Budapesti Hírlap, 1935. október(55. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-01 / 223. szám

2 ismétlésének megakadályozására és a világ jövendő békéjének együttes biztonság útján való biztosítására — ez a szervezet könynyelműen önmagát ítélné tehetetlenségre, ha nem volna bizalma saját eszméiben és ha nem volna hajlandó azoknak szellemében hatásosan eljárni. De ennek a bizalomnak és ennek az eljárásnak, miként a biztonságnak, együttesnek kell lennie. Ez a pont olyan életbevágó, hogy konklúzióképpen súlyt helyezek idevágó genfi szavaimnak megismétlésére: „Ha a békéért kockázatot kell viselni, akkor ezt mindenkinek vállalni kell. Amíg a Népszövetség a maga létét saját példájával biztosítja, kormányom és országom azonosítja magát ezeknek az elveknek teljes tartalmával.” Az angol sajtó egyhangúan helyesel LONDON, szept. 30.Az angol sajtó megnyugvással és helyesléssel fogadja a Franciaországnak adott angol választ, amelyben a fősúly majdnem az összes lapok megállapítása szerint arra a kijelentésre esik, hogy ,,a ruganyosság a biztonság alkotó eleme és a világ nem statikus.” Ezt a mondást majdnem valamenynyi lap külön alcímekben emeli ki. A Daily Telegraph vezércikke hangoztatja, hogy még az acél tartógerendának is bizonyos mérvű ruganyosságra van szüksége. Minden angol jognak egységes alapelve, hogy minden felmerült esetet a saját érdembeli vonatkozása szerint külön-külön kell elbírálni. A Daily Mail megállapítja, hogy ezzel az angol kormány határozottan elutasítja azt a követelést, hogy előre kötelezettséget vállaljon minden bekövetkező eshetőségre. A News Chronicle szerint a válasz eloszlatja azt az aggodalmat, mintha az olaszabesszin vitába való beavatkozás arra kötelezhetné Angliát, hogy fegyveres erővel segítsen fenntartani örök időkig a háború utáni szerződések által teremtett területi elrendezést. Óriási különbség van az Abeszszinia elleni olasz támadás megakadályozása és aközött az eljárás között, hogy a jelenlegi „nincsteleneket” örökké a meglévő állapot bilincseibe verjék. A Daily Expressben lord Beaverbrook, a lap tulajdonosa, hangoztatja, hogy Anglia nem védheti meg Memelt, Ausztriát, Erdélyt és más hasonlóan fenyegetett területeket azok ellen, akik ma csak fenyegetnek, de holnap már meghódítják e területeket. Francia visszhang PÁRIZS, szept. 30. Illetékes körök igen kedvezően fogadják az angol jegyzéket. A vélemény az, hogy a válasz teljesen kielégítő. Az okmány fenntartás nélkül és ünnepélyesen az együttműködés politikája mellett foglal állást. Anglia tehát a népszövetségi politika mellett köti le magát ezúttal is, vagyis határozottan és együttesen fordul szembe minden nem provokált támadással a 16. cikkely értelmében. A sajtó a jegyzéket vegyes fogadtatásban részesíti. A félhivatalos sajtó megelégedését fejezi ki, több lap azonban kiábrándítónak találja Hoare válaszát, amely általánosságban mozog. Abban bízik, hogy a jegyzék csak első állomása a biztonság kérdése körül jelenleg folyamatban levő francia-angol eszmecserének s Franciaország most már határozottabb formát ad majd kérdéseinek. A lapok főként azt kifogásolják, hogy Anglia túlságosan merev különbséget tesz a támadás és a szerződésszegés között. Pertinax az Echo de Parisban azt írja, hogy egyes szerződésszegések a támadás előkészítését jelenthetik és legalább is gazdasági megtorló intézkedéseket tesznek megokolttá. Németország újrafegyverkezése természetesen már befejezett tény, viszont a jövőben hasonló esetek fordulhatnak elő — írja Pertinax. — Ami az alapokmány szakaszainak nyújthatóságát illeti, emiatt nem lehet szemrehányást tenni Sir Samuel Hoarenak, mert hiszen az angol külügyminiszter szeptember 11-i beszédében már elfogadható meghatározását adta az angol revíziós felfogásnak. Az Excelsior ezzel szemben megállapítja, hogy az alapokmány rugalmasságára való hivatkozás egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy eloszlassa az európai aggodalmakat. A Petit Parisien szerint a francia közvélemény egy részének szempontjából sajnálatos ugyan, hogy az angol válaszjegyzékben a megtorló intézkedések tekintetében bizonyos határozatlanság észlelhető, mégis alkalmasnak látszik a jegyzék arra, hogy megerősítse az európai biztonságnak már néhányszor megrendült garanciáit és meggondolásra késztesse azokat a nemzeteket, amelyek megkísérelnék a béke megzavarását. Az Intransigeant szerint Sir Samuel Hoare továbbra is a „nem provokált” támadás alapján áll, ami Franciaországot gondolkodóba ejti. A Liberté úgy véli, hogy az angol jegyzék teljesen szabad kezet ad a németeknek. Az Anglia részéről a szerződések „rugalmassága” tekintetében tett kijelentés már eleve azt a lehetőséget rejti magában, hogy Anglia európai viszály esetén nem mindig Franciaország oldalán fog állást. A Temps megállapítja, hogy az angol jegyzéknek a „rugalmasságra” vonatkozó kitétele nem erősíti a kollektív biztonság tételét. Attól lehet tartani, — írja a lap, — hogy a szerződések revíziójának hívei ebben felbátorítást fognak látni, márpedig ezt a felbátorítást nem kellett volna nekik megadni. A Francia Nemzeti Arcvonal és a frontharcos tisztek Olaszország Jogos igényeiről ROMA, szept. 30. Mussolini hétfőn fogadta Charles Torchut, aki a Francia Nemzeti Front titkára és a volt frontharcos tisztek egyesületének elnöke. Torcu a két egyesület nevében emlékiratot nyújtott át a Dúcénak, amelyben a francia frontharcosok elítélik a Népszövetségnek Olaszországgal szemben tanúsított szigorú eljárását. Az emlékirat szerint Genf csak angol érdekeket tart szem előtt. Az abesszin nép érdeke, hogy európai hatalmak kormányozzák. Az emlékirat végül hangoztatja, hogy Franciaországnak egy esetleges német beavatkozással szemben szüksége van Olaszország barátságára és ezért azzal a felszólítással fordult a francia kormányhoz, hogy folytassa a békítést. A francia kormánynak kötelessége, hogy akár a Népszövetséggel, akár anélkül létrehozza a művelt nemzetek szövetségét a béke érdekében. B. JEL 1935 OKTÓBER 1. KEDD A négus távirata a Népszövetséghez a mozgósítás elrendeléséről PÁRIZS, szept. 30. Gwifből jelentik: A népszövetségi főtitkár vasárnap értesítést kapott az abeszszin kormánytól, hogy a négus aláírta az általános mozgósításra vonatkozó rendeletet. Az addisz-abebai táviratot haladéktalanul közölték a népszövetségi Tanács valamennyi tagjával. A négus a Népszövetség főtitkárához a következő táviratot intézte: „Szigorúan ragaszkodva a békéhez, továbbra is együtt akarunk működni a Tanáccsal a békés megoldás reményében. Felhívjuk azonban a Tanács figyelmét a békés magatartásunk ellenére folytonosan küldött csapaterősítésekben és egyéb előkészületekben rejlő olasz fenyegetés állandóan növekvő komolyságára és felkérjük a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen meg minden lehető óvóintézkedést az olasz támadással szemben, mert elérkezett a pillanat, amikor elmulasztanék kötelességünket, ha tovább halogatnánk az általános mozgósítást. Ez nem érinti a határtól való távolság tekintetében a csapatoknak kiadott rendelkezéseket és újból megerősítjük azt az elhatározásunkat, hogy a Tanáccsal mindig szoros együttműködésben akarunk eljárni”. Genfi körök megjegyzik, hogy a négus közlése szerint az általános mozgósítást mint szükségességet hirdették ki, amely nem várhat már sokáig magára. A mozgósítási parancsot azonban állítólag még nem adták volna ki. A négus távirata nem változtatja meg a legutóbb tett rendelkezéseket. A 13-as bizottság csütörtökön összeül, Rómából jelentik. Az abesszin mozgósításra vonatkozólag itt kijelentik, hogy egészen lényegtelen, hogy hivatalosan megy-e végbe, vagy sem. Az abesszin mozgósítás az oka annak, hogy negyvennyolc óra óta fokozott ütemben mennek végbe a szállítások Keletafrikába. London szerint az afrikai kérdést Genfben kell rendezni LONDON, szept. 30. A Franciaországnak adott angol választ Genfben a legfontosabb és legmesszebbmenő lépésnek tekintik, amelyet Anglia a világháború óta tett. Úgy tudják, hogy az ezzel kapcsolatos angol-francia eszmecserével párhuzamosan egy másik eszmecsere is folyt arról, hogy milyen lépést volna hajlandó tenni Franciaország a Földközitengeren, ha arra szükség volna. A Press Association értesülése szerint az angol kormány nem kapott semmiféle értesítést az olasz kormánytól a szombaton kiadott olasz hivatalos közlemény után. Angol felfogás szerint nincs helye külön megegyezésnek Anglia keletafrikai érdekei tekintetében, mert a vita nem Anglia és Olaszország, hanem Anglia és a Népszövetség között folyik és így a vitát csak Genfben lehet elintézni. A szakértők nem javasolják megfigyelők kiküldését GENF, szept. 30. A tizenhármas bizottság tudvalévően három szakértőt bízott meg a négus ama kérelmének tanulmányozásával, hogy a népszövetségi Tanács küldjön ki Abesszíniába semleges megfigyelőket, akik határsértések esetén a helyszínen állapítanák meg, hogy kit terhel a felelősség. Hír szerint a szakértők arra az álláspontra helyezkednek, hogy a kérelem nem teljesíthető, mert különböző földrajzi és technikai akadályok állják útját annak, hogy megbízottakat küldjenek ki a Tanács képviseletében a veszélyeztetett határokra. A reformpolitika a kisiparért Bornemisza Géza iparügyi miniszter az Ipartestületek Országos Központjának közgyűlésén hatalmas beszédben ismertette a kormány kisipari programját Vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését az Ipartestületek Országos Központja. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlési termében zsúfolt padsorok előtt Papp József, az IPOK elnöke mondott megnyitó beszédet, amelyben meleg szeretettel üdvözölte az iparosság soraiban Bornemisza Géza iparügyi minisztert, aki már eddig is tanúságot tett arról, hogy a kézművesiparosság ügyeivel meleg szeretettel foglalkozik. Kérte, hogy ezt a nagy megértést a jövőben is megfelelő intézkedésekkel tanúsítsa. Utána Dobsa László dr., az IPOK igazgatója tárta fel a miniszter előtt az iparosság időszerű kívánságait. A miniszter beszéde A gyáripar mellett szükség van megerősödött és virágzó kisiparra Bornemisza Géza iparügyi miniszter beszédét azzal kezdte, hogy az ipartestületi intézmény most ünnepli fennállásának ötvenéves jubileumát és büszkén állapíthatja meg, hogy az ipartestületek megállták helyüket és megfeleltek a sors rendeltetéséből rájuk bízott feladatnak. — Az iparosság folytatta — a miniszter — az elmúlt félszázad alatt nem volt olyan nehéz helyzetben, mint ma, de a kormány mindenkor készséggel siet segítségére, hogy a nehéz időkön átsegítse. — Tudom, hogy a kézművesiparosság életének tengelyében az új munkaalkalmak állanak, melyek megteremtésével a kézműves iparosság nagyon sok problémára megoldást nyer. A gyáripar fokozott termelése és a magyar fogyasztók felvevőképességének nagymérvű lecsökkenése hozta válságos helyzetbe a kézművesipart De ha a gyáripar termelését vizsgáljuk, amelynek a technikai tudomány haladása kétségtelenül előnyére szolgált, megállapíthatjuk azt is, hogy éppen azokban az országokban, ahol erős a gyáripar, a kézművesiparosság nemhogy elpusztult volna, de inkább új életre éledt, mert a gyáripar munkaalkalmat teremt a kézművesiparosság számára is. Helyes gazdasági politikával el lehet érni, hogy a gyáripar mellett virágzó és megerősödött kézművesi és kisipar legyen.• A kézművesipari társadalom számára biztosítani kell mindazokat a munkaalkalmakat, amelyek a dolog természeténél fogva őket megilletik. Itt törvényes rendelkezések is szükségesek. Ilyen kérdések az ipartörvény-novella 4. és 47. fainak módosítása, továbbá a 45. §. módosítása is. Biztosíthatom a kézművesiparosságot, hogy ezeket a kívánságokat magamévá tettem és meggyőződésem, hogy a közeljövőben megtaláljuk a szükséges törvényes rendelkezéseket, hogy a 4. és a 47. §-ok módosítását sürgősen keresztülvigyük. A magyar kézművesiparosságnak a munkaalkalmak teremtésére vonatkozó kívánsága az új Közszállítási Szabályzatban is teljesült. Ebben a tekintetben csak egy kötelességet ismerek, hogy azt szigorúan keresztül is vigyék. Elrendeltem ezért, hogy a közszállításokat egységes országos kataszterbe foglalják össze, amely aztán tájékoztatást nyújt, hogy hol lehet eredményesen segíteni a kisiparosokon. — Ami a kézművesiparosság hitelkérdését illeti, ezt is sürgősen megoldáshoz segítik. Az elmúlt hetekben fejeztük be az erre vonatkozó tárgyalásokat, így az IOKSZ ma már egészséges intézmény lett és gondoskodunk arról, hogy az ország bármely messze fekvő vidékének iparosa is, amennyiben hitelképes, gyors menetben hitelhez jusson. A fedezet nélküli kisipari hitelek tekintetében a kormány megfelelő intézkedéseket tett és remélem, megtaláljuk a módját annak, hogy ismét emeljük ennek a hitelakciónak kereteit. Fejleszteni kell az iparosság művelődését és szaktudását . A kontárkérdést csak a fogyasztóközönséggel együtt lehet megoldani. Nemcsak iparjogosítvány nélkül dolgozó kontárok vannak, hanem olyanok is, akik iparjogosítvánnyal űzik az ipart, de szakszerűtlen munkájukkal rontják az ipar színvonalát. Az első csoport megrendszabályozására törvényes eszközök állanak rendelkezésre, míg a második kategóriánál sok a tennivaló. Foglalkoznunk kell a tanoncidő felemelésével, a segédek gyakorlati idejének meghosszabbításával és a segédek helyes kiképzésével és az önállósulásnak előfeltételéül nemcsak a szakmában eltöltött munkaidőt kell meghatároznunk, hanem a gyakorlat és a képesség bebizonyítását és az általános ipari műveltség igazolását is megkívánjuk. Törekednünk kell hogy a kézművesiparosság tudását nindig a kor és technika haladásához képest fejlesszük és a minisztérium ilyen irányban máris megkezdte munkálkodását. A továbbképző tanfolyamok és mintaműhelyek egész seregét állítottuk fel az ország különböző városaiban, de ezek számát még szaporítani fogjuk. Beszédét azzal fejezte be a miniszter, hogy mint az új iparügyi minisztérium első minisztere biztosítja az iparos társadalmat, hogy minden olyan kívánságot, amely az észszerűség és megvalósíthatás határai között áll, igyekszik megvalósítani. A miniszter beszédét helyeikről felállva, percekig tartó éljenzéssel és tapsviharral fogadta a közgyűlés. A közgyűlés lefolyása Ezután a közgyűlésen vendégként megjelent lengyel iparosdelegáció vezetője, Snopczynski Antal, a lengyel parlament tagja, a lengyel kézműveskamarák központjának elnöke üdvözölte a magyar kézművesiparosságot. A nemzetközi iparosszervezkedés terén, — mondotta együtt kívánnak haladni a magyarokkal, az évszázadok óta fennálló barátság jegyében. Sikorski Boleslaw, lengyel kamarai igazgató, a lengyel—magyar iparosság együttműködésének gyakorlati módozataira tett részletes előterjesztést. Ezután Kruchina Károly báró miniszteri tanácsos mondott beszédet, amelyben örömmel állapította meg, hogy a közgyűlés szakszerű tanácskozásai alkalmasak a kézművesiparos- ság ügyeinek előbbrevitelére. Éber Antal dr. a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Morvay István a vidéki kamarák nevében köszöntötte a közgyűlést. Dobsa László dr. az IPOK évi jelentését terjesztette elő. Az évi jelentéshez Takács Ferenc ország. képviselő (Hódmezővásárhely) szólt hozzá. A gazdaadósságok mintájára rendezni kell, — mondotta — az iparostartozások ügyét A kiküldöttek egész sora vett részt a vitában, amelynek során az iparosok nyugdíjügyéről és számos ipari közigazgatási kérdésben tettek javaslatokat a felszólalók.