Budapesti Hírlap, 1935. július (55. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-14 / 158. szám

20 Színházi konfetti A margitszigeti, szabadtéri színpad Aida-előadását, amelyen Németh Mária énekli a főszerepet és Anday Piroska Amnerist, ifjú Oláh Gusztáv rendezésében játsszák. * Rékay Miklós, a Filharmóniai Társaság tit­kára mon­dja: — A Filharmóniai Társaság már lekö­tötte a jövő évadi programján szereplő szólistákat. Adolf Busch, Bustabo és Thi­­beaud szerepelnek a hegedűművészek kö­zül. A zenekari zongorahangversenyek szó­listái: Cortot Alfréd, Ney Elly és Károlyi Gyula lesznek. Dohnányi Ernő, a Filhar­móniai Társaság elnökkarnagya, aki nem­régen épült fel betegségéből, teljes erővel dolgozik a jövő évad programján. A bér­leti hangversenyeket jövőre az elnö-kar­­nagy úr vezényli. * Abonyi Tivadar, akit Németh Antal dr. a Nemzeti Színházhoz szerződtetett kórus­vezetői minőségben, száztagú beszélőkórus szervezését kezdte meg. Az új színpadi effektussal először a Missa Solemnis évad­kezdő előadásain fog megismerkedni a Nemzeti Színház közönsége. * Kedden este Kiss Ferenc rendezésében mikrofon elé kerül Móricz Zsigmond nagysikerű darabja, az TJri rivuri. Simo­­nyi Mária, Orsolya Erzsi, Ignácz Rózsa, Petheő Attila, Kürthy József, Várkonyi Zoltán, Mály Gerő, Fehér Gyula és Szi­geti Jenő játsszák a főszerepeket. * A Velencei kalmár velencei szabadtéri előadásán — melyet Reinhard rendez jú­lius végén — a főszerepeket Marta Abba, Viki Falmer, Luigi Almirante, Laura Adani, Renzo Ricci, Andreina Pagnani és Men­o Benassi játsszák. * Picpaver Alfréd kamaraénekes és Dobay Lívia éneklik a Bajazzók főszerepeit szer­dán este az állatkerti szabad színpadon. Az előadást a rádió is közvetíti. * Xfj. Lataber Árpád több operett rendezé­sére egy hollandiai társulathoz szerződött . Olthy Magda játssza a Kék Duna pri­madonnaszerepét, Natasát, az állatkerti szabadtéri színpadon július 26-án, szom­baton. Tihanyi Vilmos rendezi az előadást, s Nagypál Béla vezényli a Budapesti Szim­fonikus Zenekart. Kovács Ferenc, Örkényi Franciska, Sziklay József és Pártos Dezső játszanak még a Kék Dunában.­­ Angliában nagy színházi ünnepségek lesznek Malvernben. Az ünnepi programon Ben Johnson Volpone-ja, amelyet nálunk a Magyar Színház játszott és Sir Artur Pi­­nero egy darabja szerepel. Shaw egyik vígjátéka, amelyet Budapesten a volt Re­­naissance Színház „Fanny első színda­rabja” címmel mutatott be, szintén elő­adásra kerül. * A Király Színház a jövő évadra érdekes művészpárt szerződtetett, akik eddig a 2 Hu­­gos néven artisták voltak. Faludi Sándor, az új igazgató egyébként szombaton vidéki körútra indult. Tíz napig látogatja sorra a vidéki színházakat. Új tehetségeket keres, akiket a jövő évadra szerződtetni akar. * Idáig Ottó befejezte új darabját, amely az egyik budapesti színpadon kerül elő­adásra a jövő évadban. * Palásthy Irén befejezte londoni fellé­péseit és hazaérkezett Budapestre. Rákos­keresztúrra ment szülei meglátogatására és ott piheni ki londoni szereplése fára­dalmait. * Kiss Ferenc játssza az újpesti Phőbus-sportpályán július huszadikán szabadtéri előadásban színrekerülő Cigánybáró című Strauss-operett egyik főszerepét, Gábor diákot. Laurisin La­jos énekli Barinkayt, Arzénát pedig Darvas Ibolya. Zsupán szerepében Dal­­noky Viktor lép fel. B. H 1935 10­T.10 . 14. VASARNAF ­ A magyar bíró szava Juhász Andor dr., a Kúria ny. elnökének összegyűjtött beszédei A személytelenné vált bírót csak ítéleté­ből ismerjük és ennek értékét jelzi az a szinte példátlan megbecsülés, amelyeknek a magyar bírói szervezet, valamint a bírói kar örvend. Ez az ítélkezési tekintély hosszú történeti fejlődés gyümölcse is, mert igazságszolgáltatásunk szervezetének gyö­kerei a legmélyebben fekvő történelmi ré­tegbe vannak beágyazva és mert az ítél­kező bíró számára ott van eligazításul István királynak fiához szóló intelme: „ítélj békességes tűréssel, szánakozással, irgalom szerint, hogy legyen dicséret és tisztesség a te koronádnak.” A bíró és a közvélemény messze vannak egymástól. A nyilvánosság előtt lebonyolí­tott eljáráson és az ítéleten kívül alig lehet bepillantást nyerni a bíró lelkivilágába. Az irodalomban még találkozunk néhány jól megrajzolt bíró alakjával, különösen a régi táblabíró világ nemes szabású figuráival. De olyan elmélyülő munkán alapuló tanul­mányunk, amely a bírói szervezet fejlődé­sén és a bírói gyakorlat kialakulásán ke­resztül megismertetne a magyar bíró ítél­kező szemléletének korszerű fejlődésével — nincsen. Csak örülni lehet tehát minden olyan munkának és anyaggyűjteménynek, amely a bírói lélekbe enged betekintést. Elismerés és köszönet illeti éppen ezért az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületet, hogy összegyűjtötte Juhász Andor dr.-nak, a Kúria nyugalomba vonult kiváló elnökének beszédeit és azokat közre­adva a szélesebb körű nyilvánosság szá­mára is — így csokorba fogva — hozzá­férhetővé tette. A kötet köntöse szürke, de tartalma gaz­dag és színes. Olyan, mint a magyar bíró: puritánul egyszerű külső foglalatban szé­leskörű tudást, az időtálló hagyományok tiszteletét képviselő, ám az igazi korszerű­séget átérző és alkalmazó bölcs férfi. Amint végiglapozzuk a kötetet, amely kü­lönböző bírói fórumok teljes ülésein, par­lamentben és egyéb közérdekű posztokon elmondott beszédeket tartalmaz, azokon keresztül kibontakozik előttünk egy szépen és az önkéntes visszavonulásig töretlenül felfelé ívelő és a csúcsra érő pálya három tényezőből eggyé sűrűsödött hajtóereje: a képesség, tudás és teljesítmény. A bírói gyakorlat jól csiszolt tükör mód­jára tárja elénk egy-egy korszaknak egész kultúrképét — olvassuk Juhász Andor egyik beszédében — és ezt a történelmi, közgazdasági és tudományos kutatók szá­mára jó figyelmeztető szavának igazságát, könyvét olvasva átérezzük. Mert igaza van, hogy a Mária Terézia korabeli hivatalos döntvénygyűjteményen a planum tabularen kezdve, ha végig lapozunk a bírói határo­zattárokon, nyomon kísérhetjük az egész magyar földkérdést, a birtokpolitika min­denkori problémáit, a munkaadó és mun­kás viszonyának alakulását, a szabadság­­jogok kibontakozását, a gazdasági szer­vezet fejlődését, szóval az egész magyar sorsot. Juhász Andor beszédeinek ez a gyűjte­ménye egy ragyogó bírói elme gondolat­­ébresztő és gondolatirányító megnyilatko­zásait tartalmazza. Érdemes volna részle­teiben elemezni azokat a fejtegetéseit, amelyekkel rávilágít arra, hogy az igaz­ságszolgáltatás nemcsak átéli és vissza­tükrözi, hanem egyszersmind irányítja, közös nevelőre hozni törekszik úgy a gaz­dasági, mint a tudományos és művészi életnek folyton változó új jelenségeit, for­dulatait. Ugyanígy nagyon csábító volna elmélyülni abban a tanulmányában, amely­ben a bírói ítéleteknek parlamenti meg­vitatásával és e bíráló jog határvonalának megrajzolásával foglalkozik. Rendkívül szellemesen fejtegeti, hogy mint minden közintézménynek az igazságszolgáltatásnak is szüksége van a nyilvános bírálatra és ennek csak az a korlátja lehet, hogy nem terjeszkedhetik folyamatban levő ügyekre, jogerősen elintézett ügyeknél pedig annak a kérdésnek vizsgálatára, várjon a bíróság a bizonyítás eredménye alapján helyesen, vagy helytelenül fogadott-e valamely tényt bizonyítottnak, miután ez már a bírói szu­verenitás körébe tartozik. Egészen bizo­nyos, hogy a jogalkotás számára mindig becses forrásul és anyaggyűjteményül fog szolgálni e kötetbe foglalt beszédeknek ama megállapításai, amelyek a bírói szer­vezet fejlesztésére, a hatáskörök elválasz­tására, a hatásköri bíráskodás körére, a bírói függetlenség intézményesítésére, az önálló és megkülönböztetett elbánásban részesülő bírói státusra, a törvénykezés mechanizmusának korszerű racionalizálá­sára, az igazságszolgáltatásnak a közigaz­­at országgyűlési választói jogra és a valo­rizációra vonatkoznak. Ez a kötet nemcsak egy kiváló készült­­ségű szakember figyelemreméltó és tanul­ságos megnyilatkozásait tárja elénk, hanem egy bőséges élettapasztalatokkal rendel­kező bölcs elme megfontolandó vélekedését is a magyar jogalkotás időszerű kérdései­ről. Ezenkívül a könyv, amelynek tükrében elénk vetődik a magyar bíró tiszteletre­méltó és tekintélyt tartó alakja, a magyar bírói szervezet, valamint legfelsőbb bíró­ságaink újabbkori történeteinek nélkülöz­­hetetlen forrásgyűjteménye is. Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján. 9 NAPOS JUBILEUMI UTAK LONDONBA jul. 27, aug. 5, aug. 12, aug. 19, aug. 26, szep. 2 és szept. 9-i utazásokkal. 7 napi teljes ellátással és utazással már 204.— P-től 290— P-ig. Jelentkezni kizárólag Utazási Irodánkban: Vill., József­ körút 5. Telefon: 397—48 ­• ’ 9 N­ belügyminiszter a film­­cenzúra helyiségében enge­délyezett egy betiltott filmet Vitéz levelei Kozma Miklós belügyminiszter ma délelőtt Szemerjay-Kovács Dénes bel­ügyminiszteri tanácsos társaságában megje­lent a filmcenzúra helyiségében és végignézte a napokkal ezelőtt betiltott A két király című német filmet, melyek főszerepét Jan­­nings alakítja. A film I. Frigyes és a későbbi Nagy­ Frigyes életéről, illetve az apa és fia harcáról szól. A filmbemutató végén a bel­­ügyminiszter kijelentette, hogy a film elő­adását minden korrigálás nélkül, teljes egé­szében engedélyezi. Az új magyar film gyermek­­szereplője megbetegedett A Hunnia filmgyárban új magyar film forgatását kezdték el néhány nap előtt. Lakner Arthur „Édes mostoha” című színművének filmváltozatát forgatják, Ba­logh Béla rendezésében. A film női fősze­repét Tasnády Fekete Mária, az egykori szépségkirálynő játssza, akinek férjhez­­menetele óta ez az első filmszereplése. Nagy szerephez jutott a filmben Vaszary Piroska is, a férfi főszerepeket pedig Páger Antal, Gázon Gyula és Makláry Zoltán játsszák. A filmnek van egy kis gyermekfősze­replője is: Ruttkay Évi. A kisleány az első két műtermi nap felvételeiben részt­­vett, harmadik nap reggel azonban tüdő­­gyulladás-gyanus betegség ágyba dön­tötte. Szerencsére, Ruttkay Évi műtermi jeleneteit már leforgatták s neki most már csak a szabadtéri felvételekben lesz szerepe, úgy, hogy a műtermi munka Sas László producer vezetésével akadálytala­nul folyik. * (Ankét a belügyminisztériumban a szinkronizációról.) Megírtuk annak ide­jén, hogy a belügyminisztérium a szin­kron­rendelet megjelenése előtt meghall­gatja egy ankéten a szakma tagjainak észrevételeit a szinkronizációra vonatko­zólag. Az ankét hétfőn délelőtt ül össze Tomcsányi Kálmán elnöklésével a bel­ügyminisztériumban. Az ankétra meghí­vást kapott a filmkölcsönzők egyesülete, amelynek részéről Pogány Frigyes dr. ál­lamtitkár, elnök, Guttmann Manó, az egyesület főtitkára, Pless Ferenc és Gutt­mann Károly jelennek meg, továbbá a mozisok egyesülete, amelyet Balogh Kál­mán elnök, Gyárfás Gyula és Segall Izsó képviselnek. Most­ m­a szállt CHARLIE CHAPLIN végre befejezte . „Tömegek” című új filmjét, ötnegyedmil­lió dollárt költött erre a filmre, de bátran tehette, mert a Nagyvárosi fények című legutóbbi filmje ötmillió dollárt forgalma­zott. A négy év alatt, amíg a film jelene­teit forgatta, Chaplin senkinek nem nyi­latkozott munkájáról. Most, hogy befeje­­jezte a filmet, megtörte az évekig tartó hallgatást és éppen a némasága okairól beszélt. — Nagyon sokszor okoztam magamnak kárt — mondotta — azzal, hogy beszéltem. Olyan filmmel, amelyik négy évig készül, mindig fennforog a veszély, hogy egyik, vagy másik ötlet, vagy trükk eljut más pro­ducerek fülébe. Azok ügyesebbek és gyor­sabbak, mint én és hamarabb megvalósít­ják az ötleteimet. Én lassan dolgozom, ezért kell titkolódznom. És mi értelme volna an­nak, hogy egyik, vagy másik jelenetet el­meséljem, amikor az elbeszélésben semmi esetre sem hatna olyan szuggesztív erővel, mint filmen. * Néha üldözi a balszerencse a filmvállalko­zót. A Ciné Allianz-filmgyár három filmet vett tervbe. Az első a Mazurka című film volt, amelyet Willy Forst rendez , és amelynek főszerepét Pola Negri játssza. A film második nagy szerepét Ingeborg Theeck alakította, akiről bejárta a világsajtót a hír, hogy öngyilkos lett. Ez túlzás volt, de tény, hogy kimerültségét porokkal csillapította — túl nagy adagokban. A film felvételeit félbe kellett szakítani Bécsben. Ezzel egyidejűleg forgatták Berlinben Jan Kiepura új filmjét. A­ művész súlyos infuenzában betegedett meg, amiből Meránban igyekszik teljesen kigyógyulni. A harmadik film Eggerth Márta új filmje volt, A szőke Carmen, amelynek berlini felvételei közben a fiatal, magyar művésznő torokgyulladást kapott. A három félbemaradt film közül e héten az Eggerth Márta-filmet kezdték tovább for­gatni­­ Bécsben, mert a betegek közül elő­ször Eggerth Márta épült fel teljesen.

Next