Budapesti Hírlap, 1935. február (55. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-10 / 34. szám
1935 FEBRUÁR 10, VASÁRNAP B. H. SZÍNHÁZ Istokovits Kálmán festményei A Nemzeti Szalon összes termeit töltik meg Istokovits Kálmán festményei, nagyobbára a tehetséges festőművésznek az utolsó két évben létrejött alkotásai. A temperatechnikához mindvégig hű maradt, bár itt-ott a közvetlenebb akvarellel frissíti fel a természetbenyomást megrögzítő képességét. Festményei sokszor túl nagyméretűek, életnagyságú figurális képein nem tudja az alak környezetét érdekesen megoldani, de ez csak átmeneti állapot. Istokovits festői fantáziája itt, is el fogja tünteti az üres kulisszaszerűséget, mint ahogyan legújabb képein ez már sikerült neki. Ezzel aztán végleg megszabadul korábbi tanulmányainak előnytelen hatásától. Viszont ekkor nevelték bele a megoldottság iránt való szeretetét is.- Egyike azoknak a művészeinknek, akiknél a tehetség tökéletes technikai vértezetben jelentkezik. Egy-egy természet után készült, arcképszerű művét olyan gondos, elmélyedő tudással festi meg, mint a régi mesterek. Romantikus fantáziája az utóbbi időben meghiggadt, nyugodtabb, kevésbé mozgalmas képtárgyai megfelelnek hűvösebb színharmóniáinak, melyeken a kék és fehér tónusok uralkodnak. Egyes kosztümös női portréin már a klasszicizálás határmesgyéin mozog. Közöttük vannak legőszintébb alkotásai, néhány önarckép, a fehér, ruhás leány (12. sz.), ezeken a jellemzés versenyzik a megcsinnálás tökélyével. Tájképeiben elsősorban a víz érdekli Istókovitsot, fehéren csillogó, nyugodt felülete a felmotivum rajtuk, melyet a partok kékeszöld, sárgásbarna gyűrűjével vesz körül. Némelyiknek nagy nyugalmában őskeleti érzések kacérkodnak....technika józanságával. ... Legváltozatosabban adja magát Istókovits a kompozícióiban. Néhány bibliai tárgyat is kiállított, de a vázlatok jobbak, mint a kész képek. Putilárvájának végleges megoldásában elmarad a félhomályba merített háttér a lépcsővel, a menekülő alakkal, csak az élveteg asszony fekszik az előtérben, prózai módon, egy modern félvilági nő helyzetében. Maga a kész kép már nem is bibliai kompozíció, egyszerű műteremmotívum. Annál érdekesebbek a cirkuszéletből vett kompozíciókat is megejtette ez a világ, mint Aba-Novákot, akinek a szürkékbe ágyazott, erősebb színakcentusait Istokovits is alkalmazza. Különösen tónusosabb egységű képei között van néhány elsőrangú alkotás; az éj sötétkékjének és a reflektorfény sárgásfehérjének találkozásából hoz ki megkapó színhatásokat. Legszebb képe azonban a Cirkuszbejárat 175. sz.), a legközvetlenebb festői átélés szülötté, melyen a valóság már látományszerű sejtelmességgel párosul. Y. E. : Szombaton délután volt Istokovits Kálmán gyűjteményes kiállításának megnyitása a Nemzeti Szalonban. A kultuszminisztérium részéről Ugron Gábor dr. v.b. t. t., az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke Wlassics Gyula dr. báró h. államtitkár, a művészeti ügyek vezetője, és Tihamér Lajos dr. miniszteri tanácsos, a főváros részéről Liber Endre alpolgármester. Csánky Dénes, a székesfővárosi múzeumok főigazgatója, Pacher Béla dr. tanácsjegyző vettek részt a megnyitáson. * (Az Operaház eseményei.) Az Operaház műsorán a következő darabok szerepelnek: Vasárnap, február 10-én délután 3 órakor olcsó helyárakkal Seherezade, Elssler Fanny (huszonötödször), este olcsó helyárakkal Sába királynője. Asztarét: Ladányi Hana, először (bsz. 7.%). Hétfőn Carmen, népművelési előadás, jegyek nem válthatók (bsz. 7v2). Kedden A nürnbergi mesterdalnokok (A. öVi)- Szerdán János vitéz (bsz. 7V-2). Csütörtökön A fából faragott királyfi, A háromszögletű kalap, Parasztbecsület, Pilinszky Zsigmond fellépésével (B. 702). Pénteken A rózsalovag, Sophie, Orosz Júlia, először (C. 704)- Szombaton Farsangi lakodalom (D. 782). Vasárnap, február 17-én délután 3 órakor olcsó helyárakkal A mosoly országa, este olcsó helyárakkal, Pilinszky Zsigmond fellépésével Tannhauser (bsz. 7%). Hétfőn, február 18-án VII. Filharmóniai hangverseny (7V2). Kedden, február 19-én A bolygó hollandi (A. 7%)- Szerdán, február 20-án Márta, Lyonéi: Rösler Endre, először ,(bsz. 7 V2). Németh Mária február 19-én, kedden A bolygó hollandiban és február 24-én, vasárnap bérletszünetben színre kerülő Saloméban és Parasztbecsületben vendégszerepel az Operaházban. A március 8-tól 29-ig terjedő tíz előadásból álló teljes Weitner-ciklus öt vagy tíz előadására kedvezményes ám, három részletben fizethető bérletjegyeket bocsát ki az Operaház. MŰVÉSZET * (Herczeg Ferenc vállalta a Színházi Bál fő védnökségét.) Február 28-án rendezik Budapest legnépszerűbb művészeinek közreműködésével a Royal-szálló termeiben a Színházi Bált. A bál rendezőbizottsága a budapesti napilapok színházi rovatvezetőinek szindikátusa szombaton felkereste Herczeg Ferencet és felkérte, vállalja el a bál fővédnökségét. Herczeg Ferenc készséggel eleget tett a színházi újságírók kérésének és így a nagyszabású báli mulatságot a legnagyobb magyar író fővédnöksége alatt rendezik, ami egymagában is biztosítja a Színházi Bál színvonalát és sikerét. A báliroda a Royal-szállóban már csak korlátolt számban ad ki meghívót. (Telefon: 45—4—00). (Bemutató a KisfaludySzínházban.) Pénteken este új szerző darabját: Peterdyné Tóth Irén „Áll a malom, áll” című hangulatos allegorikus korképét mutatták be az óbudai Kisfaludy Színházban. Antal Rózsi, Szántó Klári, Alszegi Lajos, Pillér Ferenc, Német Jenő, Basa György és Varga Imre vitték sikerre lelkes játékukkal a hatásos darabot, amelynek dalbetéteit Issekutz Viktorné írta. Abemutató közönsége sokat tapsolt a szerzőnőnek és a szereplőknek. * (Az Elssler Fanny jubileuma.) Az Operaházban vasárnap délután Scherezádé és az Elssler Fanny kerül színre. Ez utóbbi, Nádor Mihály és Faragó Jenő nagysikerű táncjátéka ezúttal szerepel huszonötödször a műsoron. * (Képkiállítás.) Két festőnő mutatja be gyűjteményét a Szépművészeti Kiállítások Mária Valéria utca 8. szám alatti helyiségében. Endresz Aliz az érdekesebb, Márton Piroska a merészebb kettőjük között. Az előbbi tudatosan kerüli a teret, képeit teleszórja lombokkal, virágokkal, melyek az előtér síkját úgy elzárják, mintha színes falkárpit lenne. Ezek a képei legérettebb alkotásai, figurálisaiban azonban az arcokat sematikus modorossággal ábrázolja. Aki olyan helyesen látja a téli tájat az ablakból, mint a 9. számú kép bizonyítja, miért deformálja úgy az asztalt a Nyitott könyv című képén? Ebből az irányból szerencsésen már kijutottunk, össze kell egyeztetni a képlátományt a való motívummal, nehogy az egyik a rövidebbet húzza, elkorcsosuljon. — Márton Piroska most fest postimpresszionista képeket merész meggyőződéssel, a férfiakon túltevő, brutális bátorsággal, pedig ennek a divatja nálunk is a háborút megelőző években uralkodott. Minden képe tele van tüntető forma- és színhangsúlyozással, mintha rá akarná disputálni a szemlélőre a maga szemléletének igazát. Nem kételkedünk a festőnő hitében,de kívánjuk, hogy a jövőben inkább azízlés, mint elvakult következetessége vezesse ecsetét. Mikor és miért tört le a milói Vénusz karja? Hubay Jenő nyilatkozik új operájáról Február 21-én mutatja be az Operaház Hubay Jenő dr. új operáját, a Milói Vénusz-t. A világhírű művész, a Zeneművészeti Főiskola volt kiváló igazgatója, akit a kormányzó a napokban tüntetett ki az elsőosztályú magyar érdemkereszttel, a következőket mondta a Milói Vénuszról és másik operája, a Katenniz Anna bácsi bemutatójáról: — Tizenöt év óta foglalkozom a Milói Vénusz szövegkönyvének megkomponálásával, — kezdte nyilatkozatát a kegyelmes úr. — A szövegkönyv keletkezése még messzibb időbe nyúlik vissza. A párizsi Odeoni-színházban játszottak egy háromfelvonásos színdarabot. Louis d’Assa írta a darabot, amely a milói Vénusz, a Louvreban őrzött híres görög, szobor legendájával foglalkozik. A szobrot a műkritika Praxiteles művének tartja. De arról, hogy mikor és miért tört le a szobor karja, több legenda, kering, bizonyosat senki sem tud. d’Assa darabja a legendának azt a változatát dolgozta föl, amely szerint maga Praxitelesz csonkította meg a művét. Hogy miért, ezt majd elárulja az operám, amelynek témája d’Assa darabjából származik. A francia szerző munkáját ugyanis végignézte Lindan Pál, a meiningeni színház igazgatója. A három felvonásban feldolgozott téma annyira megkapta, hogy maga is darabot írt a Milói Vénuszról. A két darabnak közös anekdotikus alapja van. Egyébként Lindau darabja egy felvonásban dolgozta föl a szobor keletkezésének meséjét. Ennek az egyfelvonásosnak a témáját dolgozta föl azután Góth Sándor Számomra operaszövegnek s Farkas Imre verselte meg. — Márkus László rendezi az operát. Tőle származik egyébként a beiktatott balett is: Vénusz születése. Ifj. Oláh Gusztáv tervezte a díszleteket és Fleischer Antal fogja vezényelni a zenekart. A Milói Vénusz főszerepeit Dobay Livia, Tutsek Piroska, Halmos János, Palló Imre, Maleczky Oszkár, Komáromy Pál, LendvayAndor, Ney Dávid és Koréh Endre éneklik. — Körülbelül másfél óráig tart az opera előadása.. Szünet nélkül, egy felvonásban hangzik el, mint a Salome, Strauss Richard műve, amely körülbelül ugyanilyen hosszú. — A zene meglehetősen problematikus feladat elé állított. A görög miliőjű szöveghez kellett volna stílusban alkalmazkodnom. Az eredeti görög zenére vonatkozóan azonban, nagyon eltérőek a vélemények. Egyesek szerint a régi tragédiákat nemcsak kórus, hanem zenekar is kísérte. Mások szerint a kórusok is egyszólamúak voltak. Számunkra semmi megdönthetetlen bizonyíték nem maradt fenn erre vonatkozóan, így tehát megmaradtam a magam stílusánál Mindössze két ó görög motívumot használtam föl, egyiket a balettzenében, egy lyd hangnemű motívumot s egy melosi dalt, amelyet Chloe énekel. Ugyanolyan nagy zenekarra írtam az opera zenéjét, mint a Karenina Annát. A Milói Vénusz bemutatójára mindazok a külföldi operaházak igazgatói bejelentették érkezésüket, ahol a Karenina Annát játszották. Nürnbergből, Duisburgból is Budapestre jönnek az ottani operaházak igazgatói. A Karenina Annát egyébként legközelebb Bécsben fogják bemutatni. Weingartner Félix igazgató előreláthatóalg a kora őszi szezonban hozza színre. Ez lesz az első egész estét betöltő magyar opera, amely a bécsi állami Operaházban előadásra kerül. — A próbák teljes erővel folynak délelőttönként a Milói Vénuszból, a fiatalok együttese kitűnő munkát végez, a díszletek nagyon szépek, Márkus László pompás rendezése hatásosan állítja be a színpadképeket, Fleischer Antal kitűnően vezényel s így minden okom megvan arra, hogy bizsalommal és örömmel nézzek a bemutató elé. Zeneszerzők és slágerszerzők Kezdetben volt a dallam. Azután született a harmónia s végül a hangszerelés. A fejlődésnek ezt a vonalát azonban nem minden zeneszerző tudásában lehet fölfedezni. Igen sokan megmaradnak csak a dallamszerzésnél. A zenei világ eddig fütty zeneszerzőknek nevezte az ilyen „slágerkomponistákat.” A napokban azonban az egyik képzett, komoly zenész szájából megszületett az új elnevezés, amely tekintettel arra, hogy a zeneszámok kottájának három sora közül rendszerint csaka legfelsőt, az éneket „írta” a füttyzeneszerző, nagyon találó. Az illető zenész ugyanis, aki már több úgynevezett „slágermelódiát” talpalt meg, ezzel torkolta le az akadékoskodó slágerszerzőt: Hallgasson, maga zenefelsőrészkészítő.' * (Magyar hangverseny Milánóban.) Milánóból jelentik: A Fasiszta Kulturegyesületek Szövetsége és a „Magyarország Barátai” (Amici dell’ Ungheria) Egyesület a milánói magyar főkonzulátussal karöltve nagysikerű propaganda hangversenyt rendezett a milánói zeneiskola nagytermében. Adriano Luardi olasz karmester és zeneszerző tartott bevezető beszédet, amelyben jellemezte a magyar zene értékeit. A nagy tapssal fogadott bevezető beszéd után megkezdődött a zenei rész, amelyben közreműködött Thomán Mária hegedűművésznő, Arat Breiner Erzsi zongoraművésznő és Kerpely Jenő gordonkaművész. A műsoron Weiner Leó, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Hubay Jenő, Polgár Tibor és Popper Dávid szerzeményei szerepeltek. (Lakner bácsi üzem!) Jövő vasárnap délelőtt játsszuk utoljára a Vígszínházban, Medgyaszay Vilma vendégfelléptével, az Árvácska hercegnőt. Aki eddig csak kétszer látta, az legyen jó egész héten, hogy jó szülei harmadszor is elvigyék. 17 pekrüár Macmr Szemle A szerkesztőbizottság elnöke BETHLEN ISTVÁN GRÓF Genf—Budapest RABISICS ELEMÉR A modern államvédelem fflSKOLCZY ÁGOST A mezőgazdaság irányítása MAIG KÁROLY 0 magyar templomok GENTHON ISTVÁN A hangjáték KILIÁN ZOLTÁN Betlehemesek bábtáncoltatása VISKI KÁROLY Küzdelem a rák ellen MATOLCSY T. A magyar nyelv középiskoláinkban BENCE ISTVÁN Európai benyomások REMÉNYI J. Marseilletől Génfig , V . Gazdasági szemle IFJ. SIMONTSITS E. Külpolitikai szemle OTTLIK GYÖRGY A románok Budapesten BALOGH JÓZSEF Szerkeszti SZEKFÜ GYULA MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG Budapest, Vilmos dászár-itt . Évi 9.60 P (S kötet ,,Kincsestár**-ra!) Max Liebermann meghalt Berlinből kapjuk a hírt, hogy Liebermann Max,z a német impresszionista festészet nagy mestere, a berlini Művészeti Akadémia volt elnöke, 88 éves korában meghalt. 1847-ben született és a weimari akadémián tanult. Fiatal éveiben Munkácsy Mihály volt reá a legnagyobb hatással, a mester lépéscsinálóit követi Libafosztók című hatalmas vásznán 1872-ben. Sokat tartózkodik Hollandiában, ahol Israeli befolyása alá kerül, de jól megnézi Frans Hals híres képmásait, nem egyet közülük le is másol. Sorsdöntő hatást azonban Manet és a francia impresszionisták tettek reája. Míg régebben a sötét tónusokat kedvelte, képei most megvilágosodnak, mind könnyedebbé, vibrálóbbá válik ecsetkezelése. Színei fénnyel telnek meg, előadása levegős, amellett technikailag is bravúros lesz. Bámulatos igazsággal örökíti meg az északi tengerpart párás, rideg atmoszféráját. Színei sohasem élénkek,, sőt egyidőben meszesek, fehéres-szürkék. Mestere a mozdulat megrögzítésének. Pólójátékosainak száguldó lovai a mozgás iramát fejezik ki a pillanatfelvétel gyorsaságával, mégis karakterisztikusan. E tekintetben mesterien, a francia impresszionistákon is túltett.. De túltett rajtuk emberábrázolásainak jellemző erejével is, itt látszik meg, hogy mit tanult Frans Hals portréfestészetétől. A lélekbelátás biztos erejével karakterizálja férfimodelljeit, melyek között a régi Németország szellemi nagyságait, köztük Hindenburgot is láthatjuk. Hallatlan igazsággal ábrázolta önmagát, egyik legjobb ilyen rajza a Szépművészeti Múzeumnak birtokában van. Festményei közül is több került Magyarországra, egy híres korai képét pedig, mely Menzel hatása alatt készült, szintén a Szépművészeti Múzeum őrzi. Liebermann fejlődése kétségtelenül sok befolyást árul el, de a végén mégis az ő festészetében jelentkezett legjellemzőbben az impresszionizmus kissé rideg és fölényes német nyelvjárása. Az új próféta hatása alatt Liebermann hamar megtagadta a régit, így nyilatkozott egykor hálátlan lekicsinyléssel Munkácsyról. De a sors őt sem kímélte. Öreg napjaira félretolták, az expresszionizmus brutálisan torzító fölkentjeit a harmadik birodalom inkább elismerte nemzeti festőknek, Dürer és Grünewald egyenes utódainak, mint a francia emlőkön nevelkedett Liebermannt. A Parison Platz palotájának és a Wannsee melletti villa világhírű lakójának a német festészet fölött uralkodó szelleme rég meghalt, mostani halála már csak emberi életének vetett véget. * (A Burgszínház olaszországi vendégjátéka.) Megírtuk, hogy az olaszosztrák kulturegyezmény eredményeképpen a bécsi Opera együttese márciusban római vendégjátékra készül, amely alkalommal Richard Strauss „Ariadne Naxos szigetén” című daljátékát adják elő. Bécsi jelentés szerint egy érdekes prózai előadás-sorozattal bővül az osztrákok olaszországi vendégszereplése, amennyiben a Burg-színház Mussolini darabját, a „Száz nap”-ot eredeti díszletekkel és jelmezekkel hozza színre Rómában kétszer, Milánóban egyszer. Az előadás tárgyának megválasztása ügyesen oldotta meg a nyelvi nehézségeket, az olaszokat bizonyára érdekli majd Mussolini darabja, osztrák tolmácsolásban.