Budapesti Hírlap, 1935. március (55. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-20 / 65. szám

14 A nap téglagyárak irtóháborúja elpusztítja a kis gyárakat Céljuk: a kis versenytársak kiirtása után ismét méregdrága kartel­árakat diktálni A téglakartel 35 éves működés után ez­­ év elején megszűnt. Mint minden kartel, a „Közönséges Tömör Falitéglát Árusító rt.” is érdekképviseleti vállalkozás volt, a helyi nagy gyárak exponense. Ez a vállalkozás igyekezett feladatát és célját — a piac kihasználását — a kar­­telbe tömörült gyárak irányításával betöl­teni és szerepét mindaddig be is töltötte, míg ez akadályokba nem ütközött. Amint azonban a kartelen kívüli téglagyárak mi­nőségben ugyanolyan és árban olcsóbb készítményeikkel léptek fel és a kartel célkitűzése akadályokkal találkozott, a már maguk között is más cikkekben (cse­rép, sejttégla, keramit) egymással hada­kozó, de téglában még együttműködő gyá­rak vezetői kiadták az utasítást a tégla­­kartelnek: lehengerelni az akadályokat. Az 1932. évben megkezdődött a harc a kartelen kívüli téglagyárak ellen. Ez csak pár hétig tartott és eredményre nem veze­tett, mert a kartelen kívüli gyárak kitérve az útból,­­ bevárták a harc végét és győztesek maradtak a piacon. Ez a vérál­dozat, valamint a kartelen belül kitört belső torzsalkodás és a téglafogyasztásnak az építési adókedvezmény megvonása folytán beállott 50 százalékos visszaesése megpecsételte a legrégibb kartelnek, a téglakartelnek a sorsát. Az év első napjai­ban felszámolt. Már a kartel feloszlásának másnapján, az addig együtt­működő vállalatok megkezd­ték egymás elleni irtó­háborújukat. Máról­holnapra 10 pengővel, (83%-kal) olcsóbbo­dott a tégla és ma már 18—19 pengőért meg lehet kapni azt az ezer darab téglát, amiért múlt év végén még 32 pengőt fizet­tetett a kartel. Az árvizsgálóbizottság előtt a most harc­ban álló gyárak 28—29 pengővel igazolták a tégla előállítási árát, amelyet most egyes kartelen kívüli gyárak körzetébe, ahova ez­­renkint 10 pengő fuvart fizetnek a szállí­tásért, 22 pengőért adnak, úgy, hogy le­számítva a fázisadót, 11 pengőt vételeznek be azért a tégláért, aminek előállítása 29 pengőbe kerül. Természetes, hogy ez irreálisan olcsó árak mellett az építtető közönség szívesen vásárolja meg előre a téglát és az egyik nagy gyár az év első két hónapjában, ami­kor az építkezés még meg sem indult, több téglát adott el, mint a múlt év 12 hónapjá­ban. Viszont a kisebb téglagyárak, amelyek mögött nem állnak a nagybankok tőkéi, nemcsak eladni nem tudnak, de most, ami­kor az új kampány kezdődik, üzemeiket megindítani sem tudják és kénytelenek munkásaikat — akik egész télen már úgy­sem dolgoztak, — és hivatalnokaikat elbo­csátani és a munkanélküliek számát sokezer dolgozni akaróval szaporítani. Biztosra vehető, hogy a nagy gyárak — ha a kis versenytársakat a gyilkos árver­seny fegyverével kipusztították, ismét kör­tesre fognak lépni és a kicsinyek versenyé­től megszabadulva, kényük-kedvük szerint fognak magas téglaárakat diktálni. ­ Háromszázhuszonhatmillió pengő a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a március 15-i ki­mutatás szerint a március 7-i forgalommal szemben 7.2 millió pengővel 326,19 millióra csökkent. E csökkenést főképpen váltó­visszaváltások idézték elő, ami által a váltó­tárcaállomány 32.3 millió pengővel 504.7 millióra apadt. Az érckészlet lényegtelen változást tüntet fel. Az állam adóssága 5.9 millió pengővel 58.4 millióra emelkedett, mivel a kormány az 1933. évi XXVII. t.-c. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a gazdatartozások rendezésének elősegíté­sére legfeljebb 100 millió pengő erejéig nyitott hitel terhére 6 millió pengőt vett fel. Az állami giroszámlákra 1.8 millió, egyéb giroszámlákra pedig 2.3 millió pengő folyt be, úgy, hogy a girokövetelések állo­mánya összesen 4­1 millió pengővel 101.5 millióra növekedett. Az ,e egyéb követelé­sek” 7.5 millió pengővel 65.1 millióra gya­rapodtak, ellenben az ,f egyeb tartozások” 15.7 millió pengővel 171.4 millióra csök­kentek. — A TÉBE végrehajtóbizottságának el­nöke. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének fővárosi osztálya Hegedűs Lóránt elnöklete alatt ma tartott teljes ülésén az egyesület végrehajtóbizottságát újra megválasztotta. A Magyar Általános Hitelbank képviselőjének felkérésére Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke vállalta további egy évre a végre­hajtóbizottság elnökségét, amit a teljes ülés lelkesedéssel vett tudomásul. A TÉBE közgyűlését április 27-ére tűzte ki.­­ A magyar baromfikivitel előretörése se angol piacon. Londoni jelentés szerint Nagybritannia baromfibevitele febr.-ban 15,1 ezer méter mázsa volt, szemben az előző év februárjában bevitt 13,7 ezer­­ mennyiség­gel. Az együttesen mintegy 10 százalékos növekedésben legerősebben Magyarország részesedik. Februári kivitelünk az idén 4­9 ezer mázsát tett, szemben a tavalyi 3,6 ezer mázsával. Februári angliai kivitelünk így oszlott meg: csirke, tyúk stb.: 2.9 ezer, pulyka: 466 g, kacsa, liba stb.: 1.5 ezer mázsa. — Az év első két hónapjában ösz­­szesen 14.3 ezer mázsa szárnyast értékesí­tettünk a londoni piacon, ami a múltévi mennyiséggel szemben (11.3 ezer g) 3 ezer mázsa (vagyis egyharmadrésznyi növeke­dést jelent). — A Magyar Földbérlők Országos Szövet­sége március 25-én délelőtt 11 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését a Szeszértékesítő R.-T. tanácstermében (Bálvány­ utca 21). — A népszövetségi kölcsön szelvé­nyeire ki nem fizetett összeg 10 száza­lékát csak április 1-éig fizeti ki a Nem­zeti Bank. A népszövetségi kölcsön bi­zalmi férfiai a kötvénytulajdonosok emlé­kezetébe idézik az 1934 szeptember 25-én kiadott hirdetményüket, amely szerint a szolgálatot ellátó bankárok (Budapes­ten a Magyar Nemzeti Bank) 1935 ápri­lis elsejéig bezárólag az 1934 február 1-én és augusztus 1-én esedékessé vált ama szelvények ellenében, amelyekre 50 százalékos fizetés már teljesíttetett, a ki nem fizetett rész 10 százalékát fogják azoknak a kötvénytulajdonosoknak ki­fizetni, akik e szelvényeket megsemmisítés végett beszolgáltatják. A bizalmi férfiak a magyar kötvénytulajdonosok figyelmét felhívják arra, hogy a hirdetményben ki­tűzött határidő április 1-én lejár.­­ Elárverezték az Első Bácsalmási Hen­­germűmalmot. A nagyösszegű­ köztartozások miatt lezárt jánoshalmai Első Bácsalmási Hengerműmalmot kedden elárverezték. A jól felszerelt nagy malom 43.000 pengőért kelt el. A januári világkereskedelem értékét 970—940 millió aranydollárra becsülik. Ez pontosan egyharmad része a válság előt­tinek. Ugyanakkor azt látjuk a nemzet­közi adatokból, hogy a válság 51 legfon­tosabb valutája közül 38-nak csökkentet­ték az értékét, hogy fokozzák a kivitelt az ol­csóbb verseny révén. Nem si­került ... B. FT. 1935 MÁRCIUS 20, SZERDA II. aranybejelentés és az aranyeladás határideje ma, szerdán, március 20-án jár le Ma, szerdán van utolsó napja annak a határidőnek, amely alatt a kormány arany­­rendelete értelmében a Magyarországon lakó természetes és jogi személyeknek a tulajdonukban, vagy birtokukban lévő mindennemű aranyat a Nemzeti Banknál be kellett jelenteniük. Ugyancsak ma, szerdán van utolsó napja annak, hogy a Pénzintézeti Központ mindenkitől személyének megjelölése nél­kül megveszi a megállapított áron felkí­nált aranyat és aranyérméket. E határidő eltelte után is vehet át aranyat a P­­K, de akkor már az eladónak nevét, foglalkozá­sát és lakását is be kell jelenteni. A Pénzintézeti Központ március hó 20-án a délelőtti órákban a színaranyat kilogram­monként 5840 pengő árban fogja vásá­rolni. A Hitelbank közgyűlése Az igazgatóság jelentése a gazdasági helyzetről A Magyar Általános Hitelbank részvényesei­nek március 19-én Harkányi János báró K. 1.1. elnöklete alatt tartott hatvanhetedik rendes közgyűlése jóváhagyta az elmúlt üzletév mér­legét, mely 2.021.932 P összegű rendkívüli le­írások foganatosítása után 2.891.648 P tiszta nyereséggel zárul. A közgyűlés magáévá tette az igazgató­­ságnak azt az álláspontját, hogy az utolsó években és különösen a lefolyt 1934. évben elért kedvező eredmény ellenére a jelenlegi viszonyok között a nyereség ebben az eszten­dőben is a belső megerősítés céljaira fordít­­tassék. Ennek megfelelően 700.000 pengővel a tartalékalapot, 1.000.000 pengővel az alkal­mazottak nyugdíjalapjait javadalmazzák, a fennmaradó 1,191.648 P-t pedig az 1935. Üz­­letévre viszik elő. A Szentiványi Dezse dr. részvényes részé­ről kért tájékoztatás megadása után a köz­gyűlés az igazgatóság részéről nyújtott fel­világosításokat egyhangúlag tudomásul vette és Tolnay Kornél dr. államtitkár indítványára az intézet érdekében kifejtett igen sikeres és eredményes működéséért az igazgatóságnak és az ügyvezető igazgatóságnak, úgyszintén a tisztviselői karnak egyhangúlag köszönetet és elismerést szavazott. Az elhangzott elis­merő szavakért Scitovszky Tibor dr. vezér­­igazgató mondott köszönetet és hangsú­lyozta, hogy az intézet vezetőségének ipar­kodása a jövőben is oda fog irányulni, hogy a bank érdekei a közérdekkel összeegyez­tetve ápoltassanak. Majd foglalkozva az osz­talék elmaradásának kérdésével, rámutatott azokra az indokokra, amelyek az igazgatósá­got ezen messzemenően óvatos magatartásra késztették. Korai volna azt a látszatot kel­teni, — folytatta felszólalását Scitovszky Ti­bor dr. vezérigazgató — mintha a válságkor­szak már lezáródott és a prosperitás küszö­bére érkeztünk volna. Felszólalását azzal a kijelentéssel zárta le, hogy az intézet múltévi mérlegeredményének kedvező hatása min­denesetre határozott közeledést jelent az osz­talékfizetés elkezdésének időpontjához. A közgyűlés Scitovszky Tibor dr. felszóla­lását egyhangú helyesléssel kísérte. * Az igazgatóság évi jelentése ezúttal is át­tekinthető képét adja a gazdasági helyzet alakulásának. A jelentés idevonatkozó része kifejti, hogy a Magyarországon 1933-ban megindult mérsékelt gazdasági javulás az el­múlt évben is folytatódott, azonban a ked­vezőbb tünetek a második félévben egyre jobban elhalványultak. A megélénkülést fő­ként a mezőgazdaság helyzetének szerény javulása támasztotta alá, továbbá az a kö­rülmény játszott döntő szerepet, hogy a mező­gazdaság az elmúlt évben még a korábbinál is messzebbmenő támogatásban részesült. A terményárakra jelentősen kihatottak a római egyezmények, amelyek búzafölöslegeink ked­vezményes elhelyezéséről gondoskodtak és a kincstár megterhelése nélkül lehetővé tették a gazdák többségének immár valamelyes hasznot biztosító minimális búzaár megálla­pítását. A legtöbb egyéb mezőgazdasági ter­mény árának a magasabb búzaár által elő­segített emelkedése, a kereskedelempolitika eszközeivel, valamint a belföldi piacra kerülő egyes termékek árának szabályozásával elért kedvezőbb értékesítési feltételek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az egészben véve a közepesen alul maradó múltévi termés a mezőgazdaság helyzetében nem okozott érzé­kenyebb visszaesést. A némileg megjavult helyzet fenntartását másfelől a terhek csök­kentése segítette elő s e tekintetben több, a mezőgazdaság szempontjából fontos iparcikk árának leszorítása, adókönnyítések, fuvardíj­­kedvezmények stb. mellett kiemelkedik az 1933. év végén életbe léptetett új adósvédelmi intézkedések jelentősége. A múlt év azon tapasztalata, hogy a gazdaadósok az új ren­dezés keretében megállapított kötelezettségei­ket általában rendszeresen tudták teljesíteni, arra mutat, hogy az intézkedések kielégítő mértékben tekintetbe vették az adósok teher­­bíróképességét. Azonban nem hallgatható el, hogy e gazdasági ág terheinek áthárítása a gazdasági élet ugyancsak számos nehézséggel küzdő egyéb tényezőitől, elsősorban a pénz­intézetektől igen jelentékeny áldozatokat kö­vetel. A mezőgazdaság fogyasztóképességének némi növekedése az egész gazdasági életben éreztette hatását, így többek között alá­támasztotta az ipari termelés már 1933-ban megindult emelkedését is. A javulási folya­mat az őszi hónapokban megtorpant ugyan, de az ipar foglalkoztatottsága 1934 végén egészben véve mégis magasabb színvonalon mozgott, mint egy évvel előbb. Fokozott mér­tékben érvényesültek a lefolyt évben egyes, az ipar helyzetére már évek óta kedvezőtle­nül kiható tényezők, így főleg fontos külföldi nyersanyagoknak a devizafelárak állandó emelése folytán a világpiaci árak javulását meghaladó drágulása, a nyersanyagellátás érdekében is erőltetett kivitellel járó áldozatok az amúgy is nyomasztó közterhek újabb növe­kedése és a gazdaadósok fokozott védelmével kapcsolatos veszteségek. Minthogy az ipar­cikkek árszínvonalában a többletterhek elle­nére sem következett be lényegesebb eltoló­dás, a kedvezőtlen tényezők a foglalkoztatott­ság emelkedésének előnyös hatását nagy­részben, sőt sok esetben teljesen ellensúlyoz­ták, úgyhogy az ipari termelés jövedelmező­sége általában legfeljebb csak igen csekély mértékben javult. Nagyjelentőségű az a tény, hogy az 1933. évi bő termés nyomán némileg kedvezőbben alakult gazdasági helyzet az elmúlt év rend­kívül gyenge termése ellenére állandósult. Ehhez nagymértékben hozzájárult a gazda­ságpolitikának a viszonyokhoz alkalmazkodó irányítása. Különösen ki kell emelni annak a céltudatos pénzügyi politikának a jelentősé­gét, amely a pengő belső vásárlóerejének fenntartását továbbra is sikeresen biztosí­totta. Az ország alapvető problémáinak meg­oldása tekintetében természetesen csak nem­zetközi kibontakozástól várható számottevő haladás. A magyar gazdasági életnek leg­fontosabb feladata továbbra is a gazdasági erők fenntartására irányuló küzdelem lanka­datlan folytatása. Világgazdasági hírek INGADOZÁS A NEMZETKÖZI DEVIZA­PIACON A BELGA SORSA MIATT. Hétfőn a nemzetközi devizapiacokon szembetűnt a fontsterling-kifizetés meg­szilárdulása, aminek az volt az oka, hogy az elmúlt napokban belgában igen nagy eladások történtek angol kifizetések elle­nében. Később arról értesültek a deviza­tőzsdék, hogy a belga kormány erőteljes mozgalmat indított a belga érdekében , ez a font átmeneti gyengülését és a belga megerősödését okozta. A belga azóta erő­teljesen javul. A zürichi jegyzés szerint a belga legmélyebb pontját hétfőn érte el (71.85 frank). A keddi jegyzés (72.40)­ már magasabb, mint az elmúlt hét bár­melyik napjának jegyzése. OSZTRÁK CSÖKARTEL ALAKUL. Mint jelentettük, a nemzetközi csőkartel tár­gyalásai néhány nappal ezelőtt megfe­neklettek és ezzel a nemzetközi megálla­podás gyakorlatilag megszűntnek tekint­hető. Mint a Neue Freie Presse jelenti, Bécsben hat nagy osztrák cég kartelt alakított, amely nemcsak a termelést és az eladást, hanem az árakat is szabá­lyozza. A lap értesülése szerint az új kartel nem készül áremelésre, azonban teljesen alkalmas arra, hogy a bevitelt teljesen megszüntesse. Valószínű, hogy több országban is hasonló kartel fog megalakulni. AMERIKA ÚJBÓL FEJLESZTENI KÍVÁNJA MEZŐGAZDASÁGI KIVITELÉT. Wa­­shingtoni jelentés szerint az alsóház me­zőgazdasági bizottsága egy törvényja­vaslat kidolgozását határozta el, amely­nek lényege a mezőgazdasági kivitel pénzbeli támogatása. Az eddigi tervek szerint a beviteli vámok 80%-át fogják erre a célra fordítani és elsősorban a gyapotkivitelt részesítik támogatásban.­­ Az amerikai gyapotkivitel támogatá­sának az az előnye, hogy az Egyesült Államok gyapottermelése — amely a vál­ság előtt a világtermelésnek több, mint felére rúgott — az utóbbi években a ter­melést korlátozó intézkedések következ­tében erősen csökkent s Amerikának sok új versenytársa támadt a nemzetközi piacon. A legutóbb az Egyesült Államok erélyes hangú meghívásban nemzetközi gyapotkonferenciát javasoltak az érdekelt államoknak s a hivatalos magyarázatok egyben azt is kilátásba helyezték, hogy a nemzetközi értekezlet sikertelensége esetén amerikai gyapot­dömpinggel kell számolni.­­ A budapesti tőzsdén jegyzett néhány fontosabb értékpapír külföldi árfolyama (márc. 19.). Berlin: Magyar államkölcsön 4%/2% 1913 7%, u. a. 1914. 7.15, Magy. arany­járadék 4% 7.65, Magyar államkölcsön 4% 1910. 7.05, Magyar koronajáradék 0.40, Bu­dapesti kölcsön 1914. 67^4. — Párizs: Magyar 4% aranyjáradék 54.75. — Genf: Budapesti kölcsön 1911. évi 24.50, Magyar Általános Kő­szén 160. — Bécs: Salgó 22.95, Magyar Álta­lános Kőszén 282.50, Urikányi 50.25, Magyar Cukor 121.75. — A Romániába irányuló cseh kivitel ne­hézségei. Prágából jelentik: A román kor­mánynak a bevitelt korlátozó, illetve betiltó rendelkezésének híréhez a csehszlovák hiva­talos sajtószolgálat azt jelenti, hogy cseh­szlovák részről már lépéseket tettek ez ügy­ben a román kormánynál. A román vám­hatóságok már több importőrrel közölték, akik Csehszlovákiából akartak árut bevinni, hogy beviteli kérelmük további intézkedésig el nem intézhető. Ez az intézkedés ellen­tétben áll a csehszlovák-román kereskedelmi szerződés ama megállapításával, hogy cseh­szlovák beviteli kérelmeket nyolc napon belül el kell intézni. Az érdekeltségek remé­lik, hogy csak átmeneti intézkedésről van szó. Felelős szerkesztő: Ifj. BÓKAY JÁNOS Kiadótulajdonos: Budapesti Hírlap Rész­vény­társaság Felelős kiadó és nyomdaigazgató: Nedeczky László TELEFONSZÁMAINK: 444—04 444_08 4#1—Oft 444—Ii­ 444—04 444—05

Next