Budapesti Hírlap, 1935. július (55. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-16 / 159. szám

12 Zilahy Famos Eszter, a kitűnő dizőz nagy sikerrel lépett fel hétfőn este a Pavillon­­kabaréban. Előadószámai közül különösen a Von Juan című dallal aratott sok tapsot. A Don Ju­an-nak zenéjét is Zilahy Fam­os Eszter szerezte, akinek több zenéje és gra­­mofonlemeze jutott már népszerűségre. * Gál Gyula szerdán érdekes előadást tart a rádióban. A kitűnő művész a színésznevelés kérdéseiről beszél. * Pillanatfelvétel a Budai Színkör ud­varáról: A színpadon folyik az előadás, az ud­varon pedig „nyaralnak’­ a színészek. Honthy Hanna egy oszlop mellett áll, mosolyogva nézi az udvar közepén folyó „meccset“. Törzs Jenő a kispadon üldö­gél, s ő is a görlök futballcsatáját figyeli. Loránth Vilmos a rendező — aki külön­ben vasárnap bravúrosan ugrott be Z. Molnár László szerepébe és nagy siker­rel játszotta el — a „kapuval“ szemben ül és figyeli a gólokat. Két oszlop közét ugyanis a görlök „kapunak" nevezték el. Egyikük véd. A többiek sorban dobják a gólokat egy hatalmas futball-labdával. Vidám kézilabdajáték ez a jelenések közti szünetben. Aztán megszólal a csengő és a kép, amelyről a pillanatfelvételt készítettük.­­ „elromlik’'. Mindenki siet a színpadra. NEM IGAZ, HOGY HALDOKLIK SZÍNHÁZ — mondja Charles B. Cochran, a világhírű revürendező, akinek legújabb produkciója igen nagy sikert ért el Newyorkban és Londonban. — A színháznak meg kell küz­denie a nehéz gazdasági viszonyokkal, de ezt a harcot nemcsak a színház, hanem minden más vállalkozás is folytatja. A színpad ma is életrevaló, erős és érvénye­sülésre hivatott. Egyetlen baja, hogy hiányzanak róla az igazán nagy új színé­szek. Lucien Guitry, Salvini, Irving, Coque­­lin eltűntek a színpadokról és helyükben nincs igazi utánpótlás. Lehet, hogy a szerzők is hibásak ebben, nem írnak olyan szerepeket, amelyekben alkalma volna a ki­bontakozásra a rejtett nagy tehetségeknek. Legjobban az igazolja ezt, hogy valóságos Shakespeare-reneszánsz van Angliában. Romeo és Júliát nagyobb sikerben része­síti a közönség, mint a leggazdagabb ki­állítású revüt. Most derült ki, hogy Sha­kespeare művei­­ kasszadarabok. A kö­zönség ma nagyobb igényű, mint valaha is volt s azok a színpadi írók a hibásak, akik a beszélőfilm könnyebb műfaját utánoz­zák. Ha a színház őrzi és ápolja a tradí­cióit, nincs miért tartania a hangosfilmtől. Egyedül a kisebb kabaréknak ideje járt le, szerepüket a nagy revük vették át, ame­lyek olcsó helyáraikkal igen népszerűek — fejezi be Cochran a véleményét. • (Új magyar vonósnégyes.) Négy fiatal művész: Végh Sándor, Szervánszky Péter, Koromzay Dénes és Palotai Vilmos „Új Ma­gyar Vonósnégyes” néven vonósnégyes társa­ságot alakított. Július 19-én, pénteken mutat­kozik be az új kvartett a rádió közönségé­nek. Az új együttes meghívást kapott a Nem­zetközi Modern Zeneegyesület karlsbadi zene­ünnepélyére, ahol Veress Sándor vonósnégye­sét is bemutatja. TUDOMÁNY, IRODALOM Hajrá! Leontin Katajev regénye. Katajev Hajrá! című regényében is azt a tárgyilagos szemléletbe rejtett és fino­man gúnyolódó módszert követi, aminek nagy része volt a néhány év előtt Sik­kasztok címen megjelent regényének vi­lágsikerében. A keret, a Hajrá! történeté­nek kerete, az egyén életén uralkodó gaz­dasági rendszer s maga a regény az egy­­főhős élete körül csoportosított események helyett a társadalom regénye, melyben az epizódalakok egész tömege nyüzsög, mint a kaptár közös életében a méhek. Az elő­kelő katonacsaládból származó Katajev, aki a háború előtti Oroszország magasrangúinak társadalmában nevelő­dött, de a forradalmi Oroszországban bon­takozott ki íróvá, ezekből a körülmények­ből következő kettősséget mutat fel írói állásfoglalásában. Egyik a részvét hangja a cári bilincsekből kikerült nemzet új élet­formákat kereső igyekezetével szemben, a­­másik finom gúnymosolyba rejtett szkep­­szist azzal a rendszerrel szemben, mely maga is bilincseket rakott a régi bilincsek­től megszabadult kezekre. A Hajrában eddigi műveinél is élesebben jelentkezik szemléletének ez a kettőssége. A Hajrá! főhőse a beton, a gyár, a munka. A Sikkasztok című regény még a szovjeti­­zálódás átmeneti korszakában készült, amikor még voltak a múltból megmaradt társadalmi rétegek, a korábbi rend világ, szemléletének nyomaival lelkükben, ott még az egyén a regény hőse s a hivatal­nokréteg züllöttségének rajza csak keret és háttér az egyéni élet történései körül. Pe a Hajrá! már az új Oroszország­re­ B.­H 1935 JÚLIUS 16. KEDD génye izzig-vérig, azé az új nemzedéké, mely már a szovjet ideológiában nevelődött fel s tételévé fogadta az új világ erkölcs­tanát s ennek megfelelően a regény hőse sem az egyes ember, hanem a kollektívum, amelyet az új kor építőmatériája, a beton szimbolizál. A Hajrát talán az új Oroszország hősi eposzának lehetne nevezni, ha nem szőné át annyi szkepszissel és maró gúnnyal Katejev írói állásfoglalásának a másik pó­lusról érkező szemlélete. Regényében ta­núi vagyunk a bátor és kíméletlen, bámu­latunkat és humanitásunk felháborodását egyaránt kiváltó küzdelemnek, mely egyet­len célt ismer, az ötéves terv megvalósítá­sát. Tempó és termelési rekord a jelszó, mely fanatizálja és a végnélkülivé foko­zott munka extázisába ragadja a munkás­tömegeket, miközben emberi sorsok pusz­tulnak el, mint valamikor piramist építtető fáraók rabszolgaezredeiben. Lehet, hogy mindebből a boldogság paradicsoma fog következni az emberiségre, de az út, mely odáig elvezet, époly fájdalmat keltő, mint a legdicsőségesebb háború vér- és életáldo­zata is. Ez a tanulság csendül ki a Hajrá! lapjaiból. Katejev szinte a fényképezőgép hűségé­vel örökíti meg az iparosodó orosz társa­dalom életének eseményeit. Ő maga sze­mélytelen marad s csak a kört vonja meg hibátlan szerkezetű regényének keretével, amelynek fénykorén belül felvonuló tények és események sokadalmából önmagunk al­kothatjuk meg ítéletünket. Nincs egy sora sem, melyben nyílt állásfoglalás lenne és ennek köszönheti, hogy a parancsuralmi Oroszországban százezres példányszámo­kat ért el regénye s ugyanúgy bejárta a nagy siker útját a szovjetellenes európai civilizáció országaiban is. Nagy művész, hűvöshangú szatirikus, egyenes utódja Gogolynak. A Hajrá! 1932-ben jelent meg oroszul. Kár, hogy három évig kellett várnunk, mire magyarul is megkaptuk, Trócsányi Zoltán kitűnő fordításában. Így elvesztet­tünk sok olyan közvetlenül levonható ta­nulságot, amit azóta talán már túlhaladott is a maga kárán okuló orosz élet. De az alkalomszerűség nélkül is hasznos volt a könyv megjelentetése, mert nagy író műve és beletartozik abba a szellemi áramlásba, amelynek megismerése nélkül nem lehet meg a magyar szellemi élet sem. (—i .n.) * (Norma Shearer új szerepei.) Norma Shearer — mint Hollywoodból jelentik — most fejezte be a Stefan Zweig Maria Antoi­­nette című könyvéből készült film forgatá­sát. Maria Antoinettet Norma Shearer, Lajos királyt pedig Charles Laughton játssza. Norma Shearer legközelebbi szerepe Shakes­peare Romeo és Júlia című drámájának film­feldolgozása lesz. * (Az U­niversal továbbra is Budapesten gyárt.) Megírtuk, hogy Joe Pasternak, az Universal-gyár európai produkciójának ve­­tetője Párizsban és Londonban folytat tárgyalásokat az európai gyártás további­­ programjáról. Joe Pasternak vasárnap este visszaérkezett Budapestre, miután tárgya­lásai teljes eredménnyel végződtek. Az XJ­niver­sál a tél folyamán három filmet ké­szít Budapesten. Ezek közül két filmben Gaál Franciska játssza a főszerepet, a har­madik filmben pedig Bulla Elma. A két Gaál Franciska-film szüzséje egyelőre nincs meg, viszont Bulla Elma első Universal­­filmje Fodor László dr. Szabó Juci című vígjáté­kából készül. Az Univer­sal ezen­kívül Bécsben is gyárt egy Gaál Franciska­­filmet, amely Hunyady Sándor Bakaruhá­ban című szcenáriuma alapján készül. A Gaál Franciska-filmeket arra való tekin­tettel, hogy a Kismama Hollywoodban is igen nagy sikert aratott, angol változatban is elkészítik. * (Miskolc városa nem lehet mozitulajdo­nos.) Miskolcról írják: A két miskolci mozgó­­színház közül az Apollo-színháznak eddig a város volt az engedélyese és tökéstársa a Hermes filmkereskedelmi társaság nevű bu­dapesti vállalat volt. Az Apollo-mozi társu­lási szerződése nemrégiben lejárt és a vá­ros közgyűlése meghosszabbította. Az új szerződést felterjesztették a belügyminiszter­hez, a­honnan most leérkezett a belügymi­niszteri leirat, amely közölte, hogy a társu­láshoz ilyen módon a belügyminiszter nem járul hozzá, csak abba egyezik bele, hogy a társulási engedélyt olyan tőkésnek adják ki, aki válalja a 200.000 pengő adósságot is, amely az ismeretes Plank dr.-féle ügyből ki­folyólag a várost terheli. A város illetékes köreiben az a vélemény alakult ki, hogy ilyen körülmények között a városnak le kel­lene mondani az engedélyről és ilyen módon megszabadulhatna a hatalmas tartozástól, amelyet azután az új engedélyes fizetne ki. A kétnapos nagy úszóverseny vasárnapi, második napján nagyszerű küzdelmekben gyö­nyörködött a Császár-uszoda nézőterét zsú­folásig megtöltő közönség s kitörő lelkesedés­sel ünnepelte a magyar úszókat, akik az Európa rekordot megjavítva győzték le Né­metország válogatott gyorsszó-stafétáját és a magyar vizipolócsapatot, amely fölényesen verte a németeket. A magyar-német mérkőzés vasárnap megtartott egyéni számaiban a né­­meetk győztek, a nemzetek közötti küzdel­met azonban végeredményben Magyarország nyerte 23 : 21 pontarányban.­­ Vasárnap délután a Császárkertben ugyan­olyan mozgalmas élet uralkodott, mint szom­baton: sűrű emberrajok igyekeznek az uszo­da felé, amelynek előcsarnokában ember em­ber hátán szorong; a pénztárt nem is látni a tömegtől. A bejáratokon özönlik a közönség, de sokan csalódottan fordulnak vissza. Nincs jegy! Minden jegy elfogyott, pedig 400 pót­jegyet is kiadtak, óriási az érdeklődés, ami érthető is, hiszen a magyar-német vízipóló­­mérkőzés mindenkor legnagyobb eseménye az úszósportnak. A tribünök zsúfolásig megteltek. A dísz­páholyban József Károly herceg és Auguszta királyi főhercegasszony, valamint Tomcsányi Kálmán államtitkár és több más előkelőség már fél öt órakor elfoglalta a helyét. A zsűriasztalnál ifj. Horthy Miklós beszélget a MUSz vezérkarával. A rendezőség azonban késlekedik s a közönség tapsolni kezd. Persze nem a megafonban felcsendülő „Parnami d’amore, Marius” lágy taktusára, hanem sok­kal erélyesebben. A tömeg türelmetlen, de lassan kint mégis lecsillapodnak a kedélyek, amikor a bem­odo jelzi, hogy kezdődik a verseny. — Magyarország 1935. évi ifjúsági hölgy­­gyorsúszóbajnokságban indulnak ... Féltucat fiatal lány veti magát a vízbe, a 103 Harsányi Vera, aki szombaton nagy fölénnyel győzött 200 méteren, itt is alaposan ráver ellenfeleire. A 200 méteres ifjúsági hölgymellúszás Hi­deg Kató (KISOK) bajnokságát hozza. A szakértők nyomban megállapítják, hogy szeb­ben úszik mint a férfiválogatott Borsos Jenő. Nagyon jó az ideje: 3 p 16.2 mp, s közben 100 méteren 1 p 32.8 mp-cel a rekordnál jobb eredményt ért el. Kevéssel ezután jelentik a kormányzó érke­zését s a következő percben felcsendül a Himnusz. A kormányzó és felesége kíséreté­vel elfoglalja helyét a díszpáholyban. Györffy Irén katonásan megáll előttük, rövid üdvözlő­­beszédet mond és pompás virágcsokrot nyújt át a főméltóságú asszonynak. Most induló harsan fel, a medence két oldalán a ma­gyar és a német csapat sorakozik. Egyszerre indulnak, a magyarok ifj. Horthy Miklós, a németek Georg Hax vezetésével és egyszerre érkeznek a főbejárat elé. — Állj! Jobbra át! Links um! — hangzanak a vezényszavak. Fe­szes vigyázzban hallgatják a német himnusz akkordjait majd a Horst Wessel-dal hangzik el, ezután pedig a magyar Himnusz. Ifj. Horthy Miklós meleg szavakkal üdvözli a vendégeket s Georg Hax meghatott hangon válaszol. Csokrot nyújtanak át egymásnak a csapatok, s az induló ütemére elvonulnak. * Fél hat órakor megszólal a megafon: — Német—magyar úszómérkőzés. Négy­szer kétszáz méteres gyorsúszóstaféta Az ötös pályán Németország csapata: Fischer, Len­­kitsch, Nüsske, Gaucke. A hatos pályán Ma­gyarország csapata: Angyal, Csik, Lengyel, Gróf, Start! Fischer jobban indul, de Angyal ha­talmas karcsapásokkal nyomul mögéje, 50 méternél már csaknem utóléri, 100 méternél pedig már a németek büszkesége előtt for­dul. Nagy az örömujjongás, mikor kihirdetik Angyal részidejét: 1 p 05.6 mp! A tatabányai fiú pompásan halad a cél felé s csaknem két testhosszal veri Fischert. Most Csik neve zúg fel a közönség ajkán. Kiváló bajnokunk káp­rázatos stílusban húz el Lenkitschtól, s élete legjobb idejét úszva, mintegy öt testhossznyi előnnyel váltja Lengyelt. Már nem veszíthe­tünk. Lengyel is ezzel a tudattal ugrik a vízbe, s az 1500 méteres versenyre gondolva, nem is n­agyon erőlteti magát. Az előny így is fél uszodahosszra nőtt, amikor Gróf startolt. Most már csak az Európa-rekord megjavítá­sára sarkalja a magyar csapat utolsó tagját a közönség. Gróf pompásan szeli a vizet, s 2 p 21 mp alatt ússza végig a távot. Hallatlan örömujjongás fogadja az eredményt. — Első Magyarország csapata, 9 p 21.8 mp, európai rekord! Angyal és Lengyel 2 p 22.6 mp-et, Csik 2 p 18.6 mp-et, Gróf 2 p 21 mp-et úszott. A német csapat eredménye 9 p 41 mp. A pont­versenyben Magyarország 14:10 arányban vezet. A műugrás, mint várható volt, az Európa­­bajnok Esser győzelmével végződött, de Hódy László is igen jól szerepelt. A kötelező ugrá­sok után Esser még csak 1.7 ponttal veze­tett és csak a szabadon választott gyakorla­tokban sikerült győzelmét biztosítania. Schlauch és Bitskey Árpád küzdenek ez­után a 100 méteres hátonúszásban. Bitskey szépen tartja magát, a német azonban élete legjobb idejét ússza és így Bitskey kénytelen a második hellyel megelégedni. Mulatságos jelenet következik: Stork és Vajda, a két toronyugró néhány bemutató­ugrásra készülődik. Az ugróhelyen azonban Pluhár Istvánnak, a rádió népszerű sport­­riporterének mikrofonja áll s Pluhár sietve hagyja el helyét. — Pluhár is ugorjon! —­ kiáltják az állóhelyről. De ő nevetve tiltás­kozik s a közönség beéri Storkkal és Vajdád­val is. A kormányzó elismerő tapssal jutalmazza az ugrásokat, különösen Stork egyik artista­­mutatványszerü produkciója ragadja meg tet­szését. Mindenfelől felzúg a taps, a bemu­tató ezzel véget is ér. Következik az 1500 méteres gyorsúszás. Freese igazolja jó hírét, s bár Lengyel 400 méternél még vezet, a fiatal német úszó fo­kozatosan felnyomul s végül mintegy 40 mé­terrel előzi meg Lengyelt. Ezzel a győzelem­mel pillanatnyilag a németek vezetnek a pont­versenyben, 19:17-re. De most következik a mi számunk: a vizipóló! A közönség egetverő buzdítása mellett száll vízbe a két csapat: Magyarország: Bródy—Homonnai, Sárkány —Halasy—Bozsi, Németh, Brandy. Németország: Kiingenburg—Döpper, Schür­­ger—Gunst — Schirrmester, Aflerheiligen, Schlüter. A belga Delahaye sípjelére indul a mérkő­zés, s a 40. másodpercben Halasy lövése a kapufáról pattan vissza. Ismét Halasy csípi el a labdát, Némethez adja, aki az első gólt lövi. (1:0). A bíró Bözsit elúszásért kiállítja, a németek kihasználják előnyüket és Aller­­heiligen kiegyenlít (1:1). Németh újabb két remek gólja után egy perccel a félidő vég® előtt Schirrmeister szépít az eredményen, (4:2). A második félidőben Németh góljával már 5:2-re vezet a magyar csapat, a bíró azonban ekkor Halasyt és Némethet a partra küldi, míg a német csapatból csak Döppert állítja ki. Az egy ember előnyt a német csapat is­mét jól használja ki és Schirrmeister 5:3-ra javít. Alig indul azonban újra a játék, Németh már is gólt dob (6:3), az utolsó percben pedig Bozsi úszik le a kapuig, ismét Némethnek adja a labdát s lövése védhetetlen. Végered­mény: 7:3 Magyarország javára és ezzel meg­nyertük a pontversenyt is 23:21 arányban. A részletes eredmény: Magyar—német úszómérkőzés: 4X200 m, gyorsúszóstaféta: 1. Magyarország (Angyal, Csik, Lengyel, Gróf) 9 p 24.8 mp. Európa­­rekord, 2. Németország (Ficher, Lenkitsch, Nusske, Gaucke) 9 p 41 mp. Műugrás: 1. Esser (Németország) 155.61 p, 2. Hódi László (Magyarország) 147.63 p. 100 m hátonúszás: 1. Schlauch (Német­ország) 1 p 11.8 mp, 2. Bitskey Árpád (Ma­gyarország) 1 p 14.2 mp. 1500 m gyorsúszás: 1. Freese (Németor­szág) 20 p 59.8 mp, 2. Lengyel Árpád (Ma­gyarország) 21 p 41.6 mp, (Freese 800 m-es ideje: 10 p 53.4 mp, pályarekord). Vizipóló: Magyarország—Németország 7:3 (4:2). Egyéb számok: Magyarország 1935. évi 100 m. ifjúsági hölgy-gyorsúszóbajnoksága: 1. Harsányi Vera (KISOK) 1 p 18.2 mp, 2. Pol­gár Eta (UTE) 1 p 26.2 mp, 3. Lovász Margit (BSE) 1 p 30.2 mp. Magyarország 1935. évi 200 m. ifjúsági hölgy mellúszóbajnoksága: 1. Hideg Kató (KISOK) 3 p 16.2 mp, (100 mé­teres részideje 1 p 32.8 mp országos rekord), 2. Nagy Erzsébet (DVE) 3 p 34.4 mp, 3. Já­vor Magda (MUE) 3 p 45.2 mp. — 200 m. if­júsági gyorsúszás: 1. Maróthy András (SzUE) 2 p 26.4 mp, 2. Makláry László (MAC) 2 p 30.4 mp, 3. Török Gábor (BSE) 2 p 33.2 mp. — Budapest kerület 3X100 m. hölgy-gyors­­úszó stafétabajnoksága: Bajnok nincs: 1. FTC (Bábel, Bárány, Sóti) 4 p 21.4 mp, 2. MUE (Kraszner, Bánky, Tóth) 4 p 27.8 mp, 3. BSE 4 p 47.6 mp. S­PYCE T Európai rekorddal győzte le a magyar gyorsúszóstaféta a németeket A vízipólómérkőzést 7:3 (4:2) arányban nyerte Magyarország csapata , 23:21 a magyar-német úszó és vízipóló mérkőzés pontversenyének végeredménye

Next