Budapesti Hírlap, 1935. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1935-01-01 / 1. szám
wmmmmmmmmmaamnmsamBammmmmmmmmmm SftoUr LHlEElJÜK is. Az egészség ABC.je: Legyen rendes emésztése — legyen piros tiszta nyelve. Hízásra hajlamos Uraknál — Hölgyeknél. Nincsen jobb ellenszer 71 z „igmánál** víznél. irányba haladó józan reformpolitika, amely egyenesen a nagy magyar hagyományokból virágzik ki, mint örökségbe hagyott nemzeti feladat, összpontosítja az erőket, kiszélesíti az élet frontját és tervszerű meggondolással, lépésről-lépésre haladva, a korszerűség követelményeihez hozzáidomítja az életet, friss vér áramlását indítja és elevenen ható erővé fejleszti a parlagon hagyott értékeket. Célja a nemzet életébe szervesen bekapcsolni az egész népet, a nemzeti sors tudatos részesévé tenni azt, hogy nemzet és nép, egyén és összesség valóban egyet jelentsen. Testvéri kiegyenlítéssel közel hozni várost a faluhoz, vezetőt a vezetetthez, szegényt a gazdaghoz, új nemzedéket a régihez. A terhek és jogok mérlegét egyensúlyba hozni, az egymást megbecsülés és az összetartozás érzését beleoltani a telkekbe, az államhatalomnak az összességért való létét pártatlansággal bizonyítani. E reformpolitika jegyében köszöntjük az újévet, az új magyar esztendőt. Ezeket az eszméket kell szolgálniok a törvényeknek, amelyek a nemzet céljait alátámasztó új magyar életet a régiből felvirágoztatják. Választójogi reform, telepítés, az egyke elleni intézményes küzdelem, hitbizományi reform, sajtótörvényünk korszerű átalakítása, fokozottabb családvédelem, a munkanélküliség apasztása, az ifjúság elhelyezésének biztosítása, — mindez egy-egy állomása legyen annak a nagy magyar útnak, amelyet a nemzet tűzött maga elé , amelyen a kormány a nemzeti akaratnak engedelmeskedve haladni kíván. Mert minden politika csak úgy lehet alkotó és építő, ha gyökere a nemzeti lélekben ágyazik és minden politikus csak úgy igazán államférfi, ha a nemzet vágyait, akarásait megérzi és velük telíti meg törvényalkotó munkáját. Magyar reformpolitika: minden magyar erőt összefogni és összeforrasztani egységes nemzeti erővé, hogy ne lehessenek itt többé kósza, megejthető lelkek, ingadozók, kalandokra kaphatók, de mellőzöttek sem, akiket az első viharszellő veszélyes utakra tántorít, hogy egyetlen nagy akarás, egyetlen nagy összefogás, testvéri sorsközösség legyen itt, amely acélosan, dacosan, nyugodt öntudattal és egészséges erővel álljon minden vihart, mint nemzeti komplexum. És ebbe a komplexumba olvadjon be minden munka, minden tehetség, minden akarás közös boldogulást keresve, közös célt szolgálva. Ne legyünk többé az egyéni tehetségek, a kósza zsenik, a haszontalanul csillogó ötletek és a tapsot váró bravúrok hazája, ahol az egyéni teljesítmények úgyszólván sohasem érvényesülnek az összesség javára, de legyünk egy testtévált nemzet a céltudatos munka, a testvéri összefogás, a józan önkritika, az önzetlenség, a személytelenség országa, ahol hallgatnak a frázisok és nem hivalkodnak az ötletek, hanem a képesség tényekben, tettekben a nemzetnek hozott áldozatokban és haszonban nyilvánul meg egyedül. Igen, legyen ez az új esztendő a magyar összefogásnak, a nemzeti érzésben megacélosodott magyar erőnek jobb jövőt és új életet építő munkás esztendeje. Az Egyesült Államok esetleg belép a népszövetségbe NEW YORK, december 31. A New York Times washingtoni levelezője szerint a külügyminisztérium most tanulmányozza azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok belépjen a Népszövetségbe. Revízió nélkül nem lehet békére gondolni Egy norvég újságíró cikksorozata Magyarországról OSL, december. Norvégia közvéleménye és sajtója az utóbbi időkben mind fokozottabb érdeklődést és mind mélyebb megértést mutat a magyar kérdés iránt. Az ország legtekintélyesebb napilapja, az Aftenposten, nemrégiben külön tudósítót küldött ki Magyarországra Vilhelm Björset szerkesztő személyében, aki tapasztalatairól négy sorozatos cikkben számolt be most a norvég nyilvánosságnak. Björset a legnagyobb tárgyilag jósággal tett eleget feladatának és cikkeit őszinte magyarbarátság hatja át. Cikksorozatában Björset megállapítja, hogy Közép- és Kelet-Európában addig nem lehet békére gondolni, amíg nem vonják revízió alá a békeszerződéseket, amelyek rendkívül igazságtalan rendelkezéseket tartalmaznak Magyarország hátrányára. Budapesti tartózkodása során hosszabb beszélgetést folytatott Perényi Zsigmond báróval és a koronaőr nyilatkozata alapján részletesen megvilágítja Magyarország álláspontját a tarthatatlan trianon béke kérdésében, amelynek megváltoztatását nélkülözhetetlen előfeltételnek mondja a dunavölgyi tartós béke megszervezése érdekében. Színes cikkben számol be Björset arról az estélyről, amelyet Gömbös magyar miniszterelnök Schuschnigg osztrák kancellár legutóbbi budapesti látogatása alkalmával adott. Külön cikket szentel annak az ellentétnek, amely Jugoszlávia és Magyarország között felmerült és megdönthetetlen érvekkel igazolja be, hogy a magyar kormánynak és a magyar hatóságoknak semmi köze sem volt a marseillei gyilkossághoz, amely kizárólag Jugoszlávia áldatlan belső helyzetében találja magyarázatát. Björset ezzel kapcsolatban nagy részvéttel emlékezik meg a Jugoszláviából kiutasított magyarokról, akiknek szenvedéseit megrázó képben örökíti meg. Björset budapesti útját felhasználta arra is, hogy ellátogasson Belgrádba. Itt alkalma volt beszélgetést folytatnia egy horvát politikussal, aki a következő nyilatkozatot tette előtte: „Ma még gyöngék vagyunk, de várjuk a leszámolás napját. A szerb kamarillával lehetetlen minden megegyezés”. A „jugoszláv egység” történelmi valótlanság, amely sohasem állott fenn. A kisebbségek előbb-utóbb fel fogják szabadítani magukat a szerbek elviselhetetlen terrorja alól.” „A Az 1935. esztendő a gazdasági hibák eltakarításának nagy esztendeje lesz" Flandin bizakodó nyilatkozata az újév politikai és gazdasági kilátásairól — „Jelentékenyen megtisztult a láthatár" PÁRIZS, dec. 31. Flandin francia miniszterelnök a Petit Párisien tudósítója előtt a következő nyilatkozatot tette az 1935. év döntő fontosságáról : — A béke fenntartása érdekében meg kell kettőzni a gondosságot, mert esetleges háború kitörése bűn volna az egész emberiség ellen. A Saar-kérdésben reméljük, hogy a népszavazás őszintesége és a vállalt kötelezettségek teljesítése nagy lépéssel viszi előre a bizalom helyreállítását a két hatalmas szomszéd nép között, amelynek együttműködése az európai békének nagy hasznára válnék. Laval tervezett római útja a francia-olasz viszonyt is olyan mederbe tereli, amelytől sohasem lett volna szabad eltérniük, mert a két nagy latin nemzetnek közös érdeke a béke fenntartása és a szerződések tiszteletben tartása. Az angol meghívás szintén azt bizonyítja, hogy közös az akarat azoknak a törekvéseknek az összekapcsolására, amelyek a világbékét biztosíthatják. A Londonba való meghívás, amelyet az angol kormány nemrégiben intézett Franciaországhoz abból a célból, hogy az újév kezdetén beszéljünk mindazokról a politikai és gazdasági kérdésekről, amelyek a két népet érdeklik, bizonyítéka az együttes erőfeszítésre irányuló akaratnak, amely — s ezt joggal lehet mondani — megerősíti és biztosítja a világbékét. — A nemzetközi látóhatár néhány hét óta jelentékenyen megtisztult azoktól a felhőktől, amelyek elhomályosították. Semmi okom sincs kételkedni valamennyi felelős államférfiúnak a megegyezés és együttműködés folytatására irányuló akaratában. Ha tünedezik a háborús veszély, emelkedik a "virágzó időkre való kilátás. Maga az a tény, hogy a kormányok és népek erről meg vannak győződve, jelentékenyen növelik az emberi biztonságot 1935-ben. Az 1935. esztendő a háború utáni idők gazdasági hibái eltakarításának nagy esztendeje lesz. Flandin ezután utalt különböző tervbevett gazdasági intézkedésekre, majd szembeszállt azzal a neki tett szemrehányással, mintha a gazdasági kérdések az általános államreform hátrányára kerültek volna előtérbe. Nyilatkozatát azzal a megjegyzéssel fejezte be, hogy hite szerint nincs olyan pártszellemtől mentes francia, aki ne ismerné el, hogy külső és belső biztonsága az 1931. esztendő végén növekedett. Igazságtalan volna, ha nem ismernék el, hogy ez érdem legnagyobb része Doumerguet illetti meg. — Végső célom az, hogyha lehetséges, a termelőnek, a munkásnak és a takarékoskodóknak teljes biztonságot adjak. Addig, amíg előjogokkal rendelkező munkanélküliek és üzérkedők vannak, nem tekinthetem feladatomat befejezettnek. G. este nem tér ' mény gőzt nyo' a le tiká B. H. 1985 JANUÁR 1, KEDD MacDonald újévi szózata LONDON, dec. 31. Ramsay MacDonald miniszterelnök a következő újévi szózatot intézte az angol nemzethez: — A küszöbönálló évben valamennyien örömmel és lelkesedéssel fogjuk megülni a király uralkodói ezüstjubileumát. Az elmúlt történelmi jelentőségű évek igen próbára tették népünket. A nemzet kiállotta a háború és a gazdasági bajok tűzpróbáit. Hiszem és rémélenére, amelyekkel még a belföldön és a külföldön szembenállunk, lassan, de biztosan megnyerjük a csatát. Ezúttal is felhívom az országot, őrizze meg továbbra is nyugalmát, egységét és erőteljes bizalmát, amíg a célt el nem érjük. Az újévben a kormány továbbra is lankadatlanul küzdeni fog, hogy föllendítse a kereskedelmet és hasznos, új munkaalkalmakat teremtsen azok számára, akiket az ipar régi alakjában nem tud fog járható útjáról és Párizs lojális előzékenységeibe terelte, hogy ismét normális ■1 lehet nézni. A feladatokról, amelyek a német ■ben várnak, a következőket szítéseinknek gazdasági téren ányulniok, hogy a munkanélküentrikus támadással ismét meg, és döntően visszavessük. Szükma is, hogy a deviza és a nyers anyag kérdésében kézzelfogható eredményekre jussunk s érezhető könnyítéseket érjünk el. Külpolitikai tekintetben az egész német nemzetet az a mélységes kívánság hatja át, hogy január 13-án a saarvidéki német nép ismét visszatérjen a birodalomba. Ha ezzel megoldódik az utolsó területi kérdés, amely Németországot Franciaországtól elválasztja, akkor reméljük, hogy sikerülni fog az egész francia néppel tényleges és tartós békére jutni. AutORÓRitát követelnek a bontatok • LONDON, dec. 31. A Daily Mail belgrádi levelezője szerint a jugoszláv politikai fegyverszünet reményei megsemmisültek. Macsek, a horvátok vezető politikusa, államszövetségi alkotmányreformot, teljes horvát önkormányzatot, a pénz aláértékelését és teljes politikai szabadságot követel, amelynek elérésére passzív ellenállást hirdet. a felsőház bizottságainak ülése A felsőház külügyi, közjogi és törvénykezési, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága 1935 január 8-án ülést tart, amelyen több nemzetközi vasútügyi megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, majd ezután több postaügyi nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot és végül a gazdasági cselédek szolgálati idejéről szóló törvényjavaslatot tárgyalja. Másnap, január 9-én, szerdán délelőtt tíz órakor a felsőház egyesített bizottsága elé az erdőkről és a természetvédelemről szóló törvényjavaslat kerül. k nemzeti enyhén fölényes győzelme a pécsi törvényhatósági választáson PÉCS, dec. 31. Pécs szabad királyi városban vasárnap folytak le az időközi törvényhatósági választások. A választási küzdelemben három párt indult: a Visnya Ernő felsőházi tag vezetése alatt álló eddigi többségi párt: a Városi Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt A választás reggel kilenc órától este nyolc óráig tizenkét választókerületben folyt. A 21.036 választóból 16.386 szavazott le. A választás rendben ment végbe. A Városi Párt jegyzékén listavezetőként szereplő vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszter és Szapári Lajos gróf dr. főispán ellenjelölt nélkül jutott be Pécs törvényhatóságába. A választásra kerülő 24 rendes és 24 póttagságból a Városi Párt 20 rendes és 19 pótmandátumot — tehát több mint 90 százalékot kapott Három kerületben a szocialisták alig néhány szavazatnyi többséggel négy rendes és egy póttagságot kaptak. A 11. és 12. választókerületben a szavazatok összeszámlálásánál az urnákban több szavazatot számláltak meg, mint ahány szavazója a kerületnek van; ezeket a választásokat hivatalból meg kell semmisíteni. A Független Kisgazdapárt nem kapott mandátumot. Hét halottja van a megzavart erdélyi kultúrestnek TORDA, dec. 31. A harasztosi református kultúrház helyiségében szombaton este magyar kultúrestet tartottak. A kultúrestre a községből és a környékből nagyszámban gyűlt össze a magyar társadalom. A zavartalan egyetértésben induló estet a felbérelt uokán Vazul, uokán János és Serbán János hangos ordítozással zavarták meg, majd a söntésbe mentek, ahol összetörték a berendezést és a vendéglőst kegyetlenül összeverték. A kultúrestre összegyűlt közönséget annyira felháborította a felbujtatott rendzavarok viselkedése, hogy megtámadták őket. A három rendbontó szembeszállt a közönséggel, mire mindhármukat összeverték. Inokán Vazul a verés következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt, Serbán János a tordai kórházban halt meg. Inokán János állapota életveszélyes. A falu ellen valóságos büntetőexpedíciót indított a csendőrség az eset után. Mindenkit lefogtak, akiről csak gyanították is, hogy a kultúresten részt vett, vagy a kultúrház közelében tartózkodott. Mintegy nyolcvan egyént vettek őrizetbe, köztük a református lelkészt és tanítót is. ”