Budapesti Hírlap, 1935. július (55. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-14 / 158. szám

1933 JÚLIUS 14. VASÁRNAP B. H. KÖZGAZDASÁG jártassági vizsgáról ^^ 1 iP m Tizenkilenc millió a félévi külforgalom kiviteli feleslege A júniusi forgalom 3.4 millió pengős aktívumot mutat . Növekszik a külkereskedelem volumenje A külkereskedelmi forgalom júniusi mérlege 26.4 millió pengő értékű behoza­tallal és 29.8 millió pengő értékű kivitel­l­lel, vagyis 3.4 millió pengő aktív egyen­leggel zárult. Tavaly júniusban a behoza­tal értéke 30.7 millió, a kivitelé pedig 29.4 millió pengő volt, azaz 1.3 milliós aktívum mutatkozott. A júniusi forgalom­ban tavalyhoz képest a behozatal oldalán visszaesett a fa, nyers ásványolaj, pamut, villamosgépek és készülékek forgalma, el­lenben megnövekedett a forgalom tenge­riből, kenderből, rizsből. A kivitelben ugyanilyen szembeállításban sikerült nö­velni a sertés, disznózsír, szalonna, vas­áruk és gépek exportját, viszont csökkent a kivitelünk búzából, rozsból és friss gyümölcsből. A féléves forgalom adatait a követke­zőkben foglalhatjuk össze: a behozatal értéke 173.1 millió pengő, szemben a ta­valyi 163.4 millióval, a kivitelé pedig 192.5 millió, szemben a múlt évi 183.3 millió pengővel. A féléves külkereskedel­mi forgalom tehát 19,4 millió pengős ki­viteli felesleget mutat. Tavaly ebben az időszakban az aktívum 19,9 millió pengőt tett. Figyelemreméltó tehát, hogy a kül­kereskedelmi forgalom volumenje mindkét oldalon növekedik s a mérleg aktivitása változatlanul megmarad, ami azt bizo­nyítja, hogy emelkedő importunkat meg­felelő kivitellel tudjuk ellensúlyozni. A júniusi forgalomban az idénycikkeknél azonban már megfigyelhető a kedvezőtlen időjárás — fagy stb. következtében — s így éppen abból a cikkből, — friss gyü­mölcs, — amelyből való exportunk itt már nagyobb jelentőséggel bír, az idén az előző évhez képest csökkent. A júniusi forgalom részleteiből kiemel­jük a következőket: Kivittünk 22.641 darab vágó- és igás­­állatot (tavaly 16.161-et) 4 millió pengő értékben, vagyis itt 1,1 millió pengős többlet mutatkozik tavalyhoz képest. Eb­ből 6173 darab szarvasmarha volt, ami­ből tavaly még 8480 darabot tudtunk ki­vinni. 14.522 darab pedig sertés, amiből viszont a múlt évben csak 5330 darab ment ki. A megmaradó számból 995 da­rab a kivitt lovakra és 935 darab a ju­­hokra esik. Búzaexportunk csak 169.981 mázsa volt (tavaly 303.889) 2.6 millió ér­tékben, szemben a tavalyig 3.4 millió pen­gős exportértékkel. Disznózsírból és sza­lonnából a kivitel 20.504 mázsa volt (ta­valy 8522) 2.1 millió (0,9) értékben. Az iparcikkek közül sikerült fokozni expor­tunkat gépekből, kikészített bőrből, prém­bőrökből, pamutszövetből, jutaszövetből, kaucsukárukból, fémfélgyártmányokból, üvegárukból, selyemszövetekből, tűzálló téglából és paradicsomlé konzervekből. A behozatal oldalán első helyen áll a fa 713.999 mázsával (tavaly 964.338) 3.5 millió (tavaly 5 millió) pengő értékben, majd a nyerspamut jön 15.056 mázsával (21.033) 2.3 millió (3.8) pengő értékben, azután a papin következik 44.863 (59.375) mázsa súlyban és 1.6 millió (2.1) pengő értékben. A termeléshez szükséges nyers­anyagokból még a következő jelentősebb behozatalunk volt: nyersbőr 8977, nyers fémek 17.414, ásványolaj 88.458 (tavaly 283.097), nyers és ócskavas 72.899, kát­rányfestő anyagok 948, fésült gyapjú 685, nyers juta 8479, vasérc 193.095 mázsa. A Magyar Turista Szövetség turaevezős bizottsága összeállította az evezős turisták jártassági vizsgájának anyagát és megállapí­totta a vizsgára való jelentkezés módját. A gyakorlati és elméleti vizsga a szabadban tartandó meg az evezésre alkalmas hónapok­ban vasárnaponkint a kiküldött elnök által megállapított helyen és időben. A vizsgára j­lentkezés az erre a célra készült űrlapon­rténik, amelyet a vizsgázó egyesülete lát­­tamoz. A vizsgát sikeresen kiálló turista­evezős oklevelet, igazolványt és kívánságára költség-megtérítés ellenében a sarkára felerő­síthető plakettet kap. A vizsga azt állapítja meg, hogy a vizsgázóra a vizsgáztató bizott­ság véleménye szerint nyugodtan rá lehet bízni sajkája vezetését, bármily időjárás ese­tén. A vizsga elméleti anyagának általános része a csónakkezeléssel, felszereléssel és a vizi járművek ismeretével, továbbá vizi rendészeti kérdésekkel, a hatósági szer­vezet, a kihágások és a vízi közlekedési és világítási szabályok ismeretével foglalkozik. Beletartozik a vízrajz, az általános vizi tér­képészet, meteorológia és a vizi természetrajz vázlata. További csoportjai az evezős szerve­zeti és történelmi kérdések, úgyszintén a szál­lítás és triptik-szabályok, az elsősegélynyúj­tás, vízből mentés stb. tudnivalói. A gyakorlati vizsga egy meghatározott sajkatípusra vonat­kozik, amelynek hajtási és kormányzási fel­adatai a vizsgázó saját sarkáján legalább ne­gyedórás, de legfeljebb félnapi gyakorlati munkával köteles bemutatni. A gyakorlat kér­déseit vagy feltevéseit a bizottság állapítja meg. Természetesen ez a vizsga csak a Magyar Turista Szövetség tagjaira vonatkozik, míg a szövetségen kívülállókat a Turista Szövet­ség nem vizsgáztatja. A jártassági vizsga ki­vételére egyébként a Turista Szövetségnek a révkapitányság adott felhatalmazást. Hírek A Magyar Turista Szövetség az idei nyárra fényképpályázatot írt ki Nagymagyarország területén létesített magyar turistaalkotáso­kat, menedékházakat, kilátókat, emlékműve­ket, forrásfoglalásokat, útrészleteket, pihenő­ket stb. megörökítő felvételekre. A 18X24 centiméter méretű, 30X50 centiméter nagy­ságú vékony kéregpapírra ragasztott pálya­műveket — névtelenül — jeligével szeptem­ber 1-ig kell a Turista Szövetségnek (Buda­pest, V., Alkotmány­ utca 3) beküldeni. A tit­kos pályázaton bárki részt vehet, de a szerző nevét és címét zárt, jeligés borítékban mel­lékelni kell. Az első díj 80, a második 50, a harmadik 40, a negyedik 30, az ötödik díj 20 aranypengő, azonkívül dicsérő okleveleket ad­nak ki. A díjazott fényképek közlési és ki­állítási joga egy éven belül kizáróan a Tu­rista Szövetséget illeti meg. Bírálat után az ősszel a pályázat egész anyagát kiállítják. A turisták és cserkészek utazási irodája a jövő vasárnapon, július 21-én, túrakocsit in­dít 57 százalékos menetdíjkedvezménnyel a Velencei-tóhoz, Gárdonyra. A Déli­ pályaudvar­ról 6 óra 30 perckor indul a kocsi és ugyan­oda 20 óra 35 perckor érkezik vissza. A má­sik túrakocsi a Nyugati­ pályaudvarról 6 óra 56 perckor indul Piliscsabára és onnan 21 óra 29 perckor érkezik vissza. A menettérti jegy Gárdonyba 1.90 pengő, Piliscsabára 1.70 pengő. A kedvezményt csak szövetségi tagok vehetik igénybe. Jelentkezés Nagy Sándor­­utca 6. szám alatt. A múlt ősszel kezdték építeni Pilisszent­­kereszttől a Kétbükkfanyergen keresztül ve­zető autóutat Dobogókőre. Az út építésével már elkészültek, ellenére annak, hogy sok földmunkát, erdőirtást és sziklarobbantást kellett végezni azokon a részeken, amelyen az út vezet. Az út hivatalos átadása a for­galom részére szeptember elején történik . Így Budapestről Pomázon át háromnegyed­­órai autóút után feljuthat Budapest közön­sége a Pilishegység legszebb helyén álló és az ország egyik legrégibb menedékházához, a dobogókői ,,Báró Eötvös Loránd” menedék­­házhoz. A menedékházat az elmúlt esztendő­ben nagyobbították meg és modernizálták. Úgy hogy a menedékház minden kényelmet megad a pihenni vágyó turistáknak. Min­dennemű felvilágosítással szolgál a Magyar Turistaegyesület. (Telefon: 37—6—73. VIII. József­ utca 23. Központi titkárság.) A Máv. Gépgyári Sportkör turista szak­osztálya a nyár folyamán teljesen átépíti és csaknem újonnan berendezi a nógrádverőce— magyarkúti menedékházát. Ezzel egyidejűen az egyesület által épített kápolna környékét parkozza, az utakat kiépíti és korlátokkal ellátja. A kápolnában a nyáron minden va­­sárnap reggel 10 órakor s­zntmisét tartanak. Az egyesület tagjai feltárják az Árpád-kora­beli templom romjait és őszig felépítik a Nógrádverőce fölött levő Borbát-hegyen a 12 m­éter magas „Papp Kálmán” kilátótor­nyot is. A balatoni kikötő felügyelősége értesíti az evezősöket, hogy július 16. és 22., vala­mint augusztus 16. és 22. között a siófoki zsilipet megnyitják és így a fennt jelzett napokon a Sió csatornában 60 km­-es vízál­lás lesz. A siófoki zsilipnél csekély díjazás ellenében átemelő kocsi áll az evezősök ren­delkezésére. Százmillió pengő a Postatakarék takarékbetét­­állománya A csekkbetétek 116.2 millió pengőre rúgnak A Postatakarékpénztárnál 1935 május­ban a takaréküzletágban a betétek 84.998 pengő 41 fillérrel haladták túl a visszafize­téseket. A betétek állománya május végén 99,932,051 , 29 fillér volt. A különleges ta­karékbetétek állománya a fenti álladékban 16,682.663­ P 13 fillérrel szerepel. A be­tevők száma a hó végén 374.737 volt. A csekk- és klíringüzletben a betétek 5,319.811 P 64 fillérrel múlták felül a visszafizetése­ket. A csekkbetétek állománya ezek szerint május végén 116,196.250 P 16 fillér volt. A csekkszámlatulajdonosok száma e hó végén 34.696. Az intézet értékpapírállománya 95,326.371 P 41 fillért tett ki, az intézetnél lévő ide­gen értékpapírok pedig 88,699.911 P 83 fillér értéket képviseltek. A zálogüzleti forgalom e hóban 231.449 darab új zálogfelvétel, 4,841.729 P köl­csönnel és 207.574 darab zálogkiváltás 4,443.448 P kölcsönvisszafizetéssel. Az ár­verési csarnok forgalmában önkéntes árve­résre 3385 darab, kényszerárverése 6840 darab, aukcióárverésre pedig 4129 darab kü­lönféle zálogtárgy került. Eladatott össze­sen 10.104 darab, a befolyt vételár 206.876 pengő 48 fillér volt. Az összforgalom május folyamán a takarék-, csekk- és zálogüzlet­ágban 2.768.536 tétel és 1.210,111.096 P 27 fllér s az összes betéteknek állománya pedig 216,128.301 P 45 fillér volt.­­ Eladatlan készletek a cseh gabonatár­saság mérlegében. A cseh gabonatársaság június 30-ával lezárt mérlege szerint a tár­saság összesen 180.765 vagon gabonát vá­­sárolt és 118.310 vagont adott el. A raktári készlet mennyisége 58.823 vagon. A legked­vezőtlenebbül alakult a forgalom búzában, minthogy a felvásárolt 73.503 vagon búzá­ból csak 40.285 vagon került eladásra, úgy hogy a 32.773 vagon raktári készlet külö­nösen magas százalékot képvisel. Rozsból a felvásárolt mennyiségnek kb. egyharmada maradt eladatlan, minthogy a 38.537 vagon­ból 24.651 vagon került eladásra, raktáron tehát 12.902 vagon tárol. Kedvezően alakult a forgalom árpában, mert a 41.847 vagonból 36.527 vagont sikerült eladni és a raktári készlet mindössze 4834 vagon. Zabban a 21.801 vagon felvásárolt mennyiségből 12.208 vagont adtak el, a készlet 781­5 vagon. A Gazdák az új búzirányárakról és a tejrendeletről. Az új búzairányárak és a gazdák címmel cikket közöl a Köztelek vasárnapi száma, amely hivatkozik arra, hogy noha a gazdák a tavalyi árnál maga­sabb árat reméltek, a középeurópai piacokra mérvadó rotterdami árak felett értékesít­hető a magyar búza. Megállapítja a cikk azt is, hogy elismerés illeti a kormányt azért, hogy a magyar búzafelesleg külföldi értékesítését a római egyezménnyel és újabb kereskedelmi szerződések alapján tel­jes mértékben biztosította. A cikhez hozzá­fűzve jelent meg a minimális búzaárak helységenkénti megszabása, vasútállomáson­­kint és hajóállomásonkint. Részletesen közli a Köztelek az új tejrendeletet is s megállapítja, hogy az új tejrendelet helyes elgondoláson épült fel és az ország általá­nos érdekeit szem előtt tartó célkitűzéseket kíván megvalósítani.­­ Őszi vetőmagot kapnak az ínséges kisgazdák. A földmívelésügyi miniszter körrendeletben utasította azoknak a vidé­keknek gazdasági felügyelőségeit, ahol a májusi fagyok és jégverések következtében a kisgazdák az őszi vetések céljára szüksé­ges búza- és rozs­vetőmaggal nem rendel­kezhetnek, hogy az ínséges kisgazdákat őszi búza- és rozsvetőmaggal lássák el A körrendelet értelmében azok a 20 kat. hold­nál nem nagyobb területen gazdálkodó kis­gazdák részesülhetnek vetőmagkölcsönben, akik az őszi búza- és rozsvetőmagot önere­jükből beszerezni nem képesek és községi bizonyítvánnyal igazolják, hogy e kölcsön­­vetőmag nélkül az ősziekkel bevetni szán­dékolt területüket semmiképpen sem vol­nának képesek bevetni. A gazdák jövő évi termésükből 1936 szeptember 30-ig kö­telesek a kapott vetőmag utáni termelésből ugyanolyan mennyiségű vetőmagot vissza­szolgáltatni, amilyent kaptak.­­ A főváros zsírfehérítő üzemet akar felállítani. Minthogy Anglia csak a fehé­rített zsírt vásárolja és így a magyar sárgásbarna színű zsír nem talált megfe­lelő elhelyezést az angol piacon. Rosta Já­nos tanácsnok, a főváros közélelmezési ügyosztályának vezetője azt a gondolatot vetette fel, nem volna-e célszerű zsírfehé­rítő olvasztóberendezést felszerelni. A be­rendezés több százezer pengőbe kerülne és az olvasztó felállításáról a további tárgya­lások folyamatban vannak. Szó van arról is, hogy a főváros nem saját üzemében folytatná a zsírfehérítést, hanem ezt az üzemet bérbeadná henteseknek. 23 Világgazdasági hírek LENGYELORSZÁG KÜLFORGALMA AK­TÍV. A júniusi külforgalmi statisztikai adatok szerint Lengyelország bevitele júniusban 76.8, kivitele pedig 78.9 millió zlotyt ért el. Májussal szemben a kivi­tel 10.6, a bevitel pedig 6.7 millió zloty­val emelkedett. A júniusi külforgalmi mérleg ezek szerint 2.1 milliós kiviteli többletet tüntet fel. A beviteli emelke­désben (millió zlotyban) a réz 2.0, nyers­bőrök 1.4, gyapjú 1.4, prémek 1.1, rizs 0.6, dara 0.5, vas és acél 0.5, kávé 0.4 millióval szerepel, míg csökkent a ba­rack és citrom 1.1, elektrotechnikai ké­­szülékek 0.6, mesterséges cserzőanyagok 0.4, valamint mosott gyapjú 0.4 millió zlotyval. A kivitel emelkedett a bacon­nál 2.2, rozsnál 1.4, vajnál 1.4, cukornál 0.8, vágót fánál 0.7, búzánál 0.6, textil­áruknál 0.6, dorongfánál 0.6, tojásnál 0.4 és gyapjúnál 0.4 millióval, viszont a kénsavas ammóniumé 0.9 millióval csökkent.­­ Az első félév eredményei­­nek összeállítását tekintve, az áprilisi és májusi passzív mérleg ellenére is 416.3 milliós bevitel és 442.6 milliós ki­vitel mellett a január—júniusi időszaki külforgalmi mérleg 26.3 millió zlotyval aktívan zárult. A bevitel a múlt év ha­sonló időszakával szemben 25.1 millióval emelkedett, míg a kivitelnél 29.9 millió zloty csökkenés következett be, bár 81.3 milliós aktívum volt ebben az idő­szarb­bet­i SVÁJC ROMÁN BÚZÁT VÁSÁROLT. Buka­­resti hírek szerint Románia augusztusi és szeptemberi szállításra 20 ezer tonna új búzát adott el Svájcnak. A búza állí­tólag­ elsőrangú minőségű. A szállítás vagy Antwerpenen vagy Marseillen ke­resztül tengeri úton történik. CSÖKKENT ARGENTÍNA VETÉSTERÜ­LETE. Argentinában az északi és nyu­gati kerületekben uralkodó szárazság folytán csökkent a búza vetésterülete. A vetési viszonyok nagyon kedvezőtle­nek és ennek következtében nagyobb­­arányú területcsökkentéssel is számolnak. A hivatalos és magánjelentések egyön­tetűen megállapítják, hogy az időjárás úgy a mezőgazdaságra, mint a legelte­tésre rendkívül kedvezőtlenül alakult, különösen június elején, amikor általá­nos volt a panasz a csapadékhiányra. A csapadékhiányt súlyosbította a rend­kívüli meleg. A szántás mindenütt meg­akadt és a takarmányhiány is kezd igen érezhetővé válni. — Csehszlovák fuvarkedvezmény hüve­lyesekre, kölesre és magvakra. A csehszlo­­vák államvasutak 1935 július 1-től jövő évi június 30-ig terjedő érvénnyel a más­gyar-csehszlovák határmenti pontoktól, valamint Pozsony és Komárom hajóállo­másoktól Decin, Loubi és Rozbelesy elbai hajó-átrakóállomásokra menő és az Elbán vámkülföldre továbbításra kerülő száraz hüvelyesekre, kölesre és magvakra, meny­­nyiségekhez kötötten fuvarkedvezménye­ket léptettek életbe. —1■ (Nem szabad Ausztriába használt tex­tilgépeket bevinni.) Az osztrák kormány megtiltotta a használt textilgyári gépek be­hozatalát. A tilalom elsősorban a cseh tex­tilgyárak ellen irányul, amelyek cseh gyá­raikban leszerelt gépekkel Ausztriában fiók­gyárakat akarnak alapítani. Az osztrák tex­tilipar természetesen élénken tiltakozik az ilyen fiókgyáralapítások ellen, annál is in­kább, mert az utóbbi időben a textilgyárak foglalkoztatása erősen csökkent. — Francia kézművesiparosok Budapesten. Július 24-én francia kézművesipari küldött­ség érkezik Budapestre, ahol az Ipartestüle­tek Országos Központjában tárgyalni fogja a kölcsönös kisipari export fejlesztésének lehetőségeit A delegációt a francia kormány megbízottja, Paulin Albert képviselő, a fran­cia parlament kisipari blokkjának elnöke ve­zeti, tagjai Tailledet Róbert, a francia kéz­művesipari szövetség elnöke, Grandadam György, a párizsi kézműveskamara elnöke és a szövetség két titkára. A francia vendégek több napot töltenek Budapesten és innen Rómába utaznak, hogy az olasz kézműves­­ipar vezetőivel is letárgyalják a kisipari ex­portlehetőségeket.­­ A hamburgi vaspiac helyzetében be­következett javulás tartósnak mutatkozik. A melegebb időjárás következtében a friss tej fogyasztása erősen megnövekedett, a ter­melés viszont csökkent és így a vajfelhoza­tal is kisebb, mint az előző esztendők ha­sonló időszakában.­­ A párizsi vajpiacon ki­­elégítő felhozatal mellett az irányra élénk volt­ Arak: normandiai vaj 5—9.20 francia frank (1.12—2.05­­), charentei és hasonló 5—11.50 (1.12—2.57), egyéb belföldi vaj 4— 8.50 (0.89—1.90) kilogramonként. — Csökkentették az állatszállítások kincs­tári díjait. Az OMGE már régebben felter­jesztéssel fordult a földművelésügyi minisz­terhez, hogy tekintettel az állattenyésztésünk rendkívül súlyos helyzetére, az állatorvosi vizsgálatok díjtételeit megfelelően mérsé­kelje. Az állatszállításoknál az állatorvosi munkadíj 20 százalékos csökkentése már a múlt év végén megtörtént, de a kincstári illetékek vátozatlanul maradtak. A földmű­velésügyi miniszter most az állatorvosi vizs­gálatoknál fizetendő kincstári illetékeket is leszállította. A csökkentés a különböző állat­nemeknél átlag mintegy 25 százalékot tesz ki.

Next