összhangzó magyará­zatot adni, annak nem az evangélium az oka, hanem az emberi tudomány tökélet­lensége. Pedagógusok láthatják nagy hasz­nát Oberhammer Kelemen ,’Példák az élet­­ből’ című könyvének, amely többszáz rö­vid, frappáns történelmi epizódot, vagy oly mindennap előfordulható esetet s anekdota­­szerű történetet közöl, amely kitűnő esz­köze lehet a vallásos önnevelésnek, elmél­kedésnek, iskolai és szószékről elhangzó tanításnak. A szerző a katekizmus rend­szere szerint csoportosítja példáit, melyek Olvasmánynak is igen időszerűek. A fordí­tás Kertész Kálmán kitűnő munkája. Hóka Imre dr. „Ünnepi harangszó” című kötete tz egyházi év ünnepnapjainak témáit dol­gozza fel szónoki lendülettel s a modern ember lelki szükségleteinek megfelelően. Aradi Zsolt jeles fordításában jelent meg Silgrid Undset-nek, a Nobel-díjas norvég írónőnek Merici Szent Angéla című könyve, amely a Szent Orsolya-rend alapítónőjének Életét tárja elénk. Ez az élet ékesszóló pél­dája a katolikus egyházban levő, századok haladását megelőző lelkiségnek. ,A Az örök élet érettségijén” Korompai Józsefnek, a bécsi Pazmaneum korán elhúnyt spirituáli­sának poszthumusz munkája. Gyötrő beteg­ségének ideje alatt írta a szerző ezt a napló- szerű könyvet, amely az Istenben harmoni­kusan megnyugvó szenvedésnek zsoltára. A Szent István-Társulat, amely min­dig pártolta a fiatal tehetségeket, új kiad­mányai közt két új írónak s egy írónőnek regényét is bemutatja. Szarka Géza „ör­mény” című, hatalmas erővel megírt köny­ve a birkózó paraszt és a gyári munkás küzdelmében mutatja be az összeomlás nyomán támadt szörnyű kavarodást, a magyar örvényt. Rák István ,„Erősebb a szerelemnél” c. regényében három prob­léma fonódik egybe: A világháború, a bir­tokszerzés és a szerelem. Emberi sorsok gazdag gyűjteménye ez a keresztényi lé­lekkel megírt, lírai szépségekben gazdag, m­eleg könyv. Pálosy Éva regénye, A föld­etek teremni kell, azt mutatja meg, hogy a munka s a falu mennyire átalakítja a város gyermekét. Wala Cathernek, a fangytehetségű, népszerű, amerikai protes­táns írónőnek regénye, Az aranyszínű Ham, azokat a nehézségeket foglalja köl­tői keretbe, melyekkel az Egyesült Álla­­moiok legdélibb tartományában, Új-Mexikó­­ban kellett annak idején a hithirdetőknek­­m­egküzdeniök. A fordítás Pogány ház­­fanér gondos, szép munkája. Az ifjúsági könyvek közt nagyon kor­­sezerű Orbán Dezső munkája, Az ezermes­ter száz mesterműve, amely az alkotásra vágyó serdülő ifjúság összefoglaló lexi­kona. A fa, textil, papír, zománc, cellu­loid és a műanyagok egész kezelési skálá­­jját megtanulhatjuk belőle, sőt rajzolni és tezobrászkodni is lehet a könyv alapján. Pogor Ödön :„Az enyéim” c. könyve a pe­dagógus szeretetével és lelkiismeretével, de emellett az eleventollú író szugesztivi­­tásával mondja el egy osztály történetét 1911-től 1919-ig. Schmidtmayr „Gyerme­kek a szentség útján” c. munkája húsz, köztük egy magyar, szentéletű gyermek Élettörténetét nyújtja Szemerjay Kovács Dénesné közvetlen hangú fordításban. Székely László, a jeles szombathelyi költő Felhők felett c. meséskönyve azt igazolja, hogy a zengőszavú lírikus mesemondónak is kitűnő. Blaskó Mária könyve, a Ka­­bagó könyvek, a humor hangján kopogtat fa szívek ajtaján. Bodor Aladárné Czeke Vilma, a kedvelt mesemondó, tizenhat új meséjét foglalta össze A repülő bunda cí­men. Révész Amadé „Hol volt, hol nem volt” c. kötete különböző népek meséiből mutat be egy csokorravalót. Gyönyörűen illusztrált könyvben írta meg Harza Lajos dr. gyermekek számára A Jézuska életét. Laczkó Mária ,Albert király szekere” c. könyve a magyar múltnak egy színes darabját varázsolja ifjú olvasói elé. Vala­mennyi könyv a Stephaneum-nyomda is­mert ízléses kiállításában, az ifjúsági mű­vek javarésze szép illusztrációkkal, pom­pás papíron, olcsó árban jelent meg. (*­ Kir. Közjegyzők Közlönye.) A magyar közjegyzői kar kitűnő folyóirata, a Kir. Köz­jegyzők Közlönye abból az alkalomból, hogy negyven évvel ezelőtt iktatták nálunk tör­vénybe a rendszeres közjegyzői intézményt, ünnepi számot adott ki. Vaskos kötet a ju­bileumi szám, amelyet Fekete László főszer­kesztő és Szemerjay Petrán Tibor dr. fele­lős szerkesztő állítottak össze. A bevezető tanulmányban a szerkesztőség röviden be­számol a közjegyzői kar négy évtizedes tevé­kenységéről s azokról a jelentősebb esemé­nyekről, amelyek ebben az időszakban a kart érintették. Utána emléksorokat közöl Lázár Andor igazságügyminiszter, Fabinyi Tiha­mér kereskedelmi miniszter, Osvald István, a Kúria elnöke, Tasnády Nagy András igaz­ságügyi államtitkár és Papp József ügyvédi kamarai elnök tollából. Az emléksorok meleg szavakkal méltatják a közjegyzői intézmény jelentőségét és a kar érdemes munkáját, megállapítva, hogy a közjegyzői intézmény négy évtized alatt a magyar állam jogrend­szerének erős oszlopává, a magyar nemzet jogi tudatának alkotó részévé és az igazság­szolgáltatás szervezetének nélkülözhetetlen kellékévé vált. A szép kiállítású füzet az­után a tanulmányok egész sorát közli a leg­kitűnőbb jogászoktól, amelyek a jogterület különféle részein időszerű kérdések megvilá­gításával foglalkoznak. Olc­odry Zoltán deb­receni táblai elnök a joggyakorlat ismereté­nek szükségéről ír a közokiratok fölvételé­nél, Pap István ny. kúriai tanácselnök a vég­rendelet pecsétjéről és Kuncz Ödön egyetemi tanár a közjegyzőkről és a részvényjogról. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár azt elemzi, hogy élő jog-e a jobbágyok öröklését szabá­lyozó 1840.Vil­. tc., míg Tóth Lajos egye­temi tanár magánjogunk kodifikációjával foglalkozik. A többi tanulmányok szerzői kö­zött szerepelnek Schaurek Rafael egyetemi tanár, Kövess Béla, Teller Miksa, Nagy Dezső Bálint és Boda Ernő budapesti ügyvé­dek, Lázár Ferenc felsőházi tag, Galánffy János, Fekete László, Szemerjay Petrán Tibor, Holitscher Szigfrid közjegyzők, An­­talfy Zsíros Aladár közjegyző-helyettes és több külföldi szerző: G. B. Curti Pasini, G. Galbiati olasz közjegyzők, Buhl Herbert ber­lini közjegyző és Kubinyi Elek güsszingi közjegyző. • (*) Vértes István: Százéves harc a vá­lasztójogért. Lázár Miklós előszavával,A Reg­gel kiadásában most jelent meg Vértes Ist­ván újságírókollégánk tanulmánya a vá­lasztójogért folytatott százéves küzdelem történetéről és e küzdelem egyes fázisairól. A tartalmas kis kötet a lírai jellegű, szemé­lyes emlékekkel átszőtt előszó után röviden visszapillant egészen az ősi magyar alkot­mányig és keresi, hogy milyen is volt annak a magyar országgyűlésnek a szervezete, amely első királyaink alatt intézte az ország ügyeit. Ettől kezdve minden fejlődési foko­zatról kapunk a kötetben néhány szőnyi, vagy néhány mondatnyi tájékoztatást, azon­ban csak a múlt század nagy reformkorsza­kától kezdve válik részletessé annál a nagy problémánál, hogy váljon a választói jogot meg lehet-e adni a városi polgárságnak is. Ettől kezdve széles keretben kapjuk meg a tervezetek és kísérletek, valamint az egy­mást felváltó törvények ismertetését és a szerző, aki nagy gonddal válogatta össze anyagát, sikerült módon egyezteti össze az újságírói megírás élénkségét a komoly tanul­mányok alaposságával. Záró fejezetében Gömbös Gyula miniszterelnöknek a titkos vá­lasztójog mellett tett kijelentéseit idézi és nagy elismeréssel említi meg, hogy a Göm­bös-kormány alatt a választók száma már eddig is milyen rohamos mértékben emel­kedett. Amíg a háború előtt a lakosságnak csak 6 százaléka volt választó, Gömbös alatt az ország egész lakosságának 34,4 százaléka, a 24 évnél idősebb lakosságnak pedig 64,7 százaléka választó. A szerző kimutatja azt is, hogy ezzel szemben a Friedrich-féle álta­lános választójogi törvény alapján az egész lakosságnak 40,6 százalékát, a 24 évnél idő­sebb lakosságnak pedig 74,6 százalékát lehe­tett választójoggal felruházni. A javulás le­hetőségét tehát, mondja a szerző, mindössze ez a különbség szabja meg. Az általános vá­lasztójog a választásra jogosultak mai törvén­yeit mindössze 10 százalékkal növelheti. Most tehát az igazi küzdelem nem a jogosultság kiterjesztéséért, hanem a titkosságért folyik, ami mellett viszont a miniszterelnök ismétel­ten lekötötte magát. (*) Madarassy László előadása. A Magyar Néprajzi Társaság decemberi felolvasóülését december 19-én, szerdán délután 6 órakor tartja a Magyar Tudományos Akadémia kistermében. Az ülésen Madarassy László dr. vetített képek kíséretében elmondja, ho­gyan készül a palóc duda? Veres Sándor pedig a dudáról, mint hangszerről beszél Kukucska János magyargéci majorgazda, palóc dudás közreműködésével. Meghívó­­igénylés: 43 -8—33 (Néprajzi Múzeum) a délelőtti órákban. (*) Derék Imre története. Derék Imré­nek, nagyon gazdag földesúrnak fiáról szól Bernáth Gusztáv mesekönyve. A kisfiú egy tűzvész zűrzavarai között kerül egy sze­gény suszter családjába ismeretlenül és sok érdekes fordulat után derék és boldog em­­­ber lesz belőle. A könyvet Pallé Tibor mo­dern linoleummetszetei díszítik. 21 EL H* 1934 DECEMBER 16, VASAKNAP A A Budapesti Hírlap karácsonyi könyvvására Előfizetőink és olvasóink részére rendkívül olcsó diszkózésű szépirodalmi könyvek UeMdy.­­fém A hodsa meséi Az élet könyve Vándorlások délen Magyar vér Boszniában 4 könyv ára fűzve P 16.60 helyett Levelezőlap megrendelésnél elegendő a sorozat számát feltüntetni, továbbá annak szíves köz­­lését kérjük, várjon utánvéttel vagy a pénz előzetes beküldése mellett kívánják a könyve­ket. Miután e könyvekből csak meghatározott mennyiség van raktáron, a rendelések sorrend­jében és vidéki rendelőinknek postán, bérmentetlenül szállítjuk. Budapesti előfizetőink József­ körút 5 alatti kiadóhivatali üzlethelyiségünkben vásárolhatják meg a könyv­eket

Next