Budapesti Hírlap, 1935. március (55. évfolyam, 50-74. szám)
1935-03-20 / 65. szám
14 A nap téglagyárak irtóháborúja elpusztítja a kis gyárakat Céljuk: a kis versenytársak kiirtása után ismét méregdrága kartelárakat diktálni A téglakartel 35 éves működés után ez év elején megszűnt. Mint minden kartel, a „Közönséges Tömör Falitéglát Árusító rt.” is érdekképviseleti vállalkozás volt, a helyi nagy gyárak exponense. Ez a vállalkozás igyekezett feladatát és célját — a piac kihasználását — a kartelbe tömörült gyárak irányításával betölteni és szerepét mindaddig be is töltötte, míg ez akadályokba nem ütközött. Amint azonban a kartelen kívüli téglagyárak minőségben ugyanolyan és árban olcsóbb készítményeikkel léptek fel és a kartel célkitűzése akadályokkal találkozott, a már maguk között is más cikkekben (cserép, sejttégla, keramit) egymással hadakozó, de téglában még együttműködő gyárak vezetői kiadták az utasítást a téglakartelnek: lehengerelni az akadályokat. Az 1932. évben megkezdődött a harc a kartelen kívüli téglagyárak ellen. Ez csak pár hétig tartott és eredményre nem vezetett, mert a kartelen kívüli gyárak kitérve az útból, bevárták a harc végét és győztesek maradtak a piacon. Ez a véráldozat, valamint a kartelen belül kitört belső torzsalkodás és a téglafogyasztásnak az építési adókedvezmény megvonása folytán beállott 50 százalékos visszaesése megpecsételte a legrégibb kartelnek, a téglakartelnek a sorsát. Az év első napjaiban felszámolt. Már a kartel feloszlásának másnapján, az addig együttműködő vállalatok megkezdték egymás elleni irtóháborújukat. Márólholnapra 10 pengővel, (83%-kal) olcsóbbodott a tégla és ma már 18—19 pengőért meg lehet kapni azt az ezer darab téglát, amiért múlt év végén még 32 pengőt fizettetett a kartel. Az árvizsgálóbizottság előtt a most harcban álló gyárak 28—29 pengővel igazolták a tégla előállítási árát, amelyet most egyes kartelen kívüli gyárak körzetébe, ahova ezrenkint 10 pengő fuvart fizetnek a szállításért, 22 pengőért adnak, úgy, hogy leszámítva a fázisadót, 11 pengőt vételeznek be azért a tégláért, aminek előállítása 29 pengőbe kerül. Természetes, hogy ez irreálisan olcsó árak mellett az építtető közönség szívesen vásárolja meg előre a téglát és az egyik nagy gyár az év első két hónapjában, amikor az építkezés még meg sem indult, több téglát adott el, mint a múlt év 12 hónapjában. Viszont a kisebb téglagyárak, amelyek mögött nem állnak a nagybankok tőkéi, nemcsak eladni nem tudnak, de most, amikor az új kampány kezdődik, üzemeiket megindítani sem tudják és kénytelenek munkásaikat — akik egész télen már úgysem dolgoztak, — és hivatalnokaikat elbocsátani és a munkanélküliek számát sokezer dolgozni akaróval szaporítani. Biztosra vehető, hogy a nagy gyárak — ha a kis versenytársakat a gyilkos árverseny fegyverével kipusztították, ismét körtesre fognak lépni és a kicsinyek versenyétől megszabadulva, kényük-kedvük szerint fognak magas téglaárakat diktálni. Háromszázhuszonhatmillió pengő a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a március 15-i kimutatás szerint a március 7-i forgalommal szemben 7.2 millió pengővel 326,19 millióra csökkent. E csökkenést főképpen váltóvisszaváltások idézték elő, ami által a váltótárcaállomány 32.3 millió pengővel 504.7 millióra apadt. Az érckészlet lényegtelen változást tüntet fel. Az állam adóssága 5.9 millió pengővel 58.4 millióra emelkedett, mivel a kormány az 1933. évi XXVII. t.-c. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a gazdatartozások rendezésének elősegítésére legfeljebb 100 millió pengő erejéig nyitott hitel terhére 6 millió pengőt vett fel. Az állami giroszámlákra 1.8 millió, egyéb giroszámlákra pedig 2.3 millió pengő folyt be, úgy, hogy a girokövetelések állománya összesen 41 millió pengővel 101.5 millióra növekedett. Az ,e egyéb követelések” 7.5 millió pengővel 65.1 millióra gyarapodtak, ellenben az ,f egyeb tartozások” 15.7 millió pengővel 171.4 millióra csökkentek. — A TÉBE végrehajtóbizottságának elnöke. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének fővárosi osztálya Hegedűs Lóránt elnöklete alatt ma tartott teljes ülésén az egyesület végrehajtóbizottságát újra megválasztotta. A Magyar Általános Hitelbank képviselőjének felkérésére Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke vállalta további egy évre a végrehajtóbizottság elnökségét, amit a teljes ülés lelkesedéssel vett tudomásul. A TÉBE közgyűlését április 27-ére tűzte ki. A magyar baromfikivitel előretörése se angol piacon. Londoni jelentés szerint Nagybritannia baromfibevitele febr.-ban 15,1 ezer méter mázsa volt, szemben az előző év februárjában bevitt 13,7 ezer mennyiséggel. Az együttesen mintegy 10 százalékos növekedésben legerősebben Magyarország részesedik. Februári kivitelünk az idén 49 ezer mázsát tett, szemben a tavalyi 3,6 ezer mázsával. Februári angliai kivitelünk így oszlott meg: csirke, tyúk stb.: 2.9 ezer, pulyka: 466 g, kacsa, liba stb.: 1.5 ezer mázsa. — Az év első két hónapjában öszszesen 14.3 ezer mázsa szárnyast értékesítettünk a londoni piacon, ami a múltévi mennyiséggel szemben (11.3 ezer g) 3 ezer mázsa (vagyis egyharmadrésznyi növekedést jelent). — A Magyar Földbérlők Országos Szövetsége március 25-én délelőtt 11 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését a Szeszértékesítő R.-T. tanácstermében (Bálvány utca 21). — A népszövetségi kölcsön szelvényeire ki nem fizetett összeg 10 százalékát csak április 1-éig fizeti ki a Nemzeti Bank. A népszövetségi kölcsön bizalmi férfiai a kötvénytulajdonosok emlékezetébe idézik az 1934 szeptember 25-én kiadott hirdetményüket, amely szerint a szolgálatot ellátó bankárok (Budapesten a Magyar Nemzeti Bank) 1935 április elsejéig bezárólag az 1934 február 1-én és augusztus 1-én esedékessé vált ama szelvények ellenében, amelyekre 50 százalékos fizetés már teljesíttetett, a ki nem fizetett rész 10 százalékát fogják azoknak a kötvénytulajdonosoknak kifizetni, akik e szelvényeket megsemmisítés végett beszolgáltatják. A bizalmi férfiak a magyar kötvénytulajdonosok figyelmét felhívják arra, hogy a hirdetményben kitűzött határidő április 1-én lejár. Elárverezték az Első Bácsalmási Hengerműmalmot. A nagyösszegű köztartozások miatt lezárt jánoshalmai Első Bácsalmási Hengerműmalmot kedden elárverezték. A jól felszerelt nagy malom 43.000 pengőért kelt el. A januári világkereskedelem értékét 970—940 millió aranydollárra becsülik. Ez pontosan egyharmad része a válság előttinek. Ugyanakkor azt látjuk a nemzetközi adatokból, hogy a válság 51 legfontosabb valutája közül 38-nak csökkentették az értékét, hogy fokozzák a kivitelt az olcsóbb verseny révén. Nem sikerült ... B. FT. 1935 MÁRCIUS 20, SZERDA II. aranybejelentés és az aranyeladás határideje ma, szerdán, március 20-án jár le Ma, szerdán van utolsó napja annak a határidőnek, amely alatt a kormány aranyrendelete értelmében a Magyarországon lakó természetes és jogi személyeknek a tulajdonukban, vagy birtokukban lévő mindennemű aranyat a Nemzeti Banknál be kellett jelenteniük. Ugyancsak ma, szerdán van utolsó napja annak, hogy a Pénzintézeti Központ mindenkitől személyének megjelölése nélkül megveszi a megállapított áron felkínált aranyat és aranyérméket. E határidő eltelte után is vehet át aranyat a PK, de akkor már az eladónak nevét, foglalkozását és lakását is be kell jelenteni. A Pénzintézeti Központ március hó 20-án a délelőtti órákban a színaranyat kilogrammonként 5840 pengő árban fogja vásárolni. A Hitelbank közgyűlése Az igazgatóság jelentése a gazdasági helyzetről A Magyar Általános Hitelbank részvényeseinek március 19-én Harkányi János báró K. 1.1. elnöklete alatt tartott hatvanhetedik rendes közgyűlése jóváhagyta az elmúlt üzletév mérlegét, mely 2.021.932 P összegű rendkívüli leírások foganatosítása után 2.891.648 P tiszta nyereséggel zárul. A közgyűlés magáévá tette az igazgatóságnak azt az álláspontját, hogy az utolsó években és különösen a lefolyt 1934. évben elért kedvező eredmény ellenére a jelenlegi viszonyok között a nyereség ebben az esztendőben is a belső megerősítés céljaira fordíttassék. Ennek megfelelően 700.000 pengővel a tartalékalapot, 1.000.000 pengővel az alkalmazottak nyugdíjalapjait javadalmazzák, a fennmaradó 1,191.648 P-t pedig az 1935. Üzletévre viszik elő. A Szentiványi Dezse dr. részvényes részéről kért tájékoztatás megadása után a közgyűlés az igazgatóság részéről nyújtott felvilágosításokat egyhangúlag tudomásul vette és Tolnay Kornél dr. államtitkár indítványára az intézet érdekében kifejtett igen sikeres és eredményes működéséért az igazgatóságnak és az ügyvezető igazgatóságnak, úgyszintén a tisztviselői karnak egyhangúlag köszönetet és elismerést szavazott. Az elhangzott elismerő szavakért Scitovszky Tibor dr. vezérigazgató mondott köszönetet és hangsúlyozta, hogy az intézet vezetőségének iparkodása a jövőben is oda fog irányulni, hogy a bank érdekei a közérdekkel összeegyeztetve ápoltassanak. Majd foglalkozva az osztalék elmaradásának kérdésével, rámutatott azokra az indokokra, amelyek az igazgatóságot ezen messzemenően óvatos magatartásra késztették. Korai volna azt a látszatot kelteni, — folytatta felszólalását Scitovszky Tibor dr. vezérigazgató — mintha a válságkorszak már lezáródott és a prosperitás küszöbére érkeztünk volna. Felszólalását azzal a kijelentéssel zárta le, hogy az intézet múltévi mérlegeredményének kedvező hatása mindenesetre határozott közeledést jelent az osztalékfizetés elkezdésének időpontjához. A közgyűlés Scitovszky Tibor dr. felszólalását egyhangú helyesléssel kísérte. * Az igazgatóság évi jelentése ezúttal is áttekinthető képét adja a gazdasági helyzet alakulásának. A jelentés idevonatkozó része kifejti, hogy a Magyarországon 1933-ban megindult mérsékelt gazdasági javulás az elmúlt évben is folytatódott, azonban a kedvezőbb tünetek a második félévben egyre jobban elhalványultak. A megélénkülést főként a mezőgazdaság helyzetének szerény javulása támasztotta alá, továbbá az a körülmény játszott döntő szerepet, hogy a mezőgazdaság az elmúlt évben még a korábbinál is messzebbmenő támogatásban részesült. A terményárakra jelentősen kihatottak a római egyezmények, amelyek búzafölöslegeink kedvezményes elhelyezéséről gondoskodtak és a kincstár megterhelése nélkül lehetővé tették a gazdák többségének immár valamelyes hasznot biztosító minimális búzaár megállapítását. A legtöbb egyéb mezőgazdasági termény árának a magasabb búzaár által elősegített emelkedése, a kereskedelempolitika eszközeivel, valamint a belföldi piacra kerülő egyes termékek árának szabályozásával elért kedvezőbb értékesítési feltételek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az egészben véve a közepesen alul maradó múltévi termés a mezőgazdaság helyzetében nem okozott érzékenyebb visszaesést. A némileg megjavult helyzet fenntartását másfelől a terhek csökkentése segítette elő s e tekintetben több, a mezőgazdaság szempontjából fontos iparcikk árának leszorítása, adókönnyítések, fuvardíjkedvezmények stb. mellett kiemelkedik az 1933. év végén életbe léptetett új adósvédelmi intézkedések jelentősége. A múlt év azon tapasztalata, hogy a gazdaadósok az új rendezés keretében megállapított kötelezettségeiket általában rendszeresen tudták teljesíteni, arra mutat, hogy az intézkedések kielégítő mértékben tekintetbe vették az adósok teherbíróképességét. Azonban nem hallgatható el, hogy e gazdasági ág terheinek áthárítása a gazdasági élet ugyancsak számos nehézséggel küzdő egyéb tényezőitől, elsősorban a pénzintézetektől igen jelentékeny áldozatokat követel. A mezőgazdaság fogyasztóképességének némi növekedése az egész gazdasági életben éreztette hatását, így többek között alátámasztotta az ipari termelés már 1933-ban megindult emelkedését is. A javulási folyamat az őszi hónapokban megtorpant ugyan, de az ipar foglalkoztatottsága 1934 végén egészben véve mégis magasabb színvonalon mozgott, mint egy évvel előbb. Fokozott mértékben érvényesültek a lefolyt évben egyes, az ipar helyzetére már évek óta kedvezőtlenül kiható tényezők, így főleg fontos külföldi nyersanyagoknak a devizafelárak állandó emelése folytán a világpiaci árak javulását meghaladó drágulása, a nyersanyagellátás érdekében is erőltetett kivitellel járó áldozatok az amúgy is nyomasztó közterhek újabb növekedése és a gazdaadósok fokozott védelmével kapcsolatos veszteségek. Minthogy az iparcikkek árszínvonalában a többletterhek ellenére sem következett be lényegesebb eltolódás, a kedvezőtlen tényezők a foglalkoztatottság emelkedésének előnyös hatását nagyrészben, sőt sok esetben teljesen ellensúlyozták, úgyhogy az ipari termelés jövedelmezősége általában legfeljebb csak igen csekély mértékben javult. Nagyjelentőségű az a tény, hogy az 1933. évi bő termés nyomán némileg kedvezőbben alakult gazdasági helyzet az elmúlt év rendkívül gyenge termése ellenére állandósult. Ehhez nagymértékben hozzájárult a gazdaságpolitikának a viszonyokhoz alkalmazkodó irányítása. Különösen ki kell emelni annak a céltudatos pénzügyi politikának a jelentőségét, amely a pengő belső vásárlóerejének fenntartását továbbra is sikeresen biztosította. Az ország alapvető problémáinak megoldása tekintetében természetesen csak nemzetközi kibontakozástól várható számottevő haladás. A magyar gazdasági életnek legfontosabb feladata továbbra is a gazdasági erők fenntartására irányuló küzdelem lankadatlan folytatása. Világgazdasági hírek INGADOZÁS A NEMZETKÖZI DEVIZAPIACON A BELGA SORSA MIATT. Hétfőn a nemzetközi devizapiacokon szembetűnt a fontsterling-kifizetés megszilárdulása, aminek az volt az oka, hogy az elmúlt napokban belgában igen nagy eladások történtek angol kifizetések ellenében. Később arról értesültek a devizatőzsdék, hogy a belga kormány erőteljes mozgalmat indított a belga érdekében , ez a font átmeneti gyengülését és a belga megerősödését okozta. A belga azóta erőteljesen javul. A zürichi jegyzés szerint a belga legmélyebb pontját hétfőn érte el (71.85 frank). A keddi jegyzés (72.40) már magasabb, mint az elmúlt hét bármelyik napjának jegyzése. OSZTRÁK CSÖKARTEL ALAKUL. Mint jelentettük, a nemzetközi csőkartel tárgyalásai néhány nappal ezelőtt megfeneklettek és ezzel a nemzetközi megállapodás gyakorlatilag megszűntnek tekinthető. Mint a Neue Freie Presse jelenti, Bécsben hat nagy osztrák cég kartelt alakított, amely nemcsak a termelést és az eladást, hanem az árakat is szabályozza. A lap értesülése szerint az új kartel nem készül áremelésre, azonban teljesen alkalmas arra, hogy a bevitelt teljesen megszüntesse. Valószínű, hogy több országban is hasonló kartel fog megalakulni. AMERIKA ÚJBÓL FEJLESZTENI KÍVÁNJA MEZŐGAZDASÁGI KIVITELÉT. Washingtoni jelentés szerint az alsóház mezőgazdasági bizottsága egy törvényjavaslat kidolgozását határozta el, amelynek lényege a mezőgazdasági kivitel pénzbeli támogatása. Az eddigi tervek szerint a beviteli vámok 80%-át fogják erre a célra fordítani és elsősorban a gyapotkivitelt részesítik támogatásban. Az amerikai gyapotkivitel támogatásának az az előnye, hogy az Egyesült Államok gyapottermelése — amely a válság előtt a világtermelésnek több, mint felére rúgott — az utóbbi években a termelést korlátozó intézkedések következtében erősen csökkent s Amerikának sok új versenytársa támadt a nemzetközi piacon. A legutóbb az Egyesült Államok erélyes hangú meghívásban nemzetközi gyapotkonferenciát javasoltak az érdekelt államoknak s a hivatalos magyarázatok egyben azt is kilátásba helyezték, hogy a nemzetközi értekezlet sikertelensége esetén amerikai gyapotdömpinggel kell számolni. A budapesti tőzsdén jegyzett néhány fontosabb értékpapír külföldi árfolyama (márc. 19.). Berlin: Magyar államkölcsön 4%/2% 1913 7%, u. a. 1914. 7.15, Magy. aranyjáradék 4% 7.65, Magyar államkölcsön 4% 1910. 7.05, Magyar koronajáradék 0.40, Budapesti kölcsön 1914. 67^4. — Párizs: Magyar 4% aranyjáradék 54.75. — Genf: Budapesti kölcsön 1911. évi 24.50, Magyar Általános Kőszén 160. — Bécs: Salgó 22.95, Magyar Általános Kőszén 282.50, Urikányi 50.25, Magyar Cukor 121.75. — A Romániába irányuló cseh kivitel nehézségei. Prágából jelentik: A román kormánynak a bevitelt korlátozó, illetve betiltó rendelkezésének híréhez a csehszlovák hivatalos sajtószolgálat azt jelenti, hogy csehszlovák részről már lépéseket tettek ez ügyben a román kormánynál. A román vámhatóságok már több importőrrel közölték, akik Csehszlovákiából akartak árut bevinni, hogy beviteli kérelmük további intézkedésig el nem intézhető. Ez az intézkedés ellentétben áll a csehszlovák-román kereskedelmi szerződés ama megállapításával, hogy csehszlovák beviteli kérelmeket nyolc napon belül el kell intézni. Az érdekeltségek remélik, hogy csak átmeneti intézkedésről van szó. Felelős szerkesztő: Ifj. BÓKAY JÁNOS Kiadótulajdonos: Budapesti Hírlap Részvénytársaság Felelős kiadó és nyomdaigazgató: Nedeczky László TELEFONSZÁMAINK: 444—04 444_08 4#1—Oft 444—Ii 444—04 444—05