Budapesti Hírlap, 1935. október(55. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-31 / 249. szám

20 színű­­ MŰVÉSZET Az Úr katonai Bemutató a Magyar Színházban Hinni, vagy kételkedni: minden ember­ben, minden korban felvetődő kérdés. De talán soha annyira, mint ma. Az 1930-as évtized mind határozottabban dönt és Is­ten után kiált. Újra felfedezi, mint problé­mát, a hitet, az elmúlt idők hitbeli és er­kölcsi zűrzavara után. A színház, a kor­szellem lázmérője is visszaálmodja kezdeti korát, a templomot. A vallásos játékok az­­egyesületi előadások pódiumáról az ünne­pélyes bemutatók színpadára emelkednek. S Emmet Lavery darabja, a hittel, mint problémával foglalkozó dráma világsikert ér el. Az új theokrácia felé törő korszel­lemnek Az Úr katonái kétségtelenül eddig legnemesebb, legpompásabb hajtása. Je­zsuita madházban játszik. De nem a rend dicsőítő himnusza, sem a rend drámája. Szereplői papok, de a darab nem színpadra vitt prédikáció. Hanem a szó tiszta értel­mében: emberi dráma, a hívő és a hitetlen ember drámája. Tárgyilagosan és merészen a hit legnagyobb próbakövéhez, a csodá­hoz nyúl. A hitetlen orvos elhiteti a lázálmából éb­redő beteg szerzetessel, hogy csoda gyó­gyította meg. Sikerül tévedésbe ejtenie a rendet is. De úgy jár, mint a bűvészinas, akit összetörnek az általa felidézett szel­lemek, a „csoda” következményei megha­sonlásba sodorják: ez a hitetlen drámája. Egyetlen ember tudja rajta kívül, hogy nem történt csoda, Ahern, a rendház jog­tudósa, akinek meggyónja tettét. De Ahern ajkát lezárja a gyónási titok szentsége, s kénytelen vagy maga is a tévedők mellé állni, vagy megtagadni a rend alapelvét, az engedelmességet, sőt, megtagadni és el­hagyni magát a rendet is, amelyben pedig eddigi hite, meggyőződése és életalapja gyökerezik. Ez nemcsak a pap, hanem a je­zsuita mivoltától független, hívő ember drámája is, amelyben a tragikum leheletét érezzük. S nemcsak a kételkedésbe hulló papra, hanem a nézőre is a megváltás gyó­gyító­ erejével hat a darab végső kicsendü­­lése: a legnagyobb csoda, a hit. A hit, mely meggyógyítja a beteget és erőt ad a té­velygőnek. A darabból sugárzó meggyő­ződés lenyűgöző ereje: ez a darab igazi csodája. Ezért nem fontos, hogy dramaturgiailag tökéletes-e, vagy sem. Hogy építkezése pri­mitív, jelenetezése fejezetszerű, hogy a melléktémák gyakorlatianul szolgálják a darab gerincét, hogy jellemzésének nyers eszköze a kirobbanó önvallomás. A mai unt rutin nélkül igaz, élő embereket állít a színpadra, s így, a vérszegény színművek, humortalan vígjátékok évtizedében Az Úr katonái még színpadilag is­ tett. Emmet Lavery elgondolkoztatóan szép, mélyen­­járó mondanivalói, s az, hogy az üzletszerű színházzal szembehelyezkedve mert igazat, őszintét, nemeset írni, tiszteletet kelt. Az eseményszerű bemutató az idei évad eddig legértékesebb újdonsága. Az előadáson érezhető volt, hogy a da­rab a mai színház számára idegen terüle­ten jár. Beskatulyázhatatlan nehéz feladat. Hevesi Sándor kulturált rendezői művészete megtette a magáét, győztesen küzdött meg számos nehézséggel, de a szereposztás egyes egyenetlenségein­­ sem tudott segíteni. Törzs Jenő nehezen melegedett bele felada­tába, de később minden kiváló művészi ér­téke latbavetésével, mélységesen emberi volt és utolsó jelenetében megrázóan át­élte szerepét. Mértéktartóan erőteljes és plasztikusan nemes volt a kitűnő Toronyi Imre házfőnöke. F­ildényi László férfias, hitetlen orvosa, különösen a gyónási jele­netben, Gonda József robbanó erejű, Sza­kács Zoltán finom, Dávid Mihály jellegzete­sen nyers és Pataky Miklós kemény, kato­nás alakítása is értékei az előadásnak. Baló Elemér kifejezően szólaltatta meg szerepe transzcendens hangjait, Vándory Gusztáv rokonszenvesen halk és elegáns vizitátor volt. Szigeti Jenő pompás alakító színész, de­­ a főapát jelmezében lényével merőben ellenkező figurát kellett játszania. Meglepe­tés volt egy kisgyerek, Dévényi László bá­mulatos játéka. Jelenete egyike a legmeg­­ragadóbb élményeknek, amelyeket valaha színpadon láttunk. Upor Tibort szép színpadképein kívül a refektórium templommá varázsolásának bravúros megoldásáért is külön elismerés illeti. A közönségre lenyűgöző hatást tett a darab, s a bemutatón vége-hossza nem volt az őszinte ünneplésnek. INNOCENT ERNŐ * A Magyar Színház bemutatóján több pá­holyt foglaltak el a klérus előkelőségei, akik között Zadravetz István püspököt és Hadsz István tábori püspököt is ott láttuk. Igen sok ferencrendi és jézustársasági szer­zetes, nagyszámú egyházi férfiú vett részt a Magyar Színház ünnepélyes bemutatóján. * (Az Operaház eseményei.) Vasárnap, no­vember 3-án, délután 3 órakor olcsó hely­­árakkal Pillangó kisasszony, este Németh Mária fellépésével Aid.­ (bsz. fél 8). Hétfőn Hegyek díján, népművelési bizottsági előadás, jegyek nem válthatók (bsz. fél 8). Kedden Pataky Kálmán fellépésével Sába királynője (A fél 8). Szerdán A denevér (bsz. fél 8). Csütörtökön Tannhäuser (B fél 8). Pénteken Pataky Kálmán fellépésével Az álarcosbál (C fél 8). Szombaton A rózsalovag (D fél 8). Vasárnap, november 10-én, délután 3 órakor olcsó helyárakkal János vitéz; este Pataky Kálmán fellépésével Márta (bsz. fél 8). Hét­főn, november 11-én, II. filharmóniai Hang­verseny (fél 8). Szerdán, november 13-án, Pataky Kálmán fellépésével Paust (bsz. fél 8). A Szent fáklya müncheni sikere Mint ismeretes, Dohnányi Ernő és Doh­­nányiné Galafros Elza tánclegendája, a Szent fáklya, amely a m. kir. Operaház állandó műsordarabja, a kölni bemutatóelőadáson nagy sikert aratott. A kölni bemutatót most követte a müncheni előadás. Münchenben a tánclegenda Ornelli balettmester betanítása alapján került színre, szintén nagy sikerrel.­­ —­——Mme——— B .­BL 1935 NOVEMBER 3. VASÁRNAP Verdi Requiemje az Operaházban Verdi legfölségesebb opuszának, a Requiem­­nek, fohásszal, megrázó izgalommal teli hang­jai csendültek föl Mindszentek ünnepén, a Halottak napja előestéjén az Operaházban, mintaszerű előadásban. Talán egy alkotás­ban sem nyilvánul Verdi zsenije oly nemesen, magasztosan, mint a túlvilággal vitatkozó Requiemben. Az operai hatások felolvadnak az abszolút zene önmagáért való zártságá­ban, az áriák melege, emberi zengése ki­­egyenlítést talál az együttesek egyházi jel­legű polifóniájában, a kórusok hatalmas fu­gáiban, elementáris viharzásaiban. A túlvilág­tól való félelem, a kegyelemért való könyör­gés hat át minden hangot, a Requiem drá­maibb, kifejezőbb az abszolút zenének emberi érzelmektől mentesebb gyönyörűségeinél. Failoni ezúttal igazán elemében volt, len­dülettel, a csodálatos mű értékeinek tökéle­tesen értelmezésével vezényelt, zenekara, az énekkarok sokszor félelmetesen zúgtak, más­kor pedig átszellemült pianokban fohászkod­tak az ég felé. Tökéletes volt a magánéneke­sek kvartettje is. Báthy Anna szopránja, mint folyékony ezüst, eszményi régiókban szár­nyalt a hangorkánok felett, sokszor megtelt az ima halk, földöntúli bensőségével, a meg­rendülés izgalmával, Basilides Mária húgó altja az oratóriuméneklés stílustiszta remeke­lésével tolmácsolta szólamát, Röster Endre nemes, emberi tenorja a zenei Intelligencia tökélyével értelmezte a fölséges frázisokat, Székely Mihály bársonyos basszusa pedig kellő súlyt adott az együttesnek. Gyönyörű, élvezetes, áhítatos szépségekkel teli est volt, a keresztényi hit legmagaszto­­sabb érzéseiben fürödtünk meg. Verdi zseni­jének jóvoltából, a változhatatlan elmúláson való megbékélés, a Szent Lélek kegyelme ömlött ki ránk a templommá lett színházban, a zene hangjain keresztül. T. E. A méltóságos asszony tizennyolc fillér órabért kap Pillanatkép az „Úrilány" házipróbájáról Első felvonás, második kép: Gara méltó­­ságosok szegényes szobája. A méltóságos úr (Rózsahegyi Kálmán) vasal. A házmester (Baróthy József) kérdi: — Hol tanult meg vasalni a méltósá­­gos úr? — Még békében megtanultam, — feleli ke­serű gúnnyal Gara. — Ott ültem az elnöki székben és vasaltam. Garáék elszegényedtek, a családot Janka (Bulla Elma) tartja, nyolcvanpengős malom­hivatalnoki fizetéséből. A család nehezen vi­seli el a helyzetet. Minden tagja munkát keres. — Volt az újságban egy hirdetés, — mondja a méltóságos úr. — A feleségem rögtön odaszaladt. Baromfit kellett koppasz­­tani. Tizennyolc fillér órabér. Méltóságos asz­­szony. Mit értünk vele?—Három napig tartott. Ezen a hangon peregnek a mondatok. S megérkezik Janka. Moot ér fel az Ötödik emeletre, Didótól jön, a barátnőjétől (Mezey Mária). Didó épp most beszélte rá, hogy menjen le Brigi (Páger Antal) birtokára, legyen a barátnője. Brigit a családja köny­­nyelmű életmódja miatt száműzte a bir­tokra. Brigi a mai élet könnyelmű, gazdag figurája. Elrontotta a könnyű pénz, elron­tották a nők. Janka keservesen küzd önma­gával. Otthon szinte tarthatatlan a helyzete. Gara Laci (Nagy György), a bátyja, mi­helyt hazaérkezik, megtámadja. — Miért vagy kifestve? — Nem is vagyok kifestve. De ez nem igaz. Janka már hozzányúlt a festékhez. Már érzik rajta D'dó hatása. Súlyos lelki válság gyötri. Nem tudja össze­egyeztetni azt az úrilányt, — akinek nevel­ték, — mai helyzetével. Szivart hoz az édes­apjának, csokoládét anyjának (Victor Fe­rike). Apja azonban eltolja maga elől a szi­vart, szégyenli, hogy el kell fogadnia a lányától. E miatt a szégyenkező érzés miatt gyötrik Jankát valamennyien. Gara nagy tervet forgat a fejében. Jan­kának még otthon is az írógéphez kell ülnie. Apja diktál neki: — Kiáltvány a nemzethez! Janka írja. Gara meg akarja küldeni kiált­ványát az összes hivatalos fórumoknak. Janka érzi az egész szándék szomorú hiába­valóságát. Mindjobban forr benne az ellen­kezés, a szabadulni vágyás. S végre ki is mondja, szinte önmagának. — J én ezt nem bírom tovább ... — és öl­tözködni kezd. Garáné szorongva kérdi: — Hova akarsz menni? — Ott a fizetésem a kredencen, mama, — feleli Janka, s csöndesen húzza a keztyűjét. — Egy barátnőmnél töltöm a szabadságo­mat ... — Kezet csókol.­­— Szervusz, mami. És elmegy Gara Janka, az úrilány, indul Brigi felé, a birtok felé, az új élete felé. Egy­szóval: a második felvonás felé. A „mindenható“ arany tragédiája Szabó Lőrinc az Athéni Timonról A Nemzeti Színház november 8-ám mutatja be Shakespeare nálunk legkevésbé ismert tragédiáját, az Athéni Timont. Németh An­tal dr. igazgató Szabó Lőrincre, a kitűnő költőre és műfordítóra bízta a darab új for­dításának elkészítését. Szabó Lőrinc a darab­ról és munkájáról a következőképpen nyilat­kozik: — Négy évtizeddel ezelőtt játszották elő­ször Magyarországon I­­akespeare Athéni Timonját. De a darabot kettős cselekménye miatt erősen megcsonkították. A tragédia ugyanis két szálból, Timon és Alkibiades történetéből szövődik s a mese két ága csak az ötödik, utolsó felvonásban egyesül. A negyven évvel ezelőtti előadásokon Alkibia­­dest és mindazt, ami a darabban hozzáfűző­­dik, elhagyták s csak Timon történetét ját­szották le, nyilván csonka és erőszakolt befe­jezéssel. Ezek szerint az Athéni Timon új előadása, amelyen a darab teljes egészében kerül színre, nem felújításnak, hanem bemu­tatónak számít. — A darab Shakespeare legemberibb tra­gédiája. Más műveiben a tragédiaköltő ro­mantikus történeteken át beszél mirólunk, emberekről, tulajdonságainkról, gyöngesé­­geinkről, erényeinkről, hibáinkról és bűneink­ről. Az Athéni Timonban nem mesén át szól Shakespeare, ebben a tragédiában a mai valóság él. Az Athéni Timon a „mindenható” arany tragédiája. Az arany jellemét és jel­­lemtelenségét írta meg benne Shakespeare. Timon monológjait, amelyeket az arany rab­szolgái ellen mond, bárki is elmondhatná, hi­szen olyan társadalomkritikák, amelyek min­den korban, így ma is megállják a helyüket. — Erdélyben végeztem a fordítás munká­ját. Negyven évvel ezelőtt Greguss Ágost régi fordításában játszották a tragédiát. 1920-ban Rákosi Jenő újra fordította Timont. Okvetlenül nézze meg, gondos­kodjék előre jegyeiről VASÁRNAP 3 ELŐADÁS 2, 5 és 8 órakor HÉTKÖZNAPOKON 2 ELŐADÁS 430 és 8 órakor Ezeket a régi fordításokat, amennyiben talál­tam bennük olyan sorokat, amelyek végső megoldásnak bizonyultak, fölhasználtam. Igyekeztem helyesbíteni a régi fordításokban előforduló egyes értelmetlenségeket és érthe­tően közel hozni a mai emberhez a tragédia nyelvezetét is. Rendkívül nehéz munka volt. De mint ahogy legutóbbi verseimben is ugyanerre törekedtem, megkíséreltem a leg­lángolóbb pátoszt a shakespearei tragédia hangulatában is természetes emberi hangon megszólaltatni. Nem volt szükség a szöveg mesterséges modernizálására. Shakespearenek ez a tragédiája mai, modern, új és örökéletű. — A bemutatóra könyvalakban is megje­lenik az Athéni Timo­n fordítása. A tragédia a Nemzeti Színház előadása után Kolozsvárott is felújításra kerül fordításomban. Somlay Artur játékmesteri rendezésében kerül színre az Athéni Timon. Somlay Ar­tur mint Timon és Makláry Zoltán, mint Ti­mon intézője ezen az előadáson lép először a Nemzeti Színház közönsége elé. A többi főszerepet Kiss, Sugár, Lehotay, Petheő, Tí­már, Bartos, Táray, Kürti József és a Nem­zeti Színház szinte egész férfigárdája játssza. Három kis női szereplőn kívül nő nem sze­repel a darabban, amelyhez kísérőzenét Far­kas Ferenc írt; a díszleteket Horváth János tervezte. Az Athéni Timon a pénteki bemutatón kí­vül szombaton és vasárnap bérletszünetben, jövő kedden pedig B. bérletben kerül színre. Rózsavölgyi hangversenyei Milstein-hegedüest nov. 15. Josef Hofmann-zenekarral nov. 16. Sebastian—Ilorovitz nov. 26. Horovitz_zongaraest' nov. 28. Toscanini: dec. 3. * A Koncert hangversenyn­­aptára Nov. 4: Manhattan-kvartett, nov. 6: „A zongoraverseny fejlődése” Ungár, Arányi Jilllette, Schwalb. Szimfonikusok, Sámy. Bérletek 5 estre 3 P-től, jegyek 1 P-től. II. Filharmónia nov. 11. Vezényel: Issay Dobrowen. Közreműködik: Károlyi Gyula. Műsoron: Chopin, Stravinszky, Scrlabine, Glinka és Stefániai Imre: Magyar képek. (Bemutató, vezényli a szerző.) Csonka bérletek még kaphatók az Operánál. Nov. 10. II. Filharmóniai főpróba, vez.: Dobrowen, közr.: Károlyi, nov. 13: Dohnányi zongoraestje, nov. 14: Sándor György­ zongoraestje, nov. 17: Valeska Gert táncestje, nov. 18: Huberman hegedűestje, nov. 27: ül. Filharmóniai főpróba Cortot­­val, nov. 29: Magyar Női Vonósnégyes 7. 8: Kálmán—Puky—Szerémy—Ulbrich, nov. 30. Casals zenekari estje. ZILABY-PREMIER ...............................................■min—■! ma 8 pénteken, november 8-án a BELVÁROSI SZÍNHÁZBAN ! Vígjáték 3 felvonásban Főszereplők: Bulla Elma, Vízvári Mariska, Mezei Mária, Vidor Feri, Rózsahegyi, Páger, Mihályi­, Nagy György, Bársony, Bolay, Baróthy, stb. Rendező: Nagy György. Díszlettervező: Gara Zoltán.

Next