Budapesti Hírlap, 1935. július (55. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-14 / 158. szám
20 Színházi konfetti A margitszigeti, szabadtéri színpad Aida-előadását, amelyen Németh Mária énekli a főszerepet és Anday Piroska Amnerist, ifjú Oláh Gusztáv rendezésében játsszák. * Rékay Miklós, a Filharmóniai Társaság titkára mondja: — A Filharmóniai Társaság már lekötötte a jövő évadi programján szereplő szólistákat. Adolf Busch, Bustabo és Thibeaud szerepelnek a hegedűművészek közül. A zenekari zongorahangversenyek szólistái: Cortot Alfréd, Ney Elly és Károlyi Gyula lesznek. Dohnányi Ernő, a Filharmóniai Társaság elnökkarnagya, aki nemrégen épült fel betegségéből, teljes erővel dolgozik a jövő évad programján. A bérleti hangversenyeket jövőre az elnö-karnagy úr vezényli. * Abonyi Tivadar, akit Németh Antal dr. a Nemzeti Színházhoz szerződtetett kórusvezetői minőségben, száztagú beszélőkórus szervezését kezdte meg. Az új színpadi effektussal először a Missa Solemnis évadkezdő előadásain fog megismerkedni a Nemzeti Színház közönsége. * Kedden este Kiss Ferenc rendezésében mikrofon elé kerül Móricz Zsigmond nagysikerű darabja, az TJri rivuri. Simonyi Mária, Orsolya Erzsi, Ignácz Rózsa, Petheő Attila, Kürthy József, Várkonyi Zoltán, Mály Gerő, Fehér Gyula és Szigeti Jenő játsszák a főszerepeket. * A Velencei kalmár velencei szabadtéri előadásán — melyet Reinhard rendez július végén — a főszerepeket Marta Abba, Viki Falmer, Luigi Almirante, Laura Adani, Renzo Ricci, Andreina Pagnani és Meno Benassi játsszák. * Picpaver Alfréd kamaraénekes és Dobay Lívia éneklik a Bajazzók főszerepeit szerdán este az állatkerti szabad színpadon. Az előadást a rádió is közvetíti. * Xfj. Lataber Árpád több operett rendezésére egy hollandiai társulathoz szerződött . Olthy Magda játssza a Kék Duna primadonnaszerepét, Natasát, az állatkerti szabadtéri színpadon július 26-án, szombaton. Tihanyi Vilmos rendezi az előadást, s Nagypál Béla vezényli a Budapesti Szimfonikus Zenekart. Kovács Ferenc, Örkényi Franciska, Sziklay József és Pártos Dezső játszanak még a Kék Dunában. Angliában nagy színházi ünnepségek lesznek Malvernben. Az ünnepi programon Ben Johnson Volpone-ja, amelyet nálunk a Magyar Színház játszott és Sir Artur Pinero egy darabja szerepel. Shaw egyik vígjátéka, amelyet Budapesten a volt Renaissance Színház „Fanny első színdarabja” címmel mutatott be, szintén előadásra kerül. * A Király Színház a jövő évadra érdekes művészpárt szerződtetett, akik eddig a 2 Hugos néven artisták voltak. Faludi Sándor, az új igazgató egyébként szombaton vidéki körútra indult. Tíz napig látogatja sorra a vidéki színházakat. Új tehetségeket keres, akiket a jövő évadra szerződtetni akar. * Idáig Ottó befejezte új darabját, amely az egyik budapesti színpadon kerül előadásra a jövő évadban. * Palásthy Irén befejezte londoni fellépéseit és hazaérkezett Budapestre. Rákoskeresztúrra ment szülei meglátogatására és ott piheni ki londoni szereplése fáradalmait. * Kiss Ferenc játssza az újpesti Phőbus-sportpályán július huszadikán szabadtéri előadásban színrekerülő Cigánybáró című Strauss-operett egyik főszerepét, Gábor diákot. Laurisin Lajos énekli Barinkayt, Arzénát pedig Darvas Ibolya. Zsupán szerepében Dalnoky Viktor lép fel. B. H 1935 10T.10 . 14. VASARNAF A magyar bíró szava Juhász Andor dr., a Kúria ny. elnökének összegyűjtött beszédei A személytelenné vált bírót csak ítéletéből ismerjük és ennek értékét jelzi az a szinte példátlan megbecsülés, amelyeknek a magyar bírói szervezet, valamint a bírói kar örvend. Ez az ítélkezési tekintély hosszú történeti fejlődés gyümölcse is, mert igazságszolgáltatásunk szervezetének gyökerei a legmélyebben fekvő történelmi rétegbe vannak beágyazva és mert az ítélkező bíró számára ott van eligazításul István királynak fiához szóló intelme: „ítélj békességes tűréssel, szánakozással, irgalom szerint, hogy legyen dicséret és tisztesség a te koronádnak.” A bíró és a közvélemény messze vannak egymástól. A nyilvánosság előtt lebonyolított eljáráson és az ítéleten kívül alig lehet bepillantást nyerni a bíró lelkivilágába. Az irodalomban még találkozunk néhány jól megrajzolt bíró alakjával, különösen a régi táblabíró világ nemes szabású figuráival. De olyan elmélyülő munkán alapuló tanulmányunk, amely a bírói szervezet fejlődésén és a bírói gyakorlat kialakulásán keresztül megismertetne a magyar bíró ítélkező szemléletének korszerű fejlődésével — nincsen. Csak örülni lehet tehát minden olyan munkának és anyaggyűjteménynek, amely a bírói lélekbe enged betekintést. Elismerés és köszönet illeti éppen ezért az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületet, hogy összegyűjtötte Juhász Andor dr.-nak, a Kúria nyugalomba vonult kiváló elnökének beszédeit és azokat közreadva a szélesebb körű nyilvánosság számára is — így csokorba fogva — hozzáférhetővé tette. A kötet köntöse szürke, de tartalma gazdag és színes. Olyan, mint a magyar bíró: puritánul egyszerű külső foglalatban széleskörű tudást, az időtálló hagyományok tiszteletét képviselő, ám az igazi korszerűséget átérző és alkalmazó bölcs férfi. Amint végiglapozzuk a kötetet, amely különböző bírói fórumok teljes ülésein, parlamentben és egyéb közérdekű posztokon elmondott beszédeket tartalmaz, azokon keresztül kibontakozik előttünk egy szépen és az önkéntes visszavonulásig töretlenül felfelé ívelő és a csúcsra érő pálya három tényezőből eggyé sűrűsödött hajtóereje: a képesség, tudás és teljesítmény. A bírói gyakorlat jól csiszolt tükör módjára tárja elénk egy-egy korszaknak egész kultúrképét — olvassuk Juhász Andor egyik beszédében — és ezt a történelmi, közgazdasági és tudományos kutatók számára jó figyelmeztető szavának igazságát, könyvét olvasva átérezzük. Mert igaza van, hogy a Mária Terézia korabeli hivatalos döntvénygyűjteményen a planum tabularen kezdve, ha végig lapozunk a bírói határozattárokon, nyomon kísérhetjük az egész magyar földkérdést, a birtokpolitika mindenkori problémáit, a munkaadó és munkás viszonyának alakulását, a szabadságjogok kibontakozását, a gazdasági szervezet fejlődését, szóval az egész magyar sorsot. Juhász Andor beszédeinek ez a gyűjteménye egy ragyogó bírói elme gondolatébresztő és gondolatirányító megnyilatkozásait tartalmazza. Érdemes volna részleteiben elemezni azokat a fejtegetéseit, amelyekkel rávilágít arra, hogy az igazságszolgáltatás nemcsak átéli és visszatükrözi, hanem egyszersmind irányítja, közös nevelőre hozni törekszik úgy a gazdasági, mint a tudományos és művészi életnek folyton változó új jelenségeit, fordulatait. Ugyanígy nagyon csábító volna elmélyülni abban a tanulmányában, amelyben a bírói ítéleteknek parlamenti megvitatásával és e bíráló jog határvonalának megrajzolásával foglalkozik. Rendkívül szellemesen fejtegeti, hogy mint minden közintézménynek az igazságszolgáltatásnak is szüksége van a nyilvános bírálatra és ennek csak az a korlátja lehet, hogy nem terjeszkedhetik folyamatban levő ügyekre, jogerősen elintézett ügyeknél pedig annak a kérdésnek vizsgálatára, várjon a bíróság a bizonyítás eredménye alapján helyesen, vagy helytelenül fogadott-e valamely tényt bizonyítottnak, miután ez már a bírói szuverenitás körébe tartozik. Egészen bizonyos, hogy a jogalkotás számára mindig becses forrásul és anyaggyűjteményül fog szolgálni e kötetbe foglalt beszédeknek ama megállapításai, amelyek a bírói szervezet fejlesztésére, a hatáskörök elválasztására, a hatásköri bíráskodás körére, a bírói függetlenség intézményesítésére, az önálló és megkülönböztetett elbánásban részesülő bírói státusra, a törvénykezés mechanizmusának korszerű racionalizálására, az igazságszolgáltatásnak a közigazat országgyűlési választói jogra és a valorizációra vonatkoznak. Ez a kötet nemcsak egy kiváló készültségű szakember figyelemreméltó és tanulságos megnyilatkozásait tárja elénk, hanem egy bőséges élettapasztalatokkal rendelkező bölcs elme megfontolandó vélekedését is a magyar jogalkotás időszerű kérdéseiről. Ezenkívül a könyv, amelynek tükrében elénk vetődik a magyar bíró tiszteletreméltó és tekintélyt tartó alakja, a magyar bírói szervezet, valamint legfelsőbb bíróságaink újabbkori történeteinek nélkülözhetetlen forrásgyűjteménye is. Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján. 9 NAPOS JUBILEUMI UTAK LONDONBA jul. 27, aug. 5, aug. 12, aug. 19, aug. 26, szep. 2 és szept. 9-i utazásokkal. 7 napi teljes ellátással és utazással már 204.— P-től 290— P-ig. Jelentkezni kizárólag Utazási Irodánkban: Vill., József körút 5. Telefon: 397—48 • ’ 9 N belügyminiszter a filmcenzúra helyiségében engedélyezett egy betiltott filmet Vitéz levelei Kozma Miklós belügyminiszter ma délelőtt Szemerjay-Kovács Dénes belügyminiszteri tanácsos társaságában megjelent a filmcenzúra helyiségében és végignézte a napokkal ezelőtt betiltott A két király című német filmet, melyek főszerepét Jannings alakítja. A film I. Frigyes és a későbbi Nagy Frigyes életéről, illetve az apa és fia harcáról szól. A filmbemutató végén a belügyminiszter kijelentette, hogy a film előadását minden korrigálás nélkül, teljes egészében engedélyezi. Az új magyar film gyermekszereplője megbetegedett A Hunnia filmgyárban új magyar film forgatását kezdték el néhány nap előtt. Lakner Arthur „Édes mostoha” című színművének filmváltozatát forgatják, Balogh Béla rendezésében. A film női főszerepét Tasnády Fekete Mária, az egykori szépségkirálynő játssza, akinek férjhezmenetele óta ez az első filmszereplése. Nagy szerephez jutott a filmben Vaszary Piroska is, a férfi főszerepeket pedig Páger Antal, Gázon Gyula és Makláry Zoltán játsszák. A filmnek van egy kis gyermekfőszereplője is: Ruttkay Évi. A kisleány az első két műtermi nap felvételeiben résztvett, harmadik nap reggel azonban tüdőgyulladás-gyanus betegség ágyba döntötte. Szerencsére, Ruttkay Évi műtermi jeleneteit már leforgatták s neki most már csak a szabadtéri felvételekben lesz szerepe, úgy, hogy a műtermi munka Sas László producer vezetésével akadálytalanul folyik. * (Ankét a belügyminisztériumban a szinkronizációról.) Megírtuk annak idején, hogy a belügyminisztérium a szinkronrendelet megjelenése előtt meghallgatja egy ankéten a szakma tagjainak észrevételeit a szinkronizációra vonatkozólag. Az ankét hétfőn délelőtt ül össze Tomcsányi Kálmán elnöklésével a belügyminisztériumban. Az ankétra meghívást kapott a filmkölcsönzők egyesülete, amelynek részéről Pogány Frigyes dr. államtitkár, elnök, Guttmann Manó, az egyesület főtitkára, Pless Ferenc és Guttmann Károly jelennek meg, továbbá a mozisok egyesülete, amelyet Balogh Kálmán elnök, Gyárfás Gyula és Segall Izsó képviselnek. Most ma szállt CHARLIE CHAPLIN végre befejezte . „Tömegek” című új filmjét, ötnegyedmillió dollárt költött erre a filmre, de bátran tehette, mert a Nagyvárosi fények című legutóbbi filmje ötmillió dollárt forgalmazott. A négy év alatt, amíg a film jeleneteit forgatta, Chaplin senkinek nem nyilatkozott munkájáról. Most, hogy befejejezte a filmet, megtörte az évekig tartó hallgatást és éppen a némasága okairól beszélt. — Nagyon sokszor okoztam magamnak kárt — mondotta — azzal, hogy beszéltem. Olyan filmmel, amelyik négy évig készül, mindig fennforog a veszély, hogy egyik, vagy másik ötlet, vagy trükk eljut más producerek fülébe. Azok ügyesebbek és gyorsabbak, mint én és hamarabb megvalósítják az ötleteimet. Én lassan dolgozom, ezért kell titkolódznom. És mi értelme volna annak, hogy egyik, vagy másik jelenetet elmeséljem, amikor az elbeszélésben semmi esetre sem hatna olyan szuggesztív erővel, mint filmen. * Néha üldözi a balszerencse a filmvállalkozót. A Ciné Allianz-filmgyár három filmet vett tervbe. Az első a Mazurka című film volt, amelyet Willy Forst rendez , és amelynek főszerepét Pola Negri játssza. A film második nagy szerepét Ingeborg Theeck alakította, akiről bejárta a világsajtót a hír, hogy öngyilkos lett. Ez túlzás volt, de tény, hogy kimerültségét porokkal csillapította — túl nagy adagokban. A film felvételeit félbe kellett szakítani Bécsben. Ezzel egyidejűleg forgatták Berlinben Jan Kiepura új filmjét. A művész súlyos infuenzában betegedett meg, amiből Meránban igyekszik teljesen kigyógyulni. A harmadik film Eggerth Márta új filmje volt, A szőke Carmen, amelynek berlini felvételei közben a fiatal, magyar művésznő torokgyulladást kapott. A három félbemaradt film közül e héten az Eggerth Márta-filmet kezdték tovább forgatni Bécsben, mert a betegek közül először Eggerth Márta épült fel teljesen.