Budapesti Hírlap, 1935. február (55. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-10 / 34. szám

1935 FEBRUÁR 10, VASÁRNAP B. H. SZÍNHÁZ Istokovits Kálmán festményei A Nemzeti Szalon összes termeit töltik meg Istokovits Kálmán festményei, na­­gyobbára a tehetséges festőművésznek az utolsó két évben létrejött alkotásai. A tem­peratechnikához mindvégig hű maradt, bár itt-ott a közvetlenebb akvarellel frissíti fel a természetbenyomást megrögzítő képessé­gét. Festményei sokszor túl nagyméretűek, életnagyságú figurális képein nem­ tudja az alak környezetét érdekesen megoldani, de ez csak átmeneti állapot. Istokovits festői fantáziája itt, is el fogja tünteti az üres kulisszaszerűséget, mint ahogyan legújabb képein ez már sikerült neki. Ezzel aztán vég­leg megszabadul korábbi tanulmányainak előnytelen hatásától. Viszont ekkor nevel­ték bele a megoldottság iránt való szerete­­tét is.- Egyike azoknak a művészeinknek, akiknél a tehetség tökéletes technikai vér­­tezetben jelentkezik. Egy-egy természet után készült, arcképszerű művét olyan gon­dos, elmélyedő tudással festi meg, mint a régi mesterek. Romantikus fantáziája az utóbbi időben meghiggadt, nyugodtabb, kevésbé mozgal­mas­ képtárgyai megfelelnek hűvösebb szín­­harmóniáinak, melyeken a kék és fehér tó­nusok uralkodnak. Egyes kosztümös női portréin már a klasszicizálás határmes­­gyéin mozog. Közöttük vannak legőszin­tébb alkotásai, néhány önarckép, a fehér­, ruhás leány (12. sz.), ezeken a jellemzés versenyzik a megcsinnálás tökélyével. Táj­képeiben elsősorban a víz érdekli Istóko­­vitsot, fehéren csillogó, nyugodt felülete a felmotivum rajtuk, melyet a partok kékes­zöld, sárgásbarna gyűrűjével vesz körül. Némelyiknek nagy nyugalmában őskeleti érzések kacérkodnak..­­..technika józansá­gával. ...­­ Legváltozatosabban adja magát Istóko­­vits a kompozícióiban. Néhány bibliai tár­gyat is kiállított, de a vázlatok jobbak, mint a­ kész képek. Putilárvájának végleges megoldásában elmarad a félhomályba merí­tett háttér a lépcsővel, a menekülő alak­kal, csak az élveteg asszony fekszik az elő­térben, prózai módon, egy modern félvilági nő helyzetében. Maga a kész kép már nem is bibliai kompozíció, egyszerű műterem­­motívum. Annál érdekesebbek a cirkusz­­életből vett kompozíciók­at is megejtette ez a világ, mint Aba-Novákot, akinek­ a szürkékbe ágyazott, erősebb színakcentu­­sait Istokovits is alkalmazza. Különösen tó­­nusosabb egységű képei között van néhány elsőrangú alkotás; az éj sötétkékjének és a reflektorfény sárgásfehérjének találkozásá­ból hoz ki megkapó színhatásokat. Leg­szebb képe azonban a Cirkuszbejárat 175. sz.­), a legközvetlenebb festői átélés szü­lötté, melyen a valóság már látományszerű sejtelmességgel párosul. Y. E. : Szombaton délután volt Istokovits Kálm­án gyűjteményes kiállításának megnyitása a Nemzeti Szalonban. A kultuszminisztérium részéről Ugron Gábor dr. v.­b. t. t., az Orszá­gos Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke Wlassics Gyula dr. báró h. államtitkár, a művészeti ügyek vezetője, és Tihamér Lajos dr. miniszteri tanácsos, a főváros részéről Liber Endre alpolgármester. Csánky Dénes, a székesfővárosi múzeumok főigazgatója, Pacher Béla dr. tanácsjegyző vettek részt a megnyitáson. * (Az Operaház eseményei.) Az Opera­­ház műsorán a következő darabok szere­pelnek: Vasárnap, február 10-én délután 3 órakor olcsó helyárakkal Seherezade, Elssler Fanny (huszonötödször), este olcsó helyárakkal Sába királynője. Asztarét: Ladányi Hana, először (bsz. 7.%). Hétfőn Carmen, népművelési előadás, jegyek nem válthatók (bsz. 7v2). Kedden A nürnbergi mesterdalnokok (A. öVi)- Szerdán János vitéz (bsz. 7V-2). Csütörtökön A fából fara­gott királyfi, A háromszögletű kalap, Pa­rasztbecsület, Pilinszky­ Zsigmond fellépé­sével (B. 70­2). Pénteken A rózsalovag, Sophie, Orosz Júlia, először (C. 704)- Szom­baton Farsangi lakodalom (D. 782). Va­sárnap, február 17-én délután 3 órakor olcsó helyárakkal A mosoly országa, este olcsó helyárakkal, Pilinszky Zsigmond fel­lépésével Tannhauser (bsz. 7%). Hétfőn, február 18-án VII. Filharmóniai hangver­seny (7V2). Kedden, február 19-én A bolygó hollandi (A. 7%)- Szerdán, február 20-án Márta, Lyonéi: Rösler Endre, elő­ször ,(bsz. 7 V2). Németh Mária február 19-én, kedden A bolygó hollandiban és feb­ruár 24-én, vasárnap bérletszünetben színre kerülő Saloméban és Parasztbecsület­ben vendégszerepel az Operaházban. A már­cius 8-tól 29-ig terjedő tíz előadásból álló teljes Weitner-ciklus öt vagy tíz előadására kedvezményes ám, három részletben fizet­­hető bérletjegyeket bocsát ki az Operaház. MŰVÉSZET * (Herczeg Ferenc vállalta a Színházi Bál fő védnökségét.) Február 28-án ren­dezik Budapest legnépszerűbb művészei­nek közreműködésével a Royal-szálló termeiben a Színházi Bált. A bál ren­dezőbizottsága a budapesti napilapok színházi rovatvezetőinek szindikátusa szombaton felkereste Herczeg Ferencet és felkérte, vállalja el a bál fővédnök­ségét. Herczeg Ferenc készséggel eleget tett a színházi újságírók kérésének és így a nagyszabású báli mulatságot a legnagyobb magyar író fővédnöksége alatt rendezik, ami egymagában is biz­tosítja a Színházi Bál színvonalát és sikerét. A báliroda a Royal-szállóban már csak korlátolt számban ad ki meg­hívót. (Telefon: 45—4—00).­­ (Bemutató a Kisfaludy­­Színházban.) Pénteken este új szerző darabját: Peterdyné Tóth Irén „Áll a malom, áll” című hangulatos allegorikus korképét mutatták be az óbudai Kisfaludy Színházban. Antal Rózsi, Szántó Klári, Alszegi Lajos, Pillér Ferenc, Német Jenő, Basa­ György és Varga Imre vitték si­kerre­ lelkes játékukkal a hatásos darabot, amelynek dalbetéteit Issekutz Viktorné írta. A­­bemutató közönsége sokat tapsolt a szerző­nőnek és a szereplőknek. * (Az Elssler Fanny jubileuma.) Az Operaházban vasárnap délután Scherezádé és az Elssler Fanny kerül színre. Ez utóbbi, Nádor Mihály és Faragó Jenő nagysikerű táncjátéka ezúttal szerepel huszonötödször a műsoron. * (Képkiállítás.) Két festőnő mutatja be gyűjteményét a Szépművészeti Kiállítások Mária Valéria­ utca 8. szám alatti helyi­ségében. Endresz Aliz az érdekesebb, Már­ton Piroska a merészebb kettőjük között. Az előbbi tudatosan kerüli a teret, képeit teleszórja lombokkal, virágokkal, melyek az előtér síkját úgy elzárják, mintha szí­nes falkárpit lenne. Ezek a képei legéret­tebb alkotásai, figurálisaiban azonban az arcokat sematikus modorossággal ábrá­zolja. Aki olyan helyesen látja a téli tá­jat az ablakból, mint a 9. számú kép bi­zonyítja, miért deformálja úgy az asztalt a Nyitott könyv című képén? Ebből az irányból szerencsésen már kijutottunk, össze kell egyeztetni a képlátományt a való motívummal, nehogy az egyik a rö­­videbbet­ húzza, elkorcsosuljon. — Márton Piroska most fest postimpresszionista ké­peket merész meggyőződéssel, a férfiakon túltevő, brutális bátorsággal, pedig ennek a divatja nálunk is a háborút megelőző években uralkodott. Minden képe tele van tüntető forma- és színhangsúlyozással, mintha rá akarná disputálni a szemlélőre a maga szemléletének igazát. Nem kételke­dünk a festőnő­ hitében,­­de kívánjuk, hogy a jövőben inkább az­­ízlés, mint elvakult következetessége vezesse ecsetét. Mikor és miért tört le a milói Vénusz karja? Hubay Jenő nyilatkozik új operájáról Február 21-én mutatja be az Operaház Hubay Jenő dr. új operáját, a Milói Vénusz-­t. A világhírű művész, a Zeneművészeti Főis­kola volt kiváló igazgatója, akit a kormányzó a napokban tüntetett ki az elsőosztályú ma­gyar érdemkereszttel, a következőket mondta a Milói Vénuszról és másik operája, a Ka­­tenniz Anna bácsi bemutatójáról: — Tizenöt év óta foglalkozom a Milói Vé­nusz szövegkönyvének megkomponálásával, — kezdte nyilatkozatát a kegyelmes úr. — A szövegkönyv keletkezése még messzibb időbe nyúlik vissza. A párizsi Odeoni-szín­házban játszottak egy háromfelvonásos szín­darabot. Louis d’Assa írta­ a darabot, amely a milói Vénusz, a Louvreban őrzött híres görög, szobor legendájával foglalkozik. A szobrot a műkritika Praxiteles művének tartja. De­ arról, hogy mikor és miért tört le a szobor karja, több legenda, kering, bizo­nyosat senki sem tud. d’Assa darabja a le­gendának azt a változatát dolgozta föl, amely szerint­ maga Praxiteles­z csonkította meg a művét. Hogy miért, ezt majd elárulja az operám, amelynek témája d’Assa darab­jából származik. A francia szerző munkáját ugyanis végignézte Lindan­ Pál, a meinin­­geni színház igazgatója. A három felvonás­­ban feldolgozott téma annyira megkapta, hogy maga is darabot írt a Milói Vénuszról. A két darabnak közös anekdotikus alapja van. Egyébként Lindau darabja egy felvonás­ban dolgozta föl a szobor keletkezésének meséjét. Ennek az egyfelvonásosnak a témá­ját dolgozta föl azután Góth Sándor Szá­momra operaszövegnek s Farkas Imre ver­selte meg. — Márkus László rendezi az operát. Tőle származik egyébként a beiktatott balett is: Vénusz születése. Ifj. Oláh Gusztáv tervezte a díszleteket és Fleischer Antal fogja vezé­nyelni a zenekart. A Milói Vénusz főszere­peit Dobay Livia, Tutsek Piroska, Halmos János, Palló Imre, Maleczky Oszkár, Komá­­romy Pál, Lendvay­­Andor, Ney Dávid és Koréh Endre éneklik. — Körülb­elül másfél óráig tart az opera előadása.. Szü­ne­t nélkül, egy­­ felvonásban hangzik el, mint a Salome, St­rauss­ Richard műve, amely körülbelül ugyanilyen hosszú. — A zene meglehetősen problematikus feladat elé állított. A görög miliőjű szöveg­hez kellett volna stílusban alkalmazkodnom. Az eredeti görög zenére vonatkozóan azon­­ban­, nagyon eltérőek­­ a vélemények. Egyesek szerint a régi tragédiákat nemcsak kórus, hanem zenekar is kísérte. Mások szerint a kórusok is egyszólamúak voltak. Számunkra semmi megdönthetetlen bizonyíték nem ma­radt fenn erre vonatkozóan, így tehát meg­maradtam a magam stílusánál Mindössze két ó­ görög motívumot használtam föl, egyi­ket a balettzenében, egy lyd hangnemű mo­tívumot s egy­ melosi dalt, amelyet Chloe énekel. Ugyanolyan nagy zenekarra írtam az opera zenéjét, mint a Karenina Annát.­­ A Milói Vénusz bemutatójára mindazok a külföldi operaházak igazgatói bejelentet­ték érkezésüket, ahol a Karenina Annát játszották. Nürnbergből, Duisburgból is Bu­dapestre jönnek az ottani operaházak igaz­gatói. A Karenina Annát egyébként legkö­zelebb Bécsben fogják bemutatni. Weingart­­ner Félix igazgató előreláthatóalg a kora őszi szezonban hozza színre. Ez lesz az első egész estét betöltő magyar opera, amely a bécsi állami Operaházban előadásra kerül. —­ A próbák teljes erővel folynak délelőt­tönként a Milói Vénuszból, a fiatalok együt­tese kitűnő munkát végez, a díszletek nagyon szépek, Márkus László pompás rendezése hatásosan állítja be a színpadképeket, Flei­scher Antal kitűnően vezényel s így minden okom megvan arra, hogy bizsalommal és örömmel nézzek a bemutató elé. Zeneszerzők és slágerszerzők Kezdetben volt a dallam. Azután szüle­tett a harmónia s végül a hangszerelés. A fejlődésnek ezt a vonalát azonban nem minden zeneszerző tudásában lehet fölfe­dezni. Igen sokan megmaradnak csak a dallamszerzésnél. A zenei világ eddig fütty zeneszerzőknek nevezte az ilyen „slá­gerkomponistákat.” A napokban azonban az egyik képzett, komoly zenész szájából megszületett az új elnevezés, amely te­kintettel arra, hogy a zeneszámok kottá­­­­jának három sora közül rendszerint csak­­a legfelsőt­, az éneket „írta” a füttyzene­szerző, nagyon találó. Az illető zenész ugyanis, aki már több úgynevezett „slágermelódiát” talpalt meg, ezzel torkolta le az akadékoskodó sláger­­szerzőt: Hallgasson, maga zenefelsőrészkészítő.' * (Magyar hangverseny Milánóban.) Mi­lánóból jelentik: A Fasiszta Kulturegyesü­­letek Szövetsége és a „Magyarország Bará­tai” (Amici dell’ Ungheria) Egyesület a milánói magyar főkonzulátussal karöltve nagysikerű propaganda hangversenyt ren­dezett a milánói zeneiskola nagytermében. Adriano Luardi olasz karmester és zene­szerző tartott bevezető beszédet, amelyben jellemezte a magyar zene értékeit. A nagy tapssal fogadott bevezető beszéd után meg­kezdődött a zenei rész, amelyben közremű­ködött Thomán Mária hegedűművésznő, Arat Breiner Erzsi zongoraművésznő és Kerpely Jenő gordonkaművész. A műsoron Weiner Leó, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Hubay Jenő, Polgár Tibor és Popper Dávid szerzeményei szerepeltek.­­ (Lakner bácsi üzem!) Jövő vasárnap délelőtt játsszuk utoljára a Vígszínházban, Medgyaszay Vilma vendégfelléptével, az Ár­vácska hercegnőt. Aki eddig csak kétszer látta, az legyen jó egész héten, hogy jó szü­lei harmadszor is elvigyék. 17 pekrüár Macmr Szemle A szerkesztőbizottság elnöke BETHLEN ISTVÁN GRÓF Genf—Budapest RABISICS ELEMÉR A modern­­ államvédelem fflSKOLCZY ÁGOST A mezőgazdaság irányítása MAIG KÁROLY 0­ magyar templomok GENTHON ISTVÁN A hangjáték KILIÁN ZOLTÁN Betlehem­esek bábtáncoltatása VISKI KÁROLY Küzdelem a rák ellen MATOLCSY T. A magyar nyelv középiskoláinkban BENCE ISTVÁN Európai benyomások REMÉNYI J. Marseilletől Génfig , V . Gazdasági szemle IFJ. SIMONTSITS E. Külpolitikai szemle OTTLIK GYÖRGY A románok Budapesten BALOGH JÓZSEF Szerkeszti SZEKFÜ GYULA MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG Budapest, Vilmos d­ászár-itt . Évi 9.60 P (S kötet ,,Kincsestár**-ra!) Max Liebermann meghalt Berlinből kapjuk a hírt, hogy Lieber­­mann Max,­z a német impresszionista festé­szet nagy mestere, a berlini Művészeti Aka­démia volt elnöke, 88 éves korában meg­halt. 1847-ben született és a weimari aka­démián tanult. Fiatal éveiben Munkácsy Mihály volt reá a­­ legnagyobb hatással, a mester lép­éscsinálóit követi Libafosztók című hatalmas vásznán 1872-ben. Sokat tartózkodik Hollandiában, ahol Israeli be­folyása alá kerül, de jól megnézi Frans Hals híres­ képmásait, nem egyet közülük le is másol. Sorsdöntő hatást azonban Ma­net és a francia impresszionisták tettek reája. Míg régebben a sötét tónusokat ked­velte, képei most megvilágosodnak, mind könnyedebbé, vibrálóbbá válik ecsetkeze­lése. Színei fénnyel telnek meg, előadása levegős, amellett technikailag is bravúros lesz. Bámulatos igazsággal örökíti meg az északi tengerpart párás, rideg­ atmoszférá­ját. Színei sohasem élénkek,, sőt egyidőben meszesek, fehéres-szürkék. Mestere a moz­dulat megrögzítésének. P­ólójátékosainak száguldó lovai a mozgás iramát fejezik ki a pillanatfelvétel gyorsaságával, mégis ka­rakterisztikusan. E tekintetben mesterien, a francia impresszionistákon is túltett.. De túltett rajtuk emberábrázolásainak jel­lemző erejével is, itt látszik meg, hogy mit tanult Frans Hals portréfestészetétől. A lélekbelátás biztos erejével karakterizálja férfimodelljeit, melyek között a régi Né­metország szellemi nagyságait, köztük Hin­­denburgot is láthatjuk. Hallatlan igazság­gal ábrázolta önmagát, egyik legjobb ilyen rajza a Szépművészeti Múzeumnak birto­kában van. Festményei közül is több került Magyarországra, egy híres korai képét pe­dig, mely Menzel hatása alatt készült, szin­tén a Szépművészeti Múzeum őrzi. Liebermann fejlődése kétségtelenül sok befolyást árul el, de a végén mégis az ő festészetében jelentkezett legjellemzőbben az impresszionizmus kissé rideg és fölényes német nyelvjárása. Az új próféta hatása alatt Liebermann hamar megtagadta a ré­git, így nyilatkozott egykor hálátlan le­kicsinyléssel Munkácsyról. De a sors őt sem kímélte. Öreg napjaira félretolták, az expresszionizmus brutálisan torzító föl­kentjeit a harmadik birodalom inkább el­ismerte nemzeti festőknek, Dürer és Grüne­­wald egyenes utódainak, mint a francia emlőkön nevelkedett Liebermannt. A Pa­rison Platz palotájának és a Wannsee mel­letti villa világhírű lakójának a német festészet fölött uralkodó szelleme rég meg­halt, mostani halála már csak emberi éle­tének vetett véget. * (A Burgszínház olaszországi ven­dégjátéka.) Megírtuk, hogy az olasz­osztrák kulturegyezmény eredményekép­pen a bécsi Opera együttese márciusban római vendégjátékra készül, amely alka­lommal Richard Strauss „Ariadne Naxos szigetén” című daljátékát adják elő. Bécsi jelentés szerint egy érdekes pró­zai előadás-sorozattal bővül az osztrákok olaszországi vendégszereplése, amennyi­ben a Burg-színház Mussolini darabját, a „Száz nap”-ot eredeti díszletekkel és jelmezekkel hozza színre Rómában két­szer, Milánóban egyszer. Az előadás tár­gyának megválasztása ügyesen oldotta meg a nyelvi nehézségeket, az olaszokat bizonyára érdekli majd Mussolini da­rabja, osztrák tolmácsolásban.

Next